Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-15 / 39. szám

SSS3 FEBRUÁR 15, VASÁRNAP

N É r L A P

3

A Ka^var-^zovjeÉ 1^ár§a§ág

II. országos

kongresszusán»k i auáeskozásai

Közel nyolc esztendeje hozta el a diadalmas szovjet hadsereg népünknek a Szabadságot, amelyért hosszú évszázadokon át harcoltak legjobbjaink.

A szovjet és magyar nép testvéri barátságának hű harcosai, a Magyar-Szovjet Társaság hatalmas táborába tömörült magyar dolgozók küldöttei szombaton a budapesti EFEDOSz-székház kongresszusi termében gyű tck egybe, hogy a közeledő évfordulót is ünnepelve, az MSzT. II. országos kongresszusán megvitassák, hogyan értékesítették a Szovjetuniótól kapott tanácsokat, mit tettek és mit kívánnak tenni a magyar-szovjet barátság további erősítése terén. A kongresszuson mintegy ötszáz szavazati és kétszáz tanácskozási joggal rende'- kező küldött jelent meg. Elküldte képviselőit a hős szovjet nép, eljöttek a testvéri népi demokráciák és több kapitalista ország dolgozójának küldöttei is.

Erdei Fért elnöki ni

Kilenc óra előtt néhány perccel csendültek fel a teremben a magyar és a szovjet himnusz hangjai, majd Erdei Ferenc elvtárs, a Magyar-Szovjet Társaság elnöke, földművelésügyi miniszter üdvözölte a megjelenteket és megnyitotta a kongresszust. Beszédében a többi között ezeket mondotta:

— Minél elkeseredettebben tör a dolgozó nép, a népek független- gége és a béke ellen az imperialisták eszeveszett dühe, annál el- szántabban védjük mi a béke ügyét, kivívott szabadságunkat, függetlenségünket, szocia’isja építésünk vívmányait és annál erősebb és elszakíthatatlanabb hűségünk és barátságunk a nagy Szovjetunióhoz.

— Ezt a barátságot ápolta és

erősítette a Magyar-Szovjet Társaság az I. kongresszus óta eltelt időben. Ennek a barátságnak újabb kifejezője, fejlesztője és erősítője a mostani kongresszusunk. Amit az első kongresszuson kifejeztünk és magunk elé tűztünk, jórészt elértük. Most a szovjet-magyar barátság újabb tartalma és újabb ereje bontakozik ki: e kongresszuson a szovjet-magyar barátság újabb feladatait kell kitűznünk azon az úton, amely népünket az elszakíthatatlan barátság szálaival összek“p- csolva vezeti a nagy Szovjetunióval közös úton. a béke útján.

Erdei Ferenc elvtárs beszéde közben és végén a megjelentek többízben helyükről fölál’.va, lelkes tapssal ünnepelték a béketábor lángeszű vezérét, a nagy Sztálint. népünk forrón szeretett vezetőjét, Rákosi elvtársat, s a szét- téphetetlen magyar-szovjet barátságot.

Ezután került sor a díszelnökség és az elnökség megválasztására. A kü’döttek hatalmas lelkesedéssel, percekig tartő taps közben elsőnek J. V. Sztálin elvtársat választották meg a díszelnök- ség tagjai közé.

A mandátumvizsgáló és a jelölő bizottságra tett javaslatok elhangzása után Kelen Béla elvtárs. a Magyar-Szovjet Társaság főtitkára tartott beszámolót.

Beszéde elején a főtitkár rámutatott arra, hogy a MasVar-Szov- jet Társaság II. országos kongresszusa olyan időben ült össze, amikor a Szovjetunió dicső Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa után világosabbá váltak a feladatok minden békeszerető ország, minden egyes békeszerető ember számára.

A békáért küzdő egyszerű emberek százmilliói megtanulták, hogy a XIX. kongresszus óta eltelt idő eseményei mindenben igazolták Sztálin elvtárs és a XIX. kongresszus megállapításait. E négy hónap alatt az amerikai imperiaHsták fokozták az új

Az elnöki emelvényt és a termet körösköi'ül virágok, jelmondatok díszítették. Az emelvény hátterében zászlóerdőktől övezve, Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársak hófehér mellszobra volt látható. A kü döttek lelkes hangulatban, énekszóval várták a kongresszus megnyitását.

A kongresszus elsőnapi tanácskozásán megjelent Révai József elvtárs, népművelési miniszter, Kiss Károly elvtárs. a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, Dobi István elvtárs, a Népköztársaság Elnök Tanácsának elnöke. Rónai Sándoi elvtárs, az MDP. Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlé1- elnöke. Erdei Ferenc elvtárs fö’d művelésügyi miniszter. Darvas József elvtárs, közoktatásügy' miniszter. Megjelent a kongresz szus elsőnapi tanácskozásán J. D Kiszeljov elvtárs, a Szovjetunió magyarországi nagykövete is. ne elvtárs ignyilója

háború kirobbantására tett erőfeszítéseiket.

E négy hónap nemzetközi eseményei azonban mást is igazoltak. Azt a sztálini megállapítást, hogy a kapitalista országok ellentétei; ezek ..a mélyben ható erők” „meg fogják szabni az események menetét”. Dulles nyugateurópai, Churchill amerikai látogatása azt mutatta, hogy nemcsak a népek, hanem már a burzsoá kormányok is kezdenek szembekerülni az amerikai diktátum politikájával. A tőkés országokban nő és terjed az ellenállás a háborús politi kával szemben.

— Ennek a növekvő békekampánynak világraszóló tüntetése volt a népek bécsi kongresszusa.

Ezután arra mutatott rá Kelen Béla elvtárs, hogy a XIX. kongresszus meggyőzően mutatta be a soknemzetiségű szocialista szovjet állam megnövekedett politikai egységét, katonai erejét, a szocialista népgazdaság példa nélkül álló fejlődését és a szovjet nép anyagi és kulturális színvona- 'ának szakadatlan emelkedését.

A kommunizmus építésének sztálini útján járva, a szovjet nép a tudomány és technika fej ’ődéséntk új korszakát nyitotta meg.

A kommunizmus nagy építkezéseinek eredményeként megvalósul a világ első nagyfeszültségű vil- lamosenergia-hálózata, amely átfogja a Szovjetunió óriási területét, összekapcsolja valamennyi hő- és vízierőművét.

, A szovjet nép forró szeretete hazája, pártja. Sztálin elvtárs iránt, a biztosíték arra, hogy a XIX. kongresszus ragyogó célkitűzései, a kommunista társadalom felépítése a Szovjetunióban győzelmesen megvalósul.

Mialatt a kapitalista világban az egyes országok közt egyre mélyülnek az ellentétek, azalatt a szoeViámus és a demokrácia táborában a nemzetek között a tör téne’emben eddig ismeretlen, úi viszony jött létre. Újtípusű baráti kapcsolat ez. amely minden egyes állam szuverén ioga’nak és függetlenségének megőrzésén, a kölcsönös együttműködésen és segélynyújtáson alapszik.

Elvtársak! Ilyen úi, baráti viszony köti össze a mi hazánkat is a Szovjetunióval. Február hó 18-án ünnepeljük a magyar-szov- íet barátsági, együttműködési é kölcsönös segé’ynyujtási szerződés megkötésének ötödik évfordulóját. Ez a szerződés népünk szabadságának és felemelkedésének biztosítéka.

Kelen Béla ezután a társaság propaganda- és agítációs munkájáról számolt be.

— Előadásos propagandánk sokat fejlődött az elmúlt évek alatt. — mondotta a többi között. — Míg 1951-ben 23.854 előadáson

1,579.000 hallgató vett részt, 1952- ben 38.224 előadáson 2,314.000 hallgató jelent meg.

Eredményes a kommunizmus építését, a szovjet emberek éle. tét ismertető, szemléltető agitá- ciós tevékenységünk. A kis-, közép. és nagykiállítások, képhíradók és vitrinsorozatok szemléltetően mutatják dolgozóinknak a szocializmus hazáját,

A szovjet példa követését és a Szovjetunió konkrét megismerését az orosz nyelv elsajátításával lehet legjobban meggyorsítani. Az eredeti orosznyelvű kiadványok iránti érdeklődést mutatja, hogy a szovjet újságok és folyóiratok megrendelése 1949-hez viszonyít, va. megötszöröződött, az orosznyelvű szak- és irodalmi könyvek megrendelése. illetve vásárlása tízszeresére emelkedett 1947-től 1952-ig. Népünk kulturális színvonalának emelését segíti az orosz nyelv tanulása.

Jelenleg az MSzT. orosz nyelv- tanfolyamainak száma 3.600, ame- yeken 45.000 hallgató vesz részt.

Az ipar területén agítációs és propagandamunkánk legfőbb tartalmát a fejlett szovjet munkamódszerek ismertetése jelentette.

Megállapíthatjuk, hogy a pártós a szakszervezetek munkáját segítve, társaságunk is hozzájárult a szovjet sztahanovista-módszerek népszerűsítéséhez és elterjesztéséhez, ezen keresztül népgazdasági tervünk teljesítéséhez is.

A mezőgazdaság területén az MSzT. tevékenysége elsősorban a termelőszövetkezetek fejlesztésére és megszilárdítására, a fejlett szovjet agrotechnikai és zootech- nikai módszerek bevezetésére irányul. Nagy segítséget nyújtott ebben a munkában mindeneke'őtt az, hogy három magyar paraszt- küldöttség járt a Szovjetunióban és két szovjet kolhozküldöttség látogatott el hazánkba.

Az elmúlt évben a szárazság és a fagykár ellenére kimagasló eredményeket tudtak elérni azok a termelőszövetkezetek, amelyek felhasználták a szovjet kolhoz- parasztok tapasztalatait.

Beszámolt ezután arról, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében is jó munkát vé geztek az MSzT-szervezetek.

Kelen Béla elvtárs ezután beszélt arról a segítségről, amelyet az élenjáró szovjet tudomány és művészet nálunk járt képviselői nyújtottak a magyar értelmiségnek, majd így folytatta:

— Kötelességünk népünket a haza szeretetére és védelmére nevelni, mert hazánk határán leselkedik az amerikai imperializmus balkáni bérence, a fasiszta Tító elvetemült kémbandája, amely ka- 'andor-terveiket eszelt ki hazánk kirablására, népünk hatalmának megdöntésére és a magyar-szovjet barátság megmérgezésére.

A továbbiakban ismertette az MSzT. előtt álló feladatokat.

— Feladat: elsősorban a társaság társadalmi befolyásának szélesítése, tagságának növelése. Másodsorban a társaság tagságának tömegméretű aktivizálása a szovjet tapasztalatok terjesztésére, átvételére és alkalmazására.

Befejezésül hangoztatta, hogy a magyar-szovjet barátság hónapja nagy lehetőséget ad társaságunknak munkája továbbfejlesztésére, dolgozó népünk Szovjetunió iránti szeretetének és barátságának fokozásái-a.

Kelen Béla elvtárs beszédét sűrűn szakította meg a kü’döttek lelkes tapsa.

Szünet után megkezdődött a vita a főtitkári beszámoló fölött. — Az első felszó'aló Kreffly Gábor tatabányai főmérnök volt.

Arról beszélt, hogy Tatabányán. az ország legjelentősebb szénterü- 'etén mennyire segítették és segítik munkájukat a kapott nagyszerű szovjet bányagépek.

Ezután Bernáth József, a per- lcátai Alkotmány tsz. elnöke elmondotta: 1951-ben narasztküU

döttként a Szovjetunióban járt. Hazajövet, termelőszövetkezetet alakított. Az 1952-es gazdasági évben akalmazták a fejlett szovjet agrotechnikát. Az 1952-es évi zárszámadásnál a termelőszövetkezeti tagoknak egészen komoly jövedelem jutott.

lfiévai .József c

Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársák!

Engedjék meg, hogy az. MDI’. Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság kormánya nevében üdvözöljem' az MSZT. II. kongresz. szusáit és eredménye? munkát kívánjak neki.

Az MSZT. társadalmi szervezet, pártookivüll töraegszevezet. De nem akármilyen társadalmi szervezet., nem akármilyen tömegszervezet. Az MSZT. különlegesen tömeg- szervezet, különleges feladatokkal. Az MSZT. különleges nagy és meg. tisztelő feladata: a magyar-szovjet barátság ápolása népünk legszélesebb tömegeiben, a szovjet kultúra gazdag tapasztalatainak a lehető legszéteeebbkörü terjesztése szocialista építésünk minden területén.

Kétségtelen, hogy e megtisztelő feladat megoldása terén az MSZT. komoly eredményeket ért el az utolsó két esztendőbe®. Kétségtelen, hogy az MSZT., mint tömeg- szervezet, egyike azoknak a fontos transzmisszióknak, amelyek pártunkat, a dolgozó nép milliós tömegeivel összekapcsol ják. Az MSZT. komolyan segíti pártunkat és államunkat, dolgozó népünk szocialista nevelésének munkájában.

Bár az MSZT. szervező- é.s ne- velőmutíkájá javult, nem mondhatjuk el, hogy megtettünk mindent, amit meg kellett és meg lehetett volna tenni. Az MSZT. tömegszervezet, de még nagyobb, * még erősebb tömegszerveaetté kell tenni. Az MSZT. nem rossz munkát végzett a szovjet tudomány, a szovjet művészet és irodalom, a szovjet technika megismertetése és eredményeinek közvetítése terén a vezető magyar értelmiség felé, de a szovjet kultúra megismerésére való törekvés, a szovjet tapasztalatokból való tanulás vágya még mindig nagyobb, mint amennyit az MSZT. ki tudott elégíteni. Még több, még jobb munkára van tehát szükség, hogy közelebb liozzuk nemcsak a vezető értelmiséget, hanem az egész magyar értelmiséget a világ leghaladóbb kultúrájához, hogy még jobb feltételeket teremtsünk ahhoz, hogy tanulhassunk et. tői a kultúrától. Még többet kell tennünk annak érdekében, hogy munkásaink, sztahanovistáink — elsősorban kohászaink és bányászaink — megtanuljanak szovjet módra dolgozni, szovjet módra tervet és vállalást teljesíteni. Még többet kell tennünk, hogy dolgozó parasztságunk, elsősorban a mezőgazdaság szocialista szektorának dolgozói valóban elsajátítsák és alkalmazzák a földművelés és állattenyésztés fejlett szovjet módszereit.

Mire építhet, mire kell, hogy építsen az MSZT. ebben a megtisztelő munkában? Mi legyen munkájának alapja és kiindulópontja?

Az alapja és kiindulópontja ennek a munkának az, amit Sztálin elvtárs fejtett ki mélyen és tömören, az ő utó! érhetett énül világos és egyszerű módján, a SzKP XIX. kongresszusán. Ezt mondta: „Váriunknak és országunknak mindifi szüksége volt és mindig szüksége is lesz a határon túli testvéri népek bizalmára, együttérzésére és támogatására. Ennek a támogatásnak a sajátossága abban rejlik, hogy bármely testvérpárt részéről pártunk békeszerető törekvéseinek nyújtottminden támogatás egyben támogatja saját népüket is a béke megvédéséért vívott harcában... A kölcsönös támogatásnak ez a sajátossága■ azzal magyarázható, hogy pártunk érdekei nemcsak hogy nincsenek ellentétben a, békeszerető népek érdekeivel, hanem ellenkezőleg, eggyéjorrnak azokkal. Ami a

Az elnök a megjelentek felzúgó, lelkes tapsa közben jelentette be. hogy a. Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a magyar kormány nevében

Révai József elvtárs, népművelési miniszter kíván felszólalni.

It társ beszéde *

Szovjetuniót illeti, — annak érdekei egyáltalán nem különíthetők cl a: egész világ békéjének ügyétől."

Mi következik ezekből a sztálini szavakból? Az, hogy a barátság a Szovjetunió iránt önnön érdekünk, hogy magunkat támogatjuk, ha a Szovjetuniót támogatjuk. Aki a Szovjetunió mellett áll, az a magyar nép, a magyar nemzet, a magyar hassa mellett áll.

Az imperialista háborús uszítok azt kiabálják űton-út félen, hogy a szocializmus építése nem magyar ügy, hanem orosz ügy, hogy az iparosítás nem olyan cél, árult mi tűztünk ki és mi valósítunk meg a •magunk érdekében, hanem a Szovjetunió erőszakolta ráijk, hogy az ötéves terv nem magyar érdek, hanem szovjet érdek. Nos, elvtársak, .ezeknek az állításoknak egyik felével egyet lehet érteni. Azzal a felével ugyanis, hogy mindaz, amiért mi küzdünk és fáradozunk: szovjet érdek is. Az ostobák nem veszik észre, hogy rágalmaikkal önmagukat cáfolják meg. Ha a sztá- linvárosi vasmű, ha a budapesti földalatti, lia Tiszalök és Inota, ha a veszprémi és miskolci műegyetem, ha a négyszer több egyetemi hallgató és ötször több középiskolás Magyarországon: szovjet érdek, ha az anyák védelme, a gyermekek támogatása : szovjet érdek, akkor ebből az következik, hogy szovjet érdek és magyar érdek egy és ugyanaz! (Taps.) A Szovjetuniónak vadéban érdeke, hogy a magyar nép erős. egészséges és boldog nép legyen, ura legyen saját sorsának Mint ahogy a magyar népnek is érdeke, hogy a Szovjetunió viruljon, erősödjék, még’ hatalmasabb támasza legyen a népek szabadságának és békéjének.

Sztálin szavaiból, a mi népünk és a szovjet nép érdekeinek azonosságából azonban más is következik. Az következik belőle, hogy csak az szolgálja igazán a szovjet-magyar barátságnak, a népek testvériségének. az internacionalizmusnak nagy ügyét, aki odaadóan, fegyelmezetten szolgálja a magyar nép. a magyar haza ügyét. Köszönjük szépen az olyan rokonszenvet a »Szovjetunió iránt, amely megfér a hanyag munkával, a laza fegyelemmel, a terv nem teljesítésével, a szocialista versenyben vállalt feladat elmulasztásával, az adott szó be nem tartásával. lehetsz barátja a Szovjetuniónak ha nem vagy barátja Magyarországnak? Nem lehetsz! De vajon milyen barátja saját hazájának, az az ózdi, vagy diósgyőri kohász, martinász, mérnök, vagy igazgató, aki lemarad a terv teljesítésével? Milyen barátja Magyarországnak az a tatai vagy pécsi bányász, mérnök, párt ti tkár, vagy aká r miniszter, aki félválról veszi, teljesítik-e a szénbányászati tervet, vagy nem teljesítik? Milyen híve a békének — és ami ezzel egyet jelent: a szovjet-magyar barátságnak — az a traktoros, vagy gépállomásvtszetn, aki elkésik a mélyszántással vagy a vetéssel ?

Nem mondom, talán az ilyen lusta és nemtörődöm emberek is lehetnek barátai»— tisztesség ne essék — a Szovjetuniónak. De az MSZT-nek legyen gondja rá, hogy a Szovjetuniónak Magyarországon ne lusta és nemtörődöm barátai, hanem szorgalmas és lelkes barátai legyenek, akik nem tessók-lá=- sék módra, hanem odaadással szolgálják saját ügyüket, a magyar nép ügyét.

Sztálin elvtárs az SzKP XIX", kongresszusán arról Is beszélt, hogy: ,.A SzKP nem maradhat a testrérpáriok adósa és a maga re- (Folytatása a {. oldalon)