Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-08 / 185. szám

2 NÉPLAP 19cS AUGUSZTUS 8, SZOMBAT Megvédik szövetkezetüket a nyírvasvári tsz* becsületes tagjai Hossáfsélds a Néplap cikkéhes, Sa|á( magam Is tapasztaltam Simon iftgepisz romboló munkáját A „Néplap“' augusztus 6-i szá­ma „Leplezze le a soraiba fura- kodott ellenséget az ófehértói gépállomás pártszervezete““ cím­mel ír arról, hogy Simon Berta­lan főgépész hogyan akadályozta az új kormányprogramm mielőb­bi megvalósítását, a cséplés gyors végzését. Én a gépállomás egyik traktorosa vagyok, s Nyírjákó községben csépelek. Teljesen egyetértek a cikkben írottakkal, mert saját magam is tapasztal­tam, mit jelentett Simon főgé­pész hanyagsága, romboló mun­kája. A rossz javítási munka mi­att első naptól baj volt a géppel, rossz volt a kanalas felvonó és másfél nap alatt mindössze 1 má­zsa 14 kiló árpát csépeltünk el. Több esetben kértem Simontól segítséget, a válasz azonban csak káromkodás és fenyegetőzés volt. Sok sürgetés után behúzatták a gépet a gépállomásra javításra. •Javítás helyett azonban csak át­festették a gépet, s visszaküldték, így gátolta Simon a gyorscsép- lést, a község kenyérgabonabe­adási tervének teljesítését, s így károsította meg a termelőcsopor­tot és így fosztott meg bennün­ket is a több keresettől. Ezek miatt gondolkoztam úgy nem egy társammal, hogyha nem lesz vál­tozás, inkább otthagyom a gép­állomást. Szégyellem, hegy olyan ember, mint Simon Bertalan, aki minden cselekedetével akadályoz­za tervünk teljesítését, aki meg­károsítja a dolgozókat, a mi párt- szervezetünkhöz tartozik. MAGOS IDA A mi termelőszövetkezetünkben az ófehértói gépállomás két cséplője csépelt. Helyesebben, csak kellett volna csépelnie, de a gép többet állt, mint dolgozott. A géptörés napirenden volt már megindít- lástól kezdve. A szem veszteség: 0-7 százalékos volt. Naponta kértük a segítséget a gépek kijavításához, azonban az Simon Bertalannál sü­ket; fülekre talált. A cséplés megkezdésétől mindössze 200S mázsát csépelt el a gép, s ebből mintegy 110 mázsa a szalmába került. Vr. azt jelenti, hogy 12 család kenyérfejadagja ment veszendőbe. A to­vábbi szem veszteség megakadályozása végett az egyik gépet le is kellett állítanunk, s most egy gép pel tudunk csak dolgozni, ami hát­ráltatja beadási kötelezettségünk teljesítését, s a jövedelem elosztá- sát. Csodálkozunk azon. hogy a gépállomás vezetői és pártszervezete — mint a Néplap cikkében is olvastuk — nyugodtan tűrte eddig Sf- mon Bertalan főgépész garázdálkodását. Varga Sándor, a laskodi Vorosilov tsz. párttitkára.» A liszaszaikai tanács biztosítsa a tejbegyüjtéshez a megfelelő átvevöhelyet! Nyírvasvári községben a Vas­vári Pál termelőszövetkezetben Nagy Imre elvtárs parlamenti be­széde után a szövetkezet egyes tagjai azt kezdték híresztelni, hogy feloszlik a tszcs. De kik vol­tak ezek a tagok? Mind olyanok, akiknek alig van 30—40 munka­egységük, azok, akik inkább sze­rettek a lombos fák árnyékában pihenni, mint dolgozni. Ifj. Gaj- dics István Nagy Imre elvtárs beszédét a termelőszövetkezet el­leni uszításra használta fel és sok becsületes szövetkezeti pa­rasztot megtévesztett. Most meg- kapta érte a megérdemelt bör­tönbüntetését. Azonban a szövetkezet becsüle­tesen dolgozó tagjai nem nyugod­tak bele ifj. Gajdics lazításába. Az azóta eltelt időben sokszor összeültek jónéhányan és meg­beszélték a „lógósok““ által han­goztatott valótlanságokat. —Nem, nem engedjük szétrombolni szö­vetkezetünket, — mondották so­kan. Csütörtökön délután az eső mi­att félbe kellett szakítani a hor­dást. Most is, mint már annyi­szor, a szövetkezet jövőjéről kezdtek beszélgetni. Ványi Gás­pár elvtárs vitte a szót. >— Én ugyan azt mondom, hogy egy jottányit sem engedek, — •szólt Ványi elvtárs a többiekhez, — a szövetkezeti gazdálkodásból. Amit eddig nehéz munkával és sok fáradsággal szereztünk, nem engedem, hogy most egyes lógó- sok szétbomlasszák. — Én sem engedek az igazság­ból, — mondja Albecz István. — Még csak most alakul ki igazán nálunk a jólét. Ilyen szép kalá­szosunk még sohase volt, mint most van. Csak a kenyérgaboná­ból 3—4 kilóra számítunk mun­Jeke községijén a Szabad Föld tei'melőszövetkezetben dolgozik Csiz­madia János feleségével együtt. Ed­dig 500 munkaegységet dolgoztak, Uiclyi'e az előzetes simítások sze rint 2Ö mázsa terményt visz majd Gazdag aratás volt az idén a telektanyai „Vörös Csillagában. A szövetkezetieknek van bőven mit betakarítani a 861 holdról. A 32 holdon termett ősziárpát már elcsépelték. Gazdagon fizetett, 16 mázsát adott holdja. Most meg a búza behordásával sietnek, hogy gyorsan végezzenek a csépléssel. A 140 holdon termelt búza is szé­pen fizet. A Vörös Csillag tagjai 11 mázsás átlagra számítanak. A 40 hold tavaszbúzából és a 8 hold tavaszárpából is kiváló átlagot várnak. De nemcsak a kalászo­sokból. hanem a többi növények­ből is bőven lesz. A 32 hold cu­korrépából 120, a 30 hold rozs­kenderből 40 mázsára számítanak a szövetkezet dolgozói. A Vörös Csillag tagjai most számvetést tesznek magukkal is. Számolgat­ják, ki mennyit visz haza a jó termésből. így csinálta Oláh Béla is, aki a napokban ceruzát, pa­pírt vett elő. Kíváncsi volt arra, hogy a 387 munkaegysége meny­nyit ér. A tsz. udvarán többen körülvették, leültek mellé, s fi­gyelték. Ott ült Lakó Antal is. a növénytermesztési brigád veze­tője. — Hat és fél kilójával szá­mold, Béla, — szólt Oláh elvtárs­hoz, s hozzátette — ennyi biztos meglesz. — Amikor elvégezte Oláh elvtárs a számolást, moso­lyogva mondta az eredményt: 25 mázsa, 15 kiló. Ennyit visz haza csupán a kenyérgabonából. Hát még a többi termény, s amit pénzbe kap. Az eredményre Nagy István is felfigyelt. Az a gondolat járt a fejében, vájjon ő mennyit kap. — Számold már ki. Béla, mennyi jár nekem? — szó­kaegységenkint. — A kukoricánk meg az egész járásban híres, — folytatja Má­nyi elvtárs. — Van olyan szál kukorica, hogy 4—5 cső van raj­ta. De két cső terméstől egyiken sincs kevesebb. A tavaszon négy­zetesen és fészektrágyával vetet­tük. A pótbeporzást is először alkalmaztuk nagyobb tábla kuko­ricán. Máris megvan az eredmé­nye, sokkal szebb a termés. Hát még ezután, ha többet segít majd a gép?! — Hát a burgonyánk? — kér­dezi Talabos József. « — Épp a minap húztam fel egy bokrot és az alatta lévő termés éppen egy kiló volt. Egy holdon 16.000 bokor van. Még ha 10.000 tövet számítok, akkor is meglesz a 100 mázsa holdankint, — mond­ja Mányi elvtárs. — Attól több lesz, — vág közbe Albecz István. — Lesz olyan bo­kor, hogy 3 kiló terem alatta. De két kiló legtöbb bokor alatt meg­terem. — Én csak annyit mondok, hogy mindég büzakenyeret ettem a szövetkezetben és azt is fogok enni, — szól közbe Varga Sán- dorné. — Nem is írtam alá a nevem annak a papírnak, amit a lógósok hoztak hozzám. És mégis azt hallom, hogy az én nevem is alá volt írva. De csak tudnám meg, hogy ki merte aláírni, majd ellátnám a baját. — Megtudjuk mi azt, nemso­kára, Vargáné, — felelt rá Talabos. — Pár napon belül itt lesz az a papír, mert visszakérjük a mi­nisztériumból és megismerjük az írását. Addig beszélgettek egymás kö­zött, míg papírt, ceruzát vettek elő és a következő szövegű leve­let írták: haza. De ez mér) nem minden! Hoz_ zájön a Ica korira, burgonya és egyéb termény féleség. Kukoricából 2J) múzsára. burgonyából 60 má­zsára számít ősszel. Ezenkívül a lőtt Nagy István. Elkérte hát Oláh elvtárs a könyvelőtől a munkaegység-kimutatást és szá­molt tovább. Kiderült: a 760 mun­kaegységre, kevés híjával 50 má­zsa termény jut. Ezeket az eredményeket jól szervezett munkával, a kommu­nisták példamutatásával, a párt- szervezet segítségével érték el a Vörös Csillag tagjai. A pártszer­vezet valóban motorja a szövet­kezetnek, mert vezetésében érvé­nyesül a kollektivitás. Minden vezetőségi tag megkapja a maga feladatát, amelyért felelős. A ve­zetőségi üléseken együtt határoz­zák meg a szövetkezet előtt álló legfontosabb feladatokat. így volt ez július 31-én is, amikor veze­tőségi ülésen tárgyalták meg a tennivalókat. Minden vezetőségi tag megjelent. Két kérdésről tár­gyaltak. Rákosi elvtársnak a bu­dapesti pártaktíva-értekezleten mondott beszédével Gáspár An­tal elvtárs, a pártszervezet titká­ra foglalkozott. A második pontot Révész László elvtárs ismertette. Beszélt arról, milyen segítséget ad pártunk, kormányunk a szö­vetkezetek megerősítéséhez. Szó volt a szövetkezetnek nyújtott kedvezményekről is. Révész elv­társ elmondotta, hogy a múlt év­ről megmaradt 106 mázsa hízott- sertésbeadást a kormány elenge­di, ha ebben az évben 100 száza­lékosan eleget tesz a szövetkezet beadási kötelezettségének. A gén- állomással szemben fennálló 84 ezer forintot is elengedi álla­munk. A vezetőség legfőbb feladatnak a hordás, cséplés gyors befejezé­„Mi, a nyírvasvári Vasvári Pál termelőszövetkezet tagjai, azzal a kéréssel fordulunk a Földműve­lésügyi Minisztériumhoz, hogy az előzőleg felküldött kérvényt, melyben az ellenség hangja által megtévesztve, egyesek a szövet­kezet felosztását kérték, sem­misnek vegyék és azt hozzánk azonnal küldjék vissza. Továbbá kérjük, hogy a birtokunkban lévő 1773 hold földterület továbbra is termelőszövetkezeti gazdálkodá­sunkban maradjon. Igaz. jelenleg szövetkezetünkben kevesen va­gyunk, de a föld megműveléséről úgy gondoskodunk, hogy az eddi­gi kormányrendelkezés alapján kevésbbé munkaigényes növény- t'élcségeket vetünk és mindinkább támaszkodunk a gépállomás se­gítségére. Kérésünk támogatását várva, maradunk elvtársi üdvöz­lettel." Elsőnek Talabos József elvtárs írta alá a kérelmet. Utána Ványi Gáspár, Papp György, Zombori Károly, Kádár József, Albecz Ist­ván, Pólyák László, V. Tóth György. Talabos János és felesé­ge, Juszku János és még 25-en írták alá. — Azt hitték egy páran a lógó- sok közül, hogy mindjárt felosz­lik a szövetkezetünk, ha papírt visznek a minisztériumba, — mondja Talabos József. — Most mi keresünk fel minden becsüle­tes szövetkezeti parasztot és keze írását kérjük, hogy jó munkát végez eddig elért eredményünk fokozásáért és életünk még szeb­bé formálásáért, a szövetkezeti gazdálkodás felvirágoztatásáért. Azokat pedig mi fogjuk kizárni, akik csak lógtak és éles nyelvük­kel másokat Is megtévesztettek, — mondta végezetül Talabos elv- társ. háztáji gazdaságában is szépen termett kukorica és burgonya. Csizmadia János szövetkezeti tagnak van egy szép háztáji tehene, 5 darab sertése és bőven van ba­romfi is az udvarán. sét határozta meg. Árpából már teljesítették a beadást. Most a búza hordásával sietnek, hogy abból is maradéktalanul teljesít­hessék a beadást. Minden erőt mozgósítani kell erre a munká­ra. A vezetőségi ülésen Oláh Bé­la és Révész László elvtársak ja­vasolták, hogy meg kell szervezni a vasárnapi hordást. A javaslatot a vezetőség elfogadta. A taggyű­lés időpontját augusztus 1-re tűz­ték ki. A taggyűlésre a beszámo­lót együttesen készítették el. A vezetőségi ülésen min­den vezetőségi tag kapott felada­tot. Gáspár elvtárs a pártcsoport- bizalmiakkal ismertette a taggyű­lés napirendjét. Révész elvtársra a hordás megszervezését bízták. Kádár elvtárs az. oktatás jó elő­készítéséért felelős. Oláh elvtárs a népnevelőkkel foglalkozik. Másnap reggel Gáspár elvtárs összehívta a pártbizalmiakat és megbeszélte velük a vasárnapi hordást és a taggyűlésen felme­rülő kérdéseket. Hegyes István, Borsós András, Bíró Tamás és Bor .János bizalmiak meg is be­szélték csoportjukkal a feladato­kat. Biró elvtárs a tehenészet­ben dolgozó Harsányi Jánossal. Izsó Józseffel és Sipeki Józseffel beszélt. Hegyes elvtárs a kocsi­sokkal beszélt a v—"“'rnapi hor­dásról, a taggyűlés jelentőségéről. Kádár elvtárs az oktatási bi­zottság munkáját vizsgálta meg A múlt évben 16 elvtárs vett részt pártoktatásban, ami nagyon kevés volt. Most úgy határoztak, hogy 25 elvtársat vonnak be a tanulásba. A tiszaszalkai dolgozó parasz­tok nem szoktak utoísók lenni a tejbegyüjtésben és most sem tar­toznak a legrosszabbul teljesítők közé. A jobb eredmények elérésé­nek és a tejtermékek higiénikus kezelésének akadálya, hogy nem megfelelő a tejátvételre kijelölt helyiség. Olyan kicsi, hogy a víz­melegítő katlan szinte betölti, a földje gidres-gödrös, melyben bo- káig ér a szennyvíz. A legyek ez­A jól előkészített taggyűlésnek meg is lett az eredménye. A párt- szervezetnek 32 tagja van. Ebből 29-en jelentek meg. Csak a beteg Borsós András és Lippai Antal- né, meg Bodnár András éjjeliőr nem vettek részt a gyűlésen. Gás­pár elvtárs a vezetőségi beszá­molóban Rákosi elvtárs beszédé­vel, a koreai fegyverszünet meg­kötésével foglalkozott. A többi között arról beszélt: — A pártnak, az államnak a gondoskodását, a kedvezménye­ket jó munkával kell meghálál­nunk. Most az a feladatunk, hogy a hordást, cséplést minél előbb befejezzük, mert mi ezzel harcol­hatunk legjobban azért, hogy Ko­reában tartós legyen a béke. Eb­ben a munkában is nekünk, kom­munistáknak kell élen járnunk. Javaslatot tett ezután a vasár­napi hordásra. Többen hozzá is szóltak a beszámolóhoz. Szobosz- lai Gábor arról beszélt, hogy most, amikor a kenyérről van szó, mindent meg kell tennünk, s élen kell járnunk a munkában. Megfogadta, hogy vasárnap ő is dolgozni fog. Bor Sándor arra hívta fel a vezetőség figyelmét, hogy még most este beszéljenek a munkacsapat-vezetőkkel, hogy a csapat minden tagja ott legyen a hordásnál. így szólalt fel Vég­vári LászLó is. Semmi akadálya nincs a vasárnapi munkának, csak jól meg kell szervezni. A tasrgfyíílcs elhatározta a vasárnapi hordást. A taggyűlés befejezése után Oláh elvtárs a népnevelőket állította munkába. Ö maga is kiment az Uj-telepen lakó dolgozókhoz, hogy megbe­szélje velük a hordást. Felkeres­te Tóth Mihályt, Justyán Ele­mért. Megmagyarázta nekik a vasárnapi munka szükségességét. — Hát ha te is ott leszel, — vá­réi élnek ezekben a pocsolyák* ban, a fal színéből nem lehet még jóakarattal sem kitalálni, hogy azt valaha milyenre mázol-1 ták. Az átvevőhelynek már mész* sziről szaga van. Sürgősen intéz* kedjen a tanács és a földműves* szövetkezet ügyvezetője, hogy ez a lehetetlen állapot megszűnjék! VARJÚ ISTVANNÉ, MÉSZÖV. laszoltak, — mi is elmegyünk. Aztán a 12 népnevelő munkája után látott. Driszku Ilona, Kaja* tin Mária be is számoltak Oláh elvtársnak. Driszku elvtársnő Bodnár Ilonával és Lippai Piros* kával beszélgetett a hordásról* szénaforgatásról. Megmagyarázta nekik, hogyha vasárnap megfor*. gatják a szénát, 30 mázsát men*( tenek meg. Ezzel is gazdagabb lesz a csoport. Lippai Lajos Nagy“ Istvánnal beszélgetett. Elmondot-j ta Nagy elvtársnak, hogy azért szükséges a hordás, a gyors csép-1 lés, mert ha eleget tesznek a be*1 adási kötelezettségnek, a 106 má­zsa hízottsertés- és 15 mázsa ba- romfibeadástól is mentesülnek és ezáltal több jut Nagy elvtársnak is egy-egy munkaegységre. A szövetkezet tagjai meg is ér* tették a vasárnapi hordás jelen*' tőségét. Vasárnap, a kora reggeli' órákban hozzá is láttak a mun* kához. Ki a hordásban, ki meg a szénagyüjtésben dolgozott. A be* hordásban is, mint annakidején az aratásban a pártszervezet ve* zetői mutattak példát a tsz-ta* goknak. Gáspár elvtárs rakta a legtöbbet kocsijára. A jó példát azonnal követték Oláh, Szőke* Tóth Mihály elvtársak, akik szin* tén 17—18 keresztet raktak. Akik nem hordtak, azok szénát gyűj­töttek. Minden épkézláb ember dolgozott. .. Több mint 30 hold*' ról hordták be a búzát a szövet*, kezet tagjai, 32 holdon pedig a szénát forgatták meg. A pártszer* vezetben a kollektív vezetésnek az eredménye a termelésben, jö* védelemben is megmutatkozik. A vezetőségi tagok becsületesen el* végzik feladatukat, nem is ma* rad el a jó eredmény a Nagyha* lász községhez tartozó telektanyai „Vörös Csillag*“ tsz. tagjainál. — FARKAS KÁLMÁN A gazdag termésből bőven jut a jékei Szabad Föld tsz. tagjainak A pártvezetőség kollektív munkája jó eredményeket hoz a telektanyai Vörös Csillag tsz-ben

Next

/
Thumbnails
Contents