Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-06 / 183. szám

CSÉPLÖGEPKEZELÖK, ETE­TŐK, CSÉPLÖMUNKÁSOK! A napi teljesítmények állandó növelésével harcoljatok a csép- lés gyors befejezéséért, népünk jólétének emeléséért! AI MDP SZABOLCS-SZATMAR MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁN AK LAPJA X. ÉTFOLYAM. 1S3. SZÁM ARA 50 FILLER 1933 AUGUSZTUS 6, CSÜTÖRTÖK Fegyelmezett munkával a nép jólétéért A dolgozók — és elsősorban az ipari munkásság — életszínvo­nalának állandó és fokozott eme­lése: az új kormányprogramra alapelve — mindenütt élénk he­lyesléssel találkozott. Az üzemek, építkezések öntudatos munkásai mindjárt azt mondták: rajtunk múlik, hogy valóraváljon ez a nagyszerű Programm. Ez a válasz félreérthetetlenül leszögezte: ha­dat üzenünk mindenfajta fegye­lembontásnak, selejtgyártásnak, naplopásnak, amely megkárosít bennünket, megrövidíti a dolgo­zókat. Helyesen értelmezték hát az üzemek, építkezések öntudatos dolgozói az új kormányprogram- mot, jól látták feladatukat. Azon­ban sokhelyütt akadtak olyanok, akik félremagyarázták a kor­mányintézkedések több fontos ré­szét. Megyénk üzemeiben is nem egy helyütt volt tapasztalható tanácstalanság a pénzbüntetések eltörlésével kapcsolatban. Sőt: a lusták, a hanyagok úgy gondol­ták, most már mindent lehet ne­kik, senki sem fogia őket felelős­ségre vonni. Az ilyenfajta néze­teket táplálták azok a vezetők, akik a kormányprogramon megje­lenése után néhány napig mit sem tettek a fegyelmezetlenségek láttán. Annál többet tettek az üzemekben meghúzódó ellenséges elemek, akik többhelyütt azt hí- resztelték: nem reálisak a tervek, túlfeszítettek a normák, nem le­het azokat teljesíteni. így magya­rázták félre kormányunk pro- grammját, intézkedéseit, amelyek korántsem az egyes üzemek ter­veinek, normáinak csökkentésére irányultak. Hiszen az elmúlt idők minden tervszakaszában bebizo­nyosodott, hogy terveink reáli­sak, teljesíthetők, hogy munkás- osztályunk lelkesen túl is telje­síti azokat. Az üzemekben meg­búvó ellenség hazugságaival ép­pen azt akarta elérni, hogy meg­bontsa a fegyelmet, megrontsa a munkaerkölcsöt — és ezzel meg­gátolja a dolgozók életszínvona­lának felemelését. Világos dolog, hogy a pénzbün­tetés eltörlésével senki sem adott szabadkezet a rendbontóknak, senki sem hagyta ezzel jóvá, hogy akárki is selejtet gyártson, mun­ka helyett lustálkodjék. A fegyel­mezett munkára most még in­kább szükség van. mint azelőtt. Hiszen tovább akarunk haladni az ország felvirágoztatásával, nö­velni akarjuk a dolgozók jólétét. S nem előre, hanem visszafelé haladnánk, ha elnéznénk minden­fajta rendbontást, fegyelmezetlen­séget. Annyi bizonyos, hogy fegyel­met tartani sokkal könnyebb volt bírságok, pénzbüntetések kisza­básával. Azonban a fenyítésekkel kikényszerített fegyelem helyett öntudatos, önként vállalt fegye­lem kell. A bírságok miatt leg­többször kedvüket vesztő munká­sok helyett olyan munkásokra van szükség, akik saját jószán­tukból a legjobb tudásuk szerint dolgoznak, akik meggyőződésből becsületből fakadó lelkes akarat­tal harcolnak a tervek túltelje­sítéséért. Természetesen a pénzbírságok eltörlése nem zárja ki, hogy a javíthatatlan lustákat, munkake­rülőket alacsonyabb beosztásba helyezzék,, vagy elbocsássák, hogy a selejtgyártókkal megfizet­tessék az okozott kárt. Azonban mindezek mellett is, a munkafe­gyelem megszilárdításának :eg- íőbb módja a dolgozók nevelése. S ez a dolog nehezebbik része. — Azok a vezetők, akik azt tartják a 61 /2. Építőipari Vállalatnál, vagy a 6-os Mélyépítő Vállalat­nál, hogy igenis ők ragaszkodnak a pénzbüntetéshez, — azok hely­telenül cselekszenek, megfuta­modnak a feladat elől. S ez a fel­adat éppen abból folyik, hogy öntudatos fegyelmet csakis neve­léssel, a dolgozók felvilágosításá­val lehet megteremteni. Ennek kell lebegnie minden ipari ve­zető, minden kommunista mun­kás, minden szakszervezeti akti­vista előtt! Most vizsgáljuk meg, valójá­ban nehezebb-e megteremteni a munkások önként vállalt fegyel­mét? Az adminisztratív módsze­rekkel való fegyelmezésnél való­ban többet kíván az öntudatos fegyelemre való nevelés. Több állhatatosságot, türelmet azokkal a munkásokkal szemben, akik még nem látják, hogy a munka­fegyelemsértő nemcsak dolgozó társai, hanem saját családja ellen is vét. Azonban sok tényező meg könnyíti az öntudatos fegyelem­re való nevelés munkáját. Első­sorban az, hogy az új kormány- programmot élénk helyesléssel fogadták a munkások megyénk­ben is. Fellelkesítette őket, hogy munkájuk gyümölcsét nemcsak holnap élvezhetik majd, hanem már ma is! Éppen ezért könnyen megértik, hogy a fegyelmezett munka, a termelési tervek fegyel­mezett teljesítése, túlteljesítése jólétük forrása. Másodsorban megkönnyíti a fe­gyelmezetlenséget, lógást kímé­letlenül elítélő közhangulat ki­alakítását az, hogy minden üzem­ben erős támaszai, állhatatos vé­delmezői vannak a fegyelmezett munkának. Ezek pedig az üze­mek, építkezések élenjáró mun kásái, azok a becsületes, tisztes­séges százak és ezrek, akik ed­dig sem tűrtek meg maguk kö­rül rendbontást, lógást. Mint ahogy a nyíregyházi rakodó épít­kezésén a Vancsisin-kőműves- brigád tagjai, akik felléptek fe­gyelmezetlen társukkal, Bakó Já­nossal szemben. Ezek azok a legfőbb tények, amelyek megkönnyítik üzemi pártszervezeteink munkáját. Jó és meggyőző érveket tett az üze­mi népnevelők tarsolyába az új kormányprogramm. Használják fel hát azokat nevelő munkájuk során. S ugyanakkor maguk is mutassanak példát fegyelmezett­ségben. Mert mindezek nélkül egyetlen üzemi népnevelő, egyet­len szakszervezeti aktivista sem segítheti eredményesen elő olyan közhangulat kialakítását, amely­ben szégyen és gyalázat minden rendbontás, selej tgyártás. Elsősorban az üzemi pártszer­vezetek népnevelőin, a szakszer­vezeti bizalmiakon és aktivistá­kon múlik tehát, hogy a nevelés eszközével megteremtődjék üze­meinkben az önként vállalt fe­gyelem. Azonban korántsem ki­sebbíti ez a művezetők, műhely­mesterek, munkavezetők felada­tát. A vállalatik vezetői, nem utolsó sorban pártszervezeteink, a szakszervezetek,., minden támo­Bodnár László eddig 4821 mázsa gabonát csépelt A cséplógcpvezctők versenyében az 1800-as kategóriában Bod­nár László vencsellői cséplőgépvezető az első, aki eddig 4821 má­zsát csépelt el. Az 1070-es cséplők között Háda Dezső kisvárdai cséplőgépvezető 4614 mázsás teljesítményével szerezte meg az el­ső helyet. Kiváló eredménnyel csépel Bodnár László kisvárdai cséplőgépvezető is. 900-as cséplőgépével 3868 mázsás teljesít­ményt ért el. A női cscplögépvezctök versenyében az első helyet továbbra is Kajor Ilona nagyvarsányi cséplőgépvezető tartja, aki 1070-es gép­pel 3650 mázsát csépelt eddig. Szintén 1070-es géppel 3260 mázsát csépelt Krivács Ilona nyírmadai cséplőgépvezető. A csengeti járásben Pátyod község dolgozói fejezték be elsőnek a cséplést Pátyod község termelőcsoportja és az egyénileg dolgozó parasztok öt nap alatt végezték el az ara­tást, ezzel elsők lettek a járásban. Most a cséplés határidőelőtti be­fejezésével újra megszerezték maguknak a járási • elsőséget. — Nemcsak az aratás-cséplés mun­kájában állták meg a helyüket, hanerri a beadásban is. A község­ben nincs egyetlen hátralékos sem. A község dolgozói most iparkodnak, hogy a hiányzó má­sodvetésüket és tarlóhántásukat is minél előbb teljesítsék. fi minőségi aimatermésért harcolnak a szamosbecsi és jánkmajtiss termelőszövetkezetek A szamosbecsi Dózsa ' termelő­csoport alpaáfijertjében eddig egyetlen férgeg^gyümölcsöt sem lehetett találni «—írja' -levelében Újhelyi Lászlföavb. elnök. — A szövet ke zol még aratás és cséplés nagy munkájában is idejében védekeztek a kártevők­kel szemben. A múlt évben 70 százalékos export-termésük volt, most 95 százalékos export-minő­séget akarnak elérni. Tavaly 48 forintot kaptak egy munkaegy­ségre, most 60 forintot számol­nak. A jánkmajtisi Petőfi termelő- csoport tagjai — írja levelében Bállá Géza — a multévi 60 szá­zalékos export-minőséggel szem­ben az idén 80 százalékot érnek el. A termelőcsoport tagjai rend­szeresen megfogadják a Mezőkei' szakmai tanácsait, igénybe veszik a műtrágyát és minden kedvez­ményt, amivel emelhetik a ter­mést, minőségileg és mennyiségi­leg. A csoport valamennyi tagja megelégedetten várja a termény­osztást, kenyérgabonából 4.5 ki­lót, almából pedig hat kilót osz­tanak munkaegységenkint. Nem egy tag lesz a csoportban, aki­nek .20—25 mázsa almája lesz eladó. Mit jelent Mécsén József I. típusú tszcs, tagnak a 10 százalékos beadási kedvezmény Mócsán Józsefnek, a nyírte­leki Előre I. típusú tszcs, tagjá­nak a következő kedvezményt jelenti kormányunknak az a ren­delkezése, hogy a termelőcsopor­tok 10 százalékkal kevesebb be­adást kötelesek teljesíteni: búzá­ból 60 kiló, rozsból 100 kiló. árpá­ból 12 kiló, kukoricából 53 kiló, napraforgóból 123 kiló. burgonyá­ból 278 kiló, baromfiból 2.75 kiló. tojásból 2.75 kiló. sertésből 13 kiló, szénából 40 kiló, babból 2 kiló és tejből 72 liter csökkentést jelent. Csak búzából 55 mázsa hatvan kiló vitt haza Varga Sándor Varga Sándor a pátyodi Vörös Nyíl termelőcsoportban negyed- magával dolgozott. Egy munka­egységre a csoportban 6 kiló bú­zát és másfél kiló árpát osztottak. Varga Sándorék a 925 munka­egységük után búzából 55 mázsa 60 kilót vittek haza. árpából pe­dig közel 15 mázsát. Virág Mi­hály harmadmagával 52 mázsa búzát kapott. (MT. sajtócsoport.)’ A dombrádi állami gazdaságban 18 mázsás rezstermést takarítottak bs A dombrádi állami gazdasági ban kiváló eredményt értek el a rozstermelés terén. A múlt ősszel egy mázsa szuperíoszfá- tot szórtak ki holdankint a rozsföldre. Idejében keresztsoro- san vetettek. Virágzáskor kétszer is elvégezték a pótbeporzást. Az eredmény nem maradt el, 18 má­zsát takarítottak be holdankint. A tisxavasvári milliomosok A Munka termelőszövetkezet élete számokban Tiszavasvári község egyik leg­nagyobb termelőszövetkezete a Muuka tsz. Három és félezer hol­dat tesz ki a birtokuk. Közel öt­száz család tömörült ebben a ha­talmas szövetkezetben. A szövetke­zet közös épületének, felszerelésé­nek és állatállományának értéke 4,236.000 forint. A terményből és állatokból szár­mazó bevétel a szövetkezeinek évenként több mint 3,000.000 forin­tot jelent (begyűjtési áron szá­molva). Október elsejéig 90.000 munkaegységet számolnak elérni, ennyivel tudják az addig esedékes munkákat elvégezni. Munkaegysé­genként a természetbeni és pénz­beli juttatás értéke (ugyancsak begyűjtési áron számolva a termé­szetbeni juttatást) 33.30 forint lesz. E szerint egy munkaegységig jut: búzából 6 kiló, árpából más­fél kiló. kukoricából 2 kiló 20 deka, lucernából 1 kiló. cukorból 45 deka, olajból 0.13 liter, kész­pénz 10 forint. Ebhez jön még a háztáji föld baszna, amit, ha ku­koricával vetette be földjét valaki, akkor is 1000 forint körüli jöve­delmet biztosít, ha pedig kerti veteményt termel benne, ennél sok­kal több jövedelmet jelent. Boldo­gan is számolgatják jövedelmüket a termelőszövetkezet milliomos tag­jai. Balogh Péterék például eddig 700 munkaegységet teljesítettek, búzából 42 mázsát, árpából 10 és fél mázsát. 313 kiló cukrot, 91 li­ter, olajat. 15 és fél mázsa kukori­cát, 7 mázsa lucernát és 7000 fo­rint készpénzt kapnak. Ennek ér­téke a háztáji föld jövedelme nél­kül ökszesen 25 ezer forint. Vájjon melyik ötholdas dolgozó paraszt tud beadási áron 25.000 forint tiszta .jövedelmet kimutatni, ami­ből már sem adót, sem beszolgál­tatást nem kell fizetnie? Pásztor András, aki egyedül dol­gozott a termelőszövetkezetben, s eddig négyszáz munkaegységet tel­jesített. Szorgalmas munkájának meg is van az eredménye: búzá­ból 24 mázsát, árpából hat má­zsát, 180 kiló cukrot, 52 liter ola­jat, 880 kiló kukoricát, 4 máz&a lucernát és 4000 forint készpénzt visz haza. Ez a két példa is mutatja, hogy a szövetkezet a szorgalmas tagok­nak boldog életet biztosít. Vannak azonban itt is nehányan olyanok, akik 20—25 munkaegységet telje sítetfek. Bocák József is ezek közé tartozik. Minden ember úgy alussza álmát, ahogy veti ágyát — mondja a közmondás és ez Bocák József­re is vonatkozik, az egészévi ..szor­galmas’’ munkájáért meg is kapja a fizetséget: búzából kap másfél mázsát, árpából 37 kilót, cukorból 11 kilót, olajból 3 litert, kukoricá­ból 55 kilót, lucernából 23 kilót, pénzben 250 forintot kap. Hőnyivel nyilván nem lehet senki megelé­gedve, de Bocák Józseffel sincs meg­elégedve a tagság, aki munka nél­kül élvezi azt a sok kedvezményt amit az állam nyújt a termelőszö­vetkezeti tagoknak. gatást adjanak meg a művezetők­nek, akik legjobb szándékkal a munkafegyelem megszilárdítására törekszenek! S még egyet, amely a munkafe­gyelem megszilárdításának, a munkaerkölcs , megjavításának éppoly fontos tényezője, mint az eddigiek. Ez pedig a dolgozókról való fokozottabb gondoskodás. — Kétségtelen tény, hogy azokon a helyeken, ahol mit sem törődnek a munkásvédelemmel, ahol a kol­lektív szerződésnek fittyet hány­va, nem gondoskodnak a munka- védelmi berendezésekről, nem haladhat kedvvel a munka, s a kényszeredetten dolgozó, joggal elégedetlen munkások között könnyen ver tanyát a fegyelem- bontás. A munkafegyelem megszilárdí­tása — a termelési tervek telje­sítésének kulcskérdése. A fegyel­mezett, lelkes munka talaján nő ki a szocialista munkaverseny, ezen a talajon virágzanak ki a munkások nagyszerű kezdemé­nyezései is. csakis ezen a talajon nőhet, s hozhat eredményeket most az alkotmányi munkaver­seny. Teremtsük meg hát minde­nütt a fegyelmezett munkát — a bőség, a jólét lggföbb forrását! jggy (Világ, f&roUJui iqijrifiljftrk /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents