Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 192-230. szám)

1953-09-20 / 221. szám

AI MOP SIABOl. CS-SZATMÁRMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

X. ÉVFOLYAM. 221. SZÁM

ÁRA SO FILLER

19S3 SZEPTEMBER 20, VASÁRNAP

Megkezdődött a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak

III. országos tanácskozása

Szombaton délelőtt Budapesten az Építők Szakszervezetének székházában megkezdődött a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak III. országos tanácskozása, hogy megtárgyalja a termelőszövetkezeti gazdálkodás további fejlesztésének kérdéseit.

Közel ezerháromszáz küldött gyűlt össze: élenjáró termelőszövetkezeti elnökök és brigádveze- tök, termelőszövetkezeti párttitkárok, a növénytermelésben és állattenyésztésben kitűnt termelőszövetkezeti dolgozók, kiváló traktorosok és gépállomási igazgatók.

A tanácskozáson megjelent Dobi István elvtárs, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Farkas Mihály elvtárs és Ács Lajos, az MDP. Politikai Bizottságának tagjai, a Központi Vezetőség titkárai, Hegedűs András elvtárs, az MDP. Politikai Bizottságának tagja, földművelésügyi miniszter, a minisztertanács első elnökhelyettese, Rónai Sándor elvtárs, az Országgyűlés elnöke, valamint a minisztertanács és az MDP. Központi Vezetőségének több más tagja.

A tanácskozást Dobi István elvtárs. .a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a termelőszövetkezeti tanács elnöke nyitotta meg. Beszédében többi között ezeket mondotta:

— A jelen tanácskozást azért hívtuk össze, és tudom, minden egyes részvevőt az a szilárd elhatározás hozott ide. hogy mélyreható változást, gyökeres javulást készítsünk elő a termelőszövetkezetek gazdálkodásában, a gépállomások munkájában és ezen keresztül termelőszövetkezeti parasztságunk életében.

— Éljünk gondos, körültekintő gazda módjára azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a párt és a kormány által nyújtott kedvezmények a termelőszövetkezetek részére biztosítanak. Ezekben az egymással szorosan összefüggő célkitűzésekben lehetne kifejezni tanácskozásunk alapvető célját: a termelőszövetkezeti tagság életmódja és a termelőszövetkezeti gazdálkodás gyökeres megjavításának előkészítését.

— A termelőszövetkezeti tagok életszínvonalának emelésére, anyagi és kulturális körülményeinek gyökeres megjavítására irányuló szándék vezette a termelőszövetkezeti tanács tagjait a tanácskozás előterjesztett határozati javaslat-tervezet és alapszabály elkészítése során. A szövetkezeti tagság életszínvonalának emelését azzal kell megkezdeni, hogy minden egyes termelőszövetkezeti tag számára az eddiginél lényegesen magasabb jövedelmet biztosítsunk természetben és pénzben egyaránt. A szövetkezeti tagok jövedelme két forrásból adódik. Az egyik, a főforrás: a közös gazdaság. A másik ennek kiegészítője: a háztáji gazdaság.

. — A közös gazdaság jövedelmezőségének növelésére kell elsősorban figyelmünket ráirányítani.

— Ha sikerül megvalósítanunk a közös gazdaság magas jövedelmezőségét és növelni tudjuk a háztáji gazdaságból származó jövedelmet, akkor a közeljövőben Olyan magas természetbeni és

pénzbeni jövedelmet biztosíthatunk termelőszövetkezeti tagjaink számára, amire hazánkban dolgozó parasztember életében még nem akadt példa. Különö- sen nem akadt példa egyénileg dolgozó parasztember életében. — Azok a javaslatok, amelyeket a határozati javaslattervezetben a tanácskozás során előterjesztünk, ha megvalósulásra kerülnek, — tüzetes, de sokkal inkább szerény, mint túlzó számítások szerint — mintegy másfélmilliárd forint jö- vedelem növekedést eredményeznek termelőszövetkezeteink számára. A háztáji gazdálkodás alapszabály által nyújtott lehető- ségének kihasználása, az állam és a termelőszövetkezet részéről megnyilvánuló segítséget is figye- lembevéve. egyedül évente hat— hétezer forint jövedelmet jelentTisztelt tanácskozás, kedves elvtársak!

— Pártunk és népi demokratikus államunk a munkásosztályra, a dolgozó parasztságra és a néphez hű értelmiségiekre támaszkodva. a Szovjetunió baráti segítségével a felszabadulás óta eltelt években sok "nehéz feladatot sikeresen oldott meg. A magyar dolgozók — elsősorban a munkás- osztály szorgalma, helytállása eredményeként a háború által rombadöntött iparunk, közlekedésünk gyorsan újjáépült és ipari termelésünk gyors fejlődésnek indult, ezévben már közel háromszorosa az 1938. évinek.

— Népgazdaságunk fejlesztésében elért eredmények bizonyítják, hogy a felszabadult nép, amelynek kezdeményezését nem köti gúzsba kizsákmányolás, csodákra képes.

— Iparunk — különösen nehéziparunk fejlődése megteremtette lehetőségét annak, hogy gyorsabban haladjunk előre a népgazdaság egyéb fontos területei, így köztük elsősorban a mezőgazda- sági termelés fejlesztésében, amelynek dolgozó népünk élet- színvonala megjavítása szempontjából igen nagy jelentősége van.

— Iparunk gyors fejlődése mellett ugyanis mezőgazdasági termelésünk egészében véve nem jutott sokkal tovább a hábora- okozta károk teljes kiküszöbölésén és termésátlagaink nem haladják meg lényegesen a felszabadulás előtti kapitalista mező- gazdaság átlagát.

— Mezőgazdasági termelésünk elmaradottságának hatása érződik egész dolgozó népünk életében. Az alacsony színvonalon termelő mezőgazdaság a dolgozó parasztság számára nem tud olyan élet- színvonalat biztosítani, mint amilyent kívánnának, ugyanakkor a mezőgazdaság munkásosztályunk megnövekedett igényeit sem tudta bőségesen kielégíteni.

— Mindezekből kiindulva pártunk Központi Vezetősége elhatározta, hogy a munkásosztály és a dolgozó parasztság testvéri szövetsége további erősítése, a mező- gazdasági termelés fokozása érdekében az eddiginél sokkalta na- gvobb segítséget ad a mezőgazda- sági termelés fe.ilesztéséhez és hogy — úgy mondjam — általános támadásba kezd a mezőgazhét minden egyes gondos termelőszövetkezeti családnak. Másfélmilliárd többletbevétel a szövetkezeti tagság számára és ezenfelül külön a háztájból családon- kint hat—hétezer forint bevétel.

— Amikor jövedelmező gazdaságról beszélünk, akkor azalatt fejlett, magasszínvonalú növény- termelést és állattenyésztést foly- tató gazdaságot értünk.

— A növénytermelés és az állattenyésztés fejlesztése meg ki- vánja termelőszövetkezeteink

szakmai irányításának megjavítását.

— Tanácskozásunknak foglal- kozni kell azokkal a teendőkkel is, amelyeket a termelőszövetkezetek alapszabályszerű működése, demokratikus vezetése tűz napirendre.

dasági termelés minden fontos területén azért, hogy a termésátlagok növekedjenek és megkezdődjék a mezőgazdasági termelés általános fellendülése.

— Pártunk és kormányunk minden olyan adottsággal rendelkezik, ami szükséges a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztéséhez, fejlett szocialista iparunk van; a kereskedelem, a közlekedés túlnyomórésze szocialista tulajdon; harcedzett munkásosztályunk bízvá pártunk és kormányunk irányításában, szilárd vezető ereje népi demokráciánknak; a munkásosztály és dolgozó parasztság között már a felszabadulás utáni években szilárd szövetség alakult ki, amely népi demokratikus államunk biztos alapja. Fejlett ipari országunk az elmaradott kapitalista Magyarországhoz viszonyítva, összehasonlíthatatlanul nagyobb lehetőségekkel rendelkezik a mezőgazda- sági termelés fejlesztésére és ezért nem lehet kétséges, hogy pártunk dolgozó népünk munkájára, kezdeményezésére támaszkodva, mint ahogy már sok nehéz kérdést megoldott, úgy meg fogja oldani ezt is.

— Pártunk Központi Vezetősége határozatának megfelelően kormányunk már eddig is a gazdasági intézkedések egész sorát foganatosította a mezőgazdasági termelés emelése érdekében. Már az eddig megtett intézkedések felsorolása is hosszú időt vesz igénybe, ezért csak a legfontosabbakat említem: ingyenes lett az állatorvosi szolgálat, 30 millió forintos támogatással az eddiginél lényegesen kedvezőbb feltételekkel lehet minőségi vetőmagot cserélni, a Központi Vezetőség javaslatára a termelők termelésben való érdekeltsége fokozására a minisztertanács elhatározta, hogy a jövő évtől kezdve a begyűjtési kötelezettséget lényegesen csökkenti: sokkal kedvezőbb feltételek mellett kezdődött meg a termelési szerződések kötése, és esek ez az intézkedés, a jövő évtől kezdve a prémiumokkal együtt félmilliárd forint többletbevételt jelent a termelők számára, lényegesen alacsonyabb díjszabás szerint dolgoznak a gépállomások és bárki tetszése szerint fizethet munkájukért akár pénzben, akár természetben.

— Azt hiszem, — hangsúlyozta Dobi István, — hogy minden egyes küldött elvtárs azon lesz, hogy megfeleljen annak a várahozásnak, amelyet tanácskozásunk elé egész termelőszövetkezeti tagságunk, sőt egész dolgozó parasztságunk, valamint pártunk és kormányunk állít.

— A tanácskozások minden egyes részvevője azon legyen, hogy tanácskozásunk az élenjáró

dolgozók tapasztalatcseréjévé, a hibák kiküszöbölésének, új eredmények elérésének és a termelőszövetkezeti mozgalom új fellendülésének elindítójává váljon.

Dobi István elvtárs beszéde után Hegedűs András elvtárs, földművelésügyi miniszter mondott beszámolót.

— Az elmúlt két és fél hónapban hozott intézkedések a dolgozó parasztság jövedelmét — nem számítva a jó termésből származó többletjövedelmet — mintegy hárommilliárd forinttal növelték meg és mindezt olyan esztendőben, amikor bő termés van. Mindezek az intézkedések komoly segítséget jelentenek az egész mezőgazdaság, az egész falu számára, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak is, de hatásuk sokkal nagyobb lehet, és kell is, hogy legyen a szövetkezeti gazdaságokban, ahol a mezőgazda- sági termelés fejlesztésének nincsenek olyan szűk határai, mint az egyéni parcella, ahol szinte korlátozás nélkül lehet kihasználni a modern gépeket és ahol sokkal gyorsabban, nagy területeken, nem kis táblákon- lehet alkalmazni az élenjárók legjobb módszereit és a mezőgazdasági tudomány vívmányait.

— Ugyanakkor a termelőszövetkezetekben a többtermelés minden termelőszövetkezeti tag számára lehetővé teszi a nyugodt, biztos, jó megélhetést, egyszer es mindenkorra mentesíti a dolgozó parasztságot mindenfajta kizsákmányolástól.

— Ezért pártunk és kormányunk a mezőgazdasági termelés fejlesztése — és a dolgozó parasztság kizsákmányolástól mentes élete megteremtése érdekében is — az egyéni gazdaságoknál lényegesen nagyobb támogatást ad termelőszövetkezeti parasztságunknak, mert tudja, hogy ez az az út. amely a mezőgazdaság! termékek bőségéhez vezet, az egész dolgozó parasztság számára lehetővé teszi a kizsákmányolástól mentes életet, a falu igazi jólétét.

— Ezért van az. hogy míg pártunk Központi Vezetősége határozata alapján az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok terménybeadása 10 százalékkal, addig a termelőszövetkezeteké , 25 százalékkal csökken, míe az egyéni parasztok állati és állati termékek beadása 15 százalékkal, addig a termelőszövetkezeteké 30 százalékkal kisebb lesz, mint az ezévi volt. A szerződéses termelés után a termelőszövetkezeteket kétszer akkora prémium illeti meg. mint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat. A gépállomások a termelőszövetkezeteknek mintegy 15 százalékkal olcsóbban dolgoznak, mint az egyénileg gazdálkodóknak.

— Nehéz forintban pontosan kiszámítani mindazoknak a kedvezményeknek hatását, amelyeket a termelőszövetkezetek a kormányprogramm nyilvánosságra jövetele óta kaptak, de nyugodtan lehet mondani, hogy a dolgozó parasztság számára adott hárommilliárdon belül több, mint másfélmilliárd a termelőszövetkezeteknek jut.

— Termelőszövetkezeti mozgalmunkon belül a legnagyobb támogatást a III. típusú termelőszö- vetkesgti csoportok, illetve termelőszövetkezetek kapják és ez helyesen is van így, mert termelőszövetkezeti mozgalmunkat túlnyomórészt ezek a szövetkezeteié alkotják, és ez az a típus, amelyben jó munka mellett a szövetke-’ zeti gazdálkodás összes előnyei a1 legjobban érvényesülnek.

— De emellett továbbra is na-< gyobb, komoly támogatást — as eddiginél sokkal nagyobb segítséget — kapnak az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok is,’ hogy a közös termelés előnyeit' felhasználva, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknál lényegesen magasabb termésátlagokat? tudjanak elérni és nagyobb jövedelmet tudjanak biztosítani tag-; jailc számára.

— Termelőszövetkezeteink egv-í része az elmúlt években megszilárdult. Virágzó gazdasággá letti és jó eredményeket ér el, viszont; termelőszövetkezeteink másik része, — különösen az utolsó évek-' ben alakult termelőszövetkezetek; — sok nehézséggel küzdenek s: eredményeik nem kielégítőek sem a termésátlagukban, sem az egyj munkaegységre eső jövedelem részesedésben.

— Nézzünk csak meg közelebbről ebből a szempontból két egy-! másmelletti termelőszövetkezetet.! Az egyik a barcsi „Vörös Csillag“, amelytől nem messze van a vízvári „Béke” termelőszövetkezet földje, szántóik minőségét tekintve nincs különbség közöttük, de annál nagyobb eredméV nyűket nézve. A barcsi „Vörös Csillag“ magas termésátlagokat ért el, búzából például kát. holdanként 14 mázsát, a vizvári '.Béke“ szövetkezet pedig mindössze 8-at. A barcsi „Vörös Csillag“ fejlett állatállománnyal rendelkezik, tehenészetéből a tejbeadáson felül bőven jut szabad- piaci a, a vizvári „Béke“ szövet-» kezet viszont, bar van tehenészete* nemcsak hogy szabadpiacra nem tud tejet adni, hanem még a beadási kötelezettségét sem teljesíti. Még nagyobb a különbség a két szövetkezet között, ha az egy munkaegységre eső jövedelmet nézzük.

A barcsi „Vörös Csillag“ termelőszövetkezetben egy munkaegységre — piaci áron számítva a terményt — ötvenkettő forint jut. a vízvári „Béke“ szövetkezetben viszont alig 20 forint. —í Ét thető, hogy ez utpbbi szövetkezetben, amelyhez hasonló sok van még az országban, laza a munkafegyelem, a tagság jelentős része elégedetlen és közülük sok hallgat olyan ellenséges elemek. kulákok, spekulánsok hírverésére, akik szövetkezeti tagok

(Folytatás a 2. oldalon}

Hegedűs András elvtárs beszéde

<011 ág, proletariat eggejülfetek ! ,

Erős, virágzó termelőszövetkezetekért!