Néplap, 1953. április (10. évfolyam, 78-101. szám)

1953-04-12 / 86. szám

KÍFLAP 1953 ÁPRILIS 12, TASÁRRAP If Választási békeversennyel készülnek május 17-re a kemecsei dolgosó parasztok Levél a képviselők jelöléséről KEDVES SZABÓ ELVTÁRSI A? elmúlt vasárnap Kemecsén a Függetlenségi Népfront helyi bizottságának gyűlésén felszólalt Kozma István 8 holdas dolgozó paraszt is: Igaza van Márkus Pálnak, az elnökünknek, amikor azt mondja: jó munkával tudjuk legjobban kifejezni szeretetünket megváltozott életünkért Rákosi Mátyásnak, a magyar nép nagy vezérének. Mert én is azt mon­dom, hogy csak ezzel tudjuk be­bizonyítani, hogy mi mindnyájan egy emberként állunk mögötte és most a választáskor a Népfrontra fogunk szavazni. Ezért én úgy határoztam most magamban, hogy kihívom párosversenyre D. Kul­csár Antal 6 holdas paraszttársa­mat, ha elfogadja...“ (Kozma István a Petőfi-utcá- ban lakik, D. Kulcsár Antal pe­dig a Vasmegyeri-utcában.) Ekkor Tóth Gyula, meg Ko­vács András, szintén Petőfi-ut- caiak, kicsit összesúgtak. Tóth Gyula kért szót: „Mi is csatlako­zunk Kozma István versenykihí­vásához. Vagyis... akarom mon­dani, hogy miveiürak. a Petőfi. utcaiakkal jöjjenek versenyre az összes Vasmegyeri-utcaiak!‘‘ Mihalkov József, meg id. Kul­csár Imre Vasmegy éri-utcaiak összenéztek, majd szinte egyszer­re bólintottak egymásra. Id. Kul­csár Imre állt most fel: ..Rend­ben van. A Vasmegyeri-utca állja és elfogadja a versenykihívást a Petőfí-utcával szemben is!‘‘ — Itt egy kis szünetet tartott.' Gon. dolkozott. „Ez az igazi választás, halljátok. dolgozó barátaim! Csendőr nélikül. Az ember szíve szerint. . . Érdemes volt mind­nyájunknak megérni ezt a vilá- got! Elfogadjuk hát és álljuk a Petőfi-utcaiakkal szemben a ver­senyt. Mutassuk meg. ki szereti jobban ezt az igazi mi hazánkat. Mutassuk meg, hogy egyformán szeretjük r‘ Ez történt április 5-én, vasár­nap. Azóta majdnem egy hét telt el. Márkus Pál a választási bi­zottság elnöke minden nap érdek­lődik a két utca versenyállásáról, mint most is. péntek délután. Márkus elvtárs sietős léptekkel lép be a községi tanács begyűj­tési osztályára. „Na, Rabína elv- társ, — mondja a begyűjtési osz­tály nyilvántartójának. — nézzük csak, hogy is áll ma a Petőfi- utca és a Vasmegyeri-utca páros- versenye?“ Rabina elivtárs előveszi a nyil­vántartási könyvet és olvassa, mondja a tényeket: „A Vasme­gyeri-utca tört tegnap az élre a begyűjtésben. Tojásból 117, ba­romfiból 11+ százaléknál tarta­nak ... A Petőfi-utca tojásból 103, a baromfiból 40 százalék.“* — Márkus Pál összeráncolja homlo­kát, mint mikor az ember nem ért valamit, vagy nagyon gondol, kozik. Aztán azt mondja: „Hát bizony, a Petőfi-utcaiak alaposan lemaradtak a baromfival... Néz­zük csak a tavaszi munkák állá­sát is.“ Rabina László most egy nagyobb füzetféíét vesz elő és abban kezd lapozgatni. „A tava­szi munkákban viszont a Petőii- utcaiak hagyták maguk mögött a Vasmegyeri-utcaiafcat. Amazok­nak jelenleg 494 pontjuk, emezek­nek meg 354 pontjuk van...“ Két képviselői beszámoló — két világ Dr, Mnássy Imre földbirtokos, képviselő beszámolója 1938-ban Dr. Nánássy Imre földbirtokos, a nyírbátori választókerület egykori országgyűlési képviselő­je, 1938 január 23-án, 24-én és 25-én beszámoló körutat tartott választókerületében — kivétele­sen. 23-án Nyírbátorban beszélt az akkori gaz­dakör nagy termében. Többek között ezeket mondotta: „Gömbös Gyula... szuggeráló erejével fel- rázta a nemzetet tespedéséből és helyes irányba terelte az ország szekerét. Gazdasági helyzetünk lépésről lépésre javul..-“ Ennek a beszámol ónak minden szava szemér­metlen hazugság volt a nép, a választók félre­vezetésére. Hogy erről valaki írásban is meg győződhessen, nem kell mást tenni, mint a be­számoló idején megjelent fasiszta Nyírvidék. Szabolcsi Hírlap néhány számát fellapozni s né­hány hírt elolvasni belőle. Süllyed a napszámbér ■A téli hónapokban sokszor még a férfi mun­kaerő keresete is az egy pengő alá süllyed. Egyek járásokban a hivatalosan megállapított legkisebb férfi napszámbér december hónapban 80 fillér, a női 60 fillér, a gyermeké 40 fillér.** (Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap 1938 /an. 8.) Drágul a megélhetés „Az Országos Központi Statisztikai Hivatal legutóbb kimutatást közölt arról, hogy milyen volt az elmúlt évben a megélhetési színvonal. Végül megállapítja, hogy a megélhetés index száma összesítve 190.4 volt, amely a múlt évihez képest pontosan 9 százalékos emelkedést mutat. Megdrágult a megélhetés az egész vonalon, a ruházkodás, az élelmezés, a fűtés és egyéb köz- -zükséglet. Ez a statisztikai kimutatás azt je­lenti, hogy ismét megnehezült a magyar élet vi- selése. A megdrágult megélhetés újabb kálváriát jelent a magyar dolgozóknak, akik pedig szeret­nének már jobb napokat is látni.“ (Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap, 1938 jan. 23.) Létalapjában pusztítja a magyar cipészt és csizmadiát a bőrgyárak kartellje „Az Árvizsgáló Bizottság szakértő döntése keserű igazolás a lábbelikészítő ipar számára, amelynek vezetői hosszú évek óta keservesen panaszkodnak a bőrgyárak kartellj ének tűrhetet­len árdiktatúrája miatt. A még ma is méltán ilághírű magyar cipész- és csizmadiatársadalom tehetetlenül vergődik néhány telhetetlen étvágyú bőrgyár fojtogató szorításában. Eddig képte'e- iiek voltak megbirkózni a bőrkartellel, amely részvétlenül nézi, miként pusztul, sorvad ez a hajdan virágzó iparágunk s miként válnak ke­li yértelenné százával a lábbelikészítő ipar kis egzisztenciái.** (Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap, 1938 febr. 9.) A faeipők használata az Alföldön ,.Az ínséges vidékeken nagyon sok gyermek nem tud a téli hónapok alatt iskolába járni, mert képtelenek a szülőik a lábbelit beszerezni. Mint az Alföldön számos községben, nagy sikerrel in­dul meg a propaganda a holland falvakban és városokban általános, kedvelt és olcsó facipők bevezetésére- A facipő használata Magyarorszá­gon nem ismeretlen és most könnyű lesz az átlag darabonként egy pengőbe kerülő facipőket min­denhol bevezettetni.“ (Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap. 1938 febr. 10.) Danes Béláné, dolgozó parasztasszony csengeni képviselőnő beszámolója 1953-ban Danes Béláné az országgyűlés 1953 március 19-i ülésén felszólalt és többek között a követ­kezőket mondotta ez a nyolcgyermekes család, anya, dolgozó parasztasszony ; „Náhink legfőbb érték az ember és a legdrá gäbt kincs a gyermek. Államunk szerető gond­dal óvja, gondozza, neveli gyermekeinket. Ma öröm és dicsőség anyának lenni, gyermekeket nevetni. Én is azok közé az édesanyák közé tar- tozom, akiket pártunk és kormányunk a legna­gyobb szeretettel és megbecsüléssel vesz körűt" Danes Béláné képviselőnő minden szavában igazai mondott. Hazánkban valóban a legdrágább kincs az ember, a gyermek. Lapozzuk fel az 1953 márciushavi újságokat s az újságok hírei is erről tanúskodnak. A legszebb üdülőkbe küldik a női dolgozókat „Már több éve dolgozom a nyíregyházi do­hánybeváltóüzemben és azt tapasztaltam, hogy hazánkban ma nagyon megbecsülik a női mun­kaerőt. Sok minden bizonyítja ezt. Az is, hogy ma már igen sok női sztahanovistánk van, hogy hazánk legszebb üdülőibe küldik a női dolgozó­kat pihenni és a nők is résztvesznek a közigaz­gatásban. Jó munkámmal érdemeltem ki, hogy kétszer kaptam pénzjutalmat, résztvettem Buda­pesten az étmunkás-konkresszuson.. .** (Czakó Erzsébet levele a Néplap 1953 március 19. számában.) Napköziotthont, szülőotthont és bölcsödét kap Csenger Csengerröl a múltban nem gondoskodtak a község vezetői, az ország urai, mindig azt mond­ták rá, hogy mivel határszéli község, sorvadásra van ítélve. A nép mostani vezetői azonban nem így gondolkodnak. Tanúja ennek az a nagyará­nyú fejlődés, amelyet Csengerben a felszabadu- lás óta lehet tapasztalni. Ez a község teljesen újonnaji épített és modern berendezéssel felsze­relt tüdőgondozót és orvosi rendelőt kapott. 1952-ben csupán egy esztendő alatt 22 kislakás épült fel. A község dolgozóinak tudásét és mii- veltségét fejleszti a többszáz kötetből álló nép­könyvtár. 542 helyre vezették be a vezetékes rádiót s ez a szám rövidesen 180-nal fog emel­kedni. 1953-ban iskolai napköziobihont, szülőotthont és bölcsödét kap Csenger dolgozó népe. (Járási népnevelőiűzet, 1953 április.) Megnövekedett a dolgozók vásárlóképessége ,,A dolgozók vásárlóképessége megnöveke­dett... a Népbolt Vállalat árudáiban megyénk- ben 1951-ben kétszerannyi árut vásároltak a dol­gozók, mint 1950-ben. Gyermekruhát és gyer­mekcipőt háromszor annyit adtak el népboltjaink, mint 1950-ben. Megyénk kiskereskedelmi vállala­tainak összforgalma 1952-ben negyedévenként emelkedett. Az első negyedévihez viszonyítva ruhából 20 százalékkal vettek többet a dolgozók a negyedik negyedévben. A dolgozók kulturális igényeinek növekedését mutatja az is, hogy négy- szeramiyi könyvet vásároltak 1952-ben, mint egy évvel ezelőtt. Megnövekedett a sport- és játék­cikkek forgalma is, ebből másfélszerannyit vásá­roltak a dolgozók 1952-ben, mint 1951-ben .. (Hársfalvi Sándor levele a Néplap 1953 március 26-i számában.) Üdvözletemet küldöm abból az alkalomból, hogy mint a Ma­gyar Népköztársaság polgára, az Alkotmány szerint először életed­ben, résztveszel a képviselőket jelölő gyűlésen. JIOLDOGSÁG. nagyszerű érzés tölti el szívünket, amikor mi. •*-* egyszerű emberek, dolgozók újból tapasztaljuk, hogy népi demokratikus hazánk mily széleskörű jogokat biztosít számunkra. Ma már nemcsak szabadon szavazhatsz, hanem te magam is reszt- vehetsz a képviselők jelölésében. Petőfi Sándor, népünk lánglelkű költője ezelőtt száz esztendővel így kiáltott fel: „Jogot a népnek, az emberiség — Nagy szent nevében, adjatok jogot!" A népmek ma már joga van s e jog úgy terebélyesedik, mint a gyorsan növő dúslombú, gazdag gyümölcsöket hozó fa. Becsüld meg ezt a jogot 1 Sok vér és könny hullott érte itt, a mi szabolcsi-szatmári földünkön is. Gondolj csak vissza megyénk, történelmének legnagyszerűbb eseményeire. Az 1400-as évek elején Márton jobbágy vezet ésével kaszát és kapát ragadtak a nyíri pa­rasztok, hogy elkergessék az urakat. Nyírbátornál verték le a jobbágyokat s kínoztak közülük sokezret halálra. Itt, a mi földün­kön emelték először magasra a Rákóczi-szabadsághar c lobogó zászlaját, amelyért a nép oly nagyszerű fiai áldozták életüket, mint a tárpái Esze Tamás. Hullott a nép vére... Baktalóránihá- zán, Vaján és sok más helyen egyszerű sírhantok domborulnak. ■— Munkások, parasztok, az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság meg­gyilkolt, kivégzett hősei nyugszanak a sírok ölén. Nyíregyháza nagyszerű fia, Szamuelly Tibor is életét áldozta a nép jogáért! UULLOTT a piros vér, a könny. Gyalázatos hóhérmarokkal fojtogatta a népet a Horthy- rendszer fasiszta diktatúrája. 1932-ben kezdett először tárgyalni arról az úri bitangok parlamentje, hogy meg kellene valósítani a titkos választójogot, hiszen Angliában már 1872-ben és a többi1 kapitalista országban is évtizedekkel azelőtt bevezették. A törvényt\ meg is szavazta a parlament, de a hóhér az csak hóhér maradt\ Horthyék ezúttal sem tagadták meg önmagukat. Ugyanekkor tör-', vényt hoztak, amely lényegesen megváltoztatta a választó jogosult­ság feltételeit. A kétévi helybenlakás helyett hatévi helybenlakásV írt elő, a kezdő korhatárt még a férfiaknál is 26 évre emelte s az iskolai végzettségnél 4 elemi helyett 6 elemit követelt. A nőknél! még ez is csak úgy számított be, ha „saját vagyonának jövedelmé-1 bői tartja el magát". Horthyék saját bevallása szerint ez a tör-\ vény 27 százalékkal csökkentette az országgyűlési választ ók számát... A JOGOT, népünk méltóságát nagyszerű emberek adták meg1 ^ nekünk. Alig van olyan község, ahol ne emelkednék vöröscsillagos gránit, vagy kőoszlop, amelyen nem magyar betűk' tükrében uflyan, de mégis oly drága nevek fénylenek. A Szovjet Hősök emlékét hirdetik ez oszlopok, akik kezünkbe adták a sza­badságot, amely a jognak olv dús virágait növesztette népünk szá­mára. A szovjet katonák drága és nemes vére hullott azért, Szabó elvtárs, hogy te ma ünnepi díszbe öltözött terembe lépve, részi­vehess a nép képviselőjének jelölésében. Becsüld meg a jogodat, Szabó elvtárs és jelöld a legjobbakat!| Élj becsülettel a jogoddal s légy hazádnak tevékeny, építő fia. Ez a jog kötelességet is jelent számodra. Kötelességed, hogy részt vegyél az állami ügyek intézésében. Kötelességed, hogy észrevedd a hibákat, a fogyatékosságokat és kötelességed, hogy bátran és őszintén bíráld a hibák elkövetőit, a lustákat, a felelőtleneket. Kötelességed úgy őrködni a haza érdekei felett, mint a szemed világán s ha valahol észreveszed, hogy népünk gyűlölt ellenségei gonősz terveket szőnek és hajtanak végre, megalkuvás és gondol­kodás nélkül sújts le a belső férgekre! k'LJ becsülettel jogoddal! Az ország gazdája, az egész tár­Í J sadalom egyre szebb és jobb életének részese vagy. Jogod és kötelességed, hogy jó gazdája légy ennek az országnak. Nézd, hogy megváltozott a mi városunk, községünk, megyénk! Új gyá­rak, iskolák, szülőotthonok jelzik, hogy hétmérföldes léptekkel ha­ladunk előre. Ez lelkesítette a kisvárdai Vulkán munkásait, a 6-os számú Mélyépítő Vállalat fiataljait, a vasmegyeri dolgozó parasz­tokat arra, hogy választási békeversenyre keljenek. Szabó elv­társi I'Jj munkahősi elteket vár a haza minden fiától. Légy te is jő harcosa a választási békeversenynek. A történelemkönyvet tudósok írják, egy-egy család történetér apák és nagyapák adják szájról szájra. Ezek a nagyszerű napok egyaránt bekerülnek a történelemkönyvbe és szájról szájra járnak a családok, nemzedékek ajkán is. Népünk első képviselöjelölö gyű­lései egyaránt emlékezetes eseményei az egész országnak és min­den becsületes dolgozó családjának. Szabó elvtársi Élj úgy a jo­goddal, hogy fényesebbek legyenek népünk történelmének lapjai és tetteidre gyermekeid és unokáid, a felépült szocializmus, kommv- nizmns boldog polgárai is büszkén emlékezzenek vissza! S. I. Lelkes örömmel, jó munkával készüllek a sóstóhegyi Vörös Csillag tsz. tagjai a mai képviselőjelölő gyűlésre A sóstóhegyi Vörös Csillag ter­melőszövetkezetben ma délután két órai kezdettel tartják meg a képviselőjelölő-gyűlést. Erre az alkalomra a szövetkezetbe érkez­nek Sóstóhegy és Nyíregyháza valamennyi termelőszövetkezeti csoportjának tagjai, a sóstóhegyi egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok. Nagy ünnep lesz ez a gyűlés. A Vörös Csillag tsz. tagjai már tegnap díszítették a gyűlés szín­helyét, az iskolát. Feliratok ké­szültek, amelyek a pártot és Rá­kosi elvtársat, a jelölőket, a dol­gozó nép nagy egységét üdvözlik. Mára ünnepi, lobogós, virágos díszt öltött a szövetkezet és az iskola. Az ünnepi hangulat szép ered­ményeket szült a termelő mun­kában is. A szövetkezet tagjai a kapásokon kívül mindent elvetet­tek s most a burgonyát ültetik. A pénteki nap folyamán öt hold bur­gonyát vetettek el. Először történik meg az, hogy nemcsak választhatnak, hanem je­lölhetnek is képviselőt dolgo zóink. Ezt a jogot a választási békeversenyben elért kimagasló eredményekkel köszönik meg a sóstóhegy! Vörös Csillag terme­lőszövetkezet tagjai is.

Next

/
Thumbnails
Contents