Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-12 / 188. szám

1X-8-AÜÖÜSZ1U3 12. SZERDA NÉPLAP l’i Najgyen Todorinov mégis szövetkezeti tag marad Irta; KRUM GRIGOROV 1'elszállt a köd és a kis bolgár falu déli határát körülfo­gó hegyek oldalán megolvadt a hó. A termelőszövetkezet tagjai kimentek a mezőre. Megkezdő­dött a munka. Éjjel-nappal zúg­tak a traktorok és a vetőgépek nyomában könnyű porfelhő szállt az ég felé. Egy hónappal a vetés után hamvasszöld szőnyeg lepte el a földeket, dúsan nőtt a fű is és hófehér szirmok hullottak a virágzó gyümölcsfákról. Aztán beköszöntött a nyár s a mezőn sárgulni kezdett a gabona. Najgyen Todorinov nehezen szánta rá magát a nagy lépésre, hogy megváljon a szövetkezettől. Világéletében dolgos, takarékos ember volt, Mégsem sikerült zöld­ágra vergődnie a múltban. Ha a szorgos munka után ismét kudarc érte, csak összeszorította fogát és keserűen mondta: — így van ez mindig. .. sze­gény embert még az ág is húzza. Najgyen buzgalommal kezdte meg munkáját a szövetkezetben, azt remélte, hogy ott jobb lesz. Sosem várta meg. míg a brigád- vezető hívja, gyakran figyelmez­tette feleségét is: — Ideje a mezőre indulni, asz- szony. Még itthon ér bennünket a napfelkelte. Najgyen minden este feljegyez­te elvégzett munkaegységeit. Egyszer aztán úgy adódott, hogy Najgyent a másik brigádba osztották be kisegíteni. El is vé­gezte a rábízott munkát, hanem a brigádvezető nem vett tudomást azokról a munkaegységekről, amelyeket Najgyen az előző bri­gádnál szerzett. Akkor nem szólt semmit, de amikor másodszor, aztán harmadszor is megtörtént ugyanez, már nem tudta meg­állni, hogy ki ne fakadjon: — Ingyen nem dolgozom! — mondta felháborodva a brigádve­zetőnek. Petko, a brigádvezető először mentegetőzni kezdett, különböző nehézségekre hivatkozott, de ami­kor látta, hogy Najgyent nem le­het meggyőzni, ráripakodott: — Mit értesz te ehhez?! Alig, hogy beléptél a termelőszövetke­zetbe. máris követelőzői. Najgyen először jelentést akart tenni erről az elnöknek vagy a párttitkárnak, de miután elmon­dotta Kirónak, az egyik állatte­nyésztőnek az esetet, meggondol­ta magát. — Gyere csak, beszélgessünk egy kicsit, — mondta Kiró, ez a rendetlen külseiű ember és kö­zelebb haiolt Najgyenhez. Az istállóban a lovak porosak, áoolatlanck voltak, mint a gaz­dájuk. Najgyen elhúzta a száját, amikor körülnézett. Nem tetszett neki ez a rendetlenség, de amikor Kiró beszélni kezdett, hirtelen el­felejtette a lovakat. — Hallottam, hogy becsapott téged ez a Petko. — Igen. becsapott! De majd p végére járok ennek a dolognak.- dörmögte Najgyen. — Na, az után iárhatsz! — ne­vetett gúnyosan Kiró. — Ne is reméld, hoev a vezetőség neked cd igazat. Nem sok keresnivalónk van nekünk itt, én tudom. És meglátod, én sem takarítom so­káig a trágyát ezeknek. — Hogy-hogy ezeknek? Hiszen minden közös a gazdaságban ... — Közös, igen — a munka, — de nem az elosztás!... Hallottad, hogy ebben az évben semmit sem adnak a munkaegységekért? — Még hogy nem adnak? — Úgy ám! Elszedi az állam az egész termésünket. Najgyen nagyon elgondolkozott ezeken a dolgokon. Ha ez így igaz, akkor neki valóban nincs mit keresnie a szövetkezetben. És még azon a napon megírta a be­adványt, amelyben kérte, enged­jék kilépni a szövetkezetből. * Egy alkalommal, amikor a vezetőség kiment a földekre megnézni, hogyan folyt a munka, odament Najgyenhez a párttitkár és megkérdezte tőle: — Igaz, hogy Petko három munkaegységet nem írt be neked? Najgyen gyanakodva tekintett rá és csak kis idő múlva vála­szolt: — Hogyne volna igaz!. .. Ta­núkkal is bizonyíthatom. — És miért nem jelentetted ezt a vezetőségnek? Hiszen ha tudtuk volna, már rég helyrehoz­tuk volna a hibát. Komoly em­ber vagy, szeretsz dolgozni, a fe­leséged is szorgalmas asszony. A brigádja semmi pénzért sem haj­landó megválni tőle ... Néhány nap múlva megkezdő­dött az aratás. Najgyen bár beje­lentette kilépését, azért csakúgy résztvett az aratásban, mint más munkában azelőtt. Egyik reggel csodálkozva hallotta, hogy Petkot leváltották és most egyszerű ara­tóként dolgozik egy másik bri­gádban. „No lám, úgylátszik, mégsem egészen úgy áll a dolog, ahogy azt Kiró mondta'1 — gondolta magában Najgyen. S már az is megfordult a fejében: talán elha­markodva cselekedett, amikor be­jelentette, hogy kilép a termelő- szövetkezetből . Egyszer csak a párttitkár és a termelőszövetkezet elnöke lépett oda hozzá: — Nagyszerűen dolgozol, Naj­gyen. Senki sem gondolná, hogy egyik lábaddal már kívül vagy a termelőszövetkezeten. — Hát én nem is tudom. Majd meglátjuk, mi lesz, — felelte el­gondolkozva. — Csak azt szeret­ném tudni, igaz-e, hogy semmit sem kapunk a ledolgozott mun­kaegységek fejében? — Micsoda? Hát ezt az ostoba­ságot ki találta ki? — csudálko- zott a párttitkár. — Kicsit vársz és magad is meggyőződhetsz ró­la. Sok fecsegést elfujt már a szél, elfujia ezt is ... * Az araiás végefelé kelle­metlen eset történt: elpusztult a termelőszövetkezet egyik legjobb lova. Máról holnapra történt és mindenki csodálkozott ezen az érthetetlen eseten. Najgyen elgondolkozott. —Csak nem csinált valamit az a gazem­ber Kiró? — Szeretett volna szól­ni, nézzenek utána, nem ő ártott-e annak a lónak? De aztán mégsem szólt, mert hiszen semmi biztosat nem tudott. Befejeződött az aratás. Zsákok­kal megrakott kocsik robogtak a begyüjtőhely felé, fellobogózták a házakat, mindenfelől az aratók vidám dala és nevetése hangzott ... És eljött az a nap is, amikor a termelőszövetkezet elnöke beje­lentette: — Elvtársak, ma kifizetjük a ledolgozott munkaegységeket. Az elnök tekintetével valakit keresett a tömegben, amikor a cséplőgép mellett meglátta Naj­gyent, fejével intett neki: — Siess a zsákokért, Najgyen, hívd a feleségedet is . .. Mennyi munkaegységed van?... — ötszáz körül... — felelte Najgyen. — Igen. És az annyit jelent, hogy 2000 kilogramm gabona jár neked. A szövetkezet gabonaraktárá­ban Najgyen felesége szélesre tárta a zsákok száját. Egyik zsá­kol a másik után töltötték meg. * Ezután már kevesebb volt a mezei munka és a vezetőség ülés­re hívta össze a tagokat. Többek között Najgyen kilépésének ügye is megvitatásra került. A gyűlés előtti éjszakán sokáig beszélgetett a Todorinov házas­pár. Az asszony a szövetkezetét védte. Najgyen is egyetértett ve­le, csak szégyellt volna visszalép­ni. Legjobban azonban mégis­csak az bántotta, hogy felült Ki­ró hazugságainak. Hiszen bebizo­nyosodott, hogy ennek a gazem­bernek minden szava hazugság volt. — Látod, Najgyen, kár volt el­hamarkodni ezt a dolgot, — szólt az asszony. — Az lesz a legjobb, ha holnap mindent elmondasz a gyűlésen. Legalább azt is meg­tudják, milyen ember ez a Kiró, aki közéjük furakodott. A gyűlésen, amikor megkérdez­ték Najgyent, van-e valami mon- rtanivalóia a kilépéssel kapcso­latban, beszélni kezdett: — Elvtársak, még soha nem él­tem ilyen jómódban, mint most és soha eszembe se jutott volna kilépni a szövetkezetből, ha ez az ember rá nem beszél! — és a te­rem legsötétebb sarkában meghú­zódó Kirora mutatott. — Ö ha­zudta nekem, hogy nemsokára feloszlik a szövetkezet és nem fi­zetik ki a munkaegységeket... és az az érzésem, hogy a ló is az ő hibájából pusztult el. Kiró hiába igyekezett mentege­tőzni, senki sem hallgatott rá, mert nemcsak Najgyen ismerte már őt, hanem a többiek is. aki­ket szintén megpróbált a szövet­kezet ellen buitogatni. Az érte­kezleten napvilágra került az is, hogy a ló gyomrában drótot ta­láltak az orvosok, amikor felbon­colták. Ez csakis Kiró jóvoltából történhetett. Kirot még akkor egyhangúan kizárták a szövetkezetből, mint ellenséget és kártevőt. A gyűlés végétért. Az emberek azonban még nem mentek haza. Örömmel vették körül Najgyent, aki mégis közöttük maradt és keményen szorítottak vele kezet. Szép jövedelemre számítónak az őri Petőfi tsz. tagjai Az őri Petőfi (ennelőszüvetkezet- hen szorgos munka folyik. Késett a cséplőgép, s most kezdtek néhány napja hozzá a Jcsépiéshez. Minden erejüket latbavetik a tsz. tagjai, hogy minél előbb jelenthessék, hogy befejezték a cséplést. hogy teljesí­tették a beadási kötelezettségüket. A Petőfi tagjai szeretnek dol­gozni. Ezt mutatják a munkaegy­ségek is. Nem semmiért van Már­ton Józsefnek 300-nál több munka­egysége, és még igen sok tagnak a 300 körül. A jó munkának meg lesz az eredménye is. Búzából is, l ragból is szép termésátlagot értek­ei, úgyhogy kenyérgabonából (1-7 kilót osztanak szét munkaegysé- genkint. Még szebb termést vál­nak burgonyából, kukoricából, cu­korrépából. Kukoricájukat négyszer kapálták meg. s legalább 45 má­zsás termést várnak. Burgonyájuk is négyszer tisztult meg a gyom­tól. nem is lesz nagy megterhelés a földnek a 100—120 mázsás átlag­termés. Mindenből szép termésük van Szép termése van a 20 hold gyü­mölcsösüknek. 7 hold szőlőjüknek is. Ott nem hagyják abba a mun­kát még a cséplés idejére sem. Mindig kell valamit csinálni: kár­tevőket figyelni, permetezni, ka­pálni és még főbb apróbb, de fon­tos munkát. Nem ijednek meg a nehézségektől. Hiába próbálkozott a kuiákság félrevezetni a Petőfi tagjait, hogy lépjenek ki a tsz-ből, csupán néhány' lógóst tudtak meg­győzni. de ezzel nem érték el cél­jukat a kulákok. A becsületes ta­gok nem sajnálják a lógósokat, s úgy határoztak: nem várják meg, amíg júszántukból kilépnek. Cso- po rí értekezleten túvolítják el eze­ket a tsz-ből. Ha pedig azok ma­radnak benn. akik szeretnek dol­gozni, szeretik a termelőszövetke­zetet, akkor még szebb eredménye­ket tudnak elérni. Tnmáni Hú itdoi\ őr.. A szovjet nép egyliaiig-uan helyesli a párt és a kormány politikáját Moszkva (TASzSz): A hatalmas Szovjetország minden részén megvitatják a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa által elfogadott törvényt, amely a Szovjetunió 1953. évi állami költségvetéséről és a mezőgazdasági adóról szól, valamint G. M. Malenkovnak a Szovjetunió Legfelső Tanácsa ülésszakának záróülésén elmon­dott beszédét, A szovjet nép egy- hangúan helyesli a párt és a kor­mány politikáját. Erről tanúsko­dik az ország különböző vidékei­ről érkezett számos jelentés, ame­lyet a „Pravda“ közöl. Nagy sikerrel ünnepelték a Szovjetunió Legfelső Tanácsa 5. ülésszaka munkájának napjait a Donyec-medence bányászai is. Az 1—2. számú „Szmoljanka“ bánya bányászai határidő előtt teljesí­tették nyolc hónapra kijelölt ter­melési feladataikat. Nagy lelkesedés uralkodik a kolhozfalvakban is. A Rjazany- területi Baturino faluban, Naza­rov kolhozelnök ezeket mondta: Egyhangúan helyeseljük a szovjet állam új költségvetését, amelynek célja szovjet emberek életének további javítása. A mezőgazdasá­gi adóról szóló új törvényt a falu összes kolhozparasztjai lelkesen helyeselték. Amint Jerevánból jelentik, Szovjet-örményország kolhozpa­rasztsága is nagy érdeklődéssel tanulmányozta az ülésszak anya- gát. Átnyújtották Kim ír Szén marsallnak az állami zászlórendet és az aranycsillag-érmet Phcnjan (TASzSz): Phenjanban augusztus 9-én átnyújtották Kim ír Szén marsallnak, a koreai nép­hadsereg főparancsnokának az állami zászlórendet és az arany­csillag-érmet. Kim ír Szén mar­sallnak a koreai ncp honvédő há­borújában a győzelem biztosítása terén szerzett kiváló érdemeiért ,.a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság hőse“ címet adomá­nyozták. Hadifogolyhazatelepités Észak-Koreúbon és az „ENSz haderőknél"... Peking (Uj Kína): A hazatért amerikai és angol hadifoglyok hangsúlyozzák: jó bánásmódban volt részünk a koreaiak és a kí­naiak fogságában. Fred Painton, az „United Press“ tudósítója augusztus 7-én ezt írta: egy 23 éves amerikai ka­tona kijelentette, a jó bánásmód miatt „nehezére esett otthagyni a hadifogolytábort“. A hazatérő hadifoglyok a jó bá­násmód eredményeként vala­mennyien jó egészségnek örven­denek. Még Hansen, az „United Press“ tudósítója is, — aki hír­hedtté vált a koreai-kínai őrizet­ben lévő hadifoglyok „bántalma­zásáról“ terjesztett koholmányai miatt, — kénytelen volt augusz­tus 9-i tudósításában beismerni, hogy a hazatért amerikaiak ,.jó- kedvűek és úgylátszik, jó egész­ségben vannak“. A hazatérő napbarnított arcú amerikai, angol és más nemzeti­ségű hadifoglyok igen kedves em­léket visznek magukkal, amely megörökíti hadifogságuk egyik híres eseményét: a múlt év no­vemberében Pjoktonban tartott táborok közti olimpiát. Az olim­piáról beszámoló, jól szerkesztett könyv minden egyes betűjét hadi­foglyok írták hadifoglyok számá­ra és az ő kérésükre adta ki a könyvet a táborhatóság. A könyv minden sora bizonyít-' ja, hogy az amerikai, az angol és más nemzetiségű hadifoglyok env iékezetében mindvégig élni fog a hadifogolytáborok barátságos légköre. Ilyesmit nem lehet be-« csületes emberek szívéből kitö­rölni. Saját szavaikkal tesznek erről tanúbizonyságot a táborok közti olimpiáról beszámoló könyvben. Keszon (Uj Kína: „72 óra hosz- szat nem kaptunk ivóvizet“ —1 mondották a Panmindzsonba visz- szatért koreai-kínai hadifoglyok. Csi Csing-Ming, a hazatelepí­tett kínai hadifoglyok egyike, akinek az amerikai őrök május 18-án mindkét lábát eltörték, a következőket beszélte el: „Az amerikaiak május 18-án kénysze­ríteni akartak, hogy menjünk Tajvanra. Amikor ezt megtagad­tuk, ütlegelni kezdtek bennünket.“ Elmondotta, hogy ugyanaznap öt másik fogolytársát is nyomorékká tették. A szombaton visszatért kínai népi önkéntesek között súlyos be­tegek is voltak. A hazatértek elkeseredetten tépték le magukról az ameri­kaiaktól kapott rongyokat. A ko­reai-kínai vöröskereszt képviselők ruhát, cigarettát és konzervet osztottak szét a hazatértek kö­zött. Augusztus 20-án, Alkotmányunk ünnepén kezdődik a Tervkölcsön hetedik sorsolása Mind több és több azoknak a dolgozóknak a száma, akik az ál- lamkölcsön-sorsolások alkalmá­val a boldog nyertesek soraiba lépnek. Az ötéves tervkölcsön he­tedik sorsolása újabb lehetőség arra, hogy még tovább növeked­jék a boldog nyertesek tábora. Augustus 20-án, az Alkotmány ünnepén délelőtt 10 órakor a bu­dapesti margitszigeti szabadtéri színpadon kezdődik a Tervköl- csön-kötvények hetedik sorsolása, majd 20-án, délután 3 órakor, 21-én és 22-én délután 2 órakor, 23-án pedig délelőtt 10 órakor a Zeneművészeti Főiskolán folyta­tódik a sorsolás. Augusztus 20-án a margitszigeti szabadtéri színpadon ünnepélyes megnyitó előzi meg a sorsolást. Az ötéves tervkölcsön hetedik húzásán az eddigieknél jóval na­gyobb összeg, mintegy 97 millió forint kerül kisorsolásra. Az előre meghatározott sorsolási tervezet szerint ugyanis a törlesztésre ki­sorsolt kötvények száma sorsolás­ról sorsolásra növekszik. Most a nyeremény- és kamatozó kötvé­nyek közül együttesen 348.000 da­rabot húznak ki törlesztéssel, 76.500 darab kötvény pedig nye­reménnyel kerül kisorsolásra. — Ennek megfelelően nyeremények­re 30.7 millió forintot, törleszté­sekre pedig 66.4 millió forintot fizetnek ki. A nyeremények között kisorso- lúsra kerül egy darab 100.000 fo­rintos főnyeremény, tizenkét da­rab 50.000 forintos, huszonöt da­rab 25.000 forintos, hatvannégy darab 10.000 forintos és százki- lencven darab 5.000 forintos nagy nyeremény, 4.300 darab ezerfo­rintos, 9.400 darab ötszázforintos és 62.508 darab háromszázforinlos nyeremény. A 100.000 forintos főnyeremény a sorsolás utolsó napján, augusz­tus 23-án, vasárnap kerül kisor­solásra. A. nyíregyházi rádió műsora A szerda esti műsor: Görbe tükör. I A csütörtök reggeli műsor: Reg. Az élesztő és az ecet. — Népdalmű- geli figyelmeztető.. — Szórakoztató sor. — Hírek. — Röviden a Tervező zene. — Hírek. — Az nevet lecr.iob- Jrodáról. — Riport: Bealkonyul a kis- ban . .. Elbeszélés* — Tüske — Ri- királvoknak — Lapszemle. Ikamazi cséplömunívósok. Riport

Next

/
Thumbnails
Contents