Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-27 / 149. szám
4 fii E P L ß H 1958 JCMl'S SZOMBAT 27, Kalocsai István főmérnök újítása : a tetőn gördülő létraállvány Kalocsai Istvánt, a 61/2. Építőipari Vállalat főmérnökét korábbi újításáról ismerik már megyénk dolgozói. Kalocsai elvtársat, már v'gen foglalkoztatja az a kérdés, liogyan lehetne olcsóbban, gyorsabban építeni és a tervet túlteljesíteni. Az építkezéseknél rendkívüli nagy problémát jelent a létra- állványhiány. A szabadságbokori építkezéshez szükséges 1200 folyóméter falétra helyett csak ">00 folyóméter van. Az épületek folyamatos vakolását hátráltatja ez. Kalocsai főmérnök elgondolása szerint olyan könnyen mozgatható létraállvány szerkesztésére volt szükség, amit szétszedés nélkül lehet az épülettömb körül mozgatni. Gördülő létraállványra gondolt. Kezdetben földön gördülő létraállvány szerkesztésével foglalkozott, de a 12 méter magas teherbíró és szilárd létraállvány a talaj egyenlőtlensége miatt és a kilengés miatt nem lett volna gazdaságos és előnyös. Célszerűbbnek látta a tetőn gördülő létraállvány megvalósítását. Az újítással az állvány- mozgatása volt a legnagyobb probléma. Szigeti és ifjú Hudák gépészek lelkesen segítettek az újítás megvalósításában. Június 25-én délután a szabadságbokori építkezésnél bemutatták a tetőn gördülő létraállvány alkalmazását. Az egyik 3 emeletes épület vakolási munkálatait ezzel az újítással végezték el. Az épület párhuzamos két oldalán egyszerre folyhat a munka. 6—6 fős brigád dolgozhat egyszerre az állványon egy-egy 9 foiyóméteres szakaszon. Kézi mozgatással 30 perc alatt tovább lehet a tetőn gördülő létraállványt tolni. Egy 100 méteres épületnél csak egyszer kell a 2--4 méteres darabokból álló vaslétrn- állványt csavarokkal összeszerelni. Három pallós járószélességben lehet az állványon mozogni. A létraúll- vány teljesen megfelel a balesetvédelmi szabályoknak. A sík tetőn kettős mérlegrendszer biztosítja a kilengési reakcióellenállást. Egy-egv oldalon két-két keréken konzorszerelvényeu fut a létraállvány. Az újítás előnye: az állóeszköz sebességének növelése mellett. — hogy csak egyszer kell összeszerelni 1—1 épülettömbnél. — hosz- szabb időtartamú, mint a falétra, továbbá könnyebben, olcsóbban szállítható. Az újítás bemutatásán részívett bizottság célszerűnek ét gazdaságosnak találta az újítást. Azonban még eredményesebb lesz az újítás alkalmazása, ha a gumikerekeket vaskerékre és a palló deszkát sínnel cserélik fel s ezáltal a tetőngördülö látraállvány mozgatása csörlőrendszerrel működhet. Az újítás kezdetleges alkalmazása eredményes jövő elé tekint. Építkezzenek termelőszövetkezeteink olcsón, a helyi anyagok felhasználásával A kemecsei járásban építkezési bemutatóval egybekötött tapasztalatcserét rendezett a földművelésügyi minisztérium, amelyen megyénk termelőszövetkezeti építési brigádvezetői mellett Hajdú és Borsod szövetkezeti építési brigádvezetői és építési előadói is résztvettek. A tapasztalatcsere résztvevői a járás több termelő- szövetkezetében megvizsgálták az építkezés menetét. Megállapították, hogy a kemecsei Szabadság termelőszövetkezet luxusépítkezést végzett, amikor egy 100 férőhelyes tehénistállót 500.000 forint költséggel és 7.000 munkaegységgel épített fel. Hány év kell ahhoz, hogy az istállóba beállítandó 100 darab tehén ezt a befektetést kitermelje? Minden tehénre 5000 forint és 70 munkaegység esik. A kemecsei Dózsa termelőcsoportban már sokkal olcsóbb építkezést láttak a tapasztalatcsere résztvevői, ahol hasonló méretű építkezést fele költséggel oldottak meg, mint a Szabadság tagjai. A nyírturai termelőcsoportok építkezései csupán a ráfordított munkaegységekbe kerül, mert teljesen helyi anyagból építenek. A tapasztalatcsere résztvevői építke- zési tapasztalataik mellett megláthatták azt is, hogy miként kell a munkát megszervezni, hogy a legnagyobb növényápolás idején is lehessen építkezni. A résztvevők az építkezések helyszínen való megtekintése után megvitatták a látottakat. A vitát Hajdú Sándor elvtárs, a megyei partbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője nyitotta meg. Hajdú elvtárs elmondotta, hogy eddig sok termelőszövetkezetnél hátráltatták a jó eredmények elérését, a szövetkezet megszilárdítását és •fejlődését a tervszerűtlen, drága építkezések. Termelőszövetkezeteink térjenek rá az egyszerű építkezési módra, saját erejükből építsenek. Csak így tudjuk fokozni az építkezések ütemét, csak így tudják behozni azt a lemaradást, amely termelőszövetkezeteinknél eddig az építkezés területén mutatkozott. így tudjuk csak teljesíteni kétéves állattenyésztési tervünket. Fel kell tárnunk a rejtett tartalékokat, mozgósítani kell a tsz. tagokat az építkezések meggyorsítására. Nem akarunk lemondani az önitatós istállók építéséről, de ehhez első- sorban teremtsük meg az anyagi alapot. Termelőszövetkezeteink először szerezzék be a szükséges és megfelelő állatállományt, az- tán egyszerű építkezésekkel szilárdítsák meg a tsz. gazdasági helyzetét — fejezte be beszédét Hajdú Sándor elvtárs. A hozzászólók közül többen elmondották, mint például Takács János is, a nagycserkeszi Uj Elet tsz. építési brigádvezetője, hogy tavaly drágán építettek egy húsz férőhelyes sertésólat. Az idén új korszerű dohányszárítót építenek, amely mindössze 187 munkaegységbe kerül, mert helyi anyagokból építik. Makkai Béla a tiszabezdédi Május 1. termelőcsoport építési brigádvezetője elmondotta, hogy ők most az értekezlet tapasztalataiból tanulva saját erejükből ol- csőn és egyszerűen építik fér dohánypajtájukat. A Hajdú- és Borsodmegyéből jött építési előadók elmondották, hogy milyen nagyjelentőségű egy-egy romház elbontása, amelynek anyagát jól fel lehet használni építkezésre. Molnár Jenő, a megyei tanács elnökhelyettese ígéretet tett, hogy az eddiginél sokkal jobban támo- gatják az állattenyésztést nagyban elősegítő építkezések fejlesztését. — Számos hozzászólás után Endrődi Miklós elvtárs, a földművelésügyi minisztérium beru- házási főosztályának vezetője foglalta össze a vitát. Szervezze meg- jobban a vasúti kirakodási a 23/5. sz. Építőipari Vállalat A nyári vasúti szállítások az őszi forgalom nagy erőpróbáját készítik elő. A vasutas dolgozók a fuvaroztató vállalatok szállítási dolgozóival közös, komplex brigádokban készülnek fel a nagy feladatok végrehajtására. A komplex brigádok nagyszerű eredményeket értek el már a felszabadulási hét során, a választási békeversenyben, majd a békeverseny szakaszában. Most a Vasutas Napra készülnek a vasút dolgozói és velük együtt a vállalatok szállítási dolgozói is. A komplex brigádok értekezletén elhatározták, hogy döntő célkitűzésként megszüntetik a késedelmes kocsirakodást. így Va;,a, Ro- hod állomáson az Útfenntartó ■Vállalat dolgozói vállalták, hogy az előírt 5 órával szemben az ■érkező kocsikat 2 óra alatt kirakják. Ugyanilyen felajánlást tett és nagyszerű munkát végez a Vásárosnamény állomáson működő komplex brigád is. Vannak azonban olyan vállalatok, amelyek lebecsülik a szállítási munka fontosságát. Az Építésügyi Minisztérium főfelügyelete alá tartozó trösztök szállítási versenyben vannak egymással és a trösztön belül ugyanígy a vállalatok is. A 23/5. sz. Építőipari Vállalat azonban, amelynek Görögszállásra, Nyírtelekre és Ra- kamaz állomásra érkeznek építkezési anyagai, nem szerepel az élenjárók között. Több, mint két hónapja van már kapcsdiatban ez a vállalat a vasúttal, de eddig a vasút minden kísérlete meddő maradt, hogy szocialista együttműködést építsen ki. Az építkezés vezetősége úgylátszik nem akarja megérteni az együttműködés fontosságát és elzárkózik minden ilyen kísérlet elől. így nem sikerült létrehozni sem komplex brigádot, sem brigádszerződést. Rendkívül rossz az együttműködés az állomás dolgozóival. Május 24-én pl. Görögszállás állomáson 40 vagon építési anyagot kellett a nyíregyházi rakodási főnökség rakodómunkás brigádjának kirakniuk az Építőipari Vállalat helyett. A vállalat által elfoglalt rakterületen nagymennyiségű anyagot tárol, amely akadályozza az újonnan érkező anyagok kirakását a vasúti kocsikból. Fekbér címén a vállalatnak Görögszállás és Nyírtelek állomáson 30.000 forintot kell kifizetni. (Hol itt az önköltségcsökkentés?) Ahhoz, hogy a nyári, majd az őszi nagy szállítási feladatokat sikeresen végezhese el a vasút, feltétlenül szükséges, hogy a vasút és a szállíttató vállalatok között együttműködés alakuljon ki. Szükséges, hogy a 23 '5. sz. Építőipari Vállalat és a többi hasonló vállalat is felszámolja eddigi magatartását azonnal és kezdjen hozzá a szállítási munka komoly megszervezéséhez. A KÖZVÉLEMÉNY ELÉ Telefonáljon röviden Szeretek utazni. De persze, hogy módosítsam a kijelentést, nem akármilyen járművön. Egyik testrészem sem kívánja például az alig száz éve letűnt postakocsit, mely napokig rázta az embert, aki többször „tengeri betegségbe“ esett, míg céljához ért. Természetesen ez nem saját tapasztalat — ma már csak az írók elbeszélésein keresztül ismerjük e közlekedési eszközt. Habár ... — s itt Ismét, helyesbíteni kell — már nem egyszer fedeztek fel az utazók némi hasonlatosságot a postakocsi és a Nyíregyházi Kisvasutak kozott, s nem is kell hozzá nagy adag rosszmájúság, hogy úgy a gyorsaság, mint a rázkódás, lókdösés összehasonlításából a postakocsi kerüljön ki győztesen. „No, de mi köze van ennek a címben említett telefonáláshoz?“ — kérdezheti vaiaki. Pillanatnyi türelem! Említettem: szeretek utazni — ezért számum el magam arra, hogy 1953 junius 17-én, szerdán, az este félnyolc órakor Nyíregyházára érkező keskeny- nyomtávú vasút egyik szerelvényével a megye székhelyére utazom. Utazni mar csak azét! is jó, mert igen sok érdekes dolgot hall az ember. Itt kapcsolódik be a telefonálás. Hermina-tanyán új utasok szálltak fel a Tisza bércéi' felől jövő csatlakozó vonatról. A há- tammögötti ülésre egy testes nő szorította be magái. Ettől a pillanattól kezdve számomra igen érdekes lett az utazás. Olyan beszélgetésnek lettem szem, illetve íültanuja, amely némileg ízelítőt adott egyes postahivatalok berkeiben lévő viszonyokról. (Táján illetlenség elmondani, amit véletlenül hallottam, de úgy érzem, ezt a dolgot feltétlenül a közvélemény elé ke;l tárni. Annái is inkább, mert ilyen eset számtalanszor előfordul a postahivatalokban, nem kis bosszúságara a szegény előfizetőnek.) Az illető, ki e kis történetnek akaratlanul is a főszereplőjévé vált, talán .valamelyik régenlátott barátnőjével találkozott össze, mert igen részletesen beszélt életviszonyairól, családi körülményeiről, ami nem tartozik ide. Ebből elég annyi, hogy kiderült: főhősünk a tiszaberceli postahivatal egyik alkalmazottja, (Kölesemé) szabadságon van, Budapestre utazik. A többit pedig mondja el a beszélgetés, amit kivonatosan adunk, csak éppen a legjellemzőbb részeket. — Tudod édesem — csicseregte a postásnő barátnőjének — igen panaszkodik a helyettesem, aki, míg és szabadságon vagyok, a telefont kezeli, hogy nagyon sokat kér vonalat a földmüvesszövetke- zet. Napjában többször Is akarnak telefonálni. Még ilyet! — tette hozzá felkiáltva. (Hangjából kiérződött: mennyire megvan azon botránkozva, hogy milyen szörnyűek az emberek — telefonálnak!) Tudják, hogy nem vagyok otthon — folytatta. Mert eleinte velem is ügy csinálták: csak kérték, hol ezt, hol amazt. De én aztán megtanítottam őket — szinte éreztem: diadalmas mosoly terült el arcán — de a helyettesemtől, úgy látszik nem félnek. (T. i. ennek a megértésénél figyelembe kell venni, hogy főhősünk már régebben szabadságon van és hazalátogatott kökben.) De hát ezt nem tűrhettem. Ahogy beszélgettünk cseng a telefon, a földművesszövetkezet jelentkezik. ahogy felveszem a kagylót. Éppen jókor, vonal helyet mondom aztán nekik — tudod, ahogy szoktam beszélni —: Ne pofázzatok már annyit: tanuljátok meg, ha akarok adok vonalat, ha nem — nem! és .etettem a kagylót. És még egy gyöngyszemet a beszélgetésből: — Tudod, valamelyik nap megismerkedtem egy „pacákkal“, a debreceni központban valami főfelügyelő féle. Nem személyesen, csak úgy telefonon, soha életemben nem láttam amúgy, azt sem tudom fiatal-e vagy öreg. Elég az hozzá iszonyú jól elbeszélgettünk. Elhatároztuk, hogy vasárnap délután négy órakor felhív, mivel úgy is szolgálatban van és nincs semmi dolga. Tudod, most vasárnap. Fel is hívott négy órakor. S képzeld el! — három óra hosszáig beszélgettünk, de milyen jól! Már én mondtam neki este hétkor: hagyjuk abba, mert rettenetes éhes vagyok. . Tudod milyen nagyszerű vicceket mesélt, várjál, elmondok egy párat ... Ezután főszereplőnk lehalkította hangját és néhány viccet mesélt. Talán elég ennyi. Ehhez nincs sok hozzáfűznivaló. Ha csak az a kérdés nem, hogy miképen akarja a posta megvalósítani saját jelszavát: telefonáljon röviden?! A. I. Rádióműsor JUNIUS 27. SZOMBAT KOSSUTH-RÁDIO 5.00: falurádió. 5.30: Hírek. Lapszemle. 5.45—8 30-ig: Hergeli renés mfisor a munkába influló dolgozóknak. Közben: 5.50: Reggelié torna. 6.00: Levelezőink 'jelentik. — 6.45: A Szabad Nén mai vezércikke. 7.55: Műsorismertetés. — 11.50: A bolond Kálin. Elbeszélő költemény. 12 00: Hírek. 12.10: Keringők, polkák. 12.30: Zenés részletek a. Nagv koncert c. filmből. 11.30: Arass rózsám. Vaszy Viktor feldolgozása. — 14.00: Időjárás- ás vízállásjelentés. —■ 14.15: Állami vállalatok hírei. 14.20: Mi vaeyunk az ú.i seresek Sulyok Imre feldolgozása. 14.45: Vidám zenés irodalmi műsor. 15.30: ..Arató ünnep.“ 16.00: ."Reszelő atlasz. A Szuezi csatorna. 1615: A kuruckor dalaiból. 17 00: A magyar rádió diszpécserszolgálata. 17.10: A rádió művészeti híradója. 17.30: Dalok Kákosi Mátyásról. 17.55: Mi történt a külpolitikában. 18 00: Falurádió. 18.30: Szív küldi szívnek szíveden 1 Q.00 • Hangos Újság. 20.00: Hírek. 20.10: Cyra.no de Bergerac. Hősi pzín.iáték 22.10: Hírek. Sport. 22.55: A színházi közvetítés folytatása. 25.48: Hanglemez.— 24.00: Hírek. PETŐFI-RÁDIÓ: 6.00: Hanglemezek 6.45: Jó reggelt. eyerekek! 7.00: Éljen az ifjúság:. 7.35: Népek dalai. — 8.05: Táncok, balettek. 8.40: Szovjet békedalok. 9.00: Készletek a Palotaszálló c. operettből. 9-45: Görög gyermekek műsora. 10.00: Hírek, 10.10: A Zeneművészeti Főiskola hallgatóinak hangversenye. 10.50: Hanglemezek. — 11.50: Műsorzárás 15.00: Előadás Obuhováról. 15 50: -Dér.v Pál énekel. 15.45: Két szál pünkösdi rózsa. 16.35: Közgazdasági negyedóra 16.50: Tanuljunk énekszóra oroszul! 17.10: Szív küldi szívnek szívesen. 17.30: Hírek. 17.40: Veress Antal hegedül. 18.00: Tánczene 18.40: Dmitrij Soeztakovics dalai n békéről. 19.00: Borodin: Igor herceg. Ismerteti Várnai Péter. 1945: Snort: 20.00: Műsorzárás Apróhirdetések lyíregyháíi építkezéseire U6müveseket. segédmunkásokat felvesz a* É. M. 61/2 sz. Építőipari Vállalat. Széchenyi-út 43. Betonozási és szállítási munkára férfi segédmunkást felvesz áuliletelemgyár. Jelentkezés: épületelemgyár munkaerögazdálkodá sán Budapest XI.. Budafoki-út 78. — Napi háromszori étkezés 7.40 Ft-ért. vidékieknek szállást havi 10 forintért biztosítunk. SZABOLCS-SZATMARI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Siklósi Norbert Felelős kiadó: Varga Sándor Szerkesztőséi: Nvirvn’vháza Dózsa (ivórgv-u. 5 Tel: 11-70 11*71 Kiadóhivatal: Nviregvháza Zhdanov u 1 — Teleton • woo Szabolcs-Szatmármegyei Nyomdaipari Vállalat Nyíregyháza Dózsa Gvorffv-tiTca & szám. Felelős vezető; Szilárd Építésben és gépészetben jártas műszaki vezetőt rakodási normában .jártáé idöeJemzőt. crépírót. többéves gyakorlattal rendelkező gépkocsivezetőket személy- és tehergépkocsihoz keresünk július 1-re Polgári Sertéshizlaló. Polgár Komplett sötét teleháló eladó Kisipari munka. Érdeklődés: Lenin-tér 17. Italbolt. Világos hálószoba nagyon olcsón eladó. Vennék szép kombinált, szekrényt. rekamiert. Vasvári Pál u. 100. Mézpergctö eladó. Moszkva u. 4. 1 Tejüzemnél. • - • Értesítjük fürdő-vendégeinket, horr a sóstói kádfürdő nyitva: hétköznap délelőtt 11 órától délután 19 óráig, vasárnap délelőtt 8 órától délután 18 óráig. Strandfürdő nyitva: hétköznap délelőtt 10 órától délután 6 óráig, vasárnap délelőtt 9 órától délután 19 óráig. A kádfürdőben minden szerdán pzünnapoí, tartunk. Eladó ház: 2 szoba. fürdőszoba, konyha, éléskamra. 5 mellékhelyiséggel 600 négyszögöles gyű mólos őssel, vasútállomáshoz 5 perc U.i fehértó^ Ugyanott 15 darab rakodó kaptár el adó. Gábor Áron. u. 6. (100-káz). A nyíregyházi radio vmisora totói számára. Mai műsor: Mikrofonnal Kemecsén. — Lapszemle — Tánczene. — Hírek, A nyíregyházi radio minden láromneeyed héttől sugároz egyórás műsort Szabolcs-Szatmár megve dől-
