Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-30 / 203. szám
1953 AUGUSZTUS 30. VASÁRNAP NÉPLAP 3 Az épitömunkások az építők-müszak kiváló eredményeivel köszöntik az Építők Napját Gyerák András neveltjei Gyerák András elvtárs a nyíregyházi Tatarozó Vállalat kőművese. Becsületes jó munkájáról híres. Teljesítménye maidig meghaladja a H0 százalékot. Éppen ezért sok jót tanultak lóié azok a segédmunkások. akik a brigádjában vannak. Február óta együtt dolgozik Gál József <** Engedi András segédmunkásokkal. Minkettő gyorsan elsajátította mellette a munka mesterségét: S februártól augusztusig számos olyan munkát végeztek el, amik mind szakmunkást kívántak volna. Az alkotmányi béke- versenyben a Géza-utcai diákotthonnál „tették le a vizsgát”, Gál József olyan falpárkányt készített, amit megcsodáltak .,öreg” szakmunkások is. Engedi András pedig olyan feljárólépcsöt csinált, amelyért méltán dicsérték meg Mindketten S00—SOO forint jutalmat kaptak és szakmunkásokká lettek. Továbbra is „mesterük”, Gyerák elvlárs brigádjában dolgoznak. As épitök-műszakjóban 1444 százalékot teljesítettek. Képünkön középén Gyerák András áll, mellette két tanítványa. „Teljesítettük ötéves tervünket!" Cxiglina Antal újítása Teljesítettük ötéves tervünket! — jelentették büszkén az cpítők-műszakjának utolsó óráiban Gélák László ifjú sztahanovista brigádjának tagjai a 6-os Mélyépítő Vállalat gépjavító üzeméből. A tíznapos építők-műszakjában ez a brigád — amelynek minden tagja sztahanovista — kiváló munkát végzett. Összeállítottak egy betonkeverőgépet, ugyanakkor augusztus 25—30 között Szilvásváradon egy szivattyút és egy agregátort szereltek. Átlagteljesítményük 194.3 százalék volt, s teljesítették 1951 évi tervüket. Képünk a sztahanovista brigádot ábrázolja a betonkeverőgép javítása közben. Cziglina Antal elvtárs régi. újító a ßl/2. Építőipari Vállalatnál. Jelenleg az irodaház-építkezés brigádvezetője. építők-műszakjában újabb újításon törte a fejét. És sikerrel! A falépítésnél sok időt rabolt el a szakmunkásoktól a falak vízszintezésének és a sarkok filggőzésének régi módszere. A vízszintező zsinórt eddig a két csorbázatnál tég_ Iára kötöttek, amiért minden téglasornál időt veszítettek a kőművesek. Cziglina elvtárs pálcás sorvezető-újítása abban áll. hogy héttizedes és 1—1.5 méter hosszú vaspálcikát alkalmaznak. A vaspálcák két vége V9V ran kiképezve, mint az ácskapocs, könnyen a megépített falba szúrhatják azokat. A vaspálcákat függözik és a két vaspálca között kifeszitett vízszintező zsinórt téglasoronként —- pillanatok alatt — a kívánt magasságba csúsztatják. A pálcái sorvezető előnyét igazolja, hogy Cziglina, elvtárs brigádja az eddigi 105 százalékos teljesítmény helyett ezzel az újítással 118 százalér kot ért el az építők-műszakjában. — Az újítást az irodaház-építkezésnél dolgozó többi kőműves- brigádok is átvették és alkalmazzák. Képünkön az állványon középen Cziglina elv- társ, újító brigádvezető magyarázza az újítás alkalmazásának módját egy kémény falazásánál. Mellette balra Korbács István kőműves brigádvezető. Munkanélküliség, nyomor - ez volt az épitömunkások sorsa a múltban „Köztudomású, hogy nemcsak hazánkban, de világszerte a gazdasági és szociális — közvetve a politikai élet egyik legsúlyosabb és legnyomasztóbb problémája a munkanélküliség megszüntetése és széles nép- rétegeket sújtó szomorú következményeinek eny- hitése. Kétségtelen, hogy e kérdés megoldása vármegyénkben. a kereseti lehetőségeitől megfosztott, a bekövetkező nyomortól fenyegetett s ezért nem ok nélkül elkeseredett munkásság foglalkoztatása. részükre munkaalkalmak és kereseti lehetőségek teremtése mindinkább sürgős, hova-tovább halaszthatatlan feladat...“ — mondotta az alispán megyegyűlési beszámolójában 1929-ben, 1934 január 18-án a nyíregyházi építőmunkások végső elkeseredésükben dr. Bencs Kálmán .királyi kormányfőtaná- csos“ polgármesterhez fordultak: „Alulírottak segítségért kiáltunk. Építőmunkások vagyunk, munkához, alkotáshoz szokott férfiak. Kezünk nyomán városok, utak, hidak keletkeztek. Most éhezünk! Már esztendők óta a legembertelenebb nyomorban sínylődünk, pedig dolgozni akarunk, készen állunk a munkára, részt szeretnénk venni a termelésben. De senki nem nyújt felénk munkalehetőséget. Éhen pusztulni nem akarunk! Munkát kérünk, vagy munkanélküli segélyt. Ehhez jogunk van. Ennek a jognak szellemében kérünk munkát. munkát mindenckfelett, mert dolgozni akarunk. De ha ez nem lehetséges, akkor kérünk rendszeres pénzbeli munkanélküli segélyt, hogy el ne pusztuljunk.'“ * A Nyírvidék-'Szabolcsi Hírlap 1937 július 27-i számában rövidke hi- recske jelent meg: „A nyíregyházi építőmunkások nagyrészc munka nélkül van‘‘ címmel. A cikk így hangzik: „A nyíregyházi építőmunkások egyrésze az idén foglalkozást kapott, főleg a Ferencesek építkezésének megindításánál. A munkások közül azonban így is sokan maradnak kenyér nélkül...“ * Hogy azok a kőművesek is milyen kenyeret kaptak, arról sejtetni enged egy nemsokkal ezután, augusztus 10-én megjelent újsághír. Ezt írja a Nyírvidék-Szaboi- csi Hírlap: „Ma reggel megjelentek a szocialista szakszervezeti párt bizalmi emberei, az elnökkel az élükön a Ferencesek rendházának építkezési munkálatainál cs az ott dolgozó kőműves munkásoknak, központi utasításra, betiltották a munkát. A munkások most azt követelik, hogy a megál- laoított 48 filléres órabért emeljék fel 10 fillérrel, mert ellenkező esetben a munkát nem veszik fel. Ez volt, ilyen volt a múlt, amelynek romjain diadalmas élet virágzott fel, a szabad emberek alkotó, építő nagy «korszaka. ÉPÍTŐK NAPJA Elérkezett a nap, amelyre oly nagy lelkesedéssel készültek az építők műszakjában megyénk építőmunkásai az épülő nagyszerű tiszalöki vízieroműtől az irodaház-építkezésig, a keleti főcsatorna kotrógépeitől Ligettanyáig mindenütt. Másodszor ünnepeljük együtt az építőmunkásokkal az Építők Napját, ünnepli együtt egész népünk mindazokat a nagyszerű sikereket, amelyek az építés, alkotás eljött korszakában, a kemény munkában eltelt napokat kísérik. Társadalmunk legmegbecsültebb tagjai közt vannak ma az épitömunkások. S mik voltak azelőtt? Sokszáz kisüzembe szét- forgácsolódva. a nagyvállalkozók kényének-kedvénck kiszolgáltatottan szenvedték végig az idényjellegű szakma minden hátrányát. a munkanélküliségből fakadó minden nyomorúságot. — Sokszorosan érezték a jármot, amit a Horthy-rendszer urai a nép nyakára tettek. De mit is építtettek volna velük? Fél évszázad alatt nem épült annyi minden például Nyíregyházán, mint most. új életünk néhány éve alatt. Építettek azelőtt üzletházat Ungárnak, rendházat a ferenceseknek. pazar villát Bencsnek — s aztán húszszor, százszorannyit voltak munka nélkül, álltak az új épületek tövében a Kossuth-léri „köpködő“ embeni'O' n. Ha meg felemelték szavukat, hogy a 48 filléres éhórabérre még tíz fillért kérjenek. a Bujtos-utcai munkásotthon körül ólálkodó ezernyi kopó másnap már feketelistát készített: „nem kaphatnak sehol se munkát a lázadók ...!“ A járom azonban széttört, soha többé nem tudják összetákolni népünk ellenségei. A múlt meggörnyedt, sokat nélkülöző robotosa kiegyenesítette derekát. S most szereti csak igazán szakmáját! Most épít csak igazán! Saját magának épít! Határt senki se szabhat előtte, számára semmi nem akadály. Építőipari nagyüzemekbe tömörülve. :t munkanélküliség gondját örökre elűzve, egyesült erővel, ösz- szeforrott csapatokban halmoz diadalt diadalra, ahogyan idősebb testvére, a szovjet építőmunkás tanítja. Munkája becsület, dicsőség és hősiesség dolga lett abban a hazában, ahol öt- naponkint épül egy gyár, abban a megyében, amelyet mcsz- sze földön úgy neveznek, hogy a híres nyíregyházi fermentáló, a gyönyörű pályaudvar, az épülő tiszalöki erőmű, a keleti főcsatorna és még sok-sok építkezés megyéje. Méltán büszkék építőmunkásaink arra, hogy egy új korszak építői. Kezük nyomán egyik napról a másikra törnek az ég felé a büszke új falak, üzemek, lakóházak. S mindez saját javukra, dolgozó társaik javára történik. A kor- mányprogrammot megvalósítva például rövidesen nyolcszáz ú,i lakóház építését kezdik el a megyében! — S mi, a megye dolgozói, méltán vagyunk büszkék építömunkás barátainkra, elvtársainkra, a Májerekre, a Drotárokra. a Lukácsokra, nagy alkotásaink építőire. Nagyszerű munkahőstettek, a becsületes, lelkiismeretes munka kiváló eredményei fakadnak építömunkásaink megváltozott, egyre szépülő életéből. S most. hogy kormányunk programmja világos célt tűzött egész népünk elé: még magasabbra emelni a dolgozók — és elsősorban az ipari munkásság jólétét —, kötelezi építőmunkásainkat ez a kitűzött eél! Saját maguk és dolgozó társaik javára még többet, még jobbat adni, még fegyelmezettebben dolgozni, még inkább törekedni a takarékos munkára, az önköltség csökkentésére. Mert ezzel valósul meg a növekvő jólét programmja. Építömunkásaink tudják, és teljesítik is kötelességeiket! Az Építők Napja nyíregyházi műsora Megyeszerte nagyszerű kulturális és sportesemények közepette ünnepük meg ma az építő- munkások, s velük együtt a megye dolgozói az Építők Napját. Nyíregyházán ma délelőtt 9 órakor veszi kezdetét az egésznapos ünnepség a Dózsa bujtosi sporttelepén. 10 órakor kezdődik a labdarúgó villámtorna. Délután két órakor ruhabemutatóval folytatódik az ünnepség, közben fellépnek műsoraikkal a kultürcsoportok. Délután félötkor kerül sor ugyancsak a bujtosi pályán az Építők—Pereces bajnoki labdarúgómérközésre. — Este hét órakor folytatódik az ünnepség. — A íclálllí- : ütött szabadtéri színpadon kultürcsoportok: színjátszók, táncosok. énekkarok szebbnéi-szebb műsora cseréli egymást. Fellépnek a 61/2 Építőipari Vállalat, az Útfenntartó Vállalat, a 6-os Mélyépítő Vállalat és a nyíregyházi tatarozó vállalat kultúrcsoport- jai. A műsor után tábortűz és színpompás tűzijáték fejezi be az ünnepnapot. A keleti főcsatorna építésénél Lukácsi Lajos kolrómesler brigádja érle el a legjobb eredményt az építők műszakjában Lukácsi Lajos kotrómestert a tiszavasvári Földkotró Vállalatnál jó munkájáról és állandó magas teljesítményszázalékáról ismerik. Az Mc—9-es kotrógéppel sok szép teljesítményt ért már el a Keleti Főcsatorna építésénél. Ritka eset, amikor nem a Lukácsi brigád neve szerepel legelöl a Földkotró Vállalat központja előtti nagy versenytáblán és a termelési jelentéseken. Most, az Építők Napja tiszteletére azt vállalta az élenjáró brigád, hogy előirányzott napi tervüket kétszeresen teljesítik. Ez ezerhatszáznyolcvan köbméter földkiemelést jelent, a Keleti Főcsatorna épülő medréből.' A Lukács brigád versenytársai: Cserháti Imre brigádja a Dg—3-as kotrógéppel és Zvara Mihály brigádja az Mc—4-es kotrógéppel, napokon keresztül nyomában voltak Lukácsiéknak. Lelkes termelési verseny alakult ki a brigádok között, a „legmagasabb teljesítményszázalékért“. A három brigád egymástól távolabb dolgozik, így csak műszak után, a versenytábláról ismerhették meg egymás teljesítményeit. Augusztus 26-án Lukácsi Lajos brigádja az előirányzott tervet több mint 2.7-szeresen teljesítette. 840 köbméter föld helyett 2288 köbmétert emeltek ki a csatorna medréből, ami 272 százalékos teljesítést jelent. Aznap kiválóan dolgozott a gép. Termelés közben végezték el az előforduló kisebb javításokat. Nem álltak meg. Lukácsi elvtárs ezen a napon szinte szó nélkül dolgozta végig a műszakot. Csak röviden intézkedett, ha valahol szükség volt erre. Nem utolsó sorban hozzájárult a kiváló termelési eredmény eléréséhez az elsőség elérésének közös szándéka. Zvara Mihály brigádja is szépen teljesített. 1800 köbméter földet termeltek ki. Teljesítményük 214 százalék volt. Cserháti Imréék a Dg—3-as kotrógéppel 162 százalékot teljesítettek. A tiszavasvári Földkotró Vállalat dolgozói 146 százalékos tervteljesítéssel köszöntik az Épitők Napját.
