Néplap, 1953. március (10. évfolyam, 52-76. szám)

1953-03-20 / 67. szám

M B f L A P Csehszlovákia népe utolsó útjára kísérte Klement Gottwald elvtársat Prága (MTI). Csütörtök dél­előtt... A búcsúzás utolsó napja Prágában... A csehszlovák fővá­ros szokatlanul csendes, gyászba- znélyedt, fekete zászlóerdőbe öl. főzött. Az ősi prágai Vártól — amely­nek spanyoltermében Klemé ni Colt maid fekszik a ravatalon — u Vencel-térhez vezető utcákon már a kora délelőtti órákban ha­talmas tömegek gyülekeznek. — Emberek gyászba öltözve, csendben várakoznak. A prágai dolgozók tíz- és százezrei, a sza­bad csehszlovák haza városai és falvai küldötteinek ezrei gyűltek össze, hogy elkísérjék uto.só út­jára szeretett vezérüket és taní­tójukat. Déli 12 óra, A vár spanyolter- tnébeti a ravatal mellett Klement Gottwald hozzátartozói és roko­nai, a párt Központi Bizottságá­nak tagjai, miniszterek, a testvé­ri kommunista és munkáspártok vezetői állnak. Itt vannak a kül­földi kormányok küldöttségei, élükön N. A. Bulganyin marsall verette szovjet kü döttséggel, a nagykövet ségek és követségek képviselői. A teremben Chopin íjyászindulójának ünnepélyes dal­lamai szállnak. A díszőrséget minden öt percben váltják. A vár órája 13-at üt. A búcsú- üás utolsó percet... A főváros és egész Csehszlovákia felett öt percen át búgnak a gyáraik sziré­nái. a hajók kürtjei, a mozdo­nyok sípjai. Az egész országban öt percre megáll a munka, megái' a forgalom. A nemzet mélysége­sen gyászolja a kimondhatatlan veszteséget, nagy fia halálát. A teremben Antonin ZdpOtoczky, N. A. Bulganyin, Viliam Siroky és Ceou Enlaj elvtársak lépnek a ravata’hoz. Mélységes csend .. Viliam Síroky elvtárs mond gyászbeszédet a koporsónál. Ezután a csehszlovák néphad­sereg tábornokai vállukra emel k Gottwald elvtárs koporsóját és lassan a kijárat felé viszik, majd a várudvaron a koszorúk virág- erdejében álló ágyútalpra helye­zik. A koporsó mögött a gottwal- di tábornokok vörös bársonypár­nákon viszik Gottwald elvtárs érdemjeleit és érmeit. Mögöttük Anionin Zipotocky, N. A. Balga- nyin, VHiam Siroky és Csou En­laj elvtársak, majd az elhúnyt családtagjai, hozzátartozói, leg- köze’ebbi harcostársai, a testvé­ri kommunista és munkáspártok s a különböző országok kormány­küldöttségei haladnak. A gyászmenet lassan halad a Letnai-tér felé. A vár és a Let- nai-tér közötti utcákat katonai díszsorfal és a dolgozók végelát­hatatlan láncolata övezi. Az utcák mellett a néphadsereg a'akulatai- nak zenekarai gyászindulókat ját­szanak. Háromnegyed hálómkor a gyászmenet megáll a Letnai-tc- ren. Az ágyúta pon nyugvó ko. porsó előtt díszmemetben elvonul- nak a csehszlovák néphadsereg különböző fegyverneminek és a nemzetbiztonsági minisztérium, alakulatai, a népi milícia oszta­gai. A magasban bombavető és fökhajtásos vadászgépek zúgnak. A gyászmenet ezután tovább­folytatja útját a Vencel-tér fé é. A téren, a múzeum előtti emel­vény körül a dolgozók százezrei. Itt búcsúzik Csehszlovákia dolgo­zó népe szeretett vezérétől, itt. ahol oly sokszor hal*gáttá tanító szavát. Itt, ahol 1948 dicső febru­árjában megesküdött, hogy az ő vezetésével folytatja a szocializ­mus építését, A feketeszegélvü bíborvörös emelvény felett félárbocra eresz­tett vörös és csehszlovák nemze- tiszínű zúpzlók erdejében hatal­mas vörös csi’lag ragyog. Mö­götte a múzeum falán jelszó: ..Előre csehszlovák robambrigád Lenin és Sztálin zászlaja alatt a gottwaldi úton.” Az emelvényt koszorútenger övezi. Kétoldalt örökmécsesek és görögtüzek lobognak. A m-g.icélozott szívekben a mélységes bánat és .fájdalom mel­lett a remény, a jövőbevetett hit lakik és a dolgozók a gyásznak ebben a súlyos perceiben megfo­gadják vezérük és tanítójuk di­cső em'ékónek, hogy valóravált- ják végakaratát, még tömörebbre zárják soraikat a párt és a kor­mány körül, még szorosabbra vonják a testvéri barátság szá­lait a nagy szovjet néppel, örök­re híven kitartanak a Szovjetunió dicső kommunista pártja mellett és kettőzött erővel do’gozmk a gottwaldi ötéves terv megvalósí­tásáért, a szocializmus építésé ért, a békéért. A koporsót az emelvény előtt leveszik az ágyútalpról és a' vö­rös-fekete drapériákkal bevont magas talapzatra helyezik, A csehszlovák kormány és a kommunista párt vezetői, a kül- fö’di kormányküldöttségek, dip­lomáciai testületek vezetői, a test­véri kommunista és munkáspár­tok küldöttei az emelvényre mennek. Antonin Novotny elvtárs, a Csehsz'ovák Kommunista Párt és a Csehszlovák Köztársaság ne­vében megnyitja Klement Gotl- wald, a Csehszlovák Köztársaság elnöke és Csehszlovákia Kommu­nista Pártja elnöke emlékének szente’t gyásznagygyülést. Elsőnek Antonin Zipotocky miniszterelnök mond beszédet. Ezután N. A. Bulganyin, a Szov­jetunió marsai ja. a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese szól. Felcsendülnek a Csehszlovák és Szovjet Himnusz fenséges dal­lamai. A koporsót visszahe’yezik az ágyútalpra és a Vitkovi-he- ayen lévő panteonba viszik, aho’ ’•ü ön teremben katafalkra helye- dk Klement Golíwaldol örök nyugalomra. Klement Gottwald elvtárs elkí­séri a csehsz'ovák dolgozó népet a szocializmus és a kommunizmus győzelmes építésének útján. A begyűjtési minisztérium versenyjelentése Meghalt Egyre több dolgozó paraszt, ,egyre több község, járás esatlaiko- zik a sztálinyáron dolgozók kez­demény ez&éiiez. Mind többem vál­lalják, hogy a felszabadulási héten a. tavaszi munkák meilett úprills •I tisztelőiére első negyedévi be­gyűjtési .tervüket Is határidő előtt teljesítik. A legutóbbi értékelést szerint uz összesített eredmények alapján a miuhaboH'.a.mics vandoreászlójáénf folyó versenyben az első he­lyen Győr megye áll. A megye dolgozó parasztsága vállalóéinak fokozódó lendülettel tesz eleget Aj egyre több helyről jelentik, hogy felajánlásukat te’.Jesítot.tők. MAao- í dtk helyre Komárom megye ke­rült. a harmadik és negyedik hely­re pedig Vas és Zala megye, ötö­dik a megyék rangsorában Nógrád megye, utána Fejér, Heves, Pest. Szolnok, Veszprém, Tolna, Borsod Szabolcs és Baranya megye követ­kezik. A rangsor végén Somogy, Békés, Osongrád, Hajdú és Bács megyék varrnak. Sz. Sz. Prokof jer Moszkva. Meghalt Szergej Saer- gejevics Prokofjer, kiváló szovjet zeneszerző, az ŐSZ SZSZK Sztálin­ii íjas népművésze. Halála a szov­jet nép, az egész szovjet kultúra nagy vesztesége. J.UÖu MAKCHjS -0, JfüMEK Búcsú Gottwald elvtárstól Irtu : Rákosi Mátyás Még alig ocsúdtunk fel abból a szörnyű csapásból, amely a hatal­mas Szovjetunió és az egész hala­dó emberiség lángeszű, szeretett vezérének,' Sztálin elv társnak cl- húnytával ért bennünket, amikor újabb súlyos veszteségről jött hír: meghalt Klement' Gottwald elvűim, a Csehszlovák Köztársaság elnöke. Meghalt az a férfi, akinek a leg­nagyobbak az érdemei abban, hogy a csehszlovák nép lerázta a tőké­sek igáját, a szocializmus útjára lépett. Kidőlt sorakik közül az a harcos kommunista, aki majdnem negyed sztouton át állott pártja élén és u lcgnHigyhb megpróbálta­tások'idején is biztos kézzel vezet­te a jobb jövő, a győzelem felé. Meghalt a nemzetközi munkásmoz­galom nagy alakja, Sztálin elv- társ hü.séges köadötúrsu, akinek el­hunytat mély bánattal és őszinte, együttérzéssel gyászolják viiág»zer- te a béketábor ós a szocialista építés katonáinak százmilliói. Ml, magyar kommunisták és ina. I gyár dolgozók, mély megrendülés­re! és bánattal tokintünk ma Prá­ga felé, atltol a csehszlovák népi legjobbja Írnak százezrei kisérik utolsó útjára srerátett vezérüket, Klemont Gottwald elv-társat. A magyar dolgozó nép részvétének metmyilvánulúsa nemcsak a béke, a szocializmus, a lenkri-sztálini pro- Istúirniemzatkozlfiég nagy harcosá­nak szól, da szól még külön a magyar nép barátjának, annak a férfiúnak, aki országában legtöb­bet tett azért, hogy a csehszlovák és magyar nípl demokrácia viszo­nya egyre szilárdablió, raélyebbó és bensőségeécbbó váljon A felszabadulás utáni nehéz esztendőkben, az ellenség úgy Csehszlovákiában, mint nálunk, minüaii erejét megfeszítette.. hogy éket verjen a kőt egymásra limit testvéruép közé, hogy szembeállítsa éltet egym-áseul. Bánásé k, a cseh­szlovák burzsoázia célk [tűzései kö­zött ugyanúgy ott szerepeit a cseh­szlovák és a magyar nép egymásra uszítása, mint a magyar reakció tervei között Amilyen mértékben sikerült Csehszlovákiában és Ma­gyarországon fokozatosan vissza. szoritaoi és megverni a tőkéseket, úgy nőtt a kót .'•zomsaédnép egy- másrairtinlteágúoak és eersközössé- gének tudata. 1948 februárjában a csehszlovák dolgozók Klement Gott. waM elvtiárs bátor és határozott ve­zetésével döntő csapást mértek a csehszlovák reakcióra és ketuéuy kézzel megragadva országuk kor- mányriidját, határozott Irányt vet­tek a szocialista építésre. A győzelem minden téren gyö­keres változásokat hozott. Cseh­szlovákia nemcsak a Szovjetunióval kötött szoros és eltépheietlen szö­vetséget, da baráti jobbot nyújtott a magyar népi demokráciának is. 1949-ben, alig egy évvei a cseh­szlovák kommunisták döntő győ­zelme után miár létrejött a cseh­szlovák-magyar barátsági ts köl­csönös segítési szerződés. A cseh­szlovák és magfar dolgozó nép vi­szonyú egyre melegebb, egyre őszintébb és barátibb lett. A bur­zsoázia hosszú évtizedeken keresz­tül mérgezte meg soviniszta uszí­tásával ,és elnyomásával a két szomszédnép viszonyút. Az utolsó’ esztendők nagy közös élményei, ti Szovjetunió felszabadító harca, az elnyomó burzsoá osztály ellen ví­vott közös küzdelem, a szocialista építés és a béke megvédésének nagy közös ügye azonban elsöpörte az útkos műit hagyatékát. Ma szorosan a Szovjetunió köró tömö­rülve, a csehszlovák és magyar dolgozó nép váll.vá 14 mellett, baráti kézfogással halaid a jobb, szo­cialista jövő felé vezető úton. És most, amikor mindnyájan megrendülve állunk Gottwaid elv­társ ravatala előtt, amikor szerte a viiúgon a dolgozó százon lilék együtt gyászolnak a csehszlovák néppel, külön fel kell hívnunk a magyar dolgozók figyelmét arra, hogy Gottwald elv társban ml né­pünk megértő barátját,, a cseh­szlovák és magyar dolgozók i'.sz- szefogásának őszinte harcosát vesz­tettük el, Soha nem fogjuk elfe­lejteni a zokat a felbecsül betétien szolgálatokat, amalyeket Klemen t Gottwuld olvtárs olyan szívósan és következet esőn tett a csehssm- vák és a magyar tostvérnép jóvi- szouyáuaik megszilárdítására és oi- eiméiyítésére. Gottwald elvtárs érdemel, mélye­ket a népi demokratikus rénd dia­daláért, a szocializmus csehszlová­kiai felépítéséért és a nemzetközi l«roletú£orradajouj győzelméért, ví­vott harcokban szerzett és a me-jó­kért a magyar, dolgozók is szi­vükbe zárták őt, clcv Hihetetlenek. Néhány hónappal ezelőtt Gseh- asflovákiát is az u megtiszteltet és érte.mint a mi hazánkat, hogy a. haladó emberiség nagy vezére, Sztálin elvtársi — a többi népi de­mokráciával együtt — a világ for­radalom új roham brigádjai kozott említette. Biztosaik vagyunk benne, hogy a csehszlovák rohambrigád, melyet annyi évtizeden keresztitt Klement Gottwald öSvtára formált és vezetett, a súlyos veszteség da­cára is tűntorithaitajttanul és wsi- lárdarn folytatta útját. A csapás, amely a ccehsziováik népet szere­tett vezérének halálával érte. még tömörebb egységbe forrasztja össze. Az az őszinte részvét ős együttér­zés. amelyet a Szovjetunióval az élén az egész haladó világ a csali- szlovák né]> nagy vesztesége niikul- raúvol kinyilvánít, adjon erőt a, dolgozóknak arra, hogy bizton ha­ladjanak tovább aiz úton. melyre Gotitwald elvtáirs vezetésével rá­léptek. -amelyen annyi sikert arat­tak. A magyar dögzó nép pedig szeretettel zárja szívébe annak a nagy férfiúnak emlékét, akit nem­csak. mint a protetárf?l«zaH>adftög világméretű küzdelmének. bátor harcosát, de mint a csehszlovák- magyai' barátság megszllArdffó)átJ cimélyttőjét is tisztel és becsül. Uj békeharcosok a tavaszi munkában Kemecsén A béka tavasza serény munkára serkenti Kemecse békeharcosait. A békebizottságok rendszeresen megtartott kisgyüléseken magya­rázzák meg a tavaszi munka yors elvégzésének jelentőségét. Ennek eredményeként a Szabad­ság. a Kossuth, Petőfi, Rákóczi csoportok a csillagfürt kivételével minden kalászost elvetettek. __ Ezekben a csoportokban új béke­harcosok nőttek fel. Speker Kálmán öt gyermek ap­ja. Nyolcadikén reOgel alig bírt azzal az érzéssel, ami a szivéből fakadt. A drága jó tanító, a ked rés apa meghalt, Sztálin elvtárs nincs az élők sorában ... Ezért fájt Speker Kálmán, szive oly ■nagyon. E-.ért ál'lak ezen a na­pon, vasárnapi mukaőrséget a Szabadság tsz. tagjai. A négy hold felszántott fötdö~ szép, egyenes sorokat húzott a vető-ép csöve. Az arányló ta■ vaszbúzászemek sokatigérően hul­lottak bele a jól megvetett föld- ágyba. Speker Kálmán befejezte reg­geli munkáját az istállóban. A megszokott időre, nyolc órára. Ahogy kiállt pár percre az istálló ajtajába és nézte a vetőket, eszé­be jutptt; „Ezek csak vetnek, de boronálni is kellene utánuk.” Visszalépett az istállóba. A két •'óvérű. fiatal csikókra rádobta a hámot (Ezekkel szokta hordani a távolabb lévő takarmányt.) és néhány perc mu’va már a beve­tett területet boronálta. Senki nem mondta neki, önként csinálta napi munkáján felül. Délután egv óra lehetett, amikor a négy hold földet bevetették és ugyanakkor Speker "Kálmán elvégezte a boro- nálást is. Megállás nélkül, pihe- nés nélkül, takaros, jó munkával. Négy holddal szaporodott az őr. ség alatt a Szabadság vetése. Ez- -el is több kenyér lesz. Speker Kálmán, amikor rminka után be- 'éneit esalád’a köribe, hogv nie~- béde'jen, úgy érezte: Sztálin elvtárs szavait követte, kezébe vette a béke megőrzésének ügyéi. * A Nyíregyháza felöl jövő kö­vesét melleit, a volt Hegedűs-ta­nya körül egy nagy tábla, gondo­san megboronált földön madár­ijesztő rongyokat lengetett le­szúrt suhén gokon a tavaszi szellő. De ez, úgylátszik, nem volt elég. Megszokják a rabló, kártékony varjak és- mit sem tőrödnek ve­lük. Két nő kék szoknyája, piros fejkendője viliódzott a bevetett földön. A két nő szorgalmasan járta a hatalmas táblát és pálcá­ra. kötött virítószínü ronggyal hessegette a leszátlni akaró var- jakat. Most Fér emez Emma és Liptai Tiborné volt a soros. Ők voltak kinn. Tegnap másik két nő. Ho'.nap új pár áll ki. Beosztva felváltva, amíg ki nem kél a mag. ■Minden szem drága, minden bp- zaszem a békét erősíti, ■ mond. 'a Liptainé. — Úgy határoztunk, mi nők, ho«y felváltva vigyázunk vetésünkre’’ 1», Sínket Pélcrné nyolc tehén ős három borjú nevelését vállalta el a Rákóczi termelőszövetkezetben. Komoly, felelősségteljes munka. Mégis vállalta. „Nagyon szere­tem a jószágot” — mondotta és be is bizonyította. Almozza, eteti, vakarja és naponta kétszer feji őket. Kettőt háromszor szokott fejni. Az istálló tiszta, mint a tü­kör. Az állatok is. Sinkáné nem ismer fáradságot. A jószág megérzi a gondos emberi szere- tetet. Sinkáné azóta, hogy tizenkét holdjukkal a szövetkezeti útra lépett, nagyon boldog és meg­elégedett. Amikor együtt van a család, maga elé állítja az ötéves Tolikát és azt mondja neki: ..Na, kislányom, szavald csak el, amit az óvodában tanultatok.” Jolika meghajtja magát és pergő nyel. vével szavalni kezdi a verset„ amelyik a békéről szól. Sinkáné arra ilyenkor kipirosodik a el­szántságot sugároz: .,Megőrzőm •3 békét gyermekim számára’1. # Tolna Miklós bácsi régen volt 'btalembcr. Most hetvenhét éves. A Petőfi Isi. tagja. Ezideig száz-1 negyven munkaegységet teljesít 'ett! Mindenütt ott van, ahol munkáról van szó. Mintha meg­fiatalodott volna a szövetkezet­ben az új tavasz közeledtére. — Gyermekkorától kezdve mások rendelkeztek életével, munkájá­val. Harmadában, negyedében dolgozott a kulákokuak, mint Krislyon Sándornak is. Harmadá­ban, negyedében? Mindben dol­goztam én. Másoknak jutott min. den” — szokta mondám Tolnai bácsi, ha az a régi, rossz viiig szóba kerül. Erről azonban nem szívesen beszél. Hanem inkább arról, amikor tizenhétben ön­ként jelentkezett, mint magyar hadifogoly a szovjet vörös kato­nák közé. Együtt harcolt velük jó néhány hónapon keresztül. Meg még egy emberről tud na­gyon meghatódva beszélni: „Én 46s ember vagyok már egy ki. csit, — mondja Tolnai bácsi, —. de én eddig is, ezután is, míg -sak élek■ Sztálint apámnak fo­gom szórltani. És dolgozok az ő "•gyének győzelméért, amíg csak emelni tudom a karom.” A. B. 2

Next

/
Thumbnails
Contents