Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-23 / 197. szám

4 NÉPLAP 1953 AUGUSZTUS 23, VASÁRNAP Hogyan segíti a tiszavasvári gépállomás a termelőszövetkezetek megszilárdulását A gépállomásoknak igen nagy szerepük van a termelőszövetke­zetek megerősítésében, megszi­lárdításában. Nemcsak azzal se­gítik a termelőszövetkezeteket, hogy jóminőségű gépi munkát végeznek, hanem erősítik a ter­melőszövetkezetekben végzett po­litikai munkával is. A gépállomások politikai mun­kájára különösen nagy szükség van a mostani időkben, amikor nem egy helyen sikerült az ellen- ségnek megingatni a termelőszö­vetkezetek tagságának egy részét. MUNKATERV Összeült a gépállomás pártszer- vezetének vezetősége és a gépál­lomás politikai osztálya, hogy közös munkatervet dolgozzon ki: nogyan segítsük járásunkban, a tiszalöki járásban a termelőszö­vetkezetek megszilárdulását. A munkatervben először a gazdasá­gi tennivalókat határosuk meg. A termelőszövetkezetek erősíté­sét jelenti az is, ha traktorosaink gyorsabban végzik a cséplést, ha idejében kerül sor a tarlóhántás­ra, ha határidőre fejezik be a másodvetést. Ezért elhatároztuk, hogy kiszélesítjük a gépállomás népnevelöhálózatát, még jobban megmagyarázzuk a traktorosok­nak munkájuk jelentőséget és elősegítjük a két műszak beveze­tését. Ugyanekkor a gépállomás pártszervezete az eddiginél job­ban ellenőrzi a termelést: állan­dóan figyelemmel kíséri, biztosít- ják-e a traktorosoknak a meg- felelő munkakörülményeket, kap­nak-e időben anyagot stb. A mun­katerv második részében megha­tároztuk, milyen politikai segítsé­get nyújtunk a termelőszövetke­zetek pártszervezeteinek a szö­vetkezetek megszilárdításában. — Elsősorban segítséget adunk a termelőszövetkezetek pártszer­vezeteinek a pártépítés megjaví­tásában, a politikai felvilágosító munka kiszélesítésében. Segítsé­Július 30-án, csütörtök este volt a mátészalkai Zalka Máté terme­lőszövetkezet taggyűlése. Az el­nök, Kádár József beszámolója után Szerdi Imre Is hozzászólás­ra jelentkezett. Szerdi Imre felül van már a hatvanon. Barna, inas, soványter­metű ember. Megalakulása óta tagja a Zalka Máténak. Becsüle­tességét, serénykedő szorgalmát mindenki ismeri. Nem félt soha a munkától. A gyűlésig kétszáz- negyven munkaegységen felül szerzett. Most elhatározta, hogy ő csak „kimondja“! Mikor felállt, körülnézett. Szin­te egyenkint kereste a tagság te­kintetét: — Sok szóbeszéd járja mosta­nában a szövetkezetről, halljátok. De hadd beszéljenek. Úgy jó ... Hanem, mondjuk, mi az igazság abból, hogy ebből a mi szövetke­zetünkből is kilép a tagság fele? — Az emberek hallgatva ülnek. Mindenki Szerdi Imrén tartja a tekintetét. Némelyek elmosolyod­nak. Zilai Gábor nagy termete alatt megreccsent a szék: — Mutasson rá azokra, Imre bátyám. Szemtől szembe, itt a tagság előtt! Szerdi Imre nem tudta, kire, kikre mutasson. Állt. Tekinteté­ben valamiféle megbánás vibrált Nem tudta, hogy kezdjen hozzá megint. — ... Ne haragudjatok ... na. — Ezt a két szót találta csak meg hirtelenében. Ahogy kimond­ta: le is ült vissza a helyére, azonnal. Többen is egyszerre hangosan kezdtek nevetni. Pár pillanat . múlva Szerdi Imre bácsi is bele- mosolygott a többiek önbizal­mába. * get nyújtunk a termelőszövetke­zetekben lévő t ömegszer rezetek, elsősorban a DISz. megerősítésé­hez, különösen ott, ahal nincsen még pártszervezet. Fontos kérdés­nek tekintettük azoknak a gépál­lomási népnevelők számának megsokszorozását, akik a terme­lőszövetkezetekben végeznek agi- tációs munkát. A munkatervben meghatározott feladatok végrehajtása érdekében a párttaggyűlés után aktívaülést hívtunk össze, melyen vésztvett a pártszervezet valamennyi aktívá­ja, népnevelője, kisgyűléselőadó- ja. Az aktívaülésen ismertettük a gépállomás feladatát a termelő- szövetkezetek megszilárdításában és minden részvevőt megbíztunk pártmunkával, melyet a termelő­szövetkezetekben kell végeznie. A termelőszövetkezetekbe küldött elvtársaknak elsősorban népne­velőmunkát kell végezniök, ép­pen ezért igen nagy súlyt helye­zünk felkészültségükre. Nem- csak az aktívaülésen és a heten- kint megtartott népnevelőérte­kezleten ismertettük a kormány- programmot, Rákosi elvtárs be­szédét és az azóta megjelent ha­tározatokat, hanem ezt feldolgoz­tuk röplapon is és mindenkinek adtunk belőle. (VGITACIÖS RÖPLAPOK L—­-----------------------------------­A röplapon részletesen ismer­tetjük a megjelent határozatokat, megjelöljük, melyik határozat mi­kor jelent meg, hogyan kell agitációs munkánkban felhasz­nálni azokat. A tiszavasvári VIT termelőszövetkezetnek a tíz szá­zalékos beadási kedvezmény bú­zából hatvan mázsát jelent, csak búzából ennyivel oszthatnak töb­bet a tagoknak. A röplapon meg­magyaráztuk, hogyan számolhat­ják ki a népnevelők: mit jelent egy-egy szövetkezeti parasztnak az ingyenes állatorvosi szolgálta­tás. A tiszadadai Béke termelő- szövetkezetben ezelőtt mintegy Még nem kelt fel a nap. Még négy óra sincs, amikor lányok gyülekeznek az egyes számú ta­nyában. Együtt, párosával jön­nek: Szombati Rózsi, Bartha Irén, Dávid Veronka, Bétéri Mária, Bartha Annus. Mindannyian fia­talok. Vidáman, gondtalanul be­szélgetnek, nevetgélnek bele a korareggeli tiszta levegőbe. — Ahogy csak az életet nagyon sze­retni tudó fiatal lányok tudnak. — Na, aztán, lányok, nem fog-e majd szakadozni az a zab, ha majd villára kerül 7 — lép közé­jük nevetve az üzemi párttitkár, Veres Menyhért. — Jó erősen húzzuk mi azt bele a kötélbe, titkár elvtárs, — nevetnek, kacagnak vissza a jó­kedvű lányok. — Nem vagytok álmosak? — Az lenne még csak szép, — egyengeti meg hátrakötött piros- fehérpettyes feikendőjének bok- ráját Szombati Rózsi. — De mi lesz a gyümölcsösben a kapálással, titkár elvtárs? Ha mi zabot kötni megyünk. — így mindjárt a kacagós szemű Bartha Irén. — Csak máma mentek zabot kötni. Ez most a soronlévőbb. Holnap pedig kapálhatjátok to­pább a gyümölcsöst... Talán nem szerettek zabot kötni? Szombati Rózsi előbb megfor­dul a balsarkán, keményen, he­gyesen, mintha táncolna. Körben. Aztán rávágja: — Kötni szeretjük, csak he­gyezni nem. — összekuncognak. A korareggel megtelik kedves csicsergésüktől. * A déli oldalon, a tanya domb­ján óriási, szokatlanul hosszú, pompás új istálló fehérük bele a reggeli tájba. Még pár nap csu­harmincezer forintot fizettek ki az állatorvosnak. A szövetkezet­ben ebben az esztendőben körül­belül kilencvenezer a munkaegy­ség. Könnyű kiszámolni, hogy egy munkaegység harminc fillérrel lesz több az ingyenes állatorvosi szolgálattal. Ez olyan tagnál, aki négyszáz munkaegységet teljesí­tett, már 120 forintot jelent. Ki­számoltuk a röplapon, mit je­lent a termelőszövetkezeteknek az a határozat, amely a gépállo­mási tartozások elengedéséről, s a gépállomásnak fizetendő mun­kadíj csökkentéséről szól. Az el­múlt évben a szövetkezetek hat­száz hold középmélyszántásért búzából — holdankint 40 kilót — 252 mázsát fizettek. Ugyanezért a munkáért a határozat szerint most — holdankint 32 kilót — 192 mázsa búzát kell fizetni. Ez hat­van mázsa búza megtakarítását jelenti, amely közel húsz csoport­tag évi kenyérszükségletét fedezi. Ugyanezt ki lehet számolni pénz­ben is. Hatszáz hold szántásáért az elmúlt évben 50.400 forintot kellett fizetni, míg most csak 38 ezer 400 forintot. A röplap felhív­ja a népnevelők figyelmét: ébe­ren őrködjenek azon, hogy min­den szövetkezetben kifizessék a tervtúlteljesítésért járó jutalmat, s a fentiekhez hasonlóan ismer- tetnek minden határozatot. DOLGOZNAK A NÉPNEVELŐK Ezek alapján végzik a munká­jukat a népnevelők. Kiszámolják: mi várható egy munkaegységre, mit jelentenek a határozatok egy- egy termelőszövetkezeti tag szá­mára. A tiszavasvári VIT terme­lőszövetkezetben hozzávetőlegesen a következő jut egy munkaegy­ségre: búzából 6.8 kiló, árpából 2 kiló, kukoricából fél kiló. ólai­ból 4 deci, ezenkívül cukor és készpénzben nyolc forint. Az ed­dig megjelent határozatokba fog­pán és átveheti a vezetőség. Há­romszázötvenezer forinttal gazda­gabb lesz a tagság... Veres Menyhért, a mindég min­denütt ottlévő, mindent tudni sze­rető párttitkár egyenesen idejött a lányoktól. Mielőtt maga is munkához látna, — úgy érzi, — meg kell, hogy nézze: hogyan ha­ladnak az utolsó „simítások*' a Zalka Máté tagságának legújabb büszkeségén. S most újra, mint minden reggel nagy figyelemmel nézi a pompásan megépített víz­levezető csatornát, a beton jászla­kat, a tejkezelő-helyiséget, az éj­jeli őr szobáját... Szóval min­dent, aztán megint elölről: újra mindent. Nem lehet itt megunni a nézelődést, csak megszokni. Be nem telni vele ... Kiss Sándor takarmány- és ta­nyafelelős a hosszú istálló másik vége felől jön Veres Menyhért­hez. — Nem amolyan patkányfé­szek, hanem igazi istálló lesz ez, a száz darab jószág számára, Ve­ress elvtárs, — mondja komoly, megfontolt beszédének hangján. — De nem ám. Kiss elvtárs. Szovjet mintára épült ez teljes egészében... Kiss Sándor bólint erre, a pi­ros arcán látszik: alig várja, hogy a másik kimondja az utolsó szót. Mondja is, beszéli és szavai a jövőt célozzák: — ... Majd táblákat rakunk fel, amikre felírjuk minden egyes jószágunk mozzanatát, életét, ha­szonhozását ... Azt a színt is most már aztán mihamarabb csi­náljuk meg itt mellette, Veres elvtárs. Benne közel tarthatjuk mindig az előre elkészített ta­karmányadagot. Meg elkészíthet­jük benne a szecskát, abrakot. Így mindent pontosan csinálha­lalt kedvezmények pénzben, be­gyűjtési áron számolva, harminc­ezer forintot jelentenek. A ked­vezmények egy munkaegység ér­tékét négy forinttal növelik. így Kábái Imre, akinek 260 munka­egysége van, — ennyit mindenki el tud érni, — nagyjából a követ­kezőket kapja: 17 mázsa búzát, 520 kiló árpát, 130 kiló szemes­kukoricát, ötven liter olajat, cukrot és 2080 forint kész­pénzt. A tiszavasvári Petőfi termelő- szövetkezetben a népnevelők ki­számolták, hogy a szövetkezet in­gó és ingatlan vagyona 3,326.000 forintot tesz ki. Ebben az évben a várható jövedelem — a termé­nyek ára, begyűjtési áron szá­molva — terményekből 2,078.700 forint, állatállományból 2,128.700 forint, összesen tehát 4,207.400 forint. Ó. Nagy András traktoros, a tiszavasvári Munka termelőszö­vetkezetben csépel. Munkacsapa* tában többen voltak olyanok, mint Pásztor András, akit meg­tévesztett az ellenség hangja és aláírta a feloszlatást kérő jegy­zőkönyvet. Nagy András többször beszélgetett velük. Pásztor And­rásnak kiszámolta, mennyi lesz a jövedelme a mostani négyszáz munkaegysége után: búzából 24 mázsa, árpából 6 mázsa, cukorból 180 kiló, olajból 52 liter, kukori­cából 880 kiló, lucernából négy mázsa és négyezer forint kész- pénz. Rávilágított Nagy András, hogy a nép ellenségeire, a kulá- kokra, a lógósokra hallgatott, amikor aláírta a jegyzőkönyvet. Olyanokra, mint Losonczi Balázs. Bocák József, akik egész évben 15—20 munkaegységet szereztek, mivel nem dolgoztak. Persze, most kiabálnak, hogy nem jó a szövetkezet, mert a lógásukért nem fizetnek nekik, Ó. Nagy And­rás jó agitációs munkát végzett. A tiszavasvári gépállomás így segíti a termelőszövetkezetek meg­szilárdítását. Elmondta: Gombás Lajos, a tiszavasvári gépállomás politikai helyet­tese. tunk, minden szálra, szemre vi­gyázhatunk, nehogy ezután szűki- be legyünk a takarmánynak va­lamikor is. Hanem nekünk le­gyen felesleges mindig. Esetleg eladó is... Az a régi istálló igen jó lesz ellésre a teheneknek. A másikba pedig a betegeket köt- jük, — persze, ha lesz, — amelyi­ket így javasolja majd az állat­orvos . .. Ügy mondja, úgy beszéli ezt Kiss Sándor, mint aki igazi gaz- dája minden egyes kimondott szavának. Teheti. Ismeri már az összetett erőt. * A harmadik számú tanya déli oldalán hatalmas dohánytábla. Benne kilencen hajlókáznak: tö­rik, hónuk alá szedik takaros egymásutánban a gyengén, egész­ségesen sárgult leveleket. Az el­dalolt nóta utolsó, szavainak zen­gése még benne úszik a nyár szépséges tájában: ,,. .. így hát kedves kisangyalom, nem lehetek a tied.“ A hatvan éves Papp Ferenc ha­jadonfőn dolgozik. Ugyancsak kapkod a levelek után. Most megáll egy pillanatra. Kiegyene­síti derekát. — Hallja, Kópisné, tán a bo­szorkányok űzik magát, hogy nem tudunk magával haladni. Hiába: csak maga a brigádunk jobbkeze — s nevet hozzá, hogy kilátszanak ritka fogai. Pár lépéssel előrébb özvegy Kópisné is felegyenesedik. Sza­bad jobb kezével feketekendöje alá simítja ősz hajának néhány kiszabadult szálát. — Hát igyekezzenek maguk is még jobban egy kicsit... akkor együtt leszünk. — Barna szemé­ből incselkedő tekintetet küld Papp Ferencék felé. Akik hátrább vannak, még job­ban igyekszenek. „Nyomják a gombot.*' Özvegy Kópisné pedig munkaközben, cseppet sem lassít­Rádió, Keréhpár a gazflag jövedelemből „Mi, olcsvaapáti termelőszö­vetkezeti tagok igen szép ered­ményt értünk el ebben a gazda­sági évben. Munkaegységenkint 10 kiló kenyérgabonát osztottunk. Beadásunkat első nap a cséplő­gép alól teljesítettük. Ennyi ter­ményt soha nem vitt haza Bende Béla, Borbás Bertalan meg még igen sok tag. Szabó Zsigmondné és Nagy Lászlőné ezévi jövedel­méből bútort akar venni. Sokan azon tanakodnak, hol érdemesebb rádiót venni, a szövetkezetben vagy a Népboltban-e! Barta Jó­zsef két kerékpárt is vesz, hogy ne kelljen gyalog járni dolgozni. Nekünk eszünk ágában sincs, hogy kilépjünk a csoportból. — Tudjuk, hogy ilyen jövedelmünk az egyéni kisparcellákon sohasem lenne. Ha Kiss Sándor és M. Szászi András is egyénileg gaz­dálkodna, nem számíthatna arra, hogy ezévi jövedelméből motor- kerékpárt vásárol. Termelőeso- oortunkat ezután még szilárdab­bá tesszük, s kiszórjuk soraink­ból azokat, akik bármit is tesz- nek a csoport feloszlatása érde­kében. Az olcsvaapáti tszcs, tagjai.“ Idős Szabó Józsefné 45 mázsa terményt kapott A gyürei Béke termelőszövet­kezetben boldogan osztozkodnak a gazdag termésen. Az elmúlt évben nehezen tudtak megbir­kózni az aszállyal. A termelőszö- vetkezeti tagok azonban nem kedvetlenedtek el. Még szorgal­masabban dolgoztak és az idén meg is van a jo munka eredmé­nye. Minden tagnak lesz bőven kenyere, mégpedig búzakenyere. Idős Szabó Józsefné családjával 500 munkaegységet ért el, 45 má- zsa kenyérgabonát kap. Nincs is senkinek esze ágába sem, hogy otthagyja a csoportot. Számunkra legdrágább kincs a szövetkezet, mert biztos, nyugodt megélhetést biztosít. Szűcs András, Gyüre. va, beszéli Bíró Juliskának, Bíró Irénnek:-— Nem így volt ez nekem se mindég, halljátok. Huszonhét évig voltunk mi cselédek ... Ti­zenhét gyermekem volt nekem. De csak négy él belőlük. A töb­bieket elvitte a nyomorúság sze­gény apjukkal együtt... Ha-a- haj! Most más az élet. Kedvem van dolgozni. Olyan szívesen csi­nálom. Tudom, becsületesen meg­kapom, ami jár ... Tizenkét má­zsa kény érnek valót kerestem én ezidáig! Kétszázötvenen felül van a munkaegységem. Hatvanhárom­éves létemre!... Hát még a többi, őszig. Meg az egyéb termények. Meg a pénz. Amit ezután, a zár­számadáskor kapok még. Ezt már ti is tudjátok ... De nem is tud­nék én kimenni innen! Csak úgy, munkaközben tekint vissza, hogy beérik-e már őket Papp Ferencék. — Ha akartok, kezdjetek még egy szép nótát, Julis, — nevet a két Biró-lányra özvegy Kópis Pálné. * Mindenütt, mindenfelé megy, ég a munka a Zalka Máté terme­lőszövetkezetben. Nincs itt m?r „imbolygás“, „hintázás“, hogy „maradjak, ne maradjak?" És az a kettő: Radványi István, meg Kosa Imre? „Csak menjenek, ha akarnak! A könnyelmű, dolgozni nem akarók nélkül mi méginkább erősebbek leszünk" — mondja Szerdi Imre is, idős Szőke Mi­hály Is. Meg a többiek is, mind az egyszázhuszonkét tag is, akik mindegyre nagyobb akarattal, lendülettel haladnak tovább a paraszti élet boldog jövőjébe ve­zető úton. Soha ilyen erőseknek nem tud­ták, nem érezték magukat, mint most, a három és félmilliós va­gyonú nagy családban! ASZTALOS BÁLINT a úton...

Next

/
Thumbnails
Contents