Néplap, 1953. március (10. évfolyam, 52-76. szám)

1953-03-03 / 52. szám

1953 MÁRCIUS 3, KEDT> NÉPLAP 3 Lelkeshangii gyűlésen vitatták meg a mezőgaídaftjági nagyaktíva megyénk területi verseiiTválIalását résztvevői Ragyogó, napfényes reggellel tói. Síöutött ránk március ,elsö napja. A tavasaszagú márciusi szél pajko­san csattogtatta a megyei tanács épületét díszítő vörös- és nemzeti- színű zászlőkat. A tovasuhanó fu. valatok messze vitték a hangszóró­ból áradó vidám zenét és üdvözlé­seket. A reggeli vonatok a megye minden récéből derüskedvű szövet­kezeti tagokat, egyénileg gazdál­kodó parasztokat, jólöltözött trak- toristdkat és büszke állami gazda­sági dolgozókat hoztak. KI tudja, hányadszor látják már az érkezők megyénk büszkeségét, a dohányfer­mentálót, szép állomásunkat, de aiiost is ügy szemléigetik, úgy gyö­nyörködnek bennük, mintha először látnák. Megvan az oka: nemcsak szépek, hanem sajátjuk is ezrk. Sajátjuk lesz a most épülő iroda- ház is. Anélkül senki sem ment be az értekezlete, míg közelről meg nem csodálta a hatalmas torony­darut, amely az irodaház építőinek munkáját könnyíti meg. A büszkeség, az öröm még maga­sabbra csapott, amikor egy.egy já­rás küldötteit üdvözölte a hang­szóró bemondója. Visszhangzott a llelojannisz-tér, amikor a naményl járásból érkező Esze Tamás uuo. káícak szólt a nóta. A tiszaszalkai Uúzakalász termelőcsoportban már földben a tavaszbáza, a beadással sem maradtak el. Jó ínunkat vé­geztek a beregsurányiak is, ahol szombaton minden fogat szántott. Szép nótát kaptak a tyukodi pajtás utódai, Tyúkod szövetkezeti pa­rasztjai, a tiszaháti ak, a tiszavas- váriak, akik szintén nem hoztak szégyent nagy szülöttjükre, Vas­vári Pálra. A nóta mellé tapsot is kaptak az ibrányi Alkotmány tag­jai, akik már ötven holdat szán­tottak fel, mindeD vetőmagjuk- biz­tosítva van és a trágyájukat is ki. hordták. Lelkesen ünnepelték a megjelentek a versenyt kezdemé­nyező nyírbátoriak érkezését is. Tíz óraikor kezdődött az ünnepi ülés. A megjelenteket Hajdú Sán­dor elvtárs, a megyei pártbizott­ság mezőgazdasági osztályának ve­zetője üdvözölte, aki javaslatot ter­jesztett elő az elnökség megválasz­tására. Az elnökségbe megválasz­tották Varga Sándor elvtársat, a megyei pártbizottság titkárát, Bó­dogéin János elvárait, a megyei ta­nács VB. elnökét és a számos megyei vezető melleit ott ültek olyan ki. váló dolgozók, mint Zelizi Mihály, a nyírbátori Lenin termelőszövet, kezet párttitkára, Szemáu Erzsébet, a máudoki gépállomás neves trakto­ristája, Kozák Etel encsencsi trak. toros és még sok, munkában kitűnt dolgozó. Hajdú elvtárs megnyitója és az elnökség megválasztása után Varga Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság titkára tartott beszé­dei: Varga Sándor e'vtárs beszéde Rákosi elvtárs országgyűlési be­szédében, valamint a Központi Ve­zetőség november 29*1 ülése mégha, távoztuk a mezőgazdaság terén is 1053. évi feladatainkat — kezdte el beszédét Varga elvtárs. Felhívta figyelmünket pártunk, Bűkosi elv- társ azokra a hiány osságokra, ame­lyek a mi megyénk mezőgazdaságá­ban is teljes egészében megtalál- hatók. Ugyanakkor a hibák és hiá­nyosságok feltárása mellett útmuta­tást adtak azok kiküszöbölésére is. Ránk is vonatkoznak Rákosi elv- társnak azon megállapításai, ha jól alkalmaztuk volna az alapvető ugró. és zootechuikát, a multévi uszály és fagykár ellenére is sok­kal jobb termést érhettünk volna el; Példa erre a kótají Lenin ter­melőcsoport, ahol minden alapvető agrotediuikát alkalmaztak és a ve­tést kerosztsorosnu végezték, tíz hold területen IS mázsa hetven, kilós termést értek el holdanként. A nagyecsedi állami gazdaságban 233 holdon tíz mázsa kilencven- kilós átlagtermést értek el rozsból. A tiszadobi Táncsics termelőszövet­kezetben, ahol az alapvető agro­technikai eljárások mellett már ön. tűzést is végeztek, burgonyából 6 holdon 110,0 mázsás átlagtermést értek el. Ez a néhány példa is fé­nyesen igazolja Rákosi elvtársnak, a járási titkárok értekezletén el­hangzott megállapítását, hogy min­den különösebb új módszerek beve­zetése nélkül, a már Ismert alap­vető és nálunk Is alkalmazott agro­technikai eljárásokon keresztül, 50 százalékkal tudhatnánk emelni a mezőgazdaságban a terméshozamot. Még sokkal jobban fokozhatnánk az eredményeinket, ha szélesebb körben alkalmaznánk «a nálunk is bevált szovjet agrotechnikai mód­szereket. Sokkal szélesebb körben kell alkalmaznunk a másodvetésü- burgonya termelését. Ennek kettős haszna van: sokkal egészségesebb vetőgumót tudunk előállítani, mint a tavaszi ültetésűből, amiből bő­vebb termést várhatunk. M egy év­ben ugyanarról a földről két ter­mést takaríthatunk be. A növénytermeléshez hasonló le­hetőségek vannak az állattenyész­tés terén is, csak ki kell aknáz­nunk. Pótolnivalónk itt is van, mert 1952 végére minden 2.7 hold szántóra egy számosállatnak kellett volna jutnia és jelenleg 3.1 -hold­ra jut egy számosállat. ibnncpclfük méSíóau április 4*cl Z Hátralékunk van a múlt évről a beadás terén Is. Több, mint <3030 clarab hízottsertéssel tartozunk .az államnak, arai főként a Uulákság és a klerikális reakció szabotálásá- ból, aknamunkájából, valamint, ta­nácsaink opportunizmusától adó­dik. Lehetőségeink azonban meg­vannak arra, hogy április nésrv tisz­teletére mindezeket a csorbákat ki­köszörüljük és visszaszerezzük multévi hírnevünket. Az őszről ránkmaradt mélyszántás! hátralék és a fenti hibák megnehezítik mun­kánkat, de nem olyanok ezek a ne. kézségek, hogy ne tudnánk velük megbirkózni. Már meg is születtek a javaslatok előretörésünkhöz. A nyírbátori Lenin termelőszövet­kezet tagjai indították el megyénk­ben azt á nemes kezdeményezést, melyhez a mai napig a megye min­den termelőszövetkezete, gépállo­mása, állami gazdasága, községe és járása csatlakozott. Kiemelkedő vállalást tettek többek között a mátészalkai járás mezőgazdasági dolgozói. Vállalták, hogy rozsból 10 mázsás, tavaszi árpából 9 má­zsás termésátlagot érnek el. Há­romszáz holdon jarovizált tavasz­árpát vetnek és az' őszt vetésük 55 százalékát fejtrágyázzák. Rozs. vetésük 51 százalékán pótbepor­zást végeznek. A mátészalkai járás dolgozói májusi morzsoltra átszá­mítva 16 mázsás kukoricaátlagter­mést vállaltak holdanként. A csen­gőid járás vállalásában 9 mázsás napraforgótermésre tett fogadal­mat. Kitűnik még a sok lelkes vál lalús közül a mándoki dolgozó pa­rasztok vállalása. Ebben a község­ben minden dolgozó paraszt vállal­ta, hogy március 9-re, Rákosi elv­ár® 61. születésnapja tiszteletére az első negyedévi baromfibeadásá­nak eleget tesz és minden dolgozó paraszt párosversenyszerződést kö­tött egész esztendőre. Leplezzük 1c a rctűina^al spekuláló ellenséget Varga elvtárs beszéde következő részében áttért a közvetlen felada­tokra. Igen el vagyunk maradva a mélyszántással. Éppen ezért min­den állami gazdaságban, gépállo­máson, a dolgozó parasztoknál Is arra kell törekedni, hogy a gének, igák-legjobb kihasználásával minél előbb behozzuk ezt a lemaradást. Természetesen a mennyiségi telje- sítés mellett nem szorulhat hát­érbe a minőség sem. Az idő ked­vez a munkára, azonban mégsem fogott munkához minden gépállo. más. A tyukodi gépállomás trakto­ristái még egyetlen holdat sem szántottak fsl, A másik fontos kér. dés a vetőmagbiztosítás, amit feb­ruár 28-ig minden gazdaságnak meg kell oldani. Ezen a területen is megkezdte az ellenség aknamunká­ját, mintahogy a szántásnál, hol azt mondja, hogy „fagyos'-, hol azt, hogy „vizes-’ a füld. Különösen a burgonyával folytat az ellenség spakulációt. Ajakon a kulákok 2 vagon burgonyán 20.000 forintot harácsoltak össze, Mándokon pedig 10 vagon burgonyán 150.000 forin­tot zsebeltek he a dolgozó nép ká­rára. Ezek riom egyedülálló' esetek, — az ellenség mindenütt Igyekszik zavart kelteni a vetőmagfronton. ’ Megyénkben nemcsak elegendő vetőmag van burgonyából és kuko­ricából, hanem feleslegünk is van. A vetőmag biztosításán túl gondos­kodni kell arrói, hogy minden vető­mag tisztítva, csávázva kerüljön a földbe. A mezőgazdasági munkák idejében és megfelelő minőségben való elvégzéséhez szükséges, hogy a termelőszövetkezetekben szilárd,, jól szervezett munkacsapatok legyenek, minden területet osszanak fel égje­nek re. Feladatunk másik fontos része állaüenycszfési tervünk teljesítése, túlteljesítése. Ehhez mindenekelőtt az szükséges, hogy biztosítsuk állat­állományunk veszteségmentes átte. leltetését. Különösen az előttünk álló március a elöntő hónap. Le kell leplezni itt is az ellenség akna­munkáját, amely az állatállomány csökkentésére irányul. A nyíregy­házi járásban iudokolatlamil sok a kényszervágás. Más helyen az állat- állományt úgy próbálják csökken­teni az ellenséges elemek, hogy nem fedeztetik be az állatokat azzal az Indokkal, hogy „gyenge a kondí­ciójuk, nem bírják ki a vemhessé- get, a szaporulat felnevelését." ■ Az állatállomány átteloltetésének meg varnak a fettételei, csak fel kell tárni rejtett tartalékainkat A szalma és egyéb póttakarmányok etetése meítefit a legszigorúbb ta­karékosság és az alapvető állat- egésaségügyi rendszabályok azok, amelyek betartásival az át te leite­test, sikeresen meg tudjuk oldani. Nekünk minden darab szarvasmar­ha, ló vagy sertés drága kincs. Mieden termelőszövetkezetiben biztosítani kéül a megfelelő, egész­séges állattörzsek kialakítását. Év végóre nem lehet egyetlen terme­lőszövetkezet sem, ahol az öt fő állatfajtából ne lenne me-gfaielö számú törzsállomány kialakítva. A továbbiakban Varga elv társ felhívta a megjelentek figyelmét az ellenség elleni kíméletlen harc­ra, begyűjtési eredményeink meg- tízszerezésére, hogy megyénk Vissza­szerezze multévi hírnevét,' majd végül a vállalások1 tejesítésére hívta föl a figyelmet. Az adott szó kötelez, a valóraválfása becsület és dicsőség dolga mondotta Varga elvtárs. Ha rend­szeresen értékeljük a versenyt,, minden esetiben újabb lendítőerőt adunk a mozgalomnak. Községi tanácsok, termelőszövetkezetiek in­tézőbizottságai, az állami gazda­ságok, gépállomások vezetői min­den héten rendszeresen értékeljük a versenyt és gondoskodjanak an­nak nyilvánosságúról. Verseny-táb­lán, hangoshíradóu, dohszóvul, kis. gyűléseken és népnevelők útján ad­janak hírt az eredményekről, hi­bájáéi. Legyenek pártszerveze­teink minden teriilrten a legna­gyobb mérték!x n segítői a verseny- mozgalomnak. Különösön fontos a kommunisták példamutatása. Le­gyen nemes vetélkedés „a község élenjáró dolgozója’1, „a termelő­szövetkezet legjobb munkacso­portja'’, „brigádja” címért, „a já­rás legjobb termelőszövetkeze'e” és ..község-" címért; a járások között pcllg a „megye első járása’ cí­mért induljon harc. A pártszervezetek gondoskodja­nak arról, hogy minden területen kivegyék részüket a versenyválla- lások teljesítéséből, a mozgósítás­ból MN1)SZ- ás DlSZ-szerveze- teink. Az állami gazdaságokban, gépállomásokon pedig a MEDOSZ váljon a verseny valódi gazdájává. Vállalásunk komoly és reális, mert a dolgozók kezdeményezték. — éppen ezért teljesíthető is. Most már az a dolgunk, hogy szavun­kat, amit a pártnak, Rákosi -.elv- társnak adtunk valóra váltsuk — fejezte be beszédét Varga elvtárs. Varga elvtárs beszámolója úján Bodogán János elvtárs ismertet le a járások felajánlásaiból összesí­tett egyéni vállalást, melyet a megjelenít küldöttek elé bocsátott megvitatásra. Vita a felajánlás felelt A. liotsW'Sászúlásalv során Kádár János, «a mútésziaTíkm mezőgazda­sági állandó bizottság eirjőkc el­mondotta, hogy a yaiWÄ^Okatt elő­ször kisgyüléseken beszélte meg;, mielőtt összehívták volna a köz­ségi nagygyűlést. Az elfogadott vállalások teljes ilésére ugyancsak ktegyülóseken mozgósítanak Os ott alakulnak ki a púrosvieiraanyszssrző- dósek is. Ezeken a kis’gj'üléseken beszélik nieg a vetőmagcserét is. A községben Jelenleg luíc.deiskiuek biztosítva van a vetőmagja. A me­zőgazdái ági állandó bizottság gon­dot fordít arra is, hogy eKenőrtee a kúrátokat, nehogy üres géppel járassák a füktet, vagy egy-két mázsa burgonyával beültessenek egy hold fokiéi. A vetőma ghi ztosítá ától beszólt Keller Márton, Rakamaz mezőgaz­dasági állandó bizottságának ételü­ké is. Náluk burgonyát szénáért cserélnek. A eukorrépamagot már kiosztották n termelők között. Be­számolt arról is, hogy áprilisban fogják kijavítani az 500 holdas ö ni övöt tlegelő csa tornaiiá lóz« t át. Mire öntözésre kerül a sor, ez a munka is rendben lesz. Gmii Mi. Italy, a nyíregyházi mezőgazdasági állandó bizottság elnöke elmondta, hagy ők már most megszervezték a szövőlepke elleni védelmet úgy a városijain, mint a t anyaitókrokbon. A györteleki begyűjtési állandó bizottság elnöke, Koncz Győrön arról beszélt, hogy a múlt évben az április 4-i begyűjtési verseny az. ő községükből indult ki, melynek nyomán a rnegj-e április 4-re el- njerte a minisztertanács versenj'- zűszluját. Egy év óta minden ház­ba bevezették Győrteltíken a veze­tékes rádiót. Most építik az egész községet behálózó járdát, amelyre 43.000 forintot kaptak. A község dolgozó parasztjai hálásak, ezért az államnak. Március 9-re, Rákosi elvtárs születésnapjának tiszteié, tere Tálalták, hogy első negyedévi baromfibeadásuka t 230 százalékra teljesítik, a tojásbeadást 120 szá­zalékra. Ugyancsak a begyűjtés kérdéséhez szólt hozzá Simon Jó­zsef ramocsahdzi dolgozó paraszt, aki községe dolgozó parasztjainak vállalását tolmácsolta, amikór be­jelentette, hogy első negyedévi ba­romfibeadúisukat március 0-re 120 százalékra teljesítik. Simon József elmondotta, bőgj- begyűjtési tervei­ket terményből azért tudták a múlt esztendőben mindenből marti, dóit nélkül teljesíteni, mert jó munkát végeztek előzőleg a száu- tóföktön. Ezt pedig egymás gegítsé- gójel, kalákamunkával érték el. Tóth látván, a nyírbátori Lenin termelőszövetkezet elnöke elmon. dot+a, hogy vállalásukat egy hó­nappal hamarabb teljesítették. El­ső negyedévi baromfi- és 'tojásbe­adás teljesítését március 9-re vál­lalták ős február Óra teljesítet­ték. Mokkái István, a nyírbátori Petőfi termelőcsoport elnöke el­mondta, hogy eksőneik csatlakoztak ti Lc-nin tagjainak felhívásához és ez fellendítette csoportjukban is a begyűjtést. Jelenleg első negyed­évi tojásbegyüjtési tervüket 104, a baromfibegylijtéei tervüket los saáziajliókiDa telje* í tot f ék. Ma Uk a L István felhívta a megyei verseny-, vállalást készítő bizoüság figyel­mét arra, hogy a ver sen y v állal ú-s- ban ivem foglaiiko^nak a no vány yó- delemmel és azt bele kellene fog­lalni. Egyes nÖvtjnyféleségokből cső- portjukiban van felesleges vetőmag amit más csoportokkal elcs-irélnek egyéb terményekért. Az ál iáit tenyésztők közül Ssttromi Peter, a tyukodi .Előre ten nel őszö­veUkezat tebeniész»e • szólalt fék El- mondotta, hogy szövetkezetükben sok nehézséggel kellett megküzdeni. Volt idő, amikor feleségével ketten voltak a tislhenöszetbon 42 (la rab marha mellett. Háromszor fejtek. Emellett móg 17 darab borjút me;, tereógvsen neveltek. Sok mindent el lehet végezni, ami soknak lát­szik. csa,k atomi kell. Elmondta, hogy azért tudott ilyen fáradha- tarl.ainul dolgozni, mert tudja, hogy előbbre csuk úgy haliad a szövet­kezet. ha szeretettel végzi munká­ját. Meglett az eredmény; is a niimlaá jutnak: felesége 450 mun­kaegységet teljesít étit, ő pedig 552 munkaegységgel zárta a műit esz­tendőt. Szúrom! Péter vállaltai, hogy1 minden borjút mesterségesen! nevelnek és a trágyát szakaszosam kezc-lik. .4 gépállomási dolgozók közül különösen nagyszámban szó­laltak fel női braiktoriistáik. Tóth Ilona a gebéi gépállomás trakto­ristája arról számolt be, hogy a nyírcsászári Haladás termelőszö­vetkezetben már 15 holdat szántott fel. üzemi értekezleten vállalták, hogy a gebei gépállomásról lemos­sák azt a szégyenletes nevet, ami­vel eddig illették, ,,a megye hátul- kuiiogó gépállomása’1. Eddig rá le­hetett mondani, mert befurakodott kulákok vezették a gépállomást. Most azonban a kukák szűrét ki­térték. Vállalta, hogy tavaszi ter­vét 112 százalékra teljesíti, az üztmianyagfogy osztást pedig 95 százalékra csökkenti. Targa Ilona, a kisvárdai gépál­lomás traMoristája feiiszóla!áisáöa.n bírálta a mándoki gépállomás dol- gozóit, akik még mindig nem szán­tanak, pedig nekik is olyan tulajuk van, mint a kisvárdaá körzet és ők már minden traktorral kivonultok. A mátészalkai gépállomás női dol­gozóinak nevelten Kecska Ilona szólalt fel és elmondotta, hogy huszonöt női traktoros van a gép­állomáson. ök mindent a legrövi­debb idő alatt és a legjobb minő­ségben akarnak elvégetzni, azonban ehhez nem ad meg a vezetőség miudin segítséget. Például liárora traktorhoz egy lámpájuk van. A fctevárdaiak bírálatára Svemó-n Erzsébet válaszolt és beismerte, liogy valójában le vannak marad­va a kisvárdai atápallonjás mögött. A vezetőségben van a hiba, rosz- szul van megszervezve a munka. Vállalta, ha hazamegy, traktorra ü! é>s kiköszörüli a csorbát. Az állami gazdaságok részéről Szilágyi l’iVltué, a nyirtáséi állami gazdaság dolgozója szóMt fel, aki elmondta, hogy az őszi gabonák fej trágyázását már befejezték, A tavaszi árpa és búza vetőmagot mind jarovizálva vetik. A tervezett 730 hold heij’ett 780 holdon végeiz- tek Istái! ótrágyázást. A meleg­ágyakhoz is ínegj-a-n a szükséges trágya. A felszóialúsokra Varga elvtárs válaszolt és m"gigáidé a megjefent dolgozóknak, hogy az ÚJ táluk java. so! takar tó!"ve^zik a1 Rá kosi elv­társnak küldendő vállalásokba. Előadás .,4 két világpiac k>aiakulásá“*rál A Közpouti Előadói Iroda tagja, i ’.ágpiac kialakulása” címmel elo- Nemes Lávi’ ó elvtáre március 4-én, | adást tart a rártok+atők Tlázában, szerdán este 6 órakor: „A két vl- jNyíregyházán.

Next

/
Thumbnails
Contents