Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 192-230. szám)
1953-09-13 / 214. szám
19S3 SZEPTEMBER 18, VASÁRNAP ÄliCÄP A tiszaszalkoi termelőszövetkezetekben jól folyik az őszi vetés Tisznszalka község három termelőszövetkezeti csővárija eddig is jól gazdálkodott, alkalmazta a termelés új módszereit, (gy értek cl, hogy az idei keresztsorosan bevetett területen a „Dózsa" termclöcsoport 19 mázsa 90 kiló ősziárpa termést ért el holdanként. A Dózsa termelő- csoport tagjai okultak abból, hogy a keresztsorosan. korszerű agrotechnikai módszerekkel bevételt cs jól megművelt földön sokkal magasabb hozamot értek el. Most is keresztsorosan vetik őszi árpájukat. A korai vetés — magasabb termés! — így gondolkoznak a tiszaszalkai dolgozó parasztok. Ezért vet korán a Dózsa termelőesoport. A Bajcsy-Zsilinszky és a Búzakalász termlőcso- portok tagjai is szorgalmasan dolgoznak, czidáig mind a három termelőcsoport befejezte az őszi takarmánykeverékek vetését. Árpavetés után nemsokára a búzájukat is elvetik. A vetéssel egy- időben folyik a betakarítás is. Képek a kultúra én jólét országából Megnövekedett az áruforgalom falusi boltjainkban T elkescdcssel fogadták megyénk ^ falusi dolgozói az árcsökkentést. Milotán idős Simon G’-sztnvné 75 éves én Nyilán Kálmánná 5} eves dolgozó paro.szlasszonyok megölelték egymást és ügy táncoltak örömükben. Dolgozóink, öröme a vásárlási kedv növekedésében is megmutatkozik. Megyénk földmű- resszövetkezeti üzleteinek áruforgalma szeptember 3 án 1,200.000 forintot tett ki. Ezzel . szemben már a 10-I forgalom majdnem 1,300.000 forintra emelkedett. Különösen növekedett a forgalom a, ruházati cikkekben, amelyeknek forgalma elérte a félmillió forintot a korábbi JfOO.OOO forintos átlagforgalmukkal szemben. Nagyobb földmüvesssö- rcl kezet cink kiskereskedelmi áruforgalmának összevetése az előző forgalmakkal, megmutatja a, dolgozók növekvő vásárlási kedvét. Az árleszállítás előtti cs az árleszállítás utáni áruforgalom összevetése egyben feltúrja azt is, hogy különösen rohamosan nő a vásáriéin a szövetkezeti községekben. Tisza vasváriban szeptember 3-án az összes boltok forgalma a harmincezer forintot nem érte el. Az árcsökkenés után, e hó 10-én majdnem 50.000 forintra nőtt a kiskereskedelmi boltok forgalma. Hasonló a helyzet Nyírbátorban. E hó elején az átlag napiforgalom■ 70.000 forint, körül mozgott, míg az árcsökkenés után erősen megközelítette a. 100.000 forintot. J\,f egyénkben az elmúlt két hét alatt két új ruházati szaküzlet nyílt meg, hogy a növekvő forgalmat lebonyolíthassa és a vevők igényeinek megfelelően lássuk el. hő és jó minőségű áruval a falu dolgozóit. Az egyik nagy ruházati szakiizlet Tiszavasváriban, a, másik Balkánuban nyitott meg. A balkétnyi földművesszövetkezet az új szakiizlet megnyitása előtt napi lj.000 forintot árult textil- és konfekció árukból. Az új üzletben a forgalom már az első nap — e hó 8-án — elérte a 59.000 forintot. A bal Irányi cs a környékbeli dolgozók boldogan vásárolnak a 150.000 forint költséggel megépített új szak- üzletben. TT etei Antal, a balkányi állami gazdaság dolgozója vásárolt egy télikabátot. 68o forintért. Hetei 130 forintot takarított meg ennél a vásárlásnál. Benkő Mária szintén ez állami gazdaság dolgozója, az új szaküzletbem vásárolt két paplant, 2 abroszt, nydkbavaló kendőt és egy pár gumicsizmát 713 forint összeaben — az új ávakon. a vásárlás alkalmával 110 forinttal adott kevesebbet az árukért, mint az árcsökkenés elölt. E pénzért majdnem három abroszt vásárolhat. Szabó Sóndornc, abapusztai dolgozó parasztasszonyt hozzásegítette kormányunk, hogy még szebbe, gazdagabbá legye családi hajlékát. A héten ágygarniturát vett 580 forintért. íszabóné boldog volt, amikor megtehette az üt garnitúrát, melyért 171t forinttal adott- kevesebbet a. régi árhoz viszonyítva. Adorján István 8 holdas balkányi dolgozó paraszt az árcsökkentés örömére egy világvevő rétdiót vett 1600 forintért. As Adói- ján-család boldogságtól sugárzó arccal hallgatta, amint megszólalt a rádió. Varga Gyula MÉSZÖV A TŐRE IGÁJA ALATT Találó kép az amerikai életiormáról Az adók az Egyesült Államokban az ország történetében példátlanul álló magas színvonalat értek el. Mint az amerikai „New York Journal and American“ című lap tanúsítja, az egy főre eső Jövedelmi adó az Egyesült Államokban 1952-ben 502 dollár volt, szemben áz 1942 évi (tehát a háború idején kirótt!) 154 dollárral. „Arra a következtetésre jutottam, hogy ebben a naptári évben nem csökkenthetjük az adókat“ — jelentette ki az Egyesült Államok elnpke a kongresszushoz intézett üzenetében. Az amerikai sajtó most azt írja, hogy nem adócsökkentés, hanem újabb adóemelés várható. Világos, hogy miért nem csökken az amerikai nép vállára nehezedő adóteher: azért, mert továbbfolytatják a tnono- póltőkések számára előnyös fegyverkezési hajszát, a „hidegháború“ politikáját, a nemzetközi feszültség fenntartásának politikáját. Az Egyesült Államok kongresszusának nemrégiben végétért ülésszaka semmit nem tett az amerikai dolgozók egyre rosszabbodó anyagi helyzetének megkönnyítésére. Ezzel szemben a kongresszus elegendő figyelmet szentelt... a kongresszusi tagok anyagi jólétének. Az Egyesült Államok szenátusának és képviselőházának tagjai már rég akarják, hogy vagy fizetésüket emeljék 15.000-ről 25.000 dollárra, vagy az adójukat csökkentsék. És lóm, törvényt fogadtak el, amely bizottság alakítását írja elő „a kongresszusi tagok fizetés-ügyének tanulmányozására“. Még a burzsoá sajtóban is gúnyos visszhangot keltett az, hogy az amerikai kongresszus tagjai saját jólétükről gondoskodnak, de elfeledkeznek a nép szükségleteiről. Az amerikai „Baltimore Sun“ című lapban nemrég karikatúra jelent meg. Jóltáplált kongresszusi tagot ábrázol, aki mohón beleharapni készül egy finom süteménybe. A sütemény felirata: „A képviselőház határozata a kongreszszusi lagok adójának csökkentéséről". Az ablakon át a Ka- pitólium épületét látni. A baloldalon álló rosszul öltözött alak, — az egyzerű adófizető — szomorúan néz az elégedett kongresszusi tagra. Lábánál papírdarab fekszik; ezzel a felirattal: „A lakosság adójának csökkentése czidőszc- rint lehetetlen". Az adófizető mezítlábas fiacskája hiába kutat ennivaló után az üres szekrényben. A lesoványodott kismacska bánatosan bámul üres tálacskájára... Elég realisztikus kép az amerikai élétformáról! Zárva Olaszországban egyre több gyár kapujára tesznek ki kis táblát ezzel a lakoni-kus felirattal: „Chilisó” — ,,Zárva”! Sorvad az ország ipara, Olaszország csatlakozása, a ,,Srhuman-tervhez” és az Egyesült Államok diktótumpolitikája érezteti hatását. Az „Unita” dinit lap szerint az utóbbi időkben egyedül Nápolyban 23 gyár zárt be. Hu- szonnégifczer munkást elbocsátottak. Hálán Háza, Kebelén Kenuere Sokszázezer tönkrement, hajléktalan farmer, munkanélküli napszámos kóborol az Amerikai Egyesült Államok országútjain. A hajléktalan, nincstelen vándorok bármilyen munkát vállalnak, bármilyen bérért... Kóborló mezőgazda- sági munkások — „migránsok", ahogy az Egyesült Államokban nevezik őket —» nemcsak a kapitalista Amerikában vannak. Nagy számmal találhatunk ilyeneket Angliában is, különösen a háború óta. A háborúutáni években tömegesen mennek tönkre, veszítik el munkájukat az angol dolgozók is az egyre fokozódó fegyverkezési hajsza következtében. A „Picture Post“ című angol burzsoá folyóirat ezt írja az angol „migránsok“- ról: „Essexben, Londontól mindössze 33 mérföldre találkoztunk ilyen kóborló nincstelenekkel. A borsószedés az országutak vándorainak százait vonzotta ide. Ezeknek az embereknek nincs hajlékuk. Többnyire nincs jövőjük sem. Hátukon házuk, kebelükön kenyerük. Azzal élnek, Sárga pokol amit a föld ad nekik .. A munkanélküliek, akik már nem is reménykednek abban, hogy valaha állandó munkát kapnak, az országutak vándorai lettek. A kóborló idénymunkások nehéz munkával alig keresnek annyit, hogy éhen ne haljanak. Ruházkodásra már nem telik nekik. Rongyokban járnak. A londonkörnyéki kocsmákban mindenütt ezzel a felirattal találkozik az ember: „Borsószedőket nem szolgálunk ki‘‘. „Sárga pokolnak“ nevezik életüket a szicíliai kénbányászok. Szicíliában rendkívül gazdag kcnlelőhelyck vannak. A kénlelő- helyek tulajdonosa az amerikai monopóliumoknak alárendelt Montccatini vegyipari tröszt. A kénbányák gazdái könyörtelenül kizsákmányolják a munkásokat. A kitermelés a legprimitívebb módszerekkel történik. A lefejtett kéntömböket a föld alatt szétzúzzák és zsákokban a külszínre hordják. A kénhordást, amely „könnyű“ munkának számit, gyakran 10—12 éves gyermekek végzik, garasos bérért. Raducio városkától 14 kilométerre van a sziget egyik legnagyobb kenbányája. A bányában nincs szellőztetés. A bányászok sokhelyütt térdig vízben járnak. A munkabiztonság hiánya miatt sok a szerencsétlenség. A munkások szállása azelőtt lóistálló volt. A bányatulajdonosok már 20 évvel ezelőtt sem tartottak benne lovakat, mert féltek, hogy rájuk dől. Minden nap délután 5 órakor felhangzik a gyári kiirt fújása: rege a, munkanapnak. A V. if. ilolotov.gépkoesigyir dolgozói közül igen sokan keresik fel a gyár klubját, ahol kellemesen eltöltheiik szabadidejüket. A gyár központi könyvtárának olvasótermében alig találni üres helyet. Vannak, akik friss lapokat és folyóiratokat, olvasnak, mások új könyveket, vettek ki, — sokan vannak, akik tanulnak. A könyviét állománya mintegy 200 ezer kötet könyvből áll. Könyvek vásáriéi- sara évente negyedmillió rubelt fordítanak. Este 10 óráig vendégszék vetően nyitva áll az olvasóterem ajtaja a gépkocsigyári dolgozók előtt. A nagyszerűen berendezett klubban különböző szakkörök, kuliri csoportok működnek. _4~ egyik teremben a festők és a szobrászok foglalkoznak. szomszédos teremben a lánccsoport, mellette pedig a művészi kézimunka-csoport tartja foglalkozásait. A központi klubbon, valamint a lakótelepeken létesült klubbokon kívül 93 vörös -sarok, nyári színház, mozi. és hangversenyterem vem a gyárban. Gyönyörűen van berendezve ,í technika háza. Itt. sok mindent megtanulhat az ifjúság. Az előadóteremben tudományos, műszaki, poZ litikai előadások hangzanak el. Gyakran vannak műszaki, vagy népszerű tudományos filmbemutatók, A képen: Gorkijban, a V. M. Molotov-gépkocsigyár dolgozói szí, baáidcjükben a gyári klubban.. {Foto: N, Dobrovolszkij.) A kiskereskedelmi hálózat a Szovjet unióban jelenleg sokkul ki■ terjedtebb, mint a háború előtt volt ás nayról-napra egyre szélesebb• körűvé válik.Az országban az utolsó két év folyamán 15.000 új üzle. tét nyitottak. A kereskedelmi forgalom szintén evröl-évre emelkedik. Így például 1932-ben 10 százalékkal több árut adtak el az állami cs szövetkezeti üzletekben, mint 1951-ben. A háborüutáni években több mint lti.OOo különböző kereskedelmi vállalatot létesítettek Belorusz. szia városaiban cs falvaiban. A köztársaságban majdnem minden nap nyűik 2-3 úi üzlet. A képen: a „Gyermekvilág” elnevezésű nemrég megnyílt minszki játéküzlet látható. (Foto: V. Noszkov.) A lengyel Hullára ts tudomány pololáfa helyiségeit, kongresszusi és tár* gyalótermeit, az Általános Tudományos Társaság termeit, előadó és mozihelyiségeit, valamint könyvtárát, úgyszintén a Tudományos Káderképző Intézet helyiségeit. A tudományos központba a bejárat a MarszalkowsUa sugárút felől lesz. A 120 méter magas kupolateremből nagyszerű kilátás nyílik majd a lengyel fővárosra. Az egyes emeletek között felvonók és mozgólépcsők biztosítják a megfelelő és gyors közlekedést. Ezenkívül lesz gyors- felvonó is, amely a földszinttől a legfelső emeletig egy perc alatt jut el. Varsó középpontjában épül a Szovjetunió nagyszerű ajándéka, a lengyel főváros leghatalmasabb épülete, a Kultúra és Tudomány Palotája. A Marszalkowska sugarúira néző főhomlokzatot 245 méterre, oldalsó homlokzatát pedig 212 méter hosszúra tervezték. Az épület magassága meghaladja majd a 220 métert, felszíne a 66.000 négyzetmétert. A palota helyiségeit egyidöben 12.000-en kereshetik majd fel. A középső legjobban kiemelkedő részében tudományos központot létesítenek. Itt helyezik majd el a Lengyel Tudományos Akadémia 5
