Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-11 / 187. szám
A mai számban SZÁMVETÉS KÉKEN (7. old.) - A TISZALÖKI TÁNCSICS T. SZ. C'S-BEN 10 KILÖN FELÜL JUT EGY-EGY MUNKAEGYSÉGRE A GABONÄBOL (7. old.). — TAKARÉKOSSÁGI MOZGALOM A TISZAVASVÁRI ZSlLlPÉPlTKEZÉSNÉL (8. old.). AZ MDP SZABOLCS-SZ ATMÄR MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁN AK LAPJA / X. ÉVFOLYAM 187. SZÁM. ARA 50 FILLER 11)53 AUGUSZTUS 11. KEDD G. M. Malenkov elvtárs beszéde a Szovjetunió Legfefső Tanácsának ülésén az ipar és a mezőgazdaság feladatairól, a szovjet nép anyagi jólétének további emeléséről, a szovjet kormány békepolitikájáról, Korea újjáteremtésének segítéséről s arról, hogy a hidrogén-bomba nem az Egyesült Államok monopóliuma G. iff. Malenkov elvtárs beszéde Moszkva, aug. 8. (TASzSz) Augusztus 8-án a Nagy Kreml Palotában befejezte munkáját a Szovjetunió Legfelső Tanácsának 5. ülésszaka. A Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács együttes ülésén a küldöttek és a vendégek melegen köszöntötték a Moszkva, aug. 8. (TASzSz) Augusztus 8-án tartotta záróülését a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ötödik ülésszaka. Az ülésen beszédet mondott G. M. Malenkov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, akit valamennyi jelenlévő viharos éljenzéssel fogadott. .Alább következik beszédének szövege: — Küldött elvtársak! Az állami költségvetés tervezete, amelyet a kormány a Szovjetunió Legfelső Tanácsa jelen ülésszaka elé terjesztett megvitatásra, teljesen biztosítja a népgazdaság fejlesztését szolgáló feladatok pénzellátását 1953-ban, annak az ötödik ötéves tervnek harmadik évében, amelynek teljesítése nagy lépés lesz előre a kommunista társadalom országunkban való felépítésének útján. Az állami költségvetés tükrözi a szovjet kormány és pártunk politikáját, amely a szocialista népgazdaság fejlesztésére és szakadatlan felvirágoztatására irányul. Az 543.357 millió rubelre rúgó i f'ltségvetési összbevételek túl- r»' >mó rcsze — 86 százaléka' — az iparból, a mezőgazdaságból és a népgazdaság más ágaiból származik. A költségvetési kiadásokban viszont a legnagyobb tétel a népgazdaság pénzellátása. Az 1953. évi költségvetés 192.5 milliárd rubelt irányoz elő a népgazdaság fejlesztésére, vagyis az Összes költségvetési kiadások több mint 36 százalékát, szemben, a multévi 178.8 milliárd rubellel. A költségvetési előirányzatok mellett a népgazdasági tervnek megfelelően ugyanerre a célra fordítjuk a vállalatok és gazdasági szervek majdnem 98 milliárd rubelnyi saját anyagi eszközét, amely jövedelmükből és más forrásokból képződött. Ilymódon á népgazdaság finanszírozására ebben az évben összesen több mint 290 milliárd rubelt Indítanák, szemben az 1952. évi 265 milliárd rubellel. Ezzel kapcsolatban szem előtt kell tartani, hogy a végrehajtott árcsökkentés következtében a rubel vásárlóereje növekedett és ’ következésképpen a népgazdaság finanszírozásának mértéke reálisan még inkább növekedett. ■ A népgazdaság fejlesztésére előirányzott anyagi eszközök biztosítják a társadalmi termelésnek, mint a nép jóléte további fellendítése és országunk védelmi képessége még fokozottabb erősítése alapjának szakadatlan növelését. Az állami költségvetés tükrözi a szovjet állam gondoskodását a dolgozók anyagi és kulturális élet- színvonalának töretlen emeléséről. A közoktatási, egészségvédelmi, szociális és kulturális, a nyugdíjakat szolgáló kiadások, valamint a lakosságnak a kölcsönök nyomán jutó kifizetések ebben kz esztendőben 139.5 milliárd rubelt tesznek ki az 1952. évi 129.6 milliárd rubellel szemben. Ezenkívül a költségvetés terhére kiadásokat irányoztunk elő az állami kiskereskedelmi árak leszállítására. — Ezek a kiadások évenkint több mint 46 milliárd rubeles hasznot biztosítanak a lakosságnak. Több más intézkedés is közvetlenül szolgálja a nép anyagi jólétének emelését. A lakosság az idei év költ - ■ Meséül I ("“ze'icn ’37 v Hard rubelt, a költségvetés összes kiadásainak több mint 36 százalékát kapja, szemben az elmúlt évi 147 milliárd rubellel. A dolgozók ugyanakkor személyes jövedelmükből, adók és illetékek, valamint kölcsönjegyzés formájában 65 milliárd rubellel, azaz az elmúlt évinél 21 milliárd rubellel kevesebbel járulnak hozzá a költségvetéshez. Ilymódon ebben az évben a munkások, kolhozparasztok, alkalmazottak 127 milliárdda! többet kapnak majd a költségvetésből, mint amennyivel személyes jövedelmükből hozzájárulnak. A lakosság 1952-ben 61 milliárd rubellel kapott többet, mint amennyivel a költségvetéshez hozzájárult. Az állami költségvetés 110.2 milliárd rubelt irányoz elő honvédelmi kiadásokra. Ez az összeg a költség- vetés valamennyi kiadásának 20.8 százaléka az 1952. évi 23.6 százalékkal szemben. A kormány, midőn az említett összeget javasolja a honvédelmi kiadásokra, abból indul ki, hogy kötelességünk fáradhatatlanul tökéletesíteni és szilárdítani a szov-i jet fegyveres erőket, hogy megóvjuk hazánk biztonságát és készek legyünk pusztítóan visszaverni az agresszort, ha megkísérelné megzavarni a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége népeinek békés életét. i. Az ipar és a mezőgazdaság területen előttünk álló halaszthatatlan feladatokról és a nép an> ági jólétének további emelését szolgáló intézkedésekről Elvtársak! A költségvetés megtárgyalásával kapcsolatosan szeretnék szólani az ipar és a mező- gazdaság terén felmerülő néhány halaszthatatlan feladatról, amelyeknek megoldása lehetővé teszi, hogy sikeresebben hajtsuk végre fő feladatunkat: a munkások, kolhozparasztok, értelmiségiek, valamennyi szovjet ember anyagi jóléte további emelésének biztosítását. Az 1953-as év első félévének, valamint az 1951. és 1952. évek gazdasági eredményei azt mutatják, hogy iparunk sikeresen teljesíti az ötödik ötéves terv feladatait. Az 1953. évi ipari termelés körülbelül két és félszerese lesz a háborút megelőző 1940. évinek. A nehézipar alapvető ágai termelésének emelkedését a következő. adatok jellemzik: 1953-ban több mint 38 millió tonna acélt termelnek, vagyis több mint kétszerannyit, mint 1940-ben; szenet több mint 320 millió tonnát bányásznak, vagyis 93 százalékkal többet, mint 1940- ben; kőolajat több mint 52 millió tonnát termelnek ki, vagyis majdnem 70 százalékkal többet, mint 1940-ben; cementet több mint 16 millió tonnával termelnek többet, vagyis majdnem háromszorany- nvit, mint 1940-ben; villamosenergiát 133 milliárd kilowattórát termelnek, vagyis 2.8-szer többet, mint 1940-ben. A vegyipar termelése 1953-ban, 1940-hez képest, háromszorosára növekszik, a gépek ■ és berendezések gyártása 3.8-szeresére. Ami a közszükségleti cikkek termelését illeti, a következő kép áll előttünk: 1953-ban 5.300,000.000 méter pamutszövetet termelnek, vagyis 34 százalékkal többet, mint ! 940-ben; gyapjúszövetet több mint 200 millió métert, vagyis körülbelül 70 százalékkal többet, mint 1940-ben; selyemszövetet több mint 400 millió métert, vagyis több mint ötszörannyit, mint 1940-ben; cukrot 3,600.000 tonnát, vagyis majdnem 70 százalékkal többet, mint 1940-ben; állati zsiradékot 400.000 tonnát, vagyis majdnem 80 százalékkal az állati zsiradékipar termelésének háború előtti színvonala felett. Ezek az adatok szembetűnően tanúskodnak iparunk sikereiről. Ismeretes, hogy a párt az ország iparosításának ügyét a nehézipar — a kohászat, a fűtőanyag- és energetikai ipar fejlesztésével, a hazai gépgyártás fejlesztésével kezdte. Éneikül nem is lehetett volna beszelni hazánk önállóságának biztosításáról. A párt szilárdan és tántoríthatat- lanul tartotta magát vonalához a trockisták és a jobboldali kapitulálok és árulók elleni harcban, akik ellenezték a nehézipar építését és követelték, hogy az eszközöket a nehéziparból a könnyűiparba irányítsuk. Ezeknek a javaslatoknak az elfogadása forradalmunk pusztulását, országunk pusztulását jelentette volna, mert fegyvertelennek bizonyultunk volna a kapitalista környezettel szemben. Emlékeznek az elvtársak, hogy milyen volt iparunk, amikor a párt célul tűzte ki az ország iparosítását. A párt XIV. kongresszusa előtt, az 1924—1925. gazdasági évben a Szovjetunióban csak 1,868.000 tonna acélt öntöttek, mindössze IS millió 520.000 tonna szenet bányásztak, a villamoserőművek hárommilliárd kilowattóra villamosenergiát sem termeltek. Vas és színesfémek termelése, szén(Folyfafás a 2. oldalon) (Vit&Q, pro-LeJáfiai fí Ifit fit /- kormánypáholyokban megjelenő s G. M. Malenkovot, V. M. Molo- i tovot, N. Sz. Hruscsovót, K. ,1. ) Vorosilovot, N. A. Bulganyint, L. M. Kaganovicsot, A. I. Mikojant, M. Z. Szaburovot, M. G. Pervuhint. A Szovjetunió* 1953. évi állami költségvetésének vitájában felszólalt Jan Kalnberzin küldött (Lett SzSzK). Ezután G. M. Malenkov, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke kapott szót. — Nagy figyelemmel hallgatott beszédét többízben szakította meg viharos, hosszas taps. G. M. Malenkov felszólalása után lezárult a Szovjetunió 1953. évi állami költségvetésének vitája. Arszenyij Zverjev, a Szovjetunió pénzügyminisztere zárszavában kijelentette, hogy a Szovjetunió Minisztertanácsa megvizsgálja és tekintetbe veszi a küldöttek felszólalásában elhangzott mo-j-gyzéseket és * felvetett * kérdéseket. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa 544 milliárd 264 millió 720 ezer rubeles bevételi, 530 milliárd 532 millió 48 ezer rubeles kiadási összeggel hagyta jóvá a Szovjetunió 1953. évi állami költségvetését. A bevételek 13 milliárd 732 millió 672 ezer rubellel haladják meg a kiadásokat. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa egyhangúlag elfogadta a Szovjetunió 1953. évi állami költségvetéséről szóló törvényt. Ezután jóváhagyták a mezőgazdasági adóról szóló törvényt, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének törvényerejű rendeletéit és módosították a Szovjetunió alkotmánya 126. cikkelyének szövegét.
