Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 192-230. szám)
1953-09-27 / 227. szám
19Sä aiSPTEMSS!» 11 WMÍRMAP HtPLIP 3 Hogyan hat as önköltségcsökkentés a dolgosok életszínvonalának emelkedésében V, Kirienko, a Pravda egyik olvasója (primőrjei határterület. Novo-Ceorgievka) aszal a kérdéssel fordult a Pravda szerkesztOeégéhez, hogy a lap fejtse ki, mi az Önköltségcsökkentés Jelentősége a szovjet nép anyagi jólétének további emelkedése szempontjából. — Az olvasó kérdésére M Volkov válaszolt; A Kommunista Párt legfonto- feabb feladatának tartja, hogy gondoskodjék a nép jólétének állandó emelkedéséről. Szem előtt tartja a szocializmus gazdasági alaptörvényének követelményeit és szakadatlanul harcol az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítéséért. A szovjet nép életszínvonalának emelkedésében fontos szerepe van az önköltségcsökkentésnek és a termelékenység növelésének a termelés minden területén. Az önköltség a szocialista gazdaságban azt mutatja, mibe kerül pénzben kifejezve valamely állami vállalatnak a termékek előállítása. önköltségcsökkentést a termelékenység fokozásával, a nyersanyag, a különböző anyagok, az üzemanyag, a yillamosenergia gazdaságos kihasználásával érünk el. Nagy jelentősége van az önköltségcsökkentés szempontjából a gépek és gépi berendezések jé kihasználásának, a jó munkaszervezésnek, az eszközök forgási sebessége meggyorsításának, az adminisztratív költségeik csökkentésének. A szocializmusban önköltségcsökkentésben jut kifejezésre a társadalmi munka megtakarítása. Ez lehetővé teszi, hogy a társadalom azonos munkaráfordítással emelje a termelést, növelje a társadalom vagyonát, a nemzeti jövedelmet. Az önköltségcsökkentésből adódó megtakarítás annál nagyobb, minél nagyobbak a szocialista termelés méretei. 1931-ben például 150—200 millió rubel összegű felhalmozást eredményezett az Ipari termelés önköltségének egy-egy százalékkal való csökkentése. 1950-ben ez az összeg már több mint 4 milliárd rubelre emelkedett. Az önköltségcsökkentési előirányzat teljesítése óriási megtakarítást jelent az ország számára. A. megtakarított összeg nagyságát a következő adatok mutatják: a Szovjetunióban 1051-ben az ipari termelés önköltségének csökkentéséből adódó megtakarítás 35.5 milliárd rubel volt. 1952-ben ez az összeg több mint 46 milliárd rubelre emelkedett. Ha minden vállalat teljesíti és túlteljesíti az önköltségcsökkentési állami előirányzatot, ha felszámolja a ráfizetéses munkát és fokozza a vállalatok jövedelmezőségét, ezáltal sokmilliárd rubel szabadul fel és ezt az összeget a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának további emelésére lehet fordítani. Az önköltségcsökkentés növeli a nemzeti jövedelmet és ezáltal közvetlenül hat mind a szocialista felhalmozás alapjának, mind a fogyasztási alapnak a gyarapítására. A felhalmozási alap állandó növelése lehetővé tette a szovjet állam számára, hogy biztosítsa a termelés szakadatlan fejlődését és tökéletesítését a legfejlettebb technika alapjám és hogy a népgazdaság minden területén óriási méretű beruházásokat eszközöljön. A szovjet országban a nehézipar rohamos növekedése lehetővé tette a könnyű- és élelmiszeripar, és a mezőgazdaság fokozott fejlesztését, az olyan fogyasztási cikkek, mint a hús, tej, hal, cukor, szövet, ruha, cipő, bútor stb. termelésének gyors növelését. A szovjet állam jelentékenyen emeli a könnyű- és élelmiszeripar, — valamint a mezőgazdaság fejlesztésére fordított összegeket. A szovjet dolgozók közvetlenül érdekeltek az önköltségcsökkentésben Az önköltségcsökkentés azzal, hogy növeli a nemzeti jövedelmet, elősegíti, hogy a szovjet országban szakadatlanul emelkedjék a dolgozók életszínvonala, rendszeresen csökkenjenek az árak és egyre nagyobb összegeket fordíthassanak egészségügyre, közoktatásra, a dolgozók szociális ellátására. A folyó költségvetési évben például a szovjet állam 9.9 milliárd rubellel emelte a közoktatásra, az egészségügyre, szociális*és kulturális intézkedésekre, különböző juttatásokra előirányzott összeget, amely így most 139.5 milliárd rubel. A Szovjetunióban az 1947 és 1952 közötti időszakban végrehajtott ötszöri árleszállítás következtében az élelmiszer és iparcikkek árai 50 százalékkal csökkentek, a kenyér ára 61, a hús ára 58, a vaj ára 63, a cukor ára 51 százalékkal csökkent. A szovjet kormány 1953 április 1-én hatodszor csökkentette az állami kiskereskedelmi árakat és ez az árleszállítás kiterjed az összes közszükségleti, élelmiszer és iparcikkekre. Az állami kiskereskedelmi árak csökkentése az 1953-as évben a kolhoz és szövetkezeti piacok árainak csökkentésével együtt egy év alatt 53 milliárd rubel megtakarítást jelent a szovjet dolgozóknak. A szovjet emberek tehát közvetlenül érdekeltek a termelékenység fokozásában és az önköltség csökkentésében. Tudják, hogy ezzel a Szovjetunió gazdasági erejét szilárdítják és saját életszínvonalukat emelik. Minél alacsonyabb a termékek önköltsége és minél magasabb ugyanakkor a termelékenység, annál nagyobb anyagi eszközöket fordíthat a szocialista társadalom a dolgozók szükségleteinek kielégítésére. Hogy milyen jelentősége van az önköltség csökkentésének a dolgozók anyagi jóléte emelésében, mustja a következő példa: a ku- pavnai finomgyapjúszövetgyár dolgozói évek óta nyersanyagmegtakarítási versenyt folytatnak. A verseny eredményeként az elmúlt három évben megtakarított gyapjúból 313 ezer méter készszövetet gyártottak és ebből több mint 100 ezer kabát és ruha készült. A szovjet nép a Kommunista Párt vezetésével széleskörű szocialista versenyt folytat a termelékenység szakadatlan növeléséért, az új technika, az élenjáró technológia elsajátításáért, anyag, üzemanyag és yillamosenergia megtakarításáért, a gyártmányok minőségének állandó javításáért, a termelési veszteség felszámoláséért. Széles körben elterjedt a minden termelési művelet önköltségének csökkentéséért indított mozgalom. Az önköltségcsökkentés a szocialista gazdaság fejlődésének jelentős eszköze és fontos feltétele annak, hogy tovább emelkedjék a nép anyagi és kulturális színvonala. Példásan teljesítik Myírlövő dolgozó parasztjai burgonyabeadási kötelezettségüket •Nyírlövő dolgozó parasztjai burgonyabeadási kötelezettségüket példásan teljesítik. Szeptember 1-től 20-ig 6 vagon burgonyát adtak be beadási kötelezettségük teljesítésére. Van olyan dolgozó paraszt, ki több, mint 200 forintot kapott prémiumként. A beadásban élenjárók között van Kertész Balázs, Buckó Sándor, Vass István, Halász József. A községben eddig a dolgozó parasztok 4.800 forint prémiumot kaptak, amely nagyban hozzájárul életszínvonaluk felemeléséhez. A Kossuth termelőszövetkezeti csoport is derekasan megállja helyét a beadásban. 230 mázsa burgonyával teljesítette beadási kötelezettségét. A meglévő 160 mázsa burgonyát most már nyugodtan viheti szabadpiacra a csoport. Dolgozó parasztjaink azzal válaszolnak a párt Központi Vezetősége és a kormány határozataira, hogy burgonyabeadási kötelezettségüket szeptember 30-ra J00 százalékban teljesítik. Kazsuba János, Nyírlövő. A nyírmadai állami gazdaság dolgozói párosversenyre léptek a törökbálinti gazdaság dolgozóival A nyírmadai állami gazdaság j dolgozóit az őszi munkák sikeres elvégzésére versenyre hívta ki a ! törökbálinti állami gazdaság. A gazdaság valamennyi dolgozója lelkesen csatlakozott a versenykihíváshoz. Vállaltuk, hogy a gazdaságra megállapított istállótrágyázási tervet 120 százalékra teljesítjük. Ezt a munkát november 10-re befejezzük. A vetőszántást 18—20 centiméter mélyen végezzük. A vetésre kerülő táblákat beszegjük, az osztóbarázdákat eltüntetjük, s ezzel biztosítjuk a következő évre a gépi erő alkalmazásának le! hetőségét. A jó magágy megteremtése érdekében a talajt több- 1 szőri fogasolással morzsalékossá tesszük. Az őszi mélyszántást 25 centi mélységben végezzük el, s tervünket november 20-ra, a határidő előtt 10 nappal teljesítjük, őszi vetéseinket 100 százalékig keresztsorosan vetjük. A vetést határidő előtt 10 nappal végezzük el-Az őszi árpát szeptember 25-re, a rozsot október 5-re, az őszi búzát október 20-ra vetjük el. Az alma szedését október 15-re, feldolgozását október 31-re végezzük el. Úgy a gyümölcsösben, mint a szőlőben minőségi munkát végzünk. Az almaszedésnél biztosítjuk a törésmenles munkát, s úgy dolgozunk, hogy exporttervünket 195—200 százalékra teljesíthessük. Az őszi gyümölcs- íatelepítési felemelt tervünket 5 nappal a határidő előtt teljesítjük. Vállalásunk túlteljesítése érdekében üzemegységeink párosversenyre léptek egymással. A Zöldtanyai üzemegység dolgozói versenyre hívták ki a Fényes-tanyai üzemegység dolgozóit. Piszár András, Nyirmada. A Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterének parancsa Elvtársak! Harcosok! Tiszthelyettesek! Tisztek! Tábornokok! Ma, az 1848-as hős honvédsereg első győzelmének évfordulóján a dolgozó nép és hadserege az összeforrottság és a megbonthatatlan egység jegyében ünnepli a Néphadsereg Napját. Ez az ünnepnap szabadságharcaink történetének arra a tanulságára emlékeztet bennünket, hogy legyőzhetetlen az a hadsereg, amely erejét a népből meríti. A mai napon fogadjuk meg, hogy a béke hatalmas védelmezőjének, a Szovjet Hadseregnek méltó fegyvertársaként szüntelenül fokozzuk katonai és politikai tudásunkat, magunkévá tesszük a kipróbált és fényes győzelmeket aratott szovjet haditudomány tanításait. Erősítsük és szilárdítsuk Néphadseregünk kapcsolatait a dolgozó néppel, s őrködjünk éberen hazánk szabadsága, függetlensége, dolgozó népünk jóléte és békéje felett. Elvtársak! Harcosok! Tiszthcl ettesek! Tisztek, Tábornokok! Köszöntelek benneteket a Néphadsereg Napja alkalmából és kívánom, hogy szeretett hazánk biztonsága érdekében egyre nagyobb sikereket érjetek el a katonai és politikai ismeretek elsajátításában, a haza és a nép iránti kötelességek maradéktalan teljesítésében, Néphadseregünk erejének fokozásában. Éljen felszabadítónk és példaképünk, a dicső Szovjet Hadsereg! Éljen szeretett hazánk, a jólét és a munka országa, a Magyar Népköztársaság! Éljen győzelmeink szervezője, dolgozó népünk vezető ereje, a Magyar Dolgozók Pártja! Éljen a dolgozó nép békéjének és boldog jövőjének, hazánk szabadságának és függetlenségének hű védelmezője, a Magyar Néphadsereg! BATA ISTVÁN altábornagy, a Magyar Népi öztársaság honvédelmi minisztere. Eltemették Bumaceiictét Ulan-Bator, (TASZSZ.) Szeptember 25-én a mongol nép elkísérte utolsó útjára G. Bu- macendét, a Mongol Népi Forradalmi Párt egyik legrégibb vezetőjét, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnökségének elnökét. Reggel megnyitották a Nagy Népi Hurál üléstermének bejáratát, ahol Bumacende fel volt ravatalozva. A díszőrséget, amely a párt, állami és társadalmi szervezetek képviselőiből állt, minden öt percben váltották. Ezután a többtízezer emberből álló gyászmenet elindult a temetőbe, ahol gyászülést tartottak. A gyűlésen Damba, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának titkára mondott beszédet. Li Szán Csu tábornok bejelentette, hogy a koreai-kínai fél nem tart több hadifoglyot őrizetében Li Szán Csu tábornok, a katonai fegyverszüneti bizottság rangidős tagja a koreai-kínai fél részéről szeptember 25-én közölte Bryan-nal, a bizottság rangidős amerikai tagjával, hogy az amerikai félnek összes fogságbaesett, a koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek által őrzött katonáit vagy közvetlenül hazatelepítették, vagy a semleges nemzetek képviselőiből álló hazatelepítési bizottság őrizetébe adták. A begyűjtési minisztérium versenyjelentése A szeptember 24-i értékelés szerint a megyék rangsora a következő: A kukoricabegyüjtősben: 1. Szolnok, 2. Heves, 3. Nógrád, 4. Csongrád, 5. Pest, 6. Borsod, 7. Hajdú, 8. Zala, 9. Győr, 10. Bács, 11. Békés, 12. Veszprém, 13. Szabolcs, 14. Tolna, 15. Baranya, 16. Somogy, 17. Vas, 18. Komárom 19. Fejér. Naprafogó begyűjtésben : i. Győr, 2. Zala, 3. Vas, 4. Baranya, 5. Veszprém, 6. Nógrád, 7. Tolna, 8. Fejér, 9. Somogy, 10. Heves, 11. Csongrád, 12. Szolnok, 13. Komárom, 14. Békés, 15, Pest, 16. Borsod, 17. Bács, 18. Hajdú, 19. Szabolcs. Burgonyabegyüjtésben; 1. Pest, 2. Nógrád, 3. Győr, 4. Tolna, 5, Csongrád, 6. Bács, 7. Baranya, 8. Somogy, 9. Fejér, 10. Szabolcs, 11. Szolnok, 12. Vas, 13. Komárom, 14. Borsod, 15. Zala, 16. Heves, 17. Békés, 18. Hajdú, 19. Veszprém. A minisztertanács intézkedései a tüzelőellátásról A minisztertanács legutóbbi ülésén foglalkozott a lakosság tüzelőellátásával. Az eddigi intézkedések révén 1953-ban összesen mintegy kétszázezer vagon szén, harminchatezer vagon brikett és hetvennyolcezer vagon tűzifa áll a lakosság rendelkezésére, azaz hetvenezer vagonnal több szén, hatezer vagonnal több brikett és tizenhétezer vagonnal több tűzifa, mint 1952-ben. A tüzelőmennyiség jelentős emelkedése ellenére a lakosság köréből számos indokolt panasz érkezett az illetékes szervekhez a tüzelőellátással és különösen a háztartási szén minőségével kapcsolatban. A minisztertanács a tüzelőellátás megjavítása érdekében további intézkedéseket tett: Utasította az illetékes minisztereket a háztartási szén minőségének lényeges megjavítására. Csökkenteni kell a szén portartalmát és gondoskodni kell arról, hogy a háztartási szenekbe a jövőben nehezen égő, magas hamutartalmú szén ne kerüljön. — Ezáltal a háztartási szén kalóriatartalma emelkedik és égési tulajdonságai jelentősen megjavulnak. Egyúttal meg kell gyorsítani a tüzelő házhozszállítását. A minisztertanács utasította a bel- és külkereskedelmi minisztert további tűzifa, brikett, valamint háztartási koksz behozatalára. A behozatal már megindult. Egyúttal utasította a földművelésügyi minisztert arra, hogy növelje az erdőkből kiszállítandó famennyiséget. Végül a minisztertanács elrendelte, hogy a lakosság számára előírt tüzelőmennyiséget a népgazdaság összes egyéb szükségletét megelőzően kell biztosítani.
