Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-20 / 195. szám
1053 AUGUSZTUS 20, CSÜTÖRTÖK NÉPLAP *A jólét útján járnak megyénk szövetkezeti parasztjai A timyogmatolcsi Szabadság Hajnala tszcs, tagjainak magas jövedelme A tunyogmatolcsi Szabadság Hajnala termelőcsoportban is, mint szerte a megyénk termelőszövetkezeti földjein, gazdag termést takarítottak és takarítanak be. Van mit osztani Tunyogmatolcson. Egy munkaegységre átlagosan 4.5 kg. búza, 1.5 kg. árpa, 3 kg. burgonya, 2.5 kg. kukorica, 5 kg. takarmányrépa, 28 dkg. cukor, 10 kg. tűzifa, 2 kilő takarmány és mindemellett kb. 10 forint Jut. Jakő István 310 munkaegységet ért el, a munkaegységére kapott 16 mázsa búzát. 4 mázsa 50 kiló árpát. Előreláthatólag jut Jabó Istvánnak összesen 10 mázsa burgonya, 9 mázsa kukorica. 16 mázsa takarmányrépa. 30 mázsa tűzifa. 6 mázsa takarmány. S8 kiló cukor és liáromezersaáz forint. Jakó István örömmel beszél arról, hogy nem fél a téltől. Lesz ruha, cipő, lesz mit enni, még a tüzelő is megvan! „Érdemes volt feleségemmel együtt dolgozni a szövetkezetben“ A vasmegyeri Micsurin termelőcsoportnak 1951-ben lettem tagja. Azelőtt családommal 5 hold földön dolgoztam. Tudtam, a termelőszövetkezetben megtalálom a számításomat. De nem Is húztam ki magamat a dolog alól. sőt a feleségem sem. Ebben az esztendőben feleségemmel együtt 650 munkaegységet teljesítettünk eddig. Csak kenyérgabonából négy kilót osztottunk, ml 26 mázsát kaptunk. Ennyi búzám tisztán sohasem volt. Az évvégi zárszámadásig legalább nyolcszázra szaporítjuk munkaegységeinket. Kukoricából három kilót számolunk egy.egy munkaegységre. Így kukoricánk 24 mázsa lesz. Cukorból 30 dekát számolunk egy munkaegységre, ami azt jelenti. hogy két mázsa 40 kiló cukrot viszek haza a szövetkezetből. Ez a szép eredmény nagyrészt annak köszönhető, hogy a feleségem is állandóan résztvett a munkában. Nem is cserélnénk fel a szövetkezeti életet az egyéni gazdálkodással! Ma tol aj. sí József, a vasmegyeri Micsurin tsz. tagja. Garda István 24.800 forintja A jánkmajtisi termelőszövetkezetekben a jó munka meghozta gyümölcsét. Bőven jut a tagoknak s ezt kormányunk mostani intézkedései, kedvezményei is elősegítették. Például a Dózsa termelőszövetkezet tagjainak a 10 százalékos beadási kedvezmény azt jelenti, hogy különböző terményféieségek- ből 104 mázsa búzának megfelelő mennyiségű terménnyel oszthatnak többet a tagoknak. A Dózsa termelőszövetkezetben 6 kiló kenyérgabonát osztanak egyegy munkaegységre. Tóth Ferenc termelőszövetkezeti tag, aki 350 munkaegységet ért el július végéig, 21 mázsa búzát, 5 mázsa 25 kiló árpát, 1 mázsa 75 kiló Zabot vitt haza és körülbelül jut majd 3.5 múzsa burgonya, ugyanannyi kukorica, 70 kiló cukor, 175 kiló gyümölcs, 14 múzsa takarmány és 1700 forint Is családjának. Ez a jövedelem a háromtagú családnak gondnélkilli életet jelent. A Petőfi termelőszövetkezet tagjai előreláthatólag az 5 kilő búza, 2 kiló árpa, 1 kiló zab mellé munkaegységenként 3 kilő kukoricát, ugyanannyi burgonyái,40 deka cuk. rőt, 4 kiló almát vihetnek haza. Garda István körülbelül 500 munkaegységet ér el a gazdasági évben. Ez azt jelenti, hogy 25 mázsa búza, 10 mázsa árpa, 5 mázsa zab. 15 mázsa kukorica, ugyanannyi burgonya, 2 mázsa cukor 20 mázsa alma és 2000 forint ezévl jövedelme Garda István családjának. Az összes juttatások értéke szabadpiaci árat számolva, körülbelül 24 ezer 800 forintra rúg. A tiszaszalkai Dózsa tsz. tagjai kizárták soraikból az ellenséget A nap letűnt a láthatáron. A Tiszaszalkához tartozó Bag-ta- hyán két terhes szekér gördül be a szövetkezeti portára. Mindegyiken mákgubó szürkélik. A megrakott szekeret a Dózsa termelőszövetkezet növénytermelő brigádjának tagjai követik. Szorgos kezek nyomán csakhamar üres lesz a szekér. A munka végeztével nem igyekeznek hazafelé az emberek, megállnak egy kis időre beszélgetni. így szokott ez lenni mostanában. Bacsó József a hangadó. S különös dolgokat mond el. — Mi csak dolgozunk, dolgozunk — kezdte nagyhangon Bacsó József, — a nyáron már any- nyit mentem, mint még soha soha életemben! semmiért! Hiába van itt ez a mák is meg egyéb is, mire arra kerül a sor, hogy adni kéne, akkor nincs belőle jóformán semmi. Elviszi a beadás, meg a gépállomás. Kell nekünk traktor, meg szövetkezet? Mi a nyavalyának?! A nagyhangú beszélgetésre Danes Sándor is odamegy a kis csoporthoz. Danes Sándor eleinte érdeklődve hallgatja a beszédet, hisz maga is azok között van, akik ki akarnak lépni a csoportból. Aztán, ahogy Bacsó ajkán folyt a szó — úgy sötétedett el Danes Sándor tekintete. „Miket beszél ez itten“ ... morogta magában. Bacsó József a nagy beszédben észre sem vette, hogy egyre szaporodtak a jelenlévők. Folytatta tovább mondókáját. — ígérik itt, hogy így lesz, meg úgy lesz, s a végén úgy járunk, hogy „nesze semmi, fogd meg jól. ..“ Itt van rajtam ez a rossz ruha — húzogatja magán a megkopott nadrágot, — maholnap lemegy rólam. Nem tudok másikat venni! Nincs miből. Tavaly se futotta, most se fogja. Volt én- ra.itam valamikor ilyen ruha? soha! — így fröcsköli a szót, hinti az elégedetlenség szavát. Célja világos: vakondok módjára feltúrni a csoportot aztán szétug- rasztani. Ezzel nem csak azt érné el, hogy megakad a falu fejlődése, hanem visszakapná földjét, "vümölcsösét, melyet aztán kiad na harmadosba. Dolog nélkül lehetne ismét élni. Az embereket megzavarta Bacsó beszéde, néhányan bólogatnak, igazat adnak neki. A beszélgetők között ott van Keresztesi elvtársnő is, a pártvezetőség tagja. Idáig hallgatott — de most éppen szólni készül. — Azonban megelőzi őt Danes Sándor aki méreggel telve, s csodálkozva hallgatta Bacsót. — Te itt rongyolódtál le köztünk a szövetkezetben?! — Itt én! — lép közelebb Bacsó Danes Sándorhoz. — Még egy inget se tudok magamnak venni mióta csoporttag vagyok. Danes Sándor dobbant a lábával, talán azért, hogy nagyobb súlyt szerezzen szavának. — Ez nem igaz! Akárhogy mondod is, nem igaz! Hisz tavaly zárszámadáskor is tele kamrád volt. Magadnak is, meg a családodnak is vettél ruhát! Nagy figyelemmel hallgatják Danes Sándort, s emlékezni kezdenek: tényleg úgy volt. Most már Keresztesi elvtársnő is belekapcsolódik a beszélgetésbe. — Emlékeznek még arra hogy Bacsó Sándor a tavalyi zárszámadáskor mennyi mindent kapott?! Annyi terménye volt, hogy még eladásra is jutott jócskán. Hisz csak búzából 28 mázsát mértünk neki! Árpából meg, ha jól emlékszem, több mint 30 mázsát! Cukrot is felül kapott egy mázsán, pénzt meg több mint 4.000 forintot számláltunk a markába. Ezt nem lehet letagadni! Több ember ajkát hagyja el a helyeslő igen. — Hát elfelejtették már maguk ki Bacsó József! — folytatta tovább Keresztesi elv társnő. Elfelejtették azt, hogy ki Bacsónak a sógora? Kozák Gyula a volt csendőr...! Balázsinál — fordul egy középkorú vékony asszony,'::! felé — maga se tudja, hogy ki Bacsó József? Nem emlékszik már arra, hogy 6 napot dolgozott nála csak azért, mert egy hold földet felszántott magának?! — Ez így volt — helyesli Balázsiné. — Meg itt van Varjú József, meg Laczkó Sándor, a Bacsó földszomszédja: még valamelyik nap is emlegették, hogy Bacsó minden tavasszal odébb, a szomszédok felé szántotta földjét egy barázdával. Igaz? — int Varjú és Laczkó felé. — Igaz! Ezt aztán már nem bírta tovább hallgatni Bacsó József. A tagok felháborodott kiáltásaitól követve elrohant. Keresztesi elvtársnő a többiek helyeslése mellett aztán így folytatta: — így van ez, az igazságot nem bírja hallgatni. Hazudni, az ellenség nyelvén beszélni tud! Az ilyen ember nem való közénk! Zárjuk ki mert csak megmételyezi a többieket is! Itt van Danes Sándor. Mostmár legalább ő is látja: hazudik Bacsó, azt akarja, hogy a csoport felbomoi- jon, s ne legyen jó a dolgozó parasztok élete! Ezért hitette el Danes Sándorral is, hogy nem kap annyit a termelőszövetkezettől, amennyiből megélhet. Danes Sándor pedig 471 munkaegységre idáig már kapott 17 mázsa 84 kiló búzát, 9 mázsa 89 kiló árpát. És a számítások szerint munkaegységenként jut: burgonyából 4 kiló, tengeriből 2 és fél kiló, szénából 1 kiló. mákból 20 deka, cukorból 30 deka almából 2 kiló, káposztából 2 kiló, és 10 forint. Danes Sándor 5 holdján sohasem termett volna ennyi. Egyénileg gazdálkodó korában nem is gondolt ilyen nagy jövedelemre. Bacsó ezt a szebb, jobb életünket akarta elvenni. A beszélgetés valamennyi résztvevője helyesel. — Azt javaslom — folytátta Keresztesi elvtársnő, — írjunk egy kérvényt, ame yben kijelentjük: csoportunk nem oszlik fel, ezt csak ellenségeink akarták. Ml továbbra is itt, együtt akarunk dogozni! — Jó lesz! — hangzik az emberek ajkán, s mindjárt alakítanak egy bizottságot, amely megírja a kérvényt. Fél ói a leforgása alatt 31 ember aláítása bizonyítja és követeli: továbbra is a szövetkezetben maradnak. S az olyanokat, mint Bacsó ki kell zárni a csoportból! A kérvényt legelsőnek Danes Sándor, írta alá. Papp Júlia, a megyei pártbizottság ágii. prop. osztályának munkatársa. Aggilác’Iős munka a csengfferi járásban A csengerí járás dolgozói örömmel és lelkesedéssel fogadták a pár! határozata nyomán készült üj kormányprogrammot. A járás dolgozói figyelmesen tanulmányozták a programmot. a megjelenő új rendeleteket, s ehhez sok segítséget adtak pártszervezeteink népnevelői. Agitátoraink azonnal megmagyarázzák, mennyivel növelik a termelőszövetkezet, a tagság, s az egyénileg dolgozó paraszt jövedelmét az új rendelkezések. A szívós felvilágosító munka eredményét mutatja az is, hogy jó ütemben halad járásunk területén a eséplési. beadási munka. A pátyodl Vörös Nyíl tsz. népnevelői már a nyári munkák végzésénél is példát mutattak. Egyetlen népnevelő sem hiányzott igazolatlanul, munkájukat becsülettel elvégezték. Példamutatásuk sok követőre talált, s ez hozzájárult ahhoz, hogy az aratás-cséplési mun. kában is élen jártak a szövetkezel tagjai. 165 hold búzavetést 10 kaszás öt nap alatt aratott le, s így a szövetkezet a cséplést július 30-ra be is fejezte. Az egyénileg gazdálkodókkal való szoros kapcsolat !s hozzásegítette a Vörös Nyíl tagjait ahhoz, hogy a eséplési munkát, s a beadás teljesítését határidő előtt teljesíthette, s így a pátyodi Vörös Nyíl megelőzte két versenytársát: a szamosangyalosi Kossuth és a csengerujfalut Haladás tsz.t. A Vörös Nyíl kommunistái kis- gyüléseken vitatták meg: mit jelent a szövetkezetnek a 10 százalék beadási ’kedvezmény. Jagos elvtárs. a szövetkezet elnöke elmondotta a kisgyülésen, hogy a 10 százalékos kedvezmény 25.3 mázsa búzával. 220 kiló árpával, 460 kiló burgonyával, 680 kiló szemeskukoricával, s 19.4 mázsa napraforgóval növeli a: szövetkezet vagyonát. Ez azt jelenti, hogy egy tagnak — búzaegységre átszámítva — 56 kiló búzával növekszik munkaegysége. A pátyodl Vörös Nyíl-bari már szétosztották a kenyérgabonát. Egy munkaegységre 5.50 kiló jutott. Szép jövedelmet hozott ez Barna Miklós tsz. tagnak, aki 515 munkaegysége után 28 mázsa 32 kiló búzát kapott. Varga Sándor, aki negyedmagával dolgozott, 55 mázsa búzát vitt haza, Virág Mihály pedig 51 mázsát, amiből 30 mázsát szándékszik szabadpiacon értékesi- teni. Meg is jegyezte Virág elvtárs: „Amikor Madarasi földbirtokosnál cselédeskedtem, 5 év alatt sem kaptam ennyi terményt”. Népnevelőink összehasonlítják a csoporttagok és az egyénileg dolgozó parasztok jövedelmét, így mutatva meg a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit. Népnevelőink így érvelnek: Gajdics Ignác 9 holdas középparaszt. 22 mázsa búzája termett, s beadási kötelezettségének teljesítése után 11 mázsa búzája maradt. Ha még ebből kivesz, szűk a vetőmag s a család szükségletét, nem sok marad szabadpiacra. Ezzel szemben Virág elvtársnak 30 mázsa jut a szükségleten felül arra, hogy szabadpiacon értékesítse. Kishódos termelőszövetkezeti községben a népnevelők agitációs munkájukban bátran támaszkodnak az Uj Élet tsz. eredményeire. Az agitátorok széleskörben tudatosítják. hogy a 10 százalékos beadási kedvezmény búzából 33 mázsát, napraforgóból 22 mázsát, burgonyából 7.5 mázsát jelent — ennyivel osztanak többet a tagoknak. Ezeket az adatokat, eredményeket használja fel munkájában GuzI Sándor a pártszervezet egyik kis- ffiüléselőadója. Guzi Sándor kis. gyűléseken elmondja, hogy csupán a vízkár megtérítése tagonként 23 kiló búzát, 15 kiló napraforgót jelent. A jó felvilágosító munka eredménye, hogy a község dolgozói a tsz. kezdeményezésére versenyt indítottak, amelyben vállalták. hogy a község valamennyi dől. gozójrt augusztus 20-ra, alkotmányunk ünnepének tiszteletére teljesíti az állam iránti kötelezettségét. A nemes verseny eredményeként a község dolgozd augusztus 4-re búzából. rozsból, árpából, szénából már eleget tettek kötelességüknek. Forcsalma község pártszervezetének népnevelői is állandóan tanulmányozzák pártunk és kor- raáyzatunk rendelkezéseit. Nagy figyelemmel olvassák az adókedvezményről, az ingyenes állatorvosi ellátásról, a beadási engedményről hozott kormányhatározatokat. Számokkal bizonyítják agitátoraink, hogy ezek mit jelentenek a község minden egyes dolgozója számára. Kiszámították és ismertették, hogy az adókedvezmény a községnek 420 ezer forintot, egy-egy családnak 5-600 forint kedvezményt jelent. Ez a kedvezmény pedig egy- egy család egy hónapi szükségletének fedezésére elegendő. Komoly összegeket tesz ki a tszcs-k gépállomással szemben fennálló tartozásának elengedése is. A Rákóczi tsz-nél 10 ezer. a Dózsa tsz.nél 15 ezer forint tartozás elengedését jelenti az űj korma ny- programm. Porcsalraa szövetkezeti község dolgozóinak nagy kedvezményt jelent a tavalyi hátralékok elengedése is. A kedvezmény a községben 6 vagon termény szabadpiaci értékesítését jelenti, s Cibere Vince tsz. tagnak ez a kedvezmény 4 mázsa >wízával több részesedést jelent. A községi pártszervezeteit agitátorainak munkáját segíti az is, hogy a járás vezető funkcionáriusai is tartanak kisgyüléseket. állandó felvilágosító munkát végeznek. Tapasztalataikat, jó módszereiket felhasználják a község agitátorai, megtanulják a rétegagitá- ció, a személyhez szóló agitáció fontosságát és helyes alkalmazását. A járási pártbizottság ezek alapján dolgozza fel a járás agitációs érveit és közli a pártszervezetek népnevelőivel. Ezek az eredmények azonban nem jelentik azt, hogy járásunk területén nincsenek hibák az agitációs munkák végzésében. Súlyos hiba, hogy egyes pártszervezetek vezetői lebecsülik az agitációs munka, a tömegekkel való szoros kapcsolat jelentőségét. Szilágyi és Tóth elvtársak, a csász- lól pártszervezet vezetőségi tagjai úgy vélekedtek, hogy nincs szükség felvilágosító munkára. Nem tartottak értekezletet a kisgyüléselöadök, a népnevelők részére, így elszakadtak a tömegektől, nem hallották $ meg azok hangját, nem ismerték véleményüket. így aztán Nagy Imre elvtárs beszéde után sikerült az ellenségnek teret nyerni, s félremagyarázni a kormány programmját. A csengeri községi pártbizottság, az alapszervezetek, s így az agitátorok sem ismerték fel azonnal feladatukat. Nem folyt agitációs munka a községben, pedig <■ > igen nagy szükség lett volna Az ellenség ezt gyorsan reiija-'ználta: Medgyesi Elemér, Juhoi yrv*ád 35 holdas kulákok, Éliás József volt horthysta alezredes nyiltan tér. jesztették hazugságaikat, különböző rémhíreket. S úgy érezve, hogy most már feljött az ő napjuk, nagy dinom-dánomot csaptak a földmüvesszövetkezet italmérésében. Itt lett volna feladatuk a népnevelőknek megmutatni a dolgozók előtt az ellenség igazi arcát. Csak Rákosi elvtárs beszéde után eszméltek fel a község pártszervezetei és népnevelői. Bár a feladatok végrehajtásában mutatkozik ered. ményesség. azonban még mindig nem beszélnek arról, hogy a tavalyi hátralék elengedése több mint 15 vagont jelent különféle terményből a községnek. A járási pártbizottság, éppen ezeknek a hibáknak tanulságai alapján legfontosabnak tartja a politikai felvilágosító munka színvonalának állandó emelését, a népnevelők harcos helytállásának foko. zását, az, ellenség leleplezése, visz- szaszorítása érdekében. Veszprémi József járási ágit.prop. titkár.
