Néplap, 1953. március (10. évfolyam, 52-76. szám)
1953-03-20 / 67. szám
1Ö&3 MAKCIUS 20, PÉNTEK S £ l’ L i 1' Í* A Komán Munkáspárt Központi Kizottságának cs a Komán Népköztársaság' Minisztertanácsának határozata «I. V. Sztálin emlékének megörökítéséről Bukarest (TASzSz). Az Ager. prés jelenti: A Román Munkáspárt Központi Bizottsága és a Román Népköztársaság kormánya J. V. Sztálin emlékének megörökítésére elhatározta, hogy a dolgozók kívánságára a Scanteia Háza nyomda-kombinátot, a Sztálini területen lévő új vegyi- üzemet és a bukaresti katonai akadémiát J. V. Sztálinról kel] elnevezni. 1953—1955-ben emlékművet kell állítani J. V. Sztálin- nak Jasi, Kolozsvár-, Temesvár, Ploesti, Galati, Constanta váró sokban. A J. V. Sztálin életét és tevékenységét bemutató állandó kiállítás helyén meg kell nyitni a V. I. Lenin—J. V. Sztálin-múzeumot. Németország Szocialista Egységpőrtju Központi Bizottságának határozata J. V. Sztálin emlékének megörökítéséről • Berlin (MTI), Németország Szocialista Egységpártjánek Központi Bizottsága a Neues Deutschland csütörtöki számának vezető helyén megjelent közleményében elismeréssel emlékezik meg a Német Demokratikus Köztársaság dolgozóinak Sztálin eV társ halálakor tett nagyszerű felajánlásairól, amelyek a dolgozó népnek hazája iránti hűségéről és a Szovjetunió iránt érzett szilárd barátságáról tanúskodnak. A közlemény a többi között ismerteti Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának következő határozatát: t. 1953-ban ki kell adni J. V. Sztálin műveit a 12. kötetig bezárólag. 1954- február végéig meg ■kell jelentetni a 13. kötetet. 2. Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának Einheit című elméleti folyóirata kiilönszámot ad ki J. V. Sztálin életművének Németország szempontjából való jelentőségéről. 3. 1953-ban J. V. Sztálin, válogatott műveiből a következő köteteket kell megjelentetni: a) Sztálin: Harc a békéért, b) Sztálin: A parasztkérdésről, cl Sztálin: • A gazdaság irányításának kérdéseiről, d) Sztálin: A szocialista ipar építésének kérdő-" seíről, c) Három kötetben: Marx, Engels, Lenin, Sztálin a német történelemről, f) Sztálin: Kató- aai kérdésekről. 4. Berlinben Lenin—Sztálin- múzeumot kell létesíteni. 5. Szovjet művészek Sztálint ábrázoló szobrairól és mellszobairól másolatokat kell készíteni. 6. A Marx-Engels-Lenin Intő zet neve ezután Marx-Engeís- Lenin-Sztálin Intézet lesz. 7. Azt a házat, amelyben Ssté Un elvtárs az 1945. évi potsdami értekezlet idején lakott, történe'- mi emlékhelynek kell nyilvánítani. ' 8. A keleti vaskohókombinát mellett épülő város neve Slalin- stadt legyen. 9. A traptowi vilLamykészülék- ■tyárat 1953 május elsején „J. V. Sztálin villanykészülékgyárnak’' kell elnevezni. 10. A tervgazdasági főiskola viselje J. V. Sztálin nevét. Walter Fisch kommunista képviselő leleplezte Adenauer és az amerikaiak csalárd választójogi törvénytervezetét A bonni parlament szerdán, első olvasásban tárgyalta Adenauer csalárd választójogi törvényiem. Betét, amelyet mindössze két szavazattöbbséggel — 187 szaraxaittal 185 ellenében — a kiilönbizaíitság- hOK tették át. Walter Eiech. Németország Kom. ímiuista Pártjának képviselője, a csalárd törvényjavaslattal kapcsolatban a többi között a következőket mondotta: — Elmék az alávaló törvénytervezetnek azt a célja, hogy eleve ki- rekesaze a választásból a nép akaratát és még mielőtt az első szavazó ixágár az urnához tépett retina, biztosítsa Adenauer és társat pnrtomentl többségét, és ami őzzel esyőrtelimfl :a bonni és pórias! népe Hones szerződések végre, hajtását. Hitler Adolf hasonló mádon ragadta magúhoz a haltaimat. 1033 március 5-én választották meg a birodalmi gyűlés tagjait. Négy nappal később elrabolták SÍ kommunista képviselő mandátumát és március 23-án megszavazták Hitler Adolf hírhedt felhatalmazási törvényét. — Mi, krumnuntsták válóban szabad, demokratikus és egyenlő rá- löBatójogot követelünk, olyan vá- lasBtási törvényt, amely biztosítja, hogy a nép akarata érvényesüljön a partementben — mondotta Walter Fisch.- Életfogytiglani börtönre változtatta a peraki szultán Li Meng halálos'ítéletét Az angol sajtó beszámol arról, hogy világszerte megnyilvánuló rW takoaúsok haitéisána az angol gyarmatosítók érettekéit ktozolgaló poraki szultán kénytelen volt megváltoztatni amt a batatas ítéletet, amelyet a fenuliatósága alá tartozó egyik bíróság hozott Li Meng fiatal mailrtjföldi szaibudsághaircos- láuy ellen, akinek ércK'ktíben a. magyar kormáuy, mint ismeretes, közbenjárt a* angol karmáin ynSl. A szultán a halálos Ítéletet életfogytiglani börtönre változtatta át. Néhány nappal később az ángy! alsó házban — mint erről a lapok beszámolnak — több képviselő megkérdezte Churchill irtinlszter- elnököt, ezdfcutón mi az angol kormány álláspontja Li Mengnck a Slagyarorszsigon börtönbüntetését töltő Sanders nevű angol kém ki. cserélése ellenében való szabadon- boosátásáit illetően. Churchill bejelentette, hogy az angol kormány nem hajtandó ilyen feltétel melleit LI Mcn.get taabadcmbocsátani. — Churchill nem volt hajlandó megindokolni a. döntést. Kibúvót keresve ezzel vágta' el a további kérdéseket : „Nem hiszem, hegy hosz- szasabban igénybe vehetnék a ház idejét azon hírek ismertetésével, amelyek a döntéshez vezettek.” Az angol kormány döntése az a mód. ahogyan Churchill meghátrált a válaszadás előtt, nagy vitát váltott ki az angol sajtóban és közvéleményben. Számos lap elítéld Churchill magatartását, míg más sajtótermékek beismerik, hogy a muilájfölcjí angol gyamiateisítók a híre® angol „presztízs” teljes ösz- szeomlásáfól tartottak, hogy ha Li .Menget, akinek csak kényszert!, ségből adtak kegyelmet, a magyar kormány közbenjárása alapján szabadon engedték volna. Fontos és a szövetkezeti parasztok, egyéni gazdák száméra előnyös intézkedéseket hozott kormányzatunk a beadási hátralékokról és a kártérítésről Népi államunk kormánya újabb intézkedésekkel mozdította elő azt, hogy a szövetkezetek dolgozó parasztjai az egyénileg dolgozó parasztok egyaránt még eredményesebben járuljanak a beadási köte’ érettségek teljesítésével a nép jólétének növeléséhez. E legutóbbi intézkedések a beadási hát- ralókokkal és a kártérítésekkel kapcsolatosak, a dolgozó parasztok jelentős előnyeit szo’gálják. Kormányzatunk e legutóbb, rendelkezése szerint a isz-ek és csoportok 1952—53. évi hízott- sertésbeadási kötelezettsége hol- dankint 3.3 kilóval csökkent. Továbbá kedvezményeket kapnak a szövetkezetek a tavalyi baromfiéi- tojásbeadási hátralék tekinte- tőben: ha a tavalyi hátralék 20 százalékát legkésőbb július 30-ig beadják, a további nyolcvan százalékot elengedik hátralékukból. Ugyancsak rendezik majd a szövetkezetek 1951—52. évi sertés beadási hátra ékát is. Ez intézkedéseknek arra kell serkenteniük a szövetkezeteket, hogy az idei kötelezettségek teljesítésével együtt mielőbb rendezzék hátralékukat is. A szövetkezetek vezetőinek ismertetniök kell a hátralékok teljesítésével kapcsolatos előnyöket és ki ke l alakítaniok szövetkezete kben a vezetők és a tagság egyetemleges felelőssegét az ál am ránti ötelezettségek teljesítéséért. — Olymódon is, hogyha a közös állományból a beadást teljesíteni még nem tudják, akkor a beadnivaló mennyiséget egyenlően fel ■kell osztani a tagok között. Ezután a felosztott baromfi-, illetve tojásbeadási részmennyiségeket a szövetkezeti tagok a saját háztáji azdaságuk után beadásra kerülő tojással, baromfival együtt adják be. Az egyénileg dolgozó parasztokra tej-, tojás-, baromfi- és hí- zottsertésbeadásának elmulasztása miatt kivetett kártérítést elengedik a községi tanácsok, hä a dolgozó parasztok például tavalyi ;j be adási hátralékukat március 31-ig az idei januári, februári és márciusi tejbeadási kötelezettségükkel együtt teljesítik, —- illetve, ha tavalyi tojás- vagy baromfibeadási hátralékukat az idei első negyedévi kötelezettségekkel jgyütt teljesítik, — illetve, ha a tavalyi első félévi és az 1952—53 ívre kivetett sertésbeadást március 31-re teljesítik. A tavalyi 'átralékokat a dolgozók állama gyetlen egyénileg do’gozó parasztnak sem engedi el, ellenben elengedi a tavalyi hátralékok miatt kirótt kártérítést, ha a hátra, lékokat’ a fent írt határidőkre beadják, A megye szövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztjait ily előnyösen érintő rendelkezések is serkentsék a. falvakat az állam ránti kötelességek pontos teljesítésére, a felszabadulási héten a begyül'ési eredmények növelésére, a Rákosi elvtársnak tett fogadalmak maradéktalan valóraváltá- sára. A nagykállói járás szövetkezetei az árpavetés befejeztével köszöntik Jelentjük, hogy megyénk vala. mennyi szövetkezeti gazdasága a tavaszárpa vetésének teljes befejeztével köszönti a felszabadulási hetet. Több szövetkezet már teljesítette árpavetési tervét és a zab vetéséhez láttak. A biri Béke és Táncsics, a nagykállói Uj Élet, Rákóczi. Uj Barázda és Vörös Zászló szövetkezetek már elvetették az árpát, az Uj Alkotmány tsz. már 20 hold zabot is elvetett. A nagykállói egyénileg dolgozó parasztok is megfogad ták: megkettőzött erővel dolgoznak, hogy a felszabadulási hét első napján jelenthessék: elvetették a.z árpát s most már a zab, a napraforgó vetéséhez látnak. Járásunkban mától kezdve egyetlen fogat "sem lesz otthon, mindegyik dolgozni fog a mezőn. Megsokszorozzuk a munka lendületét, hogy behozzuk az elma a felszabadulási hetet radást. Ugyanakkor megkettőzött erővel harcolunk a munkánk sikerét gátolni igyekvő esztályel- lenség ellen. A napokban lelep. leztük Gerliczki János nagykállói kulálcot, aki a tavaly ősszel kimaradt öt hold földjéből csak két és felet vetett be — de ocsu- val! Ugyanakkor lakásán nagyobb mennyiségű búzát rejtegetett, ahelyett, hogy azt vetette volna el. 30 szekér trágyát halmozott fel az udvarán, nem hordta ki a földjére. Szabotálta a beadás teljesítését is. ugyanakkor lakásán nagymennyiségű ' tojást ta'áltak meg, amit éppen a piacra készített el. — Járásunk a felszabadulási héten kiköszörüli a csorbát a tavaszi munka és a begyűjtés terén. Ezt fogadjuk a felsza- badulási hét e'ső naoián. NEHÉZ JÁNOS. járási tanácselnök. Miért akarnak mindenáron az egész ország szégyenévé lenni a megye gépállomásai?! A terméshozam növelésének alapja a korai vetés. A korai vetés előfeltétele pedig az idejében végzett szántás. A korai és jóminőségű szántás fegyvere, a traktor, gépállomásaink kezében van, termelőszövetkezeti földjeink kgnagyobbrészét nekik kell megművelniük. Pártunk, államunk — egész népünk a gépállomásokat tette fele’őssé a szövetkezetekben folyó termelő munkáért, a terméshozamért. Azonban nemcsak a megye, az egész ország szégyenére — egyáltalán nem érzik e felelősségükét a szabolcs-sratmári gép. állomások! Néhány élenjáró traktorista jó eredményeitől eltekintve, valamennyi gépállomásra elmondható, hogy az utolsók közt is a leghátul kullognak, mintha egyenesen belefulladtak volna az „objektív okokra", különféle hazug elínéletek- re való hivatkozás, a bürokrata nemtörődömség bűzös mocsarába! A megye ..legelső“ gépállomása a balkányi gépállomás. Sértődés ne essék, mindenáron nagyra kell becsülni az előretörő- ket, akik igyekszenek pótolni a mulasztást, — de azért a bal- kányi gépállomásra minden elsősége mellett is vonatkozik az a mondás, hogy „a vakok közt a félsremű a király”. Mert még megyénk „legelső” gépállomása is hol tart a szántási terv teljesítésével március végén, néhány nappal a Rákosi elvtársnak tett fogadalom határideje előtt? 