Néplap, 1953. március (10. évfolyam, 52-76. szám)

1953-03-03 / 52. szám

NÉPLAP

1953 MÁRCIUS 3, KEDD

•»

Szakszervezeteink nagy feladata: gondoskodás a dolgozó emberről

A szakszervezetek XVIII. kongresszusáuak vasárnapi tanácskozásai

A szakszervezetek XVIII. kongresszusa vasárnap folytatta tanácskozásait. A tanácskozáson megjelentek : Kiss Károly és Házi Árpád elvtársak, a minisztertanács elnökhelyettesei, Kristóf István elvtárs, a SZOT főtitkára, Z«o/t- nyccz Mihály elvtárs, ‘a kohászati minisztérium vezetésével megbízott .középgépipari miniszter és Piros 1/ászló elvtárs, az MDP Politikai

Bizottságának' tagjai, valamint a Magyar Dolgozók Pártja Közpouti Vezetősége és a minisztertanács több tagja.

A kongresszuson délelőtt Mártin Ferenc elvtárs, a Kohászati Dolgozók Szakszervezetének elnöke „A szakszervezetek feladatai, a, munka és egészségvédelem, valamint a tár. sadalombiztosítás terén" címmel tartott beszámolót.

Martin Ferenc elvtárs beszámolója

— A dolgozó emberről való gondoskodás még nem vált állami, gazdasági és szakszervezeti funkcionáriusaink vérévé. A párt, Rákosi ijvtárs többszöri figyelmeztetése ellenére ezen a téren az elmúlt időben kevés javulás történt.

A dolgozók testi épségének védelmében

— A dolgozók élet- és munkakörülményei megjavításának egyik fő ■terülő.e a munkavédelem, amelynek egészséges és biztonságos munkafeltételeket kell teremtenie a dolgozók számúra. A szakszerrezotek fontos feladata,- hogy tevékenységükkel elősegítsék a szocialista munkavédelem állandó fejlődését, a dolgozók ni unka feltételeinek szakadatlan javítását.

— A terv végrehajtásának mindinkább fekozOdó üteme, népgazdaságunk állandó erősödése lehetővé vet te, hogy mind nagyobb összegeket fordítsunk a ' dolgozók munkafeltételeinek megjavítására. Nagy számmal épültek korszerű öltözők, mosdók, fürdők és egyéb fizem- egésaségügyl létesítmények. Gépek ezreire kerültek védőberendezések, sok védőfelszerelés,'védőruha oltalmazza a dolgozók testi épségét. A munka törvénykönyve és az azt kiegészítő kormányrendeletek részletesen szabályozzák, milyen berendezésekkel, intézkedésekkel és módszerekkel kötelesek a vállalatok igazgatói a dolgozók testi épségét és egészségét megvédeni.

Pártunk kezdeményezésére kor. mányzaiunk 1950 szeptemberében a szakszervezeteket bízta meg a balcsctclhárítás ellenőrzésével. Ez is bizonyítja népi államunk mélységes demokratizmusát: a dolgozók maguk

ellenőrzik a testi éitségiiket és egészségüket védő intézkedések végrehajtását.

A megnövekedőn feladatok szükségessé tették a szakszervezetek munkavédelmi hálózatának megteremtését. A munkavédelmi felügyelők tevékenysége Is hozzájárult ahhoz, hogy számos üzemben jelentős mér- . lékben csökkent a balesetek száma, javultak a munkafeltételek.

— A munkavédelmi felügyelők munkája csak akkor lehet eredményes, ha a társadalmi aktivis. iák széleskörű tevékenységére támaszkodik, Üzemeink legnagyobb részében megszerveztük a társadalmi ellenőrzést, munkavédelmi bizottságokat alakítottunk és megválasztottuk a munkavédelmi meghízottakat. Ma már 2620 munkavé. dclmi bizottság működik, 13.300 taggal. De a munkavédelem területén sorozatosan jelentkező hanyagságok, amelyek ellen pártunk vezetői is számos alkalommal felemelték szavukat, azt bizonyítják, hogy nem végeztünk kielégítő munkát.

Különösen a kohászatban é* a szénbányászatban vannak nagy hiányosságok.

tL'übl) gyárban nem használták fel a munkavédelmi beruházásokat.

— A munkavédelem hibáinak oka jiem kis részben az ellenőrzés lazasága. Ennek egyik legfőbb forrását Abban kell keresnünk, hogy még mindig érvényesül a szakszervezeti munkában a szocdúldemokratizm-us befolyása.

— A minisztériumok sem ellenőrzik a munkavédelmi rendeletek megvalósítását ős nem vonják szigorúan felelősségre a súlyos niu.

asztások elkövetőit sem. De a leg* nagyobb akadályt az jelenti, hogy a párt irányítása és a SZOT elnök- s zőnek határozata ellenére sem

vilit még a munkavédelem a szakszervezeti munka szerves részévé.

— ■A munkavédelmi intézkedések csak akkor hatásosak, ha megfelelő felvilágosító munka kíséri ős a munkások tömegei támogatják őket. A szakszervezeti aktivisták azonban nem foglalkoznak eleget a dolgozókkal, megalkuvó módon elnézik, ha megszegik a munkavédelmi előírásokat, ahelyett, hogy megtanítanák őket a veszélytelen munkafogásokra és az egészségvédelem szabályainak megtartására nevelnék őket. Gyakran maguk a munkavédelmi aktivisták sértik meg a munkavédelmi szabályokat.

A társadalombiztosítás

fejlődése

Martin Ferenc elvtárs ezután a. társadalombiztosítás kérdéseit ismertette :

— Az elmúlt négy esztendő alatt a társadalombiztosítás hatalmas méretekben fejlődött. Fejlődtek a társadalombiztosítási szolgáltatások. javult a dolgozók egészségű#,yi ellátása. A társadalombiztosítás szervezetében döntő változást hozott, hogy 1950-ben pártunk javaslatára a kormány a szakszervezetekre bízta a társadalombiztosítási feladatok ellátását.

Államink mind nagyobb összegeket fordít a társadalombiztosítás költségeire: lbőO.ben kétmilliárd. 1951-ben . 2.5 milliárd. 1052 pedig 0 milliárd forintot fordítottunk a téirsa- áálomb iz to sitii s kő Ustége.i re. Népgazdaságunk fejlődése lehetővé tette a szolgáltatások növelését. Növekedett a táppénz összege, felemelték a családtagok kórházi ápolásának idejét, stto.

— A szocializmus építése egyre nasyoíb1!) tömegeket von be a termelőmunkába, így állandóan nő azoknak a szama, akikre a társadalombiztosítás kiterjed. lDÖS-ban az össznépesség 80.0 százalékára, 1947-lien 33 százalékára. 1952 végén 60 százalékára terjedt ki a biztosítás. Pártunk, javaslatára bevontuk a társadalombiztosításba a mezőgazdasági dolgozókat és gondoskodtunk arról, hogy az állami gazdaságokban dolgozó mezőgazda- sági munkások az ipari dolgozókkal azonos szolgáltatásokban részesüljenek. .

— Javult a dolgozók egészségügyi ellátása is. Uj rendelőintézetek épültek, elsősorban azokon a területeken. amelyeket a Hortliy-rend- szer bűnösen elhanyagolt, ahol több munkás él. Gondoskodtunk a mezőgazdasági dolgozók jobb szakorvosi ellátásáról is. 1952-re — 1938-hoz viszonyítva -—-ötszörösére növeltük a rendelőintézeti órák számút és a betegek jobb ellátása érdekében 25 százalékkal emeltük a kórházi ágyak számát.

— Szocializmust építő országunk fokozott mértékben gondoskodik az anyákról és a gyermekekről

— A társadalombiztosítás ilyen hatalmas fejlődése csak olyan országban lehetséges, ahol a dolgozó nép vette kezébe a hatalmat. Hazánkban az 1953. évi költségvetésben az összes kiadás 11.4 százalékát irányoztuk elő egészségügyi és szociális kiadásokra. Ez 901 millió forinttal több. mint >uz 1952. évi költségvetési előirányzat.

— De a társadalombiztosításban sem használjuk fel teljes egészében azokat a lehetőségeket, amelyeket a párt ős a kormán*- biztosít. A szakszervezetek és az üzemi bizottságok gyakran belenyugszanak abba, hogy az üzemekben a társadalombiztosítási segélyeket hibásan

| számítsák ki. Hiba van a beteglátogatás szervezésénél is.

Az üzemi- bizottságok jelentős része nem Harcol következetesen rí betegségeket előidéző okok és a táppénzcsalások felkutatásáért és megszüntetéséért\ nem folytat rendszeres fel. világosító munkát a dolgozók közölt a táppénzcsalük leleplezz vse érdekében.

— A kétségtelen javulás ellenére még mindig nem kielégítő az egészségügyi szervek munkája. Nem egyenletes a rendelőintézetek, körzeti oryosojt megterhelése, túlzsúfoltság van a rendelőintézetekben. Nem elég tervszerű a kórházi ágyak kihasználása, nehézkes a beutalás! rendszer, ennek következtében sokszor napokig tart egy-egy kórházi ápolásra szorult bateg elhelyezése.

— Még mindig gyakran előfordul, hogy a körzeti orvosok nem vizsgálják még a betegeket; lázas beteget nem látogatnak meg, hanem

berendelik. Nem képezik eléggé magukat szakmailag és emiatt nem alkalmazzák a korszerű és legjobb gyógymódokat. Az egészségügyi minisztériumnak és az Orvosegószségügyi Szakszervezetnek a jövőben sokkal nagyobb gondot kell fordítania a körzeti orvosok szakmai továbbképzésére.

Asz űdülíclésről, az üzemi étkeztetésről és a uaftköziotthonró!

Martin elvtárs ezután n dolgozók kedvezményes üdüléséről beszélt; Híg 19ín-ben 113.500 dolgozó üdült, 1950-ben már 158.000, lOöl.bfín 178.000, 1052 ben több niint 1S0.000 dolgozót üdültct- tiinJc, 195$~ra pedig 181.000

dől (/ózó üdültetését tervezzük.

Az üdülőket évről-évre szebbé tesz- szűk, növeljük a szobák számát.

— Az üdülőkbe való beutalást ma még nem mindenütt előzi meg gondos kiválasztás, az üdülés nem minden esetben a jé munka jutalma.

Ma már naponta csaknem 900.000 dolgozó vesz részt üzemi étkezésben.

— A napköziotthonok és bölcsődék száma az elmúlt években rohamosan emelkedett.

19SS.lnm mindössze 57 bölcsödé volt az országban, — tavaly októberben pedig 300 területi és üzemi bölcsödé működött, körülbelül 1C.000 férőhellyel.

Ezenkívül n nyári munkák idejére 174 idénybölcsődét létesítettek. A miniszter tanácsnak az anya. és gyermekvédelemről szóló határozata értelmében a bölcsődei férőhelyek számát 1954 végéig a mainak majdnem kétszeresére kell emelni. A napközik száma meghaladja a 2000-et, több mint 80.000 férőhely, lyel. A férőhelyek számát az idén

4 kongresszus távirata Rákosi elvtárshox

Drága Rákosi elvtárs!

A Magyar Szakszervezetek TWlf. kongresszusáról forró üdvözlő, tünkéi küldjük, odaadó hűségünket és ragaszkodásunkat tolmácsoljuk önnek, dolgozó népünk szeretett, vezérének.

Kongresszusunk az ötéves terv. sikeréért folyó harc olyan idöszu. kában ült össze, amikor a munkás osztály, dolgozó parasztságunk, az egész magyar dolgozó nép, pártunk vezetésével a negyedik tervér feladatainak megvalósításáért küzd.

Iparunk, elsősorban szénbányászatunk és kohászatunk az• év elején elmaradt a terv teljesítésében, adása maradi a házánál.-. As elmaradásban része van szakszervezeteink versenyszervezö és tömeg, nevelő munkája, fogyatékosságainak is. Ezért a kongresszus, amikor megtárgyalta a szakszervezetek feladatait, szocializmust építő ötéves tervünk, végrehajtásában, a dolgozók elet- és munkaviszonyainak megjavításában, politikai, szakmai, kulturális színvonalának emelésé- ben figyelmét mindenekétőlt g. legsürc/ösébb tennivalókra, a:■ adósság törlesztésére, a terv teljesítésére összpontosította.

Kongresszusunk megállapította, hogy a szakszervezeti jiiunka megjavításának központi feladata — a Magyar Dolgozók Pártja Politikai JÍizott8úga, I960 július ;Vf-i határozata, szellemében — a tömegka peso- lat megerősítése, a tömegektől való bürokratikus elszakadás megszüntetése, o- szooidldenwkratimus kiküszöbölése egész szakszervezeti munkánkban. Ezért kongresszusunk a szakszervezeti munka középpontjába, fő feladatként az üzemi szakszervezeti munka fellendítéséi állította, mind a termelés, mind tz. szocialista érdekvédelem és kulturális nevelőm munka területén.

A párt collal szakszervezeteinkre bízott nagy feladatok megváló* sítúrában legfőbb erőforrásunk az a segítség, amelyet a Magyar Dől. gőzök Pártja és személyesen ön, drága Rákosi elvtárs nyújtóit és nyújt nekünk a. szakszervezeti munkahelyes irányúnak míg jelölésére. Megfogadjuk önnek, Rákosi elv társ, hogy útmutatásai szerint, a tömegek termelési aktivitásinak mindenirányú, fokozásával, a, munka_ fegyelem, megszilárdításával, a. szocialista versenyszervező munka megjavításával, szívósan és következetesen harcolunk -iparunk, adósságának let örteszt ésécrt. az egyenlet es termelésért, a leró teljesítéséért és túlteljesítéséért. Megfogadjuk Önnek, Rákosi clvtdrs, hogy tanításai szerint szüntelenül és fáradhatatlanul foglal’.ózunk a dolgozók mindennapi kérdésével, munka, és egészségvédelmével, kulturális szükségleteinek kielégítésével. Megfogadjuk önnek, Rákosi elvidíts: mindern erünket megfeszítjük, hogy a Magyar Dolgozók Vártja vem- lésér el becsülettel teljesítsük kötelességünket szocialista hazánk felépítésében, a, Szovjetunió vezette hatalmas békciúbor rcánkcső front- szakaszának megerősítésében.

A MAGYAR SZAKSZERVEZETÜK XVIII. KONGRESSZUSA

119.000-re kell emelni. Az üzemi bizottságok ellenőrizzék és követeljék meg a gyermekek gondozásának, ellátásúnak és nevelésének állandó javítását és adjanak meg ehhez minden segítséget.

— Nagy jelentőségük van az üzemi munkásszállásoknak, különösen az építőiparban, a bányászatban és a mezőgazdaságban.

— A szakszervezetek új feladata a kereskedelem társadalmi ellenőrzése. A dolgozók anyagi helyzetének megjavulása magával hozta a vásárlóképesség növekedését, a dolgozók igényesebbek lettek, megkövetelik, hogy több és jobb áru, gazdagabb választék legyen.

— A dolgozók étet. ós munkaviszonyainak megjavítása — mondotta befejezésül Martin elvtárs — minden szakszervezett vezető, minden szakszervezeti aktivista megtisztelő feladata. Nagy pártunk azt várja tőlünk, hogy eleget te. gyünk ennek a feladatnak.

Számos felszólalás után a kongresszus a beszámolót elfogadta.

A szakszervezetek alapszabályzatának módosításáról

Ezután Köböl József elvtárs, az Építőipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, az alapszabálymódo- sító bizottság elnöke tartott beszámolót a szakszervezetéit alap- szabályzatának módosításáról:

— A módosításokra azért van szükség, mert az elmúlt két év alatt az alapszabályzat egyes részletei elavultak, kisebb hiányosságok mutatkoznak benne. Az alap. szabályzat új tervezetének kidolgozásánál méglnkább figyelembe vették a népi demokratikus országok és különösen a Szovjetunió szak- szervezeteinek alapszabályzatát. Köböl elvtárs ezután ezeket mondotta:

— A szakszervezetek tevékenysége az új alapszabályzatban új feladatkörökkel bővül. így például: az új alapszabály tartalmazza, hogy a szakszervezetek „elősegítik a ha. ladó munkanormák bevezetését’’.

sítcnclc és tartanak fenn’' — továbbá, hogy „megszervezik a dolgozók tömegellenőrzését az üzemi

konyhák és az üzletek felett”. „A szakszervezetek által nyújtott előnyök” című új pont célja bemutatni, hogy a szakszervezeti tagság, amellett, hogy kötelezettségeket jelent, előnyökkel jár.

A szakszervezeti tagoknak ' nyújtott előnyöket a jövőben méginkább fokozni kell.

Az új alapszabályzat kimondja, hogy minden szakszervezeti tag bármelyik vezető szervhez közvetlenül is fordulhat jogai védelmében és támogatásért.

Az új alapszabályzat a szakszervezeti tag fő kötelességének jelöli meg, hogy a tag támogatja és védi népi demokratikus államunkat. A bizottság indítványozza, hogy az új alapszabályzatban a szakszervezet! tag kötelességei között ne szerepel.

Ugyancsak új feladat az alapsza- j jen a szocialista munka versenyben bályzatbnn, hogy a szakszervezetek! való részvétel. Ez ugyanis semmi.

üdülőket és szanatóriumokat léte-1 képpen sem lehet kényszer eredménye, hanem a szakszervezeti tagokat is meggyőzés segítségével, önkéntes elhatározásuk alapján kell a szocialista muukaversenybe bevonni. Az új alapszabályzat kimondja, hogy „a szakszervezeti szervek kötelesek végzett munkd. jukrúl a tagságnak beszámolni".

UJ pont az (alapszabályzatban, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsa meghallgat ja egyes minisztériumok és állami liiixitalak tájékoztatását, a termelés és a mun. kdscllátds különböző problémáiról.

— Az alapszabályzatot szerkesztő bizottság szükségesnek tartja és javasolja. hogy a kongresszus hívja fel a szakszervezeti tagok tus szervezetek figyelmét az új alap- szabályzat tan ulmdnyozására.

A kongresszus a módosított alapszabályzatot egyhangúlag elfogadta.

Seprényi Sándor elvtárs, a Helyi- Ipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének elnöke ismertette a mandátum-vizsgáló bizottság jelentését: a kongresszuson 20 szak- szervezet 604 küldöttel képviseltette magát. A küldöttek közül 155 nő, vagyis 25.7 százalék. A küldöttek eredeti foglalkozását tekintve 43S, (azaz a küldöttek 72.5 százaléka) munkás, 77 (azaz a küldöttek 12,7 százaléka műszaki értelmiségi. A Mezőgazdasági Dolgozók .Szakszervezetét 39 küldött képviselte. A küldöttek közül 21 dolgozónak’Kos. suth-díja, 115-nek sztahanovista vagy élmunkás-kltüntetése, 211-nek pedig egyéb kormány-kitüntetése van.

Ezután a kongresszus megadta1 a felmentést a Szakszervezetek Országos Tanácsának és a . Szakszervezetek Országos Tanácsa ellenőrző bizottságának, majd Mekls József elvtárs, a jelölőbizottság elnöke ismertette a jelölőbizottság javaslatát a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a számvizsgáló bizottság tagjaira és póttagjaira, A kongresszus résztvevői megválasztották a Szakszervezetek Országos Tanácsának ős számvizsgáló bizottságának új tagjait ős póttagjait. A kongresszus nagy taps közepette fogadta cl a Rákosi elvtársnak küldendő távirat szövegét.

A kongresszus az íuternneioná!-' éléneklésével fejeződött be