Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-15 / 39. szám

SSS3 FEBRUÁR 15, VASÁRNAP N É r L A P 3 A Ka^var-^zovjeÉ 1^ár§a§ág II. országos kongresszusán»k i auáeskozásai Közel nyolc esztendeje hoz­ta el a diadalmas szovjet hadse­reg népünknek a Szabadságot, amelyért hosszú évszázadokon át harcoltak legjobbjaink. A szovjet és magyar nép test­véri barátságának hű harcosai, a Magyar-Szovjet Társaság hatal­mas táborába tömörült magyar dolgozók küldöttei szombaton a budapesti EFEDOSz-székház kongresszusi termében gyű tck egybe, hogy a közeledő évfordu­lót is ünnepelve, az MSzT. II. országos kongresszusán megvitas­sák, hogyan értékesítették a Szov­jetuniótól kapott tanácsokat, mit tettek és mit kívánnak tenni a ma­gyar-szovjet barátság további erősítése terén. A kongresszuson mintegy ötszáz szavazati és két­száz tanácskozási joggal rende'- kező küldött jelent meg. Elküldte képviselőit a hős szovjet nép, el­jöttek a testvéri népi demokrá­ciák és több kapitalista ország dolgozójának küldöttei is. Erdei Fért elnöki ni Kilenc óra előtt néhány perccel csendültek fel a teremben a ma­gyar és a szovjet himnusz hang­jai, majd Erdei Ferenc elvtárs, a Magyar-Szovjet Társaság elnöke, földművelésügyi miniszter üdvö­zölte a megjelenteket és megnyi­totta a kongresszust. Beszédében a többi között ezeket mondotta: — Minél elkeseredettebben tör a dolgozó nép, a népek független- gége és a béke ellen az imperia­listák eszeveszett dühe, annál el- szántabban védjük mi a béke ügyét, kivívott szabadságunkat, függetlenségünket, szocia’isja épí­tésünk vívmányait és annál erő­sebb és elszakíthatatlanabb hűsé­günk és barátságunk a nagy Szov­jetunióhoz. — Ezt a barátságot ápolta és erősítette a Magyar-Szovjet Tár­saság az I. kongresszus óta eltelt időben. Ennek a barátságnak újabb kifejezője, fejlesztője és erősítője a mostani kongresszu­sunk. Amit az első kongresszuson kifejeztünk és magunk elé tűz­tünk, jórészt elértük. Most a szovjet-magyar barátság újabb tartalma és újabb ereje bontako­zik ki: e kongresszuson a szov­jet-magyar barátság újabb felada­tait kell kitűznünk azon az úton, amely népünket az elszakíthatat­lan barátság szálaival összek“p- csolva vezeti a nagy Szovjetunió­val közös úton. a béke útján. Erdei Ferenc elvtárs beszéde közben és végén a megjelentek többízben helyükről fölál’.va, lel­kes tapssal ünnepelték a béketá­bor lángeszű vezérét, a nagy Sztá­lint. népünk forrón szeretett ve­zetőjét, Rákosi elvtársat, s a szét- téphetetlen magyar-szovjet barát­ságot. Ezután került sor a díszelnök­ség és az elnökség megválasztá­sára. A kü’döttek hatalmas lelke­sedéssel, percekig tartő taps köz­ben elsőnek J. V. Sztálin elvtár­sat választották meg a díszelnök- ség tagjai közé. A mandátumvizsgáló és a jelölő bizottságra tett javaslatok elhang­zása után Kelen Béla elvtárs. a Magyar-Szovjet Társaság főtit­kára tartott beszámolót. Beszéde elején a főtitkár rámu­tatott arra, hogy a MasVar-Szov- jet Társaság II. országos kon­gresszusa olyan időben ült össze, amikor a Szovjetunió dicső Kom­munista Pártjának XIX. kon­gresszusa után világosabbá vál­tak a feladatok minden békesze­rető ország, minden egyes béke­szerető ember számára. A békáért küzdő egyszerű em­berek százmilliói megtanulták, hogy a XIX. kongresszus óta eltelt idő eseményei mindenben igazolták Sztálin elvtárs és a XIX. kongresszus megállapítá­sait. E négy hónap alatt az ame­rikai