Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 192-230. szám)

1953-09-17 / 217. szám

*» ft! fc P L fi S’ 1953 SZEPTEMBER 17. CSÜTÖRTÖK. AZ IFJÚ BRIGÁD VÁLASZA 3.123 forint megtakarítást jelent Bagoly Pál traktorosnak az árleszállítás Két éve dolgozik a nyirtéti gépállomáson Bagoly elvtárs. Ezidő alatt munkáját be­csülettel végezte el. Ezt bizonyítja az 1952-es évi tervtelje­sítése, amely 112 szá­zalékos volt. Ezévi tervét is teljesíteni akarja a Nagy Októ­beri Szocialista For­radalom 36. évfordu­lójának tiszteletére. Most érzi munkájá­nak eredményét. Ba­goly elvtárs számára is nagyon sokat je­lent az újabb árcsök­kenés. Számbaveszi nyomban, hogy szű­kén számolva egy éven keresztül a csa­ládnak 16 mázsa 66 kiló kenyér kell, aminek az ára régi és az új ár közti külömbség kilónként 40 fillér, — ez a csa­ládnak egy évben 730 forint megtakarítást jelent. 52 kilogramm cukrot használ fel, ennél is 31 forint 20 fillér a. megtakarítás. A mosószappanból is 102 darab szükséges egy évben, ennél 72 forint 80 fillér ma­rad. — Számolgatja, hogy télire venni kell öt pár férfi láb­belit, aminek a régi ára darabonként 273 forint, az új ára 191 forint. így az ötpár lábbelinél 410 forint­ja marad. Venni akar 4 darab felnőtt férfi­inget, régi ára 105 forint, új ára 87 fo­rint, itt 72 forinttal emelkedik a család jövedelme. Hat da­rab gyerekinget kell venni, régi ára 40 forint, az új 25 fo­rint, tehát 90 forint marad további szük­ségletre. Kell még 10 darab férfi alsónad­rág, régi ára 54 fo­rint, az új 40, tehát itt is 140 forint ma­rad. Még öt öltöny férfiruha is kell, mondja Pali bácsi, hiszen ez nagyon szükséges, régi ára öltönyönként 700, most pedig 583 fo­rint, tehát 575 forint a megtakarítás. Kell még a családnak há­rom női télikabát. Régi áron darabját 660 forintért vásárol­hatta volna meg. s most 380 forintért megkapja. Itt 780 fo­rint marad a család­nak. Neki is szüksé­ge van télikabátra, ami azelőtt 800 fo­rint volt, azt most megvásárolhatja 650 forintért, 150 forint itt is megmarad. ■— Minden körülmények között kell venni egy ágyat is, bizony en­nek a régi ára 48G fo­rint, most 413 forintért vásrolhatja meg. A megtakarított 73 fo­rintból vásárolhat másegyebet. Csak az eddigi dolgoknál az •árcsökkenés követ­keztében 3.123 fo­rint megtakarítása van egy esztendőben. Most látja munkájá­nak igazán gyümöl­csét. Megfogadta: az az első feladata, hogy szántsanak, de ne csak a műszaki nor­mát teljesítsék, ha­nem azt jóval túltel­jesítsék az előirány­zatnál. Jó magágyat kell készíteni jövőévi kenyerünknek, hogy dolgozó népünk élet- színvonalát, kulturá­lis színvonalát minél magasabbra emeljük. Ezért vállalja, hogy őszi tervfeladatát és éves tervét novem­ber 1-re teljesíti. Gábor István, Nyírtét, pol. h. a rvépi op postáidból Rá ez János fehérgyarmati földművesszövetkezeti igazgatósági tag példásan teljesíti beadását Csillagos este volt. Szeptember 6-át, vasárnapot mutatott a nap­tár. A pátrohai „Boldogulás útja“ termelőszövetkezet gazdasági köz­pontjának ablakai messze világí­tottak. Benn ünnepeltek. Dalol­tak, táncoltak, ettek, ittak a szö­vetkezetiek. Boldogok voltak, hisz ez a vasárnap kétszeresen emlékezetes lesz számukra. Egy­részt azért, mert a mai napon lett önálló a szövetkezetük. — Egyetértésben, megelégedéssel, a jövőbe vetett bizalommal tartot­ta meg az avatóünnepélyt a nagy család. No, de nemcsak azért volt nagy öröm. Futótűzként szá­guldott a hír az árleszállításról. Ez volt a nagyobbik öröm. ösz- szeölelkőztek, megcsókolták egy­mást a „Boldogulás Útja“ terme­lőszövetkezet tagjai. Számolgattak, tervezgettek, ki mit vásárol az árleszállítás után. Nemcsak a számvetéssel foglal­koztak, hanem másnap jobban végezték a munkát is. így volt ez az ifjú-brigád tagjainál is. Seré­nyebben fűzte a dohányt Páz- mán Elvira, Nagy Gizella, Szaló- czi Ilona. Tóth Gizella, Kelemen Eszter, Banga Ilona, Albert Jó­zsef, Banga Sándor. Mostanában este 11 óráig is folyik a munka, hogy minél előbb végezzenek a dohányfűzéssel. Péntek este már 10 óra elmúlt, mégis messzire le­hetett hallani az Ifjú brigád jó­kedvét, hangos kacagását, dalo­lását. Vidáman fűzték a dohányt. Ma is, mint minden este, Kele­men István kezdte a nótákat. — Hangja messze kicsendült a töb­bi közül. Két felé vál a mi utunk, semmi közünk egymáshoz, Találok én szén szeretőt, engem babám ne átkozz. A lányok a következő sorokat még hangosabban énekelték — mintha felelnének rá: Megmutatom e világnak, hogy szivemből kitagadlak, kizárlak Ne gondold te büszke legény, hogy én sírok utánad. Utána hangos kacagás, egy-egy szóváltás és újabb dal követke­zett. Valahogy így hangzott: Kihulott a kihulott a forint a zsebemből, Kitagadtál, kitagadtál babám a szivedből. Ezt aztán már nem állhatták meg szó nélkül Pavelcsák és Banga Ferenc elvtársak, akik el­jöttek megnézni, hogyan is ha­ladtak a dohányfűzéssel a fiata­lok. Közbeszólt Pavelcsák elv­társ, a „Boldogulás Útja“ szövet­kezet elnöke: — „Hát nem egé­szen jól énekelitek ezt a dalt. Mi, a nyíregyházi Dózsa tszcs, tagjai nagyon sokat tanultunk a szovjet clvtársaktól és fel is hasz­náltuk a tanultakat gyakorlati munkánkban. Az elmúlt évben például 40 holdon pótbeporzást alkalmaztunk, 80 holdon pedig négyzetesen vetettünk kukoricát, napraforgót. A burgonyát szintén a szovjet agrotechnika alkalma­zásával vetettük, kezeljük. Az eredmény nem is maradt el. Cso­portunk tagjai munkaegységen­ként négy kiló burgonyát, 4 kiló kukoricát, másfél kiló almát. 80 deka hagymát, SO deka árpát és ezenfelül 11. forintig pénzösszeget is kapnak, illetve kaptak. De ez még nem minden. Kapunk más természetbeni járandóságot is, mint például bort, pálinkát, ola­jat, stb. Én gyermekemmel dol­goztam és el fogjuk érni a 600 munkaegységet. Máris több, mint 11 mázsa gabonát kaptunk. Nem így van.“ Felfigyeltek a fi­atalok. Elhallgatott mindegyik. Az elnök folytatta: — „Most hul­lik csak igazán bele a zsebetekbe a forint! Persze ez tőletek is függ“ — tette hozzá. — Az árleszállításról mindany- nyian hallottatok — szólt most közbe Banga Ferenc az ifjú bri­gád vezetője és elővette zsebéből a Szabad Nép szeptember 6-i számát. „— Hát hogy ne hallot­tunk volna“ — válaszolták a fi­atalok. — Meg is „jártam” én vasárnap — szólt közbe Szalóczi Ilona. — Elmentem a moziba — kezdi magyarázni — nagyot néz­tem hirtelen, amikor 3 forint he­lyett 2 forintot kellett fizetnem a mozijegyért. El is felejtettem, hogy árleszállítás volt. — No látjátok, ez egy forint megtakarítást jelent Szalóczi elv­társnőnek. Képzeljétek el, hogy az árleszállítás, ami több mint 10 ezer élelmiszer és iparcikkre kiterjed, az ország lakosságának egy évre számítva, 1500 millió forint megtakarítást eredményez — magyarázott Banga elvtárs. Aztán tovább beszélt az árleszál­lítás jelentőségéről és arról, hogy mit jelent ez a szövetkezeti tagok számára. Beszédéhez többen hozzászól­tak. , — Számítgstunk, tervezgetünk — szólt Pázmán elvtársnő. Sok­kal többet tudunk vásárolni most, az árleszállítás után. Most úgy hallottam, hogy 10—12 fo­rintra számíthatunk munkaegy­ségenként zárszámadáskor. Ka­pok vagy 2 ezer forintot a 221 munkaegységemre. Ebből telik majd téliruhára, meg cipőre. — Családunknak összesen több, mint 800 munkaegysége van. Ez­után számítunk úgy 8—10 ezer forintra. Anyámék segítenek ab­ban, hogy szobabútort vásároljak. Jobb munka a válasz — Hát az biztos, hogy nagy jelentősége van számunkra az ár- leszállításnak. Ilyen nagyméretű árcsökkentés, mint a mostani, még nem volt nálunk. Az árle­szállítás előtt 740 forintba ke­rült volna 2 ágyterítő és egy asztalterítő — szólalt meg Kele­men Margit elvtársnő. — Most viszont 450 forintért vásároltam meg. Itt megtakarítottam 200 fo­rintot. Azt a kabátot is 700 fo­rintért vásároltam meg, ami az árleszállítás előtt 1000 forintba került volna. így összesen 500 fo­A vásárra 700 forint előleget vet­tem fel, melyért ruhaneműt vá­sároltam. Még sok mindent fo­gok kapni 600 munkaegységem után, mert a szovjet agrotechni­ka alkalmazása megkétszerezte eredményeinket. Csoportunk tag­jai csodálkozva hallanak olyas­mit, hogy még akad olyan tsz- tag is, aki ki akar lépni a tsz- ből. Én azt üzenem azoknak, akik a termelőcsoportból ki ak írnak lépni, hogy életük leghibásabb lépését tennék, — mert a bőség kamrájából lépnének ki. A mi csoportunkban nincs olyan tag. aki ki akar lépni. Nincs, mert ir>i nem az ellenségre, hanem a párt szavára hallgatunk. A Magyar-Szovjet Társaságnak a felvilágosítás területén komoly feladata van. E munka elvégzé­sére versenyre hívjuk ki az ösz- szes tszcs. MSZT alapszerve rőte­ket. Versenyfelhívásunkban vál­laljuk, hogy a tszcs-ben a lehet*! rintot takarítottam meg. Ebből paplant fogok vásárolni. — Em­lékszem, az árleszállítás előtt 180 forintot számoltunk ruhára — magyarázza Tóth Gizella. Most ugyanazt a ruhát 100 forintból állítottuk ki. En is terveztem — mondja Kelemen Eszter. Ruhát, kötényt, fejkendőt meg paplant akarok vásárolni. Cipőt már vet­tem is 103 forintért. Ifjú Mozga Gyula nősülés előtt áll. ö is úgy tervezte, — mivé’ olcsóbb lett a bútor ára, egy szobaberendezést vásárol. Miután közösen megbeszélték, hogy kinek mennyi megtakarí­tást jelent az árleszállítás, meg hogy ki mit vásárol, Pavelcsák elvtárs szólalt meg. „Jogosan ter­veztek, számoltok — mondta, hisz jó munkátoknak megvan az eredménye. Sokkal több árut és lényegesen olcsóbban vásárolhat­tok most az árleszállítás után, mint azelőtt. Persze ehhez az szükséges, hogy minél több mun­kaegységet teljesítsetek, jó mun­kát végezzetek.“ — Nem félünk mi a munkától — válaszolt a többiek nevében Banga Ferenc elvtárs, az ifjú brigád vezetője. — Azzal vála­szolunk az árleszállításra, hogy a mai naptól kezdve 10 mázsa do­hányt törünk le és fűzünk fel minden nap. Én ezelőtt 17 pórét fűztem fel egy nap, most 22 pó­rét fogok felfűzni. Egymás után születtek a válla­lások. Tóth Gizella elvtársnő, aki naponta 14 pórét fűzött, most 17 póré dohány felfűzésével mutatja meg, hogy jó munkájával vála­szol az árleszállításra. Kelemen Margit elvtársnő a többiek nevé­ben válaszolt: — 10 nap alatt 8 hold földről törjük le a do­hányt, fel is fűzzük, kiegyenget­jük és kikötözzük. Vállaljuk elv- társak — és a többiekhez for­dult. A brigád tagjai pedig szinte egyszerre mondják — teljesítjük vállalásunkat. Most pedig siessünk elvtársak, mert van még éppen elég fűzni való dohány — fordul a többiek­hez Banga Ferenc elvtárs, bri- gádvezető. És erre újból serényen munkához fognak, fűzik a do­hányt. Még este 11 óra után is lehetett hallani az ifjú brigád jó kedvét, hangos kacagását, mesz- szire szálló énekét. Farkas Kálmán. legnagyobb mértekben használ­juk a szovjet agrotechnikát; vál­laljuk, hogy ebben az évben 50 százalékkal növeljük alapszerve­zetünk taglétszámát, továbbá minden hónapban tartunk egy előadást a szovjet agrotechniká­ról, havonta egyszer kcpkiállí- tást rendezünk a Szovjetunió me­zőgazdaságát ismertető anyagok­ból, valamennyien résztveszünk az orosz nyelvtanfolyamon. A to­vábbi agrotechnikai módszerek tanulmányozása érdekében fel­vesszük a kapcsolatot azzal a szibériai kolhozzal, amellyel a képkiálliláson ismerkedtünk sneg. Mindent elkövetünk azért, hogy jövőre a szibériai kolhoz elvtársi segítségét már nem magyar, ha­nem orosz nyelven tudjuk meg­köszönni levelünkben. VIDOVEN ANDRASNÉ, a nyíregyházi Dózsa tsz. MSZT. titkára. A fehérgyarmati dolgozók jól ismerik Itácz János 8 holla* dol­gozó parasztot. Nevét a verseny­táblán az élenjáró dolgozó parasz­tok nevei közt olvashatják. Itácz János a helyi földművesszövetke­zet igazgatósági tagja — egy ko­rábbi ülésen versenyre hívta idős Erdei Sándor igazgatósági tagot. A pűrosverseny nem eredménytelen. Itácz János először hízottsei^és- beadását rendezte, majd teljesí­tette egészévi tojás- és sovány- baromfibeadási kötelezettségét. Ele­get tett minden hónapban tejbe­adásának és nem tartozik az ál­lamnak kenyérgabonával sem. Ver­senytársát messze elhagyta. Idős Erdei Sándor bár kalászosokból teljesítette beadási kötelezettségét, A termelőszövetkezetünknek ko­moly gondot okozott a múlt télen az állatok átteleltetése. Ez a ne­hézség főképpen onnan adódott, hogy nem sóik gondot fordítottunk az elmúlt év nyarán, de még ősz­szel sem a silózásra. Ez a. gondat­lanság az egész állatállomány szer­vezeti leromlásához vezetett, mivel az állatok számára nem volt biz­tosítva a szükséges fehérje, kemé­nyítő-tápanyag. A takarmányo­zási hiányosságok következtében az állatok a betegségekkel szembeni is kevesebb ellenállóképességgel ren­delkeztek s ez kihatott a szapora- ságra, sőt nagymértékben — külö­nösen — a teheneknél a tejterme­lésre is. Amikor a tehenek kijutot­tak a legelőre, a felvett tápanya­got először saját testük megerősí­tésére használták fel, csak később jutott a tápanyagból tejtermelésre is. A múlt évben elkövetett hibák­ból okulva, nagyobb gondot fordí­tunk a silózásra, melyhez, nagy segítséget ad a kormányrendelet, mely anyagilag is segítséget nyújt silótárolóhelyek építéséhez. Ter­melőszövetkezetünk a tavaszi és nyári silózási tervét 118 százalék­ban teljesítette. A silótöltésre fel­használtuk a korai burgonyái mlát. a kertészet melléktermékeit. ká­tiszrázta a III. negyedévi sovány­baromfi beadását is, de tojásból a III. negyedévre még tartozik 1 kiló 80 dekával és 243 liter tejjel. Még jobban lemaradt a szövetkezeti ve­zetőség versenyében Szűcs Zsig­mind igazgatósági tag — 17 hol­das dolgozó paraszt —, aki 36 kiló tojással tartozik az első félévről államunknak. Igaz, úgy igyekszik behozni lemaradását, hogy a tojás helyett tejet ad be. Szűcs Zsig­mondott vízkár érte, mégis 100 százalékig eleget tett kenyérgabona beadásának. Államunk új rendelke­zése azonban Szűcs Zsigmondot is kedvezően érintette, mert a be­adott gabonaféléikből 115 kilót visszakap, mint vízkárosult. Varga Gyula, MÉSZÖV. posztatorzsát és egyebeket. Jelen­leg még egy darab 100 köbméteres betonsilónk üres, de elhatároztuk, hogy a kedvezményes építkezést igény bevesszük és még egy 100 köbméteres silótárolót építünk. Gondoskodtunk a silótakarmányról is. Vetettünk silókukoricát, cukor- cirkot, ami igen bevált. E két nö­vény kellő ápolás mellett 3 méter­re is megnő s igen nagytömegű ta­karmányt biztosít. Egészévi silóter- vünket 120 százalékra akarjuk tel­jesíteni. A mennyiség mellett szem előtt tartjuk a minőséget is. A legrövidebb időn belül megtöltünk egy-egy gödröt s azonnal elzárjuk a levegőtől, mert a jó silónak ez az előfeltétele. így indul meg a tejsavas erjedés, ami kiküszöböli a vajsavas erjedést. Ez utóbbi igen káros a silótakarmányra. Mun­kánkhoz komoly segítséget várunk a nyírmadai gépállomástól és kér­jük, hogy jól készüljenek fel az őszi silózásra. Szabó József, a laskodi Vorosilov tsz. agronótmisa. A szovjet agrotechnikai módszerek alkalmazása hőséget hozott számunkra A nyíregyházi Dózsa tszcs. MSZT-titkárának levele a megye szövetkezeteihez ISiztosítjuk a téli takarmányt állatállományunk számára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents