Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 192-230. szám)
1953-09-26 / 226. szám
i\ fi- w 1953 SZEPTEMBER 26, SZOMBAT PARTÉPlTÉS ___________i Termelőszövetkezeti fiatalok nagy harci feladata A. termelőszövetkezetben látja a jobb életet Henzsel János, a Manda-bokori Kossuth tsz. tagja A párt Központi Vezetősége történelmi jelentőségű határozatának, a kormány programmjának hatalmas jelentősége van dolgozó néptinfk, ifjúságunk jóléte, boldogulása, hazánk még gyorsabb felvirágzása, a szocializmus felépítése szempont j ából. Megyénk ifjúsága nagy lelkese- déssel fogadta a párthatározatot és a határozatot követő kormányintézkedéseket. Az árleszállítások, a lakásépítés meggyorsítása, a mezőgazdasággal kapcsolatos intézkedések sora, az életszínvonal emelkedésére Irányuló egyéb Intézkedések örömet és lelkesedést váltottak ki a fiatalok körében is. Az ellenség azonban félremagyarázta a kormány intézkedéseit, nem egy helyen, különösen számos termelő- szövetkezetben a jóhiszemű tsz- tagokat, köztük a fiatalokat is megtévesztette. Az ellensége« hírverés visszaverésében termelőszövetkezeti DISZ- szervezeteink nem mindenütt állták meg helyüket. A tsz. E>ISZ-szerve- zetek többsége nem harcolt következetesen az ellenség támadásának visszaverésében, g még ma sem tud minden termelőszövetkezetben a pártszervezet legjobb segítője lenni. Ennek oka, hogy a termelőszövetkezeti DISZ-szervezetek nagy része szervezetileg gyenge, belső élete nem vonzó a fiatalok előtt. Nem kaptak munkájukhoz olyan segítséget, hogy harcos szervezetekké váltak volna. Elsősorban a megyei DISZ- bizottságot terheli a felelősség a szövetkezeti DISZ-szervezetek elhanyagolásáért. Nem dolgozott ki a megyei DISZ’bizottság a tsz. szervezeti élet megjavítására vonatkozó intézkedéseket, hasonlóan a járási ■ DlSZ-blzottságok kevés támogatást adtak az alapszervezetek munkájához. A DISZ vezetői elszakadtunk az ifjúság tömegeitől — é® alapszervezeteink sem gondoskodtak megfelelően a fiatalok igényének kielégítéséről, a fiatalok szabadidejének, művelődésüknek és szórakozásuknak biztosításáról. A termelőszövetkezetek 50 százalékában van DISZ-szervezet, azonban a meglévő szervezeteknek közel fele formális szervezeti életet él, hiányos a vezetőség — nem élnek szervezeti életet, vagy összeolvadtak a falusi, területi szervezettel. A laza szervezeti élet miatt következett be, hogy a termelőszövetkezeti DISZ-szervezetek jórésze megingott, nem tudott a párt aktív segítőjévé válni. A termelőszövetkezeti DISZ-szervezetek előtt, most az a nagy és megtisztelő feladat áll, hogy vezessék a fiatalokat a párt zászlaja alatt a béke és a jőlét programmjának, a párt határozatának megvalósítására. Az alapszervezetek egyik legdöntőbb feladata: meggyőző erővel tudatosítani a kormány programmját, intézkedését a fiatalok között. Számos r>ISZ-szervezet komoly munkát fejt ki a kormányprogramul megjelenése óta a terme- lőszövetkezetek megszilárdítása érdekében. A berkeszi Bajcsy-Zsilinszky tsz-ben a DISZ-fiatalok — s közöttük is a DISZ-titkár, Papp László volt az első, akik aláírták az ellenkérvényt — széleskörű felvilágosító munkát végeznek a termelőszövetkezetiben. A fiatalok ismertetik a párt és a kormány eddigi intézkedéseit. Kiszámították pl. hogy a 390.000 Et-os hitel elengedése után egy munkaegységre 3.50 forinttal többet kapnak, számítást tettek arra is, hogy a beadás csökkentése után mennyivel több kenyérgabonát oszthatnak ki munkaegységenként. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy nem mindenütt dolgoznak az alapszervezetek a korma ny- programm tudatosítása terén. Több olyan szervezet van, mint a gebei Uj Élet, vagy a hodászi Dózsa, ahol a DISZ-szervezet jóformán nem csinál semmit. Nem tudatosítják a kormányrendeleteket, nem lépnek fel az ellenséges agitációval szemben. Nyír vasvári községben a Vasvári Pál tsz-ben Poják Sándor, Talabos János és több fiatal saját példájukkal agitálnak elsősorban. Foják Sándor pl. szembeszállt azokkal, akik azt mondják, hogy a tsz-ben nem lehet megélni. Poják Sándor elmondotta, hogy amikor belépett a tezs-be, megnősült, családot alapított, mert látta, mint fiatal nős ember, becsületes munkája után biztosítva van a megélhetése és a termelőszövetkezetben látja legbiztosítottabbuak családja jövőjét. Hatalmas féladat áll a tsz. diszlstái előtt: járjanak élen a tsz-ek megvédéséért és megszilárdításáért vívott harcban, győzzék meg az ingadozókat, a kishltűebet, leplezzék le az ellenség, elsősorban a kulákság ártalmas szövetkezetellenes aknamunkáját. A tsz. DISZ- szervezeteinknek meggyőző, felvilágosító munkával el kell érni, hogy a szövetkezeti fiatalság egy- emberként álljon csatasorba az őszi munkák sikeréért, mint teszik ezt % gégényi Ady Endre tsz. diszlstái. A DISZ-szervezetek taggyűlésen, ifjúsági napán, egyéni agifáción és kisgyűlésen tudatosítsák a minisztertanács határozatát és harcoljanak annak végre- hajtásáért. Végezzenek rendszeres felvilágosító munkát a tervek határidőre való teljesítése és az agrotechnikai eljárások széleskörű alkalmazása érdekében. A fiatal traktorosok fáradságot nem kímélve, a jó minőségi munka mellett törekedjenek arra, hogy a vetőmag mielőbb a földbe kerüljön. Legyen példaképük Bodor Sándor, a tiszavasvári VIT tsz. ifjúmunkása, aki az őszi szántási tervét több mint 50 százalékban 1953. évi tervét pedig 162.4 százalékban teljesítette. Bodor elvtárs nem csak a termelésben, hanem az ifjúság között végzett politikai felvilágosító munkában is élen jár. Nem egy helyen, mint pl. a leve- leki Alkotmányban a DISZ-istáK hívták fel a tsz. elnök figyelmét arra, hogy a 60 hold felszántott földbe, ideje lenne a vetőmagot elvetni. A tiszavasvári VIT tsz. ben a fiatalok önkéntes betakaritó- brigádot szerveztek és vasárnap is dolgoznak a kukoricatörésnél. Ezek a fiatalok öntevékenyen 9 és fél hold lucernát levágtak. Hosz- szan lehetne még a jó példákat sorolni, az olyan kezdeményezéseket, mint a laskodi Vorosilov tsz- ben láttunk, ahol a DISZ-ista lányok összeszedik a földön szétszórtan maradt burgonyát. A tsz DISZ-szervezet folytasson harcot azok ellen, akik lazítják a munkafegyelmet, késleltetik a betakarítást, jöröév! kenyerünk biztosítását. Ezeket a feladatokat nem lehet elválasztani a DISZ- szervezet erősítésétől. Ezeknek a feladatoknak az elvégzése közben javítani kell az alapszervezet életét, a DISZ vezetését. Különösen nagy gondossággal készítsék elő alapszervezeteink a DISZ-oktatást, tudatosítsák a fiatalok között a tanulás jelentőségét. Többet kell törődni az ifjúság igényének kielégítésével, érdekessé, változatossá, sokrétűvé kell tenni DISZ életét. Tegyék alapszervezeteink a DISZ-helyiséget a fiatalok otthonává, rendezzenek találkozásokat, kultúrelőadásokat, irodalmi estéket, társasjátékokat. Tsz. DISZ- gzervezeteink gondoskodjanak arról, hogy az őszi kampány során az alapszervezetek megerősödjenek és a termelésben élenjáró fiatalok százait vegyék fel a DISZ-soraiba. Pusztai József DISZ megyei titkár. Múlt év márciusában alakult meg nálunk a Kossuth termelőcsoport. En is beléptem 13 holdammal. Sokat gondolkoztam én is annak idején. De amikor számításba vettem egyéni gazdálkodásomnak éveit, mindig csak egy eredményre jutottam. A harmincas évekig tizenhét holdon gazdálkodtam. Nagyon ritka volt egy-egy jó esztendő, de egymást érték a rosszak, iáikor a malacok hullottak el, mikor a hízónakvaló, vagy a baromfiak. Ha pedig az igásjószágot érte valami veszedelem, hosszú évekre való kárt jelentett. Máskor meg az idő tette tönkre a munkánk eredményét: nem voltunk biztosítva semmi ellen... A munkában nem volt megállásom családommal együtt. Éjjel-nappal húztuk az igát, majdcsakhogy bele nem szakadtunk. Mégsem volt elég, nem volt soha nyugodt, biztos az életünk. Az adó, meg egyéb fizetnivalók szaporodtak csak, hogy végül is el kellett adnom négy hold földet. Tizenhárom maradt. A felszabadulás után már sokkal könnyebb lett az életem, de valóban csak akkor szálltak el igazán gondjaim, amikor a múlt év tavaszán én is beléptem a termelőcsoportba. Újult erővel kezdtem dolgozni, becsülettel végez- tem el mindennapi munkámat. Este nyugodtan, gondtalanul mentem haza. Nem zavarta semmi pihenésemet. Most egymagám több, mint 3 0 mázsa kenyérnekvalót kaptam. Annyink van, hogy még eladó is lesz belőle. Kaptam egy mázsa húsz kiló árpát is. A tengerink, cukorrépánk, napraforgónk is elég szép. Sok rriindent várok én még zárszámadáskor, mert akkorára meg lesz a négyszáz munkaegységem is . .. Van szép háztáji tehenem, növendék üszőm, hízónakvalóm, két süldőm. 1200 öl háztájit használtam, amiben tengerit, krumplit termeltem. Mindent összevetve, összeadva, — hogy inkább kevesebbet mondjak, mint többet — ebben az évben körülbelül 12.000 forintot számítok, amit munkám után kapok. Es ez tiszta haszon! Hiszen nem kellett gondolnom adóra, beadásra. Penészlek dolgozó parasztjai nagyon elmaradtak a baromfi- és tojásbeadási kötelezettségük teljesítésével. A község III. negyedévi tervét tojásból 115 százalékra, baromfibői 16 százalékra teljesítette. Szabó Mihályné tojásból sem, baromfiból sem adott be ebben az évben, ivedig végrehajló- bizottsági tag, akinek példát kellene mutatni a beadásban. Szabó Mihálynéhoz hasonlóan Prebák Gáibor sem igyekszik kötelezettségét teljesíteni. Ebben az évben sem baromfit, sem tojást nem Ha egyénileg gazdálkodók ebben az évben, akkor a tizenhárom hold után be kellett volna adnom 6 mázsa 29 kiló búzát, 6 mázsa 72 kiló rozsot, 3 mázsa 62 kiló tengerit, 15 mázsa 22 kiló napraforgót, 23 mázsa 13 kiló burgonyát, 78 kiló babot. Igaz, hogy a kapások utáni beadási kötelezettségből lement volna a kormány által adott tízszázalékos kedvezmény, ami a tengerinél 36 kilót, burgonyánál 2 mázsa 23 kilót, a napraforgónál 1 mázsa 52 kilót jelentett volna. De nézzük a egyéb beadásokat: 82 kiló sertéshúst, 82 kiló vágómarhát, 35 kiló tojást, 35 kiló baromfit, 703 liter tejet is be kellett volna adnom. így számolgattam mindezt magamnak. így tettem mérlegre minden eshetőséget.. És ez a mérle- gelés csalhatatlanul azt mutatta nekem, hogy mégis csak biztosabb, nyugodtabb élet, a tizenhárom holddal és a magam becsű-1 letes munkájával az összetett, sokkalta erősebb nagyüzemi gaz- dálkodás útján maradni. Hiszen újra kellene beszereznem járójószágot, ekét, boronát, szekeret, mindenféle gazdasági felszerelést és újra egymagám kezdenék ahhoz a kicsinyeskedő, szűk barázdákba szorított élethez. A párt és a kormány az utóbbi hónapokban felbecsülhetetlen segítséget adott a nagyüzemi gazdálkodás dolgozóinak. Csak a mi csoportunknál a rö-> vidlejáratú hitelek elengedésé 37 ezer forintot jelent. Most még nagyobb kedvvel dolgozok tovább, mert olyan jó azt éreznem, hogy nyusodt-biztosak a napjaim; gondtalan a holnapom. Tudom, hogy azok a volt kö- zépparaszt társaim is, akik szín-« tén a nagyüzemi gazdálkodás út-« jára léptek, most ők is latolgat-« nak, számolgatnak. Hát csak esi-- nálják meg ők is a számvetést józan, meggondolt fejjel. Ne a kulákokra, a mindég dologtala-i nul tekergő szájaskodókra hallgassanak, hanem a tényekre, a szín igazságra, a való életre! Elmondta: Henzsel János, a Manda-bokori Kossuth tsz, tagja. adott be. Egyes tanácsoknál hiba van a baromfi- és tojásnyilvántartás vezetésével is. — Nem tűnik ki a nyilvántartásiból, hogy ki mennyiben tett eleget kötelezettségének. Ezek a hibák tapasztalhatók Ura és Csengeni jfalu községekben is. Ez is egyik gátló oka annak, hogy Urán 28 százalékos a tojás- és 45 százalékos a baromfiteljesítés. Gsengerújfalun pedig 57 százalékos a tojás- és 47 százalékos a baromfibegyüjtés. Ballangó Ilona Nyíregyháza. Penészlek község a sereghajtók között van a baromfi- ás foiásbegyiijtés terén Hogyan tartjuk be a takarékossági rendszabályokat Irta: MIHAIL VOLKOV, a* ivanovoi „Fjodor Zinovjev“ szövőgyár főmérnöké A gyárudvaron, üzemünk épületének falán, a sok transzparens között a következő felhívást olvashatjuk : „Munkások és munkásnak! Tárjátok fel és használjátok ki a tér- melés összes tartalékait. Szélesítsétek a takarékossági rendszabályok szigorú betartásáért folyó harcot." Ez a felhívás ma már tudatossá vált a gyár összes dolgozóiban és lehetővé tette, hogy üzemünk évről- évre túlteljesítse termelési tervét és többmillió rubelt takarítson meg. Ennek eredményeként a gyárunkban készült anyagok mind olcsóbbak lesznek. így újabb lehetőségek nyílnak a textiláruk kiskereskedelmi árának további leszállítására. A termelés önköltségének csökkentéséért és a takarékossági rendszabályok szigorú betartásáért folyó harc nálunk is — mint minden más szocialista üzemben — a dolgozók keresetének növekedését vonja maga után. Ezenkívül egyre több rubel jut lakóházépítésre, munkavédelemre és a különböző jóléti és kulturális intézmények létesítésére. Hogyan tartjuk be a takarékos- sági rendszabályokat? Mindenekelőtt nagy figyelmet szentelünk az önálló gazdasági elszámolás elterjesztésének üzemünk minden területén. Az önálló gazdasági elszámolás összehangolja a termelés helyes megszervezését, széleskörű lehetőséget nyújt a dolgozók alkotó kezdeményezésének. Ezenkívül a munkához és a szocialista tulajdonhoz való' helyes viszony kifejlődését segíti elő. Gyárunk már néhány éve az önálló gazdasági elszámolás alapján végzi munkáját. Az, ötödik ötéves terv éveiben a műhelyen belüli elszámoláson kívül bevezettük a brigádon belüli elszámolást is. A brigádon belüli önálló elszámolás elterjesztését gyárunk egyik legjobb szövőmestere, Szumkiu komszomolista kezdeményezte. Brigádja 1951-ben szocialista munkaversenyt szervezett és már ez év első negyedélten több mint 3 ezer rubelt takarított meg. Ma már számos más brigád dolgozik Szumkin módszere szerint. Az élenjáró brigádoknak az önköltségcsökkentéséért folyó harcban elért sikereik elsősorban azzal magyarázhatók, hogy nálunk minden munkásnő tisztában van az anyagéi nyersanyagtakarékosság fontosságával. A megtakarítás további- lehetőségeinek tanulmányozása elősegíti a termelési tartalékok teljes kihasználását, a . munka termelékenységének emelését és a gyártási önköltség csökkentését. Különleges tantervet dolgoztunk ki gyárunk dolgozói számára a gazdasági kérdések tanulmányozása céljából. Tanfolyamokra osztottuk be a dolgozókat, különös tekiutet- lel a tervezési részlegre, a munka- szervezési és a bérosztályra. A szövőnők részére rövid tanfolyamokat szerveztünk, amelyeket nálunk „önköltségcsökkentési iskoládnak neveztek el. A tanulás észrevehetően fokozta a munkások és munkásnők aktivitását a megtakarításért folyó harcban. A takarékossági rendszabályok betartásában igen nagy jelentőségű a gyár dolgozóinak alkotó kezdeményezése, észszerüsítési és újítási tevékenysége. Az önálló gazdasági elszámolás sikeres elterjesztése, az állami javak megtakarításáért folyó harc üzemünkben az egész kollektíva együttes munkájának és annak a segítségnek eredménye, amelyet a kombinát pártszervezeteT szakszervezete és komszomol-szervezete nyújt a dolgozóknak. A takarékos- sági rendszabályuk betartásáért folyó harc kombinátunkban egyik bizonyítéka a szocialista munkaverseny . rendkívüli erejének. 2