imperiaHsták fokozták az új Az elnöki emelvényt és a ter­met körösköi'ül virágok, jelmon­datok díszítették. Az emelvény hátterében zászlóerdőktől övezve, Lenin, Sztálin és Rákosi elvtár­sak hófehér mellszobra volt lát­ható. A kü döttek lelkes hangu­latban, énekszóval várták a kon­gresszus megnyitását. A kongresszus elsőnapi tanács­kozásán megjelent Révai József elvtárs, népművelési miniszter, Kiss Károly elvtárs. a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizott­ságának tagja, Dobi István elv­társ, a Népköztársaság Elnök Tanácsának elnöke. Rónai Sándoi elvtárs, az MDP. Politikai Bi­zottságának tagja, az országgyűlé1- elnöke. Erdei Ferenc elvtárs fö’d művelésügyi miniszter. Darvas József elvtárs, közoktatásügy' miniszter. Megjelent a kongresz szus elsőnapi tanácskozásán J. D Kiszeljov elvtárs, a Szovjetunió magyarországi nagykövete is. ne elvtárs ignyilója háború kirobbantására tett erőfe­szítéseiket. E négy hónap nemzetközi ese­ményei azonban mást is igazoltak. Azt a sztálini megállapítást, hogy a kapitalista országok ellentétei; ezek ..a mélyben ható erők” „meg fogják szabni az események me­netét”. Dulles nyugateurópai, Churchill amerikai látogatása azt mutatta, hogy nemcsak a népek, hanem már a burzsoá kormányok is kezdenek szembekerülni az amerikai diktátum politikájával. A tőkés országokban nő és ter­jed az ellenállás a háborús politi kával szemben. — Ennek a növekvő békekam­pánynak világraszóló tüntetése volt a népek bécsi kongresszusa. Ezután arra mutatott rá Kelen Béla elvtárs, hogy a XIX. kon­gresszus meggyőzően mutatta be a soknemzetiségű szocialista szov­jet állam megnövekedett politi­kai egységét, katonai erejét, a szocialista népgazdaság példa nél­kül álló fejlődését és a szovjet nép anyagi és kulturális színvona- 'ának szakadatlan emelkedését. A kommunizmus építésének sztálini útján járva, a szovjet nép a tudomány és technika fej ’ődéséntk új korszakát nyitotta meg. A kommunizmus nagy építkezé­seinek eredményeként megvalósul a világ első nagyfeszültségű vil- lamosenergia-hálózata, amely át­fogja a Szovjetunió óriási terüle­tét, összekapcsolja valamennyi hő- és vízierőművét. , A szovjet nép forró szeretete hazája, pártja. Sztálin elvtárs iránt, a biztosíték arra, hogy a XIX. kongresszus ragyogó cél­kitűzései, a kommunista társada­lom felépítése a Szovjetunióban győzelmesen megvalósul. Mialatt a kapitalista világban az egyes országok közt egyre mélyülnek az ellentétek, azalatt a szoeViámus és a demokrácia tá­borában a nemzetek között a tör téne’emben eddig ismeretlen, úi viszony jött létre. Újtípusű bará­ti kapcsolat ez. amely minden egyes állam szuverén ioga’nak és függetlenségének megőrzésén, a kölcsönös együttműködésen és se­gélynyújtáson alapszik. Elvtársak! Ilyen úi, baráti vi­szony köti össze a mi hazánkat is a Szovjetunióval. Február hó 18-án ünnepeljük a magyar-szov- íet barátsági, együttműködési é kölcsönös segé’ynyujtási szerző­dés megkötésének ötödik évfordu­lóját. Ez a szerződés népünk sza­badságának és felemelkedésének biztosítéka. Kelen Béla ezután a társaság propaganda- és agítációs munká­járól számolt be. — Előadásos propagandánk so­kat fejlődött az elmúlt évek alatt. — mondotta a többi között. — Míg 1951-ben 23.854 előadáson 1,579.000 hallgató vett részt, 1952- ben 38.224 előadáson 2,314.000 hallgató jelent meg. Eredményes a kommunizmus építését, a szovjet emberek éle. tét ismertető, szemléltető agitá- ciós tevékenységünk. A kis-, kö­zép. és nagykiállítások, képhír­adók és vitrinsorozatok szemlél­tetően mutatják dolgozóinknak a szocializmus hazáját, A szovjet példa követését és a Szovjetunió konkrét megismerését az orosz nyelv elsajátításával le­het legjobban meggyorsítani. Az eredeti orosznyelvű kiadványok iránti érdeklődést mutatja, hogy a szovjet újságok és folyóiratok megrendelése 1949-hez viszonyít, va. megötszöröződött, az orosz­nyelvű szak- és irodalmi könyvek megrendelése. illetve vásárlása tízszeresére emelkedett 1947-től 1952-ig. Népünk kulturális színvo­nalának emelését segíti az orosz nyelv tanulása. Jelenleg az MSzT. orosz nyelv- tanfolyamainak száma 3.600, ame- yeken 45.000 hallgató vesz részt. Az ipar területén agítációs és propagandamunkánk legfőbb tar­talmát a fejlett szovjet munka­módszerek ismertetése jelentette. Megállapíthatjuk, hogy a párt­ós a szakszervezetek munkáját se­gítve, társaságunk is hozzájárult a szovjet sztahanovista-módszerek népszerűsítéséhez és elterjeszté­séhez, ezen keresztül népgazdasá­gi tervünk teljesítéséhez is. A mezőgazdaság területén az MSzT. tevékenysége elsősorban a termelőszövetkezetek fejlesztésé­re és megszilárdítására, a fejlett szovjet agrotechnikai és zootech- nikai módszerek bevezetésére irá­nyul. Nagy segítséget nyújtott ebben a munkában mindeneke'őtt az, hogy három magyar paraszt- küldöttség járt a Szovjetunióban és két szovjet kolhozküldöttség látogatott el hazánkba. Az elmúlt évben a szárazság és a fagykár ellenére kimagasló eredményeket tudtak elérni azok a termelőszövetkezetek, amelyek felhasználták a szovjet kolhoz- parasztok tapasztalatait. Beszámolt ezután arról, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében is jó munkát vé geztek az MSzT-szervezetek. Kelen Béla elvtárs ezután be­szélt arról a segítségről, amelyet az élenjáró szovjet tudomány és művészet nálunk járt képviselői nyújtottak a magyar értelmiség­nek, majd így folytatta: — Kötelességünk népünket a haza szeretetére és védelmére ne­velni, mert hazánk határán lesel­kedik az amerikai imperializmus balkáni bérence, a fasiszta Tító elvetemült kémbandája, amely ka- 'andor-terveiket eszelt ki hazánk kirablására, népünk hatalmának megdöntésére és a magyar-szovjet barátság megmérgezésére. A továbbiakban ismertette az MSzT. előtt álló feladatokat. — Feladat: elsősorban a társa­ság társadalmi befolyásának szé­lesítése, tagságának növelése. Má­sodsorban a társaság tagságának tömegméretű aktivizálása a szov­jet tapasztalatok terjesztésére, át­vételére és alkalmazására. Befejezésül hangoztatta, hogy a magyar-szovjet barátság hónap­ja nagy lehetőséget ad társasá­gunknak munkája továbbfejleszté­sére, dolgozó népünk Szovjetunió iránti szeretetének és barátságá­nak fokozásái-a. Kelen Béla elvtárs beszédét sű­rűn szakította meg a kü’döttek lelkes tapsa. Szünet után megkezdődött a vi­ta a főtitkári beszámoló fölött. — Az első felszó'aló Kreffly Gábor tatabányai főmérnök volt. Arról beszélt, hogy Tatabányán. az ország legjelentősebb szénterü- 'etén mennyire segítették és segí­tik munkájukat a kapott nagysze­rű szovjet bányagépek. Ezután Bernáth József, a per- lcátai Alkotmány tsz. elnöke el­mondotta: 1951-ben narasztküU döttként a Szovjetunióban járt. Hazajövet, termelőszövetkezetet alakított. Az 1952-es gazdasági év­ben akalmazták a fejlett szovjet agrotechnikát. Az 1952-es évi zár­számadásnál a termelőszövetkeze­ti tagoknak egészen komoly jöve­delem jutott. lfiévai .József c Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársák! Engedjék meg, hogy az. MDI’. Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság kormánya nevében üdvözöljem' az MSZT. II. kongresz. szusáit és eredménye? munkát kí­vánjak neki. Az MSZT. társadalmi szervezet, pártookivüll töraegszevezet. De nem akármilyen társadalmi szervezet., nem akármilyen tömegszervezet. Az MSZT. különlegesen tömeg- szervezet, különleges feladatokkal. Az MSZT. különleges nagy és meg. tisztelő feladata: a magyar-szovjet barátság ápolása népünk legszéle­sebb tömegeiben, a szovjet kultú­ra gazdag tapasztalatainak a lehe­tő legszéteeebbkörü terjesztése szo­cialista építésünk minden terüle­tén. Kétségtelen, hogy e megtisztelő feladat megoldása terén az MSZT. komoly eredményeket ért el az utolsó két esztendőbe®. Kétségte­len, hogy az MSZT., mint tömeg- szervezet, egyike azoknak a fontos transzmisszióknak, amelyek pár­tunkat, a dolgozó nép milliós tö­megeivel összekapcsol ják. Az MSZT. komolyan segíti pártunkat és álla­munkat, dolgozó népünk szocialista nevelésének munkájában. Bár az MSZT. szervező- é.s ne- velőmutíkájá javult, nem mondhat­juk el, hogy megtettünk mindent, amit meg kellett és meg lehetett volna tenni. Az MSZT. tömegszer­vezet, de még nagyobb, * még erő­sebb tömegszerveaetté kell tenni. Az MSZT. nem rossz munkát vég­zett a szovjet tudomány, a szovjet művészet és irodalom, a szovjet technika megismertetése és ered­ményeinek közvetítése terén a ve­zető magyar értelmiség felé, de a szovjet kultúra megismerésére va­ló törekvés, a szovjet tapasztala­tokból való tanulás vágya még mindig nagyobb, mint amennyit az MSZT. ki tudott elégíteni. Még több, még jobb munkára van tehát szükség, hogy közelebb liozzuk nemcsak a vezető értelmiséget, ha­nem az egész magyar értelmiséget a világ leghaladóbb kultúrájához, hogy még jobb feltételeket teremt­sünk ahhoz, hogy tanulhassunk et. tői a kultúrától. Még többet kell tennünk annak érdekében, hogy munkásaink, sztahanovistáink — elsősorban kohászaink és bányá­szaink — megtanuljanak szovjet módra dolgozni, szovjet módra ter­vet és vállalást teljesíteni. Még többet kell tennünk, hogy dolgozó parasztságunk, elsősorban a mező­gazdaság szocialista szektorának dolgozói valóban elsajátítsák és al­kalmazzák a földművelés és állat­tenyésztés fejlett szovjet módsze­reit. Mire építhet, mire kell, hogy építsen az MSZT. ebben a meg­tisztelő munkában? Mi legyen mun­kájának alapja és kiindulópontja? Az alapja és kiindulópontja en­nek a munkának az, amit Sztálin elvtárs fejtett ki mélyen és tömö­ren, az ő utó! érhetett énül világos és egyszerű módján, a SzKP XIX. kongresszusán. Ezt mondta: „Vár­iunknak és országunknak mindifi szüksége volt és mindig szüksége is lesz a határon túli testvéri né­pek bizalmára, együttérzésére és támogatására. Ennek a támogatás­nak a sajátossága abban rejlik, hogy bármely testvérpárt részéről pártunk békeszerető törekvéseinek nyújtottminden támogatás egyben támogatja saját népüket is a béke megvédéséért vívott harcában... A kölcsönös támogatásnak ez a sajá­tossága■ azzal magyarázható, hogy pártunk érdekei nemcsak hogy nin­csenek ellentétben a, békeszerető népek érdekeivel, hanem ellenkező­leg, eggyéjorrnak azokkal. Ami a Az elnök a megjelentek felzú­gó, lelkes tapsa közben jelentette be. hogy a. Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a magyar kormány nevében Révai József elvtárs, népművelé­si miniszter kíván felszólalni. It társ beszéde * Szovjetuniót illeti, — annak érdekei egyáltalán nem különíthetők cl a: egész világ békéjének ügyétől." Mi következik ezekből a sztálini szavakból? Az, hogy a barátság a Szovjetunió iránt önnön érdekünk, hogy magunkat támogatjuk, ha a Szovjetuniót támogatjuk. Aki a Szovjetunió mellett áll, az a ma­gyar nép, a magyar nemzet, a ma­gyar hassa mellett áll. Az imperialista háborús uszítok azt kiabálják űton-út félen, hogy a szocializmus építése nem magyar ügy, hanem orosz ügy, hogy az iparosítás nem olyan cél, árult mi tűztünk ki és mi valósítunk meg a •magunk érdekében, hanem a Szov­jetunió erőszakolta ráijk, hogy az ötéves terv nem magyar érdek, ha­nem szovjet érdek. Nos, elvtársak, .ezeknek az állításoknak egyik felé­vel egyet lehet érteni. Azzal a fe­lével ugyanis, hogy mindaz, amiért mi küzdünk és fáradozunk: szov­jet érdek is. Az ostobák nem ve­szik észre, hogy rágalmaikkal ön­magukat cáfolják meg. Ha a sztá- linvárosi vasmű, ha a budapesti földalatti, lia Tiszalök és Inota, ha a veszprémi és miskolci műegye­tem, ha a négyszer több egyetemi hallgató és ötször több középiskolás Magyarországon: szovjet érdek, ha az anyák védelme, a gyermekek tá­mogatása : szovjet érdek, akkor eb­ből az következik, hogy szovjet ér­dek és magyar érdek egy és ugyanaz! (Taps.) A Szovjetunió­nak vadéban érdeke, hogy a ma­gyar nép erős. egészséges és boldog nép legyen, ura legyen saját sorsá­nak Mint ahogy a magyar népnek is érdeke, hogy a Szovjetunió vi­ruljon, erősödjék, még’ hatalmasabb támasza legyen a népek szabadsá­gának és békéjének. Sztálin szavaiból, a mi népünk és a szovjet nép érdekeinek azonos­ságából azonban más is következik. Az következik belőle, hogy csak az szolgálja igazán a szovjet-magyar barátságnak, a népek testvériségé­nek. az internacionalizmusnak nagy ügyét, aki odaadóan, fegyelmezet­ten szolgálja a magyar nép. a ma­gyar haza ügyét. Köszönjük szépen az olyan rokonszenvet a »Szovjet­unió iránt, amely megfér a hanyag munkával, a laza fegyelemmel, a terv nem teljesítésével, a szocialista versenyben vállalt feladat elmulasz­tásával, az adott szó be nem tartásá­val. lehetsz barátja a Szovjetunió­nak ha nem vagy barátja Magyaror­szágnak? Nem lehetsz! De vajon milyen barátja saját hazájának, az az ózdi, vagy diósgyőri kohász, martinász, mérnök, vagy igazgató, aki lemarad a terv teljesítésével? Milyen barátja Magyarországnak az a tatai vagy pécsi bányász, mér­nök, párt ti tkár, vagy aká r minisz­ter, aki félválról veszi, teljesítik-e a szénbányászati tervet, vagy nem teljesítik? Milyen híve a békének — és ami ezzel egyet jelent: a szovjet-magyar barátságnak — az a traktoros, vagy gépállomásvtszetn, aki elkésik a mélyszántással vagy a vetéssel ? Nem mondom, talán az ilyen lusta és nemtörődöm emberek is lehetnek barátai»— tisztesség ne essék — a Szovjetuniónak. De az MSZT-nek legyen gondja rá, hogy a Szovjetuniónak Magyarországon ne lusta és nemtörődöm barátai, hanem szorgalmas és lelkes bará­tai legyenek, akik nem tessók-lá=- sék módra, hanem odaadással szol­gálják saját ügyüket, a magyar nép ügyét. Sztálin elvtárs az SzKP XIX", kongresszusán arról Is beszélt, hogy: ,.A SzKP nem maradhat a testrérpáriok adósa és a maga re- (Folytatása a {. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents