Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-17 / 140. szám
Mai számunkból: A MEGYE KOMBÄJNISTAI, ARATÓGÉP- ÉS CSÉPLŐGÉPVEZETŐI FELKÉSZÜLTEK A KENYÉRCSATÁRA (3. old.) — HOGYAN NEVELI A TAGJELÖLTEKET A BALKÁNT I PÁRTBIZOTTSÁG (3. old.) — A PAP ÉS A KAPZSISÁG (4. old.) 1033 JÚNIUS 17, SZERDA A Béke-Világtanács keddi illése Kedden délelőtt a Béke-Világ- tanács ülésszaka folytatta tanácskozásait. Az ÉFÉDOSZ nagytermében már jóval a jelzett időpont előtt ott van a többszáz küldött. Elfoglalják helyüket a tanácskozás meghívott vendégei is. Itt van Deák János, a róla elnevezett patronálási mozgalom elindítója, Szőczei Sándor Kos- suth-díjas sztahanovista. D. Tóth Mihályné Mezőtúrról jött, a „Bercsényi* tsz. tagja, sertésgondozó. Ebben az évben már 410 munkaegységet szerzett, Basti István, a hevesmegyei Kál község egyik megbecsült középpa- iasztja, begyűjtési kötelezettségét példásan teljesítette, ezzel érdemelte ki azt a megtiszteltetést, hogy résztvehet ezen a tanácskozáson: Kaál József, a Gheorghiu- Dej hajógyár sztahanovista főmérnöke Nemes Andor munkaérdemrenddel kitüntetett kétszeres sztahanovista mérnök is itt van. Veres Péter kétszeres Kossuth-díjas író. Itt vannak Kónya Lajos, Illyés Gyula kétszeres Kossuth-díjas és Szabó Pál Kcs- suth-díjas írók. Kilenc órakor elfoglalja helyét a tanácskozás elnöksége és néhány perccel kilenc óra után kezdetét veszi az ülés. Gabriel d'Arboussicr, a BVT alelnöke nyitotta meg az ülést. Elsőnek I. C. Endicott nemzetkö- zi Sztálin békedíjjal kitüntetett lelkész, a kanadai békebizottság elnöke beszélt. James Endicott kanadai lelkész felszólalása James Endicott felszólalása elején méltatta a világ békemozgalmának azt a javaslatát, hogy az öt nagyhatalom biztosítsa a világ népeit, nem fognak háborút viselni egymás ellen és mutassák ki erre vonatkozó jószándékukat azzal, hogy első lépésként leülnek tárgyalni. A világ békemozgalma legfőbb erőfeszítéseinek arra kell irányulnick, hogy egy ilyen találkozó létrejöjjön. — Talán egy világviszonylatban alkalmazott népszavazás erről a kérdésről felhívhatná az összes kormányok figyelmét arra a tagadhatatlan tényre, hogy a népek békéhez vezető tárgyalásokat követelnek — mondotta. Hangsúlyozta a továbbiakban, hogy a gyarmatosító nyugati nagyhatalmaknak a kizsákmányolt népek ellen viselt háborúja is fenyegeti a világbékét. Szilárdan szembe kell szállni azzal az állítással — mondotta, — hogy a gyarmati felkelések „a kommunisták által szított felforgató és bűnös összeesküvések.“ I. C. Endicott beszédét gyakran szakították meg tapsok. A következő szónok V. Boucek, a csehszlovákiai Lenin-művek sztahanovistája volt. V. Boucek csehszlovák küldött felszólalása V. Boucek beszéde bevezető szavaiban arról beszélt, hogy a cseh. szlovák nép óhaja a nemzetközi problémák, közöttük a német kérdés békés rendezése, majd kijelentette: Országunk politikája teljesen megfelel a Béke-Világtanács, a népek bécsi békekODgresszusa által éa az egész világ békeszerető népei által kijelölt politikának. A csehszlovák nép békés kapcsolatokat óhajt a többi nemzetekkel. Etekintetben a Németországgal való kapcsolataink Igen fontos helyet foglalnak el. Ml Németország szomszédai vagyunk — mondotta V. Boucek — és igen természetes, hogy saját ér. dékünkben békében akarunk vele élni, barátian együtt akarunk vele működni. V. Boucek ezután, részletesen Semmiesetre sem fogadhatjuk el azt a tényt, hogy a potsdami szerződést Németország nyugati zónájában nem alkalmazzák. Nem értünk egyet, nem érthetünk egyet az újrafegyverzéssel, a nácizmus újjászületésével, az agresszió« Whermacht felélesztésével, a re- vancsszellem támogatásával és katonai támaszpontok létesítésével, hiszen mindez éppen abból ered, hogy a potsdami szerződést nem tartották tiszteletben. A Szovjetunió kormánya a potsdami szerződés világosan megfogalmazott elveiből kiindulva elkészítette a Németországgal kötendő békeszerződés konkrét tervét ós felhívta a nyugati hatalmak kormányait azok megvitatására, ügy véljük, hogy a Béke-VIlág- tanács és az egész békemozgalom ténylegesen hozzájárulhatna a német kérdés békés megoldásához azzal, hogy nagyszabású ipozgal- mat fejleszt ki valamennyi ország közvéleményének megnyerésére az alábbi követelések teljes kivívása céljából: 1. A potsdami szerződés elveinek teljes alkalmazása az egész német területre vonatkozólag. 2. A Németországgal kötendő békeszerződést célzó tárgyalások újra felvétele. 3. A bonni különszerződés és az úgynevezett európai védelmi közösségre vonatkozó szerződés semmissé nyilvánítása, mivel ezek tá- madójellegű katonai szerződések, amelyek nemcsak a potsdami egyezménnyel állnak ellentétben, hanem a nemzetközi jog érvényben lévő elveivel Is. V. Boucek nagy tetszéssel fogadott beszéde után Riccardo Lombardi volt olasz miniszter, képviselő szólalt fel. foglalkozott a potsdami egyezmény- nyel. Riccardo Lombardi olasz képviselő felszólalása Riccardo Lombardi a nemzetközi megegyezés gazdasági kérdéseiről beszélt. Felszólalása elején kifejtette a jövedelemelosztás rendkívüli egyenlőtlenségét. Lombardi elsősorban a tőkés országok szemszögéből vázolta egy nemzetközi enyhülés gazdasági következményeit. „A Kelet.Európával és a Kínával való kereskedelmi kapcsolatok — akárcsak részleges — újrafel- vétele sokkal jobban megoldaná Nyugat-Európa fizetési mérlegének kérdését, mint a „trade not aid” (kereskedelem és nem segély) elég kétesértékű 'politikája’’ — mondotta Lombardi. Lombardi aláhúzta: e feladatok megvalósításában különös nehézséget jelent, hogy az amerikai ipar egyre fokozottabb mértékben a háborús termelés merev és meghatározott útját követi. A szónok nagy hangsúllyal fejtegette, hogy új piacokat főleg az elmaradt népek fejlődésének gazdasági előmozdításával lehetne elérni. Az elnyomott népek felszabadulása és fejlődése ma nyilvánvalóan elengedhetetlen feltétele a világgazdaság új •alapokon nyugvó fejlődésének és egyensúlyának" — hangsúlyozta befejezésül Riccardo Lombardi. Martin Niemüller német evangélikus lelkész szólalt fel ezután, majd Ragnar Forbech norvég tisz- teletes beszélt. Forbech lelkész nagy tetszéssel fogadott szavai után J. D. Figgins angol szakszervezeti vezető lépett a mikrofonhoz, majd Thakin Csit Maung burmai volt parlamenti képviselő számolt be a kuomin- tang burmai agressziójáról és a burmai nép békeharcáról. A következő felszólaló Ernst Fischer osztrák képviselő, a Béke-Világtanács tagja volt. Ezután Han Szer Ja író, a Koreai Béketanács elnöke szólalt fel. -Az emelvényre lépő koreai írót a jelenlévők tapsvihara köszöntötte.. A teremben mindenki felállt helyéről, hogy üdvözölje a hős koreai nép képviselőjét. Han Szer Ja koreai küldött felszólalása Drága Barátaim! Korea népe azzal bízott meg, hogy tolmácsoljam forró üdvözletét és megosszam veletek a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és az Egyesült Államok közötti fegyverszüneti egyezmény aláírásával kapcsolatos örömteli reménységét. A fegyverszüneti egyezmény aláírását nemcsak mi koreaiak várjuk, türelmetlenül, várja a világ valamennyi népe — kezdte beszédét Han Szer Ja. Az amerikai felet először kormányunk és a Kínai Népköztársaság javaslata késztette a félbeszakított tárgyalások folytatására és arra, hogy megegyezzen velünk az alapvető pontokban. Javaslatunk az egész világnak újra bebizonyította politikánk békeszerető és észszerű voltát. Ez a politika a népek barátságán alapszik és békás együttműködésre törekszik minden országgal. — Másodszor á koreai nép hősi harca, amely a kínai önkéntesek testvéri segítségével megvédi munkáját és függetlenségét és amelyet nem törtek meg sem a legvéresebb harcok, sem a leg- barbárabb bombázások. Harmadszor pedig a béke híveinek önfeláldozó harcra az egész világon. Mindezek ahhoz vezettek, hogy mind az indiai kormány feje, Nehru, mind az angol kormány feje, Churchill, késznek mutatkoztak a fegyverszüneti tárgyalások kedvező befejezésének támogatására, jóllehet az angol csapatok mind a mai napig Koreában vannak és harcolnak az amerikaiak oldalán. A koreai hadifoglyok hazatelepítésére vonatkozó kérdés megoldása és a fegyverszüneti egyezmény létrejötte még nem jelenti az egész koreai kérdés megoldását. Hisszük, hogy a fegyverszüneti tárgyalások sikeres aláírása után békés úton sikerül kivívnunk az idegen csapatoknak Koreából való kivonását, mert e csapatoknak Koreában való bármilyen tartózkodása új konfliktusok magvát hordja magában. A népek maguk akarják megoldani sorsukat és nem tűrnek idegen uralmat maguk fölött. — Feladatunk — mondotta a továbbiakban Han Szer Ja, — hogy ne csupán a koreai fegy- verszüneti megállapodás ügyét vigyük sikerre. Legyen ez csupán dicső kezdete az összes nemzetközi konfliktusok megoldásának! Ha az amerikai kormány nyomban a kezdet kezdetétől fogva jószándékot tanúsított volna és teljesítette volna a potsdami egyezmény előírásait, Korea már 1945-ben egyesült volna. Ha az amerikai csapatok kivonultak volna Koreából — amint azt annakidején a szovjet csapatok tették — sok-sok emberélet menekült volna meg a pusztulástól. Ha az amerikai kormány a kezdet kezdetétől fogva betartotta volna a genfi egyezmény előírásait, a hadifogoly-kérdés már több mint egy évvel ezelőtt megoldást nyert volna, ami annyi szenvedéstől kímélt volna meg bennünket. A panmindzsoni hadifogoly- megállapodás azt a meggyőződést kelti bennünk, hogy ez csupán a kezdetét jelenti az Összes vitás nemzetközi problémák békés megoldásának. A béke fenntartása és megszilárdítása érdekében el kell érni, hogy a nagyhatalmak közötti békeegyezmény létrejöjjön, el kell érni, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében elfoglalja helyét a nagy kínai nép törvényes képviselője, el kell érni, hogy a német kérdés békés megoldást nyerjen, ki kell vívni az ázsiai népek problémáinak rendezését. Egyszóval meg kell oldani minden olyan vitás problémát, amely kiélezi a nemzetközi helyzetet és új háború magvát hinti el, olyan háborúét, amely a legszörnyübb pusztításokat hozná az emberiség számára. Ezek a vitás problémák békés tárgyalások útján mind megoldhatók. Ezután V. Morrow volt ausztráliai szenátor felszólalására került sor, majd Ivor Montagu, a Béke-Világtanács titkára cinelke- dett szólásra. Szavait többször szakította meg a küldöttek tetszésnyilvánítása. Az ülés következő szónoka Carlos Augusto Leon venezuelai író volt. A venezuelai írót melegen ünnepelték a megjelentek. — Különösen lelkessé vált a taps akkor, amikor Anna Seghers, Nemzetközi Sztálin-békedíjjaf kitüntetett német írónő odasietett hozzá és a két békeharcos író megölelte egymást. Ezután Kokkalisz görög professzor hosszantartó tapssal fogadott felszólalásával a délelőtti ülés végétért. A délutáni ülésen Eugénie Cotton asszony, a Béke-Világtanács alelnöke elnökölt. Heriberto Jara mexikói tábornok, Pandit Chatur Narain Ja- lavija indiai képviselő, volt miniszter után Ilja Erenburg nemzetközi Sztálin békedíjjal kitüntetett író, a Béke Világtanács Irodájának tagja emelkedett szólásra. Percekig zúgó taps köszöntötte, amikor a mikrofon elé lépett. Az ülés résztvevői felállva, lelkesen ünnepelték Ilja Erén* burgot, I. Gr. Erenburg* nemzetközi Sztálin békedijjal kitüntetett író felszólalása Rendkívüli napokban gyűltünk össze: megszűnik a koreai lidércnyomás, végetérnak az égő városokról, meggyilkolt gyermekekről szóló újsághírek, végeszakad egy békés ország pusztításának, véget- ér a meggyötört emberiség szégyene. Befejeződik a háború, mely azzal fenyegetett, hogy más országokra és világrészekre is átterjed, ezeket is magával ragadja. A béke első nagy győzelme ez, a ml győzelmünk, barátaim! Emlékezzünk vissza a közelmúltra, mozgalmunk kezdetére. Milyen egyedülállóknak tüntettek fel bennünket akkor! Emlékezzünk a gúnyolódásra, rágalmakra, fenyegetésekre, erőszakoskodásokra. 1949 áprilisában elítéltük a hidegháborút és kitartottunk a nagyhatalmak közötti tárgyalások mellett. 1953 áprilisában erről beszélt Eisenhower elnök Is. Varsóban az ázsiai háborúk befejezését és Kínának az ENSZ-be való felvételét követeltük. Ahogy visszaemlékszem, Attlee-nak nem volt rokonszenves a varsói kongresszus, most azonban támogatja a békeharcosoknak azt a javaslatát, hogy szüntessék meg a háborúkat Ázsiában és a legrövidebb időn belül ismerjék el az EXSZ-ben a Kínai Népköztársaság képviselőit. A népek békekongresz- szusán kijelentettük, hogy az államok szuverenitása szorosan összefügg biztonságukkal. Erről beszélnek most a skandináv országok miniszterei, Ivíendes-France és Nagy-Britannla miniszterelnöke. Nagy utat tettünk meg, nagy dolgokat vittünk véghez és nem árt többször szólnunk erről Itt, a Béke- Világtanács ülésén, amely magára; vonja a háborút gyűlölő minden ember figyelmét. Természetesen nem szándékozom •a békeharcosok közé sorolni azokat a politikusokat, akik valamilyen oknál fogva ilyen, vagy olyan fenntartással most elfogadják Párizsban, Varsóban, Bécsben tett néhány javaslatunkat. Ami bennünket, békeharcosokat illet, nem formáltunk és nem formálunk szerzői jogot a béke pro- grammjára, nem akarjuk megszégyeníteni a tárgyalások eszméjéhez késve csatlakozóikat, ml készek vagyunk támogatni bármely nemzet bármely államférfiának bármiféle kezdeményezését, ha az a becsületes szándék vezeti, hogy enyhítse a nemzetközi légkör feszültségét és módot találjon a méltányos megegyezésre. Nincs szándékunkban az sem, hogy a béke első győzelmének örömével eltelve egymás üdvözlésére, jókívánságok kicserélésére és tapsra szorítkozzunk. A háború erői távolról sem érzik vereségüket, a koreai megegyezés számukra csupán az első nagyobb kudarc. Míg egyeseket a mérhetetlen kapzsiság tart vissza a megegyezés eszméjétől, addig másokat — akik a háború mellett kardoskodnak — fanatizmus, a haladás gyűlölete, a jövőtől való féle- (Folytatás a 2. oldalon) (Világ fifGlelárfai egye sülje fehl X. ÉVFOLYAM, 140. SZÁM ARA 5<» FILLER
