Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-06 / 183. szám

ni a p L a p 1953 AUGUSZTUS 6, CSÜTÖRTÖK *» PARTÉPÍTÉ S ________* leplezze le a soraiba furakodoll ellenséget az OlehértOl gépállomás pártszervezete A községi tanács vándorzászla­ját a Volenszki-brigád cséplőgé­pén lengette napokig a szél. — Egyik nap azonban megjelentek a Pálfi-brigád tagjai és elvitték. Jogosan, hiszen aznap a Pálfi- brigád teljesítménye magasabb volt. A következő nap a Vo­lenszki-brigád tagjai a szokottnál is lázasabb ütemben dolgoztak, óráról órára növelték teljesítmé­nyüket, s egyre gyorsabban tel­tek a zsákok. Estére túlhaladták a kétszáz mázsát. Ismét a ver­senyzászló tulajdonosai lettek s azóta nem is engedik elvinni azt, pedig a Pálfi-brigád erősen har­col érte. Sajnos azonban nem ez a lel­kes versenyszellem jellemzi az ófehértói gépállomás valamennyi cséplőbrigádját. S a július havi taggyűlésnek egyik feladata ép­pen az lett volna, hogy az új kor- mánvprogramm megvalósítása ér­dekében fellendítse a versenyt, felszítsa a versenyszellemet. Az ófehértói gépállomás taggyűlése azonban nem töltötte be ezt a hivatását. Bacskó Bálint elvtárs, az üze­mi pártszervezet titkára beszá­molójában csupán általánosság­ban foglalkozott a pártszervezet munkájával, azzal, hogy milyen hiányosságok vannak a gépállo­máson: hiba van a tagdíjbefize­tésnél, nem folyik a politikai fel- világosító munka, nem érvénye­sül a bírálat és önbírálat. Nem mondotta el. mi az oka annak, hogy a gépállomás cséplési tervét eddig mindössze 16 százalékra tel­jesítette. Nem foglalkozott a be­számoló azzal, hogy a pártszerve­zet vezetősége nem segítette és nem ellenőrizte a gazdasági veze­tők munkáját, a pártcsoportok nem végzik el feladatukat. Nem is végezhetik, mert nem a párt­tagok választottak maguk közül pártbizalmiakat, hanem a vezető­ség jelölte ki őket. megsértve a pártdemokráciát. Nem beszélget­tek a pártbizalmiakkal, nem ad­tak nekik feladatokat. Ez volt az oka annak, hogy 14-ig még egyet­len párttag sem kapta meg a tag­sági bélyegét és később is csak 14 tag tett eleget legelemibb köte­lességének: a tagdíjfizetésnek. A taggyűléseket sem látogatják rendszeresen a párttagok, mert Bacskó elvtárs ahelyett, hogy a pártbizalmiak segítségével értesí­tené a tagokat a taggyűlés idő­pontjáról és a napirendről, — megelégszik azzal, hogy a mű­helyben lévő táblára felírja a taggyűlés időpontját. Ezért tör­tént az meg, hogy a párttagok alig ötven százaléka vett részt a legutóbbi taggyűlésen. Az ófehértói gépállomás egyike azoknak, ahol a cséplési terv tel­jesítése a legalacsonyabb, ahol későn kezdték meg e fontos mun­kát, s legtöbb a gépkiesés. A cséplés előtt a gépek kijavításá­ért, munkaközben az azonnali gyors javításért elsősorban a gép­állomás főgépésze felelős. Simon Bertalan azonban nem viselte szí­vén a nép kenyerének ügyét. Ha­nyag munkájával akadályozta a cséplés időben való megkezdését, dolgozó parasztságunk beadási kötelezettségének mielőbbi telje­sítését. Simon Bertalan tudatosan gátolta az új kormányprogramra megvalósulását, dolgozó népünk életszínvonalának emelkedését, amely döntő mértékben függ a cséplés gyors elvégzésétől, dolgo­zó parasztságunk állam iránti kötelezettségének maradék nél­küli teljesítésétől. Simon Bertalant 1949-ben he­lyezték az ófehértói gépállomás­ra, s azóta rettegnek a traktoris­ták, ha a műhelybe kell menniök, mert a főgépésznek — ha a mun­kában nem is — hamar eljár a keze. Király Józsefet, az egyik legjobb traktoristát megverte azért, mert megbírálta a gének felületes, rossz kijavításáért. Ké­sőbb már nem elégedett meg ez­zel, rongálta a gépállomás va­gyonát. 1951-ben Bessenyődön a borjúk feketevágásával, Fehér- gyarmaton négy mázsa liszt, Gyöngyösatakán negyven sertés glfeketézésével akadálvozta dol­gozó népünk jobb ellátását. A gépállomás gépkocsiját számos esetben üzérkedésre használta fel. A dolgozók lelkes felajánlásait, a vasárnapi munkák végzését gá­tolta, ő maga már szombaton dél­ben elhagyta munkahelyét. Az új kormányprogramm meg­jelenése után a gépállomás be­csületes dolgozói még jobb mun­kára tettek ígéretet. A gépállo­más körzetéhez tartozó termelő- szövetkezetek, egyénileg dolgozó parasztok az aratás, hordás el­végzése után a cséplés gyors be­fejezésére készültek, hogy beadá­si kötelezettségüket mielőbb tel­jesíthessék. Simon Bertalan gyű­lölködve nézte a dolgozók lelke­sedését, s elhatározta: megakadá­lyozza, hogy Volenszki Bálint, Pálfi István, K. Nagy Sándor és a többiek asztalára nagyobb da­rab kenyér kerüljön. Az elhatáro­zást tett követte. Az ófehértói gépállomás cséplőgépeit hiába várták a szövetkezeti és egyéni­leg dolgozó parasztok, azok kija- vítatianul, vagy félig javítva ott hevertek a gépállomás udvarán. Simon főgépész nem gondosko­dott azok rendbehozataláról, majd a sok sürgetés után javítatlanul indította útnak a gépeket. így azok egy-két órai munka után már elromlottak. Jogosan hábo­rodott fel Kaplányi József ófehér­tói dolgozó paraszt, amikor szin­te óránkint állt meg az ott dolgo­zó Balkovics András gépe, s en­nek tetejében a csépelt szem fele a szalmába, a terekbe hullt. így akarta Simon elérni, hogy terme­lőszövetkezeteink, dolgozó pa­rasztságunk egészévi fáradságos munkája kárba vesszen, hogy a gépállomás traktorosainak kere­sete kevesebb legyen. Évek óta folytatja Simon Ber­talan garázdálkodását a gépállo­máson. A pártszervezet vezetősé­ge azonban mindezt tétlenül néz­te. Sőt eltűrte azt, hogy a párt soraiba beépülve, végezze akna­munkáját. Simon igyekszik meg­akadályozni a pártszervezet fej­lődését. A hozzá beosztott dol­gozókat például nem engedi el a taggyűlésre, meggátolja, hogy a politikai oktatásban részt vegye­nek. Ugyanakkor legfőbb terjesz­tője a szociáldemokratizmusnak. Állandóan azt hangoztatja: ,.Mi szakmunkások vagyunk, ne poli­tizáljunk.“ Ezzel próbálta elva­kítani a dolgozókat, így leplezte aljas tevékenységét. A pártszer­vezet pedig nem vette fel a har­cot ezzel a nézettel szemben és nem nézte meg, miért terjeszti ezt Simon. Ugyanakkor Simon leleplezéséhez nem adott segítsé­get a járási pártbizottság sem. Látták, hogy a munka nem megy jól, de sem a járási pártbizottság, sem a gépállomás pártszervezete nem nézte meg közelebbről Si­mon tevékenységét. A gépállomás pártszervezeté­nek, a járási pártbizottság segít­ségével le kell leplezni Simon Bertalant a dolgozók előtt. Ez a feltétele annak, hogy a gépállo­más munkája megjavuljon s a cséplésnél lévő elmaradást be­hozzák. LÉVAINÉ Eredményesen harcolnak a selejt ellen a. kisvárdai Vulkán dolgozói A minőség megjavítása dolgo­zó népünk növekvő igényeinek kielégítését segíti elő. Minden dolgozó szereti a szép ruhát, a jobb cipőt, jobban szeret dolgozni minden munkás a jó szerszám­mal. A kisvárdai Vulkán dolgo­zói és vezetői is így vannak vele, mégis megfeledkeztek a selejt elleni harcról az elmúlt hónap­ban. Az öntödei selejt átlaga pél­dául 16.77 százalékra emelke­dett. Volt olyan nap, amikor el­érte a 22 százalékot is! Jól tudta ezt az üzem vezetősége, mégis heteken keresztül nézték, hogyan szaporodik a selejt. Július végen aztán, amikor látták, hogy a fele se tréfa, meg­keresték a hibák okait: a műve­zetők segítsége maradt el, gyen­ge volt a műszaki ellenőrzés is. így történhetett meg, hogy pél­dául Hajdú József és munkatársa a legnagyobb vigyázat mellett is sok selejtet gyártott. Csak e hó­nap elején, amikor Tóth Pál mű­vezető segítségére sietett, figyelt fel Hajdú József arra, hogy a formázószekrény nem „pászol“ és az összeillesztéskor megsérül a mag. A selejtet növelte az is, hogy nem vqlt jó a foriíiázóhomok. — Nem egyszer mondták a műveze­tőknek, hogy nem elég tapadós a homok. A szavak azonban sü­ket fülekre találtak. Nem egyszer hideg vassal ön­töttek az üzemben. Pálfi István öntő többször fel is hívta Balaj József vasirányító figyelmét, hogy nem megfelelő a vas hőfoka. Ba­laj legyintett: „Jó az, csak öntsé­tek!“ Hát öntötték, a selejt pe­dig egyre szaporodott. Az üzemi bizottság és a válla­lat vezetősége végül is megsokal- ta a selejtet. Felelősségre vonta a művezetőket, a műszakiakat, a minőségi ellenőröket. A legjobb öntők közül minőségi ellenőröket állítottak be. A művezetők, és a minőségi ellenőrök pedig a bírá­latot követően a dolgozók segít­ségére siettek. Meghallgatták az öntők, formázok véleményét, se­gítettek nekik tanácsaikkal. Ötvös József művezető például maga készített el egy formát, hogy saját maga győződhessen meg a homok minőségéről. Kul­csár István vasirányító figyelem­bevette a dolgozók véleményét és úgy irányította az öntést, hogy a magasabb hőfokú vas a véko­nyabb öntvényekhez kerüljön. A dolgozók és a műszakiak kö­zös jó munkája, az alkotmányi verseny eredményeként például a kisöntődében 4 százalékra csök­kent a selejt. Pénteken és szom-, baton pedig alig volt selejtes önt­vény. Az üzem öntödei selejtát- laga augusztus 4-én már alig ha­ladta meg néhány tizeddel a 8 százalékot. A kisvárdai Vulkán vezetőségének és dolgozóinak szolgáljon tanulságul az elmúlt hónap munkája. Világosan lát­hatják, hogy a selejt ellen a mű­szaki vezetőknek és dolgozóknak együit, állandóan harcolni kell! Ä kormányhatárosatok nyomán ... Az ingyenes állatorvosi szolgálat nagy segítséget jelent szövetkezetünknek Alig egy hónapja annak, hogy ígéretet tett pártunk és kormá­nyunk: fokozni fogja dolgozó né­pünk életszínvonalának emelke­dését. Azóta számos rendelet lé­pett már életbe, amely mind ezt a célt szolgálja. Augusztus 1-töl érvényes a minisztertanács ren­deleté, mely szerint az állatorvo­si szolgálat és a gyógykezelés in­gyenes. A termelőszövetkezetek, az egyénileg dolgozó parasztok állatait ingyen kezeli és látja el gyógyszerrel az illetékes orvos. A párt, a kormány újabb gondos­kodása állatállományunk gyor­sabb ütemű fejlődését teszi tehe­tővé. Ami több húst, zsírt, tejet. vajat jelent az ország dolgozói számára. Az ingyenes állatorvosi szolgálat szövetkezetünknek is nagy segítséget jelent, mert eddig havonta 900 forintot fizettünk ki állatorvosi és gyógyszerköltségek címén. A jövőben nem kell fizet­nünk, egy esztendő alatt igy mintegy 10—11 ezer forintot ta- karituuk meg, s ezzel is növel jük a szövetkezet tagjainak jövedel­mét. Az ingyenes állatorvosi ellátás­ra vonatkozó rendeletből is lát­juk, hogy pártunk és kormá­nyunk ígéretét valóra váltja, s az eddiginél jobban segíti a termelő- esoportokat, az egyénileg dolgozó parasztokat, hogy fejlesszék állat­állományukat, növeljék jövedel­müket. * FARKAS ANDRÁS, Nyíregyháza, Úttörő tsz. elnöke Gazdog sátrak, vidám vásárlók a naményi szövetkezeti vásáron Szombaton a megye nyolc járási székhelyén nyílt meg a szövetkezeti vásár. Vásárosnaményban a piac­téren épített szép, tágas sátrakban árusítanak a földmüvesszövetkeze. tek. A legkeresettebb áruk a szí­nes karton, férfi és női ingnek va­lók, a gyermekruhák, valamint vegyiárucikkek. Varga Károiyné, a gelénesi Kossuth tszcs, tagja hat­éves kisfiának barna, melegítőt vett. — A múlt rendszerben ilyet csak úrigyereken láthattunk. Mi csak rongyokban jártunk. Ha bejöttünk vásárolni, a kereskedő látta, hogy szegény falusiak vagyunk, csak cájgruhát kínált — mondja Varga Károiyné, A több mint 20 méter hosszú sátorban a vásárosnaményi íöld- művesszöve tkezet árusítja a kész- ruhát, lábbelit, méterárut. A" kora reggeli órákban 20 pár lábbelit adtak el ezen a helyen. Nagyon keresettek most ezek az áruk az árleszállítás után. A naményiek sátra mellett van a tarpai, majd a csarodai sátor. Majd a vásáriroda következik. ahonnan a hangszóró ajándékdalo­kat közvetít a termelésben, beadás­ban élenjáró dolgozó parasztoknak, A vásár szabadtéri színpadán kultúrcsoportok szerepelnek. A vásár másik részén van a ter­melőszövetkezetek és egyéni gazdák növénykiállítása. Az ilki csoportok élő dohányt, rozsot, búzát és más növényeket hoztak el. A kiállítás mellett a kocsordi Vörös Csillag tsz. konyhakertészete rakta ki szép áruját. A környékbeli asszonyok, lá­nyok mind vittek haza valamit a' kosarukban. Egyik ruhát, másik cipőt, zöldséget, gyümölcsöt. Duesi Sándorné gergelyiugornyai dolgozó parasztasszony a fiának visz egy új öltönyt. öröm és boldogság látni, hogyan! válik valóra pártunk és kormá­nyunk progranimja napról-napra. Dolgozó parasztságunk mind több jövedelemhez jut, mind jobban és szebben öltözködik. Varija Gyv\<j MESZöV-propagandista, Ahogy a mátészalkai járásban gyűjtik a felajánlást A közelmúltban megjelent a mérkvállaji Micsurin termelőszö­vetkezetben a mátészalkai járási tanács mezőgazdasági osztályán dolgozó Tóth István és né­hány „szempontot” mondott el a tsz. könyvelőjének, Puskás Bélának és mindjárt választ is kért rá. Többek között az augusztus 20-ra tett felajánlás is benne volt a „szempontokban”. Igaz, ezt már két héttel ezelőtt be kellett volna küldeni — veti a szemére a járási kiküldött. — Na. de nem baj, megcsináljuk most, — jelentette ki aztán.. —- Nem lehet azt így, magunk között megcsinálni — szabadkozik a könyvelő. — Miért ne lehetne? — csodál­kozik amaz, — mikor az elnök is itt van. Sző, ami szó. sikerült rávennie a könyvelőt, hogy csinálják meg az augusztus 20-i felajánlást. Az­tán a járási kiküldött így foly­tatta : — Én úgy gondolom, hogy visszamenőleg írjuk a felajánlást. — Hát azt meg hogyan?! — kér­dezi a könyvelő. — Hogyan? Hát úgy, hogy jú­lius másodikétól írjuk az egészet. Munkához kezdtek. így született az első pont: „A növényápoiási munkákat a minisztertanács hatá­rozata állal előírt időre, illetve határidő előtt 100 százalékig befe­jezzük.” — A búza. rozs és ősziárpa ara­tását — írják tovább a „felaján­lást” — július 20-ra befejezzük és a beadást a cséplőgép alól fogjuk teljesíteni. Itt meg kell jegyezni, hogy a határidőket jól állapították meg. (Az aratást a termelőszövetkezet­ben július 16-án befejezték, a be. adási kötelezettséget a cséplőgép alól teljesítették, — csupán a „fel-1 ajánlás megtétel©” késett vagy liét hetet.) Szövegezik tovább a „felaján­lást”. — 15 hold kukoricán elvégez­zük a pótbeporzást — diktálja a: járási kiküldött. — Hiszen a 15 hold kukorica pótbeporzását már; két héttel ezelőtt elvégezték a Mi­csurin tagjai — szól közbe az' együk jelenlévő. De a felajánlást készítők nem jönnek zavarba. —. Akkor elvégezzük 25 holdon — mondják és már ki is javítják a! lö-ös számot 25-re. Síivel egyébíi felajánlani való nem volt, így t jegyzőkönyvet le­zárták. A járási kiküldött pedig táskájába rakta a felajánlást. S mielőtt távozott volna, megjegyez­te, hogy hasonlóan elkésett a fel­ajánlás beküldésével a parasz- nyai Uj Barázda termelőszövetke­zet, de ott is "megcsinálta a napok­ban Seres János, a mezőgazdasági osztály takarmányozási előadója a tsz. könyvelőjével. Vájjon mit szól ehhez a felaján­láshoz a mérkvállaji Micsurin tér* melőcsoport tagsága? (ha ugyan meg­látja.) És mit szólnak mindezekhez a járás vezetői? Vagy ők is úgy látják, hogy ezzel el van intézve az Alkotmány ünnepére folyó verseny, mert minden termelőszövetkezet­ből papíron tudják igazolni, hogy- milyen „nemes” verseny folyik. Nem is csodálkozunk azon, hogy a megyei versenybizottság a máté­szalkai járás versenyjelentését va. lótlan adatok közlése miatt, nem fogadta el. Hagy Tibor*

Next

/
Thumbnails
Contents