Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-02 / 127. szám
3 J0X1US 2, KÉÜL» « s i- a p i A „Neues Deutschland“ a Szovjetunió minisztertanácsának lialúrozatúról A „Neues Deutschland” Németország Szocialista Dgységp A utjának központi lapja vezércikkben méltatja a szovjet kormány leg- utóbbi határozatának, a Németországi Szovjet Ellenőrző Bizottság feloszlatásának és a Németországi Szovjet Főbiztosság éleírehívásá- nak jelentőségét. A lap a többi között a következőket írja; —- A Szovjetunió MinlsztertanA* csának határozatával, amely a német nép. és a szovjet nép közötti barátság elmélyítését szolgálja, új fejezet kezdődik a Németország egységéért és függetlenségéért folyó küzdelemben. A szovjet kormány határozata újabb ösztönzés minden német hazafinak és az egész német szabadságmozgalomnak, hogy foko- zott erőfeszítéssel harcoljon az egységes és békeszerelő Németország megteremtéséért. A határozat újabb bizonyítékot nyújt - a német népnek arra, hogy a Szovjetunió kormánya .híven őrzi Sztálin nagy hagyatékát. Ez a határozat azt a szent kötelessé- get rója a német népre, hogy sorait még szorosabbra zárja, még áldozatosabban, még kitartóbban. még szervezettebben és fegyelmezettebben harcoljon az imperialista háborús gyújtogatok. ellen Európa békéjének biztosításáért és a német nemzeti egység kivívásáéit. A Szovjetunió -Minisztertanácsának határozata újra megmutatja a német népnek, hogy a nagy szovjet nép, amely a legszorosabb egységben tömörül kormánya és Le- uin-Sztálin pártja köré, hű és megingathatatlan szövetségese ebben a harcban. És ez a tény, a leghizlo- sabb záloga annak, hogy a német nép győzelemmel fejezi majd be az egységért, és a békéért l'olyó küzdal met — emeli ki a „Neues Deutschland”. Az olasz klerikális párt a nyílt reakció uralmát szeretné újjá teremteni Togliatti elvtárs beszéde Alessandriáhan A „1,’Unltá” beszámolót közölt Palmiro Togliatti elvtársnak, a május 29-én Alessandria városában tartott választási gyűlésen elhangzott beszédéből. Togliatti elvtárs rámutatott, hogy a kereszténydemokrata párt főként kétfajta fegyvert alkalmazott, hogy az új parlamentben megszerezze az abszolút többséget: la hazugságot és a megfélemlítést. A kereszténydemokrata párt — folytatta Togliatti — nem állott elő semmiféle komoly választási programmal. Hatalmának megtartása céljából szövetkezett a szociáldemokratákkal, a liberálisokkal, a köztársaságiakkal, a németbarát déltiroll párttal és megpróbálja elhitetni a választókkal, hogy ez a tömb a „centrum” tömbje. Akik a kereszténydemokrata pártot támogatják, viszont azt próbálják elhitetni, hogy aki nem bízik a klerikális pártban, az szavazhat a szövetségeseire, mert azok „világi pártok”. A valóságban: aki a szociáldemokratákra, a liberálisokra és a köztársaságiakra szavaz, az csak a kereszténydemokrata pártot segíti, hogy megkapja az abszolút többséget. Ami a megfélemlítés fegyverét illeti, Togliatti elvtárs rámutat a kereszténydemokrata pártnak arra az állítására, hogy ha a kereszténydemokrata párt vezetése alatt álló tömb nem biztosítja a maga számára az abszolút többséget, akkor Olaszországban „zűrzavar” ke- letkezik. A klerikális pártot irányító embereket mcgvaúítja a hatalomvágy, abban 355 illúzióban ringatják ma- gukat. hogy a hatalmuk ötökké tart. Ezt az illúziót szét kell fősz- látni, hiszen Olaszország minden olaszé és mindenekelőtt azoké az olaszoké, akik munkájukból élnek. A fasiszták nem térhetnek vissza a nemzeti élet irányításához, mert a nép élén most olyan pártok áll- nak, amelyek minden ilyen visszatérési kísérletet meg tudnának akadályozni. A fasizmus veszélye a klerikális pártban rejlik, amely a nyílt reakció uralmát szeretné újjáteremteni a dolgozók ellen. E veszély szétoszlat ásá nak egyetlen lehetősége, hogy az olasz nép a baloldali munkás- és demokratikus pártokra szavaz. Adenauer óvást emelt a négyhatalmi értekezlet összehívása ellen Atjeuauer, a nem «Háruló báb- kaueellár, a német kérdés békés megoldásától és ezzel az erkölcstelen bonni rendszer összeomlásától rettegve, segélykiálltást intézett az Egyesült Államokhoz, hogy megakadályozza a négyhatalmi értekezlet létrejöttét. A „DM1”’ nyugatnémelországí hírszolgálati iroda vasárnap este a következőket jelentette: — Adenauer szövetségi kancellár, a Kelet tű Nyugat közötti viszony további fejlődésére vonat- •kozó aggodalma miatt, félreéri he- tetleu diplomáciai lépést tett: óvást emelt az Egyesült Államok kormányánál az ellen, hogy a bonni és párizsi szerződések életbelépése előtt négyhatalmi értekezletet tartsanak Németország kérdésében. — Adenauer üzenetének átadására pénteken Párizsba küldte Halistein külügyi államtitkárt, aki ott körötte a kancellár elgondolásait Bruco auierikul különmegbizottal. Bruce ezután Elsenhower elnökhöz továbbította Adenauer vétóját. Hallatéin ví^ratlan párizsi utazá' sához Adenauer előzőleg kikérte Ccmant bonni amerikai főbiztos jóváhagyását. A „DMP” hír ügynök tég utal arra, hogy a szovjet kormánynak a. németországi Szovjet Ellenőrző Bizottság feloszlatására és Szovjet Főbiztosság létesítésére vonatkozó határozata pánikhangulatba sodorta Adenauer t. A szovjet kormány szüntelen erőfeszítései a nemzetközi feszültség csökkentésére és a német probléma békés megoldásúnak előkészítésére mindinkább megmutatják Adenauer ék nak, hogy népellenes uralmuk az összeomlás előtt áll. A „Weslfaelische Jtundschau” című nyugatnémetországi burzsoá lap vezércikkben hívja fel a figyel. met arra, hogy a bonni klikk milyen feneketlen cinizmussal és felelőtlenséggel kezeli a német nép sorsdöntő kérdéseit. Karc a Rosenben-házsspár éleiéért! •Különböző hamburgi szervezetek szombaton a hamburgi lakosság széles köreinek nevében élesen tiltakoztak a Rosenberg-házaspár tervezett kivégzése ellen. A hazafias szervezetek közös felhívásban szólították fel Hamburg lakosait: for. dúljanak Eisenhower elnökhöz és ti hamburgi amerikai főkonzulá- tushoz azzal a követeléssel, hogy adják vissza szüleiket Michael és Robby Rosea bergnek. Az amerikai reakció áldozatai- nak védelmére alakult bizottság a Rosenberg-házaspár életét fényé. gető legnagyobb veszély pillanatában felhívott minden Démet embert: egységes tiltakozásukkal akadályozzák meg a tervezett jogtip- rást és a két ártatlan hazafit szabadítsák ki az imperialista hóhérok kezéből. A Német Demokratikus Köztársaságban levő colbusi Kathe-Koll- witz Gyermekotthon ifjú úttörői a Nemzetközi Gyermeknap alkalmából levelet írtak az ártatlanul halálra- ítélt amerikai békeharcos házaspár gyermekeinek. Tx?velük ben többek közölt a következőket írják: „Bár játékkal és tánccal töltjük •el a Nemzetközi Gyermeknapol, gondolataink nálatok járnak. Megfogadjuk nektek, hogy akárcsak a felnőttek a Német Demokartikus Köztársaságban, ml is minden erőnket megfeszítjük, hogy kiszabadítsuk a börtönből ártatlanul elítélt szüléitekét és ezzel vissza- varázsoljuk a mosolyt arcotokra”. fl tízéves Michael Rosenberg levele Eisenhower elnökhöz A Iioseübérg-házaspár megmentésére alakult országos bizottság vásárnál» átadta az amerikai sajtónak a Rosenberg-házaspár tízéves fiának, Michael Rosenbergnek Eisenhower elnökhöz intézett leve- lét. A levél szövegéhez az országos bizottság mellékelte az eredeti fényképmásolatát is. Michael Rosenberg — mint az „Ai”’ amerikai hírügynökség jelenti — a többi között a következőket írta: ,,Édesanyámat és édesapámat h'cw Yorkban börtönben tartjákm öcséin hatéves, Robbynak hívják. Szüléink nagyon hiányoznak veiéi is, nekem is. Az a gondolatom támadt, hogy írok önnek, kérve: bocsássa szab'i- dón édesapámat és édesanyámat és gondoskodjék róla, hogy ve, történjék semmi bajuk. 7la ha:ritérnél:, Robby és én nagyon boldo_ gok lennénk és nagyon megköszönnénk önnek. Michael Rosenberg Külpolitikái Jegyzetek új HARCOSOK A bonni bábkormány tagjai szemében a legnagyobb bűn az, ha valaki kommunista vagy békeharcos. Lehr ren-dőrkopói vad terror- ral üldözik a nyugatnémet munkásokat, de a legkegyetlenebb terror a'mtudja visszavetni a dolgozókat az . imperialisták ellen, a békéért vívott harcban, A napokban több asszony — bebörtönzött erlangeni munkások hozzátartozói — kérte felvételét Németország Kommumsta Pártjába. „Férjemet bebörtönözték — mondta az egyik erlangeni asszony, pótolnom kell őt a békeharcban. Ezért akarok belépni Németország Kommunista Pártjába.” Mit mond u másik? — „Rájöttem, hogy ezekben a komoly órák* ban mindannyiunknak harcolni kell a békéért. Én ezért kértem felvételemet a Pártba,” Az egyik letartóztatott hazafi (dós édesanyja nem fakadt öreg- asszonyos siránkozásra fia elhurcolásának hírére. Kijelentette: Adjatok felvételi lapot másik gyermekem számára, mert neki kell letartóztatott fiam helyére állni.” Akad közöttük olyan is, aki férje letartóztatásáig nem látta hová vezet a véreskezü adenaueri politika útja. — „Eddig távol tar- toltam magam a politikától — mondotta ez az asszony. — De most, amikor ismét terrormódszerekkel akarnak uralkodni, más magatartást kell tanúsítanom. Ezért, kérem felvételemet Németország legak- tívabb békeharcosainak soraiba, a Pártba.” A nyugatnémet hatóságok hajszája a. becsületes iuizafiak eile'«.; nem páni félelmet, meghunnyászk odást kelt, hanem újabb és újabb bátor harcosokat termel ki a német nép legjobb fial közül. v Jugoszlávia dolgozó parasztsága a kulákság igájában A Tiló-klikk luőhúuy év a.’att az «merik« l Imperializmus által leigá- zott félgyarmati országgá változtatta Jugoszláviát. Ez a Utóista J ugógalávla a Szovjetunió és a népi demokratikus országok elleni támadás legagresszívebb délkelet, európai támaszpontja. Ma a tltóis- ták társadalmi bázisául a kulákok és kapitalisták, továbbá a népei lenes reakciós tisztikar és a Hivatalnoki kar felső réteget szolgálnak. Tito kezdettől fogva hangoztatta a kulákság „különös” jelentőségét falun. A kulákság a falu „haladó'’ ereje — hangoztatta Kardelj —- tehát minden eszközzel támogatni kell. Ez a támogatás nemcsak ..elméletileg”, hanem a gyakorlatban is megmutatkozott. A íltólsta párt feltűnően rövid idő alatt ténylegesen kulákpúrltá vedlett át. A titóista párt falusi szervezetei élén mindenütt a kulákok állnak. A ti tó isták által végrehajtott .földreform'’ hathatósan kiszélesi- lette a kulákság gazdasági bázisát. E „reform” eredményeként Jugoszlávia hetvenezer kiiláikgazdasága uia bét és félszer annyi földdel rendelkezik, mint a 629 ezer dolgozó parasztság. A titóista falná ..zadi'ugákban” (szövetkezetekben), amelyekbe erőszakkal, fenyegető, r ekikel kényszerí tőt Lék be a dolgozó parasztok tízezreit, a kuíákelom> két helyezték a döntő pozíciókba Ugyannylia, hogy ezek a ,-zadru- gáli’’ rövid Idő alatt a kulákság ! gaklívabb kizsákmányoló eszközeivé váltak. A titóista kormány minden intézkedése a kulákságot segíti, erősíti és növeli — a dolgozó parasztság rovására. Az ilyen kuláktámogaló jKritikának természetesen a falu szegényebb rétegei, a dolgozó parasztok isszák meg a levét. Jugoszlávia agyousunjurgatott parasztságát kegyetlenül kizsákmányolják Titóék falusi helytartói, a kulákok. Tito egész államapparátusa törvényesíti e kizsákmányolást. A falusi kivetett adók oroszlánrészét a szegény- pa Tasztok kai fizettetik meg. A U- tólsfák visszaállították a földadó régi, királyságbeli rendszerét, amely jólétemény a kulúkoknak és csapás a szegényparasztoknak. — 19ől-ben például csupán Szlovéniában négyezer szegény- és közép- paraszti gazdaságot árvereztek el adóhátralék miatt. A be szolgáltatási redszer azután megfosztja a parasztokat attól is, ami még az adó után megmaradt. A kulákok által helyileg kirótt beszolgáltatás! kötelezettség azt: jelenti, hogy a titóisták ^begyűjtő brigádjai” kiürítik a csűröket és az elvitt tér- menyekért a megszabott áraknak csupán egyhuszad.egyharmincad részét fizetik ki, vagy egyszerűen rnmii:. Általánossá vált a jugoszláv falvakban a gyarmatokra jel- iaiző termény- fegyéb kulák- és fj’.dt’surl uzsora. A titóista kulák „zadrugúk” piáiként szívják, a parasztok vérét. A ..zadrugákba” bstoényszeritett dolgozó parasztokat a kulákok cse. lúdekkén.l dolgoztatják. A kulák- „zadrugák” ki zsákmány ó-lói nemcsak a .•zadrugá.kban’' dolgozó, hanem az egyénileg dolgozó parasz- toknak is. Ezek ugyanis tetszés szerint vásárolhatják fel' az egyénileg dolgozó parasztok terményeit, hogy ezután sokszoros áron adják tovább. A külkereskedelmi monopólium megszüntetése és a szabad valutakereskedelenv engedélyezése a kulákok további meggazdagodásához és uralmuk fokozásához vezetett. A dolgozó parasztok verej tőkés munkájának hasznát a kulákok fölözik le. A „zndragákban” több- nyife a járulékok k if irhásén él dórul ki» hogy a paraszt hiába dolgozott egész nyáron, télire nem kap semmit. Fokozza a kulákok hasz- nát, hogy a „zadrugákban” dolgozó nők munkájáért 20—”0 százalékkal kevesebbet fizetnek mint a férfiak munkájáért. Jóllehet a férfiak bére is jóval a létminimum alatt van. A kulákoH a szegény paraszt gyermekek tízezreit dolgoztatják. Ezeket a gyermekeket ingyen rabszolgáknak tekintik s a jószágnál is rosszabbul tartják és táplálják őket. A dolgozó paraszt- ifjúsúg osztályrésze állandó hajsza, kényszermunka, kulák-kizsákmá- nyolás. így azután nem meglepő, hogy a szegény- és középparaszt gazdaságok tömegesen mennek tönkre. Sokezer falusi dolgozó ösz- szercskad a súlyos adók és ;a ke. gyetlen kulúkuzsora terhe alatt: elveszti kis parcelláját, megélhetésének fő forrását. E fofyamatot még súlyosabbá teszi a titóista ..toborzások’’ a kényszermunkára. Csupán Horvátországban mintegy tizenhétezer parasztot hurcoltak el katonai objektumok építésére ezév elején. Az így gazdátlanná vált szegény- és középparaszt gazdaságok azután érett gyümölcsként hullanak a faluban maradó kulákok ölébe. A titóista fegyveres erőkre tárna-szkodé k ulúk kizsá kmáoiyolásból a dolgozó parasztok kiutat keresnek. E kiút-keresés mind inkább a kulákság és a titóista kormány kizsákmányolása elleni aktív harcban nyilvánul meg. Évről-évre kevesebb föluet vetnek be a parasztok. A mull «év decemberében például maga a titóista „Borba” vallotta be, hogy lbő2-ben több mint harminc százalékkal kevesebb kenyér- gabonát termeltek a parasztok, mint az előző évben, s ez elsősorban a bevetett területek csökkenésének és az állatállomány szédületes ha- nyátlósának következménye. A mezőgazdaság össztermelése ma körülbelül ötven százalékkal alacsonyabb a háború előttinél. A dől- gozó parasztok megtagadják a gya. lázatoean magas adók kifizetését és a Titóék által Jugoszlávia mili- tarizálására használt állami köl- csönök jegyzését, szabotál jóik a titóista kormány és kulákság minden intézkedését a falun. Nem ritkák a parasztok nyílt fegyveres felkelései sem a titóista kulák lielyturtúk ellen. A katonai építkezésekre kényszermunkára hurcolt parasztok ezrei szöknek meg. S végül, de nem utolsó eorben a. pa-1 máztok tömegesen hagyják el u kulák-vezette s egyedül a kulákok számúra hasznos ..zadrugákat”. E tömeges kilépés késztette arra a titóista kormányt, hogy nyíltan is bevallja a mezőgazdaság úgynevezett kollektivizálásénak teljes csődjét. Ezzel kapcsolatban érdemes kicsit bővebben kitérni a titóista kormány egy újabb kuláktámogaló lépésére. A titóista kormány ugyanis a „zadrugájrból” való tömeges kilépések ellensúlyozására nemre, giben angol-amerikai szakértők részvételével kidolgozta az úgynevezett ,.a jugoszláv földművelés iparosítása nak tízéves tervét”. Ez a terv a kulúkgazrlasügok fejlesztő-, sét irányozza elő. Ezekre alapozza a tilóista mezőgazdaságot. A még meglévő „zadrugák” nyilt kulák szövetkezetekké alakulnak vagy éppen felosztanak, ha ezt a kulákok érdeke úgy kívánja. Ez az arnerikai-titóista terv tehát a dolgozó parasztok fokozott kizsákmányolásának terve. A jugoszláv dolgozó parasztság saját bőrén érzi. mit jelent az. hogy Titóék falusi osztálybázisa a kulákság, g a dolgozó parasztság, amelynek harcét a munkásosztály segíti, és vezeti, tudatában van annak, hogy a kulákság- a Titó- fasiszta rendszer szociális támasza elleni harc a titóista lrálxmis uszító rendszer ellen, harc a bUk’ré---
