Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-11 / 187. szám

J NÉPLAP 1953 AUGUSZTUS 11, KEDD G. M. Malenkov elvtárs beszéde a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésén (Folytatás a 3. oldalról.) saság, a béke és a demokrácia egész tábora elért a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a békéért, az új világháború elhárításáért vívott harcban. Keleten megszűnt a vérontás, amelynek szörnyű sok emberélet esett áldozatául és amely a leg­komolyabb nemzetközi bonyodal­mak veszélyét rejtette magában. A világ népei kitörő örömmel fogadták a koreai fegyverszünet aláírását és joggal tekintik azt a békeszerető erők győzelmének. A béke és a demokrácia tábora több mint három éven át harcolt a koreai háború megszüntetésé­ért. A fegyverszünet aláírása meg­koronázta e harcot. Az embermil­liók arata olyan hatalmas és ha­tékony erővé lett, hogy az agresz- szorok kénytelenek számolni vele. Az agresszív körök — háborút robbantva ki Koreában — abban reménykedtek, hogy sikerül térd­re kényszeríteniök a koreai né­pet. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen háborút in­dító intervenciósok azonban elszámították magukat. Nem tudták megtörni a hős koreai | népet. Háborús kalandba kezdve, az in­tervenciósok arra számítottak, hogy céljukat villámgyors csa­pással és minden különös erőfe­szítés nélkül elérik. A valóságban ez máskép alakult. Az interven­ciósok hosszú véres háborúba bo­nyolódtak és miután emberben és hadianyagban nagy veszteségedet szenvedtek, alaposan megtépazo- dott katonai tekintélyük, kényte­lenek voltak lemondani hódító terveikről. Ahogyan azt mondani szokták, gyapjúért mentek és megnyírva tértek vissza. A koreai nép harca az inter­venciósok és a Li Szin Man- klikkhez tartozó bérenceik ellen, bebizonyította, hogy a szabadság és a haza függetlensége iránti odaadás hatalmas állhatatosságot, bátorságot és tömeges hősiességet szül. A koreai nép, amelyre a mo­dern imperializmus leghatalma­sabb katonai gépezete zúdult, le- győzhetetlenné vált, mert az igaz ügyért küzdött. Sohasem tűnik el az emberek emlékezetéből a dicső kínai népi önkéntesek nemes hős­tette sem, akik segítségére siettek a koreai népnek. Erre a hőstettre nemcsak a hatalmas kírmi nép, de az egész haladó emberiség büszke. A Szovjetunió népei teljes szi­vükből üdvözlik a koreai és a kínai népet a fegyverszünet el­érése alkalmából. A feladat most az. hogy biztosítsuk az újjászüle­tett békés életet a sokat szenve­dett koreai népnek, amely nagy áldozatok árán védelmezte meg jogát, hogy rendelkezhessék sa­ját sorsával, országának sorsával. Mi, szovjet emberek, forrón óhajtjuk, hogy a dicső koreai nép élete békében virágozzék. A Szovjetunió segíti a koreai népet, hogy behegeszthesse a háború okozta súlyos sebeket. A kormány elhatározta, hogy egymilllárd rubelt juttat azon­nal Korea szétrombolt gazda­sági életének újjáteremtésére. Meggyőződésünk, hogy a Legfelső Tanács egyhangúlag helyesli ezt a döntést. Nyugaton a Szovjetuniónak a békés politika .folytatásában meg­nyilvánuló következetessége és állhatatossága meghiúsította a berlini provokációs kalandot. A berlini kaland szervezői messzemenő célokat követtek. Az volt a céljuk, hogy elnyomják Németország demokratikus erőit, szétzúzzák a Német Demokrati- kus Köztársaságot, amely a ne­met nép békeszere tő erőinek tá­masza, Németországot