Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 192-230. szám)
1953-09-13 / 214. szám
13S3 SZEPTEMBER 13, VASÁRNAP NIPHP Törődjenek oz újításokkal, a dolgozók javaslataival a Tatarozó Vállalatnál Megyénkben is egyre nő az olyan dolgozók száma, akik munka közben és munka után azon törik a fejüket, hogyan gyorsírhatnák meg a termelést, hogyan növelhetnék teljesítményeiket. Azok, akik merészen hozzányúlnak a technika fejlesztéséhez, akik nem elégszenek meg annyival, hogy javítanak munkamódszereiken, hanem újításokkal és észszerűsítésekkel igyekeznek segíteni sajátmaguk és dolgozó társaik munkáját, — kétszeresére, sokszorosára tudják emelni teljesítményeiket. Számos olyan dolgozó nevét lehetne felsorolni, akik újításaikkal, ötleteikkel sokszáz és ezer forintot, sok értékes anyagot takarítanak meg vál'ala- taiknak, népgazdaságunknak. Megyénk építőipari vállalatai között a 6-os «zárná mélyépítő vállalat és a 61/2. építőipari vállalat tűntek ki a legtöbb újítással. Ezeknél a vállalatoknál lelkiismeretesen és gyorsan intézik az újítások sorsát. Az újítási felelősök, a pártszervezetek és a szak- szervezetek ma már rendszeresebben törődnek az újítókkal. az áj ító-mozgalommal. Nem mondhatjuk el ugyanezt a Tatarozó Vállalatról, ahol vannak ugyan kisebb eredmények, azonban /.ómos olyan hiányosság tapasztalható, ami meggátolja az újító-mozgalom fejlődését, elterjedését. A vállalat újítási naplójából kitűnik, hogy amíg az elmúlt esztendőben 180, addig ezévben csak 24 újítási javaslatot adtak be a dolgozók. Ezeknek zömét még az első negyedévben adták be. Azóta alszik az újítómozgalom a vállalatnál. A beadott újítási javaslatok közül nem egy a bürokrácia útvesztőjébe veszett. Példa erre Vízi Péter 181 sorszám alatt naplózott újítási javaslata. Azt javasolta, hogy a malter- felrakó cserpák, a malterkeverő kanál és a kőműveskanál nevű szerszámokat lássák el „támasz- tó“-val, mert munkaközben a cserpák nyele a küpünél letörik és hasznavehetetlenné vái!k. Hasonlóan a másik két szerszám is hamar selejtbe kerül a kanál és a nyél közötti erősítés hiányában. Az újítási bizottság a mintadarab bemutatása után termelési észszerűsítésként elfogadta az újítási javaslatot, ami előkalkuláció szerint 2536 forint megtakarítást eredményezne a vállalatnak. Juhász Mihály, aki akkor újítási megbízott volt, ezt írta az újítási napló, „elintézés“ rovatába: „A vállalatvezető elhatározta, hogy mindén munkahelyen támasztóval látják el a kőművesszerszá- mokat.‘‘ Vízi Péter ekkor 60 forintot kapott újítói díj-előleg címén. Telt az idő. Azonban a határozat csak határozat maradt. Január 12 óta Vízi elvtárs nem találkozott újításával, azt nem vezették be. Azonban annál több eldobált, törött szerszámmal találkozott. Ha az új szerszámkészlet elfogyott, újat vettek. Bizonyára ezt könnyebb volt megtenni, mint az újítás/ javaslatot megvalósítani! Az újító nem hagyta annyiban. Követelte, hogyha elfogadták az újítást, akkor rendeljék is el annak alkalmazását. Ezt meg is ígérték neki. Sőt, mert már esedékes volt, újabb 200 forintot folyósítottak a részére. Az újítás azonban még most sincs megvalósítva. Az újító pedig — joggal — Úgy érzi, hogy érdemtelenül adtak neki 260 forintot. Pedig hasznos lett volna az újítási javaslatot a szerszámkészítő gyár felé is továbbítani, hogy már a gyártásnál előzzék meg a törést. Lelketlen nemtörődömség jellemzi Bódi József újítási felelőst, aki nyugodtan ül a beadott és meg nem valósított újításokon. Ráadásul csodálkoznak azon a vállalatnál, hogy miért nem újítanak a dolgozók. Hasonló eset Ilcsik András gépkezelő csele, aki a famegmunkáló gép mellett sokáig kísérletezett újításán. Még márciusban beadta az újítási javaslatot, hogy a Fordson-traktort petroleum helyett 75 százalék gázolaj és 25 százalék benzinkeverékkel üzemeltessék. A keverési arány bevált és üzemóránkint 2.7.20 forint helyett csak 2.53 forintba kerül. Ez évi 64 ezer forint megtakarítást eredményez a vállalatnak. Az újítást gazdaságosnak találta az újítási bizottság és miután szakértőkkel is elbíráltatták a javaslatot, Ilcsik András keverési aránya szerint üzemeltetnek. Ilcsik elmondta az újítását a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál és a nyírteleki gépállomáson is, ahol szintén az újítás szerint üzemeltetik a gépeket. II- Dsik elvtárs még márciusban kapott 400 forintot, de azóta elfeledkeztek róla. Ez az eset, amikor az újítást jónak találták, be is vetették, „csak‘‘ éppen az újítóval lem akarnak törődni tovább. Hasonló eset történt Jeles József .kavicsrostagép“ újításával is. A Honvéd-utcai bölcsőde-építkezésnél néhány hónappal ezelőtt anyaghiány miatt veszélyben volt a folyamatos munka. Ebkor eser- bák József kőművesbrigádja azt javasolta, hogy az úsztatott betonhoz használják be azt a tégla- és betonidom-törmeléket, amit egy másik közeli építkezésnél az utcára szórnak. A javaslat alapján kiszámították, hogy így előbbre tudják hozni az építkezés befejezésének határidejét és több, mint 7.000 forintot takaríthatnak meg. A műszaki vezetőség is helybenhagyta a nagyszerű javaslatot és aszerint végezték el a munkálatokat. Arról azonban nem szívesen tárgyalnak, hogy kinek a javaslatára születhetett meg ez a jelentős eredmény. Nemhiába vonultak vissza hasonló javaslataikkal a Cserbák-brigád tagjai. Nem véletlen az sem, hogy az utóbbi időben kedvetlenek azok az újítók, akik azelőtt egymás után adták be a vállalathoz az újítási javaslatokat. Tanulmányozásra méltó Kapuvári Miklós újítása is, aki a betongerendák előre- gyártásával az építkezéshez előirányzott 350 négyzetméter deszka helyett csak 17 négyzetméter deszkát vett igénybe a zsaluzáshoz. A megtakarítás eredménye az újítással több, mint négyezer forint. Csak éppen most „nem érnek rá“ megtárgyalni a vállalatnál, hogy elfogadják-e az újítást vagy sem. A Tatarozó Vállalat műszaki dolgozói nem adnak segítséget ahhoz, hogy az egyszerű dolgozók újításai megvalósulhassanak. Feleslegesnek tartják az újításokkal való foglalkozást. Ha*egy-egy újítónak elfogadják az újítását, az újítás megvalósítása és továbbterjesztése helyett közömbös és lelkiismeretlen magatartást tanúsítanak. Ezért az. egyszerű dolgozók inkább nem is fordulnak hozzájuk javaslataikkal. A pártszervezet és az üzemi bizottság nem megfelelő ellenőrzése következtében elfeküsznek az újítók javaslatai és elhanyagolják az elfogadott újítások bevezetését, valamint továbbterjesztését. Az újítókkal való lelki- ismeretlen bánásmód hátráltatja az újítómozgalmat a Tatarozó Vállalatnál. Ez rányomja a bélyegét a tervteljesítésre is. Az újítómozgalom elhanyagolása is hozzájárult ahhoz, hogy az augusztus havi térvet csak 97.8 százalékra teljesítette a vállalat! Elsősorban a vállalatvezetésé;? j és a műszaki dolgozók feladata, i hogy minden támogatást megadjanak az újítóknak, hogy műszaki tanácsokkal segítsék az újítókat az újítások kivitelezésében. Az üzemi pártszervezet és szak- szervezet segítsen felszámolni az újítómozgalomban meglévő hibákat, hogy a legegyszerűbb dolgozók részére is lehetővé váljon az újítás. Harcoljanak érte, hogy a Tatarozó Vállalatnál is magasabb színvonalra emeljék az újítómoz galmat és minél nagyobb lehető- j ség nyíljon az alulról jövő kezde í ményezéSre. OROSZ ANDRÄS. A fíítőháziok válasza A fehérgyarmati téglagyár törleszti adósságát! A júliusban tartott termelési értekezleten megbeszéltük munkánk hiányosságait és az is kiderült, hogy 375 ezer téglával adósai vagyunk alantunknak. — Alkotmányunk ünnepére már j igen lelkes munkaverseny folyt cs augusztus havi tervünk teljesítése mellett adósságunkból is törlesztettünk 75 ezer darabot. Most ismét értékeltük a munkát és üzemünk dolgozói lelkes felajánlásokat tettek a Nagy Októberi Forradalom évfordulója tiszteletére. Vállaltuk, Hogy november 7-re teljes egészében tör- lesztjük adósságunkat és befejezzük évi tervünket. Kormányunknak az árleszállításról szóló nagyjelentőségű határozata óta még lelkesebb munka folyik nálunk. A tcrvteljcsítés 130 százalékról szinte naponta emelkedik. Az első nap, szeptember 7- én 156 százalékot értünk el, 8- án 185 és 11-én már 210 százalékra teljesítettük tervünket. Az árleszállítás hatalmas lelkesedést váltott ki minden dolgozóból. — Napról-napra születnek az olyan szép eredmények, mint például Tóth Gézáé, akt 145 százalékos teljesítményt ért el. MISKI GYULA, brigádvezető, Fehérgyarmati téglagyár. Fűtőházunk dolgozói lelkes örömmel fogadták az árleszállítást. Pártszervezetünk röpgyülést tartott az üzemrészlegekben. Szegedi István elmondta, hogy az ár- leszállítás családjának havonta 100 —150 forint megtakarítást jelent. Berécz Andrásnak van a legnagyobb családja fűtőházunknál. Nyolc gyermeke van s most várják a kilencediket. Mikor meghallotta a rendeletet, nagy örömmel mondotta: a" családnak naponta 5—-6 kiló kenyeret kell biztosítani. Csak a kenyérnél két forintot takarít meg naponta. — Berecz András jobb munkával válaszol a kormány legújabb intézkedésére a fűtöház valameny- nvi dolgozójával együtt. Ertscy László. Nyíregyháza. A tiszavasvári Földkotró Vállalat dolgozói szeptember tizedikéig már 112 százalékra teljesítették a harmadik negyedéves tervet Lapunk szeptember kilencedikí '•számában beszámoltunk arról hogy a tiszavasvári Földkotró Vállalat dolgozói több, mint húrom héttel a határidő előtt, már szeptember ötödikén teljesítették a harmadik ne~ gyedéves tervet, üiabb jelentés sprint tizedikéig 12 százalékos, terv- túlteljesítést értek el. A Keleti Főcsatorna építői lelkesen dolgozna': tovább, hogy még szebb, még nagy- szarűbb eredményekkel válasza- hassanak kormányunknak egy héttel ezelőtt hozott határozatára: a: árleszállításokra. IH közöljük a termelésben élenjáró dolgozók fényképeit, akik a terv túlteljesítéséért folyó munkaversenyben jó mun'cd jukkái kitűntek. Ezeket a dolgozókat megyénk népe tiszteli és megbecsüli hiszen ök járulnak hozzá: előbb öntözze földjeinket a Tisza termékenyítő vize gs dúsabb legyen a termés, na- gyob darab a kenyér. Cserháti Imre kotrómcsler brigádjával együtt augusztusban a Dg—3-as kotrógéppel 14.980 köbméter helyett 20.992 köbméter földet emelt ki a Keleti Főcsatornán. A Cserháti brigád azzal válaszolt az árleszállításokra, hogy az augusztus havi 140.1 százalékos átlagteljesítményéi szeptember első dekádjában 153 százalékra növelte. Lukácsi Lajos vezető kotrómester (balról) és Demény András kotrómester (jobbról) a Lukácsi brigád egyik tagja. Mindketten a Keleti Főcsatornán dolgoznak az Mc—9-es földkotrógéppel. — Augusztusban 19.150 köbméter földkitermelés volt a brigád terve, Ezt 15.335 köbméterrel túlteljesítették, 180.1 százalékot értek cl Múró Pál vezető gépész (balról) és Török Pál villanyszerelő (jobbról) nagyszerű eredményt ér tek cl a W. M.—2 kotrógéppel. 38.420 köbméteres tervelőirányzatuk helyett 65.760 köbméter földet termeltek ki. Havi átlagteljesítményük 171.2 százalék. Drofár András brigádja 13 nappal megrövidítette munháía határideiéi A szabadságbokori építkezés dolgozói is nagy örömmel fogadták a minisztertanács határozatát az árleszállításról. Az építőmunkásoknak is igen nagy segítséget jelent, hogy ezután a sok minden más mellett például bakancsot 20—30 százalékkal olcsóbban vehetünk. De sorolhatnám a többi közszükségleti cikket is. Viszont inkább arról írok, hogyan válaszolunk mi minderre. Röpgyüléscn megbeszéltük az árleszállítás jelentőségét. Tudjuk, hogy további felemelkedésünk is tőlünk, dolgozóktól függ. Nekünk kell megteremteni az árubőséget. Nekünk kell sok szép lakást építeni a dolgozók részére. Mi úgy válaszolunk kormányunk szerető gondoskodására, hogy brigádom-* mai együtt 15 nappal előbb befejezzük munkánkat az építkezésen! DROTAR ANDRÁS. sztahanovista kubikos. 61/2. sz. építőipari vállalat: T
