Néplap, 1953. április (10. évfolyam, 78-101. szám)

1953-04-16 / 89. szám

4 .NE F L i P 1833 ÁPRILIS 16. CSÜTÖRTÖK' Elaludj az oszlályharc Tiszahcziléden — ezért végeznek biiuteüenül aknamunkát a kulákok a község szövetkezeteiben A Masja-r Függetlenségi Népfront válHtztásI íelWváea u/.l mondja: Államunk, kormányzatunk szigo- > iían ős keményen lépett fel és fog ezután is fellépni népünk ellensé­geivel, építő munkánk kártevőivel.., szentben.” Pártunk és kormányunk különös somdöal óvja és védelmezi elért eretiményeiníket minden eliten., séges mesterkedéstél; egy ]>ercre feledkezik meg az osztály harc­ról, arról, hogy a városi és falusi reakció már szétvert erői elleni ál- latnéó hűire nélkül nem sziliét hetik győzelem. Hard éberségre neveli, harcra buzdítja népűinket, hogy meg védelmezzék egyre szebb éle­tműk virágoskertjét, gyönyörű ha­zánkat, nagyszerű alkotásainkat, felvirágzó szövetkezeteinket azok- tói, akik a nép nyakán ültek a múltban, s most annál elkaseredet tebb dühhel néziik előrehaladásan. kát. minél inkább a falhoz szorííjy kiket a győzelmesen előrehaladó nép. A népfront választ ásd felhívása: harci programm. S e programún miaden becsületes, hazáját szerető embert mozgósít a liaa'ora a nép ellenségei ellen, falun a kulákok elíen. 1*1 programúm megvalósítása nem tűr megalkuvást, nem töri, hogy egyes párt- és tömegszerv8- zeti vezetők szájtáti módra, vakon, süketen elmenjenek az ellenség mesterkedései mellett. Nem tűri meg az olyan eseteket, mint a ti­szabezdéöi is. amely kirívó példái- ja aintnaik: hogyan fészkeli Ije ma­gát az ellenség szövetkezeleinkbe, hogy végez büntetlenül akna muri- kát akkor, ha valahol elalszik az osztálytere, eltompul az éberség. 35 kulákból már csak 7 van Tiszabezdéden — a többi — „középparasxl“ Tiszaibezdiádén öLaluüt az oszdály- h>a.rc, vakokká, süketekké lettek a páaétszervezeti vezetők, tanácsvéze- tők, s a dolog odáig fajult, hogy — rciMljönvalónak találják a fcu- lákofc „közópparaszttá” való ratoő- sítósét, a „legbecsületesebb szövet. kezet! , parasztoknak'’ tartják a u«mTŐs még cselédnyúzó vérezopó- ka*! Az 1947—48-as óvekiben 35 kul-ta­tot tartottak nyilván Tiszabezdédon. Ma? Kilőne van már csak belő­lük. Helytaeíbbffli csak bét, mert .kettőt a múlt héten változtatták éppen „köaépparaaatitá’’. Hová lett a többi kóláik? „KöKépparasatök'* mind — és szövetkezeti tavek ! Nézzlink c-safe meg egy pár <iia-z madarat ezek közül a „közáppa- rasatok’’ közül, aikikre Czaga János tanácstitkár azt mondja: „becsíi­Jetos emberek tiKok. kö»‘ppítrass- ti>k mind, egyébként is a járási ta­nács utasítására töröltük őket a fcuMklistóről”. (A járási tanács ugyan nem tud ilyen utasításról.) Az első: Battyányi András, öü hold földjük és még jópár hold gyümölcsösük volt. Mindemen« 300 Mdat béreltek a sznmazéctos Ko­moró községben. Hat állandó cse- 1 ‘döf tartottat a 40—50 uapszá­mos melJjeth Varga József, Csáki Bertal'ajo komoréi dolgozó parasz­tok sokat tudnának mesélni cseléd­életükről, aminek keserves ken,ve- rét: Battyányi Andráséi? portáján ették. Ugyanígy Korbács János, Battyányiék egykori kanásza, vagy Jásaaá István. Jászai Imre. özv. Gyű re József né komorói dolgozó parasztok, a nagybérlő ku Iák egy­kori napszámosak Nem lebet el­hinni. hogy ezek a dolgozó parasz­tok mind azt mondják, amit a bezdédi vezetők mondanak, hogy „becsületes középparaszt ez a Baty- tyányi’’. De ha a bezdédi tanáes­vc®eK*k vagy pártvezelök restek volttal Komoréba raerunl, íra annyi­ra toetelkjedfek Battyányi kutak- mivol+átoain, megkérdezhették volna Korbács Márton dolgozó parasztot, aki a tiszatedédi Battj-ámyi-portán robotolt állandó cselédként! És hol van most Battyányi And* rás, a. nagybérlő kutak? A „Má­jus 1.“’ termelőszövetkezet sertés­gondozója ! Hogy miként kezeli a szövetkezet sertésállományát az, akinek valaha hatalmas kondája volt, seregnyi cseléd, napszámos hizlalta verejtékével vagyonát — arról majd később. De nézzünk egy másik máikvirá­got. D:iku Miklós kutak Is örökké a más zsírján élősködött, állandó cselédeket tartott földjei megmű­velésére. Vass András a fiával együtt egy évtizednél hosszabb ideig húzta az igát Daku Miklós­nál. Marci Elek tuzsőri dolgozó par ,-iszt is elmondhatná velük együtt — aki ugyancsak cseléd- kedett Bakunál — milyen „becsü­letes középparaszt*’ is Daku Mik- lóé! Olyan, akár N. Kői Béla, az ugyancsak : kulákból lett „közép­paraszt”. N, Kői Béla kulák apja. tói ugyan, csak nyolc holdat ka­pott a negyvenből, de az após, a kutak Hosszú János mái- nem volt ilyen zsugori. Hányával együtt még húsz hold ment N. Kői Bélához. Daku is, N. Kol is a bezdédi Győ­zelem tsz. tagjai. Sőt, mi több: N. Kői igazgatósági tag! De menjünk még tovább! Kér­dezzék csak meg a falu száj táti ve_ zetői Kiss Istvánt és Balogh Józse­fet, id. Kulcsár János „középpa­raszt” egykori cselédeit, miként vé­lekednek a tanács intézkedéséről: a kuláktalanításról, s arról, hogy id. Kulcsár János is a szövetkezetben terpeszkedik?' V kulákok mind beüt vannak a szövetkezetben 1 De — nem egyéb ez, mint a ku- lákokltral való clmborálás(!) — nemcsak a „tozépparasztokká” vedlett kulákok vannak a szövetke­zetekben, hanem azok is, akik — italán véletlen folytán?) — kulák- li-sfáu maradtak. Kői Sámuel kulák nemcsak Bezdéden, de még a kör­nyező falvakban is hírhedt cseléd- nyúzó volt. Mindenki tudja: 1943­ban azért akasztotta fel magát a nála cselédkedő Katona Ferenc, mert nem bírta már tovább szipo­lyozásét, az embertelen bánásmó­dot. Kői Sámuel most ott pöffeszke- clik a Május 1. termelőszövetkezet­ben. Mintha mi sem lenne ennél természetesebb — most sem dolgo­zik. Kerülő. A vakság, az opportu­nizmus teteje: kutyára bízták a hajat a bezdédi szövetkezetiek. Becsületes embernek e rövid „lista” felsorolására is ökölbeszorul a keze. Pedig ez nem. is minden. Hosszú évtizedek véres, verejtéikes, cselédkönoyes robotos napjainak sok fogatcsi'korgató történetéhez kevés a papír. E tényeket, e törté­neteket mind tudják, mind ismerik a bezöédiek, ismerik a bezdédi ve­zetők. S mégis, mi sem történik, a kulákok a szabotázs, az aknamun­ka kötelét büntetlenül csomózhat* jak a bezdédi dolgozó parasztok felemelkedésének kerekén! Mind­össze annyi történt eddig, hogy a község tanácselnökét leváltották. De tovább mintha nem is akart j volna elérni a járási vezetők keze. j Az új tanácselnök most kezd tájé-, kozó tini a faluban. De — rossz irányban, mert a régi tanácstitkár­tól csak azt hallhatja: „jogos volt á kuláfchalanítás, becsületei? közép- parasztokról lévén szó’’. . . A község jiártszervezete letette az osztályhare légy veret. I Mit '-2Ói mindehhez a pártszerve­zet? Mit cselekszik? A községi párt- szervezet titkára, Hiczu András, aki egytoen a Május 1. tsz. elnöke is(!>. azt mondja: „Battyányi Andrásban, Kői Sámuelben s a többiekben sem látok semmi rosszat”. Sőt mi több, azt állítja: „A szövetkezet 149 tagja közül senki nem végezné el olyau lelkiismeretesen a sertések gondozását, mint Battyányi”. Meg hogy: „Minden kerülőnket meglop­tak, csak éppen Kői Sámuelt nem lopták meg”. (Mit szól vájjon Mindehhez a Május 1. tsz. több, mint száz becsületes dolgozó pa­raszt tágja?! Mit szólnak a falu becsületes kommunistái?!) — Ilyen párt titkári vélemény után nem le­het csodálkozni azon, hogy a köz­ségi pártszervezet, s egyik szövet­kezed pártszervezet sem tett sem- mil, tétlenül törte, hogy „kulák- taiamtson’’ a tanács, hogy a kulák „közópparasztok” garázdálkodjanak -a szöv>; íkeaet ekben. A tény aü, hogy a valaha jóbírű Május 1. tsz. elmaradt, a legutol­sók közt kullog, meglazult a mun­kafegyelem, nem halad a munka. Nem nehéz kitalálni, miérté Azért, mert 'a fnhisi nép legelveteinülíc-bb ellenségei furakodtak be a szövet­kezetbe. Csak néhány példát. A Május 1. tsz. 120 hódi lucernáját csak egy­ezer kaszálta le, a többi teaunős ott rothadt a mezőn. Mert tegyei- mezetteosóget szítottak a szövetke- zettoen a találtok, akadályozták a munkát. A takarmányínség miatt több jószág elhullott a szövetkezet­ben. Rattyápsű ób a többi „jószág- gonclozö” kutak mesterkedése, hogy a szövetkezet anyatoneái például egyt'ől-egyik elvetéltek:! A szövet, kezet egész gazdaságát a rendet­lenség, a fegyelanezetlenség jellem­zi. A Május 1. tsz. nem teljesíti kötelezettségeit az állammal szem­ben. Az első negyedévben például 42 kiló tojásból mindössze 28 kilót adtaik be, 250 Isiló baromfiból pe­dig 89 kilót. — Hasonló a helyzet a Győzelem tsz.Jben is. ■ Mindkét szövetkezet alapofcn el­maradt a tavaszi' munkával. Ápri­lis. U-űn még 283 hold föld volt megmüveletlen a község baltám­ban'! Tiszabezdéden idáig vezetett a szájtáitiság, a megalkuvás, az -„ősz. tálybéke”. S idáig, vezetett a jává-i vezeiőszervek íiemtörődömvég'.1. | Mert' mindez a járási párthizott- ! síg, a jára«5i. tanács szeme előtt történt. Mi sem jellemzőbb a járási vezeíőüazervek nemtörődöms^óre, mint az, hogy a járási pártbizott­ság például megkapta a Tiszabez- dőden történő eseményeltről szóló jelentést a Megyei Pártbizottság­tól, de nem igyekezett azonnal cse­lekedni. Az ügyet „albérletbe” ad-! ta ki — az MNDSZ-mek. (PSreár- j tés ne essék, az MNDSZ-azerveze- töknek fontos szerepűk van a dol­gozó tömegek harcra mozgósításá. i barn, elisösW'baii az assszonyok moz-, gósításáiban. Azonban e nagyjelen­tőségű harci feladat megoldása el­sősorban a járási pártbizottságra várt!) Hatadiáki tatain, gyors intézkedé­sekre van szükség Tiszabezdéden: A kisvárdal járás vezetői nem tűr. hetik, hogy a járás kellős közepén a kulákok nyíltan, büntetlenül ga­rázdálkodjanak a szövetkezetekben, nem tűrhetik, hogy opportunista párt- és tanácsvezetők íélrerúgják a harcos éberséget, s egyszerűen hozzájárulásukat adják ahhoz, hogy a kulákok aknamunkát végez, zenek a nép jóléte, felemelkedése Goml nélkül tanulunk a debreceni egyetem Orosz Intézetében eV • Ezelvben a napokban érettségiző flat a Íjaink körében miml gyakrab, ban vetődik fel a. i>ályaválastztá*s ki'rdése. Népi demokráciánk tág te­ret biztosít azokniak a fiataloknak akik tanulmányaikat tovább akar­ják folytatni. Sokan jéleüt köznek az Orcsz Intézetbe, néháayan této­váznak, visszariiadnaik az előttük átló nehézségektől. Gyakran talán azért nem tudják masukat elhatá­rozni, mert nem Ismerik ‘eléggé az. Orotaz Intézetet. Néhány soriban be szeretnék számolni intézetünk, a debreceni tudomáin yegj’etem Or<wz Intézetének életéiül. Magammal kezdem. Muökásszár­mazású vagyok, akinek a felszaba. dulás adta meg a lehetőségiét a ia- nuláisra. Feltsrnhadilolnk nyelvének, kulit úr áj árnak minél alaposabb meg­ismerésénél és ismertetésénél nin­csen megtisztelőbe liivátóis. Amikoi* középiskolába jártam, meg nem tarolhattam oroszul. Az egyetemre kerülve teljesen előliről, az abc-vel kezdtük a nyelvtanulást. Évfolya- műnkön alig volt cigy-két hallgató, aki egy pár szót értett oroszul. A kezdeti nehézségeket legyőztük, s most a III. éven már oros-z. no- ebi;mi műveiket tudományos köny­veket olvasunk, szinte szótár nél­kül. Ezt fokozatos, rendszeres, szór. gulmas munkával értük el. Az I. év végére elsaj-átí toltuk azt az alapot, amolilyí-l a II. éven már oros»ul hallgat,haltuk az előadások nagy részét. A III. éven már min­den tantárgy előadását oroszul hallgatjuk. Hogyan folyik a tanulás az inté­zetben? Az Orosz Intézet a nagy­erdei központi egyetem nagyszerű épületében van. A hallgatók kis? 15—18 főnyi csoportokra vannak elosztva. Minden csoportnak külön tanai!ólrelyi«égé van, ahol délután is tanulhatunk. A tanulás nagy- része ilyen kis közösségekben íu- lyik,. ami sokkal eredményesebbé teszi a munkát. Elősegíti a tanu­lást az intézset egyre gyarnixid«'» könyvtára, ahol nagyszámhain meg- találdiatók a szükséges kodíalmi é& tudományos művek. Nagyon sokat köszönhetünk az intézet előadói­naik, elsősorban V. I. Csagiteva szovjet professzornak, aktunk szé­leskörű tudása legtöbbet jelent számunkra. Államunk, pártunk nagy gondot fordít az orosz nyelv tanárainak: képzésére. Minden támogatást meg­ad,, hogy nyugodtan és zavarta!»­•mii ta nú 1 11 á ss unk. A haltgaitók legnagyobb’ része Ösztön díjban ré­szesül. amelynek nagysága elsősor­ban a tanulmányi eredíihénytől' függ. Az ösztöndíjból fedezni tud- juk kiadásainkat. Én például, mint hallgató 328 forint ösztöndíjat to­pot és mint tamilócsoport-vezető még 300 forint fizetést is. Ezen­kívül taciíkonyv-segéiayél is ' negít bennünket államunk. A szükséges tan kön j-veket kedvezményes áron vásárolhatjuk meg. Anyagi gon­doktól meateseai tanulhatn>ak intő- zetünk hallgatói. Nincs szebb feladat, mint Lenül és Sztálin műveit, a nagy oros% írók, költők, tudások, szakemberek műveit tolmácsolná magyar Kié­püli knek. Nines megtisztelőöb fel­adat, nílnt részitvemii az új szo­cialista értelmiség nevelésáhcsn. .lőj- jenek el fiataljaink minél többen az Orosz Intézetbe, ahol az új em­bér kovácsai forrnálódmk. aliol újtípuisű pedagógusokat képeznek. Padi László, a debreceni Kossuth bajos tudo­mány egyetem Oro-sz Intézetének 111. éves hallgatója, Megyénh mozi-műsora Nyíregyháza, Béke-móri. áDJŰlig 16— 221_ Zűrzavaros éjszaka. ^Tyíresvháza, Dózsaumozi. április 16—22: Köpeny. Tiszavasvá:ri-mozi. április 18—20: Állami Áruház. Osensreri-niozi, április 18—19: Táncosnő. DemecHeri-mcm. április 18—20: Szép ifjúság, Dmnbrádi mozi. április 18—20: Hű barátok. — Fehérsryamatí-mozi, április 18—19: Ifjú Gárda I. rész. Ibrányi mozi. án- rili« 18—19: Cím nélkül távozott. — Kemecsfi-mozi, április 18—20: Szele. burái tapsifüles. Kievárdai-mozi. áp~ i 1 fiiiö 18—21: Feledhetetlen 1919. KJát>- doki-mozi. április 18—19: Gyapot­tüntlérke. Mátészalkai-mozi. április 18—20: Lammermoori Lucia. Nasy- eo8edi-mozi. április 18—20: Caodapa- ripa, Nagyhaláfezi-mosíj. április 18— 19: Hajnal a felett, Nagvkálloi mozi. ápriis 18—20: Vihar. 'Nyírbá­tori-mozi, április 18—20: Kél út. Ti­&z alökj -mozi, április 18—20: Csoda Milánóban. U.i fehértói-mozi. ámilis 18—20: Uri-»tiui'i. Vásárof-uaménvi­mozi. április 18—20: Rigoletto. A nyíregyházi A nyíregyházi rádió minden este 6-tóÍ 7 óráig sugároz műsort a 223.8 méteres középhullámon Szabolcs-Szat- inár niedre doleozói számára. A ma esti műsor: Riport a. Tisza- löki Erőmű * építőinek képviselő.ielölő. rádió műsora gyűléséről. — Ifjú választók közt Talpán. — Az ifjúság hírei. — Agro­technikai tanácsadó — Hírek. — A nyíregyházi rádió ri smueb ri erád.i ámí k műsora. Apróliirdetések MaRCIUS hó 28-án a bujtosisport- tele» melletti árakban találtak egy kerékpárvá^-roncsot, melyet jogos tu­lajdonosa kellő igazolás után a nyír. egyházi városi vagy járási rendőrka­pitányságon három hónapon belül át­vehet. Kőműveseket, segédmunkás férfiakat és nőket nyíregyházi építkezéseire felvesz a 61/2 Építőipari Vállalat Szc- clienyi-út 45 Megbízható háztartási alkalmakor tat keresnek azonnalra budapesti csil­ládhoz. Jelentkezés levélben a Nép­lap kiadóhivatala címére. Fordson traktorszerelőket keres fel­vételre állandó jelleírö vasy április, május hónapban alkalmi jellegű műn. j kára. Mezőgazdasági Gépjavító Válla- j lat Nyíregyháza. Széchenyi út 15. Kifogástalan, nagyméretű. szép. ! mély. fehér gyermekkocsi eladó, Sar- I kantyú utca 3. Bontásból eladók: ajtók, ablakok, szarufák gerendák, deszka. Lenin tér 10 szám. I OEMEGSER községben április hó | 21-én, kedden országos allat- és kira­kodó vásár lesz. melyre vészmentes : helyről mindenféle állat felhajtható. SZABOIiCS-SZATMÁIU NÉPLAP Felelős szerkesztő: Siklósi Nortjerl Felelős kiadó: Varga Sándor Szerkesztőség: Nyíregyháza Dózsa György-u. ö. Tel: 11-70 Kiadóhivatal: Nyíregyháza Zsdánov-n. 1 — Telefon* 30-00 abolcs-Szatmármegyei Nyomdaipar: Vállalat. Nyíregyháza Dózsa György-vttca G szám. Felelős vezető: Szilág.vl J6z~?i

Next

/
Thumbnails
Contents