Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 192-230. szám)

1953-09-27 / 227. szám

(IIPLÄP 1958 SZEPTEMBER *T VAS4RNAP 3 PARTÉPÍTÉS ★ A lag- és tagjelöltlelvéte! tapasztalatai a nagykállói járásban A Politikai Bizottság 1952 áp­rilis 12-én határozatot hozott a párttagság növekedésének alaku­lásáról, a tag- és tagjelöltfelvételi munkáról. A nagykállói járási pártbizottság — és ennek nyomán a járás területén lévő alapszer­vezetek és községi pártbizottságok is — megtárgyalták a pártszerve­zetek tag- és tagjelöltfel­vételi munkáját. •—> Megállapí­tottuk azt, hogy járásunkra is vonatkozik a Politikai Bi­zottságnak az a megállapítása, hogy a tag- és tagjelöltf el vételt nagyfokú egyenetlenség jellemzi. E határozat megtárgyalása óta történt javulás járásunk pártszer­vezeteiben, mert elértük azt, hogy alapszervezeteink minden hónap­ban rendszeresen foglalkoztak a tag- és tagjelöltfelvétellel. Ilyen volt a balkányi állami gazdaság pártszervezete, ahol a pártvezető­ség tagjai, s a pártbizalmiak terv­szerűen foglalkoztak az élenjáró dolgozók nevelésével, s így majd­nem minden hónapban volt tag- és tagjelöltfelvétel. Ez a pártszer­vezet számbelileg és minőségileg is megerősödött és valójában mo­torja tud lenni a gazdaság mun­kájának. Ebben a pártszervezet­ben 1949 óta több mint tízszere­sére nőtt a párttagok száma. A pártszervezet fejlődésének, a párt­tagok példamutatásának eredmé­nye, hogy ez a gazdaság egymás­után kétszer lett élüzem. Helyesen foglalkoztak a tag-és tagjelölt felvételi munkával a császárszállási Uj Alkotmány tszcs-ben, ahol a Politikai Bizott­ság határozatának megjelenése után havonta a legjobb dolgozó­kat, — olyanokat mint Deák Sán­dor, Németh József és a többiek, akiknek munkaegysége megha­ladja az 500-at, — vették fel tag­jelöltnek. A pártszervezetnek új tagokkal való erősödése eredmé­nyezte, hogy Nagy Imre elvtárs beszéde után a csoporttagok 90 százalékban szilárdan állást fog­laltak a csoport megerősítése mel­lett, s harcosan verték vissza az ellenséget, Hibák a tagielöltfelvételnél Hiba azonban az, hogy sem a járási pártbizottság, sem pedig több alapszervezet nem szívlelte meg a Politikai Bizottság határo­zatának azt a részét, amely ki­mondja, hogy elsősorban azokat a dolgozó parasztokat javasolják a párt soraiba, akik az állami gaz­daságokban, gépállomásokon, ter­melőszövetkezetekben élenjárnak a munkában, a munkafegyelem megszilárdításában, a közös va­gyon növelésében, vagy olyan egyénileg dolgozó parasztokat, akik példát mutatnak a terme­lésben, beadásban, adófizetésben, s helyeslik a párt politikájút. Ez­zel a kérdéssel nem foglalkozott megfelelően a járási pártbizottság s éppen ezért igen sok pártszer­vezetben — különösen ezév tavaszától — nagymértékben visz- szahanyatlott a tag- és tagjelölt­felvételi munka. Van olyan párt- szervezet, mint például a Nyíri- és Zsindelyes-tanyai, ahol több mint egy éve nem volt tag- és tagjelöltfelvétel és ennek ellenére a járási pártbizottság nem adott segítséget ezeknek az alanszerve- zeteknek a hiba kijavításához! El­hanyagolta a járási pártbizottság s ennek nyomán az alapszerveze­teink is — a Politikai Bizottság iránymutatásának azt a részét, amely kimondja, hogy a politikai munka megjavításával az eddigi­nél gondosabb kiválogatással to­vábbra is biztosítani kell a nárt egészséges tagjelöltutánpótlását. Szigorú, magasabb követelmé­nyeket kell állítani a tag- és lag- jelöltfelvétel elé, magasabbra kell emelni a párttagság megtisztelő fogalmát, el kell érni, hogy a párt soraiba valóban a legjobbak kerüljenek, akik kitüntetésnek érzik azt. Ébertelensés Alapszervezeteinknél előfordul még, hogy nem elég körültekin­tőek és így osztályidegen elemet is javasolnak felvételre. így tör­tént ez a nagykállói gépállomás pártszervezetében is, ahol Tren- csényi Jolánt javasolta a pártve­zetőség tagjelöltfelvételre. A tag­gyűlés elfogadta és a járási párt- bizottság is jóváhagyta. Tagjelölt­könyvét azonban már nem adtuk át, mert időközben bizonyságot sze­reztünk arról, hogy közvetlen roko­nai csendőrök és kulákok. Mu­tatkoznak ilyen hiányosságok a nagykállói alapszervezetnél és a kállósemjéni állami gazdaság üzemi pártszervezetében is. Hiba volt az, hogy nem minden esetben tartottuk be a Politikai Bizottság határozatának azt a részét, amely kimondja; arra kell törekednünk, hogy a 24 éven alu­li fiatalok elsősorban a DISZ-ben dolgozzanak s azok közül csak olyanokat vegyünk fel a párt so­raiba, akik kimagasló eredmé­nyeket érnek el a termelésben s a társadalmi munka végzésében. Nem vették ezt figyelembe a bal­kányi pártszervezetben, ahol több esetben olyan 18—20 éves fiata­lokat javasoltak tagjelöltnek, akiknek nem voltak érdemeik a termelésben, tanulásban, a társa­dalmi munka végzésében. Súlyos hiba volt az, hogy egyes pártszervezetek vezetői lelkiisme­retlenül foglalkoztak azokkal, akik tagjelöltfelvételüket kérték. A birii Béke tszcs-ben Katona Miklós elvtárs kérte tagjelöltfel­vételét, amit a taggyűlés el is fo­gadott, azonban felvételi kérel­mét a járási pártbizottság csak hónapok múlva találta meg a párttitkár fiókjában. Azóta ezt a párttitkárt a taggyűlés leváltotta és az új vezetőség gondoskodott arról, hogy Katona Miklós elv­társat, aki szilárdan kiállt a ter­melőszövetkezet megszilárdítása mellett, — tagjelöltf el vétel he­lyett rendkívüli párttaggá minő­sítsék. Az új vezetőség jó mun­káját bizonyítja az is, hogy a 25-én megtartott taggyűlésen négy olyan elvtársnak rendkívüli tagfelvételével erősítették párt­szervezetüket, akik eddig is pél­dát mutattak a termelőmunka végzésében s harcosan kiálltak a szövetkezet mellett. — A pár- tonkívüliekkel való rendszeres foglalkozás eredményeit igazolja a nemeserdőtanyai Petőfi tszcs. pártszervezetének munkája is. — Ebben a pártszervezetben két éve nem szaporodott a párttagok szá­ma. Most négy tagjelöltfelvétel történt s a legjobb dolgozók mel- lett olyan DISZ-fiatalok felvéte­lével is erősödött a pártszerve- zet, mint Nagy József, Molnár János, Barabás András, akik pél­damutatóan élenjárnak a mun­kában s munkaegységük jóval túlhaladja a 300-at. A tagjelöltek nevelése A járási pártbizottság hiányos munkáját mutatja, hogy különö­sen ezév elejétől pártszerveze­teink kevés gondot fordítottak a pártonkívüliek tagjelöltté való ne­velésére s elszigetelten csak a tagfelvételi munkával foglalkoz- tak. Csak az utóbbi időben ja­vítottunk ezen, aminek eredmé­nyeként a legutóbbi taggyűlése- ken járásunkban 15 tagjelöltet és 9 tagot vettünk fel, ellentétben az előző hónapokkal, amikor mind­össze négy-öt tagjelöltfelvétel volt járásunk alapszervezetei­ben. Sokkal több gondot kell fordí­tani tagjelöltjeink nevelésére is. A tagjelölteket pártmegbizatás- sal kell ellátnunk, hogy a párt szervezeti szabályzatának értelmében kivegyék részüket a pártmunkából. Ezen a téren is követtünk el hibát, amire a nagy­kállói pártszervezet tagsága mu­tatott rá az elmúlt taggyűlésen. Az alapszervezet három tagjelölt taggá való minősítését kérte, amit a járási pártbizottság nem ha­gyott jóvá, hanem kizárásra ja­vasolt, azzal a megokolással, hogy ezek a tagjelöltek — bár tagsági díjukat rendszeresen fizették, — semilyen pártmunkát nem végez­tek. Az alapszervezet kommunis­tái megbírálták a járási pártbi­zottságot, mert a három tagjelölt elvtárs pártmegbizatásáról sem a járási pártbizottság, sem pedig az alapszervezet vezetősége nem gondoskodott, így nem is végez­hettek pártmunkát. A taggyűlés olyan határozatot hozott, hogy a három elvtárs tagjelöltségi idejét hosszabbítsák meg. Ez az eset arra figyelmeztet bennünket, hogy sokkal többet foglalkozzunk a tagjelöltek nevelésével, politikai oktatásával és bízzuk meg őket pártmunkával. További feladatunk gondoskod­ni arról, hogy a tag- és tagjelölt- felvétel a párt egészséges fejlődé­sének biztosítása, a pártszerveze­tek állandó rendszeres munkája legyen. A pártbizottság és a párt­szervezetek a tagjelölt felvételt a jövőben ne külön feladatként, a folyó pártmunkától elszakítva, hanem azzal szorosan összekap­csolva végezzék. Száraz János, a nagykállói járási pártbizottság titkára. A turricsei Acél termelőszövetkezet tagjai csatlakoztak a nagyvarsányi Szabadság tsz. felhívásához A turricsei Acél termelőszövet­kezet tagjai olvasták a Néplap­ban megjelent felhívást, amely­ben a nagyvarsányi Szabadság termelőszövetkezet, a megye va­lamennyi szövetkezetét versenyre hívja az őszi munkák sikere ér­dekében. Gyűlésen beszélték meg a felhívást a turricsei Acél tsz. tagjai és elhatározták: ők is csat­lakoznak ehhez a mozgalomhoz. Vállalták, hogy a minisztertanács határozatában megállapított ha­táridő előtt elvégzik a szántást- vetést. Október 10-ig végzik el a vetőszántást. A búza vetését ok­tóber 15-re befejezik s ennek 50 százalékát keresztsorosan, pétisó­val vetik. Az őszi mélyszántást november 10-ig elvégzik. A beta­karítási munkálatoknál a napra­forgó betakarítását október 5-re fejezik be. 60 hold ősziárpa ve­téstervüket már három héttel ez­előtt teljesítették. Juhász Sándor, megyei főagronómus. Kínai kulturális küldöttség érkezik Nyíregyházára A közeli napokban október 1-től 7-ig tartandó Kínai Filmhét alkalmából városunkat 6 tagú kínai kulturális küldöttség látogatja meg. A filmhetet megelőző napon, szeptember 30-án érkeznek meg vendégeink. A Kínai Népköztársaság az elmúlt hónapokban rendezett Ma­gyar Filmhetet, ahol bemutatásra kerültek Dalolva szép az élet, Kiss Katalin házassága és egész sor magyar film. A kinai Magyai Filmhéten bemutatásra került filmjeinket a kínai dolgozók szere-: tettel és lelkesedéssel fogadták. Csupán Pekingben 10 nap alatt 200 ezer látogatójuk volt. Most hazánkban Budapesten több moziban, majd vidéken 10 megyei székhelyen tartanak Kínai Filmhetet a kínai és magyar nép ba­rátságának további elmélyítése érdekében. A Kínai Filmhét megnyitója és díszelőadása a nyíregyházi Béke-moziban szeptember 30-án este fél 7 órakor lesz a Kína lá­nya c. film bemutatásával. A díszelőadáson résztvesznek a kulturá­lis küldöttség tagjai, a városi és a megyei tömegszervezetek kép­viselői és az üzemek élenjáró dől ozói. A megnyitó díszelőadáson az ünnepi beszédet Cséve Istvánné elvtársnő tartja. Nem magánügy A debreceni Csokonai Színház társulata hosszú idő után újra eljött Nyíregyházára és szereplé­sét a „Nem magánügy” című nagysiker! szovjet vígjátékkal kezdi meg. Amikor melegen üdvö­zöljük az együttes minden tagját Nyíregyházán, szeretnénk nia íny olyan s/ót e.tuo'dani, ami szin­tén nem magánügy. Nem lesz felesleges visszapillan­tást vetni a nyíregyházi színészet történetére. A város hajdani urai édeskeveset törődtek a kultúrá­val. Inkább kártyáztak a Sóstón, nagyokat ittak a Hárs-vendéglő- ben. Itt találták ki aztán mula­tozás közben, hogy jó lenne mó- kázásra színészeket hozni Nyír­egyházára. De nem volt színház. Nosza, építettek „színházat”. 1873- ban a Zöldség-téren (ma Lenin- tér) a Hársvendéglő udvarán. így ír róla Krúdy Gyula : „ . .. a Hársfához címzett fogadó udva­rán áll a színes papírrongyokkal teliragasztott faszínházv melynek gerendái életveszélyesen recseg­tek, amikor a vándorszíntársula­tok a „Peleskei nótárius”-t tűz­ték ismét és isimét műsorra. ,,Húsz esztendőn keresztül játszott ebben az arénában a magyar színművé­szet sok lelkes művelője. Olya­nok is, mint Blaha Lujza, Víz­vári Gyula, Ujiházi Ede, Pálmay Ilka, Jászai Mari. 1893-ban aztán néhány üzletember összedugta a fejét és megalapította a Színház- építő ’.Részvénytársaságot, hogy felépítse a kőszinházat. A kő- színház ugyan felépült, de kide­rült, hogy nem felel meg céljá­nak. Viszont a vállalkozók jól meggazdagodtak. Hogy a botrányt elkerüljék, a részvénytársaság csődöt jelentett be s a színházat elárverezték. A város vette meg. Nemcsak a színháznak volt szo­morú sorsa Nyíregyházán a múlt­ban, hanem a társulatoknak is. Egy régebbi értekezés például ezeket írja Gerőfi Andor társula­táról: „Két heti nyomorúságos vegetálás után távoztak”. Bo- kody Antal: „súlyos veszteséggel rekesztette be működését’’. Ez a társulat még a színházbért sem tudta kifizetni, árverés útján lefoglalták a társulat könyvtárát, ruhatárát, bevételt pedig zárlat alá vették. A Horthy-korszak urai semmit nem változtattak a helyzeten. Sőt! A szinházkultúra fejlesztése helyett, olyan üzleti vállalkozá­sokkal próbálkoztak Nyíregyhá­zán is. amelyeknek semmi, de semmi közük nem volt a kultúrá­hoz, a népműveléshez. így nyílt meg annakidején a Modern-kaba­ré, Intim-kabaré. A felszabadulás jelentős válto­zást hozott s különösen azután, hogy a színházakat, a tömegneve­lés, kultúra e nagyszerű felleg­várait a nép kezébe adták, álla­mosították. Nyíregyházának a nyári hónapok alatt állandó ven­dége lett a Csokonai Színház tár­sulata, operát hozott a vidéknek a Gördülő Opera s igen nagy népszerűségnek örvend megye- szerte a Faluszínház. Az urak országában a nép, a nyíregyházi nép nem jutott el a színházba, csak egyre sóhajtozott: „Ja trpin csia miszin ten to velkl Krizs” — nekem mindig csak tűrni kell a nehéz keresztet. Amikor az elmúlt időben a Csokonai Szín­ház művészei a Fáklyalángot mu­tatták he, ott ültek a padsorokban a nyíregyházi tanyabokrok Ková­csai, Vargái, Schmidtjei, Kerek, rétéi s a mai előadáson is a megye termelőszövetkezeteinek legjobbjai töltik meg a színház padsorait. Népünk birtokába vette a kultúrát s mindjárt hozzáte­hetjük: nagyot emelkedett né-, pünk kulturális igénye ts. Ez azonban kötelezettséget is jelent a megye vezetői számára. Az ered­mények mellett meg kell azt is kérdezni: amíg a felszabadulás utáni közvetlen években hónapo­kon keresztül nyitva volt minden nap a színház kapuja, miért le­het most nyugodtan táblát akasz­tani rá az év háromszáznegyved napján: „Zárva!”? Mégcsak a megye, város művészeti csoportjai sem szerepelnek benne. Nyíregy­házát, Szabolcs-Szatmárt joggal megillet komoly színiévad! Meg kell azt is kérdezni: hol marad­tak a Gördülő Opera előadásai, a hangversenyek?! Helyes lenne, ha a megyei tanács, városi tanács végrehajtó bizottságai sürgősen napirendre tűznék ezeket a kér­déseket is, lépést tartanának a dolgozók kulturális igényeinek növekedésével. Elbeszélés-pályázatot hirdet ez MSZT A Magyar-Szovjet Társaság el­beszélés-pályázatot hirdet a Ma­gyar írók Szövetsége és vidéki csoportjai, valamint a fiatal írók munkaközösségének tagjai ré­szére. A pályaművek — a legszéle­sebb értelemben — fejezzék ki a magyar-szovjet barátság gondo­latát. I. díj ötezer forint. II. díj háromezer forint. III. díj kétezer forint. A díjakat a bíráló bizottság döntése alapján, az 1954. évi Ma­gyar-Szovjet Barátság Hónapja keretében osztják ki. A pályaműveket jeligével ellát­va kell beküldeni. (Egyéb felvilá­gosítást ad az MSZT Országos Központ Budapest, V., Semmel- weis-u, 1—3. Tel.: 187—99,

Next

/
Thumbnails
Contents