Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-28 / 150. szám

^Viláq, pj(Ufi árjai tQjjtifiljfttk! Mai számunkból i A NYIRBOGÁTI DÍSZ-SZERVE­ZETEK MUNKATERVE A PÁRT- MEGBÍZATÁS TELJESÍTÉSÉRE ÉS A VIT-RE VALÓ SIKERES FELKÉSZÜLÉSRE (2. oldal) — A KULÁKROKON (4. oldal) — NYÍREGYHÁZA VEZETŐINEK IS ÁLLANDÓ KÖTELESSÉGE GON­DOSKODNI A DOLGOZÓKRÓL (6. oldal) Az utóbbi időkben Nyugat-Né- tnelország politikai életében egész, sor olyan esemény zajlott le, ame­lyek újra felhívták a demokratikus közvélemény figyelmét az agresszív német militarizmus feléledésének veszélyére. Ilyen esemény volt, amikor a bonni szövetségi gyűlés és szövetségi tanács ratifikálta a bonni és párizsi szerződéseket és ide lehet sorolni az ország milita- rizálására tett újabb intézkedése­ket. A leggyalázatosabb gonosz- tett azonban az a provokáció volt, amelyet az Adenauer-klikk a Né­met Demokratikus Köztársaság el­len intézett Berlinben. E páratlan provokáció súlyosságát fokozza az a körülmény, hogy olyan időszak- ban zajlott le, amikor szerte a Ti­ll a son egyre szélesebb körben lett uralkodóvá a tárgyalás és meg­egyezés szelleme, s ennek közvet- keztében enyhült a nemzetközi helyzet. A nemzetközi helyzet eny­hülése a béke hívei következetes harcának, elsősorban a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság követ­kezetes, állhatatos békepolitikájá­nak köszönhető. S ebben a reményt- keltő időszakban még erőteljeseb­ben napirendre került minden be­csületes német hazafi vágya, az egységes Németország megteremté­sének gondolata, a német kérdést rendező négyhatalmi értekezlet gondolata. A Béke-yilágtanács bu­dapesti ülésszaka világosan állást foglalt ebben a kérdésben s ezzel az állásfoglalással a világ népei egyetértettek. Ilja Erenburg le­szögezte: ,,Az egységes és béke. szerető Németországgal kötendő békeszerződés kiküszöböli az euró- pad háború veszélyét.” A Béke­világtanács nyilatkozata pedig megállapította: „A német népnek joga. van újraegyesítéséhez és nem­zeti szuverénitásúhoz, szomszédai biztonságának tiszt eleibe,ntartásá. val, megakadályozva a militarizmus és revansszellem újjáéledését.” Ilyen körülmények között szánta el magát arra a nyugatnémet lakáj­had— amerikai parancsra — a berlini orvtámadásra. A fegyver visszafelé sült el. A háborús gyujtogatók e provokáció bűnös füzénél saját pecsenyéjüket akarták megsütni, azaz szerették volna, ha a tárgyalások szelleme fölé újra a háború sötét szelleme telepednék. A yilág népei, s első­sorban a Német Demokratikus Köztársaság népe, Nyugat-Német. ország népe azonban felismerték a provokáció alkalmával, hogy az Adenauer-klikk bűnös kalandba akarja sodorni amerikai tőkés ér­dekekért Németországot. Felismer­ték, hogy az igazság n Német De­mokratikus Köztársaság oldalán áll, hogy a Németország egységéért vívott harcnak szilárd alapja a Német Demokratikus Köztársaság. A provokáció közvetlen szervezői, résztvevői a volt nácikból, fasiszta bitangokból, bűnözőkből toborzott banda volt. A provokáció mögött azonban ott állanak azok a sötét erők, amelyek „véletlenül” éppen ebben az időszakban Koreában is provokációt szerveztek ottani laká­juk, Li Szín Man útján. A német nép és a világ népei nemcsak a provokációban közvetlenül részt­vevő fasiszta gazembereket ítélik el mély, hazafias gyűlölettel, ha­nem az irányítókat is. A lakájo­kat: Adenauer- és Iteuter-féle áru­lókat g. gazdájukat, az amerikai imperialista szörnyet, amely új vérözönre és aranyözönre szomjú- hozik. Mi váltotta ki a provokátorok dühét, miért éppen ebben az idő- szakban rendeztek meg a már ré­gen beharangozott, úgynevezett „X'’-naix)t az amerikaiak?! Nem'* véletlen ezaz időpont. A nemzet­közi enyhülésen túl jelentős es<?_ mény történt a Német Demokrati­kus Köztársaságban, amely Nyugat- Németországban is nagy visszhan- got keltett. A Német Demokratikus Köztársaság nagyjelentőségű hatá­rozatot hozott, s ez a határozat feltárta Németország Szocialista Egységpártja és a kormány által elkövetett hibákat, valamint nagy- jelentőségű politikai és gazdasági intézkedéseket hozott a lakosság életszínvonalának megjavítása ér­dekében. Ez a határozat megszilár­dította, méginkább a kormánj köré tömörítette a demokratikus köztársaság állampolgárait és ugyanakkor mély rakonszenvet kel- tett Nyugat-Németországban is. Az Adenauer-klikk megijedt ennek a határozatnak a hatásától és min­denáron meg akarta akadályozni a német egységért vívott harc meg­erősödését. íme, újból kiderült: az Adénauer-klikk tagjai, a bonni revanspolitikusok, a Wermacht feltámasztó!, ádáz ellenségei a né­met népnek, az egyszerű német emberek létérdekeinek. A bonni kormány nem akar életszínvonal- emelkedést at, nép számára, a bonni kormány nem akar egységes német hazát, a bonni kormány Hitler nyomdokain haladva, szenvedések áradatát akarja a német emberek nyakába zúdítani. A berlini provo­káció nemcsak a németek ezreinek nyitotta fel a szemét, hanem más országok olyan körei is világosan kezdenek látni, amelyek eddig haj­landók voltak szemethúnyni Aden- auerék bűnös politikája felett. A berlini provokáció megmutatta, hogy e provokáció szervezői gonosz el­lenségei a világ békéjének is. A magyar dolgozók is felháboro­dással fogadták a provokáció hí- rét.hiszen nem feledtük még el azt, hogy nemzetünk évszázados ősi ellensége éppen a német milita­rizmus. És most Európa és a vi­lág dolgozóival együtt nagy öröm­mel üdvözöljük a kalandor vállal­kozás felett győzelmet aratott Né­met Demokratikus Köztársaság kormányát, a köztársaság helytálló bátor népét. Kudarcot vallottak azok, akik azt hitték, hogy könnyű új szenvedést és vérözönt zúdítani a világra. Nem, egyáltalán nem könnyű. Bármilyen kedvező legyen is a helyzet, bármilyen enyhülés mutatkozzék is a nemzetközi poli­tikában. a békéért harcoló milliók nem vesztik el éberségüket. Mi jól tudjuk és a berlini provokációból újból megtanultuk, hogy a farka­sok azok farkasok maradnak. Egy pillanatig sem álltatjük magunkat azzal, hogy a háborús gyujtogatö- kat szép szavakkal le lehet beszél­ni őrült terveikről. De hisszük és tudjuk, hogy erővel, töhbszázmillió békeharcos erejével tárgyalóasztal­hoz lehet kényszeríteni azokat is, akiknek jobban, tetszik . a provoká­ció, a gyilkolás, a gyújtogatás. Mi, magyar dolgozók is még szóró- sabbra tömöri tjük sorainkat, más: szilárdabban zárkózunk fel pár­tunk és kormányunk mögé. Éberen őrködünk függetlenségünk, szabad­ságunk és békénk szent üjrje fe­lett. A kudarcba fulladt berlini pro- vokáció is azt igazolja előttünk, hogy erőfeszítéseink nem hiába- valóak, hogy a béke ügyét győze­lemre lehet vinni. Harci feladat július elsejéig: megyeszerfe elvégezni a négyszeri kapálást! A határszemlék idejére egyetlen hold föld se legyen gazos ! A termelőszövetkezetek, egyé­nileg dolgozó parasztok es a gép­állomások most a napokban vizs­gáznak, most válik cl a határ- szemlckcn, hogy ki a gondos és ki a gondatlan gazda. Minden termelőtől, minden traktorostól számonkérik az elkövetkező na­pokban, hogyan dolgozott a nö­vényápolás két hónapja alatt. Ha nem is lesz ott minden dolgozó a földeken, amikor a szemlcbizott- ság végzi munkáját, ott lesz a legigazibb tanú: a jól ápolt — vagy elhanyagolt kapás vete- mény. A tiszta sorok már mesz- sziről dicsérik gazdájukat, és a gyomok alatt húzódó növénykék pedig szégyenkeznek, hogy mi­lyen gondatlan kezekre bízták őket. Az igazi békehareos, aki ezt tettekkel is igazolni tudja, büszkén, emelt fővel áll majd a szemlebizottság elé. Jó érzés az, amikor valakit dicsérnek. De nemcsak dicséretről van itt s?ó, hanem arról is, hogy aki jól vé­gezte munkáját, annak tele lesz a góréja, kövér lesz a hízója, jut az államnak is bőven, de busásan marad a családnak is. A szemlebizottságok a legjob- bakat jutalmazzák, a hanyagokat pedig felelősségre vonják. Ne legyen egyetlen termelőszövetke­zet, gépállomás, vagy dolgozó pa­raszt, akinek szégyenkeznie kel- lene rossz munkájáért. Még né­hány nap van a kenyérgabona aratásáig. Ne pihenjen most a kapa egy percet sem, kövessék minél többen a tyukodi Előre termelőszövetkezet tagjainak pél­dáját, akik ma is egész nap vég­zik a növényápolást. El kell érni, hogy minden község dolgozói olyan büszkén álljanak a szem­lebizottságok elé, mint a gyula* házi és az ajaki dolgozó parasz- tok, akik minden földjüket meg­takarították a gyomtól és most kéfkézzel láthatnak majd az ara­táshoz. Községünkben az egyénileg dolgozó parasztok is megkezdték az ősziárpa aratását- 20-án. Tud­ják azt, hogy az aratás időben való megkezdése és. hefejezése a szemveszteség csökkenését jelen­ti, saját családjuk és ■ egész né­pünk még bőségesebb kenyerét. Kazamér Pál 11 holdas dol­gozó paraszt 24-én reggel meg­kezdte őszi árpája aratását. Egy nap alatt learatta fiával az 1200 öl árpát,. Amint learatták, felka­parás után azonnal elvégezték a tarlóhántást is, hogy a másodve­tésre . szánt magot földbe tudják tenni. Mikor végeztek a tarlóhán­tással, nyomban be is vetették a tarlót 100 napos kukoricával/ Munkájukkal példát mutattak az' egész község dolgozó parasztjai- nak. Példájukra számosán vé-- gezték el az őszi árpa aratását* tarlóhántást és másodvetést. Farkas Anna* Pátyod. A kemecsei járás súlyosan elmaradt á silózási tervek teljesítésére! Ennyi zöld, ennyi lehetőség még soha nem volt a silózási ter­vek teljesítésére, mint jelenleg. Mégis azt kell megállapítani, hogy egyes járások már elfelej­tették, hogy milyen nehezsn tud­tuk az elmúlt télen állatainkat kiteleltetni! A kemecsei járás a tavaszi silózási tervét mindössze 17 százalékra teljesítette, július elsejétől pedig már a nyári sftló- zási tervet kellene teljesíteni. A silózási versenyben első 120 szá­zalékos tervteijesítéssel a tisza- löki járás, száz százalékon felül teljesítettek még a nyírbátori és mátészalkai járások. Negyedik a nyíregyházi járás, 5. a kisvárdai, 6. a fehérgyarmati, 7. a nagykál­lói, 8. Nyíregyháza város, 9. a baktai járás, 10. a vásárosnamé- nyi, 11. a csengeri és 12. a ke­mecsei járás. A silózás mellett végezzenek zsombolyázást is a termelőszövetkezetek, melynek el­végzéséhez sokkal kevesebb mun­kaerőre van,, szükség, mint a si­lózásnál. Lapsártakor Jelentették t \ nagyháiiői járásban befejezték az ősziárpa aratását A nagykállói járás állami gaz­daságai, termelőszövetkezetei és A nyírhtítori Lenin tsz. fiataljai Exév áprilisának második fe­lében a Lenin tsz. fiataljai elhatá­rozták, hogy harcot indítanak a magasabb termésért, Megyénk, sőt az egész ország fiataljait ver­senyre szólították, s kezdeményezé­sük gazdag talajra talált a fiata­lok között. Az április 25-i „Nép- lap”-ban olvashattuk a versenyfel­hívást, melyben többek közt a kö­vetkezőket vállalták: „Termelőszö­vetkezetünk terve burgonyából 70 mázsa, Rákosi elvtársnak tett fo­gadalmában SO mázsát vállait. Mi, fiatalok S3 mázsát vállalunk. Ku­koricáiból 12 mázsa a tervünk, a területi versenyben 15 mázsát vál­lalt szövetkezetünk; mi, DISZ- fialalok lő mázsát vállalunk má­jusi morzsoltba számítva. A burgo­nyát négyszer kapáljuk, cs minden kapáláskor töltögetünk. Ac egész­séges töveket pálcikával kijelöljük vetögumónak. A kukoricát legalább négyszer kapáljuk, de ha a talaj megkívánja, többször is” — hang­zik a felhívás. Már a vetésnél gondoltak válla­lásukra, s a burgonyát árnyékolás­hoz 70x35 cm. sor- és növénytávol­ságra vetettek fészektrágyával. A kukoricát négyzetesen 8—10 cm. mélyre vetették. A burgonyát és kukoricát kelés után azonnal foga- solták, s a burgonyánál május 17-re elvégezték az első töltögető kapálást, Arról sem feledkeztek tneg, hogy a kukorica első kapálá­sánál a fejtrágyának adott nitro­géntrágyát földbe tegyék, kapálás­sal keverjék a talajba. A vállalás teljesítése fo­kozott követelményeket állított a diszisták elé. Nem kis dolog ugyan­olyan minőségű talajon 2—5 mázsá­val nagyobb termést elérni, mint a többiek. Hudák Mihály elvtárs brigádjában dolgozik Bihari Etel­ka DlSZ-munkacsapata. Amikor a burgonya harmadik töltögetéséhez hozzákezdtek, a diszisták úgy ha­tároztak, hogy a részükre kijelölt 15 hold burgonyán egy nappal ha­marabb -fejezik be a töltögetést. Vállalásukat teljesítették, a múlt hét péntekjén végeztek a S-ik töl- tögetéssel. A burgonya 3-ik töltö- gctésévcl cgyidőben végezték a ku­korica harmadik kapálását is. Bi­hari Etelka vezetésével Tóth Mag­dolna, Kiss Irén, Hadházi Mária, Kovács Erzsébet.. Kiss Magdolna meg a munkacsapat többi disz istái harcos munkájának eredményeként 20-án, szombaton estére a kukorica 3-ik kapálását is befejezték. Ezzel jóval megelőzték versenytársukat. a Kiss Endre elvtárs brigádjában dolgozó DtSZ-mu-nkacsapatot, mert azok e héten kedden végeztek a kukorica 3-ik kapálásával. De Kiss elvtárs brigádjában is egy nappal hamarább fejezték be a diszisták a 3-ik kapálást, mint a többi mun­kacsapatok. Utána ők is segítsé­gére siettek Szabó elvtárs munka­csapatának. állják »savukat A Jövőévi termés magasabb hozamának biztosításáról sem fe­ledkeztek meg a fiatalok. Vállalá­sukhoz híven már jóideje, kijelölték burgonyaterületükön a, legszebbtö­veket, ami alól vetögumónak va­lót szednek majd. A növényvédelmi szolgálatot is megszervezték, ne­hogy kárt okozzon veteményükben a rovarok váratlan fellépése. Fibi József felelős a növényvédelmi szolgálatot teljesítő Csernyi Má. ria, I/iskai Irén, Labadics Borbála, Sütő Mária és Demjén Mária di- szistdkért, hogy azok szabadide­jükben minden tábla. burgonyát gondosan megnézzenek. A diszisták nem riadnak vissza a nehézségektől, sőt elvállalják a községtől távolabb eső területek gondozását is. Lörincz Juliannáik szerdán este azt vállalták, hogy a nagykállói-út mentén lévő dohány- földet megkapálják, amely nem ke­vesebb, mint 5 kilométerre van a községtől. Csütörtökön reggel már valamennyien ott voltak a DISZ- munkacsapat tagjai, s lelkes mun­kájuk közben vidám nőtázásuktól volt hangos a határ. A diszisták nem hagynak egy talpalatnyi földet sem gázosán az aratás idejére. Ez a határtalan lelkesedés átragadt a tsz. valamennyi tagjára, melynek eredményeként befejezték a kuko­rica harmadik kapálását és a bur­gonya harmadik töltögetését. FAGY TIBOR * • ARA 50 FILLER 1953 JÚNIUS 28, VASÁRNAP X. ÉVFOLYAM. 150. SZÁM Pátyodon az aratással eeyidőben folyik a másodvetés I bizottságnak, hogy befejezték az 'ősziárpa aratását. egyéni gazdái tegnap, 27-én büsz- ikén jelentették a megyei párt­A provokátorok berlini vereséqe

Next

/
Thumbnails
Contents