Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 192-230. szám)

1953-09-02 / 205. szám

SZEPTEMBER 2, SZERDA N I P t ft P ¥ A szovjet népet bizalom tölti el saját erejében A Szovjet Békebizotlság teljes ülése Augusztus 31-én Moszkvában a Szakszervezetek Székházának Ok­tóber-termében kibővített teljes ülést tartott a Szovjet Békebi­zottság. Az előadói beszédet N. Sz. Tyi- honov, a Szovjet Békebizottság elnöke mondotta. Az előadó részletesen megvilá­gította a Béke-Világtanács buda­pesti ülésszakának eredményeit. A Béke-Világtanács ülésszaka felhívást intézett a világ népei­hez. A Béke-Világtanács felszólí­totta a népeket: ,Követeljék kor­mányaiktól, hogy tárgyaljanak és egyezzenek meg.“ N. Sz. Tyihonov hangsúlyozta, hogy a béketábor határozott si­kereket könyvelhet el. A béke ügyének igazi nagy győzelme, az egész békeszerető emberiség har­cának gyakorlati eredménye a koreai fegyverszünet megkötése. Most a népeket reménység és az az elhatározás tölti el, hogy folytatják harcukat a békéért, hiszen olyan helyzet alakult ki, hogy bűn volna az emberiség el­len, ha a nemzetközi légkör bizo­nyos enyhülését újból az emberi­séget fenyegető új veszélyek vil­lámaitól terhes sötét borulás vál­taná fel. Az előadó, ezután részletesen foglalkozott a Szovjetunió né­peinek békeharcával. Az előadó hangsúlyozta, hogy a szovjet kormány az egész szov­jet nép kívánságával teljes össz­hangban nagy anyagi segítséget nyújtott a Német Demokratikus Köztársaságnak a háború követ­kezményeinek felszámolásához és a német nép életszínvonalának emeléséhez. A szovjet dolgozók Németországot demokratikus és egységes államnak akarják látni, nem akarják a hitlerizmus ször­nyű megismétlődését nem akar­ják amerikai gyarmatnak látni, amely külföldi parancsra vért ont. A szovjet nép szabad és béke­szerető Ausztriát is akar, demo­kratikus és békeszejrető Japánt akar, amely, békében él minden országgal. A szovjet nép békében akar élni minden néppel, mert a Szov­jetuniónak nincsennek területi igényei egyetlen állammal szem­ben sem. A szovjet nép barát­ságban akar élni a nagy ameri­kai néppel, amely az összes bé­keszerető népekhez hasonlóan nem táplál ellenségeskedést, vagy gyűlöletet más népeikéi szem­ben, ellentétben a reakciós kö­rökkel, amelyek a háború legdü- hödtebb hirdetői. A Szovjetunió politikája válto­zatlanul a béke és a népek biz­tonsága megszilárdítására irá­nyul. Ennek megfelelően a szov­jet dolgozók követelik, hogy jöj­jenek létre egyezmények a fegy­verzet jelentős csökkentésére, az atomfegyver, a baktériumíegyver és más tömegpusztító fegyverek használatának eltiltására. A világ népei — mondotta be­fejezésül az előadó — békeszere­tő szovjet országunk felé tekin- tenek, amely megingathatatlanul a háború megakadályozásának és a béke fenntartásának politikáját folytatja. A szovjet népet biza­lom tölti el saját erejében. Ünnepélyes megnyitókkal kezdetét vette az új tanév Megyeszerte ünnepélyes kere­tek között nyitották meg általá­nos és középiskoláink az új tan­évet. Pirosnyakkendős úttörőpaj­tások, DISZ-fiatalok nagy öröm­mel gyűltek össze iskoláik udva­rán, hogy megkezdhessenek egy tanulásban gazdag új tanévet. NYÍREGYHÁZÁN a Ill-as számú általános iskolában az Ut- törőház zenekara látogatott el és köszöntötte az iskola nevelőit, pajtásait. A DISZ-induló alatt húzták föl a zászlót, ami az új tanév kezdetét jelentette. Na­gyon kedves volt az új elsőosztá- lyosok köszöntése. A pajtások nevében Tóth Katalin VI. osz­tályos pajtás fogadta őket s minden pajtás kapott egy-egy szál piros szekfűt emlékül. Az SZMK elnöke Bodoróczki elvtárs- nő átadta a gyermekeket a ne­velőknek, egyben ígéretet tett ar­ra, hogy az SZMK még jobb munkát fog végezni, mint az el­múlt tanév folyamán. — A pajtá­sok nevében Rakovics Zoltán fogadta meg, hogy jótanuiásuk- kal járulnak hozzá a kormány- programm megvalósításához. A tanítónőképzőben délelőtt fél tízkor tartották az évnyitót. A himnusz eléneklése után az énekkar szerepelt, majd Porzsolt István igazgató szólt a tanulók­hoz. A tanulás és a munkafegye­lem kérdésével foglalkozott. A bejáró növendékek figyelmét a helyes viselkedésre irányította. A DISZ-titkár, Menycsik Erzsébet az ifjúság nevében fogadta meg, hogy még jobban segítik majd nevelőink munkáját. A Kossuth Lajos-gimnáziumban Kiss Ernő megdicsérte a nyár fo­lyamán jó munkát végzett tanu­lókat. Molnár István, Palkovics András. Valent János Sztálinvá- ros építésében vették ki alaposan a részüket. A CSENGEK! általános isko­lákban is örömmel kezdték meg az új tanévet. Fizikai előadót rendeztek be, ezentúl a fizika órákat itt tartják meg, bemutat­nak kísérleteket is. Kedvesen fo­gadták az elsősökét is. A kis paj­tások füzeteket, ceruzát kaptak, délben az SZMK díszebédet, dél­után uzsonnát adott az ifjú diákoknak. Felkészülten várja az új iskolai évet a csengeri általá­nos iskola minden nevelője, már elkészítették a tanmeneteket. NAGYKÁLLÖBAN a kicsinyek ünnepe az óvodában kezdődött. Elbúcsúztak az óvónénitől, az épülettől, majd az iskolába men­tek, itt egyenruhás pajtások fo­gadták az új elsősöket. A nyár folyamán jó munkájukkal kitűnt pajtásokat megdicsérte az igaz­gató elvtársnő, majd felhívta a figyelmet a jobb tanulásra, a fegyelmezettebb magatartásra. Az SZMK nagy segítséget adott a nyár folyamán a pajtásoknak, ki­takarította a tantermeket, így tiszta osztályok várják a pajtá­sokat. er>. Üdvözlő táviratok a Vietnami Demokratikus Köztársaság fennállásának nyolcadik évfordulója alkalmából HO SI MINH elvtársnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökének Fogadja elnök elvtárs, legmelegebb jókívánságaimat a Viet­nami Demokratikus Köztársaság fennállásának nyolcadik évfor­dulója alkalmából. Szilárd meggyőződésem, hogy a vietnami nép, szabadságáért és függetlenségéért vívott hősi küzdelmét sikerrel be­fejezve, hamarosan áttérhet az országépítés békés munkájára. To­vábbi ragyogó sikereket kívánok a hős vietnami nép harcához, NAGY IMRE, a Magyar Népköztál aság Minisztertanácsának elnöke. HO SI MINH clvtársnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökének Engedje meg elnök elvtárs, hogy a Magyar Népköztársaság El­nöki 1 anácsa, a magyar ncp és a magam nevében forró testvéri üdvözletemet küldjem a hős vietnami népnek és személy szerint önnek a Vietnami Demokratikus Köztársaság kikiáltásának nyol­cadik évfordulója alkai mából. Kívánom, hogy az idegen gyarma­tosítók ellen vívott hőses harcukat mielőbb teljes győzelem ko­ronázza. DOBI ISTVÁN. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Tesnap megkezdődött , tanév, Nyíregyháza utcáin megjelentek a kis. es nagyiskolasok. Képünkön a III. sz. óvoda volt növendékei a II. sz iskola felé haladnak zászlóval, dalolva. A háttérben a III. sz. iskola növendékei tartanak iskolájuk felé. (Hammel József felvétele) P Á K T H í R E K Szeptember 3-án, csütörtökön este 6 órakor a Pártoktatók Házá­ban a Szovjetunió Kommunista Pártja 50 éves fennállásának meg­ünneplésére ünnepi előadás lesz: „Példaképünk a Szovjetunió Kom. munista Pártja 50 éves” rímmel, Az előadás meghallgatására felhív­juk a párt, állami és gazdasági funkcionáriusok, párttítkárok és vezetőségi tagok figyelmét. Bonn a választások előtt irta: O. NAKROPIN A nyugatnémetországi parla­menti választásokat szeptember 6-ra tűzték ki, De Gaston Koblenz, a „New York Herald Tribüne“ tudósítója már június, közepén, vagyis amikor Nyugat- Németországban éppen csak hogy megkezdődött a választás előtti harc, a következőket táviratozta Bonnból: „Amilyen mértékben közelednek a nyugatnémetországi választások ... olyan mértékben tornyosulnak a fenyegető felhők Adenauer kancellár feje fölött.“ A viharfelhők, amelyeket a bonni kancellár feje fölött az amerikai újságíró észrevett, már régóta gyülekeznek és az utóbbi időben egyre több jel hirdeti a vihar közeledtét. A választási kampány a maga meztelenségében mutatta meg és még szemléltetőbbé tette Aden­auer és kereszténydemokrata szö­vetségének négyéves kormányzása alatt elért „eredményeit“. A Nyu- gat-Németországban élő sokmillió német, akit az Adenauer-klikk igyekszik rábírni arra, hogy a szeptemberi választásokon hosz- szabbítsa meg mandátumát, most lehetőséget kap arra, hogy a ke­reszténydemokrata szövetség ré­gebbi ígéreteit összehasonlítsa a dolgok tényleges helyzetével. Négy esztendővel ezelőtt, ami­kor Adenauer hatalomra tört a bonni „államban“, ünnepélyesen megígérte, hogy működésének „legfőbb elve“ a szociális igazsá­gosságra való törekvés lesz, hogy minden erejével enyhíteni fogja a nélkülözéseket. Négy év múlva Nyugatncmetország 0 millió ál­lampolgárának, vagyis az összes dolgozók felének egy családra ju­tó havi keresete nem haladja meg a 250 márkát, ugyanakkor, amikor hivatalosan a létminimum 420 márka. Adenauer az adóteher könnyí­tését ígérte, de Schaffer bonni pénzügyminiszter kénytelen volt beismerni, hogy Nyugatnémetor­szágban a legmagasabbak az adók a világon. Adenauer a parasztok­nak azt ígérte, hogy megteremti a mezőgazdaság fejlődéséhez szük­séges feltételeket. Ehejyett közel egymillió hektár földet adott ka­tonai építkezésekre, megnyitotta a zsilipeket az amerikai élelmiszer és mezőgazdasági nyersanyag be­hozatal előtt. Még egy jellemző adat a bonni rendszerre: kiszámították, hogy Nyugat-Németország minden perc­ben húszezer márkát költ katonai célokra, ugyanakkor, amikor az egészségvédelemre előirányzott költségvetési összegből évente 1.7 márka jut egy emberre. Nem kevébbé pusztító hatást gyakorolt Adenauer kalandos kül­politikája. Elegendő felemlíteni a bonni és a párizsi szerződést. Az ilyesfajta egyezmények ratifikálá­sával g bonni parlament kormány­körei a német probléma békés megoldása, az ország egységének békés helyreállítása ellen léptek fel. A Nyugat-Németországban meg­indult választási harcban Aden­auer kereszténydemokrata szövet­ségén és a Szociáldemokrata Pár­ton, a két fővetélytárson kívül még egy egész sereg burzsoá párt és csoportosulás lép fel. összesen több mint 40 párt és csoportosu­lás, fűképpen ultrareakciósak és nyílt fasiszták, indított hajtóvadá­szatot a szavazatokért. Ezek a nyíltan militarista és re- vansiszta célokat követő politikai csoportosulások egészen a közel­múltig békésen megfértek az Adenauer-rendszerrel, annak tit­kos vagy nyílt támogatását élvez­ték. Sőt mi több, Adenauer és klikkje meg tudta játszani, a „Centrum“ szerepét e pártok han­goskodása miatt. A bonni kancel­lár időről-időre igyekezett jószín­ben feltüntetni magát a hiszékeny emberek előtt, amikor „elítélte“ annak a fasiszta csőcseléknek ar­cátlan követeléseit, amelynek szá­mára ő maga nyitotta meg az utat- a politikai életbe. Annál érdekesebb, hogy jelenleg jégesőmódra hullik a szemrehá­nyás és vád az apró új-fasiszta pártok táborából Adenauer fejére. Itt nincs szó hálátlanságról, mert hiszen Adenauernak a nyugatné­metországi fasizmus újéletré-kel- tésében játszott szerepét a bonni „állam“ reakciós köreiben is el­ismeréssel emlegetik. Szemmel lát­ható politikai számítás ez: Aden­auer népszerűtlenségére tették fel a tétet, szeretnék elhalászni az elégedetlen választók szavazatá­nak legalább egy részét, hiszen ezek a választók ellenkező eset­ben a bonni rendszer igazi ellen­feleinek táborába állnának át. Ennek ellenére az Adenauer eP len jobboldalról intézett kiroha­nások rendkívül jellegzetesek. Az a körülmény, hogy Karl Meissner, a „Nemzeti Egyesítő Mozgalom“ elnevezésű újfasiszta szervezet egyik vezetője Adenauert, „a Wall Street fizetett ügynökének“ ne­vezte, legalább is arról tanúsko­dik, hogy még a Meissnerhez kö­zelálló körökben sem talál támo­gatásra az Amerikai Egyesült Ál­lamok előtt való szégyenletes megalázkodás politikája. Minden alap megvan annak fel- tételezésére, hogy az újfasiszta tá­bor egyes fékevesztett tagjai azt remélik: a választások eredmé­nyeképpen az Adenauer-rendszer örökébe léphetnek. Az ilyesfajta tervek szövögetői számítanak egy­részt bizonyos amerikai körök tá­mogatására, másrészt az áttelepí­tettek, volt katonai vezetők, náci funkcionáriusok és egyéb hasonló revansiszta elemek segítségére. Ezek a remények teljesen alapta­lanok, hiszen a nyugatnémetor­szági választók többsége túlságo­san élénken emlékszik a hitlerista rendszer borzalmaira ahhoz, hogy a régi nácikat és volt SS-eket ül­tesse ismét a nyakára. A szociáldemokraták a mostani parlamentben ellenzéki álláspon­tot foglalnak el. A nyugatnémet­országi és egyes külföldi megfi­gyelők egyetértenek abban, hogy a szociáldemokratáknak jelentős esélyük van arra, hogy az 1953-as választásokon vereséget mérjenek Adenauerra. Mint ismeretes, a szociáldemokrata képviselők a legfontosabb Adenauer-féle tör­vényjavaslatok ellen szavaztak, a párt vezetői pedig számos bíráló megjegyzést intéztek a bonni re­zsim címére. A Szociáldemokrata Párt vezető köreiben az utóbbi időkben hangok hallatszottak a német kérdésben folytatott négy­hatalmi tárgyalások mellett. Vége­zetül pedig a szociáldemokraták követelték a militarista szerződé­sek érvénytelenítését Németország egyesítése esetén. Majd a jövő mutatja meg. hogy a szociáldemo­krata vezetők kijelentései közül mit diktált az őszinte szándék és mit a szavazatszerzés célja. Persze a szociáldemokraták esé- lyei sokkal nagyobbak lennének arra, hogy Adenauer klikkjét kin tegyék a kormányból, ha a vá- lasztó tömegek biztosan tudnák* bogy e párt vezetői tényleg azon vannak, hogy megváltoztassák a bonni politika irányvonalát. Mos­tanáig a szociáldemokraták állás- foglalása ilyen bizonyosságra nem adott okot, csak immel-ám- mal és számos mellébeszéléssel bírálták Adenauer népszerűtlen intézkedéseit. Az Adenauer-klikk nem vet meg semmiféle eszközt, amellyel a választások szabadságát akadá­lyozhatja. Egyik ilyen eszköz a Bonnban kidolgozott választási törvény természetesen kapóra jön az uralkodó klikknek, amely e törvény segítségével lehetőséget nyer a választási eredmények meg-i hamisítására. Egyben fokozódik a nyílt ter­ror is. Számtalan hír van arról, hogy szétzavarják a haladó pár­tok és szervezetek választási gyű­léseit, elkobozzák újságjaikat, le­tartóztatják tagjaikat. Ilyenben nemcsak a kommunista pártnak van része, hanem több burzsoá pártnak is. Ezek a tények leleplezik a bon­ni rezsim igazi arcát, azét a rend­szerét, amelyet úgy igyekeznek feltüntetni a világ • előtt, mint a ..demokratikus“ Németország pro­totípusát. A mostani választási hadjárat viszontagságai teljes vi­lágossággal megmutatják, mit ér­tenek a nyugati hatalmak képvi­selői az alatt, amikor úgy beszél­nek a „szabad választásokról“, mint a német kérdés megoldás­nak kulcsáról. indulás as iskolába

Next

/
Thumbnails
Contents