Néplap, 1953. április (10. évfolyam, 78-101. szám)

1953-04-08 / 82. szám

néplap 1053 ÁPRILIS S, SZERDA stier annyit kap mint a havi fize­tése és a családi pótlék együttesen Nem is beszélve arról, hogy gye. rebel előtt is nyitva áll az út, ta­níttathatja őket, ezzel is segítsé­gére van rz áll a műnk. — Taníttatni is fogam őket, — mondja h: tározóiban Rustyákné. Mert ha nekem nem is volt mó­domban;, de legalább ők tanulja­nak. — Vm a b&Sfcid — vakítja fél­be Hustyáfcniét Miskolczi elvtárs. így kell most tennünk valameny- nyiüntenek. De nekünk is tanul­nunk kell, hogy még jobb mun­kát végezhessünk, és hogy ne fe­ledjük egy percre sem a múltat s mindaat, amit a pártnak, w álla-' rmtnítanfltk köszönhetünk. Á ml kí­sérleti gazdaságunknak a. nemesi. ' tett burgonyafajiákkal kell ellátni na állami gazdaságokat, termelő- szövetkezeteket. Még a nagymngőes l állami gazdaság is hozzánk fordult vetőburgonyáért, pedig az Osongrád megyében van. De száll ltunk asza. helesveresraairti, rétközberencsi, k<j. táji és más szövetikezetetonieik is ve- tőbunganyát. Nagy felelősség hárul ránk. Minőségi Vetőmaggal kell el- lötaiunik a nagyüzemi gazdaságok tömegét, liogy azok évről-év re töb­bet termeljenek, Azért a' sok jóért cseréli», amit a párttól, az álla­munktól fcapuok, nekünk csak jó munkát kell végezni, Mert hogyan is törleszt hetu érik le másként adűsságutítoat ezért a sok-sok se­gítségért. S ahogy %y beeHófgetjtefc észre­vétlenül elrepült felettük az Idő. M Lakóiért elvtárs felállt és búcsúra nyújtotta a kezét. Itustyábné szo­morú arca, talán először férjé el­vesztése óta, mosolyra derült. S jóleső érzéssel szorított kezet a tá- vemi niépnevelőTOl, V. Gy. Az iparlíiiSoTa nSraidókel I. V. BOHacsev tornatanár és Tamara Mjatvejcva komszomoltitkőr veze­tésével ellátogatnak a Lopasz- nyetwski körzetben lévő „Dús ka- lász’Mkolhozba H Zsúfolásig megtelt a kolhoz klubja. I. V. Boltacsev tartott elő­adást „A Szovjetunió Degfelső Ta­nácsának megvúiasBtása” címmel. Beszélt H Sztálini Alkotmányról, a választásuk tiszteletére indult len­dületes munka versenyről, a szovjet nép megbon’tlmta'tlati egységéről és hatalmas erejéről. — Számú okra a Szovjet hatalom — szerető édesanya, — mondta lioizzászóliásában az egyik kolhoz­paraszt. — Szcre+etét és gondos­kodását úgy hálálhatjuk meg a leg­jobban, ha bő termést takarítunk be földjeinkről. Az előadást a« iparitamilök sza­valatai, énefk. és iáncszámtai - zár­táik be. A Jtísvárdal Kísérteti Gazdaság­ban Miskolcz.1 Mihály népnevelő, amint az erős szélben átbaiktat az udvaron és a szél által felkavart homokot igyekszik a szemeiből ki­törölni — arra gondol óa szinte megfenyegeti vele a szelet, a felka­vart port; pár év múlva erdősávok dacolnak majd veletek, megtörik szabadságotok. Nemrég fejezte be műszakját, dtáli egy óráig 110 fo­rintot ikteresett, mivel túlteljesítette ta normát, ö a gazdaság legjobb í ratotorosa. Az 1700 nonnálholdas mozgalom együk harcosa. Sok minden megfordul még a fe­jében míg a lépteit a burgomya- válogalót felé irányija. Miről Is beszélgessen a jókedvű társaság­gal? — kérdi szinte magától. S köziben özivegy ‘ Rustyá'k Bélánét. jtillaűitja mfOg köztü'k. Vele fog be- piztagietnl — liatároaaa el maisában, lemondatja Tele, hogyan él öttagút esaládjárail s milyen élete volt a múltban. Legalább megismerem azt ;1 szótan. asszonyt — gondolja ma­géban — aki még e vígkedélyü társaságban is nehezen oldódik fel. — Szabadság asszonytársaik! — .köszönti már messziről a krumplit (válogató a-Stízonyokat és a csoport- vezető felé tart. Szeretnék egy ki­csit beszélgetni a. csoport a iszo­nya iv aj — szól miközben megszo- 'rttja Sándor elvtúranő kezét. A Isrumpllvúlogatás épp alkalmas mimika its erre, meg most én is rá­érek, műszak illán vagyak. — Csak tessék, lássák — vúlaiszol a kérde­zett helyett egy&aerre valamennyi asszony. Legalább a segítséggel gyor­sabban halad a munka, —i teszik hozzá csipkelődve. Miskolcai özvegy lluatyáüsnó mellé telepeik. S mind­járt el is kezdi a beszélgetőst. — Azért jöttem — szól özvegy Rus- tyítknÓQak, hogy ogy kicsit beszél­gessünk, hogy elmondjuk egymás, naik örömünket, bánatunkat, hogy ezzel szebbé tegyük a jelent és ke­ményebben harcoljunk azok ellen, atki'k visszaíklvánják a múltat. — Mondja csaik Rustyákné, hogyan él maga az öttagú családjává!. — Hát. csak megvagyunk, sóhajt fel az asszony. Hát mennyit keres a gazdaságban — kiérdi tovább Miskolczi elvtársi — Úgy hatszáz forintot havon­ta. Abból nem könnyű megélni. ,— Ém úgy tudom egészíti ki szavait Miskolczl elvtárs. hegy a hatszáz forinthoz még 210 forint családi pótlékot is kap. — Aztán a családi pótlékon fe­lül mást semmit sem kapott? — De kaptam. A jó munkámért 400 forint jutalmat adott a gazda­ság vezetője. Az ősszel pedig ár­pát és burgonyát vittem haza. De hát el is [kel az egy ilyen népes családban. Abból aiz árpáiból hizla­lunk egy disznót, — Na ügye, mondta Miskolci Maga sem pauaisziloodhat, mert nincs olyan ember az országban, aki valamilyen formában ne ré­szesült volna a terv a járulékaiból. De a gyerekéről még nem is be­szélt. Ki ügyel rájuk míg maga dolgozik, ki viseli gondjukat? A gyerraeteimmcl bizony niirns gok időm foglalkozni. Múltkor az együk szegény beteg is lett A gaz­daságtól k-aiptam pénzt, hogy kór­háziba vigyem. Míg ón dolgozom, addig a gyerekek a napköziott hon­ban vannak. Négy forintot fizetek ártiik és ezért még bőséges kasztot is kapnak. Én pedig a gazdaságiján ebédelek három forint ötvenért. — Számoljunk csak gyorsan RustyáUcné, — vág közbe Mistkolczi elvtárs. Ha mindezt összeadjuk, a maga családja az államtól mégegy­meglátogatják ós ilyenkor felolvas, naik néki az újságaidból. — Nagyon fáj a lábain — pa­naszkodik nekik az idős asszony, — félek, hogy még a szavazókőr- zetlbe sem tudóik elmenni. Ne nyuglalanükodjék, majd be­jelentjük és kocsit küldenek: ma­gáért. A lányok még aznap szóltak a választóbizottság nak. „Kisegítő agitátorok” —- így ne­vezik a választók az ipaxisikölai íumilókat, aikik takaros egyeuruhű. bau, életörömtől ragyogó arccal ke­resik fel őket lakásukon. A 3. számú Ipariskola növ enajé- kol közül negyven kiváló tanuló vesz részt a népnevelői munkában, 15—1T évesek. Egyetlen bánatuk, bogy még nem töltötték be 18. évüket, de addig is míg az egész szovjet néppel együtt szavazhat­nak, aktívan résztveszmek a válasz, tárt agitációban. Szarvas Ernő, Mráz PH, Molnár János. A Választási Bizottság tagjai április S-én az esküt letették, ugyanakkor megtartották alakuló ülésüket, amelyen megválasztot­ták az e'nököt, elnökhelyettest. vek tükrözzék vissza fe’szabadult dolgozó népünk megváltozott éle­tét, az ötéves terv eredményeit, mutassák meg, hogy megyénk dol­gozói lelkesen küzdenek az öt­éves terv megvalósításáért, a tar­tós béke biztosításáért. A pályá­Kisvárdán Beokei András, Tisza- lökön Vári Lajos. Kemecaén Nagy Sándor. Nyírbátorban Nemes Imre, Mátésaalfcán Kocsis László, Fehór- gyarmaton Fábián Lajos, Bakta- lóráutházűn Illés Pál, Cítmíícrlven Kállai Sándor, Vásárosnaményban Ferkó István elvtársak. A Választási Bizottság elnöke Vári Lajos, elnökhelyettese Szarvas Ernő. A Megyei Választási Bizottság hivatalos helyisége Nyíregyháza, Beloiannisz-tér 5. szám, I. emelet 69. sz. szoba. Szívbemarkoló. könnyes fájda­lom tölti el az embert, ha a fal­vak, községek régi anyakönyvei­ben lapoz s a halottak névsorát olvassa. Minden második, harma­dik név után a ,,kora‘‘-rovatban ez áll: háromhónapos, egyhetes, kéthónapos, másféléves. „Az el­halálozás cka”-rovatba pedig fe­kete tintával rendszerint ezt írták be: .,veleszületett gyengeség“. — Kiáltó vád minden egyes név a szörnyűséges Horthy-rendszer el­len, amely nemcsak a felnőttek millióit kárhoztatta éhségre, nyo­morra. hanem bimbójában fojtot­ta meg a kicsinyek százezreit is. A földesurak, Kállayak, Odeschal- chyak Szabolcsában, Szatmárában a csecsemőhalandóság megköze'í- tette a 20 százalékot! Aztán milyen élet is várt a cselédházak, nyomortanyák kicsi­nyeire, ha életben maradtak?! — Nem mi mondjuk, a fasiszta rend­szer kutyahűségu kiszolgálói kénytelenek elárulni. A Nyírvi- dék-Szabotcsi Hírlap 1938 febru­ár 2-i számának vezércikke töb­bek között ezeket mondja: „A kereseti lehetőségek csökkenése, az árak emelkedése arra kénysze­rű ették a magyar íahnk dolgozó népét, hogy életigényeit a legszű­kebbre szorítsa. Ez a kényszerű­ség aztán meglátszott a falvak népének egészségi állapotán is, A gyermekek vem mindig kapták meg azt a táplálékot, amely az élet fenntartásához s a gyermeki fejlődéshez múlhatatlanul szüksé­ges Ugyanennek az újságnak 1937 december 24-i vezércikke szenvtelen statisztikai szárazság­gal ír erről a kérdésről; a szegény gyermekek reggel hat. kor indulnak el két-három kilo­méter távolságból (az iskolába — szerk.) és csak este mennek haza fáradtan és éhesen. Ebédre ki-ki azt hoz magával, . amit tud. Van olyan gyermek, akinek népi élele az olajpogácsa, amely va­gyon jó táplálék lehet az állatok­nak, vitamintartalma, csont- és vérképző ereje és hatása is meg­felelő a takarmányozásban... Ta­lálunk az olajpogácsánál gyen­gébb eledelt is, pl burgonyahéj-, és répalevest A Horthy-rendszer nemcsak a csecsemőket pusztította, hanem sírba ü'dözte az éhségtől legyen­gült tüdőbajos szegénygyerme­kek százezreit is ... .,. Ezév április 4-én, szabadsá­gunk születésnapján, nagyszerű eseménynek volt tanúja a nyíregy­házi Zrínyi Ilona leánygimná­zium, a közgazdasági leánygim­názium tornaterme. Itt tartották meg a megye úttörőinek tornász- versenyét. A tavaszi szél vidáman Megyénkben nagy lendülettel fo­lyik a fémgyűjtés, amelyben részt- veszuefe a földuiüvessKüvetbezetek, a MÉH-vállalat éa 8 tömegszerve­zetek. Különösen nagy telkesedós- tel végzik a fémgyűjtés munkáját a f öldm ü vessző vetkezeti dolgozók, akiknek 31 állandó ás 109 időszaki begyUjtöhelyúre április 4-lg 62 va­gon vas és 43 mázsa fém gyűlt be. Ez a vasmon nyisóg 248 traktor elő­állításához elegendő. A fémgyűjtés igen lelkes támogatói az úttörő pajtások is. A tisaavasvúri úttörők több máasa vasat ős főmet adtuk a népgazdaságnak a Tisza medréből. De nemcsak az úttörők, hanem a DlSZ-taigok is Mikeisen veszik ki részüket a fém- és hulladékgyűj­tésből. Ifjú Palkovics András DISZ-fiatal három nap alatt egy lobogtatta a város utcáin, a há­zak ormain a zászlókat s a zász­lók alatt lobogó kedvvel, Rákosi elvtársról énekelve vonultak a tornatermek felé a kicsiny falusi és városi lányok, fiúk. Összesereg- lettek a megye minden részéből. Voltak, akik csak innen, a szom­szédból, az új pályaudvar mel­letti I. számú iskolából jöttek, de vidám gyerekek jöttek a büszke Tiszalöki Erőmű községéből is, aztán Kisváráéról, ahol a kísér­leti telepen tucatszámra termesz­tik az újfajta, bő termést hozó növényeket, jöttek Őrből, ahol már erősen sarjad a szövetkezeti élet, Vencselíőről, Újfehértóról és sok más községből, faluból. Ezeken a helyeken régen legfel­jebb. csak hírből ismerték a gyű­rűt, az ugrószekrényeket, a tor­nacipőt és az egészséget. Pompásan, fegyelmezetten tor­násztak a pirostrjkós kisvárdai pajtások. Tapsot kaptak a nagy- kállói úttörők. Izmos testükön feszült a tornaruha, pedig alig­hogy kilátszottak a földből. A gyűrű fakarikáit egyikük sem ér' te el, úgy kellett őket felemelni. De ott aztán urai voltak a torna­szernek! Teljes biztonsággal haj­totta végre a gyakorlatot Deák Zoli, Szász Guszti, Jónás Sanyi, Csányi Gyuri, Zilahi Sanyi, Szón- di Gyuri, Hornyuk Pali. -Munkás- és parasztgyerekek. A legnagyobb közöttük Körívéig falvi Barna volt. Kitűnő tanuló. A felszaba­dulás után kaptak földet, két test­vére van, mindkettő érettségizett már... Micsoda lelkesedéssel szaltózlak az ugrószekrénynél az őri pajtá­sok! Nemrégiben kaptak az ál­lamtól ugrószekrrényt, szőnyeget, gyűrűt, mászókötelet. Már négy. venöt tagja van az iskola sport­körének. Aztán végétért a nemes vetél­kedés. A kisvárdai pajtások leír­hatatlan büszkeséggel vették bir­tokukba az első helyezettnek ki­járó nagy ezüstkupát. Kipirult arcú kapitányuk kifeszített mel­lel szorított kezet a jutalmat osz­tó vezető elvtárssa!. Kiosztották a pirosszalagos érmeket is, azok vidáman csilingeltek érchangjuk- kal az apró tenyerekben... Csodálatos a mi népi államunk, szocializmust építő, új világot al­kotó társadalmi rendszerünk! írj városokat varázsol régi falvak helyébe, gyárórjásokat emel, gé­pet és könyvet ad a falunak, ta­nyának. De a legszebb és legnagy- szerűbb. bogy vidám, ‘gondtalan élettel ajándékozza meg gyerme­keinket. A dolgozók gyermekei birto­kukba vették a tornatermeket, a sportpályákat, a labdát, a gyűrű­ket, a nyújtókat, bordásfalakat ~~ örök szövetséget kötöttek az erő­vel és egészséggel. Határtalan a mi népi államunk’ "zeretete legdrágább kincseink — a gyermekek iránt. S. T. ■mázsa vasat gyűjtött. Itacskő Ka­talin amellett, hogy szépen gyűj­tött, vasal és fémet, 1 mázsa tíz kiló papírt is útadóit „ begyüjtő­helyncik. A MÉH-vállalat jArási asékbe* lyekan elhelyezett gyűjtőhelyein 88a mázsa vasat és 23 mázsa fémet vettek át. A járásúik versenyéiben a. nyíregyházi járás vezet, ahol az első napok eredménye több mint 31 vagon vas és közel GO mássá főm volt A nyíregyházi járás jó eredményűt "különöseu elősegítették a tralBiaä föld tn ű vesszővé tkoví-t i dol­gozók, akik eddig 120 mázsa vasat és 3 mázsa egyéb fémet vittek a begyUjtőheJyre. A tiszalöki DISZ- fiatalok Is teljesí tett dk vállalásu­kat, GO mázsa vasat gyűjtöttek össze. Szovjet tapasztalatokkal a választás sikeréért Kisegítő agitátorok Vera Bldtuova, Naitasia Zotova és láza Dumajeva, a 3. számú nyom- < lássa ti ipariskola tanulói before! út­nak a Száromjatoiik utcába. Belép­nek a háiaaikba, kopogtatnak a la­kások ajtaján. — Itt vannak a kisegítő agitá­ló rak ! — üdvözliik őket örömmel a választóik. — 31 ivei örvendeztetnek meg ma beuniitrkcFÍ — A váAaezíúrt ln(iizeiben hang­verseny lesz. feltétlenül jöjjenek el. Mi is feMőpiiuh... Au utca másik oMaJáü Tamara Kotova és Valja Sztíinosava halad­niuk. Bememnek az 5. számú ház­ba. Az udvaron idős ember bajló­dik egy gerenda el fii reszelés;' vei. — Konsztamün Dimitrijevlcs! — szólítják meg a lányok. — Jöjjön cd a mai koncertre és engedje meg, hogy most segítsünk... A 7. számú házban lakik Barija Jéfimovnia Perina nyugdíjas öreg- d;?saony. Tamara és Valja gyakran Kineveztek a megyei Választási Bizottság tagjait A Megyei Népfront Bizottság jelölése alapján a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a Válasz­tási Bizottság tagjaivá a követ, kezőket nevezi ki: Jeszenszki István, Vári Lajos, Kajati Sándorné, Jóni Bélár,é, Felhívás a Néplap irodalmi- és fényképpályázatára A Szabolcs-Szatmári Néplap , ályázatot hirdet Szabolcs-Szat- :ár megye dolgozói számára. A ályázaton irodalmi művekkel, versekkel, elbeszélésekkel, ripor­tokkal, levelekkel és fényképek­kel lehet résztvenni. A pályamű­1* árt oktatás Húsa hírei A járási azőkhelyoken ma este 6 órakor a Megyei Előadói Iroda tagjai előadást tartanak a „Kom­munizmusba való fokozatos átme­net a Szovjetunióban’’ címmel, a káderképző tanfolyamok propagin. (listái és hallgatói részére. Nagfyká llóban Kovács Sándor, zaton résztvehet minden dolgozó. A legjobb műveket pénzösszeggel díjazzuk, könyvekkel jutalmaz­zuk. ugyanakkor az írásműveket és fényképeket egyaránt meg­jelentetjük az újság hasábjain. A bekü’dési határidő április 15. ISékenag-ygTulés lesz Nyíregyházán Szerdán este fél hat órai kezdet, tel bíífenagygj ülés lesz Nyíregyhá­zán a Városi Tanács nagytermé­ben. A nagygyűlés előadója Tóth János elvtárs, a megyei tókeiroda vezetője. % / f ‘ w * Úttörők tornászversenye A NÉPNEVELŐ A fémgyűjtés eredményei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents