Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-13 / 37. szám
2 St?VKV Í953 FEBRTTAB iS, PÉNTEK ELMÉLETI TANÁCSADÓ * A gazdasági törvények objektív jellegéről (2.) Sztálin elvfárs „A. szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban” című művében feltárta és megmagyarázta a természettudományi és a politikai gazdaságtant törvények objektív jellegét. Bebizonyította hogy a marxizmus a tudomány törvényeit — akár a természettudomány, akár a politikai gazdaságtan törvényeiről van sző — az ember akaratátél függetlenül végbemenő objektív folyamatok visszatükrözésének fogja fel. Az emberek ezeket a törvényeket felfedezhetik, megismerhetik, tanul- mányozhatják, cselekedeteikben számbaveheti'k, a társadalom érdé kében felhasználhatják, de megváltoztatni, vagy haíályou kívül helyezni nem tudják őket, s új törvényeket létrehozni nem tudnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a természeti erők romboló hatásának következményei elháríthatat- lanok. Miután az emberek megismerték a folyók vizeinek romboló hatását, korlátozták hatókörüket megtanultak gátakat építeni, s így a folyók vizének felhasználását a társadalom szolgálatába állították. Ugyanez áll a politikai gazdaságtan törvényeire Is. Sztálin elvtárs elemezte a politikai gazdaságtan objektív törvényeinek sajátosságait. : 1. A politikai gazdaságtan egyik sajátossága abban áll, — hogy törvényei a természettudomány törvényeitől eltérően nem hosszú életűek, legalább is többségükben — meghatározott történelmi időszakokban (rabszolgaság, hűbériség, kapitalizmus, szocializmus) hatnak, s ez után az új gazdasági viszonyok következtében letűnnek és ú) törvényeknek adják át helyüket, így például a kapitalizmusban a termelési anarchia és konkurrencia törvénye csak a kapitalizmus keretein belül hat és nem létezhet a szocialista társadalomban. Miután a proletárdiktatúra állama létrejön, a termelési eszközök döntő többségét társadalmi tulajdonba veszik, megszűnik a társadalmi termelés és egyéni kisajátítás közötti ellentmondás, a termelési anarchia és konkurrencia törvénye letűnik a színről s átadja helyét az új gazdasági viszonyok talaján létrejött népgazdaság tervszerű arányos fejlődése törvényének. 2. A politikai gazdaságtan másik sajátossága abban áll, hogy eltérően a természettudomány törvényeitől, ahol egy új törvény felfedezése és alkalmazása többé-ke- vésbbé simán megy. végbe, gazdasági téren egy olihn új törvény felfedezése és alkalmazása, amely a társadalom magukat túlélt erőinek érdeleit sérti, ezeknek az erőknek legerősebb ellenállásába ütközik. Tehát olyan erőre van szükség, amely képes az önmagukat túlélt erők ellenállását leküzdeni: „A tár sadalom túlnyomó többségének, a munkásosztálynak és a dolgozó parasztságnak a szövetsége’', — mondja Sztálin elvtárs — ez az erő. Nálunk szabadon érvényesül az a gazdasági törvény, hogy a terme- lésl viszonyoknak összhangban kell lenniük a termelőerők jellegével E törvény felfedezésével, a társadalom javára való fordításával vé- gezzük el a mezőgazdaság szocialista átszervezését, mivel felismertük a mezőgazdaság kollektivizálásának objektív törvényszerűségét. E törvény felhasználása ellen, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése ellen tanúsítanak erős ellenállást a társadalom magukat túlélt erői: a kulákok. Ahhoz azonban, hogy tisztába legyünk az adott társadalom fejlődésével, Irányvonalával, Ismernünk kell az Illető társadalom gazdasági alaptörvényét, melynek alá vannak rendelve az adott társadalom többi gazdasági törvényei is. Min- den egyes ' társadalomnak (modern kapitalizmus, szocializmus) megvan a gazdasági alaptörvénye, mely nem az adott társadalom fejlődésének valamilyen külön oldalát, vagy egyes folyamatait határozza meg, hanem annak összes fö oldalait és összes fö folyamatait, Sztálin elvtárs új művélien felfedte a modern kapitalizmus gazdasági alaptörvényét, melyet a következőkben határozott meg. „A maximális tőkésprofU biztosítása, az adott ország lakossága többségének kizsákmányolása, tönkretétele, és nyomorbadöntése útján, más országok, különösen az elmet- radott országok népeinek leigázása és rendszeres kifosztása útján, vé gül a legmagasabb profit biztosítása háborúk, és a nemzetgazdaság militarizálúsa útján." A szocializmusra a maga gazdasági alaptörvénye jellemző, amely- nek fő vonásai és követelményei: „Az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szüle ségtetei ma&imális kielégítésének biztosítása a szocialista termelésnek, a legfejlettebb technika alapján történő szakadatlan növekedése és tökéletesedése útján." A modern kapitalizmus és a szocializmus gazdasági alaptörvénye közötti gyökeres különbség a két társadalom gazdasági alapjainak különbözőségéből fakad. A maximális profit biztosítása helyett, —• a társadalom anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítése; a termelésnek fellendülésétől válságig, válságtól fellendülésig tartó megszakításokkal végbemenő fejlődés helyett, — a termelés fejlődése; a technika fejlődésének periodikus megszakadásai helyett, amelyek a társadalom termelőerőinek elpusztításával járnak együtt, — a termelés szakadatlan tökéletesedése, a legfejlettebb technika alapján lép életbe. — A különböző társadalmaik társadalmi fejlődésükben azonban nemcsak a maguk sajátszerü gazdasági alaptörvényének és gazdasági törvényeinek vannak alárendelve, hanem azoknak a gazdasági törvényeknek is, amelyek közösek valamennyi ' társadalom számára. Ilyen a termelőerők és a termelési viszonyok egységének törvénye a termelés és valamennyi társadalom fejlődési folyamatában. A társadalmak tehát nemcsak el vannak határolva egymástól a maguk sajátszerü törvényei által, hanem egybe is vannak kapcsolva a valamennyi társadalomra jellemző közös gazdasági törvény révén., — Farkas Kúlmdn — Használjuk ki a munkaidő minden percét A szocialista termelés fokozásának és tökéletesítésének egyik fontos előfeltétele a munkatermelékenység szüntelen emelése. A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának határozata előírja, hogy az ötéves terv ideje alatt az iparban mintegy 50, az építkezéseknél pedig mintegy 53 százalékkal kell emelni a munka termelékenységét. Ezt csak úgy lehet elérni, ha a dolgozók feltárják a rendelkezésükre álló tartalékokat. Az egyik jelentős tartalék a munkanap lehető legteljesebb és legjobb kihsználása. A sztahanovisták, a termelés élenjárói számontartják a munkaidő minden percét, sőt másodpercét, hiszen ez munkastílusuk egyik jellemző vonása. Ha meg akarunk győződni arról, hogy a sztahanovisták milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak a munkaidő teljes kihasználásának, akkor elegendő elemezni a múlt év végén és az idei év elején elindított hazafias kezdeményezéseket. Például Juslna és Maljutyina, a „Vörös Proletár” gyár fiatal esztergályos- női a gyakorlatban is bebizonyították, hogy a tartalékok feltárásával csökkenteni lehet az átfutási időt. Tökéletesebb szerszámok cs készülékek allcalmazásával gyorsabban munkálták meg az alkatreszt és így meggyorsították a tér mclési folyamatot. Az idő legszigorúbb kihasználásán alapszik a kiváló mozdonyvezetők által kezdeményezett többterheléses szereivé- nyék gyors vezetésének módszere. a dnyepropetrovszki hengerészeknek is ez adta a lehetőséget a hengerelt áruk termelésének növelésére, hogy minden műveletnél takarékoskodni tudtak az Idővel. A termelés élenjárói általánossá akarják tenni a gyorsmódszereket, hogy így biztosítsák a munkatermelékenység fokozását. A gyors- módszerek azonban csak akkor terjedhetnek el széles körben, ha ehhez megvannak a szükséges feltételek. Még tovább kell tökéletesíteni a munka és gyártás szervezését, ki Ítéli küszöbölni minden munkaidő- pazarlást, Ha ezt nem tesszük, akkor minden jó kezdeményezés elveszti jelentőségét, nem hozza meg a várt eredményt, sőt elveszti hite. lén. A szakszervezetek feladata, hogy minél gyakrabban a termelési érte kezletek napirendjére tűzzék a munka• és gyártásszervezés kérdéseit, élesen megbírálják azokat, akik miatt tétlenül vesztegelnek a gépek és a munkaversenyek részt vevői nem tudják kihasználni teljesen a munkaidőt. Meg teli nézni, hogy miért nem tartják be egyesek a termelési ütemtervet, mi okozza a gépállást, miért kell a gyorsesztergályosoknak gyakran régi munkamódszereket alkalmazni J Ezeket a kérdéseket kell bátor kritikai és önkritikát szellemben a termelési értekezleten megvitatni. A munkaidő jobb kihasználásáért vívót harcban a sztahanovistáknak, tudósoknak is tanácsokat teli adni. Például Szeininszkij SztSlln-díjas esztergályos a gyárakban tett látogatásai során megfigyelte, hogy a gyorsesztergályosok a fogaskerekek nagyoló megmunkálását 2 percre csökkentették, de ugyanakkor az alkatrészek befogása 10 percet rabolt el munkaidejükből, vagyis a kisegítő idő felemészti a gyorsmódszerek alkalmazásával megtakarított időnyereséget. A tudósok és az újítók feladata, hogy megoldást találjanak ezeknek az időveszteségeknek a kiküszöbölésére, hogy tovább dolgozzanak a gépesítéseken. Nem kell elfelejtkezni arról. hogy a munkaidőveszteséget gyakran a munkafegyelem lazulása okozza. A mai magas színvonalú gyártásszerrezési módszerek mellett, amikor a futószalagszerű munkamódszereket alkalmazzák, egykét ember hanyagsága meglátszik az egész kollektíva teljesítményén. A pártszervezeteknek és a szak- szervezeteknek állhatatosan meg kell magyarázniuk a dolgozóknak, hogy milyen veszteséget jelent a népgazdaságnak a fegyelem megsértése és ha a helyzet úgy kívánja, a fegyelemsértök ellen alkalmazni kell a társadalmi nevelés minden módszerét, ki kell használni erre a célra a gyűléseket, termelési értekezleteket, faliújságokat. A kollektíva szigorú kritikája arra kényszeríti a rendetleneket, hogy megváltozzanak. A munkaidő ki nem használása annyi, mint az állam vagyonának pazarlása. Harcoljunk azért, hogy a munkaidő minden perce a termelés rendelkezésére álljon. (Trud) Népnevelők szószéke Mi partonkívüliek is felelősek vagyunk azért, ami ebben az országban történik Sok szép eredménye van szövetkezetünknek, melyekről megyeszer- te beszélgetnek dolgozó parasztiár- saink. Sikereink mellett azonban megtalálhatók a hibák is. Ezek mindabból keletkeznek, hogy nem minden szövetkezeti tagnak szívügye még a közös gazdálkodás. S e téren különösen akad tennivalója a népnevelőnek. Élen 'kell járnia a munkában és közösségi embereket keli nevelni a tegnap még egyénileg dolgozó új tsz. tagokból Múlt év február 15-e óta vagyok a szövetkezet tagja. Mikor családommal beléptem a tsz be, ezt mondottam: Iölvtársak, azért jöttem hozzátok, mert dolgozni akarok és a szövetkezet felvirágzásával akarom megalapozni családom jövőjét. 15 hold földét vittem a csoportba ós 10 tagú családot. Nem éltünk rosszul míg egyéniek voltak sem, pedig tizen ültünk az asztalhoz. Igaz, szerettünk dolgozni és ma Is dolgozni akarunk. Bár száraz nyár volt, mégis szépen kerestünk. Sok lenne azt itt felsorolni. Csak gabonából majdnem 0 kiló, kukoricából pedig 3 és fél kiló jutott egy munkaegységre. Pénzt Is kaptunk szépen. Inkább arról szeretnék beszélni, hogy mi a népnevelő feladata, hogyan végzem ezt a megbízatásomat. Sokat használ a népnevelő munkában a türelem. Enélkül nem is lehet .boldogulni. Mióta sok ember közt mozgok, akárhogy bosszant valami, mégis nyugodtan, megfontolton igyekszem elmondani véleményemet, aglt'áeiós érveimet, akár Ismertetek valamit, vagy bírálok valakit a rossz munkájáért. A múlt tavasszal hagymát ültettünk. Több tsz, ccsg rosszul ültette. Odamentem és tót-három hagyma jó elültetésével megmutat, tarn, hogyan kell ügy elültetni, hogy abból nagy hagyma legyen. Megértették, két és fél hold hagymáid; több mint 17.000 forintot jövedelmezett. A burgonya ültetésénél is akadt hiba. Sekélyre ültették. Elmondottam a tagoknak: ha úgy ültetitek a burgonyát, hogy „meghallja a harangszót'’ biztosa u nem esztek belőle. A beadást sem tudjuk teljesíteni és hogyan segítsen akkor bennünket az államunk? — kérdeztem tőlük. Előttük elültettem egy pár bokor burgonyát és utána már jól dolgoztak, termett is szépen, — az aszály ellenére is, — elérte a SO mázsás átlagot. Szüvétkezettinlfben a múlt nyáron több olyan hang ütötte meg a fülem, nem kell ‘teljesíteni a ser- tésbeadást. Néptreveiőér t ekezle: t-n megvitattuk a beadás teljesítését és Igyekeztünk visszaverni az ellenséges hangokat. A 127 mázsa sertésbeadási előirányzatból 10 mázsát teljesítettünk és most 30 darab hízik. Az elmúlt nyáron a szárazság többízben elkeserítette a szövetkezeti tagokat. De lm. a népnevelője, — köztük én is, — elvesztettük volna pártunk és kormányunk iránti bizalmunkat, saját erőnkbe vetett hitünket; még kisebb eredményt értünk volna el. A népnevelőnek mindig helyén kell lenni a szívének és rendületlenül kell hinnie • pártunk és népünk erejében. Végezetül még azt szeretném mondani: tudóin hogy ami ebben az országban történik, azért a párttagok, a kommunisták a felelősek. Természetesen, elsősorban a kommunisták, de mi pártonkívüllek is felelősek vagyunk. Négy fiam nemsokára kalonaköteles lesz. Ha az imperialista háborús u szítók ránktörnének és szükség lesz rá, akkor velük együtt ón is fegyvert ragadok hazám védelmére. Nem engedjük, hogy népünk és családunk ellenségeinek véres bakancsa tapossa nnyi sok vérrel öntözött drága hazánk földjét. Lukács Mihály, a gégényl Ady tsz. népnevelője. Szilárdítsa meg' szervezeti életét a megyei tanács MS2KHS5E szervezete A megyei tanács szabadságharcos szervezete korántsem végez olyan Jó munkát, mint például a dohányfermentáló alapszervezete. Fő oika az, hogy a vezetőség csak papíron létezik, de hasonlóan maga a szervezet is. Doniba Péter elvtárs a® aliapszervezet titkára nem titkolja, hogy múlt év októbere óta a vezetőségi üléseken csak határozatokat hoztak, azonban azok végrehajtására „nem volt idő1’. Nem tartottak taggyűlést ós így a tagságnak nem volt alkalma, hogy megbífalja a vezetőséget hanyag munkájáért. Arató elvtárs, a szervezet nevelési felelőse elvállalta egy alapfoké lövészkor megszervezését. Mindeddig megfeledkezett kötelessége teljesítéséről. 1952. augusztusától tanulnak az alapfokú rádiós kör hallgatói, viszont a vezetőségnek arra már nincs ereje, hogy a vizsgát előkészítsék. Ezért elsősorban Jávor Kornél elv- társ, a kör vezetője felelő». A kör hallgatói már a középfokai rádió- körben szeretnék továbbfejleszteni rádiótechnikai ismereteiket. A megyei tanács dolgozói között sok szabadságharcos tag van. — Azonban jórészük nem kapja meg rendszeresen a tagbélyegeket és lassan még azt is elfelejtik, hogy e szervezet tagjai. Nem is csoda ez, ha a vezetőség nem keresi fel rendszeresen a tagoltat, nem rendezik a bélyeget, nem vonják be őket. a szervezeti életbe. A vezetőség elszakadt a tagságtól, s így kevesen vannak olyanok, akik részivesznek a kiképzésekben. A vezetőd séguek a pártszervezet segítségévei fel kell számolni a szervezetlenséget, elsősorban a vezetőségen belül hogy minden vezetőségi tag eleget tegyen kötelességének. Ilonka elvtárs a szervezet titkára törekedjen a havi taggyűlései; leml- szeres megtartására. Több gondiot fordítson a vezetőség a megyei tanácsinál dolgozó elvtársnők bevonására is, a szervezeti életbe. Megyénkben már számos olyan női tag van, aki szorgalmas munkájával elérte a mesterlövészi szintet. ■ Ma, amikor az amerikai imperializmus ós kiszolgálói — köztük Tito is, mind arcátlanabbul uszít a háborúra, szorosabbra kell tömöríteni népünk egységét. Napról- napra fokoznunk kell felkészültségünket az aktívabb honvédelemre. Donka Péter elvtárs adja át a néphadseregben szerzett tapasztalatait tagtársainak, hogy mindany- nyian megismerkedjenek a fegy- - vérforgatás művészetével, a sztálini haditudomány egyesüléseivel, melynek alkalmazásával a Vörös Hadsereg tönkrezúzta a hitleri fasiszta hordákat és kiharcolta a többi között a mi népünk szabadságát is. Bálint Oyula. megyei M8ZHSZ felelős. M E « jr E E E X T az „Anyag és Adatszolgáltatás" legújabb száma, melynek tartalmából az alábbi cikkek emelkednek ki: A lentniznms — korunk zászlaja. — G. Kozlov: A szocializmus gazdasági alaptörvénye. — Sz. Vi- godszkij: A modern kapitalizmus gazdasági alaptörvénye. — M. Szuszlov: Megjegyzések P. Fedo- szejev cikkeivel kapcsolatiban. — V. Berjoziu: A sztrájkharc fokozódása a tőkés országokban. -— IV. Ulbricht: A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának tanulságai a szocializmusnak a Német Demokratikus Köztársaságban való felépítése szempontjából.— Z. Zsivkov: A pártalapszer- veasti titkárokkal való foglalkozás, ról. E cikkek mellett még több más időszerű problémával foglalkozó írást közöl az MDF. Központi Vezetősége Ágit. Prop. Osztályának folyóirata.
