Néplap, 1953. április (10. évfolyam, 78-101. szám)
1953-04-26 / 98. szám
0953 ÁPRILIS 26, VASÁRNAP NÉPLAP A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége Megtisztították szövetkezetüket Lcnin-renddei tüntette ki Sz. M. Bugyoiinijt, a Szovjetunió marsai Í ját a befurakodott kulákoktól a gégényi Uj Barázda tsz. tagjai Moszkva (TASzSz). A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége április 24-én kelt rendeletével Szemjon Mihajlovics B «- gyonnijt, a Szovjetunió marsall- ját, 70. születésnapja alkalmából a szovjet állam szolgálatában szerzett kimagasló katonai érdemeinek elismeréséül Lenin-rend- del tüntette ki. ló munkaszervezéssel harcolunk a választási békeverseny győzelméért a nyíregyházi Irodaház-építkezésnél A Szovjetunióban szerzett tapasztalatok alapján építjük fel városunk egyik legszebb épületét, az Irodaházat Építőiparunk szak. jnumkáshiánnya 1 küzd, s ez megmutatkozik nálunk is, a 61/2 Építőipari Vállalatinál. A szakmunká- spk Jelenlegi hiányát a Szovjetunióban szerzett tapasztalatok alap. ján oldottuk meg a munkafolyamat egyszerüsí lésével, a felesleges i nu nkamozd ula t ok kiküszöbölésével és a munkaerő jó elosztásával. brigádja és azóta átlagos teljesítményét 133 százalékra emelte. Nemcsak a teljesítményük 'nőtt mag ezeknek á dolgozóknak, hanem a keresetük is. Mayor Mihály bri- gú-dvezetö 425 formt 50 fillért ke- reseitt a má®odiik cl-e-kúdban. A brigád két led műves tagja fej énként 893—303 forintot, a kisegítő segédmunkások 24S forint 30 fillért kerestek fejőnk int tíz nap alatt. l'arka.5 Imre, tudóst tő. Három kőműves mellé négy női segédmunkást osztottunk be. Rövid idő alatt elsajátították a segédmunkások a habarcsterítést, a tégla adogatását ős a liáromnegye. des tégláik levágását. A három kőműves és a négy segédmunkás annyit teljesít egy dekádban, mint azelőtt 12 szakmunkás. A választási béke verseny kezdete óta dolgozik a szovjet módszer szerinti munkamegosztással Mayor Mihály Komássy Gyula járási főagronómus túlteljesítene fogadalmát — újabb vállalást tett a választási békeversenyben A Rákosi elvtársnak tett fogadalmak teljesítéséért, a magasabb hozamok eléréséért megyénk egyik legjobban harcoló agronó- musa Komássy Gyula, a nyíregyházi járás főagronómusa. Komis- sy Gyű,!a a választási béke verseny időszakára megfogadta, hogy az új agrotechnikai eljárások bevezetésének tervét járása terü’etén túlteljesíti. Vállalta, hogy terven felül a járásában 100 hold fé- szektrágyás kapást fog elvettetni. Ezt a vállalását messze túlteljesítette. Április 25-én 223 hold kapást vetettek terven felül fészek- trágyával a nyíregyházi járásban. A másik élenjáró módszer, a négyzetes vetés megvalósításáért szintén jól harcol Komássy Gyula, A terv 150 százalékos teljesítését vállalta. Április 25-íg 177 százalékra teljesítette a járás a négyzetes vetés tervét! Az ibrá- nyi Alkotmány termelőszövetkezet. melyet Komássy föagronó- mus patronál, minden kukoricáját és napraforgóját négyzetesen vetette cl. A tiszaberceli Petőfi termelőcsoport kettévágott búr- gonyával teljesítette vetéstervét. Ez a csoport is valamennyi kukoricáját négyzetesen vetette. A nyíregyházi járás a tavaszi kalászosok jarovizálási tervét is 125 százalékra teljesítette, az őszi ka’ászosok fejtrágyázási tervét pedig 271 százalékra. A vencsellői Szabadság, a kó- taji Lenin és még sok termelőcsoport minden őszi kalászosterületét fejtrágyázta. Nemcsak a lermelőszövetkeze-j tek, hanem számos egyénileg dől- i gozó paraszt is élenjáró módszerrel vetette kukoricáját, burgonyáját. Ibi-ányban Kormány János mezőgazdasági állandóbízottsági elnök másfél hold kukoricáját, 400 öl ^burgonyáját és 400 öl napraforgóját vetette fészektrágyá- val. Ugyancsak Ibrányban Kulcsár Elek és Trencsértyi Imre 800—800 öl kukoricájukat négyzetesen. fészektrágyával vetették. Komássy Gyulának a vállalása teljesítésében nagy segítséget ie- lenteít, hogy jól összehangolta munkáját a gépállomások agronó- musainak tervével, akik nagy odaadással dolgoznak ez új módszerek megvalósításán. Komássy Gyula most újabb vállalást tett. Azt fogadta, hogy május elsejére még 1000 holddal nőve1 i a járás területén a négyzetes vetés területét! Nagy örömmel jelöltünk mi pedagógusok is soraink közül képviselőjelöltet Választások cUilt állunk, l'.bböl az alkalomból felmérjük az eredményeket, amelyeket ti épünk a Szovjetunió támogatásával, a párt, Rákosi elvtárs vezetésével elért. Egymás után valósulnak meg tervünk nagyszerű ipari alkotásai, fejlődik « szövetkezeti mozgalom, pedagógusok tízezrei vívnak harcot a kuUürforradalom frontszakaszán. Harc közben most mi is elgondolkodunk egy pillanatra. Két kép rajzolódik élésen a szemünk elé. Az első sötét, reménytelen, megalázott helyzetben állítja elénk a magyar néptanítót. A másik kép a szocialista jövőért és békéért harcoló dolgozó nép között helyet talált, megbecsült nevelőt ábrázolja. A nemzet napszámosából müveit, komoly feladatokat megoldó, szocialista ifjúságot nevelő pe ilagógus vált. Milyen is volt régen a magyar tanító életet Ka valaki a múltban beiratkozott a tanítóképzőbe, ezzel már előre el is jegyezte magát a szegénységgel egész életére. Sok nélkülözés után megszerezte az oklevelet. Kilépett az iskolából s ott állt a fiatal tanító előtt az állásta- lanság sötét réme, a teljes bizonytalanság. Nem mintha nem lett volna bőven tanítvány. Lelt volna, csak a hatalom úri bitorlói azt tartották, hogy nem fontos tanulni, meghát amúgyis „kultúrfölény" van Magyarországon. A sok állás- nélküli tanító azonban dolgozni akart. Sokan más pályára mentek, mások elkezdték az állásszerzés kálváriáját. Kezdődött a kérvényezd», a, bemutatkozás a kulákoknál, megalázó látogatások sora a falvak egyházi és világi vezetőinél, kilincselés a minisztériumban. Miután állást kapott valaki, akkor sem ment minden rendben. Hónapokig kellett várni, amíg a fizetését kiutaltál- Az egyházi iskolákban teljesen a pap kéuye-kedvélöl f üggőit, hogy mcglcapja-c a tanító a pénzt, vagy sem. Aem egyszer kellett a bírósághoz fordulni segítségért — ha a bíróság egyáltalán segített.., A tanító valóságos rabszolgája volt a, papnak, aki úgy is Icezelte őt, mint egy szolgát, Érdemes megnézni o. Néptanítók Lapjának egyik számát, amely pályázati hirdetményeket közöl. A tanító kötelességei között ott voltak felsorolva: „belmissziói munka, énekkarvezetés, vasárnapi iskola vezetése, egyházi jegysősködés, lelkészt helyettesítés, sib., stb. — nem kü lan fizetésért, hanem a tanítói fizetésért. A faluból eltávozni csak a pap engedélyével lehetett. Az egyházi lapokra elő kelleti fizetni. Az állami tanító sorsa sem volt sokkal különb. A miniszteri előszobában sok-sok reménytelen tanító adta egymásnak re kilincset. S hu a szegény lcartársat kinevezték? Lett próbaszolgálatos állami tanító, ideiglenes helyettes, segédtanító. Ismerek olyan kartársat, aki kilenc fokozatot járt meg, amíg kinevezték rendes tanítónak. A fizetést kérvényezni kellett, hogy megkapja az ember. De így sem volt mindig biztos. De nem is sorolom tovább! Azok a tanítók, akik megérték a felszabadulást, azok érzik igazán, hogy mit jelent számukra■ a szabad, megbecsült élet. Soha nem. kapott a magyar pedagógus annyi megbecsülést, támogatást, kitüntető bizalmat, elismerést, mint ma. Anyagi és erkölcsi megbecsülést. Tanfolyamokkal segíti pártunk, kormányzatunk továbbképzésüket. A tanítók átképzéssel szaktanárok lehelnek, felvértezhetik magukat a tudomány- nyál, az élenjáró tudománnyal! Rendelkezésükre ált a szovjet pedagógia, kincsestára. Ha a. támogatás és szeretet sok-sok formájára, a Kossuth-dijra, „Kiváló tanár”, ,,Kiváló tanító'’ címre, tanulási lehetőségre a Pedagógus Napra, az üdülésekre gondolunk, határtalan megnövekszik lelkesedésünk. Szívesen dolgozunk, mert érdemes harcolni, dolgozni. A szeretett nép előtt boldog jövő áll, s mi, nevelők is helyet foglalunk a jövő részesei, tulajdonosai között. Ma nyugodtan tanulhatnak a tanítóképző padjaiban a tanítójelöltek. Egyre szaporodó új és új iskolák, a tanulnivdgyó gyermekek növekvő serege várja őket. Segítő kézzel állunk mi, idősebb pedagógusok is a fiatal, kezdő nevelök mellett, hogy még melyebben érezzék munkájuk nagy fele. lősségét és még jobban érezzék: nincsenek egyedül nemes hivatásuk teljesítése közben. Nagy örömmel jelöltünk mi is soraink közül képviselőjelöltet. Talán soha, nem . volt pedagógusnak olyan igazi öröme, mint amikor a mi képviselőjelöltünket, Darvas Lászlónál hallottuk beszélni a gyűlésen. Úgy éreztük, hogy pártunk, kormányunk egész elismerése fc. lénkfordult. Tudjuk, hogy népünk tiegbecsülésc milyen sokat jelent és Ígérjük: a forrón szeretett nép nem fog csalódni pedagógusaiban. Olyan ifjúságot adunk drága hazánknak, amely bátorságával, öntudatos munkájával mindenkor, napsütésben és viharban egyaránt helytáll. HALMAI TIVADAR, \ a nyíregyházi IV'. sf iskola nevelője. A gégényi Uj Barázda tsz-ben még mindig szántatlan 95 hold föld, 70 hold kukoricásban még csak 15 holdon került földbe a mag, s 32 hold burgonyából is 15 holdat vetettek csak el. A cukorrépát legtöbb helyen már meg is sarabolták, de a gégényi Uj Barázda tsz-ben még el se vetették. Tojás- és baromfibeadási kötelezettségük elsőnegyedévi részét sem teljesítették. Kulákok fura- kodtak be a szövetkezetbe, azok kötötték meg az előrehaladás ke- rekét. Pénteken este alig kezdett alkonyodon amikor az Uj Barázda tsz. apraja, nagyja gyülekezni kezdett a tsz. helyiségében. Mikor aztán valamennyien ösz- S2ejöttek, Juhász István elvtárs, a tsz. elnökének szavai szakították félbe az addigi beszélgetést. Elmondta, hogy szövetkezetükbe a pártszervezet és a tsz. vezetősége, de az egész tagság ébersége hiányában ku’ákok furakodtzk. s még mellé vezető helyre. A kukkoknak aztán volt gondjuk rá, hopy gátolják a munkát, bom’asz- szák a szövetkezetét. Ezért vagyunk-mi lemaradva mindennel! — hangzott a beszámolóból. A terem minden részén helyeslik a beszámolót. — Igaz a‘! — hangzik a kü’ső szobából is. A tagság felháborodását Bélifit András önti szavakba: — M'nden szó igaz a beszámolóból, -—- kezdte meg beszédét Bálint András. — Mert amikor Sz. Vass Jánosnál doboztam, jól megismertem a kulákot. Nagv szégyen ránk. hogy eddig brigádvezető volt! Én pucoltam ki az istállójából a trágyát, sepertem az udverát, kaszáltam, gvüitöttem nála. Volt úgy, hogy hatodma- gammal is. De hatónknak annyi ennivalót tett a tarisznyába, hogy két embernek is kevés volt! A mellette ülő Sz. Vass János 1 sunyin nézett a kalapja alól. De ja kivörösödött arcú Bálint Andrást ez egv cseppet sem zavarta. — Sz. Vass János, amellett, hogy állandóan mással dolgoztatott, 14 évig volt a község pénztárosa. Mindenki em'ékszik rá, amikor Tóbiás István szegényparaszt segélyét ellopta, amit házépítésre kapott! Hiába nem kapta kézhez Tóbiás István a segélypénzt. mégis visszafizettették vele 1943-ban! Balta Jánost is több, mint tíz évig szipolyozta a birtokán ! És ez a cselédtartó, nénnyúzó kulák az Uj Barázda tsz. növénytermelési brigádvezetője volt. — Ezért nem végezték el még a cukorrépa vetését a kukorica és bürgenvi vetésével együtt! — Hát azért nem tudtuk még befejezni a vetést, mert Vass Géza, a ku'ák ül a traktoron! Többet áll gépével, mint amennyit do1 gozik! Nem csoda. Nem is akarta az sose szövetkezetünk javát! Állandó cselédje volt. Szilágyi János dolgozott náluk és ezenkívül harmadosa is re!». A más verejtékes munkájából élt mindig. — mondja haragosan Lukács Pál Komornyi elvtárs. az Ady Endre tsz. elnöke szé t közbe: — Nagy hibát követtek el az elvtársak, amikor felvették maguk közé a kulákokat! Pedig mindenki emlékszik rá, hogy még ‘av^lv is mással dolgoztatták meg a föld lüket! — A mu’t héten elmentem Vass Gézához, mivel éppen arra volt utam. de akkor se szántott. Csak hazudorott összevissza, amikor érdek’ődtem, hogy miért nem szánt. A minap meg a ..'Beréte‘*- dülőből huratott .a kÖvesút felé és amikor kiért a kőre, úgy meg- túráztatta a Képet, hogv egyből megállt. Ezt is azért tette, hogy lejárassa a gépállomást, meg a szövetkezetei! Egész tavaszon 80 1 -P5 ho’dr!, ha felszántott. Nem is akart többet! Én azt javaslom, azonnal söpörje ki az Uj Barázda tagsága ezeket a gazembereket a szövetkezetből! A jószágfelelős sem jobb a Deákné vásznánál! Jószágfele- lősnek Márlha Gusztáv kulákot tették meg. Meg is lehet nézni a tsz. jószágállományát! Úgy lerom. lőtt. hogy alig lehet ráismerni a lovakra, marhákra. Pedig szépen volt tavaly ősszel takarmánya a tsz-nek. Csak szénából volt vagy 30Ö mázsa, de ebből Wár január első felére egy szál se maradt. Nem készítettek elegendő si’őt sem. De még mennyi elrothadt, amit még le se tetőztek, — jegyzi meg Fodor Károlyné, — és ezért nincs most mit enni a jószágnak ! — Ezért mi is felelősek vagyunk! Mert bevettük a kulákokat magunk közé, meg is ittuk a levét alaposan! — fele'i rá Kóróst Sándor. — Amikor beléptek a tsz-be, még egy szál takarmányt. vagy vetőmagot se hoztak be a földjük után! A répát meg e'ádták, amit tavaly termeltek! — Igazad van, Sándor. — feleli rá az öreg Zsíros. — De most már menjenek! — Menjenek hát, azonnal, mert csak rombolni jöttek ide! •— Ki velük, — hangzik mindem felől. Ahogy nő egyre a kulákokbűn-1 lajstroma, úgy forrósodik át az egész terem. Pass B. Dániel és Boros Sándor tsz-tagok Hangja jóval kihallik a többi közül. —- Takarodjanak innen! —• A minap is Sz. Vass János az ísztikével akart megverni bennünket! — mondja mérgesen ifj. Vass Sándor, a tsz. kocsisa. — Úgy járkált itt köztünk, mint régen az ispánok! Naponta egy és fél munkaegységet írt be magának. pedig egész nap csak lógott,: meg a kertek alatt bujkált! Soha nem mondta meg, hogy hova megyünk másnap dolgozni! Pedig a brigádvezetö kötelessége, hogy beossza a kocsisokat. És sokszor* még reggel 10 órakor is itt ácso- rogtunk bent, mert nem tudtuk, hogy hova kell menni. Nem kel! nekünk botosispán! Menjen közülünk a fenébe a rongv knlákja! Az egész terem zúgott a tsz.J tagok felháborodásától s addig el sem hallgattak, amíg Sz. Vass Jánost és Mártha Gusztávot ki nem lökdösték a teremből. De ezzel még nem ért véget a tisztogatás. Sorra vették a tagok, kik is Sz. Vass és Mártha hasonszőrű kulákcímborái, akik a szövetkezetbe férkőztek. Sz. Pass János. Vass Géza és Mártha Gusztáv kulákokon kívül még K. Tettei Józsefet éa Terebesi István kulákot is kizárták aznap este. Izzó gyűlölettel beszéltek a tagok Terebesi Istvánról is, aki a mu'tban mint községi hites is fosztogatta a szegényeket. Bálint András haragtól tüzes arccal beszélte el: — Mikor katona voltam, bezzeg Terebesi itthon növesztette a hasát. A feleségemtől az egyetlen malackánkat is elvitette, pedig neki volt vagy 40 darab. Abból biz‘ egyet se vittek el! Nagy tanuTság volt a gégényi Uj Barázda tsz. tagjai számára a péntek esti viharos gyífes, amit máig is úgv emlegetnek, hogy ..akkor este tisztultunk meg'*. . — Nagy tanulság volt, mert végre megtanulták, hogy igaz: az a mondás: „Aki a kulákkal tököt ülteti felibe, annak a tök saját fejét veri be.‘‘ A termelőszövetkezet tagjai még aznap este új brígádveze-' tőt választottak a kizárt kulák brigádvezető helyébe, Szondi Sándort, a szövetkezet egyik legbecsületesebb tagját. Most munka-' hoz látnak és megkétszerezett erővel javítják ki azokat a hibákat, amik gátolták eddig, hogy bő termés nőjön az Uj Barázdában. <C Nagy.) 5
