Néplap, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-16 / 113. szám

1003 MÁJUS 16, SZOMBAT HÍRLAP A választási csata lendületével javítjuk tovább a pártépítés munkáját Rákosi elv-társ a budapesti nagygyűlésen mondott beszédében rámutatott arra, egész fejlődé­sünk motorja, annyi sikerünk és győzelmünk szervezője, egységes nagy pártunk, a Magyar Dolgo­zók Pártja, Hatalmas feladat állott pártunk előtt az utóbbi hetekben: az or­szággyűlési választások, a nép­front győzelmének előkészítése, dolgozó népünk mozgósítása a megnövekedett feladatok megva­lósítására. Ebből a munkából já­rásunk pártszervezetei derekasan kivették a részüket. Soha ilyen­méretű megmozdulás nem volt, ilyen nagyarányú eszmecsere nem folyt még pártunk és a dolgozó tömegek között. A választási agitáció kezdetére a népnevelő-kollektívák tagjainak .számát kétszeresére emeltük. Ma már 1.600 agitátor végez állandó felvilágosító munkát. Nemcsak mennyiségileg emelkedett az agi­tátorok száma, ugrásszerűen nőtt a népnevelők aktivitása, lelke­sedése -— az agitáeiós munka tar- ta'mi színvonala is. Magy községben az egységes falusi népnevelőcsoport tagjainak száma 38 volt, ma 60 népnevelő végez állandó agitáeiós munkát. Olyan jóldolg-ozó pártonkívüli- ekkel egészítették ki az agitáeiós kollektívát, mint Szarvas József élenjáró tszcs.-tag, aki fáradha­tatlanul végzi felvilágosító mun­káját. Rendszeresen látogatja a községtől 6 kilométerre fekvő Kauzsay-tanya lakóit. Az agitáeiós munka fellendülé­se, a választási békeverseny szé­lesedése együttjárt a pártszerve­zetek erősödésével, tömegkapcso­latuk növekedésével. Idejében fel­hívtuk a párttitkárok figyelmét, hogy alapszervezeteik valameny- nyi tagját lássák el pártmegbiza- tással, — hiszen, mint minden ed­digi sikerünknek, a választás győ­zelmének is a kommunisták pé’da- mutatása a szilárd biztosítéka. — A felszabadulási hét, majd utá­na a választási békeverseny, — a ‘választás előkészítésének agitá- ; ciós munkája a párttagok és pár- f (onkívüliek nagy vizsgája volt. Felhívtuk arra is a pártszervezetek vezetőit, hagy nyitott szemmei fi­gyeljék a választási munkában a területükön dolgozó káderek helytállását. Használják fel az így szerzett tapasztalatokat a párt- építés megjavítására. Járásunk területén komoly fo­gyatékosságok voltak a pártépí­tés terén, különösen pedig a tag- és tagrjeiöltfelvételnél. A Politi­kai Bizottság 1952 április 10-i határozata után elterjedt az a ká­ros nézet, hogy ,/i pártonkívüHek közt nincs tagjelöltségre alkalmas, aki a magasabb követelményeknek megfelelne". Ennek a nemtörő­döm, kényelmes álláspontnak el­lentmond az a tény, hogy járá­sunk az elmúlt év folyamán nem egy alkalommal járt a megye élén a mezőgazdasági munkákban és a begyűjtésben. Ezeket az eredményeket nyilvánvalóan a pártunkhoz, államunkhoz hű, be­csületes pártonkívüli dolgozópa­rasztok, szövetkezeti tagok, gép- állomási és állami gazdasági dol­gozók segítségével harcoltuk ki. Olyan élenjáró dolgozóparasztok segítségével, mint a nyírmadai 8 holdas Kolleg Miklós, aki évek óta élenjár a mezőgazdasági mun­kában. most is teljesítette már félévi beadási kötelezettségét és hosszú ideje végez népnevelő- munkát. A rábízott 10 ház lakóit rendszeresen látogatja. A párt- szervezet ennek ellenére elhanya­golta nevelését, nem vonták be oktatásba, nem igyekeztek köze­lebb hozni a párthoz. ..Majd, jön magától, ha akar" — ez volt a pártvezetőség álláspontja. Nem nyújtották ki a kezüket, hogy be­segítsék a közeledőket a párt ka­puján. Ennek tudható be, hogy Kolleg Miklós is csak most, a választási csata napjaiban kérte tagjelöltfelvételét, ez a magyará­zata, hogy Nyírmadán ebben az évben hosszú hónapokig nem volt tagjelöltfelvétel. Ez a nemtörődömség rányomta bélyegét az egész járás tagjelölt­felvételi munkájára és erre a já­rási pártbizottság sem figyelt fel idejében. így fordulhatott elő, hogy havonta mindössze négy-öt, sőt márciusban csak egy tagjelöl­tet vettek fel pártszervezeteink. A választás előkészítése hatal­mas erőpróba volt. Egész dolgo­zó népünket kell egységesen fel- sorakoztatni a Magyar Függet­lenségi Népfront programmia, ha­zánk további felemelkedésének terve mellé. Pártszervezeteink tagjai, tagjelöltjei mellett tevé­keny részt vá’lalt ebből a feladat­ból a választási agitációba bevont négyszáz pártonkívüli népnevelő, a tömegszervezetek legaktívabb tagjai, elsősorban a DlSz-fiala- lok. Soha ilyen pezsgő élet nem folyt a DISz-szei-vezetekben, mint az utóbbi hetekben. Sokezer fiatalt mozgattak meg az ifiú- választók gyűlései, 127 ifjú­választó kérte fe'vételét ebben az időszakban a DlSz-szervezetek- be. Járásunk területén tehát meg­van az alapja, hogy biztosítsuk pártunk állandó, egészséges tag- és tagjelöltutánpótlását. Elsősor. ban a tervszerű kádermunkát akarjuk biztosítani járásunk párt- szervezeteiben. Komoly kezdemé­nyezéseket tapasztaltunk már ezen a téren. Kozek János né elv­társnő, az ófehértói pártszerve­zet titkára napról na.pra figyelte a választási csata élenjáróit. Szá­mos egyénileg dolgozó élenjáró parasztot vont be az agitáeiós kollektívába és szemmel kísérte, segítette munkájukat. Kiss Imré­nél, az egyik dolgozóparasztasz- szonyt agitáeiós kiadványokkal látta el és gyakorlati tanácsokat adott neki, hogy átsegítse a kez­deti nehézségeken. Azóta Kiss Imréné bátran végzi népnevelő- munkáját és a napokban kérte tag- jelöltfe'vételét is. Kozek elvtársnő már összeírta a választási munka során kitűnt párton- kívülieket és tervet készített ar­ról, hogy milyen pártmegbiza- tásokkal látja el őket a választás után és hogyan foglalkozik velük. A ramocsafózi pártszervezet már arra is gondolt, hogy az agitá- ciós tanfolyamon, majd a válasz­tási agitációban kitűnt népnevelők legjobbjait a pártoktatásba is be­vonja, hogy még jobban megis­merhessék pártunk politikáját, közelebb kerülhessenek pártunk­hoz. Ebben a kitüntetésben ré­szesül többek között Mikula László 10 holdas dolgozóparaszt, aki derekasan kivette részét a felvilágosító munkából. Emellett nem feledkezhetünk meg természetesen az újrakezdő­dő szervezett pártoktatás külön­böző tanfolyamainak megszilárdí­tásáról sem. A fellendülő pártépítési munkát, világosan mutatja az is, hogy áp­rilisi taggyűléseinken már 16 tagjelöltet és 31 párttagot vettek fel pártszervezeteink. — E havi taggyűléseink előkészítése során már eddig 18 tagjelöltfel­vételi kérelem érkezését jelezték pártszervezeteink. Mindezeket csak kezdeti lépé­seknek tartjuk. Elsősorban a pártbizottságon belül kell állandó gondoskodásunk tárgyává tenni pártunk állandó egyenletes után- pótlásának biztosítását. A párt- szervezetektől már bekértük a vá­lasztási munka során kitűnt kom­munisták és pártonkívüHek név­sorát, hogy állandó figyelemmel kísérhessük fejlődésüket és ala­pul szolgálhassanak a további ká­dermunkánkhoz. a pártiskolaí hallgatók kiválasztásánál és egyes funkciók betöltésénél. — Pártszervezeteink vezetőit is arra akarjuk nevelni, hogy pár­tunk értékes aranytartalékaként kezeljék azolsat az embereket, akik mindennapi hősies munká­jukkal, helytállásukkal bizonyítot­ták be pártunkhoz, dolgozó né­pünkhöz való hűségüket. ALEKSZA LÁSZLÓ, a baktalórántházi járási párt- bizottság titkára. A nag-ykállói Vörös Zászló tsz. tagjai a munkában is, az urna előtt is a békére, :i népfrontra szavaznak A nagykállói Vörös Zászló ter­melőszövetkezet földjein a negyedik vetést hizlalja a májusi eső. ne­gyedszer hajtják dús mezőbe álla­taikat a szövetkezet tagjai, a vi­rágzó aknáskert negyedszer érlel gyümölcsöt azoknak, akik valami­kor Somogyi „nagyságos úrnak” ül­tették és gondozták ezeket a fákat. Ahogy az elmúlt négy esztendő Blatt az ország arculatát megvál­toztatta milliónyi szorgos kéz, úgy vált virágzó gazdasággá a nagy­kállói Vörös Zászló birtoka is. Három újonnan épült tanya ékes­kedik a szövetkezet földjén. A Somogyi-félő rozoga épületek hc_ Jyén nagyablakos, piroscserepes tehénistállók sorakoznak. Szabó Sándor tehenész és felesége a vá­lasztási békeversenyben itt teljesí­tette túl vállalását. Április közepén 3 és fél liter volt a fejési átlag, most hét liter. Csütörtökön reggel Pál Ernő agronőuras ellenőrizte, hogy való­ban elérték-e a kétliteres átlagot, jelnfhetik-e, hogy már a fejők is teljesítették felajánlásukat, öröm­mel jegyezte noteszába: „három nappal hamarabb elértük a hét li­tert”, Egy agronómusnak azonban mindenről tudni kell, ami a ter­melőszövetkezetben történik. Fejes után megvizsgálta a sertések eteté­sét, a juhok legelőrehajtását, a baromfiéiba Is benézett és utána ki a határba! Amióta elmúlt a fagyveszély, nem vizsgálta meg tüzetesen a határt. A gyümölcsfák ágain több a kö­tés, gazdagabb termés ígérkezik, mint tavaly — állapította meg Pál Ernő. A gyümölcsös után a szövet­kezet egyik büszkesége következik, a 22 bold tavaszi árpa. Ilyen jól bokrosodó vetésre még az idősebb emberek sem igen emlékeznek, egy szemről 14—16 hajtás is fakadt. Az árpát csak félmaggal vetették, mert keresztbe lucernával liuzatták be. Az árpatermés után még két kaszálást akarnak vágni a lucerná­ból. Megtehetik, a frissen istálló- trágyázoti földet a gépállomás jó mélyen megforgatta. Vetéskor a traktorokkal együtt ott volt a mun­kásosztály másik segítsége: jutott bőven műtrágya; egy mázsa kálit, üO kg. szuperfoszfátot és 75 kg. pótisót szórták ki holdanként. A búza- és rozsvetésük ilyen bő termést még sohasem Ígért. Fél- araszos rozskalászt ringat a szél, ujjnyi vastag a búzaszúlak terhe, amelyekből rövidesen kifeslenek az új életet adó kalászok. A kereszt- sorosán vetett ősziúrpa, már most 15—16 mázsás terméssel bíztat. A kukoricából becsülni még ne­héz volna, de mivel négyzetesen ve­tették, két-húrom mázsával biztos több tesz a termésük a szokásosnál, A kukorica mellett új növény re- peszti a földet, most törnek ki a kicsi gyapotpalúhták. A „csak” ro­zsot és burgonyát termő szabolcsi homokon a fehérbóbitás gyapot is otthoni kapott. Ott díszük a Szov­jetuniótól kapott csumiz és po­hánka Is a Vörös Zászló földjein. Tizenkét hold földbe kaptak vetőgumót a Szovjetunióból érke­zett burgonyából. A szovjet fajta Népnevelők jelentik a választók között végzett munkáról Baranyai Erzsébet, üjfehérti: „Népnevelő munkámat az új­fehértói Szöllo-utcában végzem. Leg. utóbb özvegy Szilágyi Jánosnét látogattam meg. Tudtam róluk, hogy gazdálkodó emberek. Gyorsan a földre terelődött a beszéd. Szi- lágyiéknak is régi álmuk teljese­dett 1945-ben: nyolc hold földet kaptak a demokráciától. Amikor idáig értüDk a beszélgetéssel, az asszony ingerülten kiáltott rám: „De nem azért adták a kommunis­ták, hogy most akárki elvegyen belőle!’’ Csodálkozva kérdeztem tőle, hogy miről van szó. Kiderült, hogy földjük beleesett a tagosított területbe. Másik helyen kaptak ugyan helyette jóminőségű földet, de kélholddal kevesebbet, csak hat holdat. A beadást meg tovább is nyolc hold után kelL teljesíteni. „És a tanácsnál nem voltak még orvosolni a dolgot?” — kérdeztem Szilágyinét. „Nem csinálnak ott semmit”—mondta mérgesen. „Bor­zának, a tanácselnökhelyettesnek már többször is jelentettem, ígér­getett valamit félvállról, de nem csinált semmit.” így most már értettem. Borza, a volt tanácselnökhelyettes kupec. kulák volt, befurakodott a tanács­ba és ott végzett romboló munkát. Éppen a napokban váltották le. El is mondottam Szilágyinénak: „Nem a mi államunk akar rosszat neki, hanem az ellenség’’. Elbeszél­tem neki Borza több aljas cseleke­detét Is. De leginkább az nyugtatta meg, amikor Ilákosi elvtárs beszé­déből felolvastam azt a részt, amelyben arról van szó, hogy a dolgozó parasztok érdekeit szem élőit! kell tartani a tagosításoknál is. Megígértem, hogy magam is je. lentem sérelmüket a pártszervezet­nek és a tanácsnak. Ezt meg is tet­tem — és ott megígérték, hogy gyorsan intézkednek ebben az ügy­ben. özv. Szilágyiné megnyugodott és még azt is megbeszéltük, hogy vasárnap reggel kórán felkészül a szavazásra. Mert az utca lakói el. határozták: együttesen, zászlókkal vonulunk fel kora reggel és egy- emberként adjuk szavazatunkat a népfrontra.” Toldi István, kisvárdai pénnevelő: Mint pártonkívüli fiatal, a DISZ- szervezet munkájába kapcsolódtam be. Népnevelő lettem. Mintabogy a munkában, együtt harcol párttag és pártonkívüli hazánk építésén, mint- ahogy megyénk képviselőjelöltjeinek listáján szoros, megbonthatatlan egységben látom a párttagok és a legjobb párlonkívüllek neveit, úgy most már én is a párttagokkal együtt végezhetem népnevelő mun­kámat. A Mózer Ernő.utcára kaptam beosztást. A párt bizalmát ki aka­rom érdemelni. Május 14-ig a hoz­zám beosztott családokat három­szor látogattam meg. -Népnevelő munkámban igen nagy segítséget ad számomra a Szabad Nép és a választási brosúrák. Rákosi elvtárs május 10-én tartott beszédét ala­posan áttanulmányoztam és igyek­szem jól felhasználni felvilágosító munkámban. Megtanultam, hogy a dolgozókkal közvetlennek kell ten­nem. Világos, egyszerű szavakkal beszélgetek a választókkal. így beszélgettem Lovász Péter háromholdas dolgozóparaszttal is, akit először április 20-án látogattam meg. Lovász bácsi ekkor még csak 50 százalékra teljesítette beadási kötelezettségét- Megkérdeztem tőle, miért van ez a lemaradás? Etakor, még panaszkodott. Nem értette meg világosan, hogy miiért van ni beadás. „Hányán vannak a család, ban?” — kérdeztem tőle. Lovász bácsi elmondotta, liogv egy lánya1 most ment férjhez, egy a Vulkán vasöntödében dolgozik, egy fia pe­dig nem régen vonult bo a nép­hadsereghez. — Lovász bácsi — mondottam — képzelje csak el, amikor én katona voltaim, milyen jól esett ne-i kein, meg társaimnak, amikor meg-1 kérdeztük reggel a szakácsot: „Mi van reggelire? A szakács örömmel válaszolta: tojásrántotta,: szalonnával. Hát ezért is kell a be. adást teljesíteni. Annak egyrésze a maga katona fiának megy, meg annak, amelyik a Vulkánban dől-1 gozik. A munkásosztály szenet,! vasat, gépeikét, műtrágyát ad, há-: za-t épít számunkra, szükséges, hogy maga a beadásával is támo­gassa. így erősödik és szilárdul munkás-panaszt szövetség. Mikor legutóbb felkerestem Lo­vász, bácsit, örömmel mutatta a fia levelét: „Az a kitüntetés ért édes­apám, hogy tiszti iskolára vitték; tamilrú” — állt benne többek közt, „No de a beadásomat is tejasítot-, tém azóta — tért vissza Lovász bácsi a múltkori beszélgetésünkre.''1 Pénteken újból felkerestem a hozzám beosztott csata dókat Elha­tároztuk, hogy egységesen fogunk felvonulni «aavaimi. Borbély Miik- lósmS és Bigó Istvánná fel is vetet­ték: Na, Toldi élv-társ, álTja-e «sa­vát? Eljön-e hozzánk, hogy együtt menjünk szavazni? Megígértem ne­kik, hogy vasárnap reggel már fél hétkor ott leszek, hoigy együtt vo­nuljunk fel szavazni a Magyar Függetlenségi Népfrontra.' A napokiban nagy kéréssel for­dultam a pártszervezet vezetősögé. hez. Kértem, hogy támogassák tag. jelöltjeivé teli kérelmemet. Tudom, hogy még sokat kell tanulnom. DISZ-flatalboz méltóan kell! murt- taámbau is helytállnom, hogy a párttól ezt a legnagyobb kitünte­tést kiérdemeljem. máris tenyérnyi sötétzöld levelek­kel sorol. Bujkál már az „Ella” is, de látszik, hogy a versenyt már elvesztette, öt holdon termelnek csíráztatott burgonyát, amin a vá­lasztás napjáig elvégzik az első töltöget és t. Ezen a területen ebben az esztendőben még dohányt fog­nak termelni a burgonya után. Má­jus második felében elvégzik a má­sodik töliügetést és akkor a sorok közé azonnal elültetik a dohányt. Mire a dohány 5-6 leveles, tesz, ki­szedik a burgonyát és virulhat a dohány. A cukorrépatáblán már megvolt a „földosztás”, minden tagnak egy- egy kis cövek jelzi, névfelírással, hogy meddig kell neki kapálni. A kukoricába beültetik a babot, utána azt a földet is felosztják. A sok szép vélemény között ta­lán legszebb a fükeverékes lucer­nájuk. Közel 50 holdon alkalmaz­ták Vilijamsz szovjet tudósnak ezt a kiváló takarmány termelési és talajjavító vetésrendszerét. Most vágják ezt a füves keveréket, de ugyancsak meg kell fogni a kasza nyelét, hogy a lóderéknyi rendeket kikanyarítsák. Jó uzsonnatájba volt már az idő, amikorra Pál Ernő agronómus a kaszásokig jutott, a munkacsapo­tok közötti versenyben az első Gabella Pál csapata lett Délután négy órára már egy.egy holdat le­vágtak. G-abella Púiéá versenyre keltek a többi munkacsapattal » minőségi és mennyiségi széna terme­lésben. ötven mázsás termést vál­laltak egész nyári szárazszéna ho­zamaként. Ez a munkacsapat nem, csak a szénáját kazlazza külön, ha­nem minden terményét külön gyűjt be, hogy a premizálást végrehajt.! hassák. Sórés elvtárs, a szövetkezet el­nöke is odaérkezett az uzsonna-1 szünetre a kaszásokhoz. Megelége­detten vizsgálgatta a vastag ren­deket és a teljesítményt is. Aztáu beszélgetni kezdtek és elhatározták : a szövetkezet tagjai körzetenként' fognak gyülekezni és egy-Cgy kör­zeti megbízott vezetésével reggel hél órakor már a szavazóhelyisé­gek elé vonulnak. A földeken, a munkában a Vö­rös Zászló tagjai valamennyien a’ békére szavaztak, vasárnap az ur­nák előtt is a békére, a népfrontra szavaznak: • 5»

Next

/
Thumbnails
Contents