Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-02 / 127. szám

*> NÉPLAP 1DÜ3 JÚNIUS 2. KEDD A tudomány palotája A Központi Vezetőség 1952. de. cember 10-én határozatot hozott a párttagság átjelentkezést rendjé­ről. A határosat bevezetése óta az átjelentkezés terén vannak ered­mények. javult az átjelentkezést fe­gyelem. A párttagok és tagjelöl­tek egyre pontosabban hatják vég­re a határozat pontjait. A határo­zat óta megyénkbén is jobban foglalkoznak a párttagokkal, nyil­ván tartási. szempontból, — többet törődnek velük és közelebb kerül­nek hozzájuk. Megmutatkozik ez ti nyírbátori járás területén, ahol a pártbizottság a rendszeres ellenőr­zéssel állandó segítséget nyújt az alapszervezeteknek. A Központi Vezetőség határozata kimondja: Minden párttag (tag­jelölt), aki munkahelyet vagy lak­helyet változtat' küldés előzetesen bejelenteni távozását az alapszervi ■vezetőségnek, (titkárnak) és kérni az vj alap szervezetbe való szabá­lyos úlifjazohMt. A párttag (tag­jelölt) köteles vj munkahelyén •vaffir lakhelyen as odaérkezőétől számított 5 napon Leiül jel ént k ezni az új alapszervezet vezetőségénél (titkáránál) tagnyilvántartásba vé­tel céljábólVannak olyan ta­pasztalatok, hogy egyes pártszerve. zetek és pártbizottságok nem elég­gé alaposan, nem fontosságának megfelelően foglalkoznak e határo­zat végrehajtásával. Megtörténik még mindig, bogy egyes párttagok és alapszervezetek nem a Ív. V. határozata szerint hajtják végre az átjelentkezést. A kisvárdai já­rásban Komorón a pártiitkár elv­társ az átjelentkezésről szóló batá. rozaíot úgy eltette, hogy maga sem találta meg. Kern ismerte a hatá­rozatot, így nem is tartotta be az előirt határidőket. Az április 24-én kiállított át jelentőt és törlést kére], met például ckák egy hónap múl­va, május 27-én továbbították a járási bizottságra. A határozat nemis»merűiéből adódott az is. hogy — bár a komorói alapszervezetből több párttag más községben, más munkatér illetőn dolgozik, át jelent­ve nincsenek, és így páritnunkát sem a községben, sem munkahelyü­kön nem végeznek, Nagyobb gondot kell fordítani a határozat ismerte­tésére a tiszalölfi járásban is. mert rnág mindig előfordul olyan eset, mint a Földkotró Vállalatnál, ahol négy párttag kijelentés nélkül tá­vozott aa alapszservfezettől, a titkár elvtárs nem is tudta, hogy hová. Ez is azt mutatja, hogy egyes alapszmezeleknél még a pártta­gok sara eléggé ismerik az át,jelent. kézépI határozatot és így nem is tartják be. A hiányosságok felszámolásához szükséges, hogy a pártbizottságok és pártszervezetek fokozottabban alkalmazzák az átjelentkezést el- mulasztó párttagokkal szemben, valamint a nyilvántartási tenniva­lókat hanyagul teljesítő pártiunk, cionáriusokkal seemben a pártha­tározatban előírt fegyelmi intézke- (kiseket. Még egyes járási bizott­ságainknál is előfordul ezen a té­ren a lazaság, különösen a máté­szalkai pártbizottságon, ahol a J. B. dolgozói lebecsülik a határozat jelentőségét, a végrehajtás ellenőr­zését. teljesen a nyilvántartást vezető elvtársra hárítják. EKe’eel­kelnek arról, hogy minden korarmi- rrstán-ak kötelessége éberen őr­ködni pártunk rendjén és fenyői- mén, vigyázni kell tisztaságára mini szemünk fényére. Pártbizottságaink adjanak na. ayóbb setgí ts>5g-et a pú Hiszel*vcaetek. 1 nek a határosait végrehajt áfához és j>Art tagjaink tekintsék ezt fontos feladatnak, mert a lialároaat vég- behajtása elögcgíti^ a párt belső rendjének megszilárdítását. Párt- szervese lek tudatosítsák n párttag­ság körében a határozta tót. Fordít­sanak- több gondot a tagnyilván­tartás munkájára és a hő végi tag- gyűlésieken a párttitkár elvtársak minden esetben számoljanak be a párttagság állásáról. A pontos tag­nyilvántartás elősegíti a tagdijfi- aeté&i munka megjavítását, ezért páríszerve&el einte sürgősen javítsák ki a még jelenleg e tőrén megta- láfható hibákat. — szemelőtt tart­va, hogy a tagnyilvántartás a s®er. veaósl munka fyrttos területe, amely állandó figyelmet, szüntelen poli­tikai nevelő és felvilágosító mun­kát követel pártszervezeteinktől. Srakály József, an MDP megyei pártbizottság munkatársa. A moszkvai Lenin-liegyen a tu­domány palotájának építkezésén 194S december 20-án emelték ki a» első köbméter földet, 1049 áp­rilisában hozzáláttak az alapok le­rakásához. Most már a befejező munkáknál tartanak és folyik a helyiségek bebútorozása és bérén- d?zéee. A Moszkvai Állami Egyetem ma­gas épülete az orosz nemzeti építé­szet egész építészeti egységét kép­viseli. A főépület közepén 32 eme- léíes torony emelkedik, amelyhez IS emeletes szárnyak ás 9 emeletes épülettömbök csa.lakoznak. Az csaknem 150 kilométernyi utat kell megtennünk. Az épületben több mint 20 nagy­előadó-, több mint 100 előadóterem, hatalmas díszterem és klub van. Ezenkívül 1 millió 200 ezer köte­tet számláló könyvtár, földrajzi múzeum, obszervatórium, többszáz laboratóriumi dolgozószoba, olvasó­terem és más helyiség van a tu­dományos és oktatási munka szá­mára. Ezenkívül itt helyezik majd el a 0000 főiskolai hallgató és aspiráns különszobáit, a professzorok és előadótanárok lakásait, a sport* Mépncvclők sxósséke Barna Lajos. Balkán; : A választási ágiiddá egyik ta­pasztalain a:, hogy népnevelőnek Unni nem könnyű feladat. Igénybe veszi a népnevelő minden képessé­gét, s ami itt a. legfontosabb: hosszú, türelmes munkát kíván. A választási agUáció során meg job­ban bebizonyosodott, hogy igen nagy szükség van az állandó beosz. iásra, éneikül eredményt nem le­ket elérni. .1 népnevelőnek meg kell ismerni minden egyes csalá­dot, életkörülményeit a múltban és ti jelenben, tudni kelll mi foylal- koztatja őket legjobban, és még számtalan dolgot, amclg nagyban befolyásolja a munka ' eredményét. A népnevelőknek "■ meglátogatott i Zaládnál megfelelő beszélgetést kelt kialakítania. Adtunk ISalkány- Oan előfordult nem egy esetben, még a választási ugitúdában is, hogy a népnevelő a meglátogatón •zsaludnál ezzel kezdte: „Hallották-e mári hogy választás lesz.’ Az igenlő válasz után iyy folytatta: },Aztún hová fognak szavazni!'* .1 legtöbb helyen természetesen megmondot­ták: a népfrontra. £s a. népnevelő, mint aki a legjobban végezte dol­gát, tovább ment. Nyilvánvaló< hogy az ilyen — tisztesség ne es­sék, szólván — agilúció nem ér semmit. Amikor legelőször láto­gattam meg JSenke Sándor közép- parasztot, — hogy a ráztál át leír­jam egy beszel vetésnek — mind­járt a- házról kéz difink beszélget­ni. E:t láttam rr legalkalmasabb témának, mert amikor bdéplcnv mindjárt szemembe ötlött a, szép új épület. A gyermekék megjele­nése újabb fordulatot adott. Meg­kérdeztem, hogy tanul a, középis­kolás leányuk, mikor tolt itthon a hadnagy fia, mit ír az ipari tar ruló Jóska gyerekf így indult el a beszélgetés otthonról c-s kezdett szélesedni, terebélyesedni. Szóba került a felszabaduláskor Ica pofi föld, s a. terméskilátások. Itt mindjárt tanácsokkal is szolgál- tam: a burgonyát a virágzás ide. je alatt ne háborgassák még kopár val sem, mert kevesebb les: a ter­més. A kapálását be kell fejezni még virágzás előtt. Aztán, beszél­tünk a. pálbeporzásröl, milyen nagy előnyöket biztosit ez és még sok minden -mezögazaAsági kérdés előkerült. A dolgozó parasztnak — látszott — jót esett a népnevelő tájékozottsága. Kezdeti bizalommal lenni. A beszélgetés tárgya, mind szélesedett. elérkeztünk a község új iskolájához, a ragyogóan tiszta új napközi otthonhoz, a kultúrházhoz, majd a járás> a megye szívet-iclket önvendeztetö új alkotásaihoz. Már, amikor Sztálini-árosra fordult a szó, n gyermekek is mind ogasc- reglettek, mert ipari tanuló bátyjuk éppen olt dolgozik, ttokat emlegeti a. hatalmas műhelyeket, ahol a gé­pek ezrei várják a parasztfialalo- kat. S a beszélgetés, amely kicsiny dolgokról indult el, elérkezett a legnagyobbhoz, megmutatva, mi az összefüggés közöltük. Érezték ezért érdemes dolgozni, mert a sajátjuk. Megértették a munkás.paraszt szö­vetséget, a beszolgáltatás jelentő­ségét, az ipari munkások keze alól özönlő gépek nagy értékét Sok népnevelő dolgozik így. S'-7- vós munkára> a kötelezettségek tel- jcHitesére nevelik a dolgozó pa­rasztokat. fi ezeknek nagyrésze olyanokból kerül ki, mint Magyar Sándor dolgozó paraszt, aki jó ideig nem hitt a népnevelők szavá­nak, nem hitt az új agrotechnikai eljárások oltalmazásának jelentő, ségében. Egész addig míg maga is meg nem próbálta a keresztsoros vetést, i terméskiltönbség Magyar Sándort is az új terjesztőinek so­rába állította, A választási agitáció egy másik tapasztalata az, hogy az ági- tációt még szemlélte többé kell ten­ni. Ennek érdekében a soronlévő mezőgazdasági növényápolást a: új módszerek népszerűsítésé céljá­ból kibövitjük népnevelőhálózatun­kat a dolgozó parasztok, a gépül, lomás és az állami gazdaság leg­jobb szakembereivel. Ez azért szük­séges, hogy a gyakorlatban tudják megmutatni, hogyan kell végrehaj­tani például a pótbeporzást, E cél­ból bemutatókat rendezünk, amely­re dolgozó parasztokat hívunk meg, hogy a gyakorlatban lássák: kevés munlcdval nagyban lehet növelni a terméseredményt.-42 agitáció szemlóltetöVbé tété. lére filmeket vetítünk kisgyülése- ken, ahol a burgonya, helyes kapá­lását mutatjuk be. Albumba, gyűjt­jük össze nemcsak a nagy építkezé­seinkről szóló képeket, hanem a növényápolásra, tanító képeket és ábrákat is. Ezzel felszerelve indul a népnevelő munkára. Megszervez­zük azt is, hogy az új módszert már sikerrel alkalmazó dolgozó pa. posztokat meghívjuk a szomszéd földjére, mutassa meg annak is, mit hogyan csinált. Nagy és szép feladata ran a népnevelőknek, munkájuk eredményét mindig le lehet mérni kilókban, literekben. Ezért állandóan tanulni kell, hogy taníthassanak. Már pedig érdemes tanítani, rcsztvenni egész népünk nevelésében. Sztálin elvtárs ezt mondja: As vj eletet nemcsal: a külső 7)icgnyilváhiilások: a halai­mat léptekkel fejlődő nehéz-* kü- és könny ni par, nemcsak a nagyüzemi gazdálkodás jelzi:.-, ha­nem a dolgozók bensőjében, gon. dolkodásmódjában létrejött gyökeres változások is. Az ttj típusú ember mindig halad előre* többet, külön­bet akar annál% ami. van. Az ilyen emberek kialakításában, megváló- simában komáij részük van a | népnCielÖknek is. épület torony-nyúlványán ragyogó csillag esaknem 240 méterre van a föld színe felett. A főépületek ős az egyes épület­tömbök a kertekkel együtt több mint 260 hektár földterületen he­lyezkednek el. A kertekben közel C0.O00 drb fát ültetnek majd el és gyönyörű víztárolókat építenek. Az egyetem területen helyezkednek el a fizikai, vegytani, földrajzi, mechanikai, biológiai-talaj kutató és földrajzi tanszakok. Ahhoz, hogy minden termet sorrajúrjunk, csarnokokat, úszómedencéket és más kulturális-jóléti célokat szol­gáló helyiségeket. A tudomány palotája számára 400 újfajta szekrényt, asztalt és egyéb oktatási és laboratóriumi be­rendezést készítettek. Az egyetem számára készült szemléltető eszkö­zük száma elért a 350.000-et, a különféle műszerek és készülékek száma pedig az egy milliót. A kultúrpalota laboratóriumai­ban, dolgozószobáiban, előadóter­meiben rövidesen megjelennek az ifjak és leányok ezrei, a Moszkvai Állami Egyetem hallgatói. Nyírpazonyban a községi tanács rossz munkája akadályozza a begyűjtési tervek teljesítését Nyírpazony begyűjtési tervét má­jas 25-ig 34.3 százalékban teljesí­tette, ezzel a járás 16. helyezett­je lett. A lemaradás oka abból is adódik, hogy a község vezeiői nem teljesítettük beadást kötelezettségű, két. Malik Mihály elvtárs, a köz­ségi pártiitkár ezévben egyáltalán nem adott míg be tejet tehene után. A végrehajó bizottság tagjai is követik ^példáját’’. N. Gál Mik­lós vb. tag, szövetkezeti korcsmá- ros. akinek állami segélyen vett te­hene van, a tejet Nyíregyházára szállítja, eladásra. Elmúlt évi hát­raléka 358 liter és emellett nem teljesítette multévi tojás- és ba­romfibeadását sem a háztáji föld­terület illán. Szabó István tsz. el­nök sem teljesítette még tehene után tejbeadását. Nagy Péter ba­romfifel vásárló hátralékos a múlt évről 46 liter tejjel. Tehene jelen­leg is van, de a községi tanács ez- évre .— nem tudni milyen okból — beadást nem vetett ki rá. A községi tanács vezetői szemet hány­tak a súlyos elmaradás felett, nem szerveztek meg a társadalmi el­lenőrzést sem- hogy megállapít- sók, kik azok a termelők, akik beadásukat nem teljesítik, ugyan­akkor a szabadpiacra visznek tejet. Május 23-ún személyesen győződ­tem meg arról, hogy a községből 82 termelő szállított tejet Nyíregyhá­zára és ezek »közül csak 28 tett eleget beadási kötelezettségének. — Azokról a termelőkről, akik tejet szállítottak Nyíregyhiizúra, kirau- ta*tást készítettem és átadtam a begyűjtési csoportnak, hogy láto­gassák meg azokat, akik nem tel­jesítik küielftssrégüket és felvilágo- sító munkával magyarázzák meg nekik a beadási kötelezettség fon­tosságát. Ezt a tanácstitkár elv.1 társasai is megbeszéltem, de a be­gyűjtési csoport munkatársai egy hét eltelte után sem mentek el ezekhez a dolgozó parasztokhoz. Másik oka a súlyos; elmaradás­nak. hogy a nyilvántartások között teljes anarchia van. A községi ta­nács egyáltalán nem tudja, ki a teljesítő és ki a hátralékos. Az ez- évi beadási kiskönyvet 'tígy adták ki a dolgozó parasztoknak, hogy nem vezették rá a tavalyi hátralé­kot. így a dolgozók nem tudják, mit kell nekik beadni. A községben 19 tanácstag is há.ralékos. Ezek a tanácstagok példát vehetnének olyan dolgozó parasztoktól, mint 0. Szabó Andrásai, aki már egész évre tel­jesítene tojás- és baromfi beadá­sát. líeregL Miklós, Kántor Jóasef, Tóth Mihály, Koma László és Fe­kete Lajos dolgozó parasztok telje­sítették félévi beadási kötelezettsé­güket. Elsősorban a község vezetői fe­lelősek azórt, hogy nem teljesítet­ték begyűjtési tervüket a dolgozó parasztok. De sürgős tennivalója van a járási tanács vezetőinek: és munkatársainak, akik eddig kö­zömbösen nézték el, hogy a begyűj­tési törvényeket a nyírpazonyi ve­zetők semmibe se veszik. Sürgő­sen biztosítsák a megüresedett nyilvántartót állás betöMését és azt, hogy a nyilvántartások iMpra,- kész állapotban legyenek. Kalotut Lajos, a begyűjtési miniszter nyíregyházi járási me^atsMazoitja, PARTÉPÍTé § Fordítsanak nagyobb gondot pártszervezeteink, pártbizottságaink a Központi Vezetőség a párttagság átjelentkezéséről szóló határozatának végrehajtására A Moszkvai Állami Egyelem magasépületének főbejárata. (Foto N. QramovsSkij.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents