Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-11 / 187. szám

A mai számban SZÁMVETÉS KÉKEN (7. old.) - A TISZALÖKI TÁNCSICS T. SZ. C'S-BEN 10 KILÖN FELÜL JUT EGY-EGY MUNKAEGYSÉGRE A GABONÄBOL (7. old.). — TA­KARÉKOSSÁGI MOZGALOM A TISZAVASVÁRI ZSlLlPÉPlTKE­ZÉSNÉL (8. old.). AZ MDP SZABOLCS-SZ ATMÄR MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁN AK LAPJA / X. ÉVFOLYAM 187. SZÁM. ARA 50 FILLER 11)53 AUGUSZTUS 11. KEDD G. M. Malenkov elvtárs beszéde a Szovjetunió Legfefső Tanácsának ülésén az ipar és a mezőgazdaság feladatairól, a szovjet nép anyagi jólétének további emeléséről, a szovjet kormány békepolitikájáról, Korea újjáteremtésének segítéséről s arról, hogy a hidrogén-bomba nem az Egyesült Államok monopóliuma G. iff. Malenkov elvtárs beszéde Moszkva, aug. 8. (TASzSz) Augusztus 8-án a Nagy Kreml Palotában befejezte munkáját a Szovjetunió Legfelső Tanácsának 5. ülésszaka. A Szövetségi Ta­nács és a Nemzetiségi Tanács együttes ülésén a küldöttek és a vendégek melegen köszöntötték a Moszkva, aug. 8. (TASzSz) Augusztus 8-án tartotta záró­ülését a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának ötödik ülésszaka. Az ülésen beszédet mondott G. M. Malenkov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke, akit vala­mennyi jelenlévő viharos éljen­zéssel fogadott. .Alább következik beszédének szövege: — Küldött elvtársak! Az állami költségvetés tervezete, amelyet a kormány a Szovjetunió Legfelső Tanácsa jelen ülésszaka elé ter­jesztett megvitatásra, teljesen biz­tosítja a népgazdaság fejlesztését szolgáló feladatok pénzellátását 1953-ban, annak az ötödik ötéves tervnek harmadik évében, amely­nek teljesítése nagy lépés lesz előre a kommunista társadalom országunkban való felépítésének útján. Az állami költségvetés tükrözi a szovjet kormány és pártunk po­litikáját, amely a szocialista nép­gazdaság fejlesztésére és szaka­datlan felvirágoztatására irányul. Az 543.357 millió rubelre rúgó i f'ltségvetési összbevételek túl- r»' >mó rcsze — 86 százaléka' — az iparból, a mezőgazdaságból és a népgazdaság más ágaiból szár­mazik. A költségvetési kiadások­ban viszont a legnagyobb tétel a népgazdaság pénzellátása. Az 1953. évi költségvetés 192.5 milliárd rubelt irányoz elő a nép­gazdaság fejlesztésére, vagyis az Összes költségvetési kiadások több mint 36 százalékát, szemben, a multévi 178.8 milliárd rubellel. A költségvetési előirányzatok mel­lett a népgazdasági tervnek meg­felelően ugyanerre a célra fordít­juk a vállalatok és gazdasági szervek majdnem 98 milliárd ru­belnyi saját anyagi eszközét, amely jövedelmükből és más for­rásokból képződött. Ilymódon á népgazdaság finanszírozására eb­ben az évben összesen több mint 290 milliárd rubelt Indítanák, szemben az 1952. évi 265 milliárd rubellel. Ezzel kapcsolatban szem előtt kell tartani, hogy a végrehajtott árcsök­kentés következtében a rubel vásárlóereje növekedett és ’ következésképpen a népgazda­ság finanszírozásának mértéke reálisan még inkább növekedett. ■ A népgazdaság fejlesztésére előirányzott anyagi eszközök biz­tosítják a társadalmi termelés­nek, mint a nép jóléte további fellendítése és országunk védelmi képessége még fokozottabb erősí­tése alapjának szakadatlan növe­lését. Az állami költségvetés tükrözi a szovjet állam gondoskodását a dolgozók anyagi és kulturális élet- színvonalának töretlen emeléséről. A közoktatási, egészségvédelmi, szociális és kulturális, a nyugdí­jakat szolgáló kiadások, valamint a lakosságnak a kölcsönök nyo­mán jutó kifizetések ebben kz esztendőben 139.5 milliárd rubelt tesznek ki az 1952. évi 129.6 mil­liárd rubellel szemben. Ezenkívül a költségvetés terhére kiadásokat irányoztunk elő az állami kiske­reskedelmi árak leszállítására. — Ezek a kiadások évenkint több mint 46 milliárd rubeles hasznot biztosítanak a lakosságnak. Több más intézkedés is közvetlenül szolgálja a nép anyagi jólétének emelését. ­A lakosság az idei év költ - ■ Meséül I ("“ze'icn ’37 v Hard rubelt, a költségvetés összes kiadásainak több mint 36 százalékát kapja, szemben az elmúlt évi 147 milliárd ru­bellel. A dolgozók ugyanak­kor személyes jövedelmükből, adók és illetékek, valamint kölcsönjegyzés formájában 65 milliárd rubellel, azaz az el­múlt évinél 21 milliárd rubel­lel kevesebbel járulnak hozzá a költségvetéshez. Ilymódon ebben az évben a mun­kások, kolhozparasztok, alkalma­zottak 127 milliárdda! többet kap­nak majd a költségvetésből, mint amennyivel személyes jövedel­mükből hozzájárulnak. A lakos­ság 1952-ben 61 milliárd rubellel kapott többet, mint amennyivel a költségvetéshez hozzájárult. Az állami költségvetés 110.2 milliárd rubelt irányoz elő honvédelmi ki­adásokra. Ez az összeg a költség- vetés valamennyi kiadásának 20.8 százaléka az 1952. évi 23.6 száza­lékkal szemben. A kormány, midőn az említett összeget javasolja a honvédelmi kiadásokra, abból indul ki, hogy kötelességünk fáradhatatlanul tö­kéletesíteni és szilárdítani a szov-i jet fegyveres erőket, hogy megóv­juk hazánk biztonságát és készek legyünk pusztítóan visszaverni az agresszort, ha megkísérelné meg­zavarni a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége népei­nek békés életét. i. Az ipar és a mezőgazdaság területen előttünk álló halaszthatatlan feladatokról és a nép an> ági jólétének további emelését szolgáló intézkedésekről Elvtársak! A költségvetés meg­tárgyalásával kapcsolatosan sze­retnék szólani az ipar és a mező- gazdaság terén felmerülő néhány halaszthatatlan feladatról, ame­lyeknek megoldása lehetővé te­szi, hogy sikeresebben hajtsuk végre fő feladatunkat: a munká­sok, kolhozparasztok, értelmisé­giek, valamennyi szovjet ember anyagi jóléte további emelésének biztosítását. Az 1953-as év első félévének, valamint az 1951. és 1952. évek gazdasági eredményei azt mutat­ják, hogy iparunk sikeresen tel­jesíti az ötödik ötéves terv fel­adatait. Az 1953. évi ipari termelés körülbelül két és félszerese lesz a háborút megelőző 1940. évinek. A nehézipar alapvető ágai ter­melésének emelkedését a követ­kező. adatok jellemzik: 1953-ban több mint 38 millió tonna acélt termelnek, vagyis több mint kétszerannyit, mint 1940-ben; szenet több mint 320 millió tonnát bányásznak, vagyis 93 százalékkal többet, mint 1940- ben; kőolajat több mint 52 millió tonnát termelnek ki, vagyis majd­nem 70 százalékkal többet, mint 1940-ben; cementet több mint 16 millió tonnával termelnek többet, vagyis majdnem háromszorany- nvit, mint 1940-ben; villamosener­giát 133 milliárd kilowattórát ter­melnek, vagyis 2.8-szer többet, mint 1940-ben. A vegyipar terme­lése 1953-ban, 1940-hez képest, háromszorosára növekszik, a gé­pek ■ és berendezések gyártása 3.8-szeresére. Ami a közszükségleti cikkek termelését illeti, a következő kép áll előttünk: 1953-ban 5.300,000.000 méter pamutszövetet termelnek, vagyis 34 százalékkal többet, mint ! 940-ben; gyapjúszövetet több mint 200 millió métert, vagyis körülbelül 70 százalékkal többet, mint 1940-ben; selyemszövetet több mint 400 millió métert, vagyis több mint ötszörannyit, mint 1940-ben; cukrot 3,600.000 tonnát, vagyis majdnem 70 száza­lékkal többet, mint 1940-ben; ál­lati zsiradékot 400.000 tonnát, vagyis majdnem 80 százalékkal az állati zsiradékipar termelésé­nek háború előtti színvonala fe­lett. Ezek az adatok szembetűnően tanúskodnak iparunk sikereiről. Ismeretes, hogy a párt az ország iparosításá­nak ügyét a nehézipar — a kohászat, a fűtőanyag- és energetikai ipar fejlesztésé­vel, a hazai gépgyártás fej­lesztésével kezdte. Éneikül nem is lehetett volna beszelni hazánk önállóságának bizto­sításáról. A párt szilárdan és tántoríthatat- lanul tartotta magát vonalához a trockisták és a jobboldali kapitu­lálok és árulók elleni harcban, akik ellenezték a nehézipar építé­sét és követelték, hogy az eszkö­zöket a nehéziparból a könnyű­iparba irányítsuk. Ezeknek a ja­vaslatoknak az elfogadása forra­dalmunk pusztulását, országunk pusztulását jelentette volna, mert fegyvertelennek bizonyultunk vol­na a kapitalista környezettel szemben. Emlékeznek az elvtársak, hogy milyen volt iparunk, amikor a párt célul tűzte ki az ország ipa­rosítását. A párt XIV. kongresszusa előtt, az 1924—1925. gazdasági évben a Szovjetunióban csak 1,868.000 ton­na acélt öntöttek, mindössze IS millió 520.000 tonna szenet bá­nyásztak, a villamoserőművek hárommilliárd kilowattóra villa­mosenergiát sem termeltek. Vas és színesfémek termelése, szén­(Folyfafás a 2. oldalon) (Vit&Q, pro-LeJáfiai fí Ifit fit /- kormánypáholyokban megjelenő s G. M. Malenkovot, V. M. Molo- i tovot, N. Sz. Hruscsovót, K. ,1. ) Vorosilovot, N. A. Bulganyint, L. M. Kaganovicsot, A. I. Mikojant, M. Z. Szaburovot, M. G. Pervu­hint. A Szovjetunió* 1953. évi állami költségvetésének vitájában fel­szólalt Jan Kalnberzin küldött (Lett SzSzK). Ezután G. M. Ma­lenkov, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke kapott szót. — Nagy figyelemmel hallgatott be­szédét többízben szakította meg viharos, hosszas taps. G. M. Malenkov felszólalása után lezárult a Szovjetunió 1953. évi állami költségvetésének vi­tája. Arszenyij Zverjev, a Szovjet­unió pénzügyminisztere zárszavá­ban kijelentette, hogy a Szovjet­unió Minisztertanácsa megvizs­gálja és tekintetbe veszi a kül­döttek felszólalásában elhangzott mo-j-gyzéseket és * felvetett * kér­déseket. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa 544 milliárd 264 millió 720 ezer rubeles bevételi, 530 milliárd 532 millió 48 ezer rubeles kiadási összeggel hagyta jóvá a Szovjet­unió 1953. évi állami költségveté­sét. A bevételek 13 milliárd 732 millió 672 ezer rubellel haladják meg a kiadásokat. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa egyhangúlag elfogadta a Szovjet­unió 1953. évi állami költségveté­séről szóló törvényt. Ezután jóvá­hagyták a mezőgazdasági adóról szóló törvényt, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének tör­vényerejű rendeletéit és módosí­tották a Szovjetunió alkotmánya 126. cikkelyének szövegét.

Next

/
Thumbnails
Contents