Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-23 / 197. szám
Í953 AUGUSZTUS 23, VASARNAP 5 Oriósgéppel folyik a harc a természet átalakításáért Hosszú esztendőkig kietlen pusztaság felett az aszály volt itt a mindenható Tiszavasvári határában, birodalmának határai messzire nyúltak, le egészen Balmazújvárosig. A szikesek nyomorúságos világában alig akadt még legelőnek való terület is, a fátlan pusztában elsöpört minden életet a földről a tikkasztó, forró lehelletű szél. Most se kisebb a forróság ezen a pasztán. Hőséget lehel minden. A föld, az itt-ott szétszórt alacsony, fehérfalú épületek. Enyhülést a gyakorta erre rohanó északi szél se hoz a szalánci hegyek felöl. Mégis, semmi sem gátolhatja meg. hogy új élet szökkenjen szárba itt, a pusztán. A szabad alkotó ember teremti itt az új életet, nagyszerű gépeivel virágzó, dúsan termő földekké változtatva a határt. Kezemunkája nyomán már ott csillog az épülő csatorna két partja közt az éltető víz. S a mostoha természet térdrekényszerül.. . / A keleti főcsatorna építőinek legelső segítö-t társa ez a nagyszerű gép: a lépkedő exkavátor. Hosszú karját már messziről látni. Mintha valami mesebeli szörny nyújtogatná hosszú nyakát a forró, kékesszürke ég felé. Pedig nem szörny ez a gép, hanem az építők leghűségesebb segítője. S nem is mesebeli; maga az eleven, megtestesült valóság: épül a főcsatorna! Ez a kép nem is mutatja meg hűen, milyen hatalmas méretű ez az „ES-xe“ nevű lépkedő exkavátor. Önsúlya nem kevesebb, mint 1.450 mázsa. 37 méteres darutornyát jól látni. Vastag drótkötelei éppen most ..húzzák'“ bele a földbe az óriási merítőputtonyt., , hogy néhány pillanattal később, helyesebben pontosan másfél perccel később hatvan-nyolcvan méterrel odább kerek három köbméter kimarkolt föld alatt hatalmasat dobbanjon a keleti főcsatorna leendő partja. Az exkavátor a kotrómesterek szocialista versenyéből eredőn, kétezer köbméteres napi normáját négy, négy és félezer köbméterrel teljesíti! Képünk éppen azt a pillanatot ábrázolja, amikor az exkavátor „kiüríti“ merítőputtonyát, Aligha akad errefelé nagyobb élmény mosta- nában, mint az, amikor a hatalmas, 1.450 mázsás gépóriás elindul, „lépkedni“ kezd. Az építők fü- lének a legdrágább zene, amikor megindul a gép sokhangú lépegető szerkezete, az exkavátor két- oldalán a földre ereszkednek „lábai“, a hatalmas test felemelkedik — és lép egyet. Képünk éppen azt a pillanatot örökíti meg, amikor az exkavátor felemeli hátsó részét és lépni készül. A főcsatorna építői közt a legnevezetesebb ember Kotterle Imre sztahanovista kotrómester, aki két esztendeje dolgozik már hatalmas gépének vezetőfülkéjében, a műszerfal előtt. Tervét rendszeresen túlteljesíti. Havi keresete 1.200 forintnál is több. Augusztus 20-ra tett felajánlását teljesítve, 6.000 köbméter földet termelt ki terven felül. A hatalmas exkavátor előtt ott nyújtózik már hosszan, vízzel telten a harminc méter szélességű új csatorna: a Keleti Főcsatorna. Partján döngölőgépek dübörögnek, az exkavátornál kisebb kotrógépek marják a földet. Dübörög a forró puszta, nagyszerű gépek nagyszerű teljesítményei hirdetik erre az alkotó ember diadalát a természet erői felett. Hirdetik, hogy a maga urává lett ember elhárít minden akadályt felfelé ívelő útjából, s diadalt diadalra halmoz .. ., (Fényképezte: Hammel József) Szépen megmutatja a merítőputtony hatalmas méreteit ez a képünk. Szinte eltörpül mellette A. Tóth József alsókenő, aki menet közben húzza meg a meglazult csavart, így kerülve el azokat az esetleg előforduló nagyobb hibákat, amelyek hosszabb időre megállíthatnák a munkát. AKIKRE BÜSZKÉK VAGYUNK Élenjáró nyíregyházi vasuiasoh MAGYAR JÁNOS sztahanovista kocsirendező, aki a tartalékok tolatási műveleteinél rendszeresen túlteljesíti a kocsi- mozgatási tervet. ENYEDI TAMÁS váltóőr sztahanovista, a kocsimozgatási egységidő teljesítésében cr el kiváló eredményeket. Élenjáró, munkamódszeré tadó. Orvoslást várunk ! Mátészalkán is értesítsék az utazóközönséget a vonatok indulásáról Augusztus 8-án éjjel a 0 óra 35 perckor induló vonattal szándékoztam visszautazni Mátészalkáról Budapestre. Jóval előtte kimentem már az állomásra. Körülbelül 30 percig várakoztam, s ez idő alatt több vasutastól megkérdeztem, melyik vonat megy Debrecen felé. Azt felelték, hogy még előbb a debreceni gyorsnak kell bejönni, s csak azután indul. Az egyik várakozó vonat gyanús volt előttem, amelyikből azelőtt szállították ki egyik utazótársamat. Néhány perccel utána a sze-j relvény elindult, s a lépcsőn álló jegykezelőtől megtudtuk, hogy, az a debreceni vonat. Az utolsó pillanatban tudtunk csak feljutni a szerelvényre. Miért nem tájékoztatják a mátészalkai vasútállomáson az utazókat, hogy me- lyik vonat hová és mikor indul? Izsó János, Budapest. Kérjük az abrahlakarmánijf A megyei tanács útján kiutalták a községünkben lévő apaállatok részére az abraktakarmányt. Mi számolgattunk, hogy meg tudunk takarítani jelentékeny ösz- szeget, ha a község területén vesszük át a kállósemjéni Terményforgalmi Vállalattól. Több, mint 250 forintot takaríthattunk volna meg, ha így történik. Azonban nem így történt. Tőlünk elvitték a takarmánygabonát, s nekünk ugyanezt Kállósemjénből kell visszahozni. A fuvardíjon több, mint 5 mázsa szénát vehettünk volna. A hiba azonban ott kezdődik, hogy jelenleg még az utalványt sem kaptuk meg. A megyei tanács mezőgazdasági ősz-* tályán Szkita elvtárs azt felelte, amikor felhívtuk telefonon, hogy augusztus 7-én postázták azt a nagykállói járási tanács mezőgazdasági osztályához, azonban oda még 17-én sem érkezett meg. Szeretnénk, ha minél előbb valóban postáznák a kiutalást és az apa-i állatok részére megkapnánk a jen gos abraktakarmányt. Polgári Sándor, Biri. A nyíregyházi állomásnál „csekély“ ügyek miatt nem lehet használni a panaszkönyvet Augusztus 14-én 16 óra 25 perckor a nyíregyházi állomáson Kisváráéig szóló menetjegyet váltottam, amihez szükségem lett volna egy hivatalos igazolásra elszámoláshoz. A pénztárosnő kijelentette, hogy nem adhat, mert nincs nyomtatvány. Erre én kértem, hogy üres papíron igazolja. Nem tette meg! Sőt, még a megváltott jegyet is visszavette. Kértem a panaszkönyvet, nem adott arra hivatkozva, hogy oktalanul nem adhat panaszkönyvet, s személypénztárnál különben sincs panaszkönyv. Az állomásfőnök- séghez utalt, ahonnan tovább küldtek a személypénztár-főnök- séghez. Ott sem kaptam kedvező választ, s ismét az állomásfőnökséghez fordultam, ahonnan egy szolgálatban lévő elvtársat küldtek velem, s az elintézte, hogy megválthattam a jegyet — igazolás nélkül. Azt mondták, hogy úgyis elhiszik, hogy megváltottam a jegyet, mert az ott van nálam! A panaszkönyvet nem kaptam meg, mert az elvtársnő „biztos volt dolgában“1 s ilyen „csekély“ ügyet nincs jogom panaszkönyvbe írni! Hermann Zoltán, Kisvárda. Vidám, zenés, énekes műsor Nijiregijltázán Ma délután 5 óxakor és este 8 órai kezdettel az Országos Tűzoltó Egyesület előadást rendez Nyíregyházán fővárosi művészek közreműködésével. A két részből álló vidám zenés, énekes műsorban fellépnek Tolnai Klári kétszeres Kossuth-díjas, Érdemes Művész, Gózon Gyula Érdemes Művész, Palócz László, Gye- nes Magda és Csák Húgó, Alex bűvész és a tűzoltó egyesület esztrád együttese. Az előadást a József Attila kultúrotthonban rendezik meg. Sörért fizetünk és habot kapunk áítsnának a sör csapolására, s azt úgy adnák, hogy az valóban sör és nem hab lenne. Az árjegyzékben a sör árát tűntetik fel, s nem a habét, tehát akkor mi sört is szeretnénk kapni, ha sörért fizettünk! Berecz Sándor, a járási tanács dolgozója. Gyakran panasz adódik a nyírbátori Utasellátó csaposa ellen. A dolgozók munka után szívesen megisznak egy pohár frissen csapolt sört, azonban az Utasellátónál csak frissen csapolt habot kapunk! Ha ezért szólunk, a csapos elhallgatja és továbbmegy. Sok nézeteltérés lenne elkerülhető, ha egy kicsit több gondot for-