militarista állammá tegyék, Európa_ közepén újjáélesszék a háborús tűzfészke.. Kétségtelen, hogy ha a Szovjetunió nem lenne kitartó és állhatatos a béke érdekeinek védclmezésében, a berlini kaland igen komoly nemzetközi következményekre vezetett volna. Ezért kell úgy tekinteni a berlini kaland felszámolását, mint a bé­ke ügyének fontos győzelmét. A Szovjetuniónak a nemzetkö­zi feszültség enyhítéséért vívott harc terén elért sikereihez tarto­zik a szomszéd államokkal való viszony megjavítása. A vala­mennyi ország békés együttmű­ködésének fejlesztésére törekvő szovjet kormány különös jelentő­séget tulajdonít a Szovjetunió és a szomszédos államok közötti kapcsolatok megszilárdításának. E kapcsolatoknak az igazi jószom­szédság színvonalára való fel­emelése: ez az a cél, amelynek megvalósítására törekszünk és fogunk törekedni. A Szovjetunió­nak nincs területi követelése egyetlen állammal szemben sem, így egyetlen szomszédos állam­mal sem. Külpolitikánk megin­gathatatlan alapelve minden or­szág — legyen az nagy vagy kicsi _ nemzeti szabadságának és szu­verénitásának tiszteletbentartása. Magától értetődik, hogy a különb- ség országunk és néhány szom- szédos állam társadalmi és gazda­sági rendszere között nem lehet akadálya a baráti kapcsolatok megszilárdulásának. A szovjet kormány a maga részéről lépéseket tett a jó- szomszédi barátság megerősí­tésére ezekkel az államokkal kapcsolatban és most az a kérdés, hogy kormányaik ke- szek-e tevékenyen hozzájá­rulni a barátság megteremté­séhez nem puszta szavakkal, de tettekkel, olyan barátság megteremtéséhez, amely kölcsönös gondoskodást tételez fel a béke és országaink biztonsága megszilárdításáról. Déli szomszédunk Írón. Három és fél évtized tapasztalatai bebi­zonyították, hogy a Szovjetunió és Irán érdeke a kölcsönös ba­rátságos együttműködés, A szov­jet-iráni kapcsolatoknak nymo­don szilárd alapja van, ami lehe­tővé teszi a két fél közötti kap­csolatokban felmerülő ^érdesek kölcsönös megelégedésre történő megoldását. Jelenleg a Szovjet­unió kezdeményezésere tárgyalá­sok folynak bizonyos határkérdé­sek rendezéséről és a kölcsönös pénzügyi igényekről. Reméljük, hogy a tárgyalások sikeresen ér­nék véget. , ,, Nemrégiben kölcsönösen elő­nyös alapon megállapodás jött létre a két ország közti áruforga- lom növeléséről. Az iráni kor- j mánytól függ. hogy a szovjet-ira- | ni viszony a jószomszédi viszony útján, a gazdasági és kulturális kapcsolatok szélesítése utján fej­lődjék. . . Á Szovjetunió éÉ Afganisztán viszonya változatlanul szilárd es azt a kölcsönös érdekek tisztele,- bentartása jellemzi. Ez előnyös feltételeket teremt országaink kapcsolatainak további szilárdítá­sa számára. Mindenki emlékszik még an a a nvilatkozatra, amelyet a szov­jet kormány a török kormánynak tett. Ez a nyilatkozat megteremti a lényeges előfeltételeket a jó­szomszédi viszony fejlesztéséhez, természetesen akkor, ha a török fél a maga részéről kellő erőfe­szítéseket tesz ebben az irányban. Törökország és a Szovjetunió vi­szonyának javulása feltétlenül hasznára válna mindkét félnek c- fontos hozzájárulást jelentene a Fekete-tenger körzeti biztonság megszilárdításának ügyéhez. A Finnországhoz fűződő kap­csolatok terén a Szovjetunió mindkét ország érdekeiből mdul ki. 1950-ben ötéves gazdasági egyezményt írtunk alá. Ezt ké­sőbb kiegészítettük az 1952—1955. évi áruforgalmi egyezménnyel. Ez jelentékenyen kiterjesztette a Szovjetunió és Finnország gazda­sági kapcsolatait. A Szovjetunió és Finnország barátsági, együttműködési cs kölcsönös segélynyújtási szer­ződése megfelel mindkét or­szág érdekeinek és a béke és a biztonság megszilárdítását segíti elő Európa északi ré­szében. A szerződés jó alapul szolgál a jószomszédi viszony kialakításá­hoz. Szükséges, hogy e szerződést ne csak a ml kormányunk, ha­nem Finnország kormánya is tö­retlenül végrehajtsa. A szovjet kormány — az álta­lános feszültség enyhítésére töre­kedve — beleegyezett az Izrael állammal való diplomáciai kap­csolatok helyreállításába. Ezzel kapcsolatban figyelembe vette, hogy Izrael kormánya kötelezett­séget vállalt, hogy „Izrael nem vesz részt semmilyen szövetség­ben vagy egyezményben, amely­nek agresszív céljai vannak a Szovjetunióval szemben“. Remél­jük, hogy a diplomáciai kapcso­latok helyreállítása elő fogja se­gíteni az együttműködést a két állam között. Alaptalanok egyes külföldi la­pok kijelentései, amelyek szerint az Izraellel való diplomáciai kap­csolatok helyreállítása állítólag a Szovjetunió és az arab országok közötti kapcsolatok gyengülésére vezet. A szovjet kormány tovább­ra is erősíti az arab államokkal való baráti kapcsolatokat. Kormányunk kezdeményezést tett abban az irányban, hogy hosszas szünet után nagykövete­ket cseréljen Jugoszláviával és Görögországgal. Arra számítunk, hogy ez megfelelő rendeződésre vezet a két országgal való vi­szonyban és hasznos eredménye­ket hoz. Semilyen tárgyi ok sincs, amely megakadályozhatná a Szovjetunió és Olaszország viszonyának meg­javítását. Természetesen az álla­mok közötti kancsolatok csak ak­kor erősödhetnek, ha a kölcsönö­sen vállalt kötelezettségeket telje­sítik. A kedvezően fejlődő szov­jet-olasz kapcsolatok esetén Olaszország nagy nehézségekkel küzdő ipara jelentős támaszra ta­lálhatna az államaink közötti gaz­dasági kapcsolatok javulásában. Kölcsönösen előnyös egyezmény alapján Olaszországot elláthat­nánk szénnel és gabonával és ipara számára megrendeléseket biztosíthatnánk. Ném kétséges, hogy ez elősegítené az olasz nép életszínvonalának javulását. Minden ország ncpei remény­kednek abban, hogy a koreai fegyverszünet aláírása fontos hozzájárulás a béke és a biz­tonság megerősítésének ügyé­hez, mindenekelőtt a Távol- Keleten. Ezzel kapcsolatban aktuális je­lentőséget nyer az összes távolke­leti államok közötti kapcsolatok rendezése és közöttük a Japán­nal való kapcsolatok rendezése. Ezen az úton komoly akadályok mutatkoznak, mert az Amerikai Egyesült Államok megszegték a szövetségesek között a háború alatt és a háború után kötött egyezményeket és Japán nemzeti függetlenségének elfojtására, ka­tonai támaszponttá alakítására irányuló politikát folytatnak. A japán nemzet egészséges erői egy­re inkább felismerik: le kell küz- deniök a fennálló akadályokat és meg kell védelmezniök az ország nemzeti függetlenségét. Megértik, hogy csak ilyen úton lehet bizto­sítani hazájuk békés fejlődését, a szükséges külpolitikai és a megfelelő gazdasági kapcsolato­kat, a szomszédos államokkal. — Azok a léoésck. amelyeket Japán ezen az úton tesz. a Szovjetunió és minden békeszerető nép együttérzésével és támogatásával találkoznak. Keleten a béke megszilárdítása szempontjából nagyjelentőségű olyan nagy állam állásfoglalása, mint amilyen India. India jelentékenyen hozzájá­rult a bekeszerető országok­nak a koreai háború meg­r-'úrt;‘ósét sTo’gá’ó erőfesz1­tcscihcz. Indiához fűződő kap­csolataink erősödnek, kultu­rális és gazdasági kapcsola­taink fejlődnek. Reméljük, hogy a továbbiakban India és a Szovjetunió kapcso­latai a barátságos együttműködés jegyében tovább erősödnek és fejlődnek. A Szovjetunió nagy jelentősé­get tulajdonít annak, hogy Pa­kisztánhoz fűződő kapcsolataink sikeresen fejlődtek. Biztosítottuk a két állam mindenoldalú kap­csolatainak megszilárdulását. Ez kétségtelenül pozitív szerepet fog játszani az ázsiai béke tartóssá- tétele szempontjából. A szovjet kormány követke­zetesen folytatta a gazdasági kapcsolatok kiszélesítésének politikáját a külföldi orszá­gokkal. Növekszik azoknak az orszá­goknak száma, amelyekkel a Szovjetuniónak kereskedelmi kap­csolatai vannak, ugyanakkor nö­vekszik a Nyugat és Kelet orszá­gaival lebonyolított áruforgalom is.-. Kereskedelmi egyezményeket kötöttünk Franciaországgal. Finn­országgal, Iránnal, Dániával. Gö­rögországgal, Norvégiával, Svéd­országgal, Argentínával, Izland- dal, fizetési egyezményt Egyip­tommal. Sikeresen haladnak a tárgyalások több más állammal is. Szándékunk, hogy még na­gyobb állhatatossággal kövessük a Szovjetunió és a külföldi álla­mok áruforgalma fejlesztésének vonalát. Érthetők és idejénvalók több ország üzleti köreinek törekvései arra, hogy a nemzetközi árufor­galom útjából elhárítsanak min­denfajta megkülönböztető intéz­kedést, amely szűkíti a világke­reskedelmet. Régóta megérett a szükségesség, hogy helyreálljanak a normális kereskedelmi kapcso­latok az olyan országok között, amelyek számára az árucserefor­galom szilárd hagyomány. Min­denki, aki helyesen úgy véli, hogy a gazdasági kapcsolatok fejlesz­tése a béke erősítésének ügyét szolgálja, szükségszerűen elősegíti a nemzetközi kereskedelem egész­ségesebbé válását. A Szovjetunió kormánya első­rendű jelentőséget tulajdonít a demokratikus tábor országaival való kapcsolatok további megerő­sítésének. Ezeket a kapcsolatokat a szoros együttműködés és az igazi testvéri barátság jellemzi. Hatalmas és megbonthatatlan barátság fűzi össze a Szovjet­uniót a Kínai Népköztársa­sággal; gyors ütemben cs je­lentős mértékben növekednek c két ország gazdasági és kul­turális kapcsolatai. Bővül és erősödik a Szovjet­unió sokoldalú együttműkö­dése Lengyelországgal, Cseh­szlovákiával. Romániával. Ma­gyarországgal. Bulgáriával, Albániával, a Mongol Népköz- társasággal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal. Állandóan erősödnek baráti kap­csolataink a Német Demokrati­kus Köztársasággal; a Szovjet­unió segítséget és támogatást nyújt és nyújt továbbra is a Né­met Demokratikus Köztársaság­nak, amely az egységes, békesze­rető, demokratikus Németország­ért folyó harc támasza. A demo­kratikus tábor egyik döntő előnye — és ebben elvileg különbözik az imperialista tábortól, :— hogy nem marcangolják belső ellentétek és harcok, hogy erejének és haladá­sának döntő forrása a demokrati­kus tábor valamennyi országának érdekeiről való kölcsönös gondos­kodás és a szoros gazdasági •»gyüttmüködés. Éppen ezért a demokratikus tábor orszá­gainak baráti kapcsolatai és testvéri együttműködésük tö­retlenül fejlődni és erősödni fog. A Szovjetuniónak és az egész de­mokratikus tábornak a békéért! vívott tevékeny és céltudatos hah* ca bizonyos eredményekkel járt. A nemzetközi helyzetben bizo­nyos változás történt. A feszült­ség fokozódásának hosszas idő­szaka után, a háború utáni evekben elő­ször vált erezhetőve a nem­zetközi légkör enyhülése. Az emberek százmillióiban egyre inkább szilárdul a remény, hogy meg lehet találni az utat a vitás és megoldatlan kérdések rendezé­séhez. Ez tükrözi a népeknek , a tartós és állandó békére való mélységes törekvését. Feltétlenül látni kell azonban, hogy vannak erők, amelyek a nemzetközi feszültség enyhülésé­nek politikája ellen cselekszenek, megpróbálják mindenáron meg­hiúsítani ezt a politikát. Éppen ezért volt a huzavona a koreai fegyverszüneti tárgyalásokon, ezert létesülnek katona felvonu­lási területek Nyugat-Németor- szagban és Japánban, ezért szer- veznek provokációkat a demo­kratikus tábor országai ellen, ezért folyik az atomzsarolás poli - tikája. Az agresszív körök makacsul szembeszállnak a nemzetközi helyzet enyhülésével, meit félnek, ha az események, alakulása ezen a vonalon halad, akkor csökkenteni kell a fegyver-» kezési hajszát, amely hatalmas profitot hoz a fegyvergyárosok­nak és mesterségesen tartja fenn az ipar foglalkoztatottságát. Resz- ketnek mesés profitjaikért. Ezek a körök attól is félnek, hogy a nemzetközi légkör feszültségének, enyhülése esetén újabb és újabb embermilliók értik meg, hogy az. északatlanti tömb, amelyet állító­lag védelmi célokra hoztak létre, a valóságban a béke ügyének leg­nagyobb veszedelme. Az agresz- sziv körök arra is számítanak, hogy míg most, a főszült nemzőt- közi helyzetben az északatlanti tömböt belső harc és ellentmon­dások mardossák, addig e fe­szültség enyhülése a tömb szét­esésére vezethet. Teljesen nyilvánvaló, hogy a bekeszerető erők mellett a világ­ban működnek olyan erők, ame­lyek túlságosan odakötötték ma­gukat a nemzetközi helyzet ki­élezésének politikájához. Ezek az erők háborúra alapozzák számí­tásaikat, a béke nem felel meg nekik. A feszültség enyhülését szerencsétlenségnek tekintik. Ka­iandoruton haladnak és agresszív politikát folytatnak. E politika szolgálatába állítot- tak az úgynevezett „hidegháború stratégiáját“ és a nemzetközi pro­vokációk minden fajtáját A nemzetközi kapcsolatok története’ nem látott még olyan méretű ak­namunkát, olyan durva beavat­kozást az államok belügveibe, olyan rendszeres nemzetközi pro­vokációkat, amilyeneket mostaná­ban folytatnak az agresszív erők, A dolog odáig jutott, hogy egyes amerikai körök a kor­mánypolitika színvonalára emelték a szuverén országok törvényes kormányai elten folyó aknamunkát, E célból az Egyesült Államok költségvetéséből hatalmas össze­geket juttatnak arra, hogy a tár- sadalom söpredékéből diverzáns bandákat toborozzanak. E ban­dákat azután a demokratikus or­szágokba küldik, hogy ott kárte­vő munkát végezzenek. E célból kormányszervezetek hálózata lé­tesült, E szervezetek egymásután követik el a nemzetközi provoká­ciókat, a bekeszerető országok "1- Ieni erőszak és a gyűlölet kultu­szai propagálják. Jellemző, hogy az Egyesült. Ál­lamok elnöke mellett működő ..pszichológiai háború kérdéseivel foglalkozó bizottság" éppen ak­kor tette közzé hivatalos jelenté­sét. midőn lehetőség nyílt a nem­zetközi helyzet komoly enyhíté­sére. Egy gondolat, egy követ­keztetés hatja át ezt az egész dokumentúmot: az Egyesült Álla­(Foly/atás az 5. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents