Néplap, 1953. április (10. évfolyam, 78-101. szám)
1953-04-08 / 82. szám
X. ÉVFOLYAM. 82. SZÁM ÁKA 50 FILLFK 1053 ÁPRILIS 8, SZERDA PárísaerrcKeteink feladata. ) állatállomáuyunk áltcleltetésénck ntolsó szakaszában fria: HAJDÚ SÁNDOR, a megyei pártbizoUság mezőgazdasági osztályának vezetője Pártszervezeteink a soha nem tapasztalt aszályos esztendő látható következményeit jól mérlegelték a múlt ősszel, teljes erővel «'elvették a harcot a silózási tervek túlteljesítéséért. Ennek eredményeképpen silózási tervünket 127.7 százalékra, országosan a legjobb eredménnyel teljesítettük, ami igen nagy segítséget nyújtott termelőszövetkezeteink egyre növekvő állatállományának áttelelte téséhez. Eddig aránylag csekély veszteséggel teleltettük át állatainkat. Különösen jók az eredményeink ott, ahol pártszervezeteink nem bízták el magukat és idejében felismerték a nehézségeket, mint például a nyíregyházi járás területén. Itt többször is brigádok vizsgálták meg az átteleltetés álja tát és e vizsgálatok alapján megállapították a legszükségesebb teendőket, csökkentették az elhullás veszélyét. Ahol szükség volt rá, mint például az újfehértói Vörös Csillag tsz-nél, 3—4 napig is kint tartózkodott egy- egy elvtárs a járási tanács mező- gazdasági osztályától, hogy tanácsaival segítséget nyújtson. A zöláelő határ, a jó idő ae tévesszen meg senkit, mert a legnehezebb napok hátra vannak; hiszen a mezőgazdasági munkák erősen igénybeveszik főleg a lovakat, de sok helyen a teheneket is. Ahol az első napokban már azt gondolták, hogy az átteleltetés megoldott dolog, mint példáid a nyírbátori, vagy a kemecsei és a kisrvárdat járásokban, lanyhult a jósz-ágállománnyal való törődés. felületes a gondozás és az állattenyésztési, dolgozókat a ter- melócsoportokban a jószágtól elvonták. De még a járási mezőgazdasági osztályokon is tapasztalható volt, hogy az állattenyésztőket munkakörüktől más területre, kizárólag a mezőgazdasági munkáik irányítására, ellenőrzésére, valamint a begyűjtés szorgalmazására állították. Ez az állat- állomány romlásában, az állatel- hulláaok emelkedésében rövidesen meg is mutatkozott és a megyei pártbizottság felhívására a megyei tanácsnak kellett közbelépnie, hogy éren a helytelen munkamódszeren a járásokban változtassanak. Ha a pártszervezetek rendszeresen beszámoltatják a dolgozókat * végzett munkáról, ha a járási pártbizottságok mezőgazda- sági osztályairól az elvtársak rendszeresen résztveaznek a járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak heti értekezletén, tisztán látják az osztály munkáját, a nehézségeket, azonnal tanácsokkal segíthetnek, valamint a későbbiek folyamán figyelemmel kísérhetik az osztályok munkáját. A kellő felügyelet, ellenőrzés, beszámoltatás hiányára mutat, hogy például a Nagyhalász—telek- tanyai Vörös Csitten termelőszö- a etkezetnek februárban még 300 mázsa szálastakarmánya volt, — ezenkívül siló és szalma s ma már semmi sincs, mert elpocsékolták, szétosztották. Ezért elsősorban a járási tanács mezőgazda- rági osztálya, de a pártbizottság is felelős, mert a helyi üzemi pártszervezettel nincs meg a jó kapcsolatuk s nem hívták fel a figyelmet a takarékosságra. Csak a szántás, vetés -munkálataival, valamint a begyűjtés szorgalmazásával törődtek, de az állatállomány átteleltetésével egyáltalán neon. Feladatunk a meglévő készletek legtakarékosabb felhasználásának ellenőrzése. Ellenőrizni kell, hogy minden jószág', elsősorban a növendékek kint legyenek a szabad levegőn, a napon és fokozatosan szoktassuk hozzá jószágainkat a zöld etetéséhez. A silóból tartalékolnunk kell a kihajtás idejére is és a jószággal kihajtás előtt néhány kiló szénát, szalmát etessünk. A legelőre való járáshoz, mozgáshoz fokozatosan kell szoktatni az állatokat. Nem tették ezt a buji Táncsics termelőcsoport- nál, ahol az első alkalommal több. mint 4 kilométerre hajtották ki a teheneket és néhány állat nem tudott iábon hazamenni, mivel a mozgáshoz nem voltak hozzá- szoktatva. A legeltetéshez való előkészületnél fontos feladat a leigelőteríi- letek szakaszokra osztása, a legkorábban ’egeltetbétő szakaszok kijelölése, gyomtalanítása, víztelenítése és elegyengetnie. Sürgősen ellenőrizni kell a kutak, öntözőben en dezézelc r endb eh o za tál át és mozgósítani kell. hogy a legelőket szerves és műtrágyával, trágyalével felültrágyázzák, a talajerő gazdagítása érdekében. Pártszervezeteink arra is éberen ügyeljenek, hogy az anyaállatokat az ivarzás idején fedeztes- sók. mert borjú, bárány, csikó és malac sohasem lehet annyi, hegy a javát törzsállományunk javítására, a tenyésztésre alkatmatla rókát pedig húsellátásunk biztosítására fel ne tudnánk használni. Figyelemmel kell kísérni, hogy mindenütt bevezessék az egy ivarzás alatti kétszeri fedeztetést, hogy a szaporulat és a vemhessé- gi százalék emelkedjék. Ezzel párhuzamosan többet kell törődni az apaállatok gondos elhelyezésével, kezelésével, takarmányozásával, hogy a megfelelő tenyész- kondíciót biztosítsuk. Az apaállatok szakszerű takarmányozásáról, rendszeres jártatásáról. azokkal kézből való fedeztetésről elsősorban a községi tanácsok kötelesek gondoskodni, viszont a községi tanács minden munkájáért felelős a községi pártszervezet. Az állattenyésztés jövedelmezőségét a termelékenység fokozásával biztosíthatjuk. Ennek alap- feltétele a jó tenyészanyag-beállí- tás, a jó elhelyezés, gondos szeretettel történő kezelés, szakszerű takarmányozás. A Szovjetunió tapasztalataiból, az itt járt szov. jet küldöttek útmutatásaiból bőven ’gyüjthettiink segítséget, tanácsokat állattenyésztési tervünk minőségi és mennyiségi túlteljesítéséhez. A szovjet elvtársak a takarmányalap biztosításához is sok tanácsot adtak. Elsősorban gondoskodnunk kell a zöldtakarmány folytatólagos etetéséről, az úgynevezett zöld futószalag létesítésével és a téli takarmányozáshoz elengedhetetlen bőséges siló készítésével. A Gheorghiu-Dej Hajógyár levele Rákosi elvtárskoz : Vúíusstási hékeversenyre hívjuk fel az ország minden üzemét! \ felszabadulási hét nagysze- rű fellendülést hozott a Gheorghiu-Dej hajógyárban. A gyár dolgozóiban szilárdan élt az elhatározás; a felszabadulási hét után még1 nagyobb lendülettel küzdenek tovább. Az elmúlt héten számos dolgozó kereste fel a pártbizottságot, s felvetette a kérdést: hogyan folytassák a versenyt? A Pányi hajókovács-cso- port, a Koleszov esztergályosbrigád, a Zalka Máté-telep dolgozói azt javasolták, hogy a gyár indít- son országos versenyt a félévi terv sikeréért. ,.Most, amikor a választásokra készülünk, még nagyobb odaadással kelj dolgoznunk!“— ez volt mindannyiuk véleménye. Először a pártbizottság és a gyár műszaki vezetői vitatták meg a javaslatot. Hétfőn előbb pártcsoportértekezletén tanácskoztak erről a kommunisták, majd utána termelési értekezleteket hívtak össze. A gépműhely értekezletén a Bortkevics-brigád versenyre hív- ta a gyár valamennyi brigádját. Kemény Sándor az esztergályos ifjúmunkásokat szólította ver « senybe. A dolgozók lelkes felajánlásai alapján született meg végül a gyár közös ígérete, versenyfelhívása. amelyet egyhangúan fogadtak el a munkások, mérnökök, technikusok termelési értekezletei. Az alábbiakban közöljük a Gheorghiu-Dej Hajógyár Rákosi elvtárshoz intézett levelét, amelyben felajánlásukat és országos versenyfelhívásukat ismertetik. DRÁGA RÁKOSI ELVTÁRSI A felszabadulási hét befejeztével számot akarunk adni pártunknak, Rákosi elvtársiak: hogyan tartotta be Ígéreteit gyárunk kollektívája. Mi, a Gheorghiu-Dej Hajógyár dolgozói, hosszú hónapokon át nem teljesítettük tervünkkel. Adósak maradtunk rendkívül fontos exportgyártmányokkal, köztük két 1100 tonnás tenger, járó hajóval is. Rákosi elvtárs december 15-í országgyűlési beszédében név szerint is említette üzemünket ások között a gyárak között amelyek a legsúlyosabban maradtak eí az exportfeladatok teljesítésében. Dolgozóink lelki ismeretét bántották ezek a mulasztások. Az exportköteiezettségek pontos teljesítése valamennyiünk elsőrendű érdeke, ötéves tervünk végrehajtásának elengedhetetlen feltétele, hiszen a kivitt árukért cserébe fontos nyersanyagokat, gépeket hozunk be. Az exportszállítások gyorsítására kötelez bennünket az a forró szeretet és barátság is, amelyet a nagy Szovjetunió és a testvéri népi demokráciák iránt érzünk. Felbecsülhetetlen az a segítség, amelyet a magyar nép a Szovjetuniótól kapott. Hazafias kötelességünk tehát, hogy határidőre, kifogástalan minőségben teljesítsük a szovjet exportmegrendeléseket. Mindez arra ösztönzött bennünket, ho,gy a felszabadulási hét tiszteletére felajánljuk: pótoljuk elmaradásunkat. Dolgozóink soha nem látott lendülettel versenyeztek. A kommunisták nagyszerű példát mutattak. Kindernai József párlbizalmi például az öttonnás úszódaru femo- torjának beszerelését 132 óra helyett 60 óra alatt végezte el. Nagyszerű teljesítményt nyújtottak Csorba. Fiitöp, Molnár és Patai gépszerelő-lakatosok, akik a 39-es és 40-es számú hajók főgépeit szerelték. A hajóműhely előregyártó részlegének dolgozói Barta István műve zető vezetésével a régebbi -napi 26—28 tonna anyag helyett 41 tonnányit munkáltak meg. Kiválóan dolgozott Féhri mérnök, ^ki az öttonnás pontondaruk' villamosszerelcsi munkáihoz rvyuj- tott igen sok segítséget. A verseny komoly eredményeket hozott. _ örömmel jelentjük, hogy negyedévi befejezett termelési tervünket a felszabadulás ünnepére 100.9 százalékban teljesítettük. De sikereink sem feledtethetik velünk munkánk fogyatékosságait. Az első negyedév feladatait a felszabadulási héten bekövetkezett fellendülés ellenére sem oldottuk meg; teljes termelési tervünket nem teljesítettük. Ároknak a hajóknak az építése, amelyeket a második negyedévi tervben kell befejezni, az első negyedévben nem haladt kellő ütemben. Jelenleg egy- egy készülő hajónál mintegy hathetes elmaradás mutatkozik. ígérjük, hogy ezt a súlyos elmaradást pótol, juk, s így a második negyedévi befejezett termelés tervét hiánytalanul teljesítjük. A mintegy hathetes elmaradás pótlása igen komoly erőfeszítéseket követel, de eltökéltük, hogy ext a feladatot minden körülmények között végrehajtjuk. Az ország most választásokra készül. Mi, a Gheorghiu-Dej Hajógyár dolgozói elhatároztuk, hogy nemcsak szavazatunkkal, hanem állampolgári kötelességeink még odaadóbb teljesítésével, termelésünk fokozásával is hitet teszünk pártunk, államunk mellett. Nemcsak szavazócédulánkkal, hanem mindennapi munkánkkal is harcolni akarunk ötéves tervünk győzelméért, békénk védelméért Termelési értekezleteken megtárgyaltuk feladatainkat és úgy döntöttünk: választási békeversenyre hívjuk fel az ország minden üzemét! A felszabadulási hét lendületével előre a Rákosi elvtársnak tett fogadalmak valóraváltásáért Felszabadulásunk ünnepén számos dolgozó paraszt vetett kukoricát Nagydoboson A nagydobosi Petőfi termelő- szövetkezet tagjai 8 hold zabot vetettek, két ho’d szőlőt megmetszettek és 28 hold őszivetést fejtrágyáztak április negyedikén. B. Kovács Sándor az ünnepi műszakban 1-2 munkaegységet teljesített, B. Kovács József 1.5. B. Szabó József pedig 1.3 munkaegységet ért el, de nem volt egyet- len tsz-tag sem. aki az egy munkaegységet ne érte volna el. Az egyénileg dolgozó parasztok mintegy 10 hold tengerit vetettek ti. Kiss István 1 holdat, Fái Tar József félholdat. Kovács Ferenc 800 ölet vetett. A megye valamennyi dolgozó parasztja példát vehet a nagydobosiaktól, akik hétfőn tovább folytatták a kukoricavetést. LÜRINCZ SÁNDORNA vb. elnök. Mándok és Jánkmajtis községek táviratilag jelentették a megyei tanácsnak, hogy milyen eredményeket értek el április 4-re Mándok község dolgozó pa rasztjainak nevében a községi tanács jelentette.-hogy a szántást 100 százalékra teljesítették, elvetették április négyig a tavaszbúzát, árpát, zabot, napraforgói. a korai burgonyát. A kései burgonyájuk vetésével 65 százalékúi 1 tartanak, amit április nyolcadikén befejeznek. A kukoricavetési tervüket április 15-re teljesítik. A jankmájtisi dolgozók nevében küldött távirat arról számol be, hogy a baromfibegyüjtési tér- 'ükét 193 százalékra, a tojásbe- ,gyűjtési tervükét pedig 100 százalékra teljesítették. Pártszervezeteink fő. feladata segíteni termelőcsoportjainkban az állattenyésztési munkaszervezetek kialakítását, elsősorban a DISz-fiatalok bevonásával, előmozdítani, bogy idejében biztosítsák a takarmánytermő területek megfelelő ápolását, a takarmányok idejében való lekaszálását, betakarítását, raktározását é? felhasználását. Mindezeket megköveteli az állatállomány hozamnövelésének ügye, az a szükségggerűség'. hogy az állati termékek bőségét elérve, növeljük a dolgozók jólétét országunkban. A felszabadulási hét lendületével a második negyedévi terv • teljesítéséért! (OUnn proletárjai ájijisülietek!