Néplap, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-01 / 102. szám
1953 MÁJUS 1, PÉNTEK NÉPLAP 3 A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának levele a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságához ötéves tervünk újabb győzelmét ünnepelték szombaton délután 3 órakor a kisvárdai Vulkán vasöntöde dolgozói. Ekkor adták át az üj öntödét a termelésnek. Az ünnepségen részt Tett Varga Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság .titkára, György Gyula elvtárs, az általános gépipari minisztérium kiküldötte, Nagy Sándor elvtárs, az építőipari tröszt kiküldötte. Az ünnepséget Koncz elvtárs. az vizem párttitkára nyitotta meg. majd Varga Sándor elvtárs tartott ünnepi beszédet. Az új öntödét György Gyula minisztériumi küldött adta át a dolgozóknak. A dolgozók ne- vében Mersitz Emil elvtárs, az üssem igazgatója vette át az új öntödét és megfogadta, hogy jó munkával, többtermeléssel, a selejt csökkentésével hálálják meg a pártnak, dolgozó népünknek az új öntödét!. Az úttörők virággal és szavalattal köszöntötték Varga Sándor és György Gyula elv társa kát •ég a választási béke verseny ben kg. jobb eredményi elért dolgozókat. Az ünnepség legfelemelőbb pillanata volt, mikor az vij kupolából fehér csíkban milliárd szikrát szórva lefutott a folyékony vas. Megszületett az új öntöde első öntvénye. A kisvárdai új öntöde belépett a termelőüzemek sorába, hogy hír. dasse büszkén a választási felhívás szavát, hogy hazánk a vas és acél országává válik. A dolgozók az új öntöd;1 megnyitásakor táviratot küldtek Rákosi elvtárgnak : „Drága Rákosi elvtárs! Ezúton fejezzük ki ön is a Magyar Dolgozók Pártja iránt érzett seeret-eitünket és hálánkat azért, hogy az ötéves terv keretén belül, korszerű szocialista szempontból kifogástalan, olyan öntödét kaptunk, mely kifejezésre juttatja, hogy hazánkban legfőbb érték az ember. Mi dolgozók megfogadjuk, hogy azt a gondoskodást, amiben a párt bennünket részesített a munkásmozgalom ünnepén, a kilencedik szabad május elsején, azzal háláljuk meg, hogy az öntödében választási békeversenyben dolgozunk és több termeléssel szavazunk a népfront győzelmére! A kisvárdai Vulkán vasöntöde dolgozói.” A 1‘Humanité közli a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának levelét a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságához. A levél köszönetét mond a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának azért a gondos ápolásért, amelyben Maurice Thorez elvtárs a Szovjetunióban részesült. „Maurice Thorez hazatérését a francia n"p mérhetetlen örömmel fogadta, — hangzik a levélben. — Ez az öröm nemcsak pártunk sorait és barátainkat érinti, hanem kiterjed a dolgozók minden rétegére. A le kes bizalom és öröm érzéséhez bensőséges, mély hála járul az Önök dicsőséges pártja,' annak Központi Bizottsága. a szovjet kormány és szeretett tanítónk, a halhatatlan Sztálin elvtárs iránt. j Maurice Thorez irányításával még szilárdabban élére állunk a munkásosztálynak és Franciaor- szag néoének, tovább erősítjük msgbonthatet'an kapcsolatainkat Lenin és Sztálin nagy országával a Szovjetunió dicsőséges Kommunista Pártjával." Megnyílt a német kérdés békés megoldásáról tárgyaló lengyel kongresszus A Német Béketanács Elnökségének nyilatkozata A Német Béketanács Elnöksége a következő nyilatkozatot tette közzé: — A Német Béketanács Elnöksége üdvözli a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság kormányának válaszát, amelyet a népek bé- kekongresszusa bizottságához jut. tatotit el. A két nagyhatalom kormányának nyilatkozata igazi és meggyőző béke tett. Ha a;z Egyesült Államok, a Szovjetunió. Nagybri- tamnia, a Kínai Nöpíköztá rsaság és Franciaország kormányai megegyeznek egymással a megoldatlan kérdések rendezésére vonatkozólag, ha egyezményben vállalnak kötelezettséget, hogy valamennyi felmerülő vitás kérdést békésen- oldják meg, akkor a béke biztosítottnak tekinthető. — A Német Béketanács Elnöksége ezért nyomatékosan felhívja Nyugat- és Kelet-Nőin etországban a hike valamennyi hívét, hogy erélyesen támogassa az ötihatalmi tárgyalásokra irányuló javaslatot. — Követeljétek, hogy az Egyesült Államok, Nagybritanmia és Franciaország kormánya csatlakozzék a népek békekongresszusának javaslatához! — Foglalkozzatok összejöveteleken és előadásokon a „Pravda” Eisenhower elnök beszédével kapcsolatos állásfoglalásával. Követeljetek mielőbbi nagyhatalmi értekezletet a keleti és nyugati németek képviselőinek bevonásával, a német békeeeerződés haladéktalan megkötése céljából. — A nagyhatalmak Németországra vonatkozó megegyezése biztosítaná Eifópa békéjét és rend kívüli mértékben elősegítené a béke helyreállítását az eg,ész világon, ásómét ország békeerőire most az a feladat liárul, hogy egész népünk békerágyát aktív módon kifejezésre jut lat va megakadályozzák a bonni és a párizsi háborús szerződések végrehajtását és döntően elősegítsék a világ békéjének fenntartását és biztosítását — emeli ki a Né- met Békeíanács Elnökségének nyilatkozata. Az iráni békeíanács nyílt levele Moszadikhoz Teheránt sajtójelentések szerint a« iráni békeíanács nyílt levelet intézett Moezadik miniszterelnökhöz. A nyílt levél rámutat arra, hogy az iráni nép, mint a világ többi elnyomatásban sínylődő népe a legnagyobb erőfeszítéssel küzdött azért, hogy meghiúsítsa a külföldi gyarmatosítók terveit és, hogy megőrizze a békét. Az imperialisták most bellháborút akarnak kirobbantani Iránban, hogy könnyebben kaparintsák meg a® országot és hogy Iránt háborús bázisukká tegyék. „A mi feladatunk, hogy ezeknek a terveknek meghiusitá- sáért küzdve, meg budjuk őrizni bekénikiett’’ -— állapítja meg az irámi békeíanács nyílt levele, majd rámutat arra, hogy a kormányba- tóságok üldözik azokat a békeharcosokat, akik aláírták az atomfegyver betilMsát követelő felhívást, akik részt vettek a Népek Békekongresszusán, akik a gyarmatosítás ellen, s a béke megőrzése mellett küzdenek. A nyílt levél felszólítja a miniszterelnököt, tegye magáévá a Népek Békekongresszusának határozatait, támogassa az iráni népnek a gyarmatosítás ellen, a béke megőrzéséért vívott harcát. A nyílt levél felszólítja Moszadl- kot, utasítsa Irán EXSZ-kópvi- selőit, foglaljanak állást azok mellett a nemzetek mellett, amelyek a baktérium- és az atomfegyver betiltásait követelik. Az iráni béketanács végül felkéri a kormányt: utasítsa ENSZ- lfüldöttségét, hogy a® ENSZ- közgyűlésén nyilvánítsa ki Irán népének azt az egyöntetű kívánságát, hogy a koreai háborút azonnal be kell fejezni. A jugoszláv dolgozó parasztok kegyetlen sorsa A fasiszta Tito-banda az amerikai-angol imperialisták gyarmatává, katonai bázisává változtatta Jugoszláviát. A belgrádi fasiszta-klikk már régen az amerikai imperialisták szolgálatában áll. Gyűlöli és elárulja a jugoszláv népet. Erről tanúskodik az, hogy háborús terveik megvalósításáért nyomorba döntik a parasztságot. A legnagyobb terrorral kényszerítik őket arra, hogy lépjenek be a kulák- szövetkezetekbe. Ezekben a „szövetkezetekben” a kulákok uralkodnak. A jövedelem nagyrészét a kulákok vágják — zsebre, ugyanakkor a dolgozó parasztokat mindenből kisemmizik. A kulákoknak jogot adtak arra is, hogy bérbeadják a dolgozó parasztok legjobb földjeit. A legnagyobb terrort alkalmazza a Tito fasiszta-klikk azokkal a parasztokkal szemben, akik el akarják hagyni ezeket a szövetkezeteket. A dolgozó parasztokat azonban nem félemlíti meg még a büntetőtörvényköny 204. cikkelye sem, amely 15 évi börtönt ró azokra a dolgozó parasztokra, akik elhagyják ezeket a kulákszövetkeze- teket. A belgrádi fasiszta banda azzal igyekszik előteremteni a háborús készülődéshez szükséges pénzösszeget, hogy évről-évre növeli az adókat. melynek nagy részét a dolgozó parasztokra hárítja. Erről tanúskodik még— a Titóéik sajtója által szépített adat is —, hogy csupán 1952-ben 50 milliárd dinárt sajtoltak ki a dolgozókból. Fasiszta adópolitikájuk védi a nagybirtokosokat és a kulákokat. Olyan adókategóriákat dolgoztak ki, amelyek folytán mentesítik a kulákokat az adóktól. Jugoszláviában az összes földterületnek több mint a fele a kulákok kezében van, s ennek ellenére az összes begyűjtött termékmennyiségnek 15—20 százalékát adják csak a tiíóista államnak, míg a további 80—85 százalékát a dolgozó parasztoktól erőszakkal veszik el. A jugoszláv dolgozó parasztságnak ilyen magasfokú kizsákmányolása, a szegény- és középparasztgazdaságok tömeges tönkretétele, teljes hanyatlást idézett elő a jugoszláv mezőgazdaságban. Évről-évre csökken az ország vetés- területe. Többszázezer hektárnyi terület marad uiegművelctlenül azért, mert a dolgozó parasztságnak nincs szerszáma, vetőmagja és igavonó állata. Még a fasiszta Tito- sajtó is kénytelen volt beismerni, hogy a termésmennyiség évről-évre állandóan csökken. Ezen nem is lehet csodálkozni. A. parasztok nagyrésze faekével műveli a földet. melynek következménye az, liogy csupán 1852-ben 50—70 százalékkal csökkent a terméshozam az 1951-es évhez viszonyítva. A megvásárolt belgrádi fasiszták katasztrófa elé állították az egész országot. A jugoszláv nép nem nyugszik bele a jognélküliségbe, nyomorba, kizsákmányolásba, a terrorba. Nem akar a jugoszláv parasztság az amerikai imperialisták rabszolgája lenni. — Tito fasiszta rendszere elleni harcba mindinkább bekapcsolódik a jugoszláv parasztság. A kegyetlen terror és erőszak ellenére, minden eszközzel megakadályozza, hogy erőszakosan kivezényelje őt hadiüzemek, repülőterek építésére. Erről tanúskodik az Is, hogy az egyik hadászati építkezéshez kivezényelt 17.000 ezer paraszt közül már az első napokban 12.000 megszökött. Jugoszlávia dolgozó népe egyre szilárdabban tömörül a kommunisták köré a Jugoszláv Hazafiak Szövetségébe, mely azt a célt tűzte maga elé, hogy megsemmisítse a fasiszta Tito diktatúráját és vissza, vezesse Jugoszláviát a szocializmus táborába, mely következetesen küzd az egész emberiség békéjéért, jó létéért. Április 29-én Varsóban megnyílt a német kérdés békés megoldásáról tárgyaló lengyel kongresszus. A kongresszust Kul- ezynski, a Szejm alelnöke nyitotta meg. aki megállapította, hogy a német kérdés békés megoldása rendkívül nagyjelentőségű a lengyel nép biztonsága és a német nép nemzeti érdekei szempontjából. A kongresszuson körülbelül 300 küldött vesz részt Lengyel, ország minden részéből, valamint Franciaország, Nyugat-Németor- szág\ a NDK és Csehszlovákia képviselői. A német kérdés békés megoldásáról Kulczynski professzor tarJ tott beszámolót. Három év tíz hónap alatt teljesítette első ötéves tervét a Bolgár Népköztársaság A Bolgár Távirati Iroda jelenti: A Kólgár Népköztársaság Állami Tervbizottsága és a Bolgár Nép- Köztársaság Minisztertanácsa mellett működő Statisztikai Hivatal igazgatósága nyilvánosságra hozta a Bolgár Népköztársaság 1949— 1958 közötti első ötéves terve teljesítéséről készült jelentését A Bolgár Népköztársaság 1949— 1953. évi első népgazdaságfejlesztési. tervét határidő előtt hajtották végre. Egész sor fontos feladat megoldásánál jelentősen túlteljesítették az előirányzatokat Az ipar területén Az ötéves terv ipari termelése célkitűzéseit három év és tíz hónap alatt teljesítették Az ötéves terv teljesítése során a termelőeszközök termelése fokozottabb ütemben fejlődött, mint a fogyasztási cikkek termelése. A tér. melöeszközök termelése 1952-ben 2.5-szeresen túlhaladta az 1948. évi termelési szintet. A fogyasztási cikkek termelése 1952-ben kétszerese volt az 1949. évinek. Túlteljesítették az ötéves tervben 'kitűzött saéntermelési feladatokat. Az ötéves (érv előírta, hogy a villamoseDergiatermelést 1953-ig az 1948. évinek 3.2-szeresére kell növelni. A viilamosenergiatermelés 1952-ben már 2.5-Szeresen szárnyalta túl az 1948. évi termelési szintet. A kohászat termelése 1952-ben 6.9-szerese volt az 1948. évinek. Az ötéves terv Idején jött létre és szilárdult meg a bolgár ipar új ága: a gépgyártás. 1952-ben a gépgyártás • termelése országos viszonylatban 38.1 százalékkal szárnyalta túl az öléves tervben 1953-ra előírt szintet. Különösen nagy fejlődést ért el a mezőgazdasági gépek gyártása. Az ipari termelés termelékenységének az ötéves tervben 1953. evre előirányzott szintjét 1952-ben 11.6 százalékkal túlteljesítették A bolgár népgazdaság lendületes fejlődésében döntő jelentőségű volt az az óriási segítség, amelyet a Szovjetunió nyújtott a Bolgár Nép- köztársaságnak, valamint az az együttműködés, amely a többi népi demokrácia és a Bolgár Népköztársaság között kifejlődött. Mezőgazdaság területén Azokat a feladatokat, amelyeket a Bolgár Népköztársaság ötéves terve a mezőgazdaságnak, a mizógnzdasági termc'őszövetke- zetek létesítésén alapuló szocialista átalakításával és a gabona- terme’éssel kapcsolatban tűzött ki, lényegében megoldották. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben tömörült a szegény- és középparasztok legnagyobb része. 1952 végén a termelőszövetke. zetek száma 2738-ra emelkedett,' földjeik területe pedig elérte a' megművelt földterület 60.5 száza-’ lékát, emelkedett az állami gazdaságok száma is. A gabonajieműek termelése 1952-ben túlszárnyalta az ötéves tervben 1953-ra előirányzott szín. tét. A fö'd megművelésének gé-’ pesítése 1952-ben elérte a 48.6 százalékot. Az öntözött földterü-J let 1952-ben mintegy 2.5-^zeresen1 múlta felül az 1948-ban és 5.5* szeresen az 1938-ba» öntözött te-! nmeteket. 1952 végéig teljesítették az öt-1 éves tervnek azt a célkitűzését, amely 1953 végéig Dobrudzsában 3.200 kilométer hosszúságban me- zővédo erdőövezetek létesítését írta elő. A bolgár nép anyagi és kulturális színvonalának emelése terén a népgazdaság valamennyi területének gyors fejlődése nyomán a tervteljesítés 4 esztendeje alatt a munkások és alkalmazottak száma 333.043 fővel emelkedett. A munkanélküliség teljesen megszűnt. Az 1939. évi szinttel szemben az ipari munkások évi reá!-»1 bére 1952-ig 38 százalékkal emel. kedett. ugj-ancsak nőtt a mező- gazdasági termelőszövetkezetek dolgozóinak jövedelme is; A villanyhálózatba bekapcsolt helységek száma az 1948, évii 1.638-ról 1952 végéig 2.636-ra emelkedett. Kiemelkedő sikereket értek el a ku'túra és a közegészségügy terén is. A felsőfokú tanintéze., lekben a hallgatók száma 1952-! ben e'érte a 31.512 főt és ezzel az 1939. évi létszámnak háromszorosára emelkedett. A Bolgár Nép- köztársaságban majdnem teljesen felszámolták az írástudatlanságot. Amíg 1939 ben a Bolgár Tudományos Akadémiához csupán egy tudományos kutatóintézet tartozott, addig 1952-ben már SÍ tudományos kutatóintézet működött az akadémia irányításával. A Bolgár Népköztársaság összes tudományos intézeteinek száma 1952- ben már 118 volt. 1952-ben 466, azaz 2.1-szer any- nyi mozi volt az országban, mint 1948-ban, míg a drámai színházak és operaházak száma 31-re emelkedett az 1948. évi hússzal szemben. • • Ötéves tervünk újabb győzelme Ünnepélyes keretek között adták át a kisvárdai Vulkán új öntödéjét
