Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 192-230. szám)

1953-09-20 / 221. szám

2 NÉPLAP 1933 SZEPTEMBER 20, VASÁRNAP Megkezdődött a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak III. országos tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) helyett, jobban szeretnének a fa­luban cselédet, napszámost, ré­szesmunkást látni, — Nekünk úgy kell dolgozni, hogy a szövetkezeti tagok .övide- sen minden termelőszövetkezet­ben elégedettek legyenek, fegyel­mezetten kivegyék részüket a munkából és felhasználva mind­azt a segítséget, amit a népi demokratikus államunk ad, küzd- jenek a magas termésátlagok, magas állattenyésztési hozamok eléréséért. A legelmaradottabb termelőszövetkezeteket is hozzá kell segítenünk ahhoz, hogy az élenjárók színvonalára emelked­jenek, hogy termésátlaguk, ál­lattenyésztési hozamuk megköze­lítse az élenjárókét és az egy munkaegységre eső jövedelem- részesedés se legyen kisebb, mint a jól dolgozó és már jelenleg is virágzó termelőszövetkezetekben. — Termelőszövetkezeteinkben jó munkával rövid idő alatt el­érhetjük, és el is kell érnünk, hogy a ma már sokszázezres ter­melőszövetkezeti tagság anyagi helyzete elérje, sőt meghaladja a jól dolgozó, földműveléshez jól értő középparasztokét. — Termelőszövetkezeti mozgal­munk ilyenirányú fejlesztésének világos útját mutatja meg az a határozati javaslattervezet, ame­lyet Dobi elvtárs vezetésével a termelőszövetkezeti tanács kidol­gozott. Meg kell növelnünk a termelőszövetkezetek termésátlagát, a közös állattenyésztés hozamait — Sok termelőszövetkezetünk­ben a bajok onnan indulnak ki, hogy különböző hibák miatt a tagok munkájának nincs meg a kellő eredménye, azaz egy mun­kaegységre kevés termény és ke­vés pénz jut. Iyen termelőszö­vetkezetekben aztán a tagoknak elmegy a kedvük, nem szívesen vesznek részt a közös munkában. — Ahhoz, hogy a termelőszö­vetkezetekben az egy munkaegy­ségre megfelelő jövedelem jusson terményben és pénzben Is, min­denekelőtt meg kell növelnünk a termelőszövetkezetek termésátla­gát, illetve a közös állattenyész­tés hozamait. ­— A terméseredmények növe­lésének módjai ismeretesek. A mezőgazdasági tudomány ered- ményei és az élenjáró termelő- szövetkezetek tapasztalatai hozzá­férhetők termelőszövetkezeteink számára. Ezen tapasztalatok fel- használásával a legutóbbi évben a mezőgazdaság mindén ágában nagy eredmények születtek, de még csak kis területeken, egyes jól dolgozó állami gazdaságok és termelőszövetkezetek tábláin. — Csak elismeréssel lehet megem­lékezni a balfi „Micsurin“ ter­melőszövetkezet eredményeiről, ahol az átlagtermés őszi búzából 22.20, őszi árpából 26.48 mázsa, ivagy a zombai „Vörös Csillag“ termelőszövetkezet eredményei­ről, ahol a termésátlag búzából Í20.73 mázsa volt és mellettük hlég a termelőszövetkezeteknek egész sora van, ahol őszi búzá­ból és őszi árpából kataszteri holdanként 20 mázsán felüli ter- tnést értek el. — A baj azonban az, hogy ter­melőszövetkezeteink többségének termésátlaga messze elmarad az élenjáróktól. Nem messze a balfi .Micsurin“ termelőszövetkezettől terülnek el a soproni „Dózsa” ter­melőszövetkezet táblái, bár föld­jük nem rosszabb, mégis náluk egy kataszteri holdon a fele sem termett, mint a balfi „Micsurin“ termelőszövetkezetben, átlagter­mésük őszi búzából kataszteri holdanként tíz mázsa körül van. — Az élenjáró módszerek el­terjesztéséhez, a mezőgazdasági tudomány eredményeinek haszno­sításához feltétlenül szükség van arra, hogy az agronómusok, ál­lattenyésztők és a mezőgazdaság területén dolgozó műszaki szak­emberek az irodákat, különböző hivatalokat otthagyva, mennél nagyobb számban lemenjenek a termelőszövetkezetekbe és köz­vetlenül irányítsák a inezőgazda- sági termelést a szövetkezeti gaz­daságban, ahol az ő szakmai tu­dásukra a legnagyobb szükség van. — Pártunk Központi Vezetősé­gének és kormányunk elhatáro­zott szándéka, hogy a jövőévi ta­vaszi munkák megkezdéséig a szövetkezeti termelés irányítására közvetlenül a termelőszövetkeze­tekbe legalább kétezer agronó- must és állattenyésztőt küld. — Az agronómusok szakmai ismeretei mellett fel kell hasz­nálni a földműveléshez jól értő termelőszövetkezeti tagok terme­lési tapasztalatait. Minden terme­lőszövetkezetben akadnak olyan tagok, akik míg egyéni gazdák voltak, a mezőgazdasági termelés egyik vagy másik területén ki­magasló eredményeket értek el. Számukra a termelőszövetkezet­ben mód nyílik arra, hogy száz holdakon és nagy állattenyésztési farmokon hasznosítsák tapaszta­lataikat és szakismeretüket. Ret­ter György, a turkevei „Táncsics“ termelőszövetkezet juhásza, nem­csak falujában, hanem a kör­nyező községekben is híres volt arról, hogy kiváló juhtenyésztő. Most, mint a „Táncsics“ termelő- szövetkezet juhásza, elérte, hogy az általa vezetett juhtenyészet nyírási átlaga 6.46 kiló, a bárá- nyozási százalék 140, és a tejter­melés anyajuhonként 37 liter. — Itt a termelőszövetkezet iól hasznosította tapasztalatait, de sokezer, sőt tízezer olyan terme­lőszövetkezeti tag van, akinek a tapasztalatát, kezdeményezését fel, akiknek tanácsaira nem fi­gyelnek fel és nem engedik, hogy tapasztalatatát, kezdeményezését a közös gazdaság javára fordítsa. — Ahhoz, hogy termelőszövet­kezeteink az élenjáró módszere­ket sikeresen alkalmazzák, sok munkás kéz is kell. Olyan ter­melőszövetkezetekben ugyanis nem nagyon lehet beszélni a négyszeri kapálásról, ahol mun­kaerő még az egyszeri kapálásra sem nagyon jut, pedig sok ilyen termelőszövetkezet van. — Ezen a téren is segíteni kell termelőszövetkezeteinknek, ott, ahol kevés a munkáskéz, új ta­gokat kell bevonni, fel kell Hasz­nálni azt a minisztertanácsi ha­tározatot, amely a napokban je­lent meg és amely lehetővé tet­te, hogy az iparból — a bányá­szatot és kohászatot kivéve — visszamenjenek a tagok, ha a szövetkezetekben rájuk szükség van és ők is vissza akarnak térni. Jobb termelőszövetkezeteinkben már mutatkozik ezen rendelke­zés hatása; az utolsó napokban például Alsógödön az „Egyesült Törekvő“ termelőszövetkezetbe 4, a bagaméri „Alkotmány” terme­lőszövetkezetbe 15 fő tért visz- sza ipari üzemekből. — A termelőszövetkezetekben a munkaerőkérdést azonban egye­dül csak új tagok bevonásával nem lehet megoldani. Feltétlenül szükség van arra, hogy a mező- gazdasági termelést gyorsabban, mint eddig, gépesítsük ennek elősegítésére, kormányunk az ed­diginél nagyobb mértékben látja el a gépállomásokat olyan gépek­kel, amelyekre termelőszövetkeze­teknek nagyobb szükségük van. Már a jövőévi munkákhoz gép­állomásaink nagy számban kap­nak a növényápoláshoz szükséges könnyebb traktorokat, ezek szá­ma a jövő év tavaszáig meghá­romszorozódik, ezenkívül a gép­állomások nagyszámban kapnak kultivátorokat, traktoros és lófo­gatú fűkaszákat. Már a jövő év­ben megkezdődik a gabona ara­tása meílett a cukorrépa és bur­gonya szedésének gépesítése is. Csak' azok a gépek, amelyeket gépállomásaink mostantól a jövő- évi mezőgazdasági munkák meg­kezdéséig kapnak országosan 8— 10 millió, azaz átlagosan egy-egy termelőszövetkezetben 1600—2000 munkanap megtakarítását teszik lehetővé. — Pártunk és kormányunk tehát minden segítséget megad ahhoz, hogy a termelőszövetkeze­tek a rájuk váró feladatokat ide­jében meg tudják oldani és mun­kaerő hiányában a jövőévben ne maradjon el egyetlen fontos me­zőgazdasági munka sem. Ezen cél eléréséhez szükség van ma­guknak a szövetkezeti tagoknak az erőfeszítésére, szükség van arra, hogy az eddiginél sokkal job­ban bevonják családtagjaikat a munkába és maguknak a tagok­nak a munkaerejét a munka jó megszervezésével, a brigádszerve­zet megjavításával jobban fel­használják, mint az idén történt, magas termésátlgok és hozamok elérésére. Most legnagyobb jelentősége az őszi munkák időben való és jó elvégzésének van — A termelőszövetkezeti tag­ságnak komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy az őszi vetést jól vé­gezze el, mert a tagság jelenleg messzemenően érdekelt abban, hogy magas termést érjen el. A kiadások egy hold vetésterületre majdnem ugyanazok, jó és rossz termés esetén is, mert változatlan a vetőmagszükséglet, ugyanakko­ra területre történik a begyűjtés kivetése is és így minden mázsa többlettermés a tagság jövedel­mének növekedését szolgálja. — Súlyos hibát követnek el azok a( termelőszövetkezetek, amelyek késlekednek a vetéssel, vagy nem gondosan előkészített talajba vetik a gabonát. Minden napi késedelem és így a rosszmi­nőségű munka megtörése több mázsányi kenyérgabonát vehet el a termelőszövetkezeti tagok jö­vedelméből. — Gondolni kell a tavaszi ve­tésű növények magas termésátla- gának biztosítására is és ennek érdekében különösen nagy figye­lemmel kell végezni a trágyázást és a gépállomásoknak sietniök kell a vetőszántás és a vetés vég­zése mellett a mélyszántással is. — A termelőszövetkezetek megszilárdítása, a termelőszövet­kezeti tagok életszínvonalának emelése érdekében most legna­gyobb jelentősége az őszi munkák időben való és jó elvégzésének van, mert csak így lehet biztosí­tani a jövő évi magas termésátla­gokat és ennek következtében nagy részesedést a munkaegyse­gekre. — A mostani jó munkán mú­lik, hogy termelőszövetkezeteink gabonatermése már a jövő évben országos átlagban is legalább két mázsával meghaladja az egyéni­leg dolgozó parasztokét. — A termelőszövetkezeti tagok életszínvonalának emelése szem­pontjából a magas termésátlagok elérése mellett nagy jelentősége van annak, hogy a szövetkezetek jövedelmező gazdálkodási ágakat építsenek ki, sokoldalú gazdaság­gá fejlődjenek. — Mindenekelőtt az állatte­nyésztésről kell, hogy szó essék. Termelőszövetkezeteinkben jelen­leg az állattenyésztés nagyon el­hanyagolt állapotban van és nem hoz megfelelő jövedelmet, még­pedig azért, mert az állattenyész­tésben gyenge a tenyésztői mun­ka, nem megfelelő a takarmá­nyozás, az állatok gondozása, ápo­lása. — Ezen a tűrhetetlen helyzeten feltétlenül változtatni kell. Min­den termelőszövetkezetben magas pénzjövedelmét biztosító ágazat­tá kell kifejleszteni áz állatte­nyésztést, különösen a szarvas- marha-, sertés- és juhtenyésztést. — A közös állattenyésztés fej­lesztésének jövedel mezőségéhez nagymértékben hozzájárul a Köz­ponti Vezetőség határozata a be­gyűjtés új rendszeréről, amely szerint a termelőszövetkezetek­ben éppen az állattenyésztési ter­mékek beadása csökken legin­kább; az elmúlt évihez viszonyít­va, mintegy 30 százalékkal. Ez lehetővé teszi, hogy szövetkeze­teink, ha jól dolgoznak, rövid időn belül jelentős mértékben tudjanak állatot és állati termé­ket szabadpiacra vinni. — Az új begyűjtési rendelet ér­telmében a termelőszövetkezetek­nek 100 kát. holdra átlagosan 5.5 mázsát, azaz mintegy 4 darab hízósertést kell beadni, viszont még a közepesen dolgozó terme­lőszövetkezet is könnyűszerrel tud meghízlalni, csak a közös gazda­ságban és ötször annyi sertést és emellett — jó kapálás mellett — még a háztáji állatállomány ré­szére is bőven juthat kukorica. Ez azt jelenti, hogy 500 holdas termelőszövetkezet egy évben sza­badpiacra tud vinni 80—100 hí­zottsertést is, ez a mai szabad­piaci árakon számítva 250—300 ezer forint pénzjövedelmet je- lent. Legjobb termelőszövetkeze­teink már eddig is jelentős meny- nyiségű sertést hizlaltak szabad­piacra, a beadási kötelezettség teljesítése mellett. A túrkevei „Vörös Csillag” beadási kötele­zettségét időben teljesítette és eb­ben az évben már eddig is 290 darab sertést vitt piacra. Ebben a szövetkezetben ezévben csak a sertéshízlalás közel 1 millió fo­rint pénz jövedelmet hoz. — Hasonló eredménnyel járt a közös tehenészet kifejlesztése is. — A jövőévi beadási tervek szerint a termelőszövetkezetek át­lagosan 100 kát. holdra mindösz- sze ezernyolcszáz liter tejet kell, hogy beadjanak, viszont az átla­gosan dolgozó termelőszövetkezet is 100 kát. holdon közös állo­mányban legalább 10 tehenet kell, hogy tartson. Egy 500 kát. holdas termelőszövetkezet szabadpiacra vihet évente mintegy 60.000 liter tejet, amely 150—200.000 forinttal növeli a pénz jövedelmet. Az új­pesti „Bán Tibor“ termelőszövet­kezet már felfigyelt erre a lehető­ségre és ebben az évben közel 400.000 forint pénzjövedelemre tett szert tehenészete révén, csak a beadási terven felüli tej szabad­piaci értékesítésével. — Az állattenyésztés alapvető ágai a szarvasmarhatenyésztés és a juhtenyésztés mellett nem sza­bad elhanyagolni a baromfite­nyésztést sem. Szükséges az is, hogy szövetkezeteink nagyobb mértékben foglalkozzanak olyan kisegítő üzemágakkal is, mint a haltenyésztés, a méhészet stb. Egy hold tógazdaság létesítése pl. a termelőszövetkezetek számá­ra középes eredmény esetén is közel hat—nyolcezer forintos pénzjövedelmet jelent. Ez különö­sen jelentős, ha figyelembe vesz- szük, hogy tógazdaság olyan te­rületen is létesíthető, ahol a szá­razföldi növénytermelés biztonsá­gosan nem folytatható. Segítség a jövedelmező ágazatok kifejlesztéséhez — Pártunk és kormányunk minden segítséget megad a ter­melőszövetkezeteknek ahhoz, hogy jövedelmező ágazatokat gyorsan kifejlesszenek és ezzel az egy munkaegységre eső pénzjövedel­met a jelenlegihez képest lénye­gesen emeljék. A ma nyilvános­ságra hozott minisztertanácsi ha­tározat pl. lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezetek közel 75 százalékos támogatással létesítse­nek halastavakat, öntözőtelepeket és állami támogalással ültesse­nek szőlőt, gyümölcsöst. A már előzőleg hozott minisztertanácsi határozat rendkívül kedvező kö­rülmények között biztosítja a ter­melőszövetkezetek számára a si­lóépítést. Minden termelőszövet­kezet tanuljon meg élni ezekkel a lehetőségekkel, mert ezek fel- használása az egyik legfőbb mód­szere a szövetkezeti gazdaságok felvirágzásának, a mezőgazdasági termelés fellendülésének­— Termelőszövetkezeteink min- den feltétellel rendelkeznek ah­hoz, hogy jelentős pénzjövede­lemre tegyenek szert és munka­egységekre a rendszeres pénzjö­vedelem segítségével évközben havonta, vagy másfél havonta rendszeresen tudjanak előleget adni olyan mértékben, hogy a termelőszövetkezeti tagok évköz­ben se szenvedjenek pénzben hiányt. — Csak helyeselni lehet azt,, ha a szövetkezet, kifejlesztve a jövedelmező üzemágakat, évköz­ben rendszeresen, lehetőleg há.-. vonkint, vagy másfél havonkint. az előző munkaegységekre a ta­gok között, az eddiginél lényege-1 sen nagyobb munkaegység-előle­get ad ki. Kormányunk úgy ha­tározott, hogy ennek elősegítése érdekében a becsületesen dolgozo termelőszövetkezetek részére megfelelő rövidlejáratú hitelt is bocsát rendelkezésre. — A jövőben nem lehet jónak tekinteni, annak a termelőszövetJ kezeinek működését, amelyik jö­vedelmező üzemágak kifejlesztő- sével természetbeni részesedés mellett nem tud egy munkaegy­ségre csak pénzben legkevesebb 14—20 forintot biztosítani. — A termelőszövetkezeti tagok jövedelmének legfőbb forrása a közös gazdaság, de nem szabad elhanyagolni és lebecsülni a ház­táji gazdaságot sem. A háztáji gazdaság, ha nem haladja túl. az alapszabályban megszabott mére­teket, nagyon egészségesen egé­szíti ki a termelőszövetkezeti ta­gok közös munkában szerzett jö­vedelmét és növeli a közös gaz­daság árutermelési színvonalát, azaz lehetővé teszi; hogy tényle­gesen piacra termeljen; a tagok mindennapi szükségleteit zöld­ségfélékben, tejben, húsban ugyanis a háztáji gazdaság ki tudja elégíteni. — Meg kell mondani, hogy a háztáji gazdaság fejlesztését is. elhanyagoltuk, erre mutat az, hogy a termelőszövetkezeti csa­ládok közül csak minden 3—4 csa­ládnak van tehene. A háztáji ál­latállomány elhanyagolásához hozzájárult a háztáji terület vi­szonylag alacsonyan történt meg­állapítása és a háztáji gazdasá­gokra kivetett túlzott beadás iá.. — Ezen hibák kijavítása érde­kében a minisztertanács úgy ha­tározott, hogy szeptember 1-töP kezdve egy kát. holdig lehet fel-' emelni az egyes termelőszövetke-' zeti családok háztáji területét es ebbe az eddigitől eltérően nem háromszorosan, hanem csak egy­szeresen kell beszámítani a sző­lőt és a gyümölcsöst. — A háztáji tehéntartás jöve­delmezővé tétele érdekében a mai napon nyilvánosságra került minisztertanácsi határozat ki­mondja, hogy október 1-től kezd­ve a háztáji gazdaságban lévő tehenek utón nem kell beadást teljesíteni. — A háztáji gazdaságok tehát' teljesen mentesítettek a tejbeadás alól, ez a rendelkezés minden ter­melőszövetkezeti család számára nagyon érdemessé teszi a tehén­tartást. — Itt az ideje, hogy minden termelőszövetkezeti család — szi­gorúan betartva az alapszabály­ban megszabott mértékeket, egészségesen fejlessze a háztáji állatállományát. Minden család­nak legyen legalább egy tehene, egy kocája, minden család hizlal­jon disznót és tartson baromfit és gondosan művelje meg a ter­melőszövetkezettől számára bizto­sított háztáji területet. —- A termelőszövetkezetek, be­leértve az I. és Il-es típusúakat’ is, — vezetőségein, elnökein. és nem utolsó sorban magán a tagr ságon múlik, hogy a népi demo­krácia adta lehetőségeket fel­használva, milyen gyorsan válnak a ma még lemaradott termelőszö­vetkezetek is virágzó gazdaságok­ká, jól dolgozó, megelégedett tag­sággal rendelkező szövetkezetek­ké. A szorgalmas termelőszövet- (Folytatás a 8. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents