Néplap, 1953. április (10. évfolyam, 78-101. szám)

1953-04-16 / 89. szám

1953 ÁPRILIS It), CSÜIOKUoe «I F L & F Táviratváltás a magyar-csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásénak évfordulója alkalmából VACLAV DAVID eKtár*nuk, a Csíeiiszlová’k Kitotúrsaáig küiügymd'niiszterének Prága. Engedje meg miniszter elvtárs, hogy a magyar-csehszlovák barát­sági, együttműködési és kölcsönös isegályny újítási szerződés aláirású- nak negyedik évfordulója ail’kaLmA. ból forró szserencsekívánataimat fejezzem ki önnek és az egész csehszlovák néj»net, a Szovjetunió által felszabadított magyar és esőh­ez! óvá k népek között létrejött szerződés nagymértékben előmozdi- totta a szocializmus f elépi teáié't és a béke megvédéséért vívott kö­zös harcunk M koréit. Biztosak vagyunk abban, hogy a testvéri magyar ős csehszlovák né­pe* közötti barátság és szoros együttműködés még jobban el fog mélyülni és továbbra is hathatósan hozzá fog járulói ahhoz, hogy né­pűink a hatalmas Szovjetunió ol­dalún méltó a betöltsék a haladó emberiség roliambrigádjainik $Zé, repét. További nagy sikereket kívánok a testvéri csehszlovák népnek a szo­cialista Csehszlovákia felépítéséért és a béke biztosításáért folytatott harcában. Molnár Erik, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere. * MOLNÁR ERIK elvtársinak, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének, Budapest. A cseliszlovák-migysr barátsági, együttműködési és kölcsönös segély- oyujtási szerződés aláírásának ne­gyedik évfordulója alkalmából fo­gadja szívből jövő jókívánságai­mat. A szerződés aláírása óta elteli négy év ragyogó bizonyítéka a nagy Szovjetunió önzetlen segítaágóTOl a szocializmust építő népeink állan­dóan növekvő és erősödő együttmü- ködésénetk. Biztos vagyok abban, hogy orszá­gaink dolgozói, híven Lenin és Sztá­lin hathnitMitton tanításához, szilár­dan tömörülve a legyőzhetetlen Szovjetunió körül, a jövőben is továbbra erősítik a baráteágot ős esri^UtiMüköűésifc orsaságttink javára, a demokrácia, a í>őke é« a haladás fábor&naík megs-zilárdítása érdeké­ben. További nagy sikereket kívánok a magyar népnek a saociaözmus épí­tésében fe az egész világ tartós bé­kéjéért vívott harcában. Yaclav Dórid, a CseSiszlovák Köztársaság külügyminisztere. Frederic Joliof-Curienek, a Béke Világtanács elnökének közleménye Prága, (TASZSZ). A Béke-Vllág- tanács titkársága a sajtó rendelte, zésére bocsátotta Jöliot-Curieuoá;, a Béke.Világtanács elnökének köz­leményét. A közlemény a követke­zőképpen hangzik: Az a bizottság, amelyet a népek békekongresszusa az öt nagyhata­lom kormányához Intézett, felhívás­sal kapcsolatos határozatok végre, hajtására jelölt ki, március 27-én levelet Intézett a kormányokhoz. A bizottság — a kapott megbíza­tásának megfelelően — felhívta a kormányokat, kezdjenek tárgyalá­sokat a békeegyezmény megkötésé­ről. Felhívással fordult még más or­szágok kormányaihoz és közvéle­ményéhez is, kérte, hogy támogas­sák akcióit. Világszerte széleskörű mozgalom bontakozott hl a nagyhatalmak kö. zötti tárgyalások érdekében. Rendkívül fontos, hogy a béke­mozgalom, különösen az országos, de az összes többi békebizottságok is, nagyarányú akciókat kezdjenek annak a felhívásnak támogatására, amelyet a népek békekongresezusá- nak bizottsága intézett a korma, nyoklioz. A nemzetközi feszültség tényleges enyhítésére irányuló újabb akció­kat elősegítő összes elemek egyesí­tésére a Béke-Világtanács Irodája 1953 május 5-én és 6-án ülést tart. Ugyanekkor jelöli ki a Béke-Yilág- tanáca legközelebbi ülésszakának időpontját. Tiltakozások Franciaországban Párizs, (TASZSZ). A „l’Huma- jjité” nap, mint nap beszámol arról, hogy újabb és újabb szervezetek ítélik el a bonni és párizsi háborús szerződéseket. Tiltakozott az úgy. nevezett „európai hadsereg” meg­alakításáról szóló párizsi szerződés ratifikálása ellen Card megye volt frontharcosai szövetségének végre­hajtó bizottsága, Alfort-Ville vá­ros tanárainak, munkásainak, ke­reskedőinek és nagyiparosainak te­a háborús szerződések ellen kintélyes csoportja, Basses-Alpes megye volt hadifoglyainak kon. gresszusa, a középiskolák dolgozói országos szabad szakszervezetének kongresszusa és sok más haladó szervezel. Drome és Charante me­gye helységeinek, valamint az or­szág sok más helységének községi tanácsai külön határozatokban ítél­ték el Franciaország részvételét az agresszív háborús tervekben. A koreai-kínai fél megkezdte a hazatelepítendő beteg és sebesült hadifoglyok szállítását Kössön (üj Kína). Április 14én, kedden — a köt fél között létrejött egyezmény értelmében — megkezd­ték az észak-koreal hadifogolytábo­rokban őrzött beteg és sebesült ha­difoglyok csoportos elszállítását a gyülekező helyekről. A hazatelepí. tendő beteg és sebesült hadifoglyok előreláthatóan április lö-án és az utána következő napokon érkeznek Kcszonba. A hadifoglyokat, pihenő és egészségügyi gondozás után, áp­rilis 20-án és az utána következő napokban a fegyverszüneti tárgya­lások punraindzsoni térségébe szál­lítják. A hazatelepítendő beteg és sebe­sült hadifoglyok első csoportját szállító hász gépjárműből álló gép. kocsikaraváu április 14-én, kedden reggel hat órakor hagyta el Cso- muot és előreláthatóan két nap múlva érkezik Keszonba. Két má. sík csoport — összesen negyvenöt gépjármű — ugyanebben az órában indul útnak Nanpoból és Pjoktong- ből, és előreláthatóan április 17-én érkezik Keszonba. A másik fél részéről Is gyors ütemben folynak a a előkészületek a hadifoglyok átvételére. Hogyan gyakorolhatják válást«* jogukat azuk, akik nem ;t tartázkodási helyükön szerepelnek a választok névjegy zekében A választók névjegyzékének öez- száúUitúsa során mindenkit nz ál­landó lakóhelyén vettek fel a vá­la szitok névjegyekébe. Ennélfogva azok is az. áltaröó lakóhelyükön aaerepelrnek a választók névjegyzé­kében, akik munka teljesítése miatt, va^y más okból hu&amo^abb Ideig távol vannak és a választás napján is távol lesznek állandó lakóhelyüktől. A belügyminiszter az országgyű­lési valasKtásuktMi vonatikozó jog- SEabályak atapjún SBaIxUlyoBt« nr. ilyen személyek választójogának gyakorlását, Az erre vonatkozó rendelkeztek lehetővé teszik, hogy mindiazok, akik a választás napján álcadályozva vannak abban, hegy az állandó lakóhelyük szerinti sza- viazóköriben szavoEaau«*, névjegy- at'kkivonatot kapjanak és azEal a tartózkodási helyük szerinti bár­melyik szavazóküibeu szavazza­nak. A választói riévjegyudkkivoriatot aittól a végrehajtó bizottságtól kell kérni, ahol a kérelmezői a válasz- tók r<áv,Kig3nzókól>o felvették. A név. jegyzékki vonatot-, válasz lő­jogosu-lt személyesen, vagy írásban igazolt megint tál íuazotcjii útján kérheti és azt a v-égrehajtőbizottság — illetőKimeatiesen azonnal kiadja. A meghataljMíáson a roeghatal- maróst adó szentély aláírását a tartózkodási hely szerint i Hot ékes véneliajitú bizottsággal hitelesít­tetni kell. A jegyzők ki vonatul gyakorolhat, jók váJaeztójosuiiat a hérhúabnu fekvő betegek és aa üdülőkben, koL légi umokban, iskolákon stfo. larióz­kodő saeuiólyek Is. A kórházban fekvő betegek által adott meb,lih'i- ialrnaizáíson a meghatalmazást adó személy aláírását a kórház igazga­tója vagy vezető orvosa hitelesíti. Azok a személyek, akik huza- moeabto idő óta távol varrnak ál- laudó lakhely ük tői, és nincs olyan istuei’iMk, akit a névjegyzékkivu- nait kivonásival megbízhatóún'tk, a névjegyzékkivonatot az állandó la­kóhely szerint Illetékes végrehajtó bizottsághoz Intézett levélben is kérhetik. Ez esetiben a levelet u tartózkodási lrely szerint illetékes uygrehajföblzottsäggal láttamoz­tatni kell. A névjegyzökfeironat kiadásúval egyidejűleg a végrehajtó bizottság az é-rdekelt választó nevét a vá­la«vtók u-V-jegj-rékéből kihúzza. A névjc-gj-zékklvonntot: a szavazó s •alkalmával a saarazntszedő bízott, súg elnöke a szavazótól átveszi. Mindazoknak a valasztójogosul- takmk tehát, akik a választás napján akadályozva vannak abban, hogy az állandó lakóhelyük eze- ri'wti szavazó körben szavazzanatk, érdekük, b.ogy a névjegyzék lcivo- matot mliaél előbb baszereswék, mert eoéllkül tartózkodási helyű- kön választójogukat nem gyakorol­hatják. Ezzel a rendelkeaéssel kormány­zatunk különösen azok számára ki­vánja UTOgkönnyiten 1 a választójog gyakorlását. akik a munka teljesí­tése céljából pl. Sztálitnvároeteuj, Komilön, vagy más ipari közponO- bau ttiTtóabodnnk, ilietőleg ötéves torvii-ni- navy aikötáeai'irál dolgoz* mák. (MTI) UJARCU KÖZSÉGEK FEHÉRGYARMAT Fehérgyarmat, külsejét tekintve, a múltban nagy, poros falunak vésett ki, amelyet ősszel valósággal meg sem lehetett közelíteni a nagy sár miatt. A község közepén poros cs sáros marhavásártér éktelenke­dett. A dolgozók nem egyszer kér­ték, hogy helyette tótesítsenek parkot, a kuldk képviselőtestület azonban elutasította a dolgozóínul., ezt a kérését. Ma már ez is meg. valósult, mint ahogy megválttozott az egész község képe. Járda és Vil­lanyvilágítás van mindenütt, holott a múltban csak a kulákok és urak utcáin építettek járdát, világítot­tak villannyal. A község fejlődése talán, a legjobban a kulturális fej­lődésen merhető le. Felszerelték a vezetékes rádiót. Ma már 700 dol­gozó házában hallható minden nap a Kossuth- és Pet6fi-adó és a nyír. egyházi adóállomás műsora. A múltban az iskolakötelesek­nek csak 60 százaléka végezte el az elemi iskola, hat osztályát. Ma .már lOO-nál több gyermek, jár az általános iskolába. A községnek közgazdasági gimnáziuma is van már, mellette diákotthon, működik. A mezőgazdasági szak!, épzást szol­gálja a brigádvezetőkepző iskola. — Napköziotthon, óvoda az otthona a legkisebb gyerme eknek. Az ötéves terv áj létesítményekkel gazdagítja Fehérgyarmatot. Tovább bővül a gépállomás gépállománya, kultúr­otthont kap a község, megnyílik a bölcsőde és tovább folyik a járda, építés. A község szépülő élete visszatükröződik az egyes családok felemelkedésében is. Kocsis Korta­lan azelőtt Bab-U földes úrnál cse- lédeskedett. Fiai ma katonatisztek. Török Lajos szintén megalázott cse­léd volt. Ma nyolc hold földje, számos állata van, megbecsült tagja a községi tanácsnak, fia vál­lalatvezető. Fehérgyarmat ma mór valóban a járás székhelyé, a járás központja! KOCSORD Ez a hajdan jelentóktelcn falu a vóp egészségvédelmének egyik központja, lett a nyírségben» Kzo- balcs-Szulmdrban — mint végigaz egész Alföldön — sok áldozata volt valaha a tüdöbajnak. A ho. mok az oka, — mondták az úri Magyarországon. „Különös’’, hogy ez a homok sohasem a vagyonosok, hanem, kizárólag a szegény nép köréből szedte áldozatait. Ebben a kocsordi kastélyban, amely ősz, szes termeivel együtt egy magá­nos, családtalan grófé volt, — ma több, mint százágyas ingyenes tü­dőszanatóriumot nyitottak meg. A kastélyt tizholdas szép park veszi körül, üvegház-.al, sok virággal, egészségesebb lett a kocsordiak [ élete is. A felszabadulás előtt i 135 családnak nem volt lakóháza — valóságos kunyhókban nyomo­rogtak, vagy a cselédlanyákon sor­vadtak. Most mindegyikük szép há. zat épített magának,. A cukorfo­gyasztás 115 százalékkal emelke­dett. Az élet kulPurúUahb lett. A köz­ség 70 rádiója is erről tanúskodik. TISZACSÉCSE Az egyik tiszaosécsci nádfedeles hdzaoskában született Móricz Zsig- mond, népünk nagy írója. Sokat harcolt tollal és szóval azért, hogy jobb. legyen a dolgozó nép sorsa. Kém élhette meg, hogy Tiszacsé- cse, az ő községe és az egész or­szág új élet útjára lephessen. — Nem élhette meg, hogy Nagy Ká­roly és Nagy Béla szegény parasz­tok gyermekei a néphadsereg tiszt­jei lehessenek. Biztosan regényt irt volna Tiszaesécse új életéről. Végh József, aki a múltban a. kulákok cselédje volt, s aki ma új házat kapott, akinek a fia szintén kato­natiszt a. néphadseregben. Regényt írna a községről, ahol kijavították az iskolát, ahol ma már telefon, posta, jó kút van, ahol kultúrház- ban művelődhetnek a dolgosók és 350 köteles népkönyvtár könyveit olvashatják. 1353-ban, 53 ezer fo­rintos beruházással nagy ezövcike- zeti boltot kap 'Tiszaesécse, mert már csak ez tudja, kielégíteni a község dolgozóinak növekvő vásár­lási igényeit. A kommunisták a verseny szervezői a Délukrajnai cs az Északkrimi Csatorna építkezésén (P. Vignyilf, a; Ukrán Vízépítő Vállalat politikai osztályának helyettes vezetője cikkéből) A Dél ukrajnai és li-zakkrimi Csatorna építkezésién az előkésositő és segéd munkái] átok mellett megin­dul talk a íőmunkálntok is. üaembe- helyeatök a kAmemzki öatöaőreml- szert, amely 3.100 hektár föld vízel­látásit t bitzosítjü. Folyik az ivano- vói éá plagovescsónsski ömtőzö- vemdiszerek építése. Az előbbi 11.500 hektárt, ans utóbbi pedig 2.800 hek­tárt lát majd el vizáéi. Megkez­dődtek a munkák a verhuj-elngulcc- fci ős a uyizsnyeingulecki öntöző­rendszer építkezésén is. Simfero­pol környékén a Szalgir folyón 10.000 hektár öntözésére és a vá­ros vízellátására alkalmas óriási víztároló épül. Az Ukrán Vízépítő VáHa®at dol­gozói, aköt versenyben várnáik a kaiboukai virderőmű építőivel., be­váltották Sztálin elv társnak adott szalukat; határidő előtt teljesítet­ték az 1952. évi építési és szerelési munkáik tervét. Az építők és gépkezelők nrarita. sikereit nagyarányú versenymozga. lom és az élenjáró sztahanovista munkamódszerek elterjesztése tette lehetővé. A munka verseny és a termelési élet vezető ég irányító ereje a párt. Aa épifckoaés pártalapsscrvczietei megnőttek, saervezetileg megerő­södtek, bő tapasztalatokra tettek szjert a politikai tömegrounika te- rém. A 45 pártatapszervc-zet 885 ta­got számlál. A kommunisták ’ulti­dén fontos munkahelyen ott van­nak; politikai tömegmunkát végez­nek. jó példával járnak dől az új gépek kezelésiiniok el«ijáitttíisában, széleskörűen terjesztik a haladó munkamódszereket és személyes példamu tatással újabb termeiéi i győudmekire serkentik az építőket. Tauítjúk a fiatal munkásokat, át­adják nekik tapasztalataikat. Az építkezés pártszervezetei ti «stahamovlstAk. mérnökök ée tech­nikusok réswtóíelével műszaki ér­tekezletet rendeztek. Az értekezle­teken elfogadott szervezeti és mű­szaki rendszabályok jelentős mér- tűkbou hoazájárultuik a munkaíer- mcTékacysíg növekedéséhez. A munka verseny fejlesztésében különösen nagy szerepet töltenek be a népnevelők. Több mint ö00 népnevelő végez politikai tömeg, munkát a munkahelyeken, a brigá­doknál és a mttbkásszálilóklT.m. Az építkezésen hetenklmt politikai tá­jékoztató előadást tartanak, amely szorosan kapcsolódik az építkezés napi feladataihoz. Az építkezői pártszervezetei szé­leskörűen népszerűsítik és oktatják a XIX. pártkongresszus anyagát, Sztálin elvtársnak „A szocializ. urai közgazdasági problémái a Szovjetunióban” című zseniális mü­vét. Az Uterán Vízépítő VáMat dol­gozói felajánlották, hogy- november 7-ig teljesítik az építési és szere­lési munkálatok 19ő3. évi tervét; 12 százalékkal túlteljesítik a föld- kletnelű gépek évi feladatát 3 egy­úttal 10 százalékos terven felüli üzem- «is kenőanyag megtakarítást érnek el, meghosszabbítják a gé­pek használati idejét, 5 százalék­kal emelik az egy munkásra «ő munkateljesítmény t az előirányzat, hoz kópe=t i százalékkal csökken­tik ar. építő- óf! szerelő munkák ön­költségét. Fémművek dolgozói a fémgyüjtS hónap első két hetében. Ab üzemek köztll a csőgyár jár az élen, ahol a féingyüjtési terv lietvenöt száza­lékát teljesítették már nz első tizen- nésry napon. A Rákosi Mátyás Vas- ée Féw- nűvek csőgyárának fiataljai nagy- lelentőségü kezdeményezést indftot- ak el a fémgyiljtő hónap kereté- jen: „Tiszta gyárat május 1-re”. 2333 torma vasat es 445 tonna lémet gyűjtöttek az RM Vas- és „liszfa gvárat május l*re“ az HM csőgyár fiataljainak kezdeményezése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents