Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 192-230. szám)
1953-09-20 / 221. szám
2 NÉPLAP 1933 SZEPTEMBER 20, VASÁRNAP Megkezdődött a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak III. országos tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) helyett, jobban szeretnének a faluban cselédet, napszámost, részesmunkást látni, — Nekünk úgy kell dolgozni, hogy a szövetkezeti tagok .övide- sen minden termelőszövetkezetben elégedettek legyenek, fegyelmezetten kivegyék részüket a munkából és felhasználva mindazt a segítséget, amit a népi demokratikus államunk ad, küzd- jenek a magas termésátlagok, magas állattenyésztési hozamok eléréséért. A legelmaradottabb termelőszövetkezeteket is hozzá kell segítenünk ahhoz, hogy az élenjárók színvonalára emelkedjenek, hogy termésátlaguk, állattenyésztési hozamuk megközelítse az élenjárókét és az egy munkaegységre eső jövedelem- részesedés se legyen kisebb, mint a jól dolgozó és már jelenleg is virágzó termelőszövetkezetekben. — Termelőszövetkezeteinkben jó munkával rövid idő alatt elérhetjük, és el is kell érnünk, hogy a ma már sokszázezres termelőszövetkezeti tagság anyagi helyzete elérje, sőt meghaladja a jól dolgozó, földműveléshez jól értő középparasztokét. — Termelőszövetkezeti mozgalmunk ilyenirányú fejlesztésének világos útját mutatja meg az a határozati javaslattervezet, amelyet Dobi elvtárs vezetésével a termelőszövetkezeti tanács kidolgozott. Meg kell növelnünk a termelőszövetkezetek termésátlagát, a közös állattenyésztés hozamait — Sok termelőszövetkezetünkben a bajok onnan indulnak ki, hogy különböző hibák miatt a tagok munkájának nincs meg a kellő eredménye, azaz egy munkaegységre kevés termény és kevés pénz jut. Iyen termelőszövetkezetekben aztán a tagoknak elmegy a kedvük, nem szívesen vesznek részt a közös munkában. — Ahhoz, hogy a termelőszövetkezetekben az egy munkaegységre megfelelő jövedelem jusson terményben és pénzben Is, mindenekelőtt meg kell növelnünk a termelőszövetkezetek termésátlagát, illetve a közös állattenyésztés hozamait. — A terméseredmények növelésének módjai ismeretesek. A mezőgazdasági tudomány ered- ményei és az élenjáró termelő- szövetkezetek tapasztalatai hozzáférhetők termelőszövetkezeteink számára. Ezen tapasztalatok fel- használásával a legutóbbi évben a mezőgazdaság mindén ágában nagy eredmények születtek, de még csak kis területeken, egyes jól dolgozó állami gazdaságok és termelőszövetkezetek tábláin. — Csak elismeréssel lehet megemlékezni a balfi „Micsurin“ termelőszövetkezet eredményeiről, ahol az átlagtermés őszi búzából 22.20, őszi árpából 26.48 mázsa, ivagy a zombai „Vörös Csillag“ termelőszövetkezet eredményeiről, ahol a termésátlag búzából Í20.73 mázsa volt és mellettük hlég a termelőszövetkezeteknek egész sora van, ahol őszi búzából és őszi árpából kataszteri holdanként 20 mázsán felüli ter- tnést értek el. — A baj azonban az, hogy termelőszövetkezeteink többségének termésátlaga messze elmarad az élenjáróktól. Nem messze a balfi .Micsurin“ termelőszövetkezettől terülnek el a soproni „Dózsa” termelőszövetkezet táblái, bár földjük nem rosszabb, mégis náluk egy kataszteri holdon a fele sem termett, mint a balfi „Micsurin“ termelőszövetkezetben, átlagtermésük őszi búzából kataszteri holdanként tíz mázsa körül van. — Az élenjáró módszerek elterjesztéséhez, a mezőgazdasági tudomány eredményeinek hasznosításához feltétlenül szükség van arra, hogy az agronómusok, állattenyésztők és a mezőgazdaság területén dolgozó műszaki szakemberek az irodákat, különböző hivatalokat otthagyva, mennél nagyobb számban lemenjenek a termelőszövetkezetekbe és közvetlenül irányítsák a inezőgazda- sági termelést a szövetkezeti gazdaságban, ahol az ő szakmai tudásukra a legnagyobb szükség van. — Pártunk Központi Vezetőségének és kormányunk elhatározott szándéka, hogy a jövőévi tavaszi munkák megkezdéséig a szövetkezeti termelés irányítására közvetlenül a termelőszövetkezetekbe legalább kétezer agronó- must és állattenyésztőt küld. — Az agronómusok szakmai ismeretei mellett fel kell használni a földműveléshez jól értő termelőszövetkezeti tagok termelési tapasztalatait. Minden termelőszövetkezetben akadnak olyan tagok, akik míg egyéni gazdák voltak, a mezőgazdasági termelés egyik vagy másik területén kimagasló eredményeket értek el. Számukra a termelőszövetkezetben mód nyílik arra, hogy száz holdakon és nagy állattenyésztési farmokon hasznosítsák tapasztalataikat és szakismeretüket. Retter György, a turkevei „Táncsics“ termelőszövetkezet juhásza, nemcsak falujában, hanem a környező községekben is híres volt arról, hogy kiváló juhtenyésztő. Most, mint a „Táncsics“ termelő- szövetkezet juhásza, elérte, hogy az általa vezetett juhtenyészet nyírási átlaga 6.46 kiló, a bárá- nyozási százalék 140, és a tejtermelés anyajuhonként 37 liter. — Itt a termelőszövetkezet iól hasznosította tapasztalatait, de sokezer, sőt tízezer olyan termelőszövetkezeti tag van, akinek a tapasztalatát, kezdeményezését fel, akiknek tanácsaira nem figyelnek fel és nem engedik, hogy tapasztalatatát, kezdeményezését a közös gazdaság javára fordítsa. — Ahhoz, hogy termelőszövetkezeteink az élenjáró módszereket sikeresen alkalmazzák, sok munkás kéz is kell. Olyan termelőszövetkezetekben ugyanis nem nagyon lehet beszélni a négyszeri kapálásról, ahol munkaerő még az egyszeri kapálásra sem nagyon jut, pedig sok ilyen termelőszövetkezet van. — Ezen a téren is segíteni kell termelőszövetkezeteinknek, ott, ahol kevés a munkáskéz, új tagokat kell bevonni, fel kell Használni azt a minisztertanácsi határozatot, amely a napokban jelent meg és amely lehetővé tette, hogy az iparból — a bányászatot és kohászatot kivéve — visszamenjenek a tagok, ha a szövetkezetekben rájuk szükség van és ők is vissza akarnak térni. Jobb termelőszövetkezeteinkben már mutatkozik ezen rendelkezés hatása; az utolsó napokban például Alsógödön az „Egyesült Törekvő“ termelőszövetkezetbe 4, a bagaméri „Alkotmány” termelőszövetkezetbe 15 fő tért visz- sza ipari üzemekből. — A termelőszövetkezetekben a munkaerőkérdést azonban egyedül csak új tagok bevonásával nem lehet megoldani. Feltétlenül szükség van arra, hogy a mező- gazdasági termelést gyorsabban, mint eddig, gépesítsük ennek elősegítésére, kormányunk az eddiginél nagyobb mértékben látja el a gépállomásokat olyan gépekkel, amelyekre termelőszövetkezeteknek nagyobb szükségük van. Már a jövőévi munkákhoz gépállomásaink nagy számban kapnak a növényápoláshoz szükséges könnyebb traktorokat, ezek száma a jövő év tavaszáig megháromszorozódik, ezenkívül a gépállomások nagyszámban kapnak kultivátorokat, traktoros és lófogatú fűkaszákat. Már a jövő évben megkezdődik a gabona aratása meílett a cukorrépa és burgonya szedésének gépesítése is. Csak' azok a gépek, amelyeket gépállomásaink mostantól a jövő- évi mezőgazdasági munkák megkezdéséig kapnak országosan 8— 10 millió, azaz átlagosan egy-egy termelőszövetkezetben 1600—2000 munkanap megtakarítását teszik lehetővé. — Pártunk és kormányunk tehát minden segítséget megad ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek a rájuk váró feladatokat idejében meg tudják oldani és munkaerő hiányában a jövőévben ne maradjon el egyetlen fontos mezőgazdasági munka sem. Ezen cél eléréséhez szükség van maguknak a szövetkezeti tagoknak az erőfeszítésére, szükség van arra, hogy az eddiginél sokkal jobban bevonják családtagjaikat a munkába és maguknak a tagoknak a munkaerejét a munka jó megszervezésével, a brigádszervezet megjavításával jobban felhasználják, mint az idén történt, magas termésátlgok és hozamok elérésére. Most legnagyobb jelentősége az őszi munkák időben való és jó elvégzésének van — A termelőszövetkezeti tagságnak komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy az őszi vetést jól végezze el, mert a tagság jelenleg messzemenően érdekelt abban, hogy magas termést érjen el. A kiadások egy hold vetésterületre majdnem ugyanazok, jó és rossz termés esetén is, mert változatlan a vetőmagszükséglet, ugyanakkora területre történik a begyűjtés kivetése is és így minden mázsa többlettermés a tagság jövedelmének növekedését szolgálja. — Súlyos hibát követnek el azok a( termelőszövetkezetek, amelyek késlekednek a vetéssel, vagy nem gondosan előkészített talajba vetik a gabonát. Minden napi késedelem és így a rosszminőségű munka megtörése több mázsányi kenyérgabonát vehet el a termelőszövetkezeti tagok jövedelméből. — Gondolni kell a tavaszi vetésű növények magas termésátla- gának biztosítására is és ennek érdekében különösen nagy figyelemmel kell végezni a trágyázást és a gépállomásoknak sietniök kell a vetőszántás és a vetés végzése mellett a mélyszántással is. — A termelőszövetkezetek megszilárdítása, a termelőszövetkezeti tagok életszínvonalának emelése érdekében most legnagyobb jelentősége az őszi munkák időben való és jó elvégzésének van, mert csak így lehet biztosítani a jövő évi magas termésátlagokat és ennek következtében nagy részesedést a munkaegysegekre. — A mostani jó munkán múlik, hogy termelőszövetkezeteink gabonatermése már a jövő évben országos átlagban is legalább két mázsával meghaladja az egyénileg dolgozó parasztokét. — A termelőszövetkezeti tagok életszínvonalának emelése szempontjából a magas termésátlagok elérése mellett nagy jelentősége van annak, hogy a szövetkezetek jövedelmező gazdálkodási ágakat építsenek ki, sokoldalú gazdasággá fejlődjenek. — Mindenekelőtt az állattenyésztésről kell, hogy szó essék. Termelőszövetkezeteinkben jelenleg az állattenyésztés nagyon elhanyagolt állapotban van és nem hoz megfelelő jövedelmet, mégpedig azért, mert az állattenyésztésben gyenge a tenyésztői munka, nem megfelelő a takarmányozás, az állatok gondozása, ápolása. — Ezen a tűrhetetlen helyzeten feltétlenül változtatni kell. Minden termelőszövetkezetben magas pénzjövedelmét biztosító ágazattá kell kifejleszteni áz állattenyésztést, különösen a szarvas- marha-, sertés- és juhtenyésztést. — A közös állattenyésztés fejlesztésének jövedel mezőségéhez nagymértékben hozzájárul a Központi Vezetőség határozata a begyűjtés új rendszeréről, amely szerint a termelőszövetkezetekben éppen az állattenyésztési termékek beadása csökken leginkább; az elmúlt évihez viszonyítva, mintegy 30 százalékkal. Ez lehetővé teszi, hogy szövetkezeteink, ha jól dolgoznak, rövid időn belül jelentős mértékben tudjanak állatot és állati terméket szabadpiacra vinni. — Az új begyűjtési rendelet értelmében a termelőszövetkezeteknek 100 kát. holdra átlagosan 5.5 mázsát, azaz mintegy 4 darab hízósertést kell beadni, viszont még a közepesen dolgozó termelőszövetkezet is könnyűszerrel tud meghízlalni, csak a közös gazdaságban és ötször annyi sertést és emellett — jó kapálás mellett — még a háztáji állatállomány részére is bőven juthat kukorica. Ez azt jelenti, hogy 500 holdas termelőszövetkezet egy évben szabadpiacra tud vinni 80—100 hízottsertést is, ez a mai szabadpiaci árakon számítva 250—300 ezer forint pénzjövedelmet je- lent. Legjobb termelőszövetkezeteink már eddig is jelentős meny- nyiségű sertést hizlaltak szabadpiacra, a beadási kötelezettség teljesítése mellett. A túrkevei „Vörös Csillag” beadási kötelezettségét időben teljesítette és ebben az évben már eddig is 290 darab sertést vitt piacra. Ebben a szövetkezetben ezévben csak a sertéshízlalás közel 1 millió forint pénz jövedelmet hoz. — Hasonló eredménnyel járt a közös tehenészet kifejlesztése is. — A jövőévi beadási tervek szerint a termelőszövetkezetek átlagosan 100 kát. holdra mindösz- sze ezernyolcszáz liter tejet kell, hogy beadjanak, viszont az átlagosan dolgozó termelőszövetkezet is 100 kát. holdon közös állományban legalább 10 tehenet kell, hogy tartson. Egy 500 kát. holdas termelőszövetkezet szabadpiacra vihet évente mintegy 60.000 liter tejet, amely 150—200.000 forinttal növeli a pénz jövedelmet. Az újpesti „Bán Tibor“ termelőszövetkezet már felfigyelt erre a lehetőségre és ebben az évben közel 400.000 forint pénzjövedelemre tett szert tehenészete révén, csak a beadási terven felüli tej szabadpiaci értékesítésével. — Az állattenyésztés alapvető ágai a szarvasmarhatenyésztés és a juhtenyésztés mellett nem szabad elhanyagolni a baromfitenyésztést sem. Szükséges az is, hogy szövetkezeteink nagyobb mértékben foglalkozzanak olyan kisegítő üzemágakkal is, mint a haltenyésztés, a méhészet stb. Egy hold tógazdaság létesítése pl. a termelőszövetkezetek számára középes eredmény esetén is közel hat—nyolcezer forintos pénzjövedelmet jelent. Ez különösen jelentős, ha figyelembe vesz- szük, hogy tógazdaság olyan területen is létesíthető, ahol a szárazföldi növénytermelés biztonságosan nem folytatható. Segítség a jövedelmező ágazatok kifejlesztéséhez — Pártunk és kormányunk minden segítséget megad a termelőszövetkezeteknek ahhoz, hogy jövedelmező ágazatokat gyorsan kifejlesszenek és ezzel az egy munkaegységre eső pénzjövedelmet a jelenlegihez képest lényegesen emeljék. A ma nyilvánosságra hozott minisztertanácsi határozat pl. lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezetek közel 75 százalékos támogatással létesítsenek halastavakat, öntözőtelepeket és állami támogalással ültessenek szőlőt, gyümölcsöst. A már előzőleg hozott minisztertanácsi határozat rendkívül kedvező körülmények között biztosítja a termelőszövetkezetek számára a silóépítést. Minden termelőszövetkezet tanuljon meg élni ezekkel a lehetőségekkel, mert ezek fel- használása az egyik legfőbb módszere a szövetkezeti gazdaságok felvirágzásának, a mezőgazdasági termelés fellendülésének— Termelőszövetkezeteink min- den feltétellel rendelkeznek ahhoz, hogy jelentős pénzjövedelemre tegyenek szert és munkaegységekre a rendszeres pénzjövedelem segítségével évközben havonta, vagy másfél havonta rendszeresen tudjanak előleget adni olyan mértékben, hogy a termelőszövetkezeti tagok évközben se szenvedjenek pénzben hiányt. — Csak helyeselni lehet azt,, ha a szövetkezet, kifejlesztve a jövedelmező üzemágakat, évközben rendszeresen, lehetőleg há.-. vonkint, vagy másfél havonkint. az előző munkaegységekre a tagok között, az eddiginél lényege-1 sen nagyobb munkaegység-előleget ad ki. Kormányunk úgy határozott, hogy ennek elősegítése érdekében a becsületesen dolgozo termelőszövetkezetek részére megfelelő rövidlejáratú hitelt is bocsát rendelkezésre. — A jövőben nem lehet jónak tekinteni, annak a termelőszövetJ kezeinek működését, amelyik jövedelmező üzemágak kifejlesztő- sével természetbeni részesedés mellett nem tud egy munkaegységre csak pénzben legkevesebb 14—20 forintot biztosítani. — A termelőszövetkezeti tagok jövedelmének legfőbb forrása a közös gazdaság, de nem szabad elhanyagolni és lebecsülni a háztáji gazdaságot sem. A háztáji gazdaság, ha nem haladja túl. az alapszabályban megszabott méreteket, nagyon egészségesen egészíti ki a termelőszövetkezeti tagok közös munkában szerzett jövedelmét és növeli a közös gazdaság árutermelési színvonalát, azaz lehetővé teszi; hogy ténylegesen piacra termeljen; a tagok mindennapi szükségleteit zöldségfélékben, tejben, húsban ugyanis a háztáji gazdaság ki tudja elégíteni. — Meg kell mondani, hogy a háztáji gazdaság fejlesztését is. elhanyagoltuk, erre mutat az, hogy a termelőszövetkezeti családok közül csak minden 3—4 családnak van tehene. A háztáji állatállomány elhanyagolásához hozzájárult a háztáji terület viszonylag alacsonyan történt megállapítása és a háztáji gazdaságokra kivetett túlzott beadás iá.. — Ezen hibák kijavítása érdekében a minisztertanács úgy határozott, hogy szeptember 1-töP kezdve egy kát. holdig lehet fel-' emelni az egyes termelőszövetke-' zeti családok háztáji területét es ebbe az eddigitől eltérően nem háromszorosan, hanem csak egyszeresen kell beszámítani a szőlőt és a gyümölcsöst. — A háztáji tehéntartás jövedelmezővé tétele érdekében a mai napon nyilvánosságra került minisztertanácsi határozat kimondja, hogy október 1-től kezdve a háztáji gazdaságban lévő tehenek utón nem kell beadást teljesíteni. — A háztáji gazdaságok tehát' teljesen mentesítettek a tejbeadás alól, ez a rendelkezés minden termelőszövetkezeti család számára nagyon érdemessé teszi a tehéntartást. — Itt az ideje, hogy minden termelőszövetkezeti család — szigorúan betartva az alapszabályban megszabott mértékeket, egészségesen fejlessze a háztáji állatállományát. Minden családnak legyen legalább egy tehene, egy kocája, minden család hizlaljon disznót és tartson baromfit és gondosan művelje meg a termelőszövetkezettől számára biztosított háztáji területet. —- A termelőszövetkezetek, beleértve az I. és Il-es típusúakat’ is, — vezetőségein, elnökein. és nem utolsó sorban magán a tagr ságon múlik, hogy a népi demokrácia adta lehetőségeket felhasználva, milyen gyorsan válnak a ma még lemaradott termelőszövetkezetek is virágzó gazdaságokká, jól dolgozó, megelégedett tagsággal rendelkező szövetkezetekké. A szorgalmas termelőszövet- (Folytatás a 8. oldalon.)