Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-29 / 202. szám

NÉPLAP 1953 AüGUSZTUS 29, SZOMfc*^ *> IGAZI SEGÍTSÉG —. Mit hallottál a Bajcsy-1 Zsilinszky termelőszövetkezetről, Varjú elvtárs? — kérdezte a Dózsa termelőszövetkezet párttit- ifeárnője, Keresztesi Anna a terme- löszövetfkezet elnökét. — Nem jő ott a hangulat. Az ellenség bomlasztja a termelőszö­vetkezetüket. Elmaradtak a mun­kákkal- is. — Segíteni kellene nekik, elnök elvtárs. Ha elmondanánk, mit tet­tünk mi, hogyan erősítettük meg a szövetkezetünket, biztosan segítsé­get adnánk ezzel a munkájukhoz. Megegyeztek. A termelőszövetke­zet elnöke. Varjú József elvtárs és a termelőszövetkezet párttitkárnője augusztus 7-én a Bag-tanyáról át­mentek Tiszaszalkára, s megkeres­ték a Bajcsy-Zsilinszky termelőszö­vetkezet vezetőségét. — Hogyan érzed magad, elnök elvtárs? — szólította meg a Dózsa termelőszövetkezet elnöke a Bajcsy- Zsilinszky termelőszövetkezet elnö­két. Danes János elvtársat. — Nem jól! — válaszolta az kurtán. — Sokan ki akarnak lépni a termelőszövetkezetből. Varjú elvtárs gondosan összehaj- tot papírt vett elő. Jegyzőkönyv volt, a termelőszövetkezeti tagok aláírásával. — Nézd, minálunk Bacsó József kivételével minden tag a szövetke­zetben akar dolgozni! — Danes Sándor is? ő is alá­írta? Varjú József elvtárs mosolygott. — Ö Is. ö volt az, aki elment a tagokhoz, beszélt velük. : Danes Sándor hordozta alá­írásra az előző jegyzőkönyvet is, amelyben a tagok a szövetkezet feloszlatását kérték. S íme, meg­változtatta véleményét. Ezért cso­dálkozott Danes János, a másik termelőszövetkezet elnöke. — Hát az meg, hogy történt? — kérdezte kíváncsian. Keresztesi Anna a párt­titkár elvtársnő válaszolt. — Elmentünk Danes Sándorhoz. Elbeszélgettünk vele. Tudtuk, hogy nagyon becsületes ember, szorgal­masan dolgozott a termelőszövet­kezetben. Beszélgetés közben el. mondta, hogy Bacsó József bérelte fel. Mert Bacsó Józsefnek, ami­kor a csoportba lépett, a 1,5 hold frissültetésű gyümölcsöse Is a kö­zösbe került. Bacsó azért szerette volna, ha feloszlik a termelőszö­vetkezet, mert most már teremnek a gyümölcsfák, 4 éven keresztül ápoltuk, neveltük, s most ő sze­retné leszüretelni a termését. Elég az hozzá, hogy hosszas beszélge­tés után Danes Sándor belátta, hogy helytelenül cselekedett. — Danes Sándor aztán elment a ta­gokhoz és elmondta, milyen hibát követett el, amikor felült Bacsó beszédének. Elmondta, hogy azért akar a termelőszövetkezetben ma­radni, mert ott jobban látja biz­tosítva a kenyerét, a jövőt. — Meg aztán mi vezetők is el­mondtuk, miben mesterkedik Bacsó József. — szólt közbe Varjú elv­társ. — El is határoztuk, hogy ki­zárjuk sorainkból a bujtogatót. Rövidesen meg is tesszük. — Aztán azt is meg kell mon­dani — vette át a szót Keresztesi elvtársnő —, hogy a mi termelő­szövetkezetünkben a pártagok el­sőknek álltak ki a szövetkezet vé­delmére. Felvilágosító munkát vé­geztek, kiderítették az igazságot. A Bajcsy-Zsilinszky szövetkezetben is van ellenség! Azért rossz a hangu­lat ! Azért nincs nyugta a tagság­nak, mert hazug rémhírekkel min­dig eltakarja az ellenség az igaz­ságot. Aztán újra Varjú elvtárs adott hasznos tanácsokat. — Nézz csak körül saját portá­don, elnök el-rtárs. Biztosan megta­láljátok, honnan fuj a szél. Sok jó tanácsot adtak a Dózsa termelőszövetkezet elnöke és párt- titkárnője a Bajcsy-Zsilinszky tsz. tagjainak. A beszélgetés után a Bajcsy-Zsilinszky termelőszövetke­zet vezetősége és a pártszervezet vezetősége va lóban megkereste, honnan fuj a szél, kik igyekeznek megtéveszteni, félrevezetni a terme­lőszövetkezet becsületes tagjait. Első feladat volt: a párt- szervezetet megtisztítani. Szakács Sándort kizárták a pártból. Sza­kács Sándor cséplőgéptulajdonos volt. A cséplési munkákat igyeke­zett hátráltatni. Ott terjesztett rémhíreket. Igyekezett a tagok, a cséplőmunkások kedvét elvenni. Vanca Lászlóról is kiderült min- den. Vanca László régen korcsmá- ros volt. A termelőszövetkezetben, mint növénytermesztési brigádve­zető szerepelt. Már a nyáron, a kukoricakapáláskor a bő termésért való munka megakadályozását tűzte ki célul. Azt mondta a kukorica- kapáláskor: „Hiába kapáljuk, nem lesz ebből semmi. Kár a fárad­ságért!” Nem egyszer elkedvetle­nítette a becsületesen dolgozó szö­vetkezeti tagokat. Nagy Imre elv­társ beszédét pedig félremagyaráz­ta. Azt híresztelte, hogy most már megváltozott a rendszer. — „Ve­szek juhokat és pásztort fogadok melléjük. Nem dolgozom tovább. Dolgozzon, aki akar, megélek én Úgy ÍS.” Ez volt az álma Vanca László­nak. Karámos András is a hangos- kodók közé tartozott. Mindég ku- pecségből. a csalásból olt. Kacsa József volt csendőr is a termelő- szövetkezetben volt. Ezek szőtték a tervet a termelőszövetkezet ellen. Ezek ferdítették el Nagy Imre elv- társ beszédét, ezek szervezték a naplopőíkkal együtt a Bajcsy-Zsi­linszky termelőszövetkezet felosz­latását. A termelőszövetkezet veze_ tősége leleplezte az ellenséget és a tagság egy akarattal kizárta őket a szövetkezetből. A termelőszövetkezet tagjai meg­győződtek az igazságról. Nagyobb lendülettel fogtak munkához, de úgy látszott, nem tudják behozni a lemaradást. Kimaradtak a hor­dással. Az eső is fenyegette a tag­ság kenyerét, S akkor született meg az a gondolat a Dózsa terme­lőszövetkezet vezetősége körében, hogy segítségére sietnek a Bajcsy- Zsilinszkj-eknek. Augusztus 18-án 4 szekérrel S tag odaállítot a Bajcsy-Zsilinszky rakodójához. A gép már hágott, a termelőszövetkezet szekerei már hordták az életet. Hajnali 5 óra volt. — Csak nem segíteni jöttetek? — szólt az érkezőkhöz Dénárt János. Néhány szót váltottak, az­tán a hordáshoz láttak valameny- nyien. A Dózsa termelőszövetkezet elnöke és párttitkára. Keresztesi elvtársnő is ott volt, hányták a kévét. Meglepődött a Bajcsy-Zsl- linszky termelőszövetkezet elnöke, amikor látja, hogy nem három, hanem hét szekér hordja a keresz­teket. — Legalább előbb szóltatok vol­na. Akkor egy kis pálinkával és egy kis élelemmel is hozzákészii- lünfk. — sopánkodott Danes János elvtárs, a termelőszövetkezet elnö­ke. Javában folyt a munka a gép körül, amikor Fekete Sándor, a Bajcsy-Zsilinszky termelőszövetke­zet egyik tagja odaállított Varjú elvtárs mellé. — Mondja, elnök elvtárs! A ma­guk szövetkezete nem oszlik száj­jel? Mert, hogy azt beszélik, senki sem akar a Dózsában maradni... Varjú elvtárs mosolygott, aztán így. válaszolt, — A mi szövetkezetünk?... Sok­kal erősebb, mint volt. Igaz, hogy menteik el tőlünk. Például Bacsó József. Elment, mert kizártuk. De jött helyette Borsodi Zoltán. Kósa Sándor is azt mondta, az ősszel közénk jön. Jönnek, mert látják, hogy érdemes a termelőszövetkezet­ben dolgozni. Ott van például Raksa Gyula. 20 mázsa búzát és 11 mázsa árpát vlt haza. 3,5 kiló búzát osztottunk ki és 2,20 kiló árpát munkaegységemként és még október elsején Is osztunk, mert a kenyérgabona 20 százalékát tarta­lékoltuk. Most hagynák itt a szö­vetkezetét. amikor talpraálltunk? Amikor már van szép állatállomá­nyunk, gazdasági épületeink? Késő cslig hordtak. Már úgy összemelegedtek a két szövet­kezet tagjai, hogy szinte nehezen esett az elválás. A Dózsa termelő­szövetkezet tagjai elmentek azon az estén, de otthagyták bizakodás- ból fakadó jókedvüket. A Bajcsy-Zsilinszky fermelőszö* vet'kezetben azóta szaporábban ha- lad a munka s egyre többen van­nak, akik úgy döntenek, hogy nem térnek le a helyes útról, tovább építik a termelőszövetkezetet. Tiszaszalkát és Bag-tanyát 5 kf- lóméteres út köti össze. A kilomé­terek azonban nem sokat számíta­nak. Mert egyre gyakrabban talál­koznak a két termelőszövetkezet tagjai és vezetői. Közösen vitatják meg a problémákat és segítséget adnak egymásnak a feladatok meg. oldásában. 27-én Is találkozott a két termelőszövetkezet elnöke. Ott volt előttük a „Szabad Nép”-ben a minisztertanács határozata, mely az 1953. évi őszi betakarítás, ve­tés, trágyázás és mélyszántás elő- készítéséről és végrehajtásáról szól. Elmondták egymásnak, hogyan akarják a határozatot sikeresen végrehajtani, az őszi nagy munka, latokat győzelemre vinni. Biztos, hogy elhatározásukat mindkét szö­vetkezetbon nagyszerű tettek fog­ják követni. Kolózsi Dezső. \ myírmadai állami gazdaság megkezdte a rozs és őszi árpa vetését Állami gazdaságunkban beta­karításra várnak a kapások. A bekövetkezett esőzések hatására a gyomnövények is felütötték te­jüket, szükségessé vált a gazoló kapálás. Ezt munkát eddig 280 holdon végeztük el. Gazdasa­gunk 93 holdon Vetett tavaszi ta­karmánynövények után jarovi- zált burgonyát, melynek harma­dik kapálását augusztus 20 tisz­teletére elvégeztük. A beüteme- zés szerint ezt a munkát augusz­tus 27-rc kellett volna elvégezni. Megkezdtük az őszi kalászo­sokhoz a talajelőkészítést. Jelen­leg 180 holdon végeztük el a szántást. Megkezdtük a rozs és az ősziárpa vetését is. A dohány­törést 75 százalékban végeztük el. Ezzel párhuzamosan folyik a bur­gonya szedése, amit eddig 50 hol­don végeztünk el, s a felszedett burgonyát át is adtuk a MEZÖ- KER-nek. Másodvetési tervün­ket 106 százalékra teljesítettük, hogy ezzel is hozzájáruljunk ál­lataink jó átteleltetéséhez. 5 hold csalamódé kaszálását elvégeztük, s megkezdtük annak zsombolyá­zását is. A másodvetésekböl 300 számosállatunknak 44 napi ellá­tását tudjuk biztosítani. A csép- lést teljes egészében befe jeztük, s beadási kötelezettségünknek is eleget tettünk. Ha gazdaságunk tervteljesitését vizsgáljuk, megállapíthatjuk, begy rozsból 190, öszibúzából 44, őszi­árpából 41 kilóval termeltünk töb­bet holdankint, mint azt tervünk előírta. Ezek a tények bizonyít­ják, hogy gazdaságunk a munka helyes megszervezésével, annak időbeni elvégzésével, a szemvesz­teségmentes aratással, csépléssél vette ki részét az idei kenyércsa­tából. Piszár András, nyírmadai állami gazda -ér A Szabadságharcos Szövetségben megszilárdítjuk a kollektív vezetést Pártunk Központi Vezetőségé­nek határozata megállapítja, hogy a pártszervezetekben a kollektív vezetést néhány személy helyet­tesítette. A kollektív vezetés hi­ánya folytán több volt a hiba, mert hiszen nincsen olyan bölcs vezető, aki saját maga, a töme­gek bevonása nélkül képes le­gyen akár egy kisebb, vagy na­gyobb szervezetet eredményesen irányítani, vezetni. A pártszervezetek vezetésében előforduló hibák fokozottabb mértékben vonatkoznak Szabad­ságharcos Szövetségünkre, a szövetség irányítására. A kollek­tív vezetés hiányát tükrözi külö­nösen a tagfelvétel visszaesése, a tagdíjfizetés terén lévő súlyos el­maradás és a rossz szervezeti élet. A kollektív vezetés terén elkö­vetett hibák és hiányosságok a megyei bizottság munkájából kö­vetkeznek. Elsősorban a megyei pártbizottság sértette meg a kol­lektív vezetés elvét; a mégyei választmányt például legutóbb is másfél hónappal később hívtuk össze. így a megyei bizottság egyedül intézkedett olyan fontos kérdésekben — amelyek a vá­lasztmányra tartoznak — mint például a kiképzés befejezése, az új kiképzések megindítása. A bizottságok és szervezetek többségében nem volt kollektív vezetés. A nyíregyházi városi bi­zottságnak csak a neve volt bi­zottság, mert a valóságban csak egy emberből, a titkárból áll. Csak egyedül akarja elvégezni az egész bizottság munkáját, ami természetesen lehetetlen. Ha a bizottságok így végzik munkáju­kat és így valósítják meg a kol­lektív vezetést, akkor egyáltalán nem lehet azon csodálkozni, ha sok olyan szervezetet találunk, mint a nyíregyházi vendéglátó üzem szervezete, ahol Pálfi elv­társ már azt is elfelejtette, hogy őt a szövetség tagsága vezető- ségi tagnak választotta. Ebben az alapszervezetben nem is tartot­tak már hosszú idő óta taggyű­lést, nem megy á szakköri foglalkozás, a kiképzés. Ha- sonló a helyzet a demecseri gép­állomás alanszervezeténél is. Ahol érvényesült a kollektív vezetés elve, ott a szövetség alapszervezetei igen ió eredmé­nyeket érnek el. Félda erre a nyíregyházi MÁV. pálvafenntar- tás alapszervezete. Ebben az alapszervezetben Gallé János elv­társ, elnök a vezetőségi tagokat is megbízta feladatokkal, felelős­sé tette őket egy-egy dolog vég-1 rehajtásáért és a vezetőségi ülé­seken beszámoltatja őket műm kájuk végzéséről. Ugyanakkor ebben az alapszervezetben, az Országos Elnökség határozatai értelmében megvalósították az aktívahálózatot is, amely tovább. szélesíti a vezetést, megkönnyíti az alapszervezet vezetőségének. munkáját. A kollektív vezetés eredményeképpen a MÁV. pálya- fenntartás Szabadságharcos Szö-i vétségé erős, szilárd szervezet: Rendszeresen megtartják a tag­gyűléseket, ahol a szervezet és a tagság problémáit beszélik meg.! A tagsági díj fizetése például száz százalékos és e téren is pél-' daképül állnak a megye vala-j mennyi szervezete előtt. A szér-1 vezet tagságának 50 sz--sléka| járatja szövetségünk lapját. Joli dolgoznak a szakkörök és jól ha-í lad a kiképzés. A szövetség az1 elmúlt időkben például két tör­ténelmi témájú előadást tartott,j szabadságharcos hagyományaink ápolása céljából, melyen nagy; számban vettek részt a szövetsé­gen kívüli dolgozók is. Pártunk iránymutatása alapján1 megyei bizottságunk feladata, hogy a MÁV. pályafenntartás sza­badságharcos szervezetének pél­dájára a többi alapszervezetek­ben is megvalósítsuk a kollektív vezetést. Elsősorban a megyei bi-- zottság súlyos hibáit kell kijaví­tani ezen a téren. Ennek- érdé-- kében az elmúlt héten ismét ösz- szehívtuk a megyei választmányt, A választmányi ülés értékelte a megyei bizottság munkáját/meg-- állapította a hibákat és megmu- tatta kijavításuk módját. A me­gyei választmány a hibák leg-* főbb okának, úgy a megyei bi-1 zottság mint az alapszervezeteki munkájában a kollektív vezetési hiányát jelölte meg. Ugyanakkor; felhívta a szervezetek és a me­gyei bizottság figyelmét arra is,, hogy szervezetünknek még min-.' dig gyenge a kapcsolata a párt- szervezetekkel és a DISZ-szerve-i zetekkel. A hibák kijavítása érdekében további lépés a holnapi elnöki ésí nevelési felelősi értekezlet. Ezen az értekezleten beszéljük meg,? hogyan tudjuk a legjobban hasz- nosítani a párthatározatot, ho-* gyan végezzük további munkán­kat, hogy tagjainkból hazáját* forrón szerető, az ellenséget gyű-* lölő békeharcosokat neveljünk. Bálint Gyula, az MSZHSZ megyei titkára. Kiosztuiták a gazdag; tcriucst a gemzsei Búzakalász termelő» csoportban is A múlt héten került sor a gem- zsei Búzakalász termelőcsoport­ban a gazdag gabonatermés ki- osztására. Nem hiába vetették korán a múlt ősszel kalászosai­kat. A környéken kevés olyan kalászos volt, mint az övék. Ezt mi sem igazolja jobban, mint az, hogy a tagok kamráiba munka­egységeik után soha nem látott mennyiségű kenyérnekvaló ke- rült. Egy munkaegységre 9 kiló kenyérgabonát osztottak. Oláh Miklós 315 munkaegy­ségre 28 mázsa 35 kiló kenyér­gabonát vitt haza. Nagy Miklós» nak 204 munkaegysége volt, ő is több, mint 18 mázsát vitt haza, A szorgalmas tagok általában 20—25 mázsa terményt vittek haza munkaegységeikre. A Búzakalász termelöcsoport' tagjai megelégedetten készítik a jövőévi vetéstervüket, az idén is korán vetnek. Jó vetőmagot tesz- nek a földbe és gonddal ápolják a vetést, hogy jövőre még gazda­gabb legyen az osztozkodás. (MT sajtócsoport) Rácz Sándorné, a nyíregyházi vendégiálóipari vállalat dolgozója konyhabútort nyeri az ünnepi vásári tombolán Az Alkotmány ünnepen meg­rendezett kétnapos ünnepi vásárt követőn naponta számosán kere­sik fel a Kereskedelmi Iroda nyíregyházi, Lenin-íéri helyisé­gét. Azok a szerencsés dolgozók ezek, akik a kétnapos ünnepi vá­sár árutomboláján értékes juta­lomtárgyakat nyertek. Közöttük volt a napokban Rácz Sándorné, a nyíregyházi vendéglátóipari vállalat dolgozója is, aki 0950-cs 'ombela jegyével konyhabútort nyert az ünnepi vásár második- napi sorsolásán. A megyei tanács kereskedelmi osztálya és a Kereskedelmi Iroda közölte, hogy a kisorsolt tombo­lajegyekre augusztus harminca­dikén, vasárnap délig adják ki a nyereményeket. A nyertesek tehát legkésőbb augusztus 30-án délig keressék fel kisorsolt tombolaje­gyeikkel a Kereskedelmi Iroda Lenin-íéri helyiségét, ahol átve­hetik a nvc”eoy;’V/i;*r»yakal

Next

/
Thumbnails
Contents