Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 192-230. szám)
1953-09-27 / 227. szám
(IIPLÄP 1958 SZEPTEMBER *T VAS4RNAP 3 PARTÉPÍTÉS ★ A lag- és tagjelöltlelvéte! tapasztalatai a nagykállói járásban A Politikai Bizottság 1952 április 12-én határozatot hozott a párttagság növekedésének alakulásáról, a tag- és tagjelöltfelvételi munkáról. A nagykállói járási pártbizottság — és ennek nyomán a járás területén lévő alapszervezetek és községi pártbizottságok is — megtárgyalták a pártszervezetek tag- és tagjelöltfelvételi munkáját. •—> Megállapítottuk azt, hogy járásunkra is vonatkozik a Politikai Bizottságnak az a megállapítása, hogy a tag- és tagjelöltf el vételt nagyfokú egyenetlenség jellemzi. E határozat megtárgyalása óta történt javulás járásunk pártszervezeteiben, mert elértük azt, hogy alapszervezeteink minden hónapban rendszeresen foglalkoztak a tag- és tagjelöltfelvétellel. Ilyen volt a balkányi állami gazdaság pártszervezete, ahol a pártvezetőség tagjai, s a pártbizalmiak tervszerűen foglalkoztak az élenjáró dolgozók nevelésével, s így majdnem minden hónapban volt tag- és tagjelöltfelvétel. Ez a pártszervezet számbelileg és minőségileg is megerősödött és valójában motorja tud lenni a gazdaság munkájának. Ebben a pártszervezetben 1949 óta több mint tízszeresére nőtt a párttagok száma. A pártszervezet fejlődésének, a párttagok példamutatásának eredménye, hogy ez a gazdaság egymásután kétszer lett élüzem. Helyesen foglalkoztak a tag-és tagjelölt felvételi munkával a császárszállási Uj Alkotmány tszcs-ben, ahol a Politikai Bizottság határozatának megjelenése után havonta a legjobb dolgozókat, — olyanokat mint Deák Sándor, Németh József és a többiek, akiknek munkaegysége meghaladja az 500-at, — vették fel tagjelöltnek. A pártszervezetnek új tagokkal való erősödése eredményezte, hogy Nagy Imre elvtárs beszéde után a csoporttagok 90 százalékban szilárdan állást foglaltak a csoport megerősítése mellett, s harcosan verték vissza az ellenséget, Hibák a tagielöltfelvételnél Hiba azonban az, hogy sem a járási pártbizottság, sem pedig több alapszervezet nem szívlelte meg a Politikai Bizottság határozatának azt a részét, amely kimondja, hogy elsősorban azokat a dolgozó parasztokat javasolják a párt soraiba, akik az állami gazdaságokban, gépállomásokon, termelőszövetkezetekben élenjárnak a munkában, a munkafegyelem megszilárdításában, a közös vagyon növelésében, vagy olyan egyénileg dolgozó parasztokat, akik példát mutatnak a termelésben, beadásban, adófizetésben, s helyeslik a párt politikájút. Ezzel a kérdéssel nem foglalkozott megfelelően a járási pártbizottság s éppen ezért igen sok pártszervezetben — különösen ezév tavaszától — nagymértékben visz- szahanyatlott a tag- és tagjelöltfelvételi munka. Van olyan párt- szervezet, mint például a Nyíri- és Zsindelyes-tanyai, ahol több mint egy éve nem volt tag- és tagjelöltfelvétel és ennek ellenére a járási pártbizottság nem adott segítséget ezeknek az alanszerve- zeteknek a hiba kijavításához! Elhanyagolta a járási pártbizottság s ennek nyomán az alapszervezeteink is — a Politikai Bizottság iránymutatásának azt a részét, amely kimondja, hogy a politikai munka megjavításával az eddiginél gondosabb kiválogatással továbbra is biztosítani kell a nárt egészséges tagjelöltutánpótlását. Szigorú, magasabb követelményeket kell állítani a tag- és lag- jelöltfelvétel elé, magasabbra kell emelni a párttagság megtisztelő fogalmát, el kell érni, hogy a párt soraiba valóban a legjobbak kerüljenek, akik kitüntetésnek érzik azt. Ébertelensés Alapszervezeteinknél előfordul még, hogy nem elég körültekintőek és így osztályidegen elemet is javasolnak felvételre. így történt ez a nagykállói gépállomás pártszervezetében is, ahol Tren- csényi Jolánt javasolta a pártvezetőség tagjelöltfelvételre. A taggyűlés elfogadta és a járási párt- bizottság is jóváhagyta. Tagjelöltkönyvét azonban már nem adtuk át, mert időközben bizonyságot szereztünk arról, hogy közvetlen rokonai csendőrök és kulákok. Mutatkoznak ilyen hiányosságok a nagykállói alapszervezetnél és a kállósemjéni állami gazdaság üzemi pártszervezetében is. Hiba volt az, hogy nem minden esetben tartottuk be a Politikai Bizottság határozatának azt a részét, amely kimondja; arra kell törekednünk, hogy a 24 éven aluli fiatalok elsősorban a DISZ-ben dolgozzanak s azok közül csak olyanokat vegyünk fel a párt soraiba, akik kimagasló eredményeket érnek el a termelésben s a társadalmi munka végzésében. Nem vették ezt figyelembe a balkányi pártszervezetben, ahol több esetben olyan 18—20 éves fiatalokat javasoltak tagjelöltnek, akiknek nem voltak érdemeik a termelésben, tanulásban, a társadalmi munka végzésében. Súlyos hiba volt az, hogy egyes pártszervezetek vezetői lelkiismeretlenül foglalkoztak azokkal, akik tagjelöltfelvételüket kérték. A birii Béke tszcs-ben Katona Miklós elvtárs kérte tagjelöltfelvételét, amit a taggyűlés el is fogadott, azonban felvételi kérelmét a járási pártbizottság csak hónapok múlva találta meg a párttitkár fiókjában. Azóta ezt a párttitkárt a taggyűlés leváltotta és az új vezetőség gondoskodott arról, hogy Katona Miklós elvtársat, aki szilárdan kiállt a termelőszövetkezet megszilárdítása mellett, — tagjelöltf el vétel helyett rendkívüli párttaggá minősítsék. Az új vezetőség jó munkáját bizonyítja az is, hogy a 25-én megtartott taggyűlésen négy olyan elvtársnak rendkívüli tagfelvételével erősítették pártszervezetüket, akik eddig is példát mutattak a termelőmunka végzésében s harcosan kiálltak a szövetkezet mellett. — A pár- tonkívüliekkel való rendszeres foglalkozás eredményeit igazolja a nemeserdőtanyai Petőfi tszcs. pártszervezetének munkája is. — Ebben a pártszervezetben két éve nem szaporodott a párttagok száma. Most négy tagjelöltfelvétel történt s a legjobb dolgozók mel- lett olyan DISZ-fiatalok felvételével is erősödött a pártszerve- zet, mint Nagy József, Molnár János, Barabás András, akik példamutatóan élenjárnak a munkában s munkaegységük jóval túlhaladja a 300-at. A tagjelöltek nevelése A járási pártbizottság hiányos munkáját mutatja, hogy különösen ezév elejétől pártszervezeteink kevés gondot fordítottak a pártonkívüliek tagjelöltté való nevelésére s elszigetelten csak a tagfelvételi munkával foglalkoz- tak. Csak az utóbbi időben javítottunk ezen, aminek eredményeként a legutóbbi taggyűlése- ken járásunkban 15 tagjelöltet és 9 tagot vettünk fel, ellentétben az előző hónapokkal, amikor mindössze négy-öt tagjelöltfelvétel volt járásunk alapszervezeteiben. Sokkal több gondot kell fordítani tagjelöltjeink nevelésére is. A tagjelölteket pártmegbizatás- sal kell ellátnunk, hogy a párt szervezeti szabályzatának értelmében kivegyék részüket a pártmunkából. Ezen a téren is követtünk el hibát, amire a nagykállói pártszervezet tagsága mutatott rá az elmúlt taggyűlésen. Az alapszervezet három tagjelölt taggá való minősítését kérte, amit a járási pártbizottság nem hagyott jóvá, hanem kizárásra javasolt, azzal a megokolással, hogy ezek a tagjelöltek — bár tagsági díjukat rendszeresen fizették, — semilyen pártmunkát nem végeztek. Az alapszervezet kommunistái megbírálták a járási pártbizottságot, mert a három tagjelölt elvtárs pártmegbizatásáról sem a járási pártbizottság, sem pedig az alapszervezet vezetősége nem gondoskodott, így nem is végezhettek pártmunkát. A taggyűlés olyan határozatot hozott, hogy a három elvtárs tagjelöltségi idejét hosszabbítsák meg. Ez az eset arra figyelmeztet bennünket, hogy sokkal többet foglalkozzunk a tagjelöltek nevelésével, politikai oktatásával és bízzuk meg őket pártmunkával. További feladatunk gondoskodni arról, hogy a tag- és tagjelölt- felvétel a párt egészséges fejlődésének biztosítása, a pártszervezetek állandó rendszeres munkája legyen. A pártbizottság és a pártszervezetek a tagjelölt felvételt a jövőben ne külön feladatként, a folyó pártmunkától elszakítva, hanem azzal szorosan összekapcsolva végezzék. Száraz János, a nagykállói járási pártbizottság titkára. A turricsei Acél termelőszövetkezet tagjai csatlakoztak a nagyvarsányi Szabadság tsz. felhívásához A turricsei Acél termelőszövetkezet tagjai olvasták a Néplapban megjelent felhívást, amelyben a nagyvarsányi Szabadság termelőszövetkezet, a megye valamennyi szövetkezetét versenyre hívja az őszi munkák sikere érdekében. Gyűlésen beszélték meg a felhívást a turricsei Acél tsz. tagjai és elhatározták: ők is csatlakoznak ehhez a mozgalomhoz. Vállalták, hogy a minisztertanács határozatában megállapított határidő előtt elvégzik a szántást- vetést. Október 10-ig végzik el a vetőszántást. A búza vetését október 15-re befejezik s ennek 50 százalékát keresztsorosan, pétisóval vetik. Az őszi mélyszántást november 10-ig elvégzik. A betakarítási munkálatoknál a napraforgó betakarítását október 5-re fejezik be. 60 hold ősziárpa vetéstervüket már három héttel ezelőtt teljesítették. Juhász Sándor, megyei főagronómus. Kínai kulturális küldöttség érkezik Nyíregyházára A közeli napokban október 1-től 7-ig tartandó Kínai Filmhét alkalmából városunkat 6 tagú kínai kulturális küldöttség látogatja meg. A filmhetet megelőző napon, szeptember 30-án érkeznek meg vendégeink. A Kínai Népköztársaság az elmúlt hónapokban rendezett Magyar Filmhetet, ahol bemutatásra kerültek Dalolva szép az élet, Kiss Katalin házassága és egész sor magyar film. A kinai Magyai Filmhéten bemutatásra került filmjeinket a kínai dolgozók szere-: tettel és lelkesedéssel fogadták. Csupán Pekingben 10 nap alatt 200 ezer látogatójuk volt. Most hazánkban Budapesten több moziban, majd vidéken 10 megyei székhelyen tartanak Kínai Filmhetet a kínai és magyar nép barátságának további elmélyítése érdekében. A Kínai Filmhét megnyitója és díszelőadása a nyíregyházi Béke-moziban szeptember 30-án este fél 7 órakor lesz a Kína lánya c. film bemutatásával. A díszelőadáson résztvesznek a kulturális küldöttség tagjai, a városi és a megyei tömegszervezetek képviselői és az üzemek élenjáró dől ozói. A megnyitó díszelőadáson az ünnepi beszédet Cséve Istvánné elvtársnő tartja. Nem magánügy A debreceni Csokonai Színház társulata hosszú idő után újra eljött Nyíregyházára és szereplését a „Nem magánügy” című nagysiker! szovjet vígjátékkal kezdi meg. Amikor melegen üdvözöljük az együttes minden tagját Nyíregyházán, szeretnénk nia íny olyan s/ót e.tuo'dani, ami szintén nem magánügy. Nem lesz felesleges visszapillantást vetni a nyíregyházi színészet történetére. A város hajdani urai édeskeveset törődtek a kultúrával. Inkább kártyáztak a Sóstón, nagyokat ittak a Hárs-vendéglő- ben. Itt találták ki aztán mulatozás közben, hogy jó lenne mó- kázásra színészeket hozni Nyíregyházára. De nem volt színház. Nosza, építettek „színházat”. 1873- ban a Zöldség-téren (ma Lenin- tér) a Hársvendéglő udvarán. így ír róla Krúdy Gyula : „ . .. a Hársfához címzett fogadó udvarán áll a színes papírrongyokkal teliragasztott faszínházv melynek gerendái életveszélyesen recsegtek, amikor a vándorszíntársulatok a „Peleskei nótárius”-t tűzték ismét és isimét műsorra. ,,Húsz esztendőn keresztül játszott ebben az arénában a magyar színművészet sok lelkes művelője. Olyanok is, mint Blaha Lujza, Vízvári Gyula, Ujiházi Ede, Pálmay Ilka, Jászai Mari. 1893-ban aztán néhány üzletember összedugta a fejét és megalapította a Színház- építő ’.Részvénytársaságot, hogy felépítse a kőszinházat. A kő- színház ugyan felépült, de kiderült, hogy nem felel meg céljának. Viszont a vállalkozók jól meggazdagodtak. Hogy a botrányt elkerüljék, a részvénytársaság csődöt jelentett be s a színházat elárverezték. A város vette meg. Nemcsak a színháznak volt szomorú sorsa Nyíregyházán a múltban, hanem a társulatoknak is. Egy régebbi értekezés például ezeket írja Gerőfi Andor társulatáról: „Két heti nyomorúságos vegetálás után távoztak”. Bo- kody Antal: „súlyos veszteséggel rekesztette be működését’’. Ez a társulat még a színházbért sem tudta kifizetni, árverés útján lefoglalták a társulat könyvtárát, ruhatárát, bevételt pedig zárlat alá vették. A Horthy-korszak urai semmit nem változtattak a helyzeten. Sőt! A szinházkultúra fejlesztése helyett, olyan üzleti vállalkozásokkal próbálkoztak Nyíregyházán is. amelyeknek semmi, de semmi közük nem volt a kultúrához, a népműveléshez. így nyílt meg annakidején a Modern-kabaré, Intim-kabaré. A felszabadulás jelentős változást hozott s különösen azután, hogy a színházakat, a tömegnevelés, kultúra e nagyszerű fellegvárait a nép kezébe adták, államosították. Nyíregyházának a nyári hónapok alatt állandó vendége lett a Csokonai Színház társulata, operát hozott a vidéknek a Gördülő Opera s igen nagy népszerűségnek örvend megye- szerte a Faluszínház. Az urak országában a nép, a nyíregyházi nép nem jutott el a színházba, csak egyre sóhajtozott: „Ja trpin csia miszin ten to velkl Krizs” — nekem mindig csak tűrni kell a nehéz keresztet. Amikor az elmúlt időben a Csokonai Színház művészei a Fáklyalángot mutatták he, ott ültek a padsorokban a nyíregyházi tanyabokrok Kovácsai, Vargái, Schmidtjei, Kerek, rétéi s a mai előadáson is a megye termelőszövetkezeteinek legjobbjai töltik meg a színház padsorait. Népünk birtokába vette a kultúrát s mindjárt hozzátehetjük: nagyot emelkedett né-, pünk kulturális igénye ts. Ez azonban kötelezettséget is jelent a megye vezetői számára. Az eredmények mellett meg kell azt is kérdezni: amíg a felszabadulás utáni közvetlen években hónapokon keresztül nyitva volt minden nap a színház kapuja, miért lehet most nyugodtan táblát akasztani rá az év háromszáznegyved napján: „Zárva!”? Mégcsak a megye, város művészeti csoportjai sem szerepelnek benne. Nyíregyházát, Szabolcs-Szatmárt joggal megillet komoly színiévad! Meg kell azt is kérdezni: hol maradtak a Gördülő Opera előadásai, a hangversenyek?! Helyes lenne, ha a megyei tanács, városi tanács végrehajtó bizottságai sürgősen napirendre tűznék ezeket a kérdéseket is, lépést tartanának a dolgozók kulturális igényeinek növekedésével. Elbeszélés-pályázatot hirdet ez MSZT A Magyar-Szovjet Társaság elbeszélés-pályázatot hirdet a Magyar írók Szövetsége és vidéki csoportjai, valamint a fiatal írók munkaközösségének tagjai részére. A pályaművek — a legszélesebb értelemben — fejezzék ki a magyar-szovjet barátság gondolatát. I. díj ötezer forint. II. díj háromezer forint. III. díj kétezer forint. A díjakat a bíráló bizottság döntése alapján, az 1954. évi Magyar-Szovjet Barátság Hónapja keretében osztják ki. A pályaműveket jeligével ellátva kell beküldeni. (Egyéb felvilágosítást ad az MSZT Országos Központ Budapest, V., Semmel- weis-u, 1—3. Tel.: 187—99,
