Néplap, 1953. április (10. évfolyam, 78-101. szám)
1953-04-12 / 86. szám
13S3 ÁPRILIS 12, VASARNAP í* A kukorica ma^as hozamáért A. J. Visinszkij elvtárs beszéde az ENSZ-közgyulésének politikai bizottságában az új világháború veszélyének elhárításáról, a béke és a népek között: baráti együttműködés megszilárdításáról A’ew.York, (TASZSZ). A. J. VI- simszkij elvtars, a Szovjetunió kül- ügymiiinteterének első helyettese, a Szovjetunió ENSZHbeli küldöttségé- nek vezetője, a politikai bizottság Április 9-i ülésén, beszédet mondott. Vlsin.sBk.ij elvtárs a lengyel küldöttség beterjesztett javaslataival foglalkozott. Bevezetőben hangsúlyozta a lengyel javaslatok nagy jelentőségét, majd kifejtette: a Szovjetunió minden erőfeszítése a javaslatban foglalt kérdés mielőbbi rendezésére irányul, mert ezt parancsaidon írja elő a szovjet külpolitika egész irányvonala. A szovjet külpolitika alapja — J. V. Sztálin elvtárs nagyszerű meghatározása szerint.— a béke eszméje, harc a békéért és a népek barátságáért, a nemzetközi együttműködés megszilárdításáért és fejlesztéséért. Március 0-én J, V, Sztálin temetésének napján a szovjet kormány vezetői, G. M. Malenkov, L. P. Béri ja és V. M. Molotov, a szovjet kormány jelenlegi külpolitikájáról szólva kijelentették, hogy a szovjet külpolitika továbbra is a béke fenntartására és megszilárdítására, az új világháború előkészületei és ki robbantása elleni harcra irányul. A. J. Vlsinszkij elvtárs a továbbiakban a koreai háború haladéktalan megszüntetésének fontosságát hangsúlyozta. — Egyáltalán nem lehet kétséges — mondotta —, hogy a koreai háború keletkezése növelte az új világháború veszélyét Kétségtelen az is, hogy a koreai háború megszüntetése feltétlenül csökkenti ezt a veszélyt, feltétlenül megkönnyíti több más fontos, mindeddig rendezetlen kérdés megoldását. K döntő fontosságú rendezetlen kérdések közül e kérdések rendezése különös figyelmet követel meg — feltétlenül meg kell említenünk a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentésének, az atomfegyver eltiltásának ca e tilalom betartása feletti hatékony nemzetközi ellenőrzés megteremtésének kérdését. A szovjet küldöttség vezetője rámutatott, hogy a közgyűlés már 1046 decemberében hozott határozatában elismerte a tégy- verset és fegyveres erők mielőbbi csökkentés-ének szükséges- gégét. Sajnos, ezek a határozatok mindezideig nem váltak valóra, bár semmiféle ok sincs, amely a legkisebb mértékben is megindokolhatná e fontos kérdések Gépállomásunkon, a gebei gépállomáson a felszabadulási hét jelentői sikereket hozott, te'jesí tettük szántási tervünket. Kiváló eredményeket ért el Bradács János 139 és Krasznai György 123 százalékos tervteljesítéssel. Azonban a felszabadulási hét után gépállomásunkon lanyhult a munka lendülete, pedig tavaszi tervünket még csak 65 százaikra teljesítettük. Sokan vannak olyan traktoristák, mini Mirolo- ■vics István, ölvádi Zaltén, akik az egész tavaszi idény alatt csupán 21, 24 holdat szántottak. Ez a vezetés hiányosságai mellett legfőképpen abból adódik, hogy a gépállomásunkon nem dolgozik megfelelően a pártszervezet. A járási pártbizottság sem tesz semmit annak érdekében, hogy a pártszervezet párttitkárt válasszon. Több, mint három hónap óta nincs a pártszervezetnek titkára gépállomásunkon. így a pártszervezet nem mozgósítja a dolgozókat a tervek teljesítésére. A politikai iskolák, amelyek a léién elég jól mentek, teljesen megszűntek, pedig most, a váI pozitív megoldásának halogatását. Hangsúlyozta Visinszkij elv társ, hogy a fegyverkezés fokozásának jelenlegi politikája a fennálló feszültség további élesedésére vezet. Aláássa az országok közötti bizalmai, gyengíti az országok közti közeledés és együttműködés lehetőségét, következésképpen akadályozza a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdulását. Ugyanilyen hatása van a katonai szövetségek szervezésének is. — A Szovjetunió — emelte ki A. J. Visinszkij — ezen az ülésszakon is határozottan követeli a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentését. A Szovjetunió küldöttségének az a véleménye hogy az öt nagyhatalom fegyveres erőinek egy év leforgása alatt egyh-ar- madával való csökkentéséről szóló javaslat, amelyet most a lengyel küldöttség terjesztett elő, teljesen célravezető. —■ A lengyel határozati javaslat hangsúlyozza — mutatott rá a szovjet küldöttség vezetője —, hogy haladéktalan döntőst kell hozni az atomfegyver és a többi tömegirtófegyver feltétlen eltiltásának kérdésében és szigorú nemzetközi ellenőrzést kell teremteni annak biztosítására, hogy ezt a határozatot mindenáron végrehajtsak. K kérdésiben mindezideig még komoly nézeteltérések vannak A, J. Visinszkij elvtárs rámutatott : azt próbálják hangoztatni, hogy a Szovjetunió által e kérdésben előterjesztett javaslatok nem reálisak. Az ilyen észrevételek igazi célja azonban az, hogy elutasítsák az atomfegyver feltétlen és haladéktalan eltiltásáról szóló igazságos, az emberi lelki ismeret, és emberiesség követelményeinek megfelelő javaslatot. A Szovjetunió — amelytől mindenféle agresszív tervek és elgondolások távolállamak, határozottan követeli az atom- boraiba eltávolítását a fegyverzetből. Visinszkij elvtárs ezután kiemelte a lengyel javaslatnak egyik pontját, amely felszólít minden államot : ha még nem csatlakozott a baktériumfegyver alkalmazásának eltiltásáról szóló 1925 június 17-i genfi jegyzőkönyvhöz, vagy nem ratifikálta azt, akkor csatlakozzék hozzá és ratifikálja. — A Szovjetunió — mondotta A. J. Visinszkij elvtárs — minden módon támogatja a lengyel küldöttségnek ezt a javaslatát. lasztások előtt igen nagy szükség lenne a népnevelők képzésére. — Politikai munka nincs a gépállomáson és amióta a pártszervezet nem dolgozik megfelelően, felbomlott a DISz-szervezet is. Az utóbbi hónapokban például még egyetlen taggyű’ést sem tartottak. Igen nagy szükség lenne gépállomásunkon a pártszervezet mun- újára. A gépállomás vezetősége i<ren sokszor azért követ el Hibát. mert nincs pártszervezet, amely e'lsnőrizné munkáját és segítséget, tanácsot adna a hibáik kijavításához. Nem a legjobb a gépállomásunk kapcsolata a terme'őcsoportokkal sem. Ez meg!átsz:k abban, hogy a terrre’őcsoportok a szerződésben előírt munkaerőt nem küldik el a gépállomásra az isméte’t fi- ' -ez'elés ellenére sem. A gebei Lenin termelőcsoport elnöke Gyarmati Sándor, annak e'lenére, hogy most végezte el ‘a mezőgazdasági akadémiát, — tehát tudja, milyen fontos a gépállomás munkája —-, egyenesen megakadá'yoz- za, hogy a termelőcsóportból a gépállomásra jöjjenek dolgozni: A szovjet küldöttség vezetője a továbbiakban hangsúlyozta hogy a Szovjetunió lelkesen támogatja a beteg és sebesült hadifoglyok kicserélésére, úgyszintén a® egész hadiíogobyikéruBáiS rendezésére, s következésképpen. a koreai háború megszüntetésére és a fegyverszünet megkötésére vonatkozó egyezmény létrehozása céljából tartandó koreai tárgyalások megújításáról szóló javaslatot. A. J. VAsinezkij elvtárs ezután rámutatott, hogy a Szovjetunió küldöttsége teljes mértékben egyetért a lengyel küldöttség határozati javaslatával. Kijelentette, hogy a koreai háború megszüntetése és a fegyverszünet megkötése a legfontosabb láncszemek egyike az új világháború veszélyének elhárítására és a béke, valamint a nemzetközi biztonság megszilárdítására. A Szovjetunió küldöttsége különösen állhatatosain támogatja a lengyel küldöttségnek azt a javaslatát, amely indítványozza, hogy ,az öt hatalom kössön békeegyezményt. — Az utóbbi napokban — mondotta a A. J. Visinszkij elvtárs — nyilatkoztak a külpolitikai helyzetről az Egyesült Államok és Anglia mértékadó képviselői: Eisenhower elnök, Dulles külügyminiszter és Eden, Nagybritanniia külügyminisztere e napokban kifejtették nézetüket a mostani nemzetközi helyzetről. Továbbra is hangsúlyozzák az úgynevezett újrafelfegyverzés politikáját, az ebből eredő összes következményekkel együtt. Előre meg lehet azonban mondani, hogy ez a politika a jövőben sem hoz egészséges gyümölcsöt, mint ahogy nem hozott a multiban sem. Ami a Szovjetuniót illeti, főfeladatunk — mint G. M. Malenkov elvtárs, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke mondotta — az, „hogy megakadályozzuk az áj háborút, békében éljünk minden országgal.” A Szovjetunió álladóan követte, követi és követni fogja külpolitikájának, a népek közötti bébe politikájának magasztos elveit, amely politika teljes mértékben megfelel a szovjet nép és minden békeszerető nép alapvető érdekeinek — fejezte be beszédét A. J. Visinszkij elvtárs. Ez psdig oda vezet, hogy nem tudjuk megvalósítani a két műszakot, a gépeket nem használjuk ki megfelelően. Természetesen a rossz viszonyért c’sősorban a gépállomás a felelős. Mi el is követünk mindent, hogy a gépállomás és a termelőcsoportok között a kapcsolatot megszilárdítsuk. Azonban igen hiányzik a gépállomásról a politikai helyettes, akinek elsősorban fe’adata a terme'.őcsoportokkal foglalkozni. Politikai helyettesünk már több, mint öt hónapja nincs és a megyei politikai osztály sem tesz meg mindent, hogy ez az állapot megszűnjön nálunk. Különösen most van igen nagy szükség a pártszervezetek mun. kájára. A mi gépállomásunkon is még nagyobb sikereket akarunk elérni a vá’asztási békeversenyben, mint eddig, azonban ehhez feltétlenül szükséges az agitációs munka, a jól dolgozó pártszervezet. Ezért kell hát mielőbb változtatni a mostani helyzeten a gebei gépállomáson! POGÁCSÁS PÉTER, 1 gebei gépállomás igazgatója. | A búza. után területre is és jelentőségre is a kukorica foglalja el a 'légiontosaöb helyet Magyarország nö v él i y termelésében. Na gyér tékü vé teszi a kukoricát rendkívül sokféle értékesíthetősége: felhasználható takarmányozásra, iparunknak is igen fontos nyersanyaga, s. emberi táplálkozásra is alkalmas, A kukorica nagy értéket jelent még a vetésforgóban is, valamint igen hasznos növény magas termékenysége miatt. A mi ku korica-termésá Üagaink azonban igen alacsonyak, ha hasonló adottságú országok (érmésével hasonlítjuk: össze; de még sokkal szembetűnőbben alacsony a termésünk, ha a Szovjetunióban elért eredményekkel hasonlítjuk azt össze. Ötéves tervünk Ideje alatt kukorica termesünket az 1049 évihez viszonyítva 5 mázsával kell emelni (szemes kukoricát számolva). A szaibolcsmegyei dolgozó parasztok az 1953-as érre az ország első emberének, pártunk vezetőjének. Rákosi elvtársinak lettek fogadalmat, melyben azt vállalták, hogy a kukorica terméshozamát a mait évihez viszonyítva 66 százalékkal emelik. Hogy ezt elérhessük, minden rendelkezésünkre álló lehetöséget ki kell használnunk, nehogy szégyenben maradjunk Rákosi elv társ előtt, az ország előtt. Ismernünk kell a kukoricának minden termelési igényét, minden olyan módszert, amivel emelhetjük a kukorica terméshozamát. A kukorica a talaj tekintetéiben nem nagyon válogatós, de legjobban a 'közópköttt, humuszban gazdag agyag- és vályogtala jóikat kedveli. Sikerrel termeszthető a jó trágyaerőben lévő homokon. Jól díszük a lápos területeken is. Nem szereti azonban a nagyon nedves, hideg agy ag talaj okát. Vetésforgóban a kukoricát lehetőleg őszi kalászosok után frissen trágyázott talajba helyezzük. Ez a sorrend két szempontból Is előnyös: az őszi kalászosok gyökerei a talaj felszínéből használják el inkább a nedves, séiget, míg a kukorica gyökerei a szükséges vízmennyiség nagyobbik részét mélyebbről szedik fel; a másik előny pedig, hogy a kalászosok gyomnevel'ők, a kukorica pedig gyomirtó növény, így a kalászosok után kerülő kukorica kiirtja a gyomot. A kukorica jó termésének egyik feltétele az őszi mélyszántásba való vetés, ahol ezt nem végezték el idejében a dolgozó parasztok, 3—4 mázsás szemes kukoricával csökkentették a termést. Az őszi mélyszántást a tél végétől kezdve mostanáig, a vetésig megfelelő ápolásban kellett részesíteni: sírni, tózással, fogasolással, esetleg tár. csávái kellett a nedvességet megőrizni és a gyomokat kiír Dani. A íeszektrágyűzás A kukorica trágyaigénye nagy. A szervestrágyát még a muH év nyarán a talajba kellett juttatni. Ahol a kukoricáfold nem kapta meg az őazi trágyázást, ott még most a vetéskor is lehet ezen segíteni, mégpedig fészek trágyázással. A fé. sziektrágyázást végezhetjük műtrágyával és 1 saervestrágyávai Ha a kukorica alá műtrágyát adunk, fészkenként C—S grammot adagolunk. Vigyázni kell, hagy a mag közvetlenül ne érintkezzen a műtrágyával. A fászektrágyázás másik formája a komposzt trágyával való talajgazda,gít ás. Komposztnak felhasználhatjuk a multévi melegágyaik trágyáját. a Iliiért trágyát a trágyadombok aljáról a trágyád ével átitatott földet, emellett a baroaifitrá- gyát, faliam,ut és az útszéli fasorok, erdők földjének avarját. Az encsoucsi ifjúság termelőszövetkezetben a múlt évben az árokpartokról és erdőből összegyűjtött avarral vV.eztek fészek trágyázást. A fészekt rágyávott kukoricájuk holdanként öt mázsa csöves'engeri. vel adott többet; mint az a kukorica, amit nem fészek!ragyába ül- I tettek. A fészektrágyá zűs előnyös még olyan szempontból is, hogy az egész terület trágyázásához 150— 200 mázsa istállóivágyára van szükség, míg a fészek trágyázást 25—30 mázsa trágyával Is meg tudjuk oldani. Természetesen, ha van elegendő trágyánk, végezzük csak ősszel a trágyázást és tavaszi fé-. szelt! vágyának műtrágyát hasánál, j unk. A kukorica vcicsidejc akkor érkezett el, amikor a tqlaj hőmérséklete elérte a 8—10 Celzlus fokot. Ez a talajhőmérséklet megyénkben már hetek óta tart és a kukorica vetés mégsem indult meg kellő ütemben! A kukoricavotöst a legrövidebb időn belül be kell fejezni. A nálunk termelt lófogú kukori- cafajtáik hosszú terayészidejüek. Ha valamely növény arra van kényszerítve a késői vetés folytán, hogy rövidebb idő alatt hozzon termést, ez mindig a termés rovására megy. A korai vetés 3—4 mázsával több termést hoz, mint az április végi, vagy május eleji. A vetésnek azonban nemcsak az ideje, hanem a módja is befolyásolja a terméshozamot. Elsősorban beszélni kell a vettís mélységéről. - Sok helyen — helytelenül — í. Jut. koricát 3—4 cm. mélyre teszik, jgv a gyökerek a föld felszínéhez közel i helyezkednék el éppen ezért nem tud úgy ellenállni a szárazságnak a növény mintha 6—S centi mélyre letesszük a magot. A mélyebb vetéssel ugyancsak a magasabb terméshozamért küzdünk, A termésre dönt ölelvet még a sor- ps főtávéiig megszabása. A nálunk termelt kukoricafajta általában a 70x70 cm-es sor- és tőtávolsággal ad|a a legbővebb termést. Jobb minőségű talajon ezt felemelhetjük 80 centt- rnéterre, A helyes sor. és tőtávolságot legpontosabban a négyzetes* vetéssel tudjuk szabályozni. A négyzetes vetés nemcsak a ten y észterületek Jobb megoszlását teszi lehetővé, haineiu emellett igen sok haszna van. JIin_ óig, de jelenleg különösen nagyjelentőségű, hogy a négyzetes vetéshez félunnyi vetőmag elegendő mint a soros vetéshez A négyzetesen vetett kukoricánál sokkal jobb a levegő- és a uapfénymegosslás is. A legjelentősebb dolog, hogy ke- reszitbem-hosszáiban tudjuk géppel, ekekaipával ápolni kukorica-ültetvényünket. így nem szorulunk a kétszeri, legjobb esetben a háromszori, kapálásra, hanem ötször-hatszop megjánathatjuk ktikoricavetésiin. két. Az egy, vagy másfél napi munkatöbblet, ami az ültetése rámegy, bőven megtérül azzal a 7—8 nappal, amit a kapálásnál megtakarítunk. A mtmkaerőrnegtafcairílás is csak másodrendű kérdés, a négyzetes vetés lényege abban van, hogy legalább 20 százalékkal magasabb a terméshozam! A tlezalökl Uj Élet termelős.iö. vetkezet az elmúlt aszályos esztendőben 60 holdon vetett négyzetese^. kukoricát. Tennéserediményük holdanként 25.4 mázsa volt. Hasonló' eredményeket értek el a számos- kén, kocsordi, nagyecsedl és még számos termelöcsoportba'U, ahol al- kal maizták a fejlett agrotechnikai módszereket. Ahol valamennyi élenjáró módszert együttesen alkalmazták. mint 1951-ben a varjú- laposi Győzelem termelőszövetkezetben tették, ott a terméseredmények valójában igazolják, hogy a mezőgazdasági termelésben nincsenek felső határok: a varjűlaposdak 64 mázsás termést .értek el holdanként. Példaképünk, a Szovjetunió mezőgazdaságának eredményei még inkább azt igazoljak, hogy a termés nagysága a földmű vetéssel foglalkozó dolgozók munkájától függ! Csikós Balázs. Erős pártszervezetre, jó politikai munkára van szükség a gebei gépállomás munkájának megjavításához
