Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-14 / 138. szám
NÉPLAP 19."? .TrXIl'R 14. VASÁRNAP ERŐNK Alig pár nap választ el bennünket attól, hogy hozzáfogjunk a bőségesnek ígérkező termés betakarításához. Az aratás idejében való megkezdése és a bő termés veszteségmentes betakarítása igen fontos feladata egész dolgozó népünknek. E feladatok megvalósításához az szükséges, hogy pártszervezeteink az eddiginél jobban mozgósítsák a párttagságot, a pártonkívüli dolgozók tömegét. A pártszervezeteknek a munka megszervezéséhez, ellenőrzéséhez és irányításához sok segítséget adnak a pártcsoportok és vezetőik, a pártbizalmiak. A pártcsoportok az alapszervezet szerves részei. A pártcsoport áll legközelebb a termeléshez, ahol a terv sorsa eldől, a munkacsapatokban, a brigádokban, a termelés, vagy hivatal egy-egy részlegében. Éppen ezért a pártcsoportok nagy segítséget nyújtanak a pártszervezet vezetőségének abban, hogy tömöríteni, mozgósítani tudja a párttagokat és a pártonkívülieket a nagy feladatok végrehajtására. Megyénkben a pártcsoportok egyre jobban betöltik feladatukat: a pártcsoportok tagjait, a pártonkívülieket nevelik a párt és kormányhatározatok betartására. A pártcsoportok munkája egyre jobban hozzájárul ahhoz, hogy a pártszervezetek szorosabbra fűzzék kapcsolataikat a nem tölti be azt a szerepet, amelyet a Központi Vezetőség útmutatása megjelölt számára. Számos pártcsoportban az alapvető hiányosság az, hogy csak formálisan működik, munkáját > csak egyes kampányfeladatoknál végzi. Jónéhány pártszervezetnél nem tartják meg rendszeresen a párt- bizalmi-értekezletet. S még ke- vésbbé a pártcsoportok részére a rendszeres megbeszéléseket. A hiányosságok megmutatkoztak a legutóbbi taggyűléseken is, amikor egyes pártszervezeteknél pontosan a pártcsoportok hiányos munkája következtében — nem sikerült megfelelően a taggyűlés, A pártbizalmi, a pártcsoport feladata, hogy a párttagságot mozgósítsa a taggyűlésre, ezért a párt- szervezet vezetősége a taggyűlést megelőzően a pártbizalmiak részére értekezletet tart, megbeszéAmilyen mértékben erősödnek, gazdagodnak termelőszövetkezeteink mind a közös vagyon, mind pedig az egyes családok anyagi jóléte tekintetében, olyan mértékben választja mind több egyénileg dolgozó paraszt a nagyüzemi gazdálkodás útját. Már most, a nagy munkák idején belépnek a szövetkezetekbe, hogy a növény- ápolás és betakarítás közben is segítsenek a szövetkezeti földön, gyarapítsák a közös vagyont. Annak a dolgozó parasztnak, aki most lép a szövetkezeti útra, lehetősége nyílik, hogy saját munkája elvégzése után kivehesse részét a szövetkezeti munkából. Az ott szerzett munkaegységeire ugyanúgy részesül a terményekből, pénzből, mint a régebbi szövetkezeti tagok. Ezért lépett a szövetkezeti útra Nagy kálióban számos dolgozó paraszt, köztük Erdőhegyi József 7 holdas, akit mindenki megfontolt embernek ismer a községben és becsülettel végezte mindig munkáját. Csuhái Menyhért 15 és fél holdas középparaszt, amikor fiával együtt aláírták a belépési nyilatkozatot: kérte, hogy vegyék fel tagjelöltnek. Még aznap kitöltötte a kérdőívet is, hogy még eredményesebben dolgozhasson a szövetkezet felvirágoztatásán. Példájukra akkornap több, mint hu-; pártonkívüli tömegekkel és közülük a leg jobbakkal állandóan erősítsék pártunk sorait. Ennek eredménye megmutatkozott a választás győzelmében, valamint a tagjelöltfelvételi munka javulásában. A pártcsoportok munkája azoknál a pártszervezeteknél mondható jónak, ahol a pártszervezet vezetősége foglalkozik a pártbizalmiakkal, irányítja a pártcsoportok munkáját. — A porcsalmai Rákóczi termelőszövetkezetben például kéthetenként rendszeresen megtartják a pártbizalmi értekezleteket. A pártbizalmi elvtársak egy-egy nagyobb feladat végrehajtása előtt rendkívüli megbeszélésre hívják össze a pártcsoport tagjait: legutóbb a minisztertanács aratás-, cséplés-, másodnövényvetésről szóló határozatát beszélték meg. Minden délben rendszeresen tartanak sajtóolvasást, amely elősegíti nemcsak a párttagok, hanem a pártonkívüliek politikai fejlődését is. Vannak már olyan pártbizalmijaink, mint a szatmárcse- kei állami gazdaság tiszakóródi üzemegységében Tereszti Katalin elvtársnő, aki minden két hétben rendszeresen megtartja a pártcso- portértekezletet. Neveli a párttagokat, pártmegbizatást ad számukra — egy-egy párttag a pártonkívüliek között sajtócikkeket olvas fel, sajtóvitákat tart. A pártcsoportok munkájában azonban még sok a javítanivaló. lik a taggyűlés napirendjét, aztán a pártbizalmi elvtárs ezt a pártcsoportjával beszéli meg. Nem így történt ez például a mándoki gépállomás pártszervezeténél, ahol május 30-án este tartották a taggyűlést, de délben még több elvtárs erről nem is tudott. A taggyűlést a pártszervezet vezetősége nem a pártbizalmiakon, pártcsoportokon keresztül szervezte, hanem „új módszert“* alkalmaztak: a verseny táblára írták ki, hogy este taggyűlés lesz. A párt- szervezet vezetőségének az volt a véleménye: „nálunk mindenki tud olvasni.“ Ennek az eljárásnak eredménye volt, hogy a taggyűlésen hiányosan jelentek meg, 4 elvtárs igazolatlanul volt távol, a hozzászólások is általánosak voltak, nem hangzott el bírálat a vezetőség munkájáról. szonöten írták alá a belépési nyilatkozatot. Ezért választotta Pátrohán Láda Bertalan 13 holdas középparaszt számos társával a nagyüzemi gazdálkodás útját. Juhász József nyíregyházi, Gerhát-bokori 3 holdas dolgozó paraszt, amikor belépett a Gerhát-bokorban újonnan alakuló tszcs-be, a következőket írta levelében: „Olyan eredménynyel én még egyetlen gazdasági évet sem zártam, mint azok a parasztok, akik termelőcsoportban dolgoznak.1 ‘ Ezek az egyszerű szavak mindennél világosabban bizonyítják: az egyéni gazdák látják a szövetkezeti gazdálkodás fölényét. Ezért választotta Benedek József nagyhalászi 4 holdas dolgozó paraszt is a szövetkezeti utat, mint ezt tették megyénkben jó- néhányan az elmúlt napokban. Szakoly községben nem most alakult a Vörös Sugár termelő- csoport. Azonban mindenki emlékszik még az elmúlt évi eredményeikre, amikor egy-egy egész éven át szorgalmasan dolgozó szövetkezeti tagnak egész szekérkaraván vitte haza a kenyérgabonát és egyéb terményt. Becsi Ferenc, Pataki Ferencné tszcs-tagok sem szűkölködtek semmiből, amióta szövetkezeti emberek lettek. Ezt tudják nemcsak a szövetkezetiek, A hibák abból adódnak, hogy a pártbizottságok, pártvezetőségek lebecsülik a pártcsoportok szerepét, nem ellenőrzik rendszeresen a pártbizalmiak és pártcsoportok munkáját. Ezért fordulhatott elő a nagykállói gépállomáson is, hogy a májusi taggyűlést kétszeri szervezésre sikerült csak megtartani, akkor is a párttagok 70 százaléka jelent meg. A pártbizottságoknak, pártyezetősé- geknek sokkal nagyobb gondot kell fordítaniok a pártcsoportokra. Segítsék a pártcsoportok munkáiét. Érezzék, hogy a pártcsoport szilárd támaszuk a vezetésben, hogy a pártbizalmiak nélkül egyetlen komoly feladatot sem oldhatnak meg. Arra kell törekedni, hogy a pártcsoportok, pártbizalmiak ismerjék a felsőbb pártszervek határozatait, s tudják, mit kell azokból nekik végrehajtani. Fontos, hogy a pártbizalmiak pártcsoportjuk valamennyi tagjának adjanak olyan pártmegbizatást, amely elősegíti a soronlévő politikai és gazdasági feladatok megoldását. Ellenőrizzék rendszeresen a párttagok munkáját, érdeklődjenek problémáik, nehézségeik iránt, segítsék őket a feladatok megoldásában. Az a pártbizalmi végez jó munkát, aki rendszeresen tájékozódik a pártcsoport tagjainak termelő munkájáról, a terv teljesítésében elért eredményeiről, aki személy szerint is foglalkozik velük és lelkesíti őket a nehézségek leküzdésére. A pártszervezetek vezetői az eddiginél fokozottabban támaszkodjanak a pártcsoportok munkájára. El kell érni, hogy az előttünk álló nagy feladatok megoldásában a pártcsoport legyen az az erő, amely mozgósítja a párttagságot, a pártonkívüli dolgozókat a növényápolási és betakarítási munkák sikeres végzésére. Pártszervezeteinknek fontos feladatuk tehát a pártcsoportok munkájának megjavítása. Es ehhez adjanak az eddigieknél nagyobb segítséget pártbizottságaink. A Filep János, a Megyei Pártbizottság párt- és tö- megszervezeti osztályának munkatársa hanem az egész falu népe. Ezért határozta el magát Zsadányi Mihály szakolyi 8 holdas dolgozó paraszt, hogy a Vörös Sugár tszcs, tagja lesz. Példáját még 12 dolgozó paraszt követte. Saiga Ferenc elvtárs, dolgozó paraszt, Szakoly község pártszervezetének titkárhelyettese nemcsak felvilágosító munkával segíti a termelőszövetkezeti mozgalmat, hanem személyes példamutatással is. Elsőnek írta alá a belépési nyilatkozatot. Nyomban követte Hanzcl Imre, aki nem messze lakik tőle. Nászta György 3 holdas nemcsak azért lépett a szövetkezeti útra, mert ezt már többen is tették a községben, hanem azért, mert jól ismeri Becsi Ferencet, a Vörös Sugár tszcs, tagját, akinek az elmúlt évben bőven gyümölcsözött a szövetkezeti munka. P. Szilágyi Ferenc 4 holdas, Pataki György, Kc- recseny György, ifj. Sinta László, Lukács Béla, Nyírcsák János, Úri Béla és Győri Eta szakolyi dolgozó parasztok is e héter. léptek be a Vörös Sugár tszcs-be. Szakolyban számos dolgozó paraszt érdeklődik a szövetkezetbelépés felől, mint például Márci Sándor 9 holdas dolgozó paraszt is, mert tudják, hogy ez az egyetlen helyes út, amelyen gyorsan haladhatnak a boldogabb élet felé, „A két munkáspárt egyesülésével hatalmas, új erő jelenik meg... és ez az erő... a magyar nép fejlődésének minden vonalán hamarosan éreztetni fogja hatását.“ így jellemezte öt évvel ezelőtt Rákosi Mátyás elvtárs a két munkáspárt egyesülésének kongresz- szusán a történelmi eseményt. Az egyesülés azt jelentette, hogy a munkásegység megvalósításáért folytatott harmincéves harc — amely jelentette a burzsoázia befolyása ellen, a jobboldali szociáldemokrácia, a munkósárulás politikája ellen folytatott következetes küzdelmet is — győzelemre vezetett. • Az egyesülés azt jelentette, hogy a munkóstömegekért folytatott harcot megnyertük. A magyar munkásosztály többsége a reakció ellen vívott ádáz harcunkon, a stabilizáción, a bankok, a nagy- vállalatok államosításán keresztül látta és értetj^ meg, hogy érdekeiket egyedül a kommunisták képviselik. A magyar munkásosztály egységének megszületésével együtt megteremtettük a munkásosztály elvi, ideológiai egységét, egyeduralkodóvá tettük a marxizmust- leninizmust, azt az elméletet, amely az emberiség számára először mutatta meg a szocializmus megteremtésének gyakorlati útját. öt esztendő nem nagy idő egy nemzet történetében és mégis, az eltelt pár év bebizonyította, hogy a magyar munkásosztály egységének megszületése, az egységes munkáspárt kikovácsolása nyomán hazánk rövid öt év alatt többet fejlődött és változott, mint azelőtt hosszú évtizedek során. A Magyar Dolgozók Pártja, az egységes munkásosztály „csodákat“ tett. Valóra váltak Rákosi elvtárs szavai. Az úi erő a magyar nép fejlődésének minden vonalán éreztette hatását. A Magyar Dolgozók Pártja, a magyar munkásosztály hírével és nevével elválaszthatatlanul összefonódott a hároméves terv sikeres megvalósítása két év és öt hónap alatt. Elválaszthatatlanul összefonódtak vele a rombadőlt, földretiport ország újjáépítése, felemelése és az első ötéves terv nagyszerű alkotásai. E tervek végrehajtása nyomán a nagy barát, a felszabadító Szovjetunió munkásságának példája, tapasztalatai segítségével kibontakozott hazánkban is a munkaverseny és a sztahanovista-mozgalom. Kikovácsolódtak a munka olyan hősei, mint Piokcr Ignác Kos- suth-dfjas gyalús, Elekes Ferenc Kossuth-díjas bányász, Szodorai István Kossuth-díjas esztergályos, Tajkov András Kossuth-díjas bányász és a többiek. Az elmúlt évek alatt nagyszerű kezdeményezésekben fejlődött ki egységes munkásosztályunkban a haza sorsáért érzett felelőssége, megnőtt öntudata, elszánt békeakarata. Ez idő alatt született és terjedt el országszerte Gazda Géza mozgalma a hulladékanyagok hasznosítására, Loy Árpád frontmester mozgalma az egyenletes, ütemes termelés megvalósítására, „termelj ma többet, mint tegnap!‘‘ jelszóval, Deák Jáwos művezető mozgalma a munkafegyelem megszilárdításáért és az új munkás- osztály egyik legszebb vonását kifejező mozgalom: Rőder Béla mozgalma a gyengébbek megsegítéséért, a munkatapasztalatok elterjesztéséért. Vagy Szabó Antal nagyszerű mozgalma a péntekmozgalom, amelynek célkitűzése: öt nap alatt teljesíteni hat nap tervét. Az elmúlt esztendők alatt a kapitalista országokban a munkások ezrei kerültek ki az utcára. Nálunk a munkaerő növekedése évente jóval meghaladja a kétszázezer főt. A munkanélküliség réme örökre eltűnt, s ma az jelent problémát, honnan vegyünk új munkásokat. Nemcsak számbelileg nőtt az ipari munkásság, de öntudatban, szaktudásban és kultúrájában is. Ezt bizonyítja, hogy jelenleg több. mint hetvenezer sztahanovistánk van. A Magyar Dolgozók Pártja vezetésével megváltozott egész dolgozó népünk élete. A dolgozó parasztság a testvéri munkásosztály segítségével ismerkedett meg az új paraszti élettel. A munkásosztály segítségével alakulnak, fejlődnek és virágoznak a jómódú szocialista mezőgazdaság előfutárai: a termelőszövetkezetek, amelyekben az idén már hárorriszáz- negyvenezer család dolgozik. A Magyar Dolgozók Pártja, a munkásosztály segítségét hirdetik a falvaink határában szorgosan zakatoló mezőgazdasági gépek. A munkásosztály a falun traktort, kombájnt, teherautót, termelési segítséget jelent, ezer, meg ezer egészségházat, szülőotthont, kul-^ túrházat, villanyt, telefont, mozit minden faluban, rádiót a hajdani cseléd portákon. Népünk életszínvonala az el-j múlt öt esztendő alatt töretlenül emelkedett felfelé és ma magasabb, mint bármikor azelőtt. Ma (öbb élelmiszert fogyasztunk és dolgozóink jobban ruházkodnak, mint bármikor azelőtt. Míg Magyarországon 1938-ban nyolcvannégyezer kerékpárt adtak el, addig 1952-ben százötvenötezer darabot, tehát közel kétszeiany- nyit. 1938-ban háromezerötszáz darab motorkerékpárt adtak el, 1952-ben tizenegyezer darabot, azaz háromszor többet. Rádióver- vőkészüléket 1938-ban harminc- hatezer darabot vásároltak, 1952* ben százötven hatezer darabot, közel négy és félszer többet. Beigazolódott, hogy a Magyar Dolgozók Pártja hatalmas, új erőt jelent. Az egységes munkásosztály a hétköznapok meg-megújUr ló harcaiban, az újra és újra felbukkanó nehézségekét legyűrve, hősi munkával bizonyította bg, hogy hivatott vezetője a magyar népnek. Olyan iparágakat" teredr- tett, olyan gépeket gyárt, amilyeneknek azelőtt nem volt helyük a gyarmati sorsra szánt Ma£ gyarországon. Gyakorlatilag nem volt autó2» buszgyártásunk, — ma van. Nem gyártottunk bányagépeket, mélyei fúró felszerelést, szállító- és emé** lőgépeket, mezőgazdasági kombájnokat:, építőipari gépeket, nem gyártottunk penicillint — ma gyártunk. Munkásosztályunk megsokszorozta szén-, acél- és villamosenergia termelésünket. Új városokat, új, hatalmas gyárakat építettünk és építünk: a Sztálin* vasművet, Sztálin-vórost, a hatal* más sajómenti vegyiműveket, a borsodi kökszolóművet és hőerőművet. a tiszalöki duzzasztóműn vet és erőművet, a keleti hajózha* tó és öntöző főcsatornát, Komlót és a népstadiont, November 7-e erőművet és a budapesti gyors* vasutat, újjáépítjük, nagyra nö* vetjük a Lenin kohászati műveket. Elkészülnek a miskolci, veszprémi, budapesti műegyetemek új építkezései. A Magyar Dolgozók Pártja zász* la ja alatt születtek országunk nagy eredményei és ez az a zász* ló, amely ma is mutatja a ragyo* gó holnaphoz vezető utat. Azért, hogy a mi szép Magyar* országunk a szó legteljesebb ér* telmében a vas és az acél országává, a gépek és a motorok or-i szágává, az automobilok és a kombájnok országává, a televízió, a kultúra, a jólét országává, a szocializmus országává váljon, továbbra is éberen kell őrködnünk a Magyar Dolgozók Pártja és népünk egysége fölött. Ez az egység, ez az erő a biztosítéka annak, hogy második ötéves tervünkkel felépítjük a szocialista társadalmat. Minden erőnk forrását, a Magyar Dolgozók Pártját, amely-, nek élén szeretett vezérünk, Rákosi Mátyás elvtárs áll, egész dolgozó népünk éppen az elért eredmények alapján szilárd meggyőződéssel követi a szocializmus felé vezető úton. A pártbizalmiak, pártcsoportok jelentős része még elmarad a követelményektől, Szakolyban új belépőkkel erősödött a Vörös Sugár tszcs. 3 Javítsuk meg a pártcsoportok munkáját PÁRTÉPÍTÉS
