Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-30 / 203. szám

NÉPLAP 1053 AUGUSZTUS 30, VASA1UNA 2 Nyíregyháza város pártválasztmányának ülése Tegnap délután tartotta meg Nyíregyháza város pártválasztmá­nya ülését, melyen megtárgyal­ták a Központi Vezetőség június 27—28-i határozatát, s a megva­lósításával kapcsolatos tennivaló­kat. A pártválasztmányi ülésen a városi pártbizottság beszámolóját Murczkó Károly elvtárs, a városi pártbizottság titkára tartotta. — Murczkó elvtárs beszámolója ele­jén a Központi Vezetőség leg­utóbbi, nagyfontosságú üléséről beszélt, ahol határozatot hoztak a párt politikai és szervezeti mun­kájában elkövetett hibák kijaví­tásáról. A beszámoló ezután a párttal foglalkozott. A mi pár­tunk, a kommunisták pártja 35 éve állandóan küzdelmet folytat a magyar munkásosztály, a dol­gozó nép érdekeiért. A Horthy- rendszer sötét éveiben pártunk síkra szállt a dolgozó nép érde­keiért, kíméletlen harcot folyta­tott az elnyomók ellen. A felsza­badulás után pártunk következe­tesen folytatta harcát a tőkések, a kizsákmányolok ellen a népi demokratikus rend kivívásáért. Pártunk e harcban nagy sikere­ket ért el: megnyerte a munkás- osztály döntő többségét, megva­lósította a munkásegységet, meg­teremtette a munkásosztály és a dolgozó parasztság szilárd szövet­ségét. Pártunk győzelmet aratott. S e győzelemnek Nyíregyházán is számtalan bizonyítéka van. — Murczkó elvtárs ezután Nyíregy­háza fejlődéséről beszélt. A mun­kásosztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség soraiból kerültek vezető tisztségbe. Andrikó József, ki kalauz volt, ma a Néphadse­reg alezredese, Jeszenszki István kőművessegéd ma a 61/2 Építő­ipari Vállalat igazgatója, A párt vezetésével értük el, hogy váro­sunk arculata nagymértékben megváltozott, egvre inkább ipari jelleget ölt, olyan üzemekkel, mint a Dohányfermentáló, mely Közép-Eúrópa legkorszerűbb fer­mentáló üzfeme. A beszárhöló ezután megállapí­totta : a komoly eredmények mel­lett egy sor hiányosságot köve­tett el a.városi pártbizottság: nem foglalkozott megfelelően a dolgo­zókkal: munkásokkal, dolgozó pa­rasztokkal, termelőszövetkezeti ta­gokkal, az értelmiségiekkel, nem hallgatták meg véleményüket, nem orvosolták panaszaikat. Ezért a város területén meglazult a kapcsolat a párt és a tömegek között. S a kormányprogramm megjelenése után ennek követ­keztében tért nyert az ellenség egyes üzemekben, termelőszövet­kezetekben. A beszámoló megállapította, hogy a hiányosságok forrása: a kollektív vezetés hiánya. II városi pártbizottság munkájában nem érvényesült a kollektív vezetés elve. Ez döntő mértékben akadályozta, hogy a városban igazi, egészsé­ges pártélet alakuljon ki. A párt­választmány nem töltötte be fel­adatát, mert a városi pártbizott­ság nem felsőbb szervet látott benne, hanem aktivistákat. Eb­ben az évben eddig csupán egy­szer ült össze a választmány. A városi pártbizottságon belül is megsértették a kollektív veze­tést, amikor nem kérték ki a pártbizottság tagjainak vélemé­nyét egy-egy fontos kérdés el­döntésében. Murczkó elvtárs a beszámolóban megállapította: ezért, hogy a kollektív vezetés nem' érvényesül sem a pártszer­vezetekben, sem a pártbizottsá­gon, s hogy a választmány ed- dig nem töltötte be feladatát, el­sősorban őt terheli a felelősség. A kollektiv vezetés hiánya, a sze- méyi kultusz következtében a dolgozók kéréseikkel csak a párt­bizottság titkárához fordultak, eb­ből adódott, hogy a városi párt­bizottság káderpolitikája is sok­szor helytelen volt. A városi pártbizottság tagjai csak a gazdasági feladatok megoldására törekedtek, így irányították az alapszerveze­teket is, keveset törődve a párt- szervezetek megszilárdításával, megerősítésével. Az elmúlt idők­ben a pártbizottság ülésein ál­landóan napirenden volt a be­gyűjtés, a soronlévő mezőgazda- sági munkák. A tanács felada­tait tárgyalták, elvették a tanács önállóságát — ahelyett, hogy a pártszervezeteket tanították vol­na a pártépítés módszereire, a termelés ellenőrzésére. Murczkó elvtárs elmondotta, hogy ennek következtében az alapszervezetek egyrészében formálissá vált a szervezeti élet, nem tartanak rendszeresen vezetőségi üléseket, aktívaértekezleteket, s ha tarta­nak is, ezek nem elég magasszín- vonalúak, nem tudnak kellőkép­pen harcra mozgósítani. így esett vissza például a tag- és tagjelölt felvétel, főképpen az építőipar­ban, s az egyénileg dolgozó pa­rasztság között. S ezért felelős a városi pártbizottság párt- és tö­megszervezeti osztálya, annak vezetője Botrágyi elvtérs is. Nem beszéltek e kérdésről az alap­szervezetekkel, nem hívták fel a figyelmet arra, hogy a 61/2 Épí­tőipari Vállalatnál 23 elvtárs hosszú évek óta tagjelölt. Nem segítette a pártbizottság a párt­csoportok kialakulását, megfelelő működését. Súlyos fogyatékosságok vannak a tömegek között végzett politikai felvilágosító munka terén. E téren is nagymértékben el­maradt a városi pártbizottság a város pártszervezetei a követel­mények mögött. Az agitációs munka kampányjellegű, s a párt- szervezetek, a pártbizottság nem tudja megfelelően irányítani, mert maga sem ismeri eléggé a város és a különböző rétegek éle­tét. Az agitációs munka kam­pányszerűsége mellett csak egyes rétegekhez szólt. Az agitáció nem elég harcos, ebből adódott, hogy az ellenségnek nem egyszer sike­rült tért nyernie. Az agitáció tar­tami gyengeségét mutatja, hogy a dolgozók jogos panaszait, sérel­meit nem vették figyelembe, nem keresték a hibák gyökerét. Sok- szór a becsületes dolgozót — ha jogos sérelmet is vetett fel — azzal vádolták, hogy az ellenség befolyása alatt áll. Az agitációból nem egyszer hiányzott az őszin­teség, ami szintén nagymérték­ben rontotta a párt tömegkapcso­latát. Ezért is nagy felelősség terheli a városi pártbizottságot, a pártbizottság agitációs és propa­ganda osztályát, s annak vezető­jét, Ferenczi elvtársnőt. Nem kaplak az agitációs munkához megfelelő segítséget a pártszer­vezetek a városi bizottságtól. A segítségadás általános instruk­ciókból, utasításokból állt. így sok pártszervezetben még a nép­nevelőértekezleteket sem tartot­ták meg. A politikai munka gyengesége, és általában a pártmunka gyen­gesége abból is adódik. — állapí­totta meg a beszámoló —, hogy nem volt megfelelő az oktaté.s az ideológiai munka. Az elmúlt években a városi pártbizottság a politikai oktatásban csupán számszeriiségre törekedett. nem nyújtott segítséget az elvi kérdések megértéséhez^ az elmé­lyült tanuláshoz. Nem dolgozta fel a városi pártbizottság az olyan nagyjelentőségű kérdése­ket, mint a munkás-paraszt szö­vetség. Az itt elkövetett hibák onnan is erednek, hogy a városi pártbizottságon sem volt kielégí­tő a tanulás. Az elmúlt évben például egyetlen esetben sem ül­tek össze valamilyen elvi kérdés tisztázására. Ezért sok esetben megsértették a párt parasztpoli­tikáját, a termelőszövetkezetek fejlesztésénél az önkéntesség el­vét. A pártbizottság rossz munka- módszeréből adódott, — mondotta Murczkó elvtárs, — hogy nem volt megfelelő a kapcsolat a vá­rosi tanács és a pártbizottság kö­zött. Nem ellenőrizte és segítette a pártbizottság a tanács munká­ját, hanem maga igyekezett meg­oldani a feladatokat. Ezzel sértet­ték a tanács önállóságát, elvették felelősségérzetét. Sok esetben utasította a pártbizottság a taná­csot. A városi tanácsnál is az egyszemélyi vezetés érvényesült. Ebből adódott aztán, hogy a ta­nács sok esetben megsértette a törvényességet a begyűjtés terén a dolgozó parasztokkal szemben. Ugyanakkor eltűrte, hogy a kulá- kok szabotálják kötelezettségeik teljesítését. A tanács munkájá­ban megmutatkozó hibákért el­sősorban Kuhár elvtárs a felelős, aki tagja a városi pártbizottság­nak is. A beszámoló ezután a bírálat— önbírálattal foglalkozott, s meg­állapította: eícn a téren is ko­moly hiányosságok vannak úgy a pártbizottságon, mint az alap­szervezetekben. A vezetőknek nemcsak igényelni kell a bírála­tot, hanem azt magatartásukkal elő is kell segíteni. Majd a beszámoló áttért a kor­mányprogramm ismertetésére, s rámutatott arra, hogyan nyilvánul meg a dolgozókról való tokozott gondoskodás Nyíregyháza város életében. Megjavulnak a lakásviszonyok, mert csak az Irodaház és a Béke­ház felépítésével 150 lakóház sza­badul fel. De ezután is tovább folyik a lakásépítkezés. Megkez­dődött a lakóházak tatarozása is. Még ebben az évben elkezdik a sóstói nyaraló átalakítását téli, nyári üdülővé és a következő év­ben több, mint négymillió forint beruházással új üdülő is épül. A kormányprogramm hatása nagy­mértékben megmutatkozik pél­dául az üzemi egészségügyi hely­zet javulásán, az üzemi konyhák nagy fejlődésén. A város termelő­szövetkezeti és egyéni dolgozó pa­rasztságának nagy segítséget és anyagi jövedelmet jelentenek a kormányprogramm elhangzása után megjelent határozatok. E rendelkezések, a 15%-os adócsök­kentést nem számolva, több, mint félmillió forintot jelentenek a vá­ros dolgozó parasztságának. A Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak új határozata ismét nagy­mértékben könnyíti az egyénileg dolgozó parasztok helyzetét. E ha­tározat értelmében dolgozó pa­rasztságunk tízszázalékos beadási kedvezményt kap a kapásnövé­nyekből. A határozat azt is ki­mondja, hogy a beadástól függet- 'enül lehet ezután a termékeket szabadpiacon értékesíteni. Legfontosabb feladat: harcba vinni minden kommunistát, minden becsületes doigozót a kormányprogramm megvalósításáért. A beszámoló a politikai munka feladatairól szólva megállapítot­ta:. a pártszervezeteknek az a fel­adatuk, hogy a legközelebbi idő­ben hívják össze a népnevelő­ket, az aktivistákat és beszéljék meg velük a megjelent határoza­tokat, hogy azok azonnal munka­A kommunizmus lőnglclkű harcosa (A. A. Zsdanov halálának 5. évfordulójára) öt évvel ezelőtt, 1948 augusztus 31-én halt meg Andrej Alekszan- drovics Zsdanov, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet állam kiváló funkcionáriusa, a nagy Sztálin hű tanítványa és te­hetséges munkatársa. Zsdanov 1896 február 26-án Mariupolban született. Atyja nép­iskolai tanfelügyelő volt. Fiatal korában belépett a kommunista pártba és 33 éven át minden ere­jét, minden tehetségét a nép ön­zetlen szolgálatának szentelte. — Tántoríthatatlanul harcolt a marxi-lenini eszmék megvalósítá­sáért, a kommunizmus diadalá­ért. Az első világháborúban a had­seregben a katonák között forra­dalmi kommunista propagandát és agitációt folytatott. Tevéke­nyen részt vett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előkészíté­sében és megvalósításában. A szovjet hatalom megszilárdításá­ért vívott harcban a munkások, katonák és parasztok tömegeit a kommunista párt köré tömörí­tetté. Zsdanov 1924-től 1934-ig mint a gorkiji kormányzósági bizott­ság, majd mint a kerületi párt­bizottság titkára, a gorkiji kerü­let pártszervezetét irányította, szenvedélyesen védelmezte a párt főirányvonalát a párt és a nép ellenségei, — a trockisták, zínov- jevisták, buharinisták ellen. Itt aktíván bekapcsolódott a gazda­sági építésbe is. Mint lenini-sztá­lini típusú politikai funkcionárius minden erejével azért küzdött, hogy az egyszerű pártfunkcioná- riusökat széles körben bevonja a legfontosabb politikai és gyakor­lati kérdések megvitatásába. — Zsdanov állandó kapcsolatot tar­tott a dolgozók legszélesebb tö­megeivel és egész tevékenységé - ben a pártnak abból a követel­ményéből indult ki, hogy á veze­tőnek nemcsak tanítania keli a tömegeket, hanem tanulnia is kell tőlük. A párt XVI. kongresszusán (1930) Zsdanovot a párt Központi Bizottsága tagjává választották. A XVII. pártkongresszus után (1934) a Központi Bizottság titká­ra és a Politbüro póttagja, majd 1939-ben a tagja lett, hoz tudjanak látni. Ne legyen olyan vezető, aki hetenkint ne tartana kisgyűlést. Az agitációs munkába be kell vonni a tömeg­szervezeteket is, különösen az ifjúsági szervezet agitátorait és a nőnevelőket. A pártszervezetek és a párt- bizottság legfontosabb feladata most: harcba vinni minden kom­munistát, minden becsületes dol­gozót a kormányprogramm meg­valósításáért. A Központi Vezető­ség határozata, mely megmutatta á hibákat és kijavításuk módját, hatalmas segítséget adott mun­kánk megjavításához. Nem köny- nyű feladat a régi munkamódsze­reket új módszerekkel felcserélni, s az ellenség is megpróbálja a párt őszinte önbírálatát felhasz­nálni aljas céljainak elérése ér­dekében. Ez azt jelenti, hogy az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani a pártszervezetek erősítésére. Meg kell valósítani úgy a pártbizottságon, mint min­den egyes alapszervezetben a kollektív vezetést. A pártbizott­ságínak a pártválasztmány hatá­rozata szerint kell dolgoznia, az alapszervezeteknek pedig úgy, ahogy a taggyűlés megjelöli. A pártdemokrácia elvének szigorú betartásával, a párttagság jogai­nak, véleményének a figyelembe­vételével elő kell segíteni a bírá­lat és önbírálat szellemének ki­alakulását. Olyan légkört kell te­remteni a pártbizottságon és az alapszervezetekben, hogy szemé­lyekre való tekintet nélkül, min­1934 decemberében, amikor Sz. M. Kirovót orvul megölték, a párt Zsdanovot Leningrádba küldte, ahol tíz éven keresztül (1934— 1944) az ottani pártszervezetet ve­zette. A leningrádi dolgozóknak a második és harmadik ötéves terv teljesítéséért vívott harcában el­ért hatalmas sikerek Zsdanov ne­véhez fűződnek. Zsdanov a Nagy Honvédő Há­ború éveiben óriási munkát fej­tett ki Lenin városa védelmének megszervezésében a német fa­siszta hordák ellen. A Nagy Honvédő Háborúban aratott történelmi jelentőségű győzelem után Zsdanov nagy fi­gyelmet fordít arra, hogy valóra váltsa az ideológiai munka fej­lesztésére, a szovjet nép kommu­nista nevelésére, a marxi-lenini elméleti kérdések kidolgozására vonatkozó párthatározatokat. Az irodalom, művészet és filozófia kérdéseivel kapcsolatos ragyogó háború utáni beszédei, jelentős mértékben járultak hozzá a marxi-lenini elmélet továbbfej­lesztéséhez. Zsdanov a marxizmus-léniniz- mus nagy eszméjének egyik leg­tehetségesebb propagandistája volt. Képességei különösen a há­ború utáni években bontakoztak ki. Mint a marxizmus egyik leg­kiválóbb elméleti tudósa-, hagy mértékben - hozzájárult ahhoz, hogy a szovjet nép és a többi or­szágok népei helyesen sajátítsák el a lenini-sztálini eszméket. Pél­dás, űjtípu'sú politikai vezető volt, aki helyesen hangolta ös>ze a kommunizmus gyakorlati építé­sét a marxi elméleti, kérdések el­mélyedő tanulmányozásával. Zsdanov, mint a nemzetköz) munkásmozgatom egyik, legtekin- télyesebb vezetője nagy . szerepri játszott a világ dcmokratlkujt erőinek összekovácsolásában.^ FcK- szólalásaiban élesen , megvilágír tolta a nemzetközi helyzetet.' a nemzetközi forradalmi mozgalófh legfontosabb problémáit. ‘ “Ujj Zsdanov szilárd elvhűséggel ér: á párt főirány vonalának .tántíé- ríthatatlan megvédelmezésével a párt és az egész szovjet nép őszinte szeretetét és megbecsülé­sét érdemelte ki. denki bátran elmondja vélemé­nyét. A beszámoló megállapítottá, hogy a munkák fogyatékosságá­nak döntő oka az ideológiai fel- készültség gyengesége. Ezért meg kell javítani a pártszervezetek­ben és a pártbizottságon a politi­kai oktatást. A legsürgősebben be kell hozni az új oktatási év | előkészítésénél tapasztalható le­maradást, főleg a külső és a ter­melőszövetkezeti pártszervezetek­ben. Sokkal nagyobb gondot keik' fordítani a káderek kiválasztásá­ra, nevelésére. A pártbizottságnak jobban kell segíteni az alapszer- - vezetek titkárait, vezetőségi tag­jait, különösen az építőipar párt- szervezetekét. De nem kisebb a . feladat a termelőszövetkezeti pártszervezetek területén sem., A, kommunistáknak harcba kelt vin, niük a tszcs, tagokat a szántás-. vetés gyors, sikeres elvégzéséért, . a jövő évi kenyerünkért, a ter- , melöszövetkezetek megszilárdítá­sáért. A beszámoló befejezésül meg­állapította: csak szilárd pártszer­vezetekkel lehet a párt és a tö­megek közötti kapcsolatokat.meg-, erősíteni. Minden kommunista-. nak agitátornak kell lennie, hogy, ne legyen egyetlen olyan dolgozó sem, aki ne harcolna teljes ere­jével a kormányprogramm, a felemelkedés, a jólét programm- jának végrehajtásáért. A városi pártbizottság beszá­molóját a pártválasztmány részé- vevői megvitatták.

Next

/
Thumbnails
Contents