Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-25 / 147. szám
•> PJ £ P L A P 1953 JÚNIUS 25, CSÜTÖRTÖK PARTÉPÍTÉS fl bírálat és önbírálat fejlesztése a párt állandó feladata A SZKP XIX. kongresszusán elfogadott új Szervezeti Szabályzat egyik leglényegesebb pontja a bírálat — önbírálattal foglalkozó része. A Központi Bizottság már a kongresszust megelőzően is — a pártmunka fellendítése és a párttagok öntevékenységének fokozása érdekében — a pártszervezetek figyelmének középpontjába azt a feladatot állította, hogy következetesen erősítsék meg a pártonbeliili demokráciát, fejlesszék a bírálatot és önbírálatot. Ennek alapján fokozzák a párttagoknak, a pártszervezetek tevékenysége felett gyakorolt ellenőrzését. A bírálat és önbírálat a párttagok és az egész dolgozó nép forradalmi szellemben való nevelésének, valamint a hibák és fogyatékosságok elleni harcnak állandó, hatékony eszköze. Az új Szervezeti Szabályzat éppen ezért a párt minden tagjának kötelességévé teszi, bogy „fejlessze az önbírála- jtot és az alulról jövő bírálatot, Tárja fel és igyekezzék kiküszöböl- ni a munkában mutatkozó hiányosságokat, harcoljon a munkában a jlátszatsikerek, az önteltség, az ön- jelégültség ellen’’. Külön aláhúzza a SZKP Szervezeti Szabályzata az alulról jövő bírálat jelentőségét. Rákosi elvtárs 1950 február. jlO-én a Központi Vezetőség ülésén ■éles bírálattal tárta fel a párton- jbelüli demokrácia, a bírálat, ünbi- jrálat terén elkövetett súlyos hibáfkát. „Lépten-nyomon tapasztaltuk la parancsolgatást, a tömegek véle- jményének semmibevételét. . . nem 'tartanak rendszeres taggyűlést, a vezetőségnek nem számolnak be a munkajükről, sőt ha a tagság ré- szóról kritikai hangok hallatszanak, akkor ezt a párt egysége el- leni támadásnak, frakciózásnak minősítik és a bírálót ledorongolják”. Nyilvánvaló, hogy az ilyen helytelen gyakorlat, a párt demokrácia semmibevétele következtében a tag- Ságnak nines módja bírálatot mon- dani a vezetőség munkájáról és így igazi pártéletről szó sem lehet. De ilyen körülmények között még ke- vésbbé lehet szó önkritikáról. A bírálat, önbírálat, a kritikai szellem ápolása pártunk éltető eleme, mely előrehaladásunk egyik legfontosabb feltétele. „És éppen ezért, mert előre akarunk haladni, egyik legfontosabb feladatként kell kitűzni a becsületes és forradalmi önbirálatot. Éneikül nincs előrehaladás, enél'ktil nincs fejlődés.’’ A kommunista pártok ereje többek között abban rejlik, — ez egyben pártunk erejének egyik jele, — hogy a meglévő hibákról nyíltan beszélünk, nem titkoljuk azokat, hanem bátran felvetve, felismerve azok veszélyességét, képesek vagyunk gyorsan kijavítani őket. „Hadd tárja fel a párt, hadd tárják fel a bolsevikok, hadd tárja fel országunk minden becsületes munkása és dolgozója munkánk fogyatékosságait, építésünk fogyatékosságait, hadd jelöljék meg fo- gya tékossága 1 nfe ki kti szöbölésén ete útját, hogy munkánkban és építésünkben ne legyen tespedés, mocsár, rothadás, hogy egész munkánk, egész építésünk napról, napra javuljon és sikert, sikerre halmozzon.” Rákosi elvtársnak emlékezetes — pártunk fejlődése szempontjából történelmi jelentőségű — beszámolója óta már sokat haladtunk előre a feladatok megvalósításában. Egész pártunkban komolyan megnövelte a kritikai szellemet, a párt- tagság éberségét, a pártért érzett felelősséget a XIX. kongresszus anyagainak tanulmányozása. B fejlődés ellenére azonban még koránt sem mondhatjuk, hogy e téren ne lenne még sok javítanivaló. Egyáltalában nfim elszigetelt jelenség az, hogy egyes helyeken elfojtják a bírálatot, vagy ami nem kevésbbé rossz, „elfogadják” a bírálatot, de mit sem tesznek a hibák kiküszöböléséért. Porcsal mán például több ala<p. szerveset van, mely alapszerveze- teli munkájában jelentős javulás mellett is komoly hiányosságok ta- pasztalhatók. A kend?rgyári üzemi pártszervezetnél és a községi alapszervezet párt csoport bizalmi a i nemi tartanak pártcsoportértekezletet a hozzájuk beosztott elvtársaknak, a taggyűléseken a titkári beszámolót nem követi élénk vita, alig akad hozzászóló. Kincs Mária elvtársnő, a községi alapszervezet párftitfeára a megyei pártbizottság munkatársainak elmondotta. hogy „bizony volt. itt egy jó taggyűlés, igen sokan hozzá is szóltak, de akkor a titkári beszámolóban igen sok bí- rálát hangzott el a hiányosságok fölött. ... de a gyakorlatban — mondotta a továbbiakban Kincs elvtársnő — itt bírálni csak egy kicsit szoktak, nagyon nem lehet, mert mégharagszanak érte.” Szinte magunk előtt látjuk Sztálin elvtársnak a SZKP XV, kongresszusán elmondott példáját, ahol Iván Ivánovics vezetőségi tag elkövetett hibájáért Iván Fjodorovics nem akarja őt bírálni, mondván: „Ma én kegyelmezek meg Iván Ivánovicsnak. holnap ő kegyelmez meg nekem Iván Pjodorovicsnak. Mert. mi a biztosítéka annak, hogy én szintén nem tévedek? Tehát csak mértékkel és minden jóra fordul. Békesség és jóakarat.” S ez a légkör alaposan visszaüt az életben. A bírálatot elnyomják — így hibát-hibára halmoznak. Ne legyenek a pártnak olyan tagjai, akik a „békés szellem”, a „barátiság” és a „nyugalom’’ érdé- kében — bár látják a fogyatékosságokat, még sem lépnek fel azok ellen. A mi párttagjaink számára is megszívlelendő az, amit erről Kirov elvtárs így irt: „Vétkezik az, akik valamilyen elgondolásból úgy kezd vélekedni, hogy úgymond: „ne szólj szám, nem fáj fejem”, jobb ha hallgatok, nem bírálok. Becsületesen, bolsevik módra nézzünk egyenesen az elvtárs. a kommunista szemébe és mondjuk azt: Kedves barátom! Hibáztál, ha magad nem tudsz felemelkedni, segítek neked. Ha kezet fogva nem megy, üstö- ködnél fogva emellek fel. Mindent megteszek, hogy a javulás útjára vezesselek, de ha te, kedves barátom, nem javulsz meg, akkor magadra vess, akkor félre kell áll- nod.” A szocializmus építésének mai szakaszában, amikor pártunk, dől. gozó népünk előtt oly nagy felada- tok állanak, mint az ötéves terv sikeres befejezése és amikor az élet fminden területén feladataink egyre nagyobb mértékben növekednek, pártunk erősítése elsődleges fontosságú és ennek egyik alapfeltétele a bírálat és az önbírálat szellemének fokozottabb elmélyítése pártszervezeteinkben. A mi viszonyaink között is érvényt "kell szerezni a .SZKP Szervezeti Szabályzata ama pontjának, amely a bírálat és az önbírálat fejlesztését és ezen a téren mutatkozó fogyatékosságok kiküszöbölését kötelezővé teszi minden párttag számára. Markavics Miklós. A 61 2. Építőipari Vállalatnál javult a verseny nyilvánossága, javultak a termelési eredmények is A 61/2. Építőipari Vállalat dolgozói a Béke-Világtanács ülésének befejezése után is folytatják a békeversenyt. A vállalat vezetősége, a műszaki vezetők és a dolgozók az eddiginél is jobb egyetértésben és nagyobb lelkesedéssel növelik eddig elért eredményeiket. Amióta az üzemi bizottság és a vállalat vezetősége különös gondot fordít a verseny nyilvánosságára, a 61/2. Építőipari Vállalat valamennyi munkahelye. túlteljesíti dekadter- vét. Hiba azonban, hogy csak a féléves terv teljesítésének utolsó napjaiban döbbent rá az építésvezetőség, hogy milyen komoly jelentősége van a dolgozókkal való törődésnek és a jó versen,vszerve- zésnek. Az irodaház építkezés június 10- től 20-ig állandóan 112.7 százalékul teljesített. A munkahelyen legszebb eredményt Szoták András kubikos- brigádja érte el, 186 százalékos átlagteljesítménnyel. Májer Mihály kőmüvesbrlgúdja 123 százalékot. Nagy István segédmunkásbrigúdja 127.6 százalékot teljesített. A tiszti- ház építkezésnél Tóth György k»- bikosbrigádja 144.5 százalékot ért el. A munkahely 10!) százalékot teljesített a második dekádban, az előző dekádhoz viszonyítva 6 százalékkal javult a munkahely átlagteljesítménye. A rfikodó-épit kezes 300 százalékra teljesítette előirányzott tervét. Itt Tóth András kömíi- vesbrigádja 124.5 százalékot ért ei. .4 Hoettanyai-építkesésncl 104,3 százalékot teljesítettek a dolgozók. Pócsi János segédmunkás- brigádja 100 százalékról 111.2 szó - zalékra növelte teljesítményét. A szabadságbokori építkezésnél Dro tár András kubikosbrigádja 183.2 százalékot, Zágonyi László kőmii- vesbrigádja pedig 110.5 százalékot teljesítettek. A munkahely átlaga 112 százalék. A Sdgvdri-telepen az. előző dekádhoz viszonyítva romlott a tervteljesítés, 125-ről 104.6 százalékra esett vissza a munkahely. Ennek oka, hogy a üzemi bizottság keveset foglalkozik ezen a munkahelyen a munkaversenyszervezés- sel. Itt Serényi Ferenc áesbrigádja 312.7 százalékot ért el. A- Etető építkezésnél 104-ről 113.5 százalékra növelték a dolgozók a munkahely átlagát. A legjobb brigád ezen a munkahelyen, 129 százalék átlagteljesítményei, Nagy Tál segéd mun-ká sbr igád j a. Gazdát keres a Vasgyár-utcai Gépjavító Vállalat versenytáölája A 6-os számú Mélyépítő Vállalat vasgyárutcai gépkölcsönző és javító üzemében a bejáratnál elhelyezett versenytábla még június 17-1 eredményeket hirdet. Nem azé."t nincs újabb termelési eredmény a táblára kiírva. mintha többek között Tergel Béla sztaha-. novista brigádja június 17 óta nem szárnyalta volna túl az akkori 140 százalékot, Bártfai Imre brigádja a 161 százalékot, vagy Gélúk I.ászlö sztahanovista ifibrigádja a 131 százalékot —■ hanem, mert ..nincs” aki értékelje és kiírja a dolgozók eredményeit. A brigádok ínindeüüap jól dolgoznak, de a vezetőség nem törődik a terv, a vállalások teljesítésének kiérté- kelésével. Az üzem udvarán is van egy hatalmas verseny tábla, melyre ezt a jelszót írták, amikor a versenytábla elkészült: .Ma ninea felírás rajtam az ellenpárját szolgálom". Eszerint elég régen szolgál* hatja az ellenséget a hetek óta üres versenytábla, illetve nem is annyira a versenyidőin, mint azok a felelőtlen „felelősök”, akik na- ponta többször is közömbösen elmennek az elhanyagolt verseny tábla mellett. Nincs üb., nincs olyan műszaki dolgozó, aki törődne pél* dául azzal, ‘s, hogy Gélák László sztahanovista ifjúbrigádja hol tart annak a vállalásnak a teljesítésével, amit a IV. Világifjúsági Találkozó tiszteletére tettek. A Gélúk-brigád saját maga vezeti a termelési grafikont és maga tartja nyilván napi teljesítményeit. így tudják, hogy 28-ra befejezik a III. negyedévi tervet és teljesítik a vállalást. Különben — nem nagyon törődik a dolgozókkal a vállalat vezetősége. Ébredjenek fel végre az üzemi bizottság tagjai és a felelős műszakiak. Az üzemi pártszervezet ne tűrje tovább azt a nemtörődöm állapotot, ami elharapózott a gép- kölcsönző ét> javító vállalatnál. Gépállomásaink a bő termésért A békearatás élenjárói Az őszi árpa aratásában eddig legjobb eredményt a nyírmadai gépállomás egyik aratógépvezetője. Katona János érte el, 23-án estig aratási tervét 20 százalékra teljesítette. Eddig 31 hold árpát vágott, le. Katona János jó békeharcos, jól harcol a szemveszteségmentes ga~ bonabetakaritásért! Második helyen a vencsellői gépállomás aratógépkezelője, Bodnár László van, aki eddig 20 holdat vágott le. Szekrényes András, a nyírteleki gépállomás aratógépkezelője már 16 holdról takarította be szemveszteség nélkül az árpát. A kombájnvezetők közül eddig a legjobb eredményt a tiszavasvárí gépállomás kombájnvezetője. Suszter István érte el. Első nap, amikor munkába állt a tiszadobi Táncsics termelőszövetkezetben, 12 holdról takarította le az ősziárpát. A tiszavasvári gépállomásnak a tiszadobi Táncsics termelőszövetkezetben már négy kombájnja vűg.ja- csépeli a 270 holdas árpatábla termését. A tiszadadai Béke. a tisza- vasári Munka és Petőfi termelőszövetkezetekbe is kivonultak a kombájnok, figyelik azt a percet, amikor beleállhatnak a dús termést ígérő táblákba. Harcba vetni minden kultivátort! A aövónyápolási versenyben Hreskó Miklós, az ófehértói gépállomás traktoristája maga mögött hagyta még Tamás Józsefet, a tisza- vasvári gépállomás hírneves traktoristáját is. Tamás József a boronával való növényápolásban ugrott eloife, a kapálásban azonban Hreskó József már ÍO holddal elhagyta. Hreskó József eddig 382 holdat kapált meg az ó fehér tó-kör nyéki termelőszövetkezetekben, tervét 430 százalékra teljesítette. Traktoristák! Kövessétek az élenjárók példáját, harcoljatok gépeitekkel még elszántabban a békéért! Törekedjetek arra gépállomásaitokon, hogy az elkövetkezendő napokban minden kultivátor teljes erővel dolgozzon a szövetkezetek kapásföldjein. A kapások hozamát növelitek ezzel, ugyanakkor az aratási szemveszteség ellen is harcol* tok a növényápolás meggyorsítása val ! Adton nagyobb segítséget a nufrboadáiiijl Községi tanács a fermciöcsoperíohnah Termelőcsoportjaink közül jónéhány az elmúlt évben saját kárán tanulta meg, hogy helyes munka- szervezés nélkül nem születhetnek jó eredmények a növényápolásnál. Az eredmények eléréséhez azonban szorosan hozzátartozik az ellenőr- zés is. A községi tanács nem adott segítséget a Partizán tszcs.nek. hogy megszervezzék a terület egyénekre való felosztását. Urbán József elvtárs, a községi tanács elnöke kevés esetben látogatta meg a szövetkezetei, hogy vájjon helyesen végzák-e a munkát? Pedig a Parti- zán tsZcs-ben volt hiba bőven. Batári Sándor, a tszcs, elnöke a gyümölcstermelő brigádot mindüszsze két esetben látogatta meg. Nemsok segítséget nyújtott a mezőgazdasági előadó, Lovácsi István sem, aki csak arra emlékszik, hogy „tavasszal meg volt kapálva a gyű- mölcsös alja”, de most nem tudná megmondani, hogyan haladnak az időszerű munkák elvégzésével. A tanácsúak már tavasszal fel kellett volna mérnie a lehetőségeket a szövetkezet ellenőrzése sorún és a terv alapján segíteni kellett volna a szövetkezetnek megszervezni a növényápolási munkát. Ha már a szövetkezeten belül nem tudták megoldani a családtagok' bevoná- nását, a tanácsnak kellett volna hathatós segítséget nyújtani ehhez. A tszcs-ben vannak élenjáró asszonyok, akik nap, mint nap részt- vesznek a növény ápolási munkában, mint Nagy József né. Jakab Pál né. Jéger Ferencné, I’oiyák Istvánná. Miskolci Andrásné. Az ő példájukra hivatkozva meg kellett volna oldani azt, hogy Berki László, Pásztor János. Vincellér Mihály. Támba György és a többi tszcs, tag feleségei is résztvegyenek a munkában! Az állattenyésztésnél is hibák vannak, örömmel újságolja Laka- tos elvtárs, a községi tanács titkára, hogy a Petőfi termelőszövetkezet bevezette a háromszori fejest és teljesítette tejbeadási kötelezettségét Az új módszer azonban nem jutott el a Partizán és a Dózsa szövetkezetekhez. Mátyás Albert, a Partizán tszcs, állatgon* dozója 14 tehénnél alkalmazni sze- retné a hároms^ri fejést, de a fejőshez nincs kanna. Többször szólt már a községi tanács mezőgazdasági előadójának és a szövetkezet vezetőségépek. de mindeddig nem történt intézkedés. Lisóczki András sertésgondozó is hasonlóképpen nyilatkozik a tanács munkájáról. Emlékszik ugyan egy esetre, hogy a tanácstól két kerékpáros megkérdezte tőle, hogy kié a sertés és hány darab van, de ezzel, mint akik dolgukat jól végezték, továbbáll tak. Ezek a hibák arra hívják fel a figyelmet, hogy elsősorban a szövetkezet vezetőségének kell megjavítani a munkáját, de a hibák ,ki- javításához nagy segítséget kell nyújtania a községi tanácsúak is! Szabd Miklós kemecsei járási tanács. Mátészalkán jó faliújság buzdítja főbb munkára a növényápolásban elmaradókat Oszlányi Zoltán elvtárs mátészalkai levelezőnk Mátészalka és ópályi növényápolási és begyűjtési versenyéről számol be levelében. A két község közt igen élénk a verseny. A versenybizottság az értékelés előtt mindkét község területén határszemlét tart, s csak ezután döntenek, hogy ki az első a versenyben. Mint legutóbb megállapították : a növényápolási munkák területén ópályi község végzett jobb munkát. (Bár őszintén szólva: minden községben sokkal jobban kellene mát- állni a növényápolással!) S0 százalékban teljesítették a burgonya harmadik kapálását, míg a mátészalkaiak csak 50 százaléknál tartanak. Az ópályiak 80 százalékban végezték el a kukorica második és 20 százalékban a harmadik kapálását, a mátészalkaiak ugyanezt a munkát 60, illetve 10 százalékban végezték el. A napraforgó másodszori kapálását az ópályiak elvégezték, a cukorrépát háromszor kapálták, ezzel szemben a mátészalkaiak a napraforgó másodszori kapálásával 90 százaléknál, a cukorrépa harmadszori kapálásával még csak 80 százaléknál tartanak. A versenybizottság értékelése után már másnap megjelent a versenyhíradó. A mátészalkai községi tanácsháza előtt két tábla látható. Az egyiken egy hatalmas gaz nyújt át egy érmet Minya József Zalka Máté-sori lakosnak. Alatta ez a felirat olvasható: .Ezt azért kapja, mert nem kapált ki bennünket’’. A másik táblán egy jól megtermett cukorrépa fojtogatja Oláh Lászlót. A felirat így szól: ,,Ugy*e magának nem esik jól, ha fojto- gat ják? Minket is így fojtogat az a sok gaz, ami a maga hanyagsága miatt nő ki a földünkön!” Az ilyen faliújság helyes módja a munka meggyorsításának. A begyűjtési versenyben a bizottság értékelése szerint Alátészalka község bajait az éltül.
