Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 192-230. szám)

1953-09-03 / 206. szám

A nyugatnémetországi parlamenti választások küszöbén Berlin, (TASZSZ). Szeptember 6-áp tartják meg Nyugat-Német, országban a parlamenti (Bundes­tag) választásokat. Adenauer Bonnban hatalomhoz juttatott revansvágyó klikkje, ural­mának négy éve alatt népellenes politikájával aláásta tekintélyét a Síkosság széles tömegeiben. Adenauer belpolitikája a német konszernek megerősödését, a mili­tarista és revansszellem újjáéledé­sét, a dolgozók további elnyomo- vodását, Németország kettéosztott- ságúnak elmélyülését eredményezte. Külpolitikai területen Adenauer a lakosság széles tömegei akaratá­nak ellenére arra törekedett, hogy bekapcsolja Nyugat.Németországol az amerikai támadó szövetségek és tömbök rendszerébe, az északat­lanti szövetségbe és az úgynevezett „Európai védelmi közösségbe”. A német nép létérdekei és a bonni kormány hivatalos politiká­ja közötti ellentétek kiéleződése arra késztette a bonni hatóságo­kat és óceánontúli támogatóikat, hogy rendkívüli intézkedéseket te­gyenek és a mostani vezetőséget bármilyen áron igyekezzenek ha­laimon tartani a választások után 'is. Ezen intézkedések egyike a nyugatnémet haladó erőkkel szem­ben alkalmazott fékevesztett vá­lasztási terror. Bonnban kevéssel ezelőtt aépelle- nes választási rendszert hagytak jóvá, amelynek célja az, hogy té­vedésbe ejtse a választót és továb­bi mesterkedésekkel megakadá­lyozza a haladó pártok és szerve­zetek képviselőinek beválasztását a szövetségi gyűlésbe, Az új vá­lasztási törvény értelmében minden választónak két szavazata van. Az egyik szavazatot az illető válasz­tási körzetben szereplő jelöltre, a másikat az egyes tartományokban beterjesztett pártlajstromokra adja le. A képviselői helyek felét nymo­don arányos rendszer szerint oszt­ják -meg a pártok között, a párt által kapott szavazatok számától függően. Azonban althoz, hogy egy párt mandátumot kapjon, meg kell szereznie a pártlajstromra leadott szavazatok legkevesebb öt . százalé­kát. A bonni reakció e fogás se­gítségével akarja kizárni a szövet, ségi gyűlésből Németország Kom­munista Pártjának, valamint a kis­polgári demokratikus pártoknak a képviselőit. Az amerikai és nyugatnémet mo­nopolisták hatalmas pénzösszegek­kel is igyekeznek biztosítani ügy­nökeik győzelmét. A nyugatnémet konszernek vállalkozói egymaguk ötven millió márkát „áldoztak” a bonni vezető pártok választási had­járatának céljára. A „DPA” nyugatnémetországi hírügynökség adatai szerint a szep­tember G-i választásokban mintegy 33 millió ember jogosult részt venni, összesen 484 képviselőt vá­lasztanak meg, ebből 242 képvise­lőt a választási körzetben elért vi­szonylagos szavazattöbbséggel, a másik 242 képviselőt pedig a tar­tományi pártlajstromok szerint. A választásokon a 15 legfőbb párt és szervezet nevében mintegy 2000 je­lolt indul. A reak°ió figyelme a jelenlegi kormánykoalíció pártjaira össz­pontosul: mindenekelőtt Adenauer pártjára, a Keresztény Demo­krata Unió—Keresztény Szociális Unióra (CDU—CSU), a nagytőke és az amerikai imperializmus ügy­nökségének pártjára, a Szabad Demokrata Tártra, amely szintén a nagyburzsoázia pártja és a nő- met pártra, amely a nyugatnémet burzsoázia és junkerek revans- szellemű nacionalista köreinek ér­dekeit fejezi ki. A német párt je­lentős mértékben volt fasisztákra támaszkodik. Az ellenzék legnagyobb pártja a Német Szociáldemokrata Párt, ame­lyet a választásokon a nyugatné­met szakszervezetek támogatnak, A Nemet Szociáldemokrata Párt jobboldali reformista veze­tősége tömegbefolyásának megőr­zésére és a tömegek nyomására kénytelen volt a választási had­járat során több kérdésben bí­rálni Adenauer kül- és belpoliti­káját és bevetni olyan népszerű jelszavakat, mint Németország újraegyesítése, a katonai szövet­ségekben való részvétel elve­tése, stb. Ez azonban nem akadá­lyozza a Német Szociáldemokrata Párt vezéreit abban, hogy köz­vetve és közvetlenül résztvegye- nelc Adenauer politikájában, kom­munistaellenes propagandát foly­tassanak, szembeszáll! anak Né­metország Kommunista Pártjának minden olyan javaslatával, amely a munkásosztály egységének meg­valósítására irányul. Ä jelenlegi összetételű szövetségi gyűlésben a Német Szociáldemokrata Pártnak 129 mandátuma, Adenauer párt­jának pedig 146 mandátuma van. Működik a haladó burzsoá el­lenzék pártja is. Ezt az ellenzé­ket az össznémet Néppárt kép­viseli, élén Heinemannal. Aden­auer kormányának volt belügy­miniszterével. Ez a párt összefo­gott a németek szövetségével, amelyek Németország közismert demokratikus személyiségei — Elfes és dr. Wirth. E pártok kö­vetelik Németország egységének megteremtését, ' függetlenségének biztosítását külpolitikai kérdések­ben, a bármiféle katonai szövet- ségben való részvétel elvetését. A német dolgozók érdekeinek és Németország nemzeti érdé- keinek, az egységnek és a béke- szerződésnek következetés harco­saként az újrafelfegyverzés, a bonni és párizsi háborús szerző­dések ellenfeleként indul a vá­lasztásokon Németország Kom­munista Pártja, amely a kor­mányklikk veszett terrorja köze­pette vesz részt a választási had­járatban. A* amerikaiak nevetséges ürügyekkel börtönbezárják a koreai liadiloglyokat A koreai néphadsereg hadifog­ságból hazatért tagjai elmondják, hogy az amerikaiak különféle ürügyekkel bebörtönöztek leg­alább ezer Kocsedó-szigeti hadi­foglyot, hogy így az utolsó pilla­natban megkíséreljék erőszakos Visszatartásukat. Bak Vun ír és Hon Csőn Un elmondta, hogy jú­lius végétől augusztus 16-ig az 5-ös számú tábor 2. századának négy hadifoglyát zárták be az amerikaiak jogtalanul. Az ellenük felhozott vádak nevetségesek vol­tak. Legtöbbjük bűne az „enge­detlenség“ volt, Li Boti Ljongot azért zárták be, mert népdalt énekelt, a tizenkilenc éves Kin Szu Bon nem engedte, hogy sap­kájáról levágják a rangjelzést, egy Csüng nevű egészségügyi ka- tanát pedig azért tartóztattak lej mert engedély nélkül ápolta egyik hadifogoly társát. A uiiuiszierlanács határozata a kisiparosok hitelellátásáról A lakosság jobb ellátásának biztosítása érdekében a minisz­tertanács utasította a pénzügy- minisztert, hogy az erre rászo­ruló kisiparosoknak — minde­nekelőtt azoknak, akik újonnan kezdik tevékenységüket — bizto­sítson kölcsönt a feladatuk ellá­tásához szükséges munkaeszkö­zök és anyagok beszerzésére. A kölcsönt az Országos Taka­rékpénztár, a helyi (váróéi, köz­ségi, Budapesten kerületi) tanács végrehajtó bizottságának és a kisiparosok Országos Szabadszer­vezetének javaslata alapján fo­lyósítja. A kölcsön tízezer forintig terjedhet és a folyósítástól szá­mított harmadik hónap elteltétől legfeljebb ?4 hónap alatt, egyen­lő részletekben kell törleszteni. V. Sz. Szemjonov nagykövetnek, a Szovjetunió németországi főbiztosának levele Conanthoz, az Egyesült államok németországi főbiztosához Berlin, (TASZSZ). Conant, az Egyesült Államok németországi fő­biztosa 1953 augusztus 27-én a német állampolgárok övezetközi köz­lekedésének kérdésében levelet inté­zett V. Sz. Szemjonovhoz, a Szovjet­unió németországi főbiztosához. Ha­sonló tartalmú levél érkezett az an­gol és francia főbiztostól is. Ezzel kapcsolatosan V. Sz. Szemjonov nagykövet szeptember 1-én levelet intézett Conanthoz, amelyben a többi között a következők állanak: „Mint ismeretes, a Német De­mokratikus Köztársaság kormá­nya, amelynek a szovjet hatóságok már 1949-ben átadták a közigazga­tási feladatokat, ez év júniusában elhatározta, hogy továbbmenően je­lentősen megkönnyíti a német ál­lampolgároknak a Német Demo­kratikus Köztársaság és Nyugat- Németország közti közlekedését. Minden egyes községet feljogosítot­tak, hogy akadálytalanul engedélyt adhasson a község lakosainak nyu­gatnémetországi utazására, továbbá arra, hogy nyugatnémetországi la. arra, hogy nyugatnémetországi lako­sok tartózkodhassanak a községben. llyniódon Kelet-Német ország bár­mely lakosa tetszése szerint bár­mikor ellátogathat. Nyugat-Német- országba. A Német Demokratikus Köztársaság hatalmi szervei nem akadályozzák nyugatnémelországl lakosok keletnémetországi utazását sem. A Német Demokratikus Köztár­saság kormányának' ezen intézke­dései teljesen megfelelnek az or­szág egysége helyreállítását szol­gáló politikájának és széleskörű támogatásban részesülnek mind Kelet., mind pedig Ny ugat-Német­ország lakossága részéről. Ugyanakkor Adenauer nyugati németországi kormánya akadályoz­za a kelet- és nyugat-németországi1 német állampolgárok szabad köz. lekedését. Szemjonov levelében fel, hívja a figyelmet azokra a tények­re, amelyek akadályozzák a némel állampolgárok »zabad közlekedését Kelet- és Nyugat-Németország kö­zött, majd így folytatja: Ami azt a javaslatot illeti, hogy; szüntessék meg a német állampol­gárok övezethatár-átlépési engedés lyét, célszerűnek tartanám ennek a1 kérdésnek eldöntését a Német De­mokratikus Köztársaság, valamint! a Német Szövetségi Köztársaság- kormánya elé utalni. Feltételezem,: hogy ez a lépés elősegíti a két kor­mány közt' kapcsolat megteremték sét annak érdekében, hogy meg-: oldják a Németország egységes,; demokratikus és békeszerető állam-! ként történő űjjáteremtésével kap­csolatos egyéb halaszthatatlan kér­déseket is.” Hasonló tartalmú levelet intéz-- tek Francois-Poncenthez Francia- ország németországi főbiztosához és Wardhoz, Nagy-Britannia he­lyettes németországi főbiztosához.1 „Példaképünk, a S*ovjeínnió Kommanisia Pártja, ölvén éves“ Szeptember 3-án, ma este 6 órakor Nyíregyházán, a Pártok­tatás Házában a Szovjetunió Kommunista Pártja ötvenéves fennállásának megünneplésére ünnepi előadás lesz: „Példaké­pünk, a Szovjetunió Kommunista; Pártja, ötven eves“ címmel, Az előadás meghallgatására felhívjuk a párt-, állami és gazdasági funkcionáriusok, párttitkárok és pártvezetőségi tagok figyelmét. dl héket noKijaloni sikerei A mai nemzetközi helyzet jel­lemző módon a béke javára ala­kul. A feszültség fokozódásának hosszú időszaka után a háború óta most először érezhető a kül­politikai légkör bizonyos enyhülé­se. Ez az enyhülés kifejezést nyert, a koreai fegyverszüneti egyez­mény aláírásában. Kifejezésre jut abban a világszerte erősödő kö­vetelésben is, hogy tárgyalások útján kell rendezni minden vitás nemzetközi kérdést. A béke ja­vára bekövetkezett változás a Szovjetunió, a Kínai Népköztár­saság, s a demokratikus tábor­hoz tartozó összes ország erőfe­szítéseinek, a békemozgalomban résztvevő százmilliók erőfeszíté­seinek köszönhető. A szervezett békemozgalom, amely a második világháború után keletkezett, s ma átfogja a világ minden országát, a társa­dalom legkülönbözőbb rétegeit, korunk egyik legjelentékenyebb, legkiemelkedőbb jelensége. E mozgalom azért született meg, azért erősödik és szélesedik, mert megfelel korunk szükségle­teinek, mert a népeknek a tar­tós béke és az általános bizton­ság utáni nagy sóvárgását tükrözi. Amikor a. békeharcosok vissza­tekintenek az utolsó évben meg­tett útjukra, elismeréssel emlé­keznek meg arról, hogy a béke és a kultúra művelőinek Wrocz- ’awban, az ősi lengyel városban '■ szeült nemzetközi kongresszusa 'út mozgalmuk bölcsőjénél. A kongresszus felhívta mind­azokat, akiknek drága a béke ügye, hogy emeljék fel szavukat a béke, a népek szabad kulturális fejlődése, nemzeti függetlensége és szoros együttműködése érdeké­ben. Nemzetközi összekötő bi­zottságot választottak a kongresz- szuson, amely a Nemzetközi De­mokratikus Nőszövetséggel, a Szakszervezeti Világszövetséggel és más demokratikus szervezetek­kel karöltve rövidesen kezdemé­nyezést tett az I. Béke Világkon­gresszus összehívására. 1949 áprils 20-án, Párizsban és 'Prágában ült össze az I. Béke Vi­lágkongresszus. A II. Béke Vi­lágkongresszust 1950 novemberé­ben, röviddel az Egyesült Álla­mok koreai agresszójának kezde­te után, Varsóba hívták össze. 1952 decemberében, amikor vi­lágszerte erősödött az a követe­lés, hogy szüntessék meg a ko­reai háborút, s a nagyhatalmak kezdjenek tárgyalásokat, Bécsben összeült a Népek Békckongresz- szusa. A békemozgalom korunk - ha­talmas tényezője lett. Ötszázmil­lió ember írta alá 1951-ben az atomfegyver eltiltásának követe­lését. A népek szava volt ez, fe­nyegető figyelmeztetés az óce- ánontúli atomzsarolók számára. 1952-ben több, mint 600 millió ember támogatta aláírásával a nagyhatalmak békeegyezménye megkötésének követelését. Ma a világ minden részében regionális békekonferenciákat és békekon­gresszusokat tartanak. Az ázsiai és esendesóccáni népek tavalyi pekingi békekongresszusa világ­szerte széles visszhangra talált. A békemozgalom tevékenyen előmozdítja az országok közötti kulturális együttműködést. A bé­kemozgalom kezdeményezésére tülünböző országokban áldoznak a nagy gondolkodók és tudósok emlékezetének: Gogoly, Koperni- kus, Leonardo da Vinci, Victor Hugó, Avicenna emlékünnepsé­geket rendeznek. A Béke-Világ- tanács által odaítélt irodalmi és művészeti békedíjak előmozdít­ják a valóban haladó, a béke ügyét és a népek érdekeit szol­gáló kultúra felvirágzását. A békemozgalom iparkodik el­érni valamennyi vitás nemzetközi kérdés tárgyalások útján történő megoldását. A szovjet kormány­nak az a nyilatkozata, hogy „nincs jelenleg olyan vitás vagy megoldatlan kérdés, amelyet ne lehetne békés úton megoldani az érdekelt országok kölcsönös meg­egyezése alapján“, a békeharc erősítésére serkenti valamennyi országban a széles néptömegeket. Világszerte erősödik ma a tár­gyalások követelése. A Béke-Vi- lágtanács ez év júniusában Bu­dapesten kiáltványban felhívta a népeket, hogy „követeljék kor­mányaiktól, hogy tárgyaljanak és egyezzenek meg.“ A tárgyalások kérdése ma az egész nemzetközi közvélemény fi­gyelmének középpontjában áll. A Szakszervezeti Világszövetség, a Nemzetközi Demokratikus Nő­szövetség és a DIVSz .síkra száll­nak a tárgyalások mellett. A bu­karesti Világifjúsági Találkozón 30.000 küldött követelte vala­mennyi vitás nemzetközi kérdés békés rendezését. Angliában idén 18 szakszervezeti kongresszuson hoztak olyan határozatokat, ame­lyek üdvözlik a Szovjetuniónak valamennyi vitás kérdés békés rendezése érdekében tett erőfe­szítéseit. E határozatok követelik a Kínai Népköztársasággal szem­beni imperialista blokád meg­szüntetését, a kínai népnek tör­vényes jogaiba való visszahelye­zését az Egyesült Nemzetek Szer­vezetében, a fegyverzetek csök­kentését, az atomfegyver eltiltá­sát, s a nagyhatalmak közötti békeegyezmény megkötését. Ti­zenhárom szakszervezet állást foglalt a Nyugat és Kelet közötti normális kereskedelmi kapcsola­tok visszaállítása mellett. Franciaországban országos kon­ferencia folyt le a tárgyalásokért és a békéért. A konferencián a békemozgalom küldöttein kívül számos más szervezet képviselői is résztvettek. Az olasz országos békeértekez­let követelte, hogy a kormány fog­laljon állást a nemzetközi fe­szültség enyhítése mellett, s te­remtsen gazdasági és lruturális kapcsolatokat más országokkal. Nyugat-Németországbar., Francia- országban, Olaszországban, Bel­giumban, Hollandiában, Dániában és Norvégiában hatalmas tömeg­mozgalom indult meg a német i«ouiuma ückcs megoldásáért. Az Indiai Országos Béketanács júliusi ülésén hozott határozatán ban India sokmilliós népének ne­vében kijelentette, hogy a nem-l zetközi feszültség enyhülése megteremti a feltételeket az or-j szag fejlesztéséhez és újjáalakítá­sához, a népek életszínvonalának! emeléséhez és elő fogja mozdí­tani a gyarmati elnyomás és a faji üldözés megszüntetését Ázsiá­ban, Afrikában és az egész vilá­gon. Az egész országban aláírá­sokat gyűjtenek az Indiai Orszá­gos Béketanács felhívásának tá­mogatására. A felhívás követeli, hogy India kormánya javasolja a nagyhatalmaknak a vitás nemzet­közi kérdések tárgyalások útján történő rendezését. Az Egyesült Államok agresszív körei nem akarnak békét. Fél­tik mesébeillő nyereségeiket, ame­lyeket a fegyverkezési hajsza és a háborús előkészületek révén zsebelnek be. Egyes amerikai kö­rök a kormánypolitika színvona­lára emelték a demokratikus or­szágok ellen folyó aknamunkát. Ilyen helyzetben a népek ébersé­ge fontos feltétele a béke fenn­tartásának és megszilárdításának. „A tárgyalásokért folyó világ­méretű kampány, — mondja a Béke-Világtanács titkárságának augusztus 21-én kiadott közlemé­nye, — minden ember és minden nép előtt feltárja annak lehetősé­gét, hogy határozottan folytassa szervezett tevékenységét és ezzel olyan erővé változik, amely újabb győzelmek kivívására képes a nemzetközi problémák békés meg­oldásáért folyó harcban.“

Next

/
Thumbnails
Contents