Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-26 / 199. szám
1953 AUGUSZTUS 26, SZERDA N K P «- A r Otto Grotewohl elvtárs beszéde, Moszkvából való elutazása alkalmából S» való mentesítés és a szovjet részvénytársaságok németországi vállalatainak ellenszolgáltatás nélküli átadása, a megszállási költségek további csökkentése és a külső megszállási költségekkel kapcsolatban 1945 óta felgyülemlett adós- sáp: megfizetése alóli felmentés, a kereskedelmi szerződéseken felül 500 millió rubel értékű nagy kiegészítő áruszállítások, valamint 485 millió rubel összegű hitel nyújtása — mindez bizonyítéka a szovjet kormány önzetlen és baráti segítségének a német nép iránt. Ez a nagy támogatás enyhíti Németországnak a nyugati hatalmak által okozott kettészakítása következményeit, lehetőséget ad a Német Demokratikus Köztársaságban az életszínvonal gyors emelésére és lelkesíti a német népet a militarizinus. a fasizmus és a há- borús veszély elleni harcában. Tárgyald aa i u;c meggy óra itják a Németország békés és demokratikus egysegéért, valamint a békeszerzőács megkötéséért vívott harcot. Áraikor elhagyjuk az önök gyönyörű, hatalmas hazáját, a munkások és parasztok hazáját, biztosítjuk önöket: hazatérve mindent megteszünk, hogy fokozzuk a béketábor harcát és biztosítsuk győzelmét. A Német Demokratikus Köztár. saság kormánya minden békés verető német nevében meleg háláját fejezi ki a Szovjetunió kormányának n valóban baráti segítségért. Viszontlátásra, kedves barátaim és elvtársaim! — mondotta befejezésül Otto Grotewohl, A Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége hazaérkezett Berlinbe Augusztus 23-án a szovjet kormánnyal folytatott tárgyalások befejezése után Moszkvából hazaérkezett Berlinbe a Német Demokratikus Köztársaság kormány- küldöttsége, Otto Grotewohl minisz. terelnök vezetésével. Csou En-toj elvtárs nyilatkozata a Koreával kapcsolatos politikai értekezlet kérdéséről Peking, augusztus 24. (Uj-Kína) Csou En-laj, a Kínai Népköz- társaság központi népi kormányának külügyminisztere augusztus 24-én a következő nyilatkozatot tette a Koreával kapcsolatos politikai értekezlet kérdéséről: „A koreai fegyverszüneti egyezmény aláírása megnyitotta az utat a politikai értekezlet megtartására a koreai kérdés békés rendezése érdekében. Most, amikor az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése tanácskozásokat folytat a politikai értekezlet kérdéséről, a Kínai Népköz- társaság központi népi kormánya szükségesnek tartja, hogy felhatalmazzon az alábbi nyilatkozat megtételére a politikai értekezlet kérdésében: 1. A politikai értekezletnek — hogy zökkenőmentes legyen és nemzetközi téren példaképül szolgáljon a vitás kérdések békés tárgyalások útján történő rendezésére — kerekasztal-konferencia formájában kell létrejönnie, vagyis: a koreai fegyverszünetet aláíró mindkét fél együttes tanácskozásai más érdekelt nemzetek részvételével, de nem csupán a koreai fegyverszünetet aláíró két fél közötti tanácskozások formájában. A koreai fegyverszünetet aláíró két félnek azonban egyhangúlag hozzá kell járulnia az értekezleten hozott minden határozathoz, mielőtt azt elfogadnák. Z. A politikai értekezlet munkájának összhangban kell állnia a koreai fegyverszüneti egyezmény 60. szakaszában foglalt rendelkezésekkel, nevezetesen: először megtárgyalják az összes külföldi fegyveres erők — beleértve az ENSZ fegyveres erőit és a kínai népi önkénteseket — kivonását Koreából és a koreai kérdés békés rendezését, majd más kérdéseket vitatnak meg. 3. A Kínai Népköztársaság központi népi kormánya úgy véli, hogy az a javaslat, amelyet A. J, Visinszkij, a Szovjetunió kormánya küldöttségének vezetője az ENSZ közgyűlésének ülésszakán, 1953 augusztus 18-án az ENSZ közgyűlésének politikai bizottságában a politikai értekezlet ösz- szetételére vonatkozóan beterjesztett, összhangDan áll a fent- említett elvekkel és támogatjuk ezt a javaslatot. A központi népi kormány úgy véli továbbá, fontolóra lehet venni, hogy bármely nemzetet, amely fegyveres erőive] az ENSZ haderejének parancsnoksága alatt vésztvett a koreai háborúban, a fegyverszüneti egyezményt aláíró egyik fél oldalán be lehet vonni az értekezletbe. 4. Rá kell mutatni: észszer útién, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése nem volt hajlandó meghívni a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselőit a politikai értekezlet kérdésének megvitatásában való részvételre. Ilyen körülmények között — a politikai értekezlet 'zökkenőmentes egybehí vasának megkönnyítése céljából — az ENSZ közgyűlése felelősséggel tartozik azért, hogy értesítse a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányát a politikai értekezlet kérdésével kapcsolatos összes javaslatokról és indítványokról. A központi népi kormány az ENSZ közgyűlésének minden indítványát — feltéve, ha az összhangban áll a jelen nyilatkozatban fentebb említett elvekkel — fontolóra veszi, hogy a politikai értekezlet megtartásának alapjává lehessen azt tenni.“ Varga Endre megtalálta jobb életét Moszkva, augusztus 24. (TASzSz) Augusztus 23-án elutazott Moszkvából a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége, élén Otto Groteicohllal, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökével. Az elutazókat a repülőtérre ki- kisérete V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese és a Szovjetunió külügyminisztere, A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnök- helyettese, bel- és külkereskedelmi miniszter, M. Z. Szaburov, a Szovjetunió Minisztertanácsa Állatni Tervbizottságának elnöke, A. A. GromAko, a Szovjetunió külügymi- niszterhelyettese, I. G. Kabanov, a Szovjetunió bel- és külkereskedelmi miniszterének helyettese, V. Se. SzemjoMV nagykövet, a Szovjetunió németországi főbiztosa, M. A. Jasznovy h moszkvai szovjet végrehajtó bizottságának elnöke, K. R. Szinyilov tábornak, Moszkva városparancsnoka, G. M. Pus- kin, a Szovjetunió külügyminisztériuma kollégiumának tagja, a külügyminisztérium III. európai osztályának vezetője, V. V. pásztó, jev, a Szovjetunió külügyminisztériuma protokollosztályának ideiglenes vezetője, valamint a Szovjetunió külügyminisztériumának, bélés külkereskedelmi minisztériumának más felelős munkatársai. A vendégek búcsúztatásánál dísz- őrség sorakozott fel. A zenekar eljátszotta a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió állami himnuszát. A repülőteret a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió állami lobogói díszítették. Otto Grotewohl, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke, a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségének Moszkvából való elutazása alkalmából a repülőtéren az alábbi beszédet mondotta: Kedves barátaim! Ma, a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége elutaAlig múlt valamivel hajnali öt óra. Komorón is virradni kezd. Még nem hajtott a kondás s a községi pásztor is most készül neki, hogy a szélső házak előtt egy nagyot csördítve végleg kiűzze szeméből a bujkáló álmosságot. A vasúton túli utcából többen is jönnek egymás mellett a kövesúton. Számszerint öten: Sipos Lászlóné, Varga Endréné, Bagacsovics Borbála, Varga Ilonka és Varga Endre. A férfi kaszát tart a vállán. A fehérnépek hosz- szú, dohányfűzőtűt szorongatnak a hónuk alatt. Erre feljebb, mielőtt a „Szocializmusért“ termelőszövetkezet központi tanyájának udvarára befordulnának, még néhányan csatlakoznak hozzájuk. Mégsem ők lettek az elsők. Az udvaron már emberek jönnek- mennek. Már elindították, végzik a mai munkát. A most jövők hangos „Szabadság“-gal köszönnek; az asszonyok, lányok indulnak tovább, be a dohánypajtába. A pajta előtt, az elnök, Sípos László Kovács Balázszsal, Sándor Istvánnal méterhoszúkba vágott nyárfatörzseket gurítanak odébb. Félre az útból, a rekesz mellé. Varga Endre is leteszi válláról a kaszát, közéjük lép s már ő is kiáltja: „Na most! Hó-ó-rukk!“ Emelődnek, dőlnek, gurulnak a vastag nyárfatörzsek. — Mi is most iöUüftk, Endre. zásának napján a Német Demokratikus Köztársaság kormánya és minden német hazafi mélységes báláját fejezzük ki Moszkva, a nagy Szovjetunió gyönyörű, erőt sugárzó és nagy ütemben fejlődő fővárosa lakosságának, az egész szovjet népnek és a Szovjetunió kormányának. Köszönetét mondunk a szívélyes, testvéri fogadtatásért, a baráti gondoskodásért és figyelemért, amelyben minden oldalról, különösen a Szovjetunió kormánya részéről részesítettek bennünket. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya a német nép nevében nagy megelégedéssel üdvözli a szovjet kormány és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya közötti tárgyalásokról szóló közös közleményt és a két fél által aláírt jegyzőkönyvet Németország jó- vátételi fizetéseinek beszüntetéséről és a háború következményeivel kapcsolatban a Német Demokratikus Köztársaságra háruló pénzügyi-gazdasági kötelezettségek enyhítésével foglalkozó egyéb rendszabályokról, A két okmány, ban kifejtett megállapodások új korszakot nyitnak a Német Demo, kratikus Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége baráti kapcsolataiban ős vj szakaszt o német népnek nemzeti jogaiért folyó harcában. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya ezekben a határozatokban a szovjet kormány ama szilárd akaratának kifejezését látja, hogy meggyorsítsák a békeszerződés megkötését és e célból most a Német Demokratikus Köztársaságnak jelentős könnyítéseket adjon, amelyeket egész Németországnak javasol. Ez a hatórosat a Német Demo, kratikus Köztársaság részére nagy gazdasági segítség és a német kérdés demokratikus alapokon történő békés megoldásáért folyó nemzeti harcában az egész német nép számára jelentős támogatás. A további jóvátételi fizetésektől való mentesítés, az adósságoktól Alig néhány perce — mondja Sándor István s közben nagyot lódít a rönk végén. — Nem sokat késtél. — Nem is akarok! — nevet bele a korareggeli friss levegőbe Varga Endre. Mostmár egymásután kerültek félre, odább az útból takaros csomóba az addig szanaszét heverő nyárfatörzsek. — Idefigyelj csak te új ember! — mondja az elnök, szőke arcában inkább kedveskedő rnosoly- lyal, mint bántani, sérteni akarással. — Mivel most reggelre borús lett az idő, meg eső is volt az éjszaka, a muhar kaszálása nem jó lenne így vizesen. Hanem a bükkönyhordással igyekezzünk ... Máma, Varga elvtárs, te is a bükkönyhordásnál dolgozol. — En is gondoltam ilyesmire, ahogy befelé jöttünk. De a kaszát mégiscsak elhoztam ... — Az nem baj. Megfér az udvaron. « Valami eredőjének, tövének kell annak a szónak lenni, ahogy az elnök mondta: „új ember“. — Van is. Varga Endre még csak két hete, hogy a Szocializmusért tsz-ben dolgozik. S hogy volt, hfgy van, így mondja azt el ő maga, a saját szavaival: — Most 26 éves vagyok. Ugv nősültem én ide a múlt év novemberében Tiszaszentmártonról, ahol a szüleimnek tíz hold sajátjuk van. Mezei munkában, gazdálkodásban nőttem én fel. Amikor elvettem a feleségemet, ő már tagja volt a szövetkezetnek. Akkor könyvelő volt. Most a növénytermelő brigádban dolgozik. Ö akkor is mondta: lépjek be én is. De megmondom én úgy, ahogy van. Előbb nem akartam. — A feleségem egy szóval se mondta többet a belépést. A magam fejére hagyott ebben a tekintetben. Például azt se egészen őtőle tudtam meg, hogy kinek menyi munkaegysége volt a múlt évben, ki mit keresett. De persze, csak megtudtam én mindent. Hogy például Szőliösi Andrásék hárman dolgoztak, 900 munkaegység körül volt nekik. Kaptak is úgy 30 mázsa kenyérnek valót, vagy 29 mázsa burgonyát, 12 liter étolajat, hogy csak egyet- mást említsek. Na meg, jóegyné- hány ezer forint készpénzt is! Décsi Lajosék is majdnem eszerint részeltek. Elég az hozzá, hogy láttam én, aki egész évben odaadással dolgozott, bőviben volt kenyere, terménye, pénzzel is forgathatta magát. Hiába mindenütt panaszkodtak a száraz esztendő miatt. — Azt meg egyenesen az elnök elvtárstól tudtam meg, hogy a múlt évben 54 ezer forint rövidlejáratú kölcsönt is kitisztázott a szövetkezet. Nem valami jó volt a termés, mégis fejlődött állandóan a közös vagyon. Mert figyeltem én az építkezéseket is. Ahogy épült a sertésfiaztató, a nagy tehcnistálló, meg a nyolcfiókos dohánypajta. — Amikor három évvel ezelőtt megalakult a szövetkezet 9 családdal, semmi se volt a 230 holdon kívül. Most meg négy fogatunk, 10 tehenünk, 16 növendék jószágunk, 40 darab sertésünk van. — Ezt már így sorolja: fogatunk, tehenünk.,, — Mindezek után, már aratáskor nem bírtam magammal. Az egyik este mondom a feleségemnek én mégiscsak belépek. Hogy én szeretnék ott lenni a mezei munkában, meg a jószágok közt, meg a közös megbeszéléseken. Szóval mindenütt. „Én már mondtam neked egyszer. Ha pedig mégis így határoztál, mondjad az elnök elvtársnak, a tagoknak. Nehogy az legyen akármikor, hogy én csaltalak be.“ így felelt a feleségem. Nem sértődtem meg. Neki adtam igazat. Neki már ekkor 270 munkaegysége volt.., — Beszéltem is én azonnal Sípos elvtárssal. Meg jóegynéhány taggal is. És pontosan e hó hetedikén, pénteki napon, — még most is pontosan tudom, — már együtt arattam a többi tagtárssal. Ez olyan jó, szabad, erős érzést adott nekem. Hát még á másik nap, amikor nem mindenki tudta még, hogy én új tag vagyok, aztán a Jucernahordásnál én is villával a kezemben megyek fel az asztagra és Sipos Berci bátyám csak néz rám és nagy fölényesen ezt mondta; „Hat te mit keresel itt?!“ Én pedig ezt feleltem: Amit maguk itt mind* nyáján: a jobb életet! Nevettünk aztán mind ezen, hegy milyen jól eltaláltam a választ. Azt mondta erre Sípos Berci bátyám: „Hát ha azt keresed, Varga öcsém, jó helyre jöttél. Itt megtalálod!“ — Most pedig gazdagabb volt a nyár, több jut a munkaegységekre. Kenyérnekvalót is csak három kilót számítsunk, ennyi biztos jut. Hogy túl ne számítsuk magunkat. Árpa jutott egy kiló 23 deka. Tengerit is csak hat kilót számítsunk, krumplit öt kilót, Pénzt már 3 forintot kaptak a tagtársak munkaegységenként. De ez csak előleg volt. Szóval, úgy számítom, hogy ha én is igyekszem, a zárszámadásig négyszázon felül lesz a munkaegységünk a feleségemével együtt, Nem félhetünk a téltől. A jövőévi újig.,, * Ahogy Varga Endre befejezi az elbeszélését, rágyújt. Tekintetével a többi dolgozó tagokat keresi. Mintha sajnálná ezt a kevés időt is, amit. így kellett eltöltenie. Az elnök, Sípos László elmosolyodik mellette: — Szóval, megtaláltad a jobb életet, Varga elvtárs? — Meg. — Csak így, ebben az egy rövid szóba mondja bele minden érzését. De úgy, olyan őszintén, olyan határozottan, hogy soha senkinek elvenni nem hagyná az ő megtalált jobb életét! Asztalos Bálint,