Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-30 / 203. szám

4 3953 AUGUSZTUS 30, VASÁRNAP *\ NYÍRBÁTORI JÁRÁS HÍRADÓJA Újult erővel tovább a szövetkezeti úton Hétfőn este a nyírbátori' Lenin termelőszövetkezet tagjai össze­gyűltek, hogy meghallgassák sző. vetkezetnie küldötteit, akik aznap tértek haza Budapestről. Nagy fi­gyelemmel hallgatták a tagok, ami­kor az elnök, Bernién József elv. társ felolvasta Hegedűs András földművelésügyi miniszter levelét. „örömmel vettem a szövetkezet tagjainak írásos kérését arról, hogy tekintsem semmisnek az elő­zőleg beadott levelüket, amelyben a szövetkezetük feloszlatásának, engedélyezését kérték. A termelőszövetkezet kérésének eleget teszek. A kérvényt érvény, teltnítem és visszaadom. Tudomá- sül veszem, hogy a szövetkezet a.z alapszabály szerint tovább dolgozik. Pártunk és kormányunk politiká­jának megfelelően a minisztérium és az alárendelt szervek minden támo­gatást megadnak a termelőszövet­kezetnek ahhoz, hogy az eddiginél nagyobb sikereket érjen el, több jövedelmet biztosítson tagjainak. Budapest, 1953. évi augsztus hó 22-én HEGEDŰS ANDRÁS miniszter.” örömmel fogadták a levelet a termelőszövetkezet tagjai és még azon az este megbeszélték hogyan folytatják tovább a munkát, ho­gyan viszik győzelemre az őszi be­takarítás nagy munkáját, hogyan fejezik be idejében az őszi kalá­szosok vetését. — Ha korán vetünk, többet arat­hatunk — fejezte ki valamennyiük gondolatát Demjéu elvtárs. Hudák Mihály növénytermelési brigádvezető nagyon szófián ember. A gyűlésen azonban egyszerre meg­eredt a szava. — Arra kérem brigádom minden tagját, mutassuk meg, hogy nem le­szünk utolsók a betakarításban és a vetésben. Holnap reggel mind­annyian munkához látunk. így fogadkoztak a termelőszövet­kezet többi tagjai is. Jövőre többet akarnak termelni, nagyobb termés, átlagot akarnak elérni, több termést betakarítani, többet osztani egy-egy munkaegységre, mint az idén. Másnap hajnalban Hudák Mihály brigádjából senki nem hiányzott. Ki kaszált, ki trágyát hordott. A cukorrépa gazoló kapálását is to­vább folytatták. A brigád 18 sze­kere hordta a trágyát. Minden sze­kérhez nem jutott férfi. Odaálltak a nők 1®. Kóródi Istvánná, Lőrincz Ilona DISZ-fiatal, Éles Erzsébet DISZ-fiatal és még sokan mások hordták a trágyát. De nem csak a Hudák Mihály brigádja, hanem a termelőszövetkezet minden tagja jókedvvel végezte a munkát. A ter­melőszövetkezet vezetősége beszélt a gépállomás vezetőségével. Trak­tor-szántáshoz fogtak. A korábban felszántott földeken hétfőn kezdik a rozs vetését. A termelőszövetke­zet tagjai javaslatára 100 hold rozszsal és 10 hold búzával többet vetnek az idén, mint tavaly, hogy még több kenyérgabona jusson a tagoknak. A dohánytöréssel előre látható­lag a jövőhéten végeznek. A do­hányföldbe is őszit vetnek majd. Hozzáfogtak a vetőmag tisztításá­hoz Is. A hétfői értekezleten megbeszél­ték a betakarítás munkáját is. Minden brigád saját területén vég­zi el a betakarítás munkáját. Min­den tag arról a földről töri a ku koricát szedi a burgonyát, melyet egész évben kezelt, ápolt. így válik lehetővé a gyors betakarítás, a ve­tés gyors, idejében való befejezése és a tagok jutalmazása a maga­sabb terméseredmények után. Az új agrotechnika meghozta az eredményt A nyírvasvári Kossuth termelőszövetkezet még alig másféléves múltra tekint vissza. Egy és fél év nem sok idő, de elég volt ahhoz, hogy meg­győződjenek a termelő- szövetkezet tagjai a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről, az agrotech­nika alkalmazásának je­lentőségéről. Tavaly nyá­ron már termelőszövet­kezetben végezték az aratást, de még egyéni­leg, kis parcellákba ve­tett földekről takarítot­ták be a kalászosokat. Az elmúlt őszön ugyan­annyi területet vetett be a Kossuth termelőszö­vetkezet, mint azelőtt, amíg tagjai egyénileg gazdálkodtak. Most azon­ban közösen végezték a vetés munkáját, táblá­kat jelöltek ki és műtrá­gyát is alkalmaztak. Huszti József brigád ve­zető már korábban is kí­sérletezett a műtrágya használatával. A tavasz- szal merész ötlete tá­madt. Oda vetettek ár­pát, ahol eddig még sen­ki sem vetett. „Nem te­rem az ott meg! Kár a munkáért!“ — kételked­tek néhányat! az árpa­termés sikerében. Huszti József brigádjával jól előkészítette a talajt. — Holdankint 1 mázsa szu­perfoszfátot szántottak a talajba. Korán vetették az árpát, még hozzá ke- resztsorosan. Csodájára jártak az árpatáblának. Holdankint 13 mázsa 80 kilót fizetett. Műtrágyát használtak az őszi kalá­szosok alá is. Tavasszal pétisóval fejtrágyáztak. A 45 hold búzatáblán és a 137 hold rozstáblán, vagyis ugyanannyi terü­leten, mint tavaly, míg egyénileg művelték a földet, az idén 401 má­zsa kenyérgabonával ter­mett több. Jut is szépen a szor­galmasan dolgozó csalá­doknak. Egy-egy munka­egységre 4 kiló kenyér- gabonát és 45 deka ár­pát osztottak. Persze, még lesz egyszer osztás, mert a kenyérgabona 20 százalékát tartalékolták későbbre. Fiimák Vil­mos például harmadma- gaval dolgozott a terme­lőszövetkezetben. 750 munkaegység után egye­lőre több, mint 30 mázsa kenyérgabonát vitt haza. Simics Sándor családja egyévi szorgalmas mun­ka után csak kenyérga­bonából körülbelül 50 mázsát kap. Lesz kenyér bőven Ju­ha Györgyöknek is és valamennyi becsülete­sen dolgozó termelőszö­vetkezeti tagnak. Jövőre még szebb eredményeket akarnak elérni. Ezért határozták el, hogy korán, jól elő­készített talajba vetik az őszi kalászosok magját. Mint ahogy mondják, a föld sohasem árulja el, mire képes. Úgy fizet, ahogyan kezelik, ha min­dent megad az ember a földnek és alkalmazza az agrotechnika vívmá­nyait, bőségesen és egy­re bőségesebben fizet a föld. Ä kupeckedő elnök kizárása óta megjavult a munka az aporligeti tszcs-ben Az aporligeti Szabadság terme­lőszövetkezeti csoport tagjai már hosszú idő óta csak arról tudtak, ami munka közben történt kint a földeken. Mándoki Gyula, a csoport elnöke, soha nem számolt be a tagságnak, a csoport ügyei­ben egymaga döntött, mellyel durván megsértette a szövetke­zeti demokráciát. Még a vezető­séggel sem tudatott semmit. Ha az intézőbizottság ülést tartott, alig lehetett rávenni, hogy vegyen részt az intézőbizottság ülésén. Az elnöki tisztség mellett saját maga látta el a pénztárosi, a magtáros és könyvelő feladatát is. Nem azért, hogy nem lett vol­na, aki ellássa c teendőket, ha­nem azért, mert így jobban tu­dott a saját zsebére dolgozni. Ez­ért tűnt el a csoportból 60 méter molinó-anyag, amit a dohánypa­lánta neveléséhez kaptak, ezért veszett el a csoport tulajdonát ké­pező épületcserép egyrésze, mert az ő kezén forgott. Ezért fogyott állandóan az elmúlt télen a cso­port burgonyája. Nagy Imre elvtárs parlamenti beszéde után Mándoki Gyula megmutatta igazi arcát. A cso­port feloszlatását kérő levél alá­írásgyűjtését ő végezte. Most új­ra felébredt benne a „kupec“-vér. A faluban mindenki arról ismeri legjobban, hogy havonkint vagy ennél is rövidebb időn belül adta- vette a jószágokat, búsás hasznot húzva utána. Az így „szerzett“ pénzből tartotta családját. A munkából igen keveset vette ki részét. Tavaly ősszel — megté­vesztve a csoport tagjait — meg- válas^titta ma^át elnöknek. Azon­ban itt sem hagyta abba régi ..mesterségét“. Két-három darab szarvasmarhát tartott, amit a csoport takarmányából nevelt és tartott el. Mint csoportclnök, újra cserél­getni kezdte jószágait. A vásárra mindig a csoport fizetett rá, mert az újonnan vásárolt teheneket is a csoport takarmányán javította fel, míg újra el nem adta. Mándoki Gyula a virágzó ter­melőcsoport ellen tört, el akarta venni a csoport tagjainak kedvét a szőve4’ ' gazdálkodástól, ahol már az első évben is igen szép eredményt értek el. Csak ter­ményből 6 kiló 40 dekát osztot­tak minden munkaegységre. Har­csa Sándor eddig 400 munkaegy­séget dolgozott, melyre termény­ből 25 mázsa 60 kilót vitt haza családjának. De hol van még a többi tcrmcnyfélescg? Meg a pénzbeli részesedés! Az eddig megjelent kormányhatározatok Aporligeten is jelentősen segítik a csoporttagok őiy.szhivonalíRak állandó emelkedését. Mándoki Gyulát a csoport tag­sága nem fogadta el tovább veze­tőjének, de még a csoportban sem tűrték meg tovább. A szövetkezet ellen törő Mándo- kit kizárták soraik közül. — Most már vidámabban folyik a munka. Gyorsan törik a dohányt, szedik a burgonyát, hordják a trágyát, szántják a csillagfürt tarlóját, hogy idejében földbe te­gyék a kenyér magját. Nincs már köztük a kiskirályoskodó elnök. A csoport valamennyi tagja azon igyekszik, hogy az őszi betakarí­tást és az ősziek vetését minél előbb elvégezze, hogy biztos ala­pokra helyezzék jövő évi gazdag termésüket, boldogabb életüket. Faliujsűgsxemle Az encsencsi gépállomás pártszervezetének sajtójából A cséplési munkálatokat befejeztük, termelőszövetkezeteink betakarították multévi munkájuk gyümölcsét. Legfőbb feladatunk most segítséget nyújtani termelőszövetkezeteinknek a helyes és reális terv készítéséhez. Tudjuk, hogy a nagyüzemi gazdálkodás elengedhetetlen kelléke a jó tervkészítés,-ez képezi alapját egész évi munkájuknak. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy termelőcsoport­jaink a tervkészítésnél nem jártak el kellő körültekintéssel és gondossággal s ebben részes gépállomásunk is. Ezeket a hibákat ki kell küszöbölni s a jövő évre a termelőszövetkezet munkaere­jéhez arányos és reális tervet kell készíteni. Nekünk, gépállomást dolgozóknak, ezért segítséget kell nyúj­tanunk a termelőcsopoi toknak, a gépállomásunk 66 erőgépét a ter­melőcsoportok magasabb terméshozamának szolgálatába kell állí­tani, a fejlett, agrotechnika alkalmazásával az elérhető legmaga­sabb termésátlagra kell törekednünk. Termelőszövetkezeteink ve­gyenek példát a nyírbátori Lenin termelőszövetkezetről, ahol 750 hold őszi vetésterületből 80 százalékot gépi erővel művelnek meg. Igen nagy súlyt kell fektetnünk a korai mélyszántásokra, az elő- hántós ekék használatára, mert ezek mind a magasabb termés eredmény elérését szolgálják. Nekünk, gépállomásí dolgozóknak, termelőszövetkezeteink megszilárdítása érdekében igen komoly munkát kell végezni. S ar­ra is vigyázni kell, hogy termelőszövetkezeteinknél végzett mun­kánk mindenkor minőségi munka legyen. Minden traktorosnak kötelessége, hogy a reábízott munkát maradéktalanul és időben végezze el, nagy súlyt helyezve a gépek karbantartására. Tudjuk, hogy mindezeket csak megfelelő politikai munkával tudjuk elérni, ezért politikai felvilágosító munkánkat a termelő- csoport tagjai között sokkal nagyobb mértékben és nagyobb körül­tekintéssel, odaadással fogjuk végezni. Az állandó felvilágosító munka szükségszerűségét mutatja az a tény is, hogy Béres Sán­dor, a nyírbátori Lenin tsz. tagja, a felvilágosító munka nyomán látta be azt, hogy igen helytelen és meggondolatlan volt az az el­határozása, hogy letérjen a dolgozó parasztok számára egyetlen helyes útról, a nagyüzemi gazdálkodásról. Ez a példa gépállomásunk valamennyi dolgozóját arra kell. hogy kötelezze, hogy fáradságot nem ismerve, fokozza politikai felvilágosító munkáját, segítsen megértetni, dolgozó parasztságunk számára saját területén egyre szebb jelenét, ragyogó jövőjét csak a nagyüzemi gazdálkodás biztosítja. TÁBORI MAGDOLNA, instruktor. Kezdte meg a nyírbátori Vörös Csillag tsz. pártszervezete az űi ohtaíási év előkészítését A pártoktatási év előkészítése mindig nagy feladatokat ró a pártszervezetekre. Csakis gondos, alapos előkészítő munka bizto­sítja az egész oktatási év ered­ményes, jó befejezését. Nem kis dolog a hallgatók gondos kiválo­gatása. Hosszú, szívós, türelmes és figyelmes munkát követel. Ezért időben kell megkezdeni ezt a munkát. Az oktatási bizottság jó munkát csak akkor végez, ha az a hallgató, akivel elbeszélge­tett, úgy érzi: minden tisztázat­lan kérdésre, amely problémát okozott neki, feleletet Kapott. Vagyis tisztább lett látóköre, nagyobb felelőséggel lát mun­kához, pártunk határozatának vérgehajtásához, nagyszerű kor- mányprogrammunk megvalósítá­sához. A nyírbátori Vörös Csillag tsz. pártszervezete azonban súlyos hibát követett el az új oktatási év előkészítésében. Az oktatási bizottság csak papíron van meg. Eddig még egyetlen egyszer sem ült össze, illetve egyetlen egy hallgatóval sem beszélgettek el a bizottság tagjai. Ez súlyos hiba, hiszen már két-három hónappal ezelőtt meg kellett volna kezde­nie az új oktatási cv előkészíté­sének nagy munkáját. A hibát súlyosbbítja az a tény, hogy Sza­bó Károly elvtárs, a tsz. pártszer­vezet titkára a termelőszövetke­zet megerősítésének munkájára hivatkozva bizonytalan időre el­halasztotta a hallgatókkal való beszélgetések megkezdését. Szabó elvtársat erre az elhatározásra a következő ok késztette. Alig há­rom héttel ezelőtt Szabó elvtárs a községi alapszervezet titkárá­val, Drabik Mihály clvtárssal s a propagandistákkal közös megbe­szélést tartott. E megbeszélésen határozatot hoztak arra, hogy egy este lebonyolítják az új oktatási évben résztvevő hallgatókkal való beszélgetést, hiszen „csak“ 44 hallgatóról van szó. Ki is tűztek ezt az estét. Egy jó tágas szobát láttak cl lócákkal, mely 50—55 ember részére kényelmes ülést biztosított. Az este előkészítése jó volt. Azonban a hiba ott volt, hogy a hallgatók nem jelentek meg, annak ellenére, hogy Dra­bik elvtárs, a községi alapszer­vezet titkára is eljött. Este 11-ig vártak, de hiába. A hallgatók nagyrésze mégsem jött el. Ebbói pedig Szabó és Drabik elvtársak arra a következtetésre jutottak,— igen helytelenül — hogy a hall­gatókkal való beszélgetéseket bi­zonytalan időre elhalasszák. Most pártszervezeteink leg­főbb feladata, hogy helyesen értessék meg pártunk határoza­tát, a kormányprogrammot. Az oktatási bizottság egyik legdön­tőbb feladata, hogy a beszélgeté­sek során egyetlen nem egészen világos pont se legyen a hallga­tók előtt, megvalósuló kormány- programmunkból. Az oktatási bi­zottságnak azért kell elbeszélget­ni a hallgatókkal, hogy a hallga­tók elmondják a tavalyi oktatási év tapasztalatait, elmondják je­lenlegi munkahelyükön mutatko­zó hiányosságokat, — e hiányos­ságok kijavításához segítséget kapjanak — feleletet kapjanak a kül- és belpolitikai események egyes tisztázatlan kérdéseire, megismerjék az idei oktatási év feladatait. Egyszóval, hogy az elbeszélgetések után sokkal har­cosabban, tudatosabban harcol­jon a hallgató kormányprograni- munk megvalósításáért. Éppen ezért sürgősen kezdje meg a nyír­bátori Vörös Csillag pártszerve­zet oktatási bizottsága is ezt a munkát, mert csak akkor tudja biztosítani az idei oktatási év eredményes munkáját. A járási pártbizottság pedig szervezetteb­ben, gyakrabban ellenőrizze terü­leten az oktatási munka clöké- sikerét. A járási pártbizottság pedig szervezettebben, gyakrab­ban ellenőrizze területén az ok­tatási év előkészítését, s ellen­őrzésen keresztül nyújtson na­gyobb segítséget az alapszerve­zeteknek c nagy feladat sikeres megoldásában. S. .1 NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents