Néplap, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-16 / 113. szám
4 NÉPLAP 1958 MAartxs rrf, -----------------. Két okmány Ujfehértóról 1935 „Méltóságos Főispán Úr! ... Közérdekből teszünk tisztelettel jelentést Újfchértó község lakosainak aggasztóan rossz anyagi helyzetéről... Az 1934. évi kalászos- és kapástermésből nemcsak, hogy eladható fölösleg nincs, de az a helyi szükségletet sem fedezi. Újfehér tó községben drágább a kenyérgabona, burgonya 3 takarmány, mint bármely más szabolcs- vármegyei községben... A lakosság 80 százaléka úgy el van adósodva, hogy adóssága vagyonának értékét meghaladja, a többi éppen csakhogy átmenetileg rendezni képes kamatterheit... Tönkrement kereskedők és iparosok egyrésze elhagyta a községet, másrésze nem űzi foglalkozását s mezőgazdasági munkát végeznek, ami viszont a mezőgazdasági állapotokat súlyosbítja... A lakosság ruhátlan, a gyerekek emiatt nem jár. nak iskolába... Hihetetlenül sok család ágynemű és ruházat nélkül, éhezve tengődik a fűtetlen nyomortanyákon, e'faanyagolt lakásokban ... az újszülött gyerekek bepólyázására nincs a háztartásban egyetlen darab felhasználható fehérnemű sem. Rosszul táplált anyák, vérszegény gyerekek... Az anyagi romlás következményének minősíthető az erkölcsi romlás is... A mezőgazda, sági munkások nem kereshették meg félévre való élelmiszerüket sem. Ma már nincs kenyere, nincs burgonyája. Nincs annyi kereseti lehetőség, hogy sószükségletét beszerezze a nagyszámú proletárlakosság. A középbirtokosok s kisbirtokosok eladósodott szegények, a törpebirtokosok és a teljesen vagyontalanok nyomorognak.*' „A reménység eltűnt, a türelem már-már elfogyott, nincs bizalom s a keserűség tompa morajlással zúg. S. O. S. veszély van!“ Erre a jelentésre a következő választ küldte Mike ez főispán; „... Sajnos, azok az intézkedések, amelyek az ínség enyhítésére rendelkezésemre állanak, any- nyira korlátozottak, hogy azok igénybcvéte’ével nem is remélhető a helyzet gyökeres megváltó- zása... A község ínséges lakosságának megsegítésére 150 métermázsa burgonyát küldöttem ki. Ez csupán a munkaképtelennek juttatható." A csendőrsóg is felfigyelt a maga módján az új fehértóiak nyomorára. Erről tanúskodik az alábbi jelentés: „M. kir. debreceni VI. cseadőrkcrület. Nyíregyházi osztály. Szabolcs vármegye Alispánjának, Nyíregyháza. Újfchértó községben ezideig 450 népes család van megállapítva olyan, amelyiknek semminemű ellátása nincsen s ezek nyomora kimondhatatlan. Ezideig közadakozásból és egyesek jótékonysági adakozásából eltengették őket, de már a rossz gazdasági viszonyok folytán ezek a források is kiapadtak. Az el átat- lanok jelentett állapota a közbiztonság szempontjából nézve igen aggályos, mert 450 család lrb. 2000—2500 lelket számlál s ennek a nagy tömegnek az élelmezési lehetősége biztosítva egyáltalán nincs. A községi bírótól, Nánássy Sándoi- tól vett értesülés szerint az emberek spatikusak, sötét arccal, hallgatagon viselkednek. Nem panaszkodnak már. mint az előbbi időbér.. A főbíró szerint a népnek ez a hangulata olyanforma, mint a vihart megelőző szé'csend, vagyis az erőszakosságok kirobbanása várható. Fentieket tudomásulvétel és a szükségessé " váló esetleges intézkedések megtétele végett közlöm. Richmann Gyula sic., osztályparancsnok/ 1953 „Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának, Nyíregyháza. Űjfehértó Szabolcs megye egyik legszegényebb községe volt a múltban. Lakosságának többsége agrárpro let útként tengődött. Ma már a mu’t nyomorúsága csak az idősek emlékében, ét, mert a földbirtokosok tulajdonában lévő 12.000 holdat felosztottuk s a kvJákok, papok 2.500-- S.000 holdjának nagyobbrészét js a volt cselédek, szegényparasztok és dolgozóparasztok vették birtokukba. Például Tóth László, a Nánéssyak volt cselédje, 10 hold földet kapott. Tóth László 11 gyermekes földhöz juttatott, házat, és gazdasági épületeket épített, két darab tehene, sertése és gazdasági fölszerelése van. Hozzá hasonlóan gyarapodtak községünk kis- és középparasztjai is. Ma már nincs Újfehértón nincstelen paraszt! Az elmúlt pár év alatt hat iermelöcsoport alakult. Államunk segítségével mind gazdagabbak lettünk. Gépállomásunk 72 darab erő- és kisgépe teszi könnyebbé szövetkezeti parasztságunk életét. Határunkban három állami gazdaság lizo- nyítja be szövetkezeteinkkel együtt a nagyüzemi gazdálkodás előnyét. Kenyérgabonából 10—12 és félmázsás átlagot értek el az egyénileg dolgozó parasztok 6—8 mázsás átlagával szemben. Községünkből a felszabadu'ás óta majdnem háromezer ember ment el ipari üzembe, vállalatokhoz dolgozni. Sokan vannak felelős funkciókban is, így ma már nem beszélhetünk munkanélküliségről. Életünk megszépült. Míg a földművesszövetkezet ezév január havi forgalma 100 ezer forint volt, addig áprilisban 833.000 forintra emelkedett. JószágáHcmányunk háromszorosára növekedett. Szociális és kulturális téren szintén hatalmas eredményeket értünk el. Csak e'jy pár adatot közlünk. Vari napköziotthonunk s a múlt héten nyílott meg a bölcsőde. A terhes anyák részére március elseje óta 64.000 forintot fizetett ki államunk .Újfehértón. 1937-ben a jlagygazdúknak 120 rádiójuk volt. Ma del gozó parasztságunk 400 darab nagy és 500 darab vezetékes rádión hallgatja országunk és a világ híreit. Új mozihelyiségünkben az elmúlt évben 23-000-rel nőtt a látó. gatók száma. Bővült iskolahálózatunk is. Egy- egy osztályból alig két-húrom gyerek hiányzik naponta. Dolgozó parasztságunk és értelmiségünk fiaiból 120 középiskolába cs 24 egyetemre jár. Ráczkövi András, Tóth József és Beke István dolgozóparasztok fiai pedig a Szovjetunióban tanulnak. Honvédségünknek szép számmal adtunk tiszteket és honvédeket, hogy védjek boldog jelenünket és ragyogó jövőnket, melyet a Magyar Függetlenségi Népfront nyilatkozata és Rákosi elvtárs választói beszéde megmutatott számunkra. Községünk jövője még szebb lesz. Építünk majdnem félmilliós költséggel áruházát. Új nap- köziotthont s a VIII-os osztályosok részére tanulóotthont létesítünk. Bővítjük villanyhálózatunkat és más közérdekű létesítményeket teremtünk a közeljövőben. Újfehértó előtt a jelenhez fel nem merhető boldog jövő áll, melyért minden akaratunkkal és tudásunkkal keményen harcolunk. Ezért sújtunk le kíméletlenül a Nánéssyak- ra és társaikra s ugyanakkor egyemberként adjuk szavazatunkat május 17-én a Magyar Függetlenségi Népfrontra. MIKú JÓZSEF tanácselnök." KOMMENTÁR NÉLKÜL Éreüségcictt tanulók, névsora a nyíregyházi Zrínyi Ifonr leánygimnn/.iumban 1929,30-as tanév 1952,53-as tanév Demjén Emma, apja fogalkozása: földbirtokos; Deutsch Anna, apja foglalkozása: nagykereskedő; Ehrenfeld Nona, apja foglakozása: fateleptulajdonos; Fábri Magda, apja foglalkozása; tábori lelkész; Fried Ágnes, apja foglalkozása: vasútigazgató; Ganz Erzsébet, apja foglalkozása; nagykereskedő; Geduly Erzsébet, apja foglalkozása: püspök; Herman Klára, apja foglalkozása: földbirtokos; báró Hajóst Dóra, apja foglalkozása: földbirtokos; Kiss Jú ia, apja foglalkozása: Máv. főtiszt; Kuklty Aranka, apja foglalkozása: százados; Klein Borbála, apja foglalkozása: földbirtokos; Lovász Anna, apja foglalkozása: bankigazgató; Marina Zsófia. apja foglalkozása: törvényszéki bíró; Oszai Ella, tpjj foglalkozása: bankigazgató; Sándor Katalin, apja foglalkozása: ékszernagykereskedő; Spány' Margit, apja fog'a’kozása: szanatóriumi főorvos; Stemberger Klára, apja foglalkozása: eyárig“z- r»tő; Valentik Ida. apja foglalkozás'!: orra y: Vaeh Klára, apja fogalkozása: alezredes; gróf Vay Máris, apja foglalkozása: földbirtok'*s. Benkei Ágnes, anyja fogla kozása: szakácsnő; Bácskái Klára, apja foglalkozása: útőr; Du’i Ágnes. p.pja foglalkozása: tanító; Gyáni Katalin, apja foglakozása: dohánybeváltói munkás; Győri Irén, apja foglalkozása: tsz.-tag; Harapkó Anna, apja foglakozása: dolgozóparaszt; Hultal Margit, apja foglalkozása: tsz.-tag; Jekkel Mária, apja foglalkozása; gépállomás politikai helyettese; Kiss Piroska, apja foglalkozása: gépész ; Kónya Irén, apja foglalkozása : vasúti munkás: Kovács Sára, apja foglalkozás? : tsz-tag; Mákos Edit, apia foglalkozása: főmérnök; Nagy Irén, apja foglalkozása: tsz.-tag; R'nyu Klára, apja foglalkozása: tsz.-tag; Soós Etelka, apja foglalkozása: dolgozóparaszt; Szabó írón, apja fogla’kczás?.* tsz.-tag; Tóth Judit, apja fog'a- kozási: állatorvos; Tóth Izabel a, gpja fcglalko zása: tsz.-tag; Urban Jolán, apja foglalkozása KTSz. é”ítőr iv '•'á; V:*-cze Márts, apja foglal kozásr: tanító; Vau Gabriella, apja foglalk zása; posUfőel enőr és még 81 munkás, paraszt -• évíelm'ség gyermjke. Májer Mihály sztahanovista kőművesbrigédja büszkén szavaz holnap a népfrontra! Az Irodaház építésénél a választási békeversenyben élenjár Májer Mihály sztahanovista kőműves brigádja. Májer Mihály sztahanovista kőmfivesforigád vezető (jobbról a második) megbeszéli Sári Gábor munkavezetővel, hogy -a tervrajz alapján hogyan végezzék a további falazást munkálatokat. Hódi .Józsefhó és Béres Jánósné habarcsterítők figyelmesen hallgatják a munkamegbeszélést. ! Káló Lászlóné (középen) már ügyes mozdulattal teríti a habarcsot' és lliczisi Anna „ifjú szavazó” adogatja a téglákat Ovik János kő. művesnek. Májer Mihály brigádjának tagjai így értek el 12-éu 123, a következő napon 133 és 14-én 133 százalékot. A brigádvezető dicséretére válik, hogy női segédmunkásokai; tanított be szakmunkák végzésére. A Májer-brigád 13-án vállalta, hogy a választás napjáig még 100 köbméter falat fog bedolgozni. Ezt a felajánlást 15-én már 80 százalékra teljesítette. Holnap büszkén szavaz a brigád a népfrontra! 17Ö ezer forint értékű felszerelése van iizenti !S])<>i'(!i»rünknck Nem nehéz párhuzamot vonni Kisvárba " múltbeli és jelenlegi sportélete között. A múltban a KTE, majd a KSE jelentette a sportot Várdán, A vezetők bankárok, földbirtokosok, ■ ügyvédek voltak. A „tömeget” 23—30 sportoló képviselte. 1935—30-ban egyáltalán nem volt sportélet Kisvárdán, majd egy felekezeti sportklubot alakítottak. — A labdarúgó- szakosztályon kívül azonban más itt sem működött. A felszerelés sportegyesüleiről sportegyesületre szállt, új felszerelés ritka volt, mint a fehér holló. A felszabadulás után megélénkült a sport élet Kisvárdán. A Kisvárba! Vasas labdarúgószakosztályának Cö igazolt labdarúgója van., Nemcsak az igazolt versenyzők űzik ezt a sportot, az j üzemrészek dolgozói is mérkőznek egymással. A labclarúgószakosztá. 'yon kívül röplabda férfi és női, ! sakk, motoros, ökölvívó, asztali- ' tenisz szakosztály működik. Az I üzemnek 100—110 igazolt versenyzője run, de ez a szám sokkal magasabbra emelkedik, ha tekintetbe vesszük azokat, akik nem versenyszerűen űzik a sportolást. A mai felszerelést össze sem lehet hasonlítani a multfoani felszerelés, scl. Csak • maga a labdarúgőszak- osztúly kilenc csapatot tudna egy-, szerre felszerelni. A sportkör felszerelése hozzávetőlegesen 150—1701 ezer forintot tesz ki. Ilyen gazdag' sportszertár Kisvárdán még soha nem volt. Dolgozóink, élsportolóink' meg is becsülik ezt a nagyszerű gondoskodást. Üzemünk sportbri- gádja április hónapban 250 százalékra teljesítette tervét. Böjti Miklós, a brigád vezetője, labdarúgó 250—300 százalékra teljesíti tervét, Minya Károly 240 százalékos átlagteljesítménnyel dolgozik. Kontra Sándor 200—220 százalékra teljesíti tervét. A Kisvárdai Vasas sportolói nemcsak munkájukkal, de szavazatukkal is bebizonyítják hálájukat május 17-én! .Sípos János, a Kisvárdal Vasas Sportkör elnöke. \J { t.
