Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-19 / 142. szám
(Ulla ti (LfGietäffui X. ÉVFOLYAM. 142. SZÁM ______________ (|{ \ 50 FILIER 1953 JÚNIUS 19. PÉNTEK A Béke-Világtanács ülése A Béke-Világtanács szerdai ülésén szólalt fel a többi között Czapik Gyula egri érsek is. Czapik Gyula egri érsek felszólalása — Amit itt szándékozom elmondani, tömören összefoglalhatom két rövid szóban: Békét akarok! — Békét akarok, mert ember vagyok! A természet több vágyat oltott bele az emberbe. E vágyak közül az egyik erős és sokszor ádáz küzdelembe kényszeríti az embert, de e küzdelemben is az a remény erősíti, hogy utána nyugalma lesz és a béke napjait élvezheti. Ezt a békevágyat sohasem lehet megfojtani és kiirtani, mert az, amíg emberi természet lesz és amíg áll a föld, annak minden táján ott szunnyad a becsületes emberek lelkében és csak alkalmat kapjon, fölszítódik, mint a parázs a levegőtől és lángra kap. — Ha több parázsszem kerül egymás mellé, nagyobb hőt fejtenek ki és jobban izzanak; ha ezer és millió ember fog kezet a békéért, lelkűk parazsa még nagyobb és erőtadóbb lesz. Széles e világon százmillió és százmillió ember érez így, és ezek vágyai egyesült izzásának lángja odaírja az egész világ égboltjára: békét akarunk! — Békét akarok, mert az egyházamnak hű fia vagyok! — Ezt fejezi ki jól egyházam tevékenységének, az a része, amikor főpásztorjai ajkára azt az üdvözlést adja: Fax vobis! -- Béke veletek! S mikor mindennap, minden szentmisében, naponta több- milliószor rebegteti el a fohászt: dona nobis pacem! — adj nekünk békességet! Az egyház lerontaná az emberi természetet, nem fejezné ki a hívek vallását, levetkőzné hivatásának pásztori feladatát, ha nem érezne együtt hívei szándékával, akik fennen hirdetik: Békét akarunk! — Békét akarok, mert magyar hazámnak hű polgára vagyok! — Hazám népe immár két világégés és világrengés távlatából nem romantikus lélekkel emlékezik a háborúra. Kétszer szenvedte át az anyagi és erkölcsi pusztulások vészét, érthető, ha irtózik egy harmadik világháború szörnyűségeitől. — A magyar nép, országának rombadőlte után nem állott ki a világ országútjára és nem nyújtotta nyöszörögve kezét az alamizsna után. A magyar nép talp- raállott, elhordta a romokat és hozzákezdett az újjáépítés erőfeszítést és áldozatot kívánó munkájához éspedig nem alkalomszerűen, hanem előre kidolgozott, gondos tervek szerint. — Ebben a tagadhatatlanul páratlan munkában, amelyben a nemzeti erők összefogtak — a kormánytól, a kezét és eszét valamennyire is használni tudó becsületes polgárig — olyant alkotott, amelytől az elismerést a rosszakarat sem tagadhatja meg. — Ezek ismeretében nem kell papnak lenni, hogy bárki megállapíthassa, miszerint a magyar nép, amelyet ezer esztendő küzdelme edzett meg, békeóhaj.ial van tele. A magyar nép nem kívánja és nem is kezdi a háborút, de őrzi a békét és annak megtartásáért sikraszállva, kiáltja a világ népei felé: Békét akarunk! Eugenie Cotton felszólalása a Béke-Világtanács szerepéről és összetételéről Eugenie Cntton, a Béke-Világtanács alelnöke, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség elnöke beszélt ezután. A jelenlévők helyükről felállva, hosszantartó meleg tapssal köszöntötték a nemzetközi nőmozgalom kimagasló harcosát. Cotton asszony felszólalásában a következőket mondotta: — A békemozgalomnak szerepe az, hogy állandó kapcsolatban legyen a népekkel, s a lehető leghívebben tájékoztassa őket a nagy világeseményekről. Nagy fórumnak kell lennie, amelyet tisztánlátásra törekvő becsületes emberek használnak fel, hogy szétoszlassák azt a ködöt, amely nagyon kényelmes lehetőséget nyújt a rosszakaratúak számára a problémák elhomályositására. A Béke-Világtanácsnak továbbra is az a feladata, hogy összefogja azokat a különböző politikai felfogású becsületes embereket, akik tiszteletben tartják az embert, bíznak az ember jövőjében és következésképpen a béke biztosításával óhajtják ezt a jövőt boldoggá tenni. — A Béke-Világtanácsnak olyan férfiakból és nőkből kell állnia, akik ítéletet tudnak alkotni nagy politikai és gazdasági problémák felett, amelyek igen bonyolultak, amelyek körül kormányérdekek ütköznek össze, s amelyek annyi viszály forrásai. Szükséges tehát, hogy a Béke-Világtanács kebelében nagyképességű politikusok, közgazdászok, jogászok és tudósok foglaljanak helyet. — Az is elengedhetetlenül szükséges, hogy olyan férfiakból és nőkből álljon, akik irodalmi, művészi képességeik révén és ékesszólásukkal élővé tudják tenni a dolgokat a tömegek előtt. — Kell, hogy a Béke-Világta- nácsban különböző vallásfelekezetekhez tartozó papok is legyenek, mert ők sok férfinak és nőnek tapasztalt tanácsadói és barátai. — Mintahogy napjainkban az emberi szolidaritás oly sok férfit és nőt tömörített már szakmai érdekeik védelme jegyében, a gyermek és a család védelme jegyében, a szakszervezetekben, a nő- és ifjúsági szövetségekben — elengedhetetlenül szükséges, hogy ezeknek a szervezeteknek a képviselői is tagjai legyenek a Béke-Világtanácsnak. Elengedhetetlenül szükséges, hogy azok az erők, amelyek már hívei az egységes akciónak, résztvegye- nek a béke építésének nagy munkájában. Szükség van arra, hogy a tanácsban helyet foglaljon néhány vezető, de arra is, hogy ott legyenek a munkások, parasztok és a háziasszonyok, akik a mindennapi élet küzdelmeinek nagy tapasztalatait és nagy bátorságukat hozzák el a mi mozgalmunkba. — Végül elengedhetetlenül szükséges, hogy a tanács valóban vi- lágjellegű legyen. Elengedhetetlenül szükséges, hogy a Béke-Világtanács összetételében is ne csupán egyetlen kontinens, hanem az egész földkerekség valamennyi népének törekvéseit fejezze ki. Cotton asszony ezután a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség kebelében tömörült nők, valamint a Kopenhágában nemrég lezajlott nők világkongresszusa üdvözletét tolmácsolva kihangsúlyozta, hogy kétszázmillió, a békét hőn óhajtó asszony együttműködését hozta el a Béke-Világta- nócsnak. Eugenie Cotton beszédét sokszor szakította félbe lelkes taps. Amikor befejezte felszólalását, ismét felállva, forró tapssal üdvözölték. Dániel Lopolu (Románia): Szélesítsék ki a nemzetközi tudományos, kulturális és sportkapcsolatokat Daniel Lopolu akadémikus, román békeharcos volt a következő felszólaló. Bevezető szavaiban tolmácsolta a román nép őszinte békeakaratát és azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a Béke-Vi- lágtanács jelenlegi .ülésszaka jelentősen hozzájárul a nemzetközi feszültség tényleges enyhüléséhez. Lopolu először az Egyesült Nemzetek Szervezetének kérdéséről beszélt és leszögezte, hogy az ENSZ csak akkor lehet valóban világszervezetté, ha ott valamennyi békeszerető ország hallatja szavát. A román küldött ezutáű. a népek közötti kulturális kapcsolatok kérdésével foglalkozott, s kiemelte e kapcsolatok nagy jelentőségét. Emlékeztetett azokra a nemrég lezajlott nemzetközi kulturális találkozókra, amelyek gyümölcsözőknek bizonyultak a népek közötti kapcsolatok szorosabbra fűzése terén. Daniel Lopolu ezután az ezév augusztusában Bukarestben tartandó IV. Világifjúsági Találkozó jelentőségét méltatta. Daniel Lopolu ezután javasolta, hogy a Béke-Világtanács kezdeményezze az építészmérnökök és építészek nemzetközi konferenciájának összehívását, mert —* mint mondotta — az építészmérnökök és építészek csak a tartós béke viszonyai között folytathatják zavartalanul munkájukat. Az orvosok nemzetközi kongresszusának sikere alapján javasolta nemzetközi szakorvosi konferenciák összehívását is. Javaslatot, tett arra is, hogy a Béke-Világtanács forduljon a különböző munkaterületeken dolgozó és a béke ügye iránt odaadó tudósokhoz és indítványozza nekik, hogy hívjanak meg külföldi tudósokat az országaikban tartandó tudományos konferenciákra. Javasolta a nemzetközi sporttalálkozók kiszélesítését, és ezek sorában olyan kerékpárverseny kezdeményezését, amelynek útiránya több nyugat- és keleteurópai fővároson vezet át. Szerdán délután négy órakor folytatódott a Béke-Világtanács ülése. A résztvevők melegen ünnepelték az ülés elnökét: Nyikoláj Tyihonovot. Az első szónok Bőse professzor, az indiai államtanács tagja volt, majd Kumaicsi Jamamoto japán küldött, volt külügyminiszterhelyettes, a japán-kínai kereskedelmi kapcsolatokat ápoló társaság elnöke szólalt fel. Kumaicsi Jamamoto, volt japán külügyminiszterhelyettes felszólalása Kumaicsi Jamamoto bevezetőben elmondotta, hogy a japán nép, amely saját tapasztalataiból ismeri az atombomba borzalmait, szíve mélyéből gyűlöli a háborút és az erőszakosságot, és teljes szivvel szereti a békét. A békeszerető japán nép nevében kérte, hogy az ülésszak járuljon hozzá a japán nép véleményét kifejező következő pontokhoz : 1. Felismerjük, hogy a koreai fegyverszüneti tárgyalások azt célozzák, hogy a nemzetközi konfliktusokat — egyiket a másik után — békés eszközökkel rendezzék. Felismerjük azt a hatást is, amelyet ez a nemzetközi feszültség enyhülése irányában fog gyakorolni. Ezért kifejezésre kívánjuk juttatni legősztntébb megbecsülésünket az érdekelt országok lelkesedéséért és igyekezetéért. Reméljük, hogy kölcsönös engedmények útján megegyezésre juthatunk. 2. Minden népnek alapvető joga, hogy megállapítsa és fenntartsa saját kormányzati formáját. Visz- szautasítjuk, hogy bármely nemzet rákényszerítse akaratát egy mftsik nemzetre, vagy beleavatkozzék bármely nemzet belső ügyeibe. 3. Kérjük, hogy minden egyes ország szüntesse be a fegyverkezés kiterjesztését^ vagy a most folyamatban lévő újrafelfegyverzést. 4. ünnepélyesen elítéljük az atombomba használatát, a bakteriológiai fegyvereket és a korlátlan légi bombázást, mint a nemzetközi jogszabályok legsúlyosabb megsértését és mint a legszégyen- teljesebb bűnt az emberi erkölcs ellen. 5. Mi, a japán nép, szeretjük a békét és a lehető legsürgősebben vissza akarjuk nyerni nemzeti függetlenségünket. Ezért ellenezzük országunk újrafelfegyverzését és az „ázsiai katonai szövetség” megalakítását. Minden lehetőt el fogunk követni, hogy céljainkat elér jü k. Mi, a japán nép, kinyilatkoztatjuk: hajlandók vagyunk javasolni,! hogy a japán kormány azonnal' kezdjen tárgyalásokat a diplomá-J clai viszony újrafelvételére a Szovjetunióval és Kínával, készek vagyunk továbbá javasolni, hogy a japán kormány kezdjen tárgyalásokat az Egyesült Államokkal a jelenlegi amerikai-japán biztonsági1 egyezmény megszüntetéséről. 1 Reméljük, hogy az érdekelt országok népei erős támogatást fognak nekünk nyújtani ezekben a' kérdésekben. 6. Igazságtalanok és észszerütle-; nek a fennálló korlátozások és ke-1 reskedelmi tilalmak Kelet és Nyugat között. A japán-kínai ke ' reskedelenmek az Egyesült Államok! által történt korlátozása természet-, ellenes. Amint önök tudják, Japán nem élhet Kínával való kereskedelem nélkül. A Kínai Népköztársaság a legnagyobb együttérzést mutatta a békés kapcsolatoknak ezen a téren történő visszaállítására. Ez a baráti megnyilvánulás bátorította és erősítette a japán- nép mozgalmát, hogy megszabaduljon ezektől a természetellenes korlátozásoktól. Reméljük, hogy minden ország minden lehetőt el fog követni, hogy lebontsa azokat a korlátokat, amelyek a Kelet és Nyugat békés é? szabad kapcsolatának útjában állanak, mindent el fog követni, hogy együttműködjék a Kelet és Nyugat közötti önkéntes kereskedelmi kapcsolatok előmozdításában — mondotta végül Kumaicsi Jamamoto. Kumaicsi Jamamoto beszédét nagy tetszéssel fogadták a résztvevők. Ezután Nguyen Huan Thul vietnami küldött lépett a jelenlévők viharos tapsa közepette a mikrofonhoz. Nguyen Huan Thui vietnami küldött felszólalása Nguyen Haun Thui vietnami küldött, miután melegen üdvözölte Budapest lakosságát és a Béke- Világtanács ülésének valamennyi résztvevőjét, vázolta azt a nagy fejlődést, amelyet a vietnami békemozgalomban az ázsiai és csendesóceáni békeér tekzlet és a bécsi békekongresszus nyomán végbement. — Vietnam népe — mondotta — lelkesen támogat minden olyan népet, amely szabadságáért és függetlenségéért harcol és különös ro. konszenvvel és megelégedéssel fogadja a koreai kérdésnek a koreai és kínai kormány javaslata alapján történő közeli rendezését. Hazája problémáiról szólva Vietnam küldötte kijelentette, hogy a francia gyarmatosítók, akik le- igázták Vietnamot és szomszédait, Khmer-t és Patét Lao-t, egykor arról beszéltek, hogy a „civilizációt” hozzák el ez országok népeinek. most arról beszélnek, hogy az, ami Indokínában történik, a kommunizmus elleni harcot szolgálja. Valóságos céljuk azonban az — szögezte le Vieinam küldötte —. hogy elrabolják e három ország anyagi javait és hadi támaszponttá alakítsák át őket egy új világháború céljaira. Elmondotta, hogy egy jelentéktelen áruló kisebbségen kívül Vietnam egész népe ellenáll az amerikai imperialisták által támogatott francia gyarmatosítók agressziójának. A vietnami küldött ezután az indokínai népek függetlenségi harcának legújabb sikereit ismertette, — Vietnam Ho Si Minh elnökvezette egyedüli törvényes kormánya és Vietnam népe szilárdan hisz saját erejében. Franciaország és Afrika népeinek erejében, a világ békés erőiben. — A francia néphez fordulunk — mondotta befejezésül a vietnami küldött. — Sokat küzdöttünk együtt, még szorosabban kell fognunk egymás kezét és megsokszorozott lelkesedéssel kell küldenünk. Tudjuk, hogy hosszú harc áll még előttünk, de ez a harc végül is győzni fog. A vietnami küldött beszédét sokszor szakította félbe a résztvevők együttérzését kifejező meleg taps. Amikor visszatért a helyére, sok (Folytatás a 2. oldalon) Mai számunkból t ÖTÉVES A MAGYAR-LENGYEL BARÁTSÁGI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉS KÖLCSÖNÖS SEGÉLYNYÚJTÁSI EGYEZMÉNY (3. old.) — SAJÁT MAGUKAT KÁROSÍTJÁK MEG A BEADAS TELJESÍTÉSÉT ELMULASZTÓ BEREG- DARÓCIAK (4. oldal)
