Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 192-230. szám)

1953-08-18 / 193. szám

3 NÉPLAP 1953 AUGUSZTUS IS, KG HL) A IV. Világifjúsági Találkozó felhívása : Fiatalok ! Egyesüljünk, hogy a jobb jövőbe vetett reményeink valóra váljanak Véget ért a világ ifjúságának ragyogó béke-ünnepe Bukarestben icményeDD Kézzel Dániának fiermánszegen az ellenséggel Bukarest, augusztus 16. (MTI) Végéhez ért a két nagyszerű hét, a világ ifjúságának csodála­tos találkozója. Az utolsó napon még egyszer összetalálkoztak az ismerősök, jóbarátok, az új har­costársak: a világ ifjúságának küldöttei. Bukarestben, a Győzelem-téren gyülekeztek a fiatalok, hogy részt- vegyenek az esti hatalmas felvo­nuláson, amely a „Március 28“- téren zárógyűléssel fejeződik be. Hat óra elmúlt. A Győzelem- téren feltűnnek az első zászlók, felhangzik a világ ifjúságának himnusza. Megkezdődik a fia­lok seregszemléje. A végtelen menet élén a román sportolók emelik magasba a DÍVSZ emblémáját, a Nemzet­közi Diákszövetség jelvényét, az ifjúság e hatalmas világszerveze­teinek száz és száz zászlaját. Két széles oszlopban vonul az úton a fiatalok sokasága. Albá­nia, Argentína, Ausztrália, India, Irak, Irán ifjúságát ünnepli a tö­meg. Zászlókat, virágokat lengetve közelednek az olasz fiatalok. So­raik felett száll a szép olasz par­tizán dal, a „Bella ciao“. Nyugat-India ifjai, majd japán lányok közelednek apró léptek­kel, színes kimonókba öltözve. Alkonyaikor zsúfolásig megtelt a hatalmas „Március 28“-tér. A dísztribünön helyet foglaltak a Roman Népköztársaság képvise­lői, élünkön dr. Petra Grozávai, a Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlése elnökségének el­nökével. A meghívottak sorában ott voltak a román politikai és kulturális élet képviselői, a DÍVSZ és a Nemzetközi Diákszö­vetség vezetői, Bruno Bernini és Jacques Denis vezetésével. A te­ret megtöltő fiatalok óriási lel­kesedéssel fogadták Henri Mar­tinnak, a „béke tengerészének“ érkezését. Este nyolc óra után ért a fel­vonuló fiatalok menete a térre. A nagy taps és éljenzés közepet­te a fiatalok elhelyezkedtek a nagygyűlés színhelyén, hogy meg­hallgassák Bruno Bernininek, a Demokratikus Ifjúsági Világszö­vetség elnökének beszédét: •— Drága barátaim, világ fiatal­jai, fiatal román állampolgárok! Negyedik Világifjúsági Találko­zónk végéhez ért. A világ min­den tájáról jöttünk ide. Tizenöt napig itt tartottuk meg a világ történetében eddig ismert legna­gyobb ijfúsági találkozót. — Az ifjúságnak — folytatta Bernini — az emberi tevékeny­ség minden területén, a sport, a kultúra, a munka és a tanulás te­rületén megnyilvánuló nagy te­remtő erői, az ifjúság dicső har­Drága barátaink! Mi, a IV. VI­lágifjúsági Találkozó résztvevői, a béke és a barátság zászlaja alatt gyűltünk össze. A mi bol­dog, ragyogó összejövetelünk bi­zonyítéka volt annak, hogy a fia­talok — bármilyen véleményük és meggyőződésük legyen is — mindig megérthetik egymást. Boldogságra vágyunk, a béke és barátság győzelmét akarjuk látni, amely megnyitja előttünk a korlátlan jövőt. Felhívjuk a világ ifjúságát, egyesítse fiatal erejét annak ér­dekében, hogy a tárgyalások szelleme győzzön az erőszak helyett, mint ahogy erre a koreai fegyverszünet lét­A demecseri Dimitrov termelő­szövetkezet tagjai a csépléssel egy­előben szorgalmasan végzik a nö­vények gazoló kapálását. A eukor­Még erősebb, még elsöprőbb lesz az éljenzés. A dicsőséges csillagos lobogó alatt Korea hős fiai és leányai vonulnak el, élü­kön ifjú katonák, mellükön ki­tüntetések ragyognak. — Korea! Korea! — zeng az ütemes kiáltás és virágéső hull a koreai fiatalokra. — Éljen a béke, le a háború­val! — zúg a kiáltások orkánja és hatalmas „Hurrá“-ba csap át, amikor vörös selyemzászlóik alatt felvonulnak a Kínai Népköztár­saság ifjúságának küldöttei. Vonul, árad a világ ifjúságá­nak felejthetetlen gyönyörű me­nete. A házak minden ablakából integetnek az emberek és együtt éneklik a tíz- és tízezer felvo­nulóval: — Földön, égen zeng az új dal: Ifjúság, ifjság! Minden nyelven egy szó harsog ezen az estén: Béke! A békét éltetik, harcos béke­akaratukat kiáltják világgá in­nen, a fesztivál záró felvonulá­sáról Belgium, Pakisztán, Para­guay, Patet-Lao, Bulgária ifjai és erről dalolnak a fergeteges tapssal fogadott komszomolisták. Száll, harsog a dal. Egymásnak integet, örök szövetséget fogad az Egyesült Államok jfjsága és a ceyloni leányok, a lengyel fiata­cának tapasztalatai és a ragyogó eszmék, amelyek minden fiatal fiút és leányt arra ösztönöznek, hogy harcoljon a boldog jövőért, a szabad hazáért, a népek közötti békéért, mindez híven kifejező­dött és tartalmat nyert a Vi­lágifjúsági Találkozó csodálatos napjaiban, a baráti találkozókon, a nagy megmozdulásokon. Gaz­dagodott minden ifjú szív, min­den fiatal fiú és leány tapaszta­lata. Még határozottabb lett vá­gyunk a boldogabb élet. után, és megerősödött a béke és a kölcsö­nös barátság érzése bennünk. — Még bizonyosabbak vagyunk ab­ban, hogy a béke boldogabb jö­vőt hoz majd, hogy a mi erőnk az egységben van, hogy a jövő­ben mi, a világ ifjúsága, minden ország fiataljai, egységesek le­szünk, s politikai és vallási kü­lönbségekre való tekintet nélkül megtanuljuk építeni ezt a jövőt. — Uj fények világítják meg utunkat. Uj bizonyosságot sze­reztünk itt: azt, hogy az egység és a kölcsönös megértés lehet­séges és hogy ha az ifjúság egy­séges, nincs erő, amely meggátol­hatná, hogy útján előrehaladjon. — Ebben a szellemben és ez­zel az új lelkesedéssel készüljünk most haza. Bizonyos vagyok ab­ban, hogy valamennyiünk nevé­ben szólok, amikor a Román Népköztársaság kormányának if­júságának és népének legmélyebb rehozatala mutatott példát; minden nép legyen saját ügyei­nek ura és a nemzetek között valósuljanak meg az egymás iránti bizalmon és az egyenlő jo­gokon alapuló kapcsolatok; az ifjú nemzedék jobb jövőbe vetett reményei váljanak valóra, mindenütt tartsák tiszteletben a fiatalok jogait; minden korlátozás nélkül fej­lődjenek a kulturális és sport­kapcsolatok, amelyek a külön­böző országok ifjúsága közötti jobb megértésre vezetnek. Fiatalok! Egyesüljünk, hogy a jobb jövőbe vetett reményeink valóra váljanak! Előre, világ ifjúsága! répa. sárgarépa és dohány gazoló kapálását kezdték meg először. A cséplés befejeztével az egy munka­egységre jutó 5 kiló kenyérgaboná­tok és a Csehszlovák Köztársaság ifjú építői. Örömtől újjong, diadaiéneket dalol a franciák delegációja. — Büszkén emelik magasba transz­parensüket, amelyen ez áll: — Franciaország köszönti Henri Martint! Franciaország de­legációja mellett menetelnek a vietnami fiatalok. — „Pace si prietenie!“ — zen­gi ezer és ezer román ifjú és le­ány, amint fegyelmezett menet­ben zászlókat, kendőket lobog­tatva felvonul a Román Népköz- társaság delegációja. A házak ablakaiból, tetőkön álló emberek kezéből konfettizá­por hull a járdára, behinti a né­met ifjakat és a piros-fehér ru­hás dánokat, az angolokat és a guatemalaiakat. Békét akar, a békéért küzd a Magyar Népköztársaság fiatalsá­ga és egész népe. Ez tükröződik a magyar ifjak felvonulásában, erről szól a dal, erről tesz hitat a kiáltás, amely ütemesen fel-fel- zúg: — Megvédjük a békét! A fiatalok véget érni nem akaró tüntetése megállapodik a ..Március 2R“-téren. Megkezdődik harmincezer ifjú hatalmas gyű­lése a békéért és a népek kö­zötti barátságért. hálánkat és köszönetünket feje­zem ki. — Amidőn elhagyjuk Bukares­tet és visszatérünk otthonunkba, tudatában vagyunk annak, hogy új feladatok várnak ránk. — Hatalmas tüntetésünk befe­jezéseképpen ünnepélyesen el­küldjük innen a béke és a barát­ság üzenetét valamennyi fiatal­hoz, testvéreinkhez, szerte a vi­lágon. Ez az üzenet valamennyi ifjú reményét szólaltatja meg. — Megjelöli azokat a nemes felada­tokat, amelyek a világ valameny- nyi fiatalja előtt állnak. Minden országban, minden városban és faluban, minden üzemben és is­kolában tartsuk ébren az összes fiatalokban azt a szellemet, azt a reménységet, amely bennün­ket ezekben a napokban lelkesí­tett. Vigyük magunkkal minde­nüvé a mi testvéri reményteljes üzenetünket, hogy felsorakoztas­suk jelszavaink köré a fiatalok millióit. Reánk és a világ vala­mennyi fiataliára van bízva, hogy egyre növekvő erővel vegyünk részt a népek nagy küzdelmei­ben, a béke és a barátság végső győzelméig — a győzelemig, amely mindenki előtt megnyitja majd a boldog jövő kilátásait. — íme a mi üzenetünk. A nagy lelkesedés és taps el­ükével Bruno Bernini előterjesz­tette a IV. VIT felhívását, amely­nek szövege a következő: Bukarest, 1953 augusztus 16. A fiatalok hosszantartó, perce­kig, zúgó taps és éljenzés köze­pette egyhangúlag elfogadták a felhívást. Az ünnepség végén felhangzott a DÍVSZ indulója, majd káprá­zatos tűzijáték fejezte be a IV. Világifjúsági Találkozó záró nagygyűlését. Este Bukarest ut­cáin a találkozón résztvevő ifjú­sági küldöttségek kultúregyütte- sei adtak műsort és a román fő­város számos pontján rendeztek utcabálokat. A küldöttek a késő éjszakába nyúló vidám ünnepsé-. geken vettek búcsút egymástól. ból 4 kilót osztanak szét és 1 kilót a zárszámadásig dolgozott munka­egységekre osztanak szét, mivel a tagság így határozott. Nagy Imre elvtárs parlamenti beszéde után a kulákok azt hit­ték, hogy visszajön a régi világ és újra nyúzhatják a dolgozó pa­rasztot kedvük szerint. Egyes ku­lákok — ahol a pártszervezet és a tanács elfelejtkezett az osztály­harcról — már odáig vetemed­tek, hogy a dolgozó parasztoktól a földet is el akarták venni. így volt ez Hermánszeg községben is. Alig 600 lakost számlálnak Her­mánszeg községben, így minden­ki ismeri egymást. Különösen is­merik a népnyúzó Szilágyi György kulákot. Még a felszaba­dulás előtt volt, hogy Fekete Mi­hály 3 hold földet használt Szi­lágyitól felében. „Felében“ azt jelentette, hogy a 3 hold termé­sének feléért még 2 hold földet csak úgy istennevében kellett művelnie. Annyira fukar volt Szilágyi, hogy cselédeket sem tar­tott. Árvákat, elesetteket dolgoz­tatott, — mint Szegedi Lászlót, akinek apja, anyja elhalt — hó­napokon keresztül dolgoztatta egy fillér fizetés nélkül. Még 1945 előtt történt, hogy Szilágyi egy reggel beállított Ba­dar Endréékhez. — Gyertek el hozzám segíteni betakarítani, megfizetek érte — mondta a kulák. — Úgy egyeztünk meg — em­lékszik vissza Badar elvtárs, — hogy 3 hold földünket felszántja és beveti, a 6 heti munkáért, amit nála végeztünk. Mi a 6 hetet le is dolgoztuk, de a kulák akkor is rászedett bennünket: mire a mi földünkre került velna a sor, eladta a lovát. így aztán egy fil­lért sem kaptunk egész őszi mun­kánkért. ifj. Simái Jánost meg a csend­őrökkel verette meg. 1941 telén elveszett Szilágyi kuláknak egy kútágasnak való fája. Azelőtt csa­varta ki a vihar ifj. Simái János háza elől a legszebb fát és Si­mái bevitte azt az udvarba. Az agyafúrt kulák ráfogta Simáira, hogy ő lopta el a kihágását. — Csendőrökkel verette meg és el­Termelöszövetkezeteink többségé­ben befejeződött a cséplés, de azok­ban a szövetkezetekben, ahol még folyik a cséplés, ott sincs min­denki ezzel a munkával lefoglalja, jut erő a nyári növényápolásra is. Különösen meghálálják a gazoló kapálást a cukorrépa, de emellett más kapást sem szabad elhanya­golni. A cukorrépa 15—20 mázsá­val többet ad holdanként, ha elvé­gezzük a gazoló kapálást. Számos termelőszövetkezetben eldobják ma­guktól ezt a gazdag bevételt. Kü­lönösen a tiszalöki járás termelő­szövetkezetei hanyagolják el ezt a munkát. Ebben a járásban pedig legtöbb szövetkezetben 100 holdnál is nagyob területen termelnek cu­korrépát. Elmaradtak a gazoló ka­pálással a tiszavasvári Uj Élet, Munka, Petőfi, Uj Barázda és a Közeledik az Alkotmány ünne- i pe. Az újságból olvastam több-1 szőr, hogy dolgozóink felajánlá­sokkal készülnek e szép napnak a megünneplésére. Én is elgondol­koztam, hogy mit ad nékem, mit biztosít alkotmányunk. Szűkeim­mel a Vörös Csillag tszcs-ben-dol­goztunk, — s én húgommal együtt elhatároztam, hogy szak­mát tanulunk. Meg akartunk is­merkedni a gépekkel. A 61/2 Iro­daház építéséhez vettek fel gép­kezelőnek, mint segédmunkáit. Jó tanácsaikkal segítettek mun­kámban az elvtársak, majd 3 hó­napos iskolára küldtek Buda­pestre. Mikor elvégeztem az is­kolát, hazajöttem, még nagyobb lendülettel kezdtem a munkához. Hárman dolgozunk a gépnél, egy férfi és két nő; versenybe áll-. vétette a Simái tulajdonát képező fát. Még akkor sem adta vissza a kulák Simainak a jogos tulajdo­nát, amikor néhány nap mui-ya Szamossályiban megtalálták a kétágasát. Nehogy azt gondolja valaki, hogy azóta megváltozott Szilágyi György. A kormányprogramm megjelenése után kulák Szilágyi azt is gondolta, hogy most már el­jött az ő ideje. Elment Nagy Bálint 9 holdas dolgozó paraszthoz és el­hitette vele, hogy a termelőszö­vetkezetbe betagosított földjét ki­veheti felébe. Nagy Bálint fel is szántott egy holdat ebből a föld­ből. Annyira szemtelenné vált már a kulák, hogy múlt héten felment a tanácsházra ,és így szólt az elnökhöz: „Mondja meg aj tszcs-seknek, hogy a betagosított földemen a szilvafáról létörte a; szél az ágakat. Hozzá ne nyúlja-' nak ahhoz, mert az most már az enyém,“ A községi apaállatistál­lót is magának akarta Szilágyi. „Vigyék a községi apaállatokat oda, ahová akarják, mert az is­tálló most már kell nekem.“ —1 Bíró Miklósnak, a Béke tsz. tag­jának is azzal állt elő: „Ki ne merjétek hordani a, juhok alól a trágyát, mert az kell az én föl­demre.“ * Ezek után azt gondolná min­denki, hogy azóta Szilágyi György kulák elnyerte méltó büntetését, Nem ez történt. A hurmánszegi ta­nács elintézte a »dolgot annyival, bogy jelentette a járási tanácsnak. A járási tanács jelentette a rendőr­ségnek. R most ölhetett kézzel vár­ják — mit fog történni? Ennyit tettek két hét óta — emellett né­hány értekezleten elismételték i „Letörjük a kulákok szarvát.” Legfőbb ideje, hogy a cíengerf járás vezetői necsak szarvakkal, dó tettekkel is érvényt szerezzenek dolgozó népünk törvérzyeinek éa méltó helyére juttassák a falu dol­gozóinak megveszekedett ellensé­gét. VIT termelőszövetkezetek. Elma­radtak még a tiszadobi Táncsics. Haladó, a tiszalöki Uj Élet éá Táncsics termelőszövetkezetek. A! kemecsei járásban nem halad ai növényápolás a gégényi Uj Baráz­da, a nyírbogdányi Dózsa és a de­mecseri Kossuth szövetkezetekben. A nyíregyházi járásban a nyírte­leki Győzelem, újfehértói Aehlm, al kótaji l^nin és Vörös Október ter­melőszövetkezetek .maradtak el leg­jobban ebben a munkában. Élenjárnak a gazoló kapálásba!! a tiszavasvári Dózsa, a tiszadadal Uj Élet, a vasinegyeri Micsurin éa Petőfi, a nagyecsedi Vörös Csillag és a mátészalkai Zalka Máté termelőszövetkezetek. Az elmaradt termelőcsoportok példát vehetné­nek ezektől a csoportoktól. ltunk rövidesen egymással. Most 'egyedül kezelek három gépet. Az elvtársak szabadságon vannak. Feladatom az, hogy a habarcsot a tetőre szállítsuk. Kézi erővel bizony nagyon nehéz volna. —. Egyik gép a telepet látja el víz­zel. A férfiak is elismerik mun­kámat, segítenek is benne. A fi­zetés éppen olyan, mint az ugyan­azt a munkát végző férfi gépke­zelőé. Egy hónapban 780—800 fo­rint körül keresek. Napról-napra tapasztalom, hogy a dolgozó nők' éppen olyan meg­becsült tagjai államunknak, mint a férfiak. Ezért még jobb mun­kával készülünk alkotmányunk ünnepére. L Macs! Mária, 61/2 Irodaház építkezem Bruno Bernininek, a DÍVSZ elnökének beszéde Száztizenegy ország 30.000 fiataljának felhívása az egész világ ifjúságához \ demecseri Dimitrov tsz. tagjai végfzik a növényápoliást Gyorsítsák meg a termelőszövetkezetek a cukorrépa gazoló kapálását Ma a dolgozó nők éppen olyan megbecsült tagjai államunknak, mint a férfiak

Next

/
Thumbnails
Contents