Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 192-230. szám)

1953-08-18 / 193. szám

ggy WUa tj, p r ölel á*fai eg,gesfilf*fs*kj A mai számban A IV. VILÁGIF.IUSÁGI TALÁL­KOZÓ FELHÍVÁSA (2. old.) — KEMÉNYEBB KÉZZEL BÁNJA­NAK HERMÁNSZEGEN AZ EL­LENSÉGGEL (2. old.! — A SZOV­JETUNIÓ KORMÁNYÁNAK JEGY­ZÉKE A NÉMET KÉRDÉSRŐL (3. oldal) AZ MDP SZABOLCS-SZATMAR MEGYEI PA RTBIZOTTS AGAN A K LAPJA X. ÉVFOLYAM, 193. SZÁM ARA 54> FILLER 1933 AUGUSZTUS 18. KEDD Nagyfontosságú javaslatok a német kérdés rendezésére A minisztertanács határozata az őszi minőségi vetőmagakcióról és az ezzel kapcsolatos kedvezményekről A Szovjetunió vezette béketá­bor, az emberiség túlnyomó több­sége azon a szilárd véleményen van, hogy nincsen olyan vitás vagy megoldatlan nemzetközi kérdés, melyet ne lehetne békés úton, tárgyalások útján rendezni. Fényesen igazolja ezt a béketá­bor első hatalmas győzelme: a koreai fegyverszünet megkötése. A nemzetközi béke biztosításá­nak alapelve Németországra is érvényes és ezt az alapelvet a német kérdést illetően az embe­riség százmilliói támogatják, he­lyeslik. Ennek a. széleskörű véle­ménynek adott kifejezést a Béke Világtanács budapesti ülésszaka, amikor leszögezte: „A német nép­nek joga van újraegyesítéséhez és nemzeti szuverénitásához, szomszédai biztonságának tiszte- letbentartásával, megakadályozva a militarizmus, a revansszellem újjáéledését.“ A német kérdés békés úton való rendezése teljes jogai váltja ki a világ népeinek érdeklődését, lelkes támogatását, különösen az európai népek támogatását. Né­metország mai lehetetlen, rend­ellenes helyzetében új nemzet­közi bonyodalmak, viszályok ki­indulópontja lehet — az egysé­ges, demokratikus, békeszerető Németország azonban egyik kulcsfontosságú jelentőséggel bíró , támasza, bázisa lenne a világbé­kének, elsősorban az európai bé­kének. A dolgozó magyar nép év­százados tapasztalatai is ezt tá­masztják alá. A népek érdeke azt követeli, hogy mielőbb meg­szűnjék az a nyolc évvel a há­ború után is fennálló rendelle­nes helyzet, hogy Németország­nak nincs békeszerződése, tovább­ra is nyugati és keleti részre van szétdarabolva és más államokhoz viszonyítva egyenlőtlen helyzet­ben van. Ezt az érdeket világosan kifejezik a potsdami megegyezés alapvető célkitűzései: előmozdí­tani a békeszerető és demokrati­kus Németország megteremtését. Az új háborúra áhítozó impe­rialista tábor, élén az Egyesült Államokkal azonban letért a Potsdamban megjelölt helyes út­ról s olyan útra tért, amely ve­szélyezteti nemcsak az európai békét, hanem a világbékét is. Franciaország, Nagybiitannia és az Egyesült Államok kormánya 1952 májusában aláírta Adenauer bonni kormányával az úgyneve­zett „bonni egyezményt“ és Fran­ciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg kormá­nya ugyancsak 1952 májusában a párizsi egyezményt. Ezeknek az egyezményeknek célkitűzése a német militarizmus feltámasztása, új háborús tűzfészek létesítése Nyugatnémetországban. Ez a két egyezmény súlyosan veszélyezteti a német nép érdekeit, Németor­szág függetlenségét s odavezet, hogy Nyugat-Németország a vi­láguralomra törő hatalmak, első­sorban az Egyesült Államok tá­madóeszközévé válik. A Szovjetunió mindenkor elle­ne volt Németország kettészakí- tásának és’ élesen megbélye­gezte a potsdami egyezmény meg­szegésének sorozatos lépéseit. Ugyanakkor a Szovjetunió kö­vetkezetesen fáradozik azon, hogy a német kérdést ismét a békés megoldások útjára terelje. 1950 novemberében a Szovjetunió ja­vasolta a nyugati hatalmak kor­mányainak a külügyminiszteri tanács összehívását a német kér­dés megvitatására. Ez a javaslat meghiúsult a nyugati natalmak ellenállásán. 1952 tavaszától kezd­ve a szovjet kormány jegyzékek sorozatában szólította fel - a nyu­gati hatalmakat a Németországgal való békeszerződés előkészítésére, a német kérdés végleges rende­zésére. E jegyzékekre azonban mindenkor halogató mellébeszé­lés volt a válasz. A Szovjetunió azonban úgy véli, semmiféle ki­fogással nem igazolható a nagy- fontoságú német kérdés rende­zése ügyében a további halogatás. A Szovjetunió kormánya most újból bizonyságát adta annak, hogy cselekedeteit a béke és a biztonság nagy alapelvei vezér­lik. Franciaország, Nagybritannia és az Egyesült Államok kormá­nyához intézett jegyzékében ha­talmas jelentőségű javaslatokat tett a német kérdés haladéktalan rendezésére. Ezek a javaslatok világosan megmutatják az alap­vető kérdések megoldásának út­ját és jelentős mértékben előse­gítik, hogy a német probléma megoldásánál is a tárgyalások szelleme győzedelmeskedjék! A javaslatok az első helyre a legfontosabb kérdést: a béke- szerződéi kérdését teszik. A szov­jet kormány javasolja békeérte­kezlet összehívását a Németor­szággal való békeszerződés kér­désének megtárgyalása érdeké­ben. „A szovjet kormány feltéte­lezi — hangzik a jegyzék, — hogy ilyen értekezlet az összes érde­kelt államok részvételével a leg­közelebbi hat hónapon beiül ösz- szehívható.“ Döntő jelentőségű a szovjet kormány álláspontja az ideigle­nes össznémet kormány alakí­tásával és a szabad össznémet választások megtartásával kap­csolatban. A szovjet kormány ja­vasolja, hogy a Német Demokra­tikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság parla­mentje a demokratikus szerveze­tek széleskörű részvételével ideiglenes össznémet kormányt alakítson, amely kormány ha­laszthatatlan össznémet jelentő­ségű kérdéseket oldhatna meg: Németország képviselete a béke- szerződés előkészítésében, a nem­zetközi szervezetekben, Németor­szág bevonásának megakadályo­zása olyan koalíciókba, katonai szövetségekbe, melyek a hitlerista Németország ellen vívott háború­ban fegyveres erőikkel résztvett bármelyik hatalom ellen irányul­nának. Ugyanekkor e kormány főfeladata: az össznémet szabaa választások előkészítése, megtar­tása. A szovjet kormány javaslatai­ban mindenkor szem előtt tartja a német nép érdekeit. Ez önzet­len baráti politikának fényes ta­núbizonysága a harmadik ja­vaslat, amely a háború következ­ményeivel kapcsolatban Német­országra háruló pénzügyi-gazda­sági kötelezettségek enyhítéséről szól. A szovjet kormány javasol­ja, hogy Németországot 1954 ja­nuár 1-től kezdve teljesen fel­mentsék a jóvátételi fizetések alól, a négy hatalommal szemben fennálló háború utáni állami tar­tozások fizetésétől. Ugyanakkor a szovjet kormány szükségesnek tártja azoknak a kiadásoknak korlátozását is, amelyek a négy A minisztertanács szabályozta az őszibúza. rozs és ősziárpa minő­ségi vetőmag cseréjét. Az ezévi vetőmagcsere az elmúlt éviektől el­térően önkéntes jelentkezés alapján történik. A határozat azt a jelen­tős kedvezményt, is biztosítja a cse­rében résztvevők számára, bogy a magas belső értékű, tisztított és fémzárolt nemesített vetőmagért csupán azonos súlyú és fajú szok­vány csereterményt kell átadniok. Azzal, hogy az állam a minőségi vetőmag előállításáért, szállításáért és kiosztásáért felárat, vagy több­let vetőmagot nem kér, mintegy 31,5 millió forint összegű anyagi támogatást nyújt a mezőgazdasági lakosságnak. A minőségi vetőmagellátás kere­tében másod- és harmadfokú sza- porítású vetőmag igényelhető, még­pedig katasztrális holdanként bú­zából száz kg., rozsból és ősziárpá­ból 90 kg. A másodfokú szaporí- tású minőségi vetőmagot azok a nagy szántóterületen gazdálkodó önálló és harmadik típusú termelő- szövetkezetek, illetve csoportok igényelhetik, amelyek 1952. év őszén nem részesültek másodfokú szaporítási vetőmagellátásban és saját vetőmagtermelő parcellát tud­nak létesíteni. Másodfokú szaporí­tást! vetőmagellátást a termelőszö­vetkezet egész vetésterületének egybatod részéig igényelhet. Harmadfokú szaporítású minő­ségi vetőmagellátásban a földmű­velésügyi miniszter által kijelölt általános csereteriiíeten belül a sa­ját vetőmagtermelő parcellával nem rendelkező termelőszövetkezetek és az egyénileg termelők részesülhet­nek. az 1953—54. évi vetéstervük teljesítéséhez szükséges teljes vető­magmennyiség erejéig. Az általános csere térti létén belül lévő termelő­szövetkezetek és egyéni termelők vetőmagigényüket a községi tanács­nál augusztus 31-ig jelenthetik lx>. A minőségi vetőmagot a megyei terményforgalmi vállalat a terme­lőszövetkezeteknek közvetlenül, az egyénileg termelők részére pedig a föidművesszövetkezetekbez szállít­ja. Mind a termelőszövetkezel, mind az egyénileg termelők a szok­vány csereterményt a minőségi ve­tőmag átvételével egyidőben, vagy azt megelőzően adhatják át a leg­közelebbi terménygyüjtőnek. A termelőszövetkezetek és egyé­nileg gazdálkodók érdeke, hogy mi­nél nagyobb számban vegyenek részt a vetőmagcserében, mert a vetőmag tervszerű felújításával biz­tosítják terméshozamuk növelését és ezen keresztül bevételeik foko­zását. A minisztertanács határozata a sertéspestis elleni védekezéshez szükséges oltó és fertőtlenítő anyag díjtalan rendelkezésre bocsájtásáról A minisztertanács határozata a sertéspestis megelőzéséhez és le­küzdéséhez szükséges oltóanyagok díjtalan rendelkezésére bocsájtá- sára vonatkozó kedvezményt — amelyben eddig csak -a termelőszö­vetkezetek és termel ősz övét kéz éti csoportok részesültek — kiterjeszti a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságaira, az egyénileg dolgozó parasztokra és valamennyi sertés­tartóra. A határozat továbbá intéz­kedik arra vonatkozólag, hogy a fertőzés leküzdéséhez szükséges fer­tőtlenítő anyagokat a földművelés- ügyi miniszter valamennyi álat- tartónak ingyen bocsátja rendelke­zésre. A sertéspestis elleni oltó- és fertőtlenítőanyagokat tehát augusz­tus és szeptember hónapban vala­mennyi sertéstartó ingyenesen kap­ja. Az ingyenes oltó- és fertőtle­nítőanyag felhasználására azokon a helyeken kerül sor, amelyek sertéspestissel fertőzöttek vagy a veszélyeztetett állomány megvédése érdekében az oltást a tanács el­rendeli. A minisztertanácsnak ez az in­tézkedése nagyban elősegíti a ser- téspestís elleni közérdekű védeks. zést, fokozza annak eredményessé­gét és lehetővé teszi, hogy vala­mennyi állattartó megvédhesse ser téseit a betegség ellen. A minisztertanács határozata a huségjutalom és a munkaruha juttatási kiterjesztésiéről a szén«érc-ásvány-i és bauxitbányászat területén A minisztertanács a bányászat fizikai és műszasi dolgozóinak a tervtcljesítés érdekében kifejtett munkáját méltányolva, a dolgo­zók életszínvonalának további emelése érdekében határozatot hozott a hűségjutalomnak a szén-, ásvány- és bauxitbányá­szat körében való széleskörű ki- terjesztésére. A határozat értelmében hűség- jutalomra jogosult az érc-, ásvány- és bauxitbányászat összes mű­szaki dolgozója, amennyiben iga­zolatlan műszakmulasztása egy éven át nem volt. Egy igazolat­lan raűszakmulasztás esetén a hűségjutalom összegének fele ke­rül kifizetésre. A határozat a hű­ségjutalomra való jogosultságot kiterjeszti a külszíni dolgozók széles rétegére is. A hűségjuta­lom nagysága a dolgozók szolgá­lati idejétől és bosztásától füg­gően évi alapkeresetének kettő- húszszázalékáig terjed. A vájárké­pesítéssel rendelkezők ezen felül megkapják a jutalom összegének’ további tíz százalékát. A minisztertanács határozata évi, mintegy ötmillió forint ösz- szegű további juttatást jelent a munkájukat becsülettel és fe­gyelmezetten végző bányász dol­gozóknak. A hűségjutalmakat az új rendszer szerint először az 1953 szeptember 6-i bányásznapon osztják ki. a minisztertanács határozata egyes életmentő gyógyszereit ingyenes kiszolgáltatáséról A minisztertanács határozata alapján a társadalombiztosításba bevont dolgozók ezentúl a cu­korbetegek számára szükséges in­zulint,, valamint a csontrákban szenvedők kezeléséhez szükséges testoseront térítés nélkül kapják. A minisztertanács határozata a kormány progratnmjának megfe­lelően újabb jelentős lépést je­lent a dolgozók egészségügyi el­látása megjavítása terén és egy­úttal komoly anyagi segítséget jelent az • említett gyógyszerekre rászoruló betegeknek. A nyírbátori, csengeri járásohban és Nyíregyháza városban szabadi a gabona forgalma A nyírbátori járás szövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztjai betartották szavukat, sőt 5 nap­ilappal a területi versenyben vál­lalt határidő előtt teljesítették gabonabeadásukat. Szombat óta a nyírbátori járásban szabad a ga­bona forgalma. Hasonló jó mun­kát végeztek a cscngeri járás ter­melőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztjai is. Nyíregyhá­za város dolgozó parasztjai is szabadon vihetik már gabonáju­kat az augusztus J9-én és 20-án tartandó ünnepi vásárra. Nem­csak a nyíregyházi termelőszövet­kezetek és egyénileg dolgozó pa­rasztok hozhatják az ünnepi vá­sárra gabonájukat, hanem 154 termelőszövetkezet tagjai és 52 község dolgozó parasztsága is sza­badon árulhatja már gabonafeles­legét. hatalom csapatainak Németor­szág területén való tartózkodásá­val kapcsolatosak. A szovjet javaslatok messze­menően elősegítik a béke, a nem­zetközi biztonság megszilárdítá­sának ügyét, a nemzetközi fe­szültség enyhülését szolgálják és elszigetelik azokat a gonosz erő­ket, amelyek a német militariz­mus feltámasztásával, fasiszta pro­vokációk szervezésével háborús lűzfészekké akarják változtatni Nyugat-Németországot. A világ minden becsületes embere, köz­tük a magyar dolgozók is, nagy- lelkesedéssel támogatják ezeket a javaslatokat és biztosak abban, hogy a Szovjetunió erőfeszítései, a népek követelései nem hiába- valóalc. Nem loétséges hogy az a történelmi küzdelem, amely a német nép hazája egyesítéséért és függetlenségéért, a tartós béke megszilárdításáért folyik, végül is győzelmet hozl

Next

/
Thumbnails
Contents