Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-06 / 183. szám
ni a p L a p 1953 AUGUSZTUS 6, CSÜTÖRTÖK *» PARTÉPÍTÉ S ________* leplezze le a soraiba furakodoll ellenséget az OlehértOl gépállomás pártszervezete A községi tanács vándorzászlaját a Volenszki-brigád cséplőgépén lengette napokig a szél. — Egyik nap azonban megjelentek a Pálfi-brigád tagjai és elvitték. Jogosan, hiszen aznap a Pálfi- brigád teljesítménye magasabb volt. A következő nap a Volenszki-brigád tagjai a szokottnál is lázasabb ütemben dolgoztak, óráról órára növelték teljesítményüket, s egyre gyorsabban teltek a zsákok. Estére túlhaladták a kétszáz mázsát. Ismét a versenyzászló tulajdonosai lettek s azóta nem is engedik elvinni azt, pedig a Pálfi-brigád erősen harcol érte. Sajnos azonban nem ez a lelkes versenyszellem jellemzi az ófehértói gépállomás valamennyi cséplőbrigádját. S a július havi taggyűlésnek egyik feladata éppen az lett volna, hogy az új kor- mánvprogramm megvalósítása érdekében fellendítse a versenyt, felszítsa a versenyszellemet. Az ófehértói gépállomás taggyűlése azonban nem töltötte be ezt a hivatását. Bacskó Bálint elvtárs, az üzemi pártszervezet titkára beszámolójában csupán általánosságban foglalkozott a pártszervezet munkájával, azzal, hogy milyen hiányosságok vannak a gépállomáson: hiba van a tagdíjbefizetésnél, nem folyik a politikai fel- világosító munka, nem érvényesül a bírálat és önbírálat. Nem mondotta el. mi az oka annak, hogy a gépállomás cséplési tervét eddig mindössze 16 százalékra teljesítette. Nem foglalkozott a beszámoló azzal, hogy a pártszervezet vezetősége nem segítette és nem ellenőrizte a gazdasági vezetők munkáját, a pártcsoportok nem végzik el feladatukat. Nem is végezhetik, mert nem a párttagok választottak maguk közül pártbizalmiakat, hanem a vezetőség jelölte ki őket. megsértve a pártdemokráciát. Nem beszélgettek a pártbizalmiakkal, nem adtak nekik feladatokat. Ez volt az oka annak, hogy 14-ig még egyetlen párttag sem kapta meg a tagsági bélyegét és később is csak 14 tag tett eleget legelemibb kötelességének: a tagdíjfizetésnek. A taggyűléseket sem látogatják rendszeresen a párttagok, mert Bacskó elvtárs ahelyett, hogy a pártbizalmiak segítségével értesítené a tagokat a taggyűlés időpontjáról és a napirendről, — megelégszik azzal, hogy a műhelyben lévő táblára felírja a taggyűlés időpontját. Ezért történt az meg, hogy a párttagok alig ötven százaléka vett részt a legutóbbi taggyűlésen. Az ófehértói gépállomás egyike azoknak, ahol a cséplési terv teljesítése a legalacsonyabb, ahol későn kezdték meg e fontos munkát, s legtöbb a gépkiesés. A cséplés előtt a gépek kijavításáért, munkaközben az azonnali gyors javításért elsősorban a gépállomás főgépésze felelős. Simon Bertalan azonban nem viselte szívén a nép kenyerének ügyét. Hanyag munkájával akadályozta a cséplés időben való megkezdését, dolgozó parasztságunk beadási kötelezettségének mielőbbi teljesítését. Simon Bertalan tudatosan gátolta az új kormányprogramra megvalósulását, dolgozó népünk életszínvonalának emelkedését, amely döntő mértékben függ a cséplés gyors elvégzésétől, dolgozó parasztságunk állam iránti kötelezettségének maradék nélküli teljesítésétől. Simon Bertalant 1949-ben helyezték az ófehértói gépállomásra, s azóta rettegnek a traktoristák, ha a műhelybe kell menniök, mert a főgépésznek — ha a munkában nem is — hamar eljár a keze. Király Józsefet, az egyik legjobb traktoristát megverte azért, mert megbírálta a gének felületes, rossz kijavításáért. Később már nem elégedett meg ezzel, rongálta a gépállomás vagyonát. 1951-ben Bessenyődön a borjúk feketevágásával, Fehér- gyarmaton négy mázsa liszt, Gyöngyösatakán negyven sertés glfeketézésével akadálvozta dolgozó népünk jobb ellátását. A gépállomás gépkocsiját számos esetben üzérkedésre használta fel. A dolgozók lelkes felajánlásait, a vasárnapi munkák végzését gátolta, ő maga már szombaton délben elhagyta munkahelyét. Az új kormányprogramm megjelenése után a gépállomás becsületes dolgozói még jobb munkára tettek ígéretet. A gépállomás körzetéhez tartozó termelő- szövetkezetek, egyénileg dolgozó parasztok az aratás, hordás elvégzése után a cséplés gyors befejezésére készültek, hogy beadási kötelezettségüket mielőbb teljesíthessék. Simon Bertalan gyűlölködve nézte a dolgozók lelkesedését, s elhatározta: megakadályozza, hogy Volenszki Bálint, Pálfi István, K. Nagy Sándor és a többiek asztalára nagyobb darab kenyér kerüljön. Az elhatározást tett követte. Az ófehértói gépállomás cséplőgépeit hiába várták a szövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztok, azok kija- vítatianul, vagy félig javítva ott hevertek a gépállomás udvarán. Simon főgépész nem gondoskodott azok rendbehozataláról, majd a sok sürgetés után javítatlanul indította útnak a gépeket. így azok egy-két órai munka után már elromlottak. Jogosan háborodott fel Kaplányi József ófehértói dolgozó paraszt, amikor szinte óránkint állt meg az ott dolgozó Balkovics András gépe, s ennek tetejében a csépelt szem fele a szalmába, a terekbe hullt. így akarta Simon elérni, hogy termelőszövetkezeteink, dolgozó parasztságunk egészévi fáradságos munkája kárba vesszen, hogy a gépállomás traktorosainak keresete kevesebb legyen. Évek óta folytatja Simon Bertalan garázdálkodását a gépállomáson. A pártszervezet vezetősége azonban mindezt tétlenül nézte. Sőt eltűrte azt, hogy a párt soraiba beépülve, végezze aknamunkáját. Simon igyekszik megakadályozni a pártszervezet fejlődését. A hozzá beosztott dolgozókat például nem engedi el a taggyűlésre, meggátolja, hogy a politikai oktatásban részt vegyenek. Ugyanakkor legfőbb terjesztője a szociáldemokratizmusnak. Állandóan azt hangoztatja: ,.Mi szakmunkások vagyunk, ne politizáljunk.“ Ezzel próbálta elvakítani a dolgozókat, így leplezte aljas tevékenységét. A pártszervezet pedig nem vette fel a harcot ezzel a nézettel szemben és nem nézte meg, miért terjeszti ezt Simon. Ugyanakkor Simon leleplezéséhez nem adott segítséget a járási pártbizottság sem. Látták, hogy a munka nem megy jól, de sem a járási pártbizottság, sem a gépállomás pártszervezete nem nézte meg közelebbről Simon tevékenységét. A gépállomás pártszervezetének, a járási pártbizottság segítségével le kell leplezni Simon Bertalant a dolgozók előtt. Ez a feltétele annak, hogy a gépállomás munkája megjavuljon s a cséplésnél lévő elmaradást behozzák. LÉVAINÉ Eredményesen harcolnak a selejt ellen a. kisvárdai Vulkán dolgozói A minőség megjavítása dolgozó népünk növekvő igényeinek kielégítését segíti elő. Minden dolgozó szereti a szép ruhát, a jobb cipőt, jobban szeret dolgozni minden munkás a jó szerszámmal. A kisvárdai Vulkán dolgozói és vezetői is így vannak vele, mégis megfeledkeztek a selejt elleni harcról az elmúlt hónapban. Az öntödei selejt átlaga például 16.77 százalékra emelkedett. Volt olyan nap, amikor elérte a 22 százalékot is! Jól tudta ezt az üzem vezetősége, mégis heteken keresztül nézték, hogyan szaporodik a selejt. Július végen aztán, amikor látták, hogy a fele se tréfa, megkeresték a hibák okait: a művezetők segítsége maradt el, gyenge volt a műszaki ellenőrzés is. így történhetett meg, hogy például Hajdú József és munkatársa a legnagyobb vigyázat mellett is sok selejtet gyártott. Csak e hónap elején, amikor Tóth Pál művezető segítségére sietett, figyelt fel Hajdú József arra, hogy a formázószekrény nem „pászol“ és az összeillesztéskor megsérül a mag. A selejtet növelte az is, hogy nem vqlt jó a foriíiázóhomok. — Nem egyszer mondták a művezetőknek, hogy nem elég tapadós a homok. A szavak azonban süket fülekre találtak. Nem egyszer hideg vassal öntöttek az üzemben. Pálfi István öntő többször fel is hívta Balaj József vasirányító figyelmét, hogy nem megfelelő a vas hőfoka. Balaj legyintett: „Jó az, csak öntsétek!“ Hát öntötték, a selejt pedig egyre szaporodott. Az üzemi bizottság és a vállalat vezetősége végül is megsokal- ta a selejtet. Felelősségre vonta a művezetőket, a műszakiakat, a minőségi ellenőröket. A legjobb öntők közül minőségi ellenőröket állítottak be. A művezetők, és a minőségi ellenőrök pedig a bírálatot követően a dolgozók segítségére siettek. Meghallgatták az öntők, formázok véleményét, segítettek nekik tanácsaikkal. Ötvös József művezető például maga készített el egy formát, hogy saját maga győződhessen meg a homok minőségéről. Kulcsár István vasirányító figyelembevette a dolgozók véleményét és úgy irányította az öntést, hogy a magasabb hőfokú vas a vékonyabb öntvényekhez kerüljön. A dolgozók és a műszakiak közös jó munkája, az alkotmányi verseny eredményeként például a kisöntődében 4 százalékra csökkent a selejt. Pénteken és szom-, baton pedig alig volt selejtes öntvény. Az üzem öntödei selejtát- laga augusztus 4-én már alig haladta meg néhány tizeddel a 8 százalékot. A kisvárdai Vulkán vezetőségének és dolgozóinak szolgáljon tanulságul az elmúlt hónap munkája. Világosan láthatják, hogy a selejt ellen a műszaki vezetőknek és dolgozóknak együit, állandóan harcolni kell! Ä kormányhatárosatok nyomán ... Az ingyenes állatorvosi szolgálat nagy segítséget jelent szövetkezetünknek Alig egy hónapja annak, hogy ígéretet tett pártunk és kormányunk: fokozni fogja dolgozó népünk életszínvonalának emelkedését. Azóta számos rendelet lépett már életbe, amely mind ezt a célt szolgálja. Augusztus 1-töl érvényes a minisztertanács rendeleté, mely szerint az állatorvosi szolgálat és a gyógykezelés ingyenes. A termelőszövetkezetek, az egyénileg dolgozó parasztok állatait ingyen kezeli és látja el gyógyszerrel az illetékes orvos. A párt, a kormány újabb gondoskodása állatállományunk gyorsabb ütemű fejlődését teszi tehetővé. Ami több húst, zsírt, tejet. vajat jelent az ország dolgozói számára. Az ingyenes állatorvosi szolgálat szövetkezetünknek is nagy segítséget jelent, mert eddig havonta 900 forintot fizettünk ki állatorvosi és gyógyszerköltségek címén. A jövőben nem kell fizetnünk, egy esztendő alatt igy mintegy 10—11 ezer forintot ta- karituuk meg, s ezzel is növel jük a szövetkezet tagjainak jövedelmét. Az ingyenes állatorvosi ellátásra vonatkozó rendeletből is látjuk, hogy pártunk és kormányunk ígéretét valóra váltja, s az eddiginél jobban segíti a termelő- esoportokat, az egyénileg dolgozó parasztokat, hogy fejlesszék állatállományukat, növeljék jövedelmüket. * FARKAS ANDRÁS, Nyíregyháza, Úttörő tsz. elnöke Gazdog sátrak, vidám vásárlók a naményi szövetkezeti vásáron Szombaton a megye nyolc járási székhelyén nyílt meg a szövetkezeti vásár. Vásárosnaményban a piactéren épített szép, tágas sátrakban árusítanak a földmüvesszövetkeze. tek. A legkeresettebb áruk a színes karton, férfi és női ingnek valók, a gyermekruhák, valamint vegyiárucikkek. Varga Károiyné, a gelénesi Kossuth tszcs, tagja hatéves kisfiának barna, melegítőt vett. — A múlt rendszerben ilyet csak úrigyereken láthattunk. Mi csak rongyokban jártunk. Ha bejöttünk vásárolni, a kereskedő látta, hogy szegény falusiak vagyunk, csak cájgruhát kínált — mondja Varga Károiyné, A több mint 20 méter hosszú sátorban a vásárosnaményi íöld- művesszöve tkezet árusítja a kész- ruhát, lábbelit, méterárut. A" kora reggeli órákban 20 pár lábbelit adtak el ezen a helyen. Nagyon keresettek most ezek az áruk az árleszállítás után. A naményiek sátra mellett van a tarpai, majd a csarodai sátor. Majd a vásáriroda következik. ahonnan a hangszóró ajándékdalokat közvetít a termelésben, beadásban élenjáró dolgozó parasztoknak, A vásár szabadtéri színpadán kultúrcsoportok szerepelnek. A vásár másik részén van a termelőszövetkezetek és egyéni gazdák növénykiállítása. Az ilki csoportok élő dohányt, rozsot, búzát és más növényeket hoztak el. A kiállítás mellett a kocsordi Vörös Csillag tsz. konyhakertészete rakta ki szép áruját. A környékbeli asszonyok, lányok mind vittek haza valamit a' kosarukban. Egyik ruhát, másik cipőt, zöldséget, gyümölcsöt. Duesi Sándorné gergelyiugornyai dolgozó parasztasszony a fiának visz egy új öltönyt. öröm és boldogság látni, hogyan! válik valóra pártunk és kormányunk progranimja napról-napra. Dolgozó parasztságunk mind több jövedelemhez jut, mind jobban és szebben öltözködik. Varija Gyv\<j MESZöV-propagandista, Ahogy a mátészalkai járásban gyűjtik a felajánlást A közelmúltban megjelent a mérkvállaji Micsurin termelőszövetkezetben a mátészalkai járási tanács mezőgazdasági osztályán dolgozó Tóth István és néhány „szempontot” mondott el a tsz. könyvelőjének, Puskás Bélának és mindjárt választ is kért rá. Többek között az augusztus 20-ra tett felajánlás is benne volt a „szempontokban”. Igaz, ezt már két héttel ezelőtt be kellett volna küldeni — veti a szemére a járási kiküldött. — Na. de nem baj, megcsináljuk most, — jelentette ki aztán.. —- Nem lehet azt így, magunk között megcsinálni — szabadkozik a könyvelő. — Miért ne lehetne? — csodálkozik amaz, — mikor az elnök is itt van. Sző, ami szó. sikerült rávennie a könyvelőt, hogy csinálják meg az augusztus 20-i felajánlást. Aztán a járási kiküldött így folytatta : — Én úgy gondolom, hogy visszamenőleg írjuk a felajánlást. — Hát azt meg hogyan?! — kérdezi a könyvelő. — Hogyan? Hát úgy, hogy július másodikétól írjuk az egészet. Munkához kezdtek. így született az első pont: „A növényápoiási munkákat a minisztertanács határozata állal előírt időre, illetve határidő előtt 100 százalékig befejezzük.” — A búza. rozs és ősziárpa aratását — írják tovább a „felajánlást” — július 20-ra befejezzük és a beadást a cséplőgép alól fogjuk teljesíteni. Itt meg kell jegyezni, hogy a határidőket jól állapították meg. (Az aratást a termelőszövetkezetben július 16-án befejezték, a be. adási kötelezettséget a cséplőgép alól teljesítették, — csupán a „fel-1 ajánlás megtétel©” késett vagy liét hetet.) Szövegezik tovább a „felajánlást”. — 15 hold kukoricán elvégezzük a pótbeporzást — diktálja a: járási kiküldött. — Hiszen a 15 hold kukorica pótbeporzását már; két héttel ezelőtt elvégezték a Micsurin tagjai — szól közbe az' együk jelenlévő. De a felajánlást készítők nem jönnek zavarba. —. Akkor elvégezzük 25 holdon — mondják és már ki is javítják a! lö-ös számot 25-re. Síivel egyébíi felajánlani való nem volt, így t jegyzőkönyvet lezárták. A járási kiküldött pedig táskájába rakta a felajánlást. S mielőtt távozott volna, megjegyezte, hogy hasonlóan elkésett a felajánlás beküldésével a parasz- nyai Uj Barázda termelőszövetkezet, de ott is "megcsinálta a napokban Seres János, a mezőgazdasági osztály takarmányozási előadója a tsz. könyvelőjével. Vájjon mit szól ehhez a felajánláshoz a mérkvállaji Micsurin tér* melőcsoport tagsága? (ha ugyan meglátja.) És mit szólnak mindezekhez a járás vezetői? Vagy ők is úgy látják, hogy ezzel el van intézve az Alkotmány ünnepére folyó verseny, mert minden termelőszövetkezetből papíron tudják igazolni, hogy- milyen „nemes” verseny folyik. Nem is csodálkozunk azon, hogy a megyei versenybizottság a mátészalkai járás versenyjelentését va. lótlan adatok közlése miatt, nem fogadta el. Hagy Tibor*