50-3 százaléknál! Ahhoz, hogy fogadalmát március 28-ra teljesíthesse, a gépállomásnak annyit kell felszántania, mint amennyit eddig két és fél hónap alatt szántott összesen! Ehhez a számhoz aligha kell kommentár. De nem kell ahhoz a tényhez sem, hogy például március Í8-án, amikor már se híre, se hamva nem volt sehol az erős fagynak, jónéhány gépállomáson bent rostokolt a traktorok jórésze, anélkül, hogy egy barázdát is felszántottak volna. A csahold gépállomáson például 36 traktorból mindössze 20 dolgozott ezen a napon, a kirié tai gépállomás 33 erőgépe helyett csak 23 szántott, a mátészalkaiak 28 traktorából 19 ment ki csak a mezőre. Mi ez. hanem a párt és a kormány határozatainak semmibevétele, a nép fel- emelkedése, jóléte ügyének sémin'bevétele? ! De még talán egy „példát“, hogy teljes legyen a kép, amely a legdicstelenebb kép Szabolcs- Szatmár gépállomásainak eddigi — és sokszor dicséretes eredményekben bővelkedő — történetében. A tyukodi gépállomásra nem kevesebb, mint 30 traktort küldött dolgozó népünk, jiogy ezek a gépek a gépáromás körzetében lévő szövetkezetek parasztjainak segítsenek megnövelni a tér. mást az egész ország javára. S mit csinálnak Tyúkodon ezekkel a traktorokkal? Március 18-án, amikor az utóbbi napok égjük legszebb tavaszi verő fényé ben fürdőit az egész megye, ezekből a gépekből csak tíz dolgozott De ez még nem minden. A tyu- kodiak tíz mezőre merészkedett traktora is alig szántott fel - 29 holdat! Akárki kiszámíthatja, egy gépre nem jutott több 2.91 holdas átlagteljesítménynél. Ez aztán a „lendület”! Ez aztán a „hazafias lelkesedés”! Ez aztán a „jó munka”! Vájjon mindert tyukodi traktorista megelégedett ezzel?! Nem lehet elhinni. Nem lehet elhinni, merthisz a tyukodi gépállomás eddig mindössze 15.6 százalékra teljesítette: tervét, 2930 holdból alig 458 holdat szántottak fel! De ne soroljunk fel több példát: a megye valamennyi gépállomását meg kellene akkor szé- gyeníteni. Helyesebben szólva nem a gépállomásokat. Hiszen azok nélkülözhetetlenül fontosak a szocialista falu felvirágoztatásánál, a magasabb terméshozamért folyó harcban. Népünk minden áldozatot meghoz azért, hogy még tovább bővítsük gépállomásaink gépparkját, még könnyebbé és még eredményesebbé tegyük a paraszti munkát. Szóval nem a gépállomások, nem a gépiek a hibásak, — hanem az emberek, elsősorban az emberek. Äs elsősorban azok, akik irányítják ezeket a gépállomásokat, — a megyei tanács gépesítési csoportjától kezdve lefelé és vissza. Azok. akik az egyik percben napi nyolcholdaa mozgalomról beszélnek, a másik pillanatban már eszükbe sem jut, hogy egyáltalán szántani kell, hogy mekkora felelősség nyugszik vállaikon! — Kemény a szó, kemény a bírálat. De a símogatásnak, a babusgatásnnk most semmi helye sincs. Hisz a termésről van szó, a munka idei hozamáról s ennek érdekében ép. penhogy kemény tetteket keli véghezvinni a gépállomásokon. Éppen ezért minden hazug el. méletet, minden bürokrata nemtörődömséget, minden anyámasz. szony-katonájához való puhány- ságot a sarokba kell vágni most és megkétszerezett, megháromszorozott erővel kell küzdeni a felszabadulási héten a szántás befejezéséért!
